December végén osztották ki a csíkszeredai Julianus Alapítvány hagyományos évi díjait. Az alapítvány a szórványmagyarság megerősítését tekinti legfontosabb feladatának. Az idei kitüntetettek: Deáky András gyimesbükki tanár, Sebestyén Ottó zernyesti katolikus plébános, aki segítette a különböző oktatási formák létrehozását, Kövesdi Kiss Ferenc marosvásárhelyi nyugdíjas tanár, aki fáradhatatlanul járta a nyárádmenti falvakat, négy évtized alatt közel félszáz falumonográfiát készített, Balogh Júlia, a Duna TV szerkesztője és Beke György író, aki betegsége miatt nem tudott Budapestről Csíkszeredára utazni. Beder Tibor, az alapítvány elnöke elmondta, hogy életműveket jutalmaznak. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke magánszemélyként vett részt a díjak kiosztásánál, beszédében kiemelte, hogy az anyaországi magyarságnak nemzeti érdekei érvényesítésénél jobban össze kellene tartania. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./
1996. január 4.
A dévai Corvin Magazin Bt. Déván Hunyad Vármegye, Medgyesen Nagyküküllő, Resicán Délnyugat, Nagyszebenben Nagyszeben és Vidéke címmel ad ki folyóiratot. Az előállítás költségeit a magyarországi Pro Professione Alapítvánnyal együtt fedezik. Maguk az újságok a dévai Xpress Kft segítségével a szintén dévai Grapho Tipex nyomdában készülnek. A költségeket viselők és az ellenszolgáltatás nélkül szerkesztésre vállalkozók célja: a dél-erdélyi szórványmagyarság kezébe anyanyelvű sajtót juttatni. A lapokban az egyetemes magyar hagyományokat fölelevenítő írások kapnak helyet, emellett irodalmunk legszebb alkotásai. /Kósa László: Ellenszolgáltatás nélkül. = Magyar Nemzet, jan. 4./
1996. január 4.
Tempfli József nagyváradi katolikus püspök elmondta, hogy orosztanár volt hat évig, 1956-ban jelentkezett a teológiára. Meglepte püspöki kinevezése, a nunciusnak először azt mondta, hogy nem alkalmas a feladatra, de a nuncius azután rábeszélte. Jelenleg Nagyváradon 130 idős, beteg embernek visznek ebédet, de még sok a tennivaló, az elhagyott gyermekeknek otthont kellene építeni. /Magyar Nemzet, jan. 4./
1996. január 4.
Az RMDSZ parlamenti frakciója Szabó Károly szenátusi, illetve Tokay György képviselőházi frakcióvezető aláírásával a parlament rendkívüli összehívását kezdeményezte jan. 4-én, hogy sürgősségi eljárással vitassák meg és fogadják el a költségvetést. A kormány ugyanis, élve meghatalmazásával, rendeletekkel fog dönteni olyan pénzügyi kérdésekben, amelyekben csak a törvényhozás hivatott határozni. - Kerekes Károly RMDSZ-képviselő jan. 3-án írásban fordult Florin Georgescu pénzügyminiszterhez, jelezve, hogy a határon még mindig kérik a határátlépési illetéket, holott ez jan. 1-je után törvénytelen. Georgescu kabinetfőnöke már másnap reagált a levélre: utasították a vámigazgatóságokat, hogy ne szedjék az illetéket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6-7., (gyarmath) [Gyarmath János]: Az RMDSZ összehívhatná a parlamentet. = Magyar Nemzet, jan. 8./
1996. január 4.
Az infláció tovább nőtt, 1995 végére egy dollár már 3000 lej, a nagyprivatizáció nem indult meg. /Gyarmath János: Be nem végzett esztendő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./ A növekedést jelzi, hogy 1995. július végén 2000 lej volt egy dollár. /1995: 1483. sz. jegyzet - Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. aug. 2./
1996. január 4.
