Andrei Plesu, az új román külügyminiszter visszavonta a minisztérium működéséről és szervezéséről szóló, elődje, Severin által kidolgozott törvénytervezetet. A tervezet két külügyi államtitkári posztot írt elő, viszont a koalíciós pártok vezetői tavaly négy államtitkári tisztséget vettek tervbe, ezek közül az egyik az RMDSZ-t illette volna meg. A "22" című bukaresti folyóiratban Gabriel Andreescu politológus elemezte Adrian Severin örökségét, sikerei között kiemelve a Magyarországgal való kapcsolatok fellendítését, az Ukrajnával kötött alapszerződést, az Itáliával és az Egyesült Államokkal meghirdetett stratégiai partnerséget, a NATO-integrációs esélyek fenntartását. A román-magyar kapcsolatokban Severin volt a motor, távozása után egyetlen hiba az RMDSZ igényeivel kapcsolatos feszült légkörben lehűtheti a viszonyt Magyarországgal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10-11./
1998. január 10.
Szomorú tapasztalat, hogy ifjúságunk a '89-es változások óta nem talált magára. Azt hittük, hogy hajtóereje lesz a társadalmi átalakulásoknak, hogy az egyházi élet kovászaként hat majd." - nyilatkozta Tőkés László püspök. Súlyos gond az egyházi rend, a törvényesség betartása. Elhatalmasodnak az anyagi gondok. "Nem hogy többletet tudnánk nyújtani a misszióban, pasztorációban, szeretetszolgálatban, a könyvkiadás, a sajtó, az oktatás terén, intézményeink puszta létfenntartása is problematikus." - A következő esztendőben meg kell erősíteni az általános fegyelmet. A külföldi segélyforrások is apadóban vannak, "a Nyugat is lassan belefárad a támogatásunkba." Ezért a belső erőforrásokra kell építeni. /Újévi beszélgetés Tőkés László püspökkel. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 10-11./
1998. január 10.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ keretében megkezdte működését a Civil Szervezetek Információs Irodája. Az iroda két fő tevékenysége: a Romániai Magyar Civil Szervezetek Adattárának létrehozása és a Romániai Magyar Civil Szervezetek Katalógusának kiadása. Havi rendszerességgel ki fogják adni a Civil Info című lapot Kolozsváron, amely a civil szférát érintő aktuális kérdésekről, pályázati lehetőségekről ad tájékoztatást. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 10-11./
1998. január 10.
A temesvári Nyugati Egyetem, a szegedi József Attila Tudományegyetem és az Újvidéki Egyetem geográfusainak közös erőfeszítésével megszületett a Bánság angol nyelvű monográfiája. A kötetet dr. Jovan Romelics /Újvidék/ irányításával állították össze, a szerkesztőbizottság tagjai: dr. Mészáros Rezső /Szeged/, dr. Rodica Munteanu /Temesvár/ és dr. Pavle Tomics /Újvidék/. A történelmi Bánságnak a trianoni felosztással csak 1 %-a maradt Magyarországon, 66,5 %-a Romániához, 32,4 %-a Jugoszláviához került. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10-11./
1998. január 10.
Az 1956-os magyar forradalom leverése után Brassóban mintegy nyolc diák megalakította az EMISZ-t, az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségét, emlékezett a történtekre Lay Imre. Az EMISZ létszáma lassan nőtt, 1958 augusztusában azután letartóztatták az EMISZ-nek mind a 78 tagját. Előzőleg elkészítették az EMISZ programját. Valamennyiük súlyos börtönbüntetést kapott, 15 és 25 év között. A vádiratban valótlanságot szerepeltek, olyanok, amikről az EMISZ tagjai sohasem beszéltek /gyárak felrobbantásának, fegyverek szerzésének terve, stb./ A kihallgatás alatt és a börtönben verték a foglyokat. Szovjet tiszt is kihallgatta őket. Lay Imrét húsz évre ítélték, ebből hat évet töltött börtönben. Az első négy év borzasztó volt, emlékezett vissza. Nagyon sokan meghaltak az embertelen bánásmód miatt. Az őrök minden ok nélkül berontottak a cellákba és agyba-főbe verték a rabokat. Négy éven át a szüleik sem tudtak róluk, nem lehetett kapcsolatot tartani a családdal. /Hat év Szamosújváron.= Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./
1998. január 10.
