Bukarestben folytatódtak a tüntetések az orosz követség épülete előtt. A tüntetők a tiraszpoli Ilascu-perben kimondott ítélet ellen tiltakoztak - oroszellenes jelszavakkal. Az orosz nagykövet tiltakozott a heves tüntetések, a gépkocsik állandó tülkölése ellen a tévében elmondott beszédében. Beszédét elferdítve fordították le, emiatt újból tiltakozott. A tüntetők Bukarestben a Herestrau parkban ledöntötték Lev Tolsztoj, Gorkij és Majakovszkij szobrát. A román-orosz kapcsolatok feszültségét jelzi, hogy Gracsov tábornok, orosz hadügyminiszter elhalasztotta dec. 20-ára tervezett bukaresti látogatását, akkor írták volna alá a román-orosz katonai egyezményt. /Székely László: Mi köze Tolsztojnak Iliascuhoz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
1993. december 21.
Sróth Ödön a magyar nyelvű oktatás fontosságára hívta fel a figyelmet. Az emberek fásultak, tájékozatlanok. Hiányoznak az egyházi iskolák, többre lenne szükség. A falbak jó része elöregedett. Az elmúlt iskolai évben 274 ezer magyar anyanyelvű tanuló volt, közülük 217 ezren tanultak magyarul. /Sróth Ödön: Tengelytörő vagy amit akartok?= Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
1993. december 21.
Fey László mindenképpen igyekezett csökkenteni Telegdy Erika és Telegdy Álmos vizsgálatának megállapításait /Objektivitás: központi-e a központi lap?, Romániai Magyar Szó, dec. 4./, szerinte nem mértéke a tárgyilagosságnak az, hogy egy lap milyen arányban közöl ilyen vagy olyan cikkeket stb. /Fey László: A sajtó tárgyilagossága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
1993. december 22.
Antall József miniszterelnök temetésén olyan kimagasló személyiségek vettek részt, mint Lech Walesa lengyel, Leonyid Kravsuk ukrán, Michal Kovac szlovák elnök, Al Gore amerikai alelnök, Carl Bildt svéd, Vaclav Klaus cseh, Vladimír Meciar szlovák, Franz Wranitzky osztrák, Janez Drmovsek szlovén kormányfő. Helmut Kohl német kancellár, aki nem tudott részt venni a temetésen, azt megelőzően rótta le kegyeletét Antall József ravatalánál. Románia szerény színvonalú részvétele - Dan Mircea Popescu államminiszter, munkaügyi és népjóléti miniszter jelenléte - feltűnő volt. Ezzel a román hatalom újból megmutatta politikája demagóg helyzetét. Szép szavakban náluk nincs hiány, annál nagyobb a tettekben. A parlamentben a Liberális Párt nevében Ioa Ghise képviselő interpellált ez ügyben: a román miniszterelnök távolmaradása a temetésről politikai balfogás volt, jelentette ki. /Székely László: Politikai melléfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
1993. december 22.
Király Károly emlékezett vissza az 1989-es fordulat után történtekre. A hatalom a hadsereg kezében volt, ebből következett, hogy azokat a főtiszteket, akik belelövettek a tüntető tömegbe, előléptették és azóta sem történt semmi bajuk. Az államhatalom megtartja a régi struktúrákat, az állami gazdaságokat, akadályozza a privatizációt és a demokratizálódást. /Simon Judit: Aki közel volt a tűzhöz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 22./
1993. december 22.
Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök összegezte az 1993-as év eredményeit: teljes egészében birtokba vehették a Kanonok-sort, idetelepítették a Szent László Gimnáziumot, vidékiek részére internátust létesítettek, egyelőre 48 hellyel. - Az állam azonban tovább halogatja a vallásügyi törvény elfogadását. Az erdélyi történelmi egyházak vezetői dec. 3-án Kolozsvárott összegyűltek, megtették észrevételeiket a kultusztörvénnyel kapcsolatban, majd aláírták és elküldték Bukarestbe. /Mihálka Zoltán: Négy betű új olvasatban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 22./
1993. december 22.
