udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2505 találat lapozás: 1-30 ... 2461-2490 | 2491-2505
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1997. december 24.

Jan. 5-én új napilap indul Sepsiszentgyörgyön Erdély címmel. A próbaszám dec. 22-én jelent meg. Az Európai Idő Kiadó és a TNN napilapja "új, keresztény értékeket /is/ fölvállaló" független hírlap akar lenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

1997. december 24.

Illyés Gyula, a század egyik legnagyobb költője és gondolkodója jelentette ki: a magyarság történelmi, társadalmi kérdései olyan szövevényesek, hogy csak lángelméknek szabadna foglalkozni velük, emlékeztetett Csoóri Sándor a vele készült beszélgetésben. Azonban ez elfogadhatatlan. "Nekünk Széchenyik, Adyk, Teleki Pálok, Kodály Zoltánok és Illyés Gyulák nélkül küszködnünk kell..." Csoóri az egység szükségességét hangsúlyozta: amikor 1996-ban, a Magyarok IV. Világtalálkozója után megszületett a magyar-magyar csúcstalálkozó, az érezte, hogy végre magunkra találtunk. Belpolitikai és külpolitikai hatalmi erők ezt a csúcstalálkozót félresodorták. - Csoóri sorolta a problémákat, hozzátéve: "a legszomorúbb híreket éppen a szerbiai magyarokról hallja az ember, a magyar pártok, ahelyett, hogy összehangolták volna, szétszórták és magára hagyták övéiket. Hol vagyunk már a kilencvenes évek elejétől! Az autonómia gondolatát megszülő akarattól!" "Nehezen mondom ki, de az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai magyarok viselkedése ma igazi kritikája a magyarországi közéletnek és a vajdasági magyar pártok kárhozatos viselkedésének." Ilyen kényes ügyekben a Magyarok Világszövetségének kellene segíteni, vetette közbe Sinkovits Péter. Csoóri helyeselt: "Hiszen ha kezdeményezői voltunk a Duna Televízió megszületésének, a magyar-magyar csúcs létrehozásának, a honfoglalás ezerszáz éves megünneplésének a határokon túl, és sok más egyéb másnak, akkor ilyen belső zavarok megszüntetésében is segítenünk kellene. Nagy baj, hogy egy év óta mi is zavarokkal küzdünk: szervezeti és pénzügyi zavarral. Nekünk sokkal inkább missziósközpontnak és spirituális központnak kellene lennünk, s nem egy parlamentet utánzó kis parlamentnek." - Csoórinak most jelent meg esszékötete Szálla alá poklokra címmel. /Sinkovits Péter: Egységkeresőben. Beszélgetés Csoóri Sándorral, a Magyarok Világszövetségének elnökével. = Magyar Szó (Újvidék), dec. 24.25./

1997. december 24.

Sepsiszentgyörgyön az Állomás negyedi új katolikus templomban dec. 24-én celebrálják az első szentmisét. A Szent József., Szent Gellért- és a Mária Világ Királynője templom után ez a negyedik új templom Sepsiszentgyörgyön. Négyszáz ülőhelye van az új templombank, Orbán Ernő építészmester csoportja jó munkát végzett. A templom felszentelését májusra tervezik. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 24./

1997. december 24.

Sütő Andrásnak a Duna Televízió fennállásának ötéves évfordulójára írt köszöntőjét olvashatjuk a Háromszékben. Ünnepi gyertyaszálának fénye lobogás a "határon innen és határon túl, tizenötmillió magyar szellemi integrációs törekvéseiben. Áldassék Antall József neve!" Sütő András végezetül emlékezte arra, hogy "Európának egyetlen olyan állama sincs, amely körös-körül hajdani önmagával lenne határos. Nincs olyan nemzete sem, amelynek egyharmada közvetlenül szomszédainak állami keretében élne - ha tudna az őt megillető jogokban élni. Ilyenformán egyetlen igét sem kell annak igazolására pazarolni, hogy a Duna Televízió feladata a mindenkori szerves része a magyar államvezetés nemzetstratégiai feladatainak." /Sütő András: Öt szál ünnepi gyertya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 24./

1997. december 24.