Jan. 10-én Árkoson, a Szentkereszty kastélyban osztották ki A kultúr szabadságáért díjakat, a kitüntetettek személyére a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség tett javaslatot. A díjazottak között volt Szilágyi Zsolt, a Vox Humana kamarakórus vezetője, aki huszonöt éve karnagy, Incze László a kézdivásárhelyi Céhmúzeum igazgatója, Ütő Gusztáv képzőművész az AnnART nemzetközi performance-fesztivál és a Medium nemzetközi alternatív kiállítás továbbéltetéséért, Filip Ignác zenész a Reneszánsz Táncház létrehozásáért, Kelemen Antal,a rétyi iskola igazgatója a Kováts András Fúvóegyesület elnöke a rétyi fúvóstalálkozó megszervezéséért, Demeter János, Barót polgármestere, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke, a Kájoni Consort régizene-együttes vezetője Erdővidék kulturális életéért kifejtett tevékenységéért, Gazda József tanár, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke a Kőrösi Csoma napok megszervezéséért és közművelődési munkásságáért, továbbá Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológus-könyvtárosa, aki egymaga szerkeszti az Alutát, emellett egy székelyföldi tudományos kutatóközpont létrehozását kezdeményezte. /Szekeres Attila: A kultúra szabadságáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./
1998. január 10.
Sepsiszentgyörgyön a múlt év végén két rangos író-olvasó találkozó volt: előbb Egyed Ákos jelenlétében mutatták be tanulmánykötetét /A korszerűsödő és hagyományőrző Erdély/, majd a budapesti Nemzeti Színház igazgatója, Ablonczy László A szivárvány alatt című könyvéről beszélt. Mindkét alkalommal hiányzott a fiatal generáció. Egyed Ákos történész könyvének bemutatójára nem jöttek el a történelem tanárok. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./
1998. január 10.
Január elején kormánydöntés alapján új kisebbségkutató közalapítvány kezdte meg működését. Az Antall-kormány idején létrehozott Teleki László Alapítvány most született konkurense mögött Tabajdi Csaba államtitkár áll, aki a jelek szerint így vág vissza, amiért nem tudta átszervezni a Teleki Alapítványt. Kosári Domokos, a Teleki László Alapítvány kuratóriumi elnöke célzott rá, hogy az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatási Közalapítvány /EÖK/ létrehozása mögött hatalmi tényezők vannak. - Tabajdi Csaba - még 1994 előtt - sikertelenül pályázott az alapítvány által fenntartott Magyar Külügyi Intézet igazgatói posztjára. 1994 után Tabajdi Csaba államtitkár lett, és szerette volna átalakítani a TLA szervezetét, s egyúttal kormányzati célok szolgálatába állítani. Tabajdi írásba öntötte terveit, de erről nem tájékoztatta a TLA kuratóriumát. Kosáry Domokos ezt szóvá tette Horn Gyula miniszterelnöknek, aki leállíttatta az átszervezést. Kosáry Domokos kifejtette: "Nem tudjuk pontosan, mi történik a szomszédos országokban, pedig szükségünk van arra, hogy pontosan információnk legyen, hogyan gondolkoznak, hogy cselekednek, mire törekednek". - Tabajdi Csaba elmondta, hogy a kuratórium - amelynek tagjai többek között - Glatz Ferenc, Ormos Mária, Vásárhelyi Miklós - az átszervezésben "eddig nem mutatott semmiféle érdekeltséget, s korántsem biztos, hogy ez a testület egyáltalán képes