Sylvester Lajos Raffay Ernő múlt évi, a Magyar Nemzet 1995. dec. 6-i számában megjelent írásából idéz: "Semmi jele annak, hogy Románia 77 éve tartó nemzetiségi politikája gyökeresen megváltozna, Magyarország tehát az erdélyi /és moldvai/ magyarság létének veszélyeztetése miatt is föl kellene vesse Erdély tisztességes területi megoszlásának kérdését. Természetesen békés úton, nemzetközi ellenőrzés mellett. Ha létezik román-magyar történelmi megbékélés, az csak ezen a nyomvonalon képzelhető el." A megbékéléssel kapcsolatban a román álláspont az általánosságok szintjén mozog, mint mindig, nem tartalmaz jogi garanciát a kisebbség védelmére. A román gyakorlat a múltban is ez volt. Elég a második világháború utáni párizsi békeszerződés előtti időre gondolni: "a kisebbségi jogok milyen pazar kínálatát tették ki a politikai piacra", volt Nemzetiségi Statútum, Bolyai Tudományegyetem, voltak iskolák. - A trianoni tákolmányok mindenhol összeomlottak." Jobb volna, ha a román hatalom nem ódzkodna az autonómia, a kolozsvári konzulátus és az egyetemek visszaállításától, mert ha sokat farigcsálják a jogokat, az a hazai magyar emberekben másfajta gerjedelmeket ébreszt. "Kérni fogja a részt az egészből. Mi a mostani követeléseinkkel az egészet akarjuk együtt tartani. De ha részkérelmeinket is sokallják, akkor mondják meg mások, mit tegyünk, hogyan rendezzük közös dolgainkat?" /Sylvester Lajos: Lehetséges-e a megbékélés? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 4./
1996. január 4.
Romániában a külföldi tőkebefektetések összege 1990. március 20-a és 1995. dec. 31-e között 1,597 milliárd dollár, közölte a Román Fejlesztési Ügynökség /ARD/. Az említett időszakban 49 243 külföldi befektetőt jegyeztek. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 4./
1996. január 4.
Az anyaországi zsámbéki művelődési központ, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Szövetsége, a Jádzó Társaság, kézdivásárhelyi művelődési ház és a Molnár Józsiás Közművelési Egyesület szervezésében jan. 3-7-e között Fortyogófürdőn immár harmadik alkalommal országos színész és rendezői tanfolyamot szerveznek. Az előző két alkalomtól eltérően az idei színészképzéssel is bővül. Magyarországi előadók érkeztek a tanfolyamra, melyen 50-60 résztvevőre számítanak. Folytatása nyáron Zsámbékon lesz, majd jövő télen ismét Fortyogófürdőn. Tavasszal rendezik meg Kézdivásárhelyen a Színházi Napokat. - A Jádzó Társaság hivatalosan bejegyzett jogi személy, a romániai amatőr színjátszás egyetlen hivatalos képviselője, központja Sepsiszentgyörgyön van. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 4., 5./
1996. január 4.
Jan. 3-án Carol Königet, a német etnikum képviselőjét nevezték ki a Művelődésügyi Minisztérium kisebbségi ügyekkel foglalkozó igazgatóságának igazgatójává. Annak ellenére, hogy a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában 18 etnikum vesz részt, a fent említett igazgatóságban csak a magyar, az ukrán, az orosz-lipován, a török-tatár és a roma közösséget jegyezték be - írta az Evenimentul Zilei. /Carol König a Művelődési Minisztérium Nemzeti Kisebbségek Igazgatóságának főnöke. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./
1996. január 4.
Erdély kortárs képzőművészetét bemutató kiállítás nyílt jan. 4-én Budapesten, az MSZP Köztársaság téri székházának galériájában. A tárlatot Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nyitotta meg. /Népszabadság, jan. 5./
1996. január 5.
A kiadott külügyi nyilatkozat leszögezi: Románia támogatja a Moldovai Köztársaság hivatalos álláspontját, Románia is a Moldovai Köztársaság szerves részének tekinti Transznisztriát, ezt nem lehet megtámadni népszavazással. A román nyilatkozat az 1995. dec. 24-én megszervezett népszavazásra utal, melynek célja az volt, hogy a népakarattal megerősítsék Transznisztria önálló államiságra való törekvését. Románia hajlandó aktívan részt venni a dnyeszter-melléki vitás helyzet rendezésében. /Új Magyarország, jan. 5./
1996. január 5.
A magyar fél január hónap folyamán kész szakértői tárgyalást folytatni az alapszerződésről és az ehhez kapcsolódó dokumentumokról, jelentette ki Kovács László külügyminiszter jan. 5-én az MTI-nek. Ezeket a dokumentumokat együttesen kell kezelni. A magyar fél a kisebbségi kódex jogi kötelezettséggel való bővítését javasolta. A külügyminiszter elmondta: 1995 decemberében a határon túli magyar pártok, szervezetek képviselőivel folytatott megbeszélésén károsnak ítélte azt, hogy a határon túli szervezetek egyes politikusai megjelennek a magyarországi ellenzéki pártok rendezvényein és csatlakoznak a magyar külpolitika belpolitikai indíttatású bírálatához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
1996. január 5.