Az 1989-es temesvári eseményekben sok embert agyonlőttek, megkínoztak. A temesvári vérengzésért vád alá helyeztek 26 főt, közülük azonban csak nyolcat ítéltek el. A nyolcból már csak ketten vannak börtönben, a többit kiengedték, ők ketten is bíznak abban, hogy hamarosan otthon lesznek. /Négy évvel a forradalom után a megtorlások vezérei szabadon. = Timisoara (Temesvár), dec. 16., átvette magyar fordításban: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
1993. december 22.
Kolozsváron újabb magyarellenes emlékezést rendeztek. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca elnöke leleplezte Octavian Popovici-emléktáblát. Azt állította, hogy ezt a diákot 75 évvel ezelőtt a "Nemesi Gárdák" elleni harcban lőtték le a magyarok. Folytatódik a magyarellenes emlékezések sorozata, azt akarják, hogy az említett diák nevét viselje a Postarét utca. Az Avram Iancu Diákotthonra is magyarellenes emléktáblát akarnak állítani. /(-nik): A történelem analfabétái. "Nemesi Gárdák" Kolozsváron? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
1993. december 22.
Tőzsér József, az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány alapítója kinevezte az új kuratóriumot. A kuratórium megtartotta ülését, melyre meghívták Kányádi Sándort, akit megkértek, fogadja el a tiszteletbeli elnöki címet. A költő ezt elfogadta. Az alapítvány tíz nehéz anyagi helyzetben elő egyetemista ösztöndíjasának /akiket három éve segít/ kiosztotta az évi támogatást. A Pallas-Akadémia Kft, karácsonyi ajándékként könyvcsomagot ajánlott fel az ösztöndíjasoknak. Az alapítvány folytatja a kollégium építését, amelyet a jövő iskolaévre szeretne átadni. /Erdélyi Fiatalokért Alapítvány Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
1993. december 22.
Az 1989-es események negyedik évfordulóján Tőkés László püspök ellátogatott Menyőbe, ahol a helyi református gyülekezet fogadta. 1989 decemberében ide hurcolták Tőkés Lászlót. Tőkés László imát mondott Menyő lakosaiért, magyarokért, románokért, békében való élésükért és a Kárpát-medence minden népéért. Innen Diósadra látogatott a püspök. Diósad öregedő falu, az 1992-es népszámláláskor 1126 lelket írtak össze, most alig ezren vannak. /Fejér László: Tőkés László Menyőben és Diósadon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
1993. december 22.
A Krisztusért és Egyházért - rövidítve: CE - mozgalom és a református egyház között feszültség van. Erről kérdezte a hetilap Csiha Kálmán és Tőkés László püspököt. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elismerte, sokan gondolják, hogy ebből egyházszakadás lesz, de ő ezt nem szeretné. A CE nagyon hangsúlyozza, hogy önállóan akar dolgozni, de nem akar elszakadni a református egyháztól. Csiha Kálmán elment a CE Szövetség okt. 3-i konferenciájára és kérte a vezetőket, az egyházon belül működjenek. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke sem akar egyházszakadást. Szerinte a legnagyobb hiba, hogy a CE külön akar megoldani kérdéseket. Az lenne jó, ha integrálódnának az egyházba. A CE a hagyományos református kereszténységet lebecsüli. /Magyari Tivadar, Sorbán Attila: Krisztusért és Egyházáért. Egyházszakadás vagy purifikáció? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 22./
1993. december 23.
Dr. Bárányi Ferenc képviselő az ünnepi közös megemlékezésre készített beszédét adta közre. A beszédet megint nem tudta elmondani. A képviselő az 1989-es eseményekre emlékezve Tőkés László példáját emelte ki, majd felolvasta volna a temesvári mártírok, az akkor agyonlőtt 119 ember névsorát, hozzátéve mikor derül fény a gyilkosokra, mikor vonják felelősségre a gyilkosokat? /Dr. Bárányi Ferenc képviselőnek az ünnepi közös megemlékezésre készített, ismételten el nem hangzott beszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
1993. december 23.
Szatmárnémetiből többen jelezték, hogy Antall József temetésének közvetítésénél áramszünet volt. Ez azért feltűnő, mert a városban mostanában alig volt áramkimaradás. A diktatúra idején gyakran pontosan akkor volt áramszünet, amikor az MTV Panoráma adásában a Romániából menekültekről beszéltek. /Az a fránya áram. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
1993. december 24.