lenne-e efféle akarat keresztülvitelére". Tabajdi Csaba fenntartásait fogalmazta meg a TLA gazdálkodásával kapcsolatban is. Diószegi László, az alapítványi iroda vezetője tagadta ezt a vádat, mondván, egymilliárd forintos vagyonuk van. 1992-ben a kormánytól kapott céltámogatásból vásárolt budai ingatlanon levő romos épületeket felújították, ezeket cégeknek kiadják, ebből bevételre tesznek szert. Idén már 27 millió forintot tud a kft az alapítványnak átadni, de ez nem elégséges, szükség van a költségvetési támogatásra. A TLA költségvetési támogatása 1992 és 1997 között reálértéken az ötödére csökkent. Idén 80 millió forintot kaptak volna, 9 millióval többet, mint 1997-ben. Gellért Kis Gábor, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke módosító indítványt terjesztett elő - Tabajdi Csabával történt konzultáció után - a tervezett támogatás 10 millió forintos csökkentéséről. A TLA-hoz tartozó Közép-Európai Intézet élén két éve Garasztói György áll, aki elmondta, hogy az intézet munkatársi gárdája csak részben alkalmas magas színvonalú kutatómunkára. Az intézetben a kisebbségkutatási témák a kutatások harmadát fogják jelenteni, a regionalizmus, illetve a polgári demokratikus intézményrendszerek kutatásával szemben. - Tabajdi Csaba szerint az új kisebbségkutató közalapítvány feladata "a kisebbségpolitika tudományos megalapozása lesz." - Kérdés, meddig tartható fenn ez a párhuzamosság, két kutatóműhely létezése. /Riba István: Kisebbségkutató-konkurencia. Elaprózódás. = Heti Világgazdaság. jan. 10./
1998. január 11.
Gyulafehérváron a katolikus teológia udvarán felépült a kisszeminárium kápolnája, melyet 1997. december 13-án Jakubinyi György érsek áldott meg. Az épület még nincs kész, szeretnének tantermet kialakítani benne, de addig is a kápolnát már használhatják. /Vasárnap (Kolozsvár), jan. 11./
1998. január 12.
Emil Constantinescu elnök jan. 11-én találkozott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ és a Nemzeti Liberális Párt /NLP/ vezetőivel, ezt követően pedig Snagovban a négy koalíciós párt vezetői folytattak megbeszélést. Ezeket a tárgyalásokat a résztvevők hasznosnak minősítették ugyan, de megoldás nem született: az eszmecserék elsősorban elvi kérdésekről folytak. Mind az államelnökség, mind a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt jan. 12-én reggel közleményben cáfolta egyes tévéállomások állítását, miszerint Constantinescu elnök kész lenne Victor Ciorbea miniszterelnök lecserélésére. Ciorbea kormányfő a bukaresti rádió jan. 12-i műsorában kijelentette. Basescu visszavételét a kormányba a miniszterelnök ismételten elutasította, és ebben támogatásáról biztosította saját pártja, a KDNPP mellett az NLP és az RMDSZ is. A válság akkor éleződött ki, amikor a Demokrata Párt Basescu utódjává magát Basescut javasolta, nyílt konfliktushelyzetet idézve elő a kormányfővel. Az államelnökség közleménye szerint az Emil Constantinescu és a parasztpárti, illetve a válságban közvetíteni próbáló liberális vezetők közötti találkozón nem merült fel a miniszterelnök cseréje: a fő téma a reform gyorsításának programja volt. /Késélen a koalíció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./
1998. január 12.