Bukarest cáfolja, hogy - mint a Deutsche Welle állította - Iliescu elnök személyes támadást intézett volna Kohl kancellár ellen, a Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában. /Népszabadság, jan. 5./
1996. január 5.
Magyarországnak nincs átgondolt szomszédságpolitikai stratégiája. Közben Románia felértékelődik a nyugati stratégiai tervekben. - Szlovákia esetében a nyugati dorgálás a legkevésbé sem segít enyhíteni a magyar kisebbségre gyakorolt nyomást. /Taál Gizella: Gének, szomszédok, találgatások. = Magyarország, jan. 5./
1996. január 5.
Molnár Gusztáv, a Teleki László Alapítvány Közép-Európa Intézet Geopolitikai Kutatócsoportjának vezetője irányváltást tart szükségesnek a magyar külpolitikában: ejteni kell a határon túli magyarok autonómiatörekvéseinek támogatását, ehelyett konkrét kérdésekre kell összpontosítani és támogatni a szomszédos országok nyugathoz közeledését. Szerinte az autonómia követelése helyett a kisebbségi stratégia arra irányuljon, hogy a központi hatalom minél több jogosítványt adjon le a területi, de nem etnikai alapon szerveződő testületek számára. Most a legfontosabb, hogy Magyarország a NATO tagja legyen, jelentette ki Molnár Gusztáv. /BBC, híradó, jan. 5./
1996. január 6.
A Székelyföldi Egyeztetõ Tanács javaslatára az RMDSZ Szövetségi Képviselõk Tanácsa jan. 12-i rendkívüli ülésén vitatja meg a személyi elvû autonómia statútum-tervezetét. Minderrõl dr. Csapó I. József szenátor nyilatkozott a Szabadságnak. Elmondta, hogy több mint négy éve dolgozik a statútum-tervezeteken. Az elsõ változat már 1993-ban megjelent, a végleges változatok 1995 februárjára készültek el. - A kétmilliónyi, jelentõs részükben szórványban élõ romániai magyarra a leszûkítettebb hatásköröket tartalmazó személyi elvû autonómia tartozik. A statútum-tervezet értelmében az anyagi források számottevõ részét az állami költségvetésbõl visszajuttatott támogatások képeznék, amelyek természetszerûen megilletik a magyar közösséget. A Nemzeti Kisebbségi Jogokra Vonatkozó Keretegyezmény, amelyet Románia is ratifikált, kiemelte, hogy azon nemzeti kisebbségek tekintetében sajátos hatáskörök gyakorlására van szükség, mert tagjai csakis így válnak egyenlõvé a többségi nemzethez tartozó állampolgárokkal. Csapó József felsorolta azokat a nemzetközi dokumentumokat, amelyek a romániai magyarság autonómiatörekvéseinek elismerésére kötelezik Romániát. Ezek között szerepelnek az Európa Tanács 1990/1134., 1992/1177., illetve 1993/1201. számú ajánlásai. Csapó kifejtette, hogy a statútum-tervezet vitájával elkéstek. "Mindez idõszerû a '90-es évek elején, legkésõbb pedig '92-ben lett volna, amikor a brassói kongresszuson a romániai magyarság legitim képviselete által kinyilatkozta az autonómiatörekvését." Azonban az autonómia-jog kinyilatkoztatásának a gyakorlati lépései hosszú küzdelem árán válnak valósággá. /Székely Kriszta: Interjú dr. Csapó I. József szenátorral. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
1996. január 6.
Borbély Imrével, az Interconfessio Társaság elnökével készített interjút Botlik József. Három évvel ezelőtt alakult meg a társaság, adott ismertetést Borbély Imre. Rá kellett döbbennünk, állapította meg, hogy az anyaország társadalom-lélektani károsodása sokkal nagyobb mértékű, mint az erdélyi magyarságé. Sem az anyaországban, sem másutt nem dolgoztak ki átfogó jövőképet megfogalmazó koncepciót a magyarság számára. Hosszú távú programok léteznek, de ezek nem a magyarságon belül születtek és nem is nem is hivatottak az érdekeit szolgálni. A kommunizmus évtizedei közösségromboló politikája szovjet célokat takart. A gazdasági és médiaoligarchia az atomizáló politikát folytatja tovább, de már a nyugati globalizmus érdekében. - A Kárpát-medence magyarsága ma is egy sorsközösséget alkot. - A magyarságnak oktatási stratégiájában a tudástöbbletet kell a középpontba állítania. A szubszidiáris nemzetstruktúra azt jelenti, hogy az egyes nemzetrészeknek lehetőleg önmaguknak kell megoldaniuk saját problémáikat, ugyanakkor el kell érniük, hogy millió szállal kötődjenek egymáshoz, és egymást segítő tömböké váljanak. Ilyen sikeres létmodell a zsidóságé. /Botlik József: A magyarság számára hiányzik az átfogó jövőkép. = Magyar Nemzet, jan. 6./
1996. január 6.
