udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4106 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 4081-4106
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2000. január 6.

Páll Lajos korondi képzőművésznek és költőnek Három csűrben /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999/ címmel gyermekverskötete jelent meg. Az illusztrációkat a szerző készítette. /Páll Lajos újabb könyve: Három csűrben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 6./ Páll Lajos közösségi szellemet és derűt sugárzó versei korosztálytól függetlenül mindenkihez szólnak, gyermeket és felnőttet egyaránt részesítenek nyelvi és szellemi kalandban. /Apró csodák könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan,. 25./

2000. január 6.

Székelyudvarhelyen. Elekes Gyula, a Művelődési Ház új igazgatója bemutatkozott az év utolsó tanácsülésén. /Az előző igazgató, Bencze László egészségügyi okokra hivatkozva mondott le./ Elekes Gyula külföldön is ismert zománcművész, 15 éve dolgozik reklámgrafikusként és marketing szakemberként a Matrica Rt.-nél. Elekes Gyula hangsúlyozta, hogy egyenlő mértékben kívánja támogatni mindegyik kulturális tevékenységet. A megváltozott körülmények szerint a művelődési ház igazgatójának nemcsak értelmiséginek, művésznek kell lennie, de jó menedzsernek is. /Fülöp D. Dénes: Az új igazgató reklámgrafikus és zománcművész. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 6./

2000. január 6.

A megjelent könyvek számbavételét először a Könyvtári Szemle végezte, majd a Művelődés Könyvtár melléklete, ezután önálló lap indult, a Könyvesház, a könyvtárosok és könyvbarátok szaklapja /1996-tól/. Néhány sikeres szám után, egyéves kényszerszünettel, 1999 végén ismét a Művelődés mellékleteként látott napvilágot a Könyvesház VIII. évfolyamának 1. száma. Szabó Zsolt főszerkesztő Mentegetőzője akár kulturális helyzetképnek is beillik. Az Új könyvek rovatban közel száz, 1999-ben megjelent könyvet regisztráltak. /Könyvbarátoknak való. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2000. január 6.

Szántó Tibor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) jelöltje lesz a magyar kisebbség parlamenti képviselője a zágrábi képviselőházban. A központi választási bizottság jan. 4-én kiadott jelentése szerint Szántó 42,89 százalékos támogatottságot szerzett, míg legerősebb