A magyar-magyar csúcs 1996-ban aláírt zárónyilatkozata kimondta, hogy még abban az esztendőben sor kerüljön egy újabb találkozóra, a kisebbségekkel tartott folyamatos konzultáció intézményesítésének céljából - emlékeztetett Udvardy Zoltán. Erre nem került sor, sőt Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a minap kijelentette: egy ilyen megbeszélés fontosságát és időszerűségét a választások után sem látja. /Udvardy Zoltán: Üzenet a csúcsról. = Napi Magyarország, dec. 24./

1997. december 25.

Dec. 25-én Bukarestben, az ortodox katedrálisban vett részt Mihály exkirály és családja a karácsonyi szertartáson. Teoctist pátriárka mondta a beszédet, közben apácák bekiabáltak: "Le a kommunista szinódussal, és patrónusával, Teoctisttal!" Az egyházfőt egyre gyakrabban vádolják azzal, hogy együttműködött a Ceausescu-rendszerrel, beleegyezett a templomok lebontásába. Teoctist Ceausescu bukása után lemondott, majd meggondolta magár és visszaült a pátriárkai székbe. A tüntető apácákat civil ruhás rendőrök rúgásokkal, ökölcsapásokkal hallgattatták el, majd eltávolították őket a templomból. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

1997. december 25.

Szabó Ferenc jezsuita atya 1992-ig a Vatikáni Rádió munkatársa volt, 1992-ben hazatelepült Magyarországra, azóta a Távlatok egyházi folyóirat főszerkesztője. Csíksomlyón a Jakab Antal Tanulmányi Házban előadást tartott Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök életéről és munkásságáról. Elmondta, hogy Prohászka halálának 70. évfordulója alkalmából több megemlékezést tartottak. Szabó Ferenc létrehozott egy kutatócsoportot, mert ez a szellemi örökség még nincs kellően kiaknázva. Prohászka megelőzte korát, olyan eszméket hirdetett, amelyek azután a II. vatikáni zsinat dokumentumaiban szerepelt. /Hargita Népe alapján: A Hét (Bukarest), dec. 25./

1997. december 25.

Dénes László, az Erdélyi Napló hetilap főszerkesztője reagált arra, hogy a Budapesten tanuló 22 éves újságíró, Németh Tünde A jéghegy magyar-magyar csúcsa című könyve az Erdélyi Naplóban megjelent riportjait tartalmazza. Dénes László nem ismeri a könyvet. Az 1991 ősze óta megjelenő Erdélyi Naplóról viszont elmondta, hogy menet közben cserélődtek a felelős vezetők és munkatársak. Szőcs Géza neve csak 1994-1996 között fémjelezte a lapot, "de ez szinte végzetesnek bizonyult, ugyanis a politikai pályára tévedt kiváló költő a magyarországi kormányváltás után kiesett mind az új balliberális hatalom, mind az annak uszályában vergődő Markó-féle RMDSZ-vezetés kegyeiből, s egyszerre minden tönkrement, amihez az ő neve fűződött. Az Erdélyi Napló Németh Tünde által említett szétverése nem az idén, hanem már 1995-ben megkezdődött és 1996-ra be is fejeződött - volna, ha néhány lelkes ember pusztán szakmai kihívásból nem próbálja meg szinten tartani a léket kapott hajót." /Dénes László: Rólunk volt szó? = Szabad Hét Nap (Szabadka), dec. 25./

1997. december 27.

December 27-én elhunyt Szekeres László /1931-1997/ régész, a szabadkai Városi Múzeum munkatársa. Nagyban hozzájárult Vajdaság, azon belül Szabadka helytörténeti kutatásához. Sokoldalú kutató volt, igazi polihisztor, egy kicsit történész, egy kicsit nyelvész, egy kicsit földrajztudós, de mindenekelőtt régész. Szekeres László volt a VMDK egyik alapítója. /Magyar Szó (Újvidék), dec. 30./

1997. december 27.

Megjelenésének második évfordulóját ünnepelte az Oroszhegyen kiadott Bosnyák Völgye közéleti lap. /Udvarhelyi Híradó Kalendárium 1999. (Székelyudvarhely), 62. p./

1997. december 28.

Andrei Plesu új külügyminiszter dec. 29-én teszi le az esküt. Mindenképpen sor kerül a kinevezésre, akár összeül addig a két ház, akár nem. Constantinescu államelnök ezt azzal indokolta a döntést, hogy ez a fontos poszt nem maradhat betöltetlenül. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

1997. december 29.

