udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2299 találat lapozás: 1-30 ... 2251-2280 | 2281-2299
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1998. december 22.

Az RMDSZ az új kormánystruktúrában négy államtitkári helyet őrizhet meg. Megmarad tisztségében Kötő József oktatási, Kelemen Hunor művelődési, Pete István mezőgazdasági és Borbély László területrendezési és közmunkaügyi államtitkár. Megválik azonban államtitkári tisztségétől Birtalan József közlekedési, Lányi Szabolcs iparügyi, Erős Viktor privatizációs, Niculescu Antal integrációs, Bara Gyula egészségügyi államtitkár és Demeter János kormányfőtitkár-helyettes. A megszüntetett minisztériumok ügynökségekké vagy hivatalokká alakulnak át. /Négy államtitkári tisztség jut az RMDSZ-nek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

1998. december 22.

A bizottság elkészítette az önálló magyar egyetemre vonatkozó jelentését, ismertette a jelenlegi helyzetet Kötő József államtitkár, ebben szerepelnek a fakultásokra, szakosodásokra, továbbá a számba jöhető oktatói személyzetre vonatkozó javaslatok, gyakorlatilag részletes egyetemalapítási terv készült. Most már a munkacsoportot kellene kineveznie Marga miniszternek. A terv szerint Kolozsváron működne a bölcsészkar, erős pedagógiai tanszékkel, továbbá a műszaki-természettudományi karral, jogi-politikai-közgazdaságtani tanszékekkel. Marosvásárhelyen lenne a pszichológusképzés, a zenepedagógiai képzés, ott is létesítenének matematikai-informatikai kart, Marosvásárhelyen lenne a mezőgazdász-képzés. A tanszékekből kiépülnének az önálló fakultások, a fakultásokból a tagozat. Ehhez kapcsolódna a kihelyezett kollégiumok hálózata. Nagyszebenben lenne a német tagozat, ők a meglevő teológiai fakultásra építenék az egyetemi vonalat. A három helyen levő egyetem központja, rektorátusa Kolozsváron nyílna meg. /Zsehránszky István: Beszélgetés Kötő József tanügyi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21., 22./

1998. december 22.

Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel készített interjút a Hargita Népe Ígéret és porhintés között címmel. Az érsek beszámolt arról, hogy Tőkés László református püspök kezdeményezésére 1990-ben megalakult a négy erdélyi magyar történelmi egyház vezetőinek tanácsa, amelynek kezdetektől a nyolc erdélyi püspök volt a tagja. A tanács célja a kommunista rezsim idején elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatásának követelése. 1990 óta kéttucatnyi beadványt intéztek Iliescu volt államfőhöz, de választ nem kaptak. /Ígéret és porhintés között. = Napi Magyarország, dec. 22./

1998. december 23.

Két lelkigyakorlatos központjuk is van, egyik Szatmárnémetiben, a másik Szokondon, számolt be egyházmegyéje helyzetéről Reizer Pál római katolikus megyéspüspök. Elkészült Nagybánya új római katolikus temploma, ez lesz az egyházmegye 15. új katolikus temploma. Gondot jelent, hogy nő a reményt vesztett emberek száma. - Jó lenne minél több katolikus óvodát létrehozni, Szatmárnémetiben már három működik. Tiszahosszúmezőn és Aknasugatagon ifjúsági táboruk működik. /Sike Lajos. Az egyház megtartó erejére nagy szükség van ebben a zilált társadalomban! Beszélgetés Reizer Pál római katolikus megyéspüspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

1998. december 23.

Hunyad megyében a magyarság szórványban él. A megye nehézipara leépülőben van, sokan hazaköltöznek szülőföldjükre. A megyében az 1997/98-as tanévben 268 gyermek járt magyar óvodába, az 1998/99-es tanévben pedig 321. Új óvodai csoport indult Urikányban, ismertette az oktatási helyzetet Orbán Mária. Az 1997/98-as tanévben 437 tanuló járt magyar elemi osztályokba, az 1998/99-es tanévben már 460. A gimnáziumi osztályokban nagy a lemorzsolódás. Az 1997/98-as tanévben 344-en tanultak magyarul, az 1998/99-es tanévben 358-an. Déván nőtt a tanulók száma, Vajdahunyadon, Petrillán, Lupényban és Vulkánban megmaradt a létszám, Petrozsényban viszont a tavalyi 32-vel szemben idén már csak 20 tanuló végez anyanyelven. A Szent Ferenc Alapítvány segítségével hét csernakeresztúri tanulót felvettek a Déván működő Magyarok Nagyasszonya Kollégiumba. A megye egyetlen magyar líceumának osztályaiba tavaly 56, idén 55 tanuló van. /Orbán Mária Hunyad megyei kisebbségi tanfelügyelő: A Hunyad megyei anyanyelvi oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

1998. december 24.

Karácsonykor a Duna Televízió Nagyváradról, a római katolikus bazilikából közvetítette az éjféli szentmisét. A szentmisét Tempfli József megyéspüspök celebrálta, ő mondta a szentbeszédet is. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 17./

1998. december 26.