A külügyi sajtótájékoztatón Mircea Geoana hosszasan magyarázkodott, hogy a román küldöttség megjelent Antall József temetésén, koszorút helyezett el stb., de adós maradt a válasszal, mért nem utazott el az államfő vagy a kormányfő. /Székely László: Külügyi sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./
1993. december 24.
Nicolae Vacaroiu miniszterelnök táviratban fejezte ki jókívánságait Boross Péter miniszterelnöknek megválasztása alkalmából, egyben minél korábbi időpontban teendő romániai látogatásra hívta meg. /A kormányfőt Romániába várják. = Népszabadság, dec. 24./
1993. december 24.
Az államtitokra vonatkozó törvényjavaslatot a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI készítette el, megengedhetetlenül szélesen értelmezve az államtitkot: "...amelyek felfedése Románia politikai, gazdasági, tudományos-technikai és egyéb természetű érdekeit veszélyeztethetik." A parlamentben tiltakozni kell a törvényjavaslat jelenlegi szövege ellen, olvasható a lapban. /Sipos János: Az államtokra vonatkozó törvényjavaslat margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./
1993. december 24.
Iliescu elnök újabb könyve, a Forradalom és reform /Revolutie si reforma/ két fejezetét közölte a Dimineata. Az elnök könyvében az 1989-es eseményekre emlékezett. Kifejtette, hogy nem hisz Tőkés László szikra-szerepében, szerinte az elmúlt rendszer elnyűtt volt. Az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményeket a magyarok türelmetlenségével, elszigetelődési szándékával magyarázta. Szerinte a Vatra Romaneasca megalakulása jogos volt a magyar offenzívával szemben. Iliescu szerint márc. 15-én több mint tízezer magyar állampolgár jött át, sértegették a románokat. Mindez törvényszerűen vezetett az összecsapásokhoz. /Cseke Gábor: Elnöki memoár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./
1993. december 24.
Dec. 20-án iktatták az parlamentben az RMDSZ nemzeti kisebbségekről és az autonóm közösségekről szóló törvénytervezetét. - Az erdélyi magyar politikai élet minden árnyalata köteles kidolgozni egy közös taktikai irányvonalat, sürgetett Tokay György képviselő, különben jönnek az újabb viták, jönnek a vádaskodások. /Tokay György: Jónás levelei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./
1993. december 24.
Iliescu elnök a karácsonyi ünnepek után tárgyalásokat kezd a parlamenti pártok vezetőivel. Mindez azt bizonyítja, hogy Iliescu is belátta: mostani felállásában tarthatatlanná vált a kormány. /Iliescu paktumot kínál. = Népszabadság, dec. 24./
1993. december 24.
Nagyszalonta református egyházközségében 1993-ban 91 keresztelés és 172 temetés volt. Az év során könyvbemutatót is tartottak Dánielisz Endre Nagyszalonta jeles szülöttei című munkáját a szerző mutatta be. /Karácsonyi üzenet. A Nagyszalontai Református Egyházközség kiadványa/
1993. december 28.
Felháborodást váltott ki Kovászna megyében, hogy a most megalakult állami vagyonalap vállalatok fölé rendelt megbízottait szinte kizárólag román nemzetiségű, a régi rendszerben kompromittált emberekkel akarja betölteni. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere is tiltakozott. Ennek hatására több kinevezés függőben maradt. /B. Kovács András: Függőben maradt döntések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
1993. december 28.
Hargita megye 1992-es népszámlálási adatainak részletezése olvasható a napilapban. Hargita megye 347.637 lakosának 84,6 %-a /294.269 fő/ magyar, 14 %-a /48.812/ román, 1,2 %-a /4.104/ cigány, rajtuk kívül más etnikumúakat is számba vettek. Csíkszereda 46.029 lakosának 83 %-a /38.204 lélek/ magyar, Székelyudvarhely 39.959 lakosának 97,4 %-a /38.926 fő/ magyar, Székelykeresztúr 9450 lakosának 95,8 %-a /9058 fő/ magyar, Gyergyószentmiklós 21.444 lakosának 88,3 %-a /18.938 fő/ magyar, Maroshévíz 17.148 lakosának 29,1 %-a /4992 fő/ magyar, Szentegyháza 7,613 lakosának 98,6 %-a /7.507 fő/ magyar. /Oláh István: A népszámlálás tükrében. Megszámláltattál - Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24., folyt.: dec. 28./
1993. december 28.