A koalíciós pártok jan. 11-i találkozóján több órás megbeszélést folytattak a kialakult válságról - közölte jan. 12-én a snagovi tanácskozásról Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Közös konklúzió az, - állapította meg - hogy mulasztás történt, amikor a koalíció működését nem szabályozták kellőképpen. Az RMDSZ különben többször is szorgalmazta ezt, jegyezte meg Markó Béla, de nem került rá sor. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ez fontos tennivaló. Tehát a közösen kidolgozott kormányprogram továbbra is érvényes, de felmerülhetnek bizonyos kiegészítések. Egyetértés volt abban, hogy a koalíciót meg kell őrizni, de a konfliktus még nem tekinthető lezártnak. Amennyiben a Demokrata Párt kilépne a kabinetből, valószínűleg a Konvenció és az RMDSZ kisebbségi kormányzása jönne létre. A Konvenció, amelyben a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt és több kisebb formáció vesz részt, valamint az RMDSZ a parlamentben együtt a mandátumok 47-48 százalékával rendelkezne, nem lenne többsége. Egy ilyen kormány tehát külső támogatásra szorulna - mutatott rá az RMDSZ szövetségi elnöke, aki szerint például elképzelhető lenne, hogy a koalíciót a Demokrata Párt a parlamentben kívülről támogatja, vagy más támogatókat kellene keresni. Markó Béla rámutatott, hogy kisebbségi kormányzás esetén minden törvényről külön kellene megállapodni, külön kellene támogatást szerezni, beleértve az RMDSZ számára nagyfontosságú oktatási törvényt is. Mint ismeretes, még a jelenlegi válság előtt a szenátusban a koalíciós vezetők egyezsége ellenére a kisebbség oktatási jogait csorbító úgynevezett Pruteanu-változatot fogadták el, s a koalíció pártjai a képviselőházi szavazásra ígértek helyesbítést. A szövetségi elnök megjegyezte, hogy kisebbségi kormányzás esetén a megfelelő többség biztosítása a szenátusi változat kiigazításához még nehezebbnek ígérkezne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./
1998. január 12.
Jan. 12-én az RMDSZ bukaresti székházában sor került a szövetség vezetőinek szokásos heti tanácskozására az RMDSZ kormányzati tisztségviselőivel. A tanácskozáson, amelyen az Ügyvezető Elnökség képviseletében jelen volt Birtalan József ügyvezető gazdasági alelnök Markó Béla szövetségi elnök tartott rövid helyzetelemző tájékoztatást, különös tekintettel a koalíción belül kialakult politikai válságra. A tanácskozáson megvitatták a kormánykoalíció helyzetét és a válság megoldására irányuló erőfeszítéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 13.- 1187. sz./
1998. január 12.
A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt jan. 12-i rendkívüli sajtóértekezletén Ion Diaconescu pártelnök bejelentette, hogy továbbra is a jelenlegi koalíció fenntartásán belül kell feloldani a Demokrata Párttal kialakult válságot. Diaconescu hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormány nem a tökély, mégis ez a lehető legjobb, amelyet a jelenlegi koalíció alapján létre lehet hozni.Pártja nem fogadja el egy kisebbségi kormány gondolatát, mert az országnak erős és stabil kabinetre van szüksége, a jelenlegi romániai helyzetben. Az előrehozott választások Diaconescu szerint katasztrofálisak lennének a reformfolyamat folytatása szempontjából. Ezért a Parasztpárt továbbra is határozottan részt vesz a jelenlegi koalícióban, eltökélten és teljes politikai súlyával támogatja Victor Ciorbea miniszterelnököt, aki az államfő teljes bizalmát is élvezi.Ezt követően Victor Ciorbea miniszterelnök részletesen ismertette a kormány reformprogramjának gazdasági vetületét, és megerősítette a kabinet további elkötelezettségét az európai és euroatlanti integráció fő külpolitikai célkitűzése mellett. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./
1998. január 12.
Kormányzati ügyvezető alelnökkel bővült az RMDSZ végrehajtó testülete, az ügyvezető elnökség - Borbély Lászlónak, a román területrendezési és közmunkaügyi minisztérium államtitkárának személyében. Ezt a posztot az RMDSZ legutóbbi kongresszusán elfogadott határozat értelmében hozták létre. Fő feladata az lesz, hogy biztosítsa az információáramlást az RMDSZ miniszterei, kormányzati tisztségviselői, parlamenti csoportjai, elnöki hivatala, az ügyvezető elnökség, a megyei RMDSZ-szervezetek és a különböző megyei tisztségekben működő RMDSZ-vezetők között. Takács Csaba ügyvezető elnök nevezte ki Borbély Lászlót az új tisztségre, Markó Béla szövetségi elnök a kinevezést elfogadta és megerősítette, és Takács Csaba azt a Szövetségi Képviselők Tanácsának soron következő ülésé elé terjeszti, ugyanis e testület jóváhagyása is szükséges. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./
1998. január 12.