Kovács László külügyminiszter kijelentette: károsnak ítéli, ha a határon túli magyar szervezetek egyes politikusai csatlakoznak a magyarországi ellenzéki pártok rendezvényeihez, a magyar külpolitika belpolitikai indíttatású bírálatához. - Sorin Ducaru román külügyi szóvivő elmondta a Ziua lapnak, hogy Budapest három hónapig tanulmányozta a román megbékélési javaslatot, ezért Románia is három hónap alatt fogja elkészíteni válaszát az alapszerződéssel kapcsolatban. /Népszabadság, jan. 6./
1996. január 6.
Hargita megye helyzetéről készített összefoglaló jelentést a megyei tanács. A megye 43 helységében még nincs villany, egyetlen falusi településnek nincs szennyvízhálózata. Az egészségügyi felszerelés elavult, a röntgenkészülék a végét járja, a mentőautók java részét már le kellett volna selejtezni. Szakorvosokban olyan nagy a hiány, ha nyugdíjaznák a nyugdíjas korú orvosokat, akkor több városi kórházat be kellene zárni. A megye 5000 pedagógusának 32 %-a szakképzetlen, az iskolaépületekből 17-ben nincs villany, 166-ban nincs vízvezeték. A népszaporulat csökken, a születések száma az 1989-es 14-15 ezrelékről 1995 végére 9 ezrelékre esett vissza, a megyében két abortuszra jut egy szülés. Hargita megye lakosságának 85 %-a magyar. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6-7./
1996. január 6.
Tokay György, az RMDSZ képviselőházi csoportjának vezetője értékelte a legutóbbi parlamenti ülésszak munkáját. Nagy elégtétel volt az RMDSZ számára a nacionál-kommunista jellegű Btk-módosítási javaslatának bukása. Amennyiben a párttörvényt elfogadják a szenátusban, akkor a parlamenti pártok anyagi támogatást fognak kapni. Ugyancsak pozitívum a szerzői jog védelmére született törvény. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6-7./
1996. január 6.
Jan. 3-5-e között ötödször, idén Csíkszeredában rendezték meg az országos magyar diákszínjátszó napokat. Húsz középiskola színjátszói voltak jelen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6-7./
1996. január 6.
Az RMDSZ képviselőházi frakciója által jan. 4-én benyújtott, a parlamenti ülésszak rendkívüli összehívására vonatkozó kérést Adrian Nastase házelnök formai hiányosságokra hivatkozással elutasította, mondván: a szakbizottságok még nem készítették el a költségvetésről szóló jelentésüket, így a rendkívüli ülésszak összehívása "nem időszerű". /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 8. 692. sz./
1996. január 6.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke sajtóértekezleten hozta nyilvánosságra, hogy Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója két ízben is, 1990-ben és 1992-ben rá akarta venni őt arra, hogy támogassa Iliescu-ellenes elképzeléseiben. Második alkalommal az Iliescu elleni összeesküvésben már Iliescu helyettesét is megtalálta a Moldovai Köztársaságból áttelepült költőnő, Leonida Lari személyében. Lari egyébként először a Kereszténydemokrata Parasztpárt tagja és parlamenti képviselője volt, majd belépett a Nagy-Románia Pártba. Magureanu nem válaszolt Tudor vádaskodására, de erről majd szó esik a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság jan. 9-i ülésén. /Magyar Hírlap, jan. 8./
1996. január 6.
Bár Horn Gyula kormányának hatalomra jutása óta javultak a román-magyar kapcsolatok, és Ion Iliescu román elnök "történelmi megbékélésre" tett javaslatot, a romániai magyar kisebbség jogairól folyó vita mindmáig megterheli a két ország viszonyát ? állapította meg a Süddeutsche Zeitung című német lap. Az újság idézte Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, aki szerint a két ország közötti megbeszélések leálltak, a "történelmi megbékélés csak üres szóbeszéd". Mircea Geoana, a külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott a német lapnak, hogy az alapszerződés 98 százaléka kész van, de a területi autonómia Bukarest számára elfogadhatatlan. Szavai szerint a történelmi megbékélésre tett javaslat értékes politikai gesztus. - A továbbiakban a lap beszámolt arról, hogy Bukarest eddig csupán Bulgáriával kötött alapszerződést, mert vitája van Ukrajnával és Moldovával is. /A bizalmatlanság mélyen gyökerezik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
1996. január 6.
A Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány Századvégi tanulságok címen három fontos írást jelentetett meg a romániai magyar iskolaügyről. Imre Sándor először 1940-ben publikált írása /A felsőbb oktatás Erdélyben 1541-1918/ a hajdani erdélyi oktatás hihetetlen gazdagságát idézi, Rónai András ugyancsak 1940-ben írt Uralomváltozás Erdélyben című munkája az 1918 és 1940 közötti jogsértéseket ismerteti. Jakabffy Elemér Erdély iskolái Trianon előtt és után című tanulmánya adatgazdag. Katona Szabó István írása a két világháború közötti erdélyi magyar iskolaügyet vázolja föl. A füzetet az RMDSZ oktatáspolitikai állásfoglalásainak kivonatos gyűjteménye zárja. /Magyar Nemzet, jan. 8./
1996. január 9.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ foglalkozott Katona Ádámnak, az EMK-platform szóvivőjének a kolozsvári Szabadságban 1995. nov. 9-én közreadott Nem válasz Dáné Tibor úrnak című cikkével és Markó Béla RMDSZ-elnöknek az erre reagáló 1995. dec. 13-i körlevelével. Az EMK szerint Katona Ádám az elrománosodott személyeknek az RMDSZ-ből való "kirekesztését" tartja szükségesnek, nem az ún. asszimilációról beszél. A platform egyetért Markó Bélának a rasszista nézeteket elutasító véleményével, azonban Katona Ádám véleményét félreértette. /Az EMK válasza Markó Béla úrnak, az RMDSZ szövetségi elnökének/ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke jan. 6-án találkozott az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ platform tagjaival, megvitatták Markó Bélának a platformhoz intézett dec. 13-i levelét és az EMK választervezetét. A szövetségi elnök elmondta, hogy a választ nem tartja kielégítőnek. A választ a platform nyilvánosságra hozta, ezért Markó Béla is közreadta dec. 13-i levelét. Ebben Markó Béla elutasítja Katona Ádámnak a Szabadság nov. 9-i számában közzétett írásának azt a gondolatát, ahol "elrománosodásról" beszélve "olyan szélsőjobboldali gondolatvilágot idéz, aminek szövetségünkben nincs helye" "Nekünk semmi közünk nem lehet a hozzátartozók származását firtató ordas eszmékhez" - hangsúlyozta Markó Béla. Meggyőződése, írja, hogy az EMK-platform az RMDSZ céljainak érvényesítéséért küzd, viszont sürgős választ vár, a kérdés rendkívüli súlyára való tekintettel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 9., 693. sz./
1996. január 9.
Benedek Csaba is hozzászólt a vitához: Katona Ádám nem a fajtiszta származásról beszél, hanem arra céloz, hogy aki többségi házastársat választ, az saját magyarságáról nagyrészt lemond. Katona Ádámot viszont nem lehet együtt emlegetni a nácikkal. Benedek Csaba úgy látja, hogy a Romániai Magyar Szó szerkesztősége azonosul az "opportunista, álliberális és közösségünkre nézve kétségtelenül destruktív" irányzattal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
1996. január 9.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke 1995. decemberében néhány napra Észtországba utazott, Max van der Stoel, az EBESZ elnöke meghívására, egy nemzetközi értekezletre, amelyet egy holland alapítvány szervezett. A keleti régióban működő kisebbségi tanácsokról volt szó. Mindenütt sok kifogás merült fel ezekkel a tanácsokkal kapcsolatban. Romániában ebben a kisebbségi tanácsban a minisztériumok képviselői, tehát a kormány megbízottai megszavaznak olyan javaslatokat, amelyeket a kormány azután meg sem tárgyal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
1996. január 9.
A Vocea Romaniei bukaresti kormánylap jan. 8-i vezércikkében "szélsőséges csoportosulásnak" nevezte az RMDSZ-t. /Népszabadság, jan. 9./
1996. január 9.
Tordán a második világháború áldozatai emlékére kopjafás emlékoszlopot állítottak 1995. okt. 29-én. Bembea Ioan polgármester 2 millió lejes pénzbüntetést rótt ki az emlékoszlop engedély nélküli felállítása címén a református parókiára, valamint kötelezte őket az emlékoszlop eltávolítására. Az egyház visszautasította a büntetést, mondván, nem ők állították fel az emlékoszlopot. Eddig sem kellett a református temető sírhelyeire polgármesteri engedély, Az ügy előzménye: a Román Nemzeti Egységpárt felszólította a polgármestert, tisztázza az emlékoszlop felállításának jogosságát /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