A jelenlegi magyar középiskolás mozgalom nem működik megfelelően, nincs információáramlás, ezért a MAKOSZ /Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége/ helyébe kilenc magyar középiskola diákszervezete egy új szövetség megalakítását indítványozta dec. 4-én. Várják az iskolák, diákszervezetek csatlakozását. /Középiskolások, válaszúton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
1993. december 28.
Két romániai megye is csatlakozni kíván az Eurorégióhoz, jelentette be Adam Pedziol, az Eurorégió lengyel főtitkára. /Román csatlakozás az Eurorégióhoz. = Népszabadság. dec. 28./
1993. december 29.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa memorandumban foglalta össze a kommunizmus időszakában törvénytelenül eltulajdonított értékek és javak kérdését. 1948-ban elvették az egyházi iskolákat, még a kántori lakásokat is, 1950-ben kezdődött az egyházi levél- és irattárak kifosztása, 1962-ben a püspöki székházat vették el, 1971-ben a bukaresti Történeti Múzeum elkobozta az egyházközség hét legértékesebb kegytárgyát, 192-73-ban az Állami Levéltár összeszedte és ismeretlen helyre szállította az 1700-1900-as évekből való anyakönyveket és protokollumokat, továbbá a felekezeti oktatásra vonatkozó dokumentációt. 1989 óta követelik az egyházi értékek visszaadását, eddig nem értek el eredményt. Felterjesztéseiket válaszra sem méltatták. /Memorandum. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 29./
1993. december 29.
Az Amnesty International attól tart, hogy a román hatóságok nem tudják megvédeni a hadrévi cigány közösség életét és testi épségét. Szeptember 20-21-én történt Hadréven az incidens, a rendőrség akkor nem kelt a romák védelmére, tétlenül nézték a verekedést. /Az Amnesty International tájékoztatója a hadrévi eseményekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./
1993. december 29.
Iliescu elnök sorra tárgyal a pártok vezetőivel. A hírek szerint megígérte a kormányon levő Társadalmi Demokrácia Pártjának, hogy a következő kormányban nem vehetnek részt az ellenzék szélsőségesei, közéjük sorolta az elnök az RMDSZ-t. /Iliescu szerint az RMDSZ szélsőséges erő. = Népszabadság, dec. 29./
1993. december 29.
Nincs a volt szovjet tömbhöz tartozó államok közül egy sem, melyben annyira elterjedt volna a nyíltan antiszemita értelmiségiek, politikusok és kiadványok száma, mint Romániában - írja az Illistrierte Neue Welt című lap. /Antiszemitizmus Romániában. = Pesti Hírlap, dec. 29./
1993. december 29.
Melescanu külügyminiszter dec. 29-i sajtóértekezletén a román-magyar kapcsolatokban érezhető javulásról számolt be. A jövőben is erősíteni kell a két ország közötti kapcsolatokat, szögezte le. - A kormány dec. 29-én nyilatkozatban reagált Vlagyimir Zsirinovszkij Romániát sértő kijelentéseire, amelyeket "mocskos szidalmaknak" nevezett a dokumentum. A külügyminisztériumba hívatták az orosz nagykövetet és közölték vele a hivatalos román álláspontot. A román parlamentben is foglalkoztak dec. 29-én Zsirinovszkij véleményével, aki szerint Románia mesterséges képződmény, amelyet olasz cigányok laknak, akik Oroszországtól, Bulgáriától és Magyarországtól oroztak el területeket. /Bukarest: haladás a román-magyar viszonyban. = Népszabadság, dec. 30./
1993. december 29.
Molnár Gusztáv nagy elismeréssel írt Antall József elhunyt kormányfőről. Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökének tekintette magát, ezzel olyan erkölcsi felelősséget rótt minden utána következő kormányra, amely alól kibújni nem lehet. - Az összmagyarságot érintő minden lényeges kérdésben a magyar kormány eddig is konzultált és a jövőben is konzultálni fog. /Simon Judit: Antall nélkül. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 29./