Jan. 12-én a dollár árfolyama 8420 lej volt. Jan. 9-én 8360 lejre ugrott a bukaresti bankközi piacon a dollár árfolyama, amely a hét elején lépte át a 8100 lejes határt, és december végén haladta meg a 8000 lejt. Így a lej értékvesztése az év eleje óta több mint 4 százalék. A pénzváltóknál és a bankokban még jobban megugrott a dollár árfolyama pénteken, elérte és meghaladta a 8600 lejt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./
1998. január 12.
A Rompres szerint a Szilágy megyei Ördögkút /Treznea/ községben feszült helyzet alakult ki: a lakosság attól tart, hogy az 1946-ban Kolozsváron háborús bűnösként elítélt Bay Ferenc földesúr örökösei a földtörvény értelmében földet kaphatnak vissza a faluban. A gróf egyik dédunokája a ma kizárólag románok lakta faluban az örökös 50 hektár földet és 30 hektár erdőt igényelt vissza a polgármesteri hivatalhoz benyújtott kérelmében a hajdani birtokból. A falu polgármestere "kiszámíthatatlan következményeket" helyezett kilátásba arra az esetre, ha az igénynek helyt adnának. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt "hivatalos" szárnyának vezetője nyilatkozatot adott ki az "ördögkúti helyzettel" kapcsolatban. Nyilatkozata azt mutatja, hogy a "magyar kérdésben" nincs érdemi különbség az RNEP általa vezetett erői és az elnökévé Funart deklaráló szárnya között. Valeriu Tabara nyilatkozatában azzal vádolta a "bestiális atrocitásokban" vétkes Bay Ferenc utódait, hogy "szégyentelenül és érzéketlenül" követelik vissza jogaikat "többszáz hektárnyi erdőre és földre". Ezt a Parasztpárt felelőtlensége tette lehetővé az egységpárti elnök szerint, aki hozzáfűzi, hogy az ilyen akciók "sértik a román nép méltóságát és lábbal tiporják az ország alapvető nemzeti érdekeit". A Parasztpárt "feltehetőleg elfelejtette a horthysta csapatoknak a magyar grófok segítségével Erdély területén elkövetett borzalmas bűneit" - olvasható Tabara nyilatkozatában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./
1998. január 12.
A Szent-Györgyi Albert Társaság közgyűlései - tekintettel annak Szatmárnémeti és a megye magyar civil társadalmában betöltött vezető szerepére - mindig eseményszámba mennek. Így volt ez a mostani, jan. 12-i közgyűlésen is. A társasság elmúlt évi tevékenységéről Csirák Csaba és dr. Kiss László társelnökök számoltak be. A Szent-Györgyi Albert Társaság 5 szakmai, 3 szociális és 8 közművelődési csoportot működtet. Dr. György Ágoston, a Szatmár megyei Egészségügyi Igazgatóság igazgatója ismertette az új egészségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos elvárásokat és a családorvosi szolgáltatás bevezetését. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 16./
1998. január 12.
Szamosdara faluban csak magyar iskola van, 163 tanulóval, 12 pedagógussal. A hetvenes években még mindegyikük szakképzett volt, jelenleg csak öten szakképzettek. Pelle Ágnes iskolaigazgató elmondta, hogy 13 elsősük van. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 12./
1998. január 12.
A Szín, a budapesti Magyar Művelődési Intézet kéthavonta megjelenő lapjának tavalyi utolsó számában Halász Péter, az intézet munkatársa figyelemre méltó írást közölt a népművészek Alsócsernátonban 1997. október 17-19-én tartott szakmai tanácskozásáról. Ezen a tanácskozáson kiderült, hogy az erdélyi népművészetre többféle veszély leselkedik, a magárahagyottság, főleg pedig az, hogy járhatatlan utakra téved. Halász Péter arra intette a népi alkotókat, hogy népi szövés, a kerámia, a tánc tökéletes másolására törekedjenek, s ne a népművészetet meghamisító önálló alkotások felé hajszolják magukat. /Sylvester Lajos. Csernátoni tanácskozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./
1998. január 12.