A két ház együttes ülésén dec. 29-én szavazott Andrei Plesu új külügyminiszteri kinevezéséről. 225-40 arányban elfogadták az új külügyminisztert. Még aznap Andrei Plesu letette a hivatali esküt Emil Constantinescu elnök előtt, a Cotroceni palotában. A 49 éves Plesu a Társadalmi Párbeszéd Csoport tagja, a Dilema hetilap főszerkesztője, művelődési miniszter volt az 1989 decemberi fordulattól 1991 októberéig. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 30./

1997. december 29.

Traian Basescu közlekedési miniszter a dec. 29-i kormányülésen lemondott, miután az Evenimentul Zilei lapban bírálta Victor Ciorbea miniszterelnököt, mondván, nagy hangsúlyt fektet a szociális védelemre, ezzel szemben a Demokrata Párt liberálisabb. Ciorbea kijelentette: amennyiben Basescu tíz napon belül nem vonja vissza állítását, kezdeményezni fogja menesztését. Ezután pártközi tanácskozást tartottak. majd Ciorbea bejelentette, elfogadja Basescu lemondását és várja a Demokrata Párttól a közlekedési miniszter utódjára vonatkozó javaslatot. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 30./

1997. december 31.

A mezőségi Vice nemcsak a magyarság, hanem a katolikus egyház szempontjából is szórványnak tekinthető. Vice fiatal római katolikus plébánosa, 1995 óta kiadja a Szórvány Plébániák Értesítője című időszaki kiadványt. Egyre nőttek az igények, több helyről kérték az értesítőt. Egy év óta az Alutus nyomda /Csíkszereda/ ingyen adja ki a kéthetente megjelenő kiadványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

1997. december 31.

Huszonegy éves lettem címmel egy pályadíjnyertes kéziratos dokumentumregény folytatásokban történő közlését fogja elindítani a Romániai Magyar Szó. Szerzője a Kolozsváron élő jeles közíró-író-jogász-politikus-pedagógus-szerkesztő Dáné Tibor, akinek ismertek regényei /például Athá Rá, a fáraó írnoka, A Tau Ceti hívójele, Négy tenger hajósa, A varázsvessző lovagja/, továbbá Kultúrkuriózumok kalendáriuma című munkája, de vannak gyermekszíndarabjai és fordításai is. - Új dokumentumregényében harctéri élményeit dolgozta fel. Arra a kérdésre, hogy mi késztette olyan témához nyúlni, amiről úgy tűnik, mindent elmondtak már, így felelt. Tudta, hogy az volt a szemlélet: a szegény magyar hadsereget brutális tisztikara odalökte a dicsőséges Vörös Hadsereg elé, melynek méltatlan ellenfele volt. A másik, hogy belevittek, de nem sokat verekedtünk, inkább csetlettünk-botlottunk, a tizedes meg a többiek voltunk... Dáné Tibor hangsúlyozta: "engem egyszerűen megdöbbent" az, "ha egy katonának azt vetik a szemére, hogy önfeláldozóan harcolt." "Szemére vetni a katonánk azt, hogy minden eszközzel és minden erejével meg akarta állítani az ellenséget", ez hihetetlen, ez őt mindig bosszantotta. Dáné emlékezett: hadosztályával megállították az oroszokat a Tatár-hágó előterében és utána a Torda melletti harcokban, addig, amíg az erdélyi zsákból a többi csapatok kivonulhattak. Az Úz völgyében a székely népfelkelőknek meg kellett állítaniuk az oroszokat addig, amíg ebből a zsákból, Sepsiszentgyörgy, Udvarhely, egész a Maros szintjéig a csapatok kivonultak. Utána még volt egy próbálkozás, a híres debreceni csata, a keleti arcvonal második legnagyobb harckocsi ütközete, melyről ugyancsak ritkán esik szó, mint a kurszki csatáról. "Mert a kurszki csata eldöntetlen volt, a debreceni csatában pedig megverték az oroszokat." A "magyar hadsereg a leggyengébben felszerelt hadsereg volt, de az ez a hadsereg nem omlott össze!" Dáné a hadifogságot is kiemeli: a magyar katonák a hadifogságban is megtartották a katonai fegyelmet. "És ez mentett meg ezer és ezer embert." /Miklós László: Előszó helyett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./


lapozás: 1-30 ... 2461-2490 | 2491-2505




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998