Dec. 26-án, életének 64. évében, súlyos betegségben elhunyt Bisztray Ádám író. Ismertebb művei: Erdőntúli táj, Elfelejtett tél, farkasokkal. /Magyar Szó (Újvidék), 1999. jan. 7./ Bisztray Ádám /sz. Bukarest, 1935. nov. 5./ Székelyudvarhelyen élt, majd 1940-ben családjával Magyarországra költözött. - Erdőntúli táj /versek, 1972/, Elfelejtett tél, farkasokkal /elbeszélések, 1974/.

1998. december 27.

Bem József 1848. decemberi kolozsvári bevonulásának 150. évfordulóján dec. 27-én, vasárnap az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és az EMKE országos elnöksége emlékünnepélyt tartott Kolozsváron, a főtéri Szent Mihály templomban. Dr. Czirják Árpád érseki helynök beszéde után Csetri Elek történész tartott előadást. A Főtér sarkán álló Teleki -ház falán emléktábla hirdeti, hogy ott szállt meg Bem apó. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

1998. december 27.

A nagyváradi egyházmegyében 109 ezer római katolikus él. Az egyházmegyében 58 plébánia van, 74 pap /1997-ben 7 újmisés volt/, 4 szerzetes és 51 apáca, az egyházi iskolában 222-en tanulnak, a 3 katolikus óvodának 148 óvodása van. 1997-ben 685 keresztelés és 1190 halálozás volt, tehát a fogyatkozás 505 fő. /A Nagyváradi Egyházmegye múltja és jelene. = Keresztény Élet (Budapest), dec. 27./

1998. december 29.

Megjelent az Evangélikus Harangszó (Kolozsvár) decemberi száma, a romániai zsinatpresbiteri ágostai hitvallású evangélikus-lutheránus egyház gyülekezeti lapja, melyet időszakos kiadványként adott ki a kolozsvári evangélikus püspökség. /Hitvilág rovat, Evangélikus Harangszó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./

1998. december 30.

A hetvenéves Incze László /sz. Barót, 1928. dec. 14./ a kézdivásárhelyi múzeum alapítója, vezető muzeológusa 1953-ban költözött Kézdivásárhelyre. Kolozsváron, a Bolyai Tudományegyetemen végezte a filozófia-történelem szakot, iskolai tanár volt, majd 1970 szeptemberében kinevezték két emlékkiállítás, az 1969 júniusában megnyílt 1848-as, illetve a céhes emlékeket tartalmazó kiállítás vezetőjének. Ekkor kezdte el a helytörténeti múzeum szervezését. A lakosság önként ajánlotta fel a létesítendő múzeumnak a régi céhek és ipartársulatok emléktárgyait. A nemrég megjelent Emlékkönyvben erről Incze László beszámolt. A múzeum nem jöhetett volna létre Sylvester Lajos akkori megyei művelődési elnök, Király Károly megyei tanácselnök és a helybeli polgármesterek, Márton Albert és Makó Árpád segítsége nélkül. /Iochom István: Kézdivásárhelyi múzeumalapító. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 30./

1998. december 30.

Barabás Valéria Margit, Gréti, a Szatmárnémeti Színházbarátok Társaságának társelnöke elmondta, hogy a színház, a Harag György Társulat helyzete egyre romlik, anyagi problémák vannak. Nem jó a viszony a magyar és a román társulat között, olvasható az interjúban, amelyet Kereskényi Sándor készített vele. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 30./

1998. december 30.

Szeretnénk alapvető céljaiban megváltoztatni a határon túli színházak támogatási rendszerét Az erre a célra rendelkezésre álló összeg ugyanis az utóbbi években nem is annyira a színházak támogatását szolgálta, hanem sokkal inkább a magyarországi színházművészek - főleg rendezők - határon túli megjelenését - nyilatkozta Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára. A minisztériumban úgy határoztak, hogy 60-ról 70 millióra emelik a határon túli magyar színházaknak nyújtott támogatás összegét. Ez a keret három részből áll. Egy 30 milliós összeg a színházak alapvető támogatására szolgál. A másik 30 millió forint kifejezetten produkciós támogatás, amelyre pályázni lehet. Szükséges a klasszikus műveltség fejlesztését szolgáló és a magyar nyelvű drámairodalom támogatása. A harmadik rész /10 millió/ pályázati rendszerben nyújt támogatást közös produkcióknak, másrészt az egyes színházak problémáit orvosolná, például a szabadkai színháznak nincs színészlakása, a sepsiszentgyörgyi színház nem tud megfelelő megélhetést biztosítani a kiemelkedő színészeknek. - A miniszter mellett működő színházművészeti tanács tagjai közé felkérték Vidnyánszky Attilát, a beregszászi színház főrendezőjét. /Maros Gábor. Várhegyi Attila államtitkár határon túli és belüli színházakról. = Népszava, dec. 30., ismertette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

1998. december 31.