Megjelent a Heti Hirdető Magazin idei első száma, amely négy megye hirdetési magazinjának nevezi magát. A lapot a Demaco adja ki, felelős szerkesztője: Lukács Csaba. /Heti Hirdető Magazin (Székelyudvarhely), jan. 12., II. évf. 1. sz./
1998. január 13.
Emil Constantinescu államelnök jan. 13-án a Cotroceni-palotában fogadta a pécsi székhelyű Magyar-Román Baráti Társaságok Szövetsége /MRBTSZ/ vezetőit. Az elnök méltatta a civil társadalmi szervezetek kétoldalú együttműködését. Az 1997-ben létrehozott, a két ország civil társadalma közötti kapcsolatok építését szorgalmazó szövetség elnöke, dr Iglói Zoltán meghívta Emil Constantinescut a szeptemberben Aradon megrendezésre kerülő 6. román-magyar polgárfórumra, továbbá Pécsre, ahol decemberben ünneplik a helyi Magyar-Román Baráti társaság megalapításának 10. évfordulóját. Ugyancsak meghívták a két eseményre Göncz Árpád magyar elnököt, aki december elején fogadta az MRBTSZ delegációját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
1998. január 13.
Traian Basescu bejelentette, hogy lemondását a közlekedési miniszteri posztról visszavonhatatlannak tekinti. Azzal indokolta lépését, hogy ily módon a Demokrata Párt nem a miniszteri poszt összefüggésében alakítja majd ki arra vonatkozó döntését, hogy maradjon a kormányban vagy lépjen ki belőle. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
1998. január 13.
Az új román külügyminiszter, Andrei Plesu első külföldi útjára indult jan. 11-én, Norvégiába látogatott. Norvég kollégájával, Knut Vollebäkkel találkozott, fogadja V. Harald király is. A látogatás célja Norvégia támogatásának megszerzése Románia NATO- és EU-integrációs lépéseihez. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./
1998. január 13.
Magyarország euroatlanti csatlakozásának követelményrendszeréről fejtette ki álláspontját Fülöp Zsuzsanna. "A csatlakozás általunk megszabott feltétele kell hogy legyen a Kárpát-medencei, Trianon sújtotta magyarság megmaradásának és jövőjének nemzetközi jogi érvényű biztosítása. Működő kisebbségvédelmi rendszert kell életre hívni Közép-Európában, nemzetközi ellenőrzéssel és bíráskodással." "A javaslat indokolt, mert a kulturális népirtás ténye kemény valóság." Magyarország nem a régió egyik állama, hanem kulcsfontosságú ország, ezért Magyarországnak meg kell kérni a csatlakozás árát, tisztességes alkura méltán tartva igényt. A népcsoport ügye "eséllyel vethető fel sajátos közép-európai kérdésként, a nemzetközi béke és biztonság kérdéseként akkor, amikor kényszerkisebbségi sorsban élő, a népirtás szenvedő alanyaként szereplő magyar népcsoportokért nemzetpolitikailag, erkölcsileg és a történelmi alkotmány szerint felelős magyar állam felvételét kéri olyan szervezetekbe, amelyekben igen korlátozottak a többi tagállammal - a tag trianoni utódállamokkal - szemben való fellépés lehetősége." "Ezért nélkülözhetetlen a Kárpát-medence magyar népének és népcsoportjainak a NATO és az Európai Unió által elfogadott védelme" nemzetközi szerződés által. A szerződés - lehetőleg a szomszéd államokkal egyeztetett - magyar rendezési javaslat a népcsoportjogok Kárpát-medencében érvényesülő katalógusáról, a szükséges intézkedésekről és nemzetközi bíróságról. Amennyiben ezt a rendszert záros határidőn /pl. öt éven/ belül nem tudják működésbe hozni, akkor a trianoni utódállamok NATO- és európai uniós tagsága felülvizsgálandó. - Magyarországnak egy népcsoportvédelmi keretegyezmény kidolgozott tervezetét kell odahelyezni a tárgyalóasztalra. /Fülöp Zsuzsanna: Trianon és Magyarország euroatlanti csatlakozása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 13./
1998. január 13.
Jan. 13-án ülést tartott a Román Demokratikus Konvenció, az 1996. novemberi választásokon győztes, a Parasztpártot, a Nemzeti Liberális Pártot és több kisebb pártot, civil szervezetet magában foglaló politikai szövetség. A Konvenció tanácsa nem tartja működőképes megoldásnak egy kisebbségi kormány létrehozását, a választások előrehozását pedig - bár értékelése szerint a Konvenció számára kedvezne - azért utasítja el, mert az országnak lenne hátrányos. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 14./
1998. január 13.
Jan. 12-én a dollár árfolyama 8420 lej volt. Jan. 9-én 8360 lejre ugrott a bukaresti bankközi piacon a dollár árfolyama, amely a hét elején lépte át a 8100 lejes határt, és december végén haladta meg a 8000 lejt. A lej értékvesztése az év eleje óta több mint 4 százalék. A pénzváltóknál és a bankokban még jobban megugrott a dollár árfolyama pénteken, elérte és meghaladta a 8600 lejt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./
1998. január 13.
Növekszik a munkanélküliek aránya, amely jelenleg 8,1 százalékos, szemben az egy évvel korábbi 7,6 százalékkal. Az állástalanok száma december 5-én 816 ezer fő volt. Közülük 220 ezren nem részesülnek sem munkanélküli, sem létfenntartási segélyben. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./
1998. január 13.
A székelyudvarhelyi tanács a Cserehátra vonatkozó összes adatot, dokumentumot, levelet az internetre vitte. Az érdeklődők a https://udv.csoft.ro/cserehat. honlapon olvashatják a háromnyelvű tájékoztatást. Innen tudható meg, hogy az apácarend, amely a román sajtó előtt oly nyitott, a Magyar Hírlap /Budapest/ napilap munkatársait nem engedte be az épületbe. A kisegítő iskolának szánt épületet változatlanul nagyszámú rendőri erő védi, újabb teherautónyi szállítmányt hoztak. A világháló adta hírül, hogy több Nyugaton élő magyar angol nyelvű tiltakozó levelet intézett Emil Constantinescu elnökhöz, a levél eljut az amerikai elnökhöz is. /Simó Erzsébet: Cserehát a világhálón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./
1998. január 13.
Jan. 13-án tárgyalta a marosvásárhelyi Táblabíróság a csereháti árvaház ügyét, az újabb tárgyalást febr. 20-ra tűzték ki a két per tárgyalását. Az egyik felperese Székelyudvarhely önkormányzata, a másiké az ARIS. - Varga Lajos Svájcban élő magyar mérnök rájött, hogy a csereháti ügyben szereplő Basel Hilft egyesületet csak 1997. febr. 19-én jegyezték be Svájcban. Amennyiben ez igaz, akkor egy nem létező egyesületnek nincs honnan adományozni bármit is. - Ez is mutatja, hogy okos dolog volt internetre felvinni még 1997 decemberében a Székelyudvarhelyen levő csereháti ügy összes dokumentumát. /Légből szőtt adományozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
1998. január 13.
Az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója /FUEV/ 1997. dec. 16-án Stabilitás és instabilitás - a kisebbségek szerepe az Új Európában címmel konferenciát szervezett Koppenhágában. Egy nappal később kezdődött ugyancsak Koppenhágában az EBESZ-konferencia, ezért az EBESZ-ülésre érkezőket is meghívták a konferenciára. A konferencián előadást tartott - többek között - Romedi Arguint, a FUEV elnöke is. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő /az RMDSZ nevében/ német nyelvű beszédében ismertette az RMDSZ helyzetét. Megemlítette a problémát is, a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatos bonyodalmakat,a kisebbségi törvény körüli huzavonát, Remus Opris kormányfőtitkár székelyudvarhelyi akcióját. Pécsi Ferenc után Románia koppenhágai nagykövete igyekezett kisebbíteni a problémát, hangoztatta, hogy az országban egyáltalán nincs kisebbségi probléma. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 13./