Az Adevarul szerint Radu Vasile miniszterelnök megígérte, hogy meneszti Hajdú Gábor egészségügyi minisztert. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

1998. december 31.

Kánya László, a szatmárnémeti MADISZ elnöke 3000 kötet magyar nyelvű könyvet adott át a szatmárnémeti börtönnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

1998. december folyamán

A IX. évfolyamában járó Moldvai Magyarság súlyos anyagi gondok miatt bejelentette, hogy szüneteltetni kényszerül a folyóiratot. 1990. márciusában jelent meg Csángó Újság első száma, 1992 márciusától változtatta a címét Moldvai Magyarságra. A lapot kiadó Trisedes Press 26-27 millió lejt költött a lap 1998-as számaira, ezt az összeget a támogatók nem biztosítják. /Moldvai Magyarság (Sepsiszentgyörgy), november-december - IX. évf. 102-103. sz., főszerkesztő: Õsz Erőss Péter/

1998. december folyamán

Klézsén a moldvai csángómagyarok kéthavonta megjelenő lapot adnak ki. A lapban román nyelvű cikkeket is közölnek. A legutóbbi számban hírt adtak arról, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének képviselőjét meghívták Brüsszelbe. Vajon alacsonyabbrendűek vagyunk-e? - teszi fel a kérdést címében az egyik írás. /Mi Magunkról - Noi despre noi (A Klézsei Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Helyi Szervezetének lapja, Klézse), 1998. december - II. évf. 6. sz./

1998. december folyamán

A Besztercei Híradó melléklete, a Mementó hasábjait az 1996 óta évente Vicén megrendezett Mezőségi Népi Tánc- és Énektalálkozónak szentelte. A találkozó helyének is jelentése van, a szórványvidéken, hiszen a Mezőség Beszterce-Naszód megyei részét évtizedek óta mostohagyerekként kezelik a hivatásos néprajzosok. A találkozó megrendezésében a Hargita Állami Székely Népi Együttes vállalta a védnökséget. "Napszámos módra részt vállaltak abban a bajlódásban is, ami az ilyen rendezvények megszervezésével jár." - írta róluk Guther M. Ilona. Az eddigi vicei találkozók: I. Találkozó 1996. okt. 26. - II. Találkozó: 1997. okt. 11. - III. Találkozó: 1998. szept. 26. A legutóbbira eljött többek között Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Vetési László szórványügyi előadó és Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának alelnöke is. /Besztercei Híradó (Beszterce, közéleti havilap), dec. - Harmadik sorozat 2. sz./ Csoóri Sándor a Beszterce lap munkatársának elmondta, hogy jelentős ez a fesztivál. Az ilyen találkozókat támogatni kell, "mert a peremmagyarság, akár Erdélyben, akár Kárpátalján, akár Kelet-Szlavóniában, akár a baranyai háromszögben - olyan nehéz helyzetben van, amit sem a magyarországi magyarság, de az Erdélyben, tömbben élő magyarság sem érzékel igazán." Csoóri örült annak, "hogy emögött is ott vannak a papok, Erdélyben majdnem minden ilyen fontos ügy mögött papokat láttam. Az ilyenfajta rendezvények számomra majdnem olyanok, mintha a papok missziós feladata lenne." Nagyon fontosak ezek a rendezvények, "de el kell jönnie a pillanatnak, amikor határozottan ki kell jelenteni, hogy a kisebbség, a szórvány ne csak táncoljon, ne csak énekeljen, hanem találjon ki magának valami olyat, ami ezen túlmenően is az életképességét szolgálja." Arra a kérdésre, hogy mit tudna segíteni a tömbmagyarság a szórványnak, Csoóri emlékezetett: a két világháború között szociográfikus írások születtek a szórványról. Most is érdemes lenne feltárni egy-egy falu helyzetét. /Füleki Zoltán: Interjú a Magyarok Világszövetsége elnökével, Csoóri Sándorral. = Besztercei Híradó (Beszterce, közéleti havilap), dec./

1998. december folyamán

Megjelent a Fél évszázad magyar költői (194-19994) I-II /Polis, Kolozsvár, 1998/ című antológia, Végh Balázs válogatásában, a Remekírók Diákkönyvtára sorozatban. A recenzens megkérdőjelezte, szükséges-e egy újabb 328+360 oldalas antológia, továbbá nem fogadta helyesléssel a válogató szemléletét, hogy eszmeiségében is egységes a magyar irodalom. Lövétei Lázár László ironikusan megjegyezte: "Mi van akkor, ha a magyar irodalom mégsem egységes. Nemzethalál következik?" A kiválasztott cikluscímek a magyarságot sújtó tragédia körvonalait adják. Õ nem ilyennek ismeri az irodalmat. /Lövétei Lázár László: Szomorú antológia. = Könyvjelző (Csíkszereda), 5. sz./


lapozás: 1-30 ... 2251-2280 | 2281-2299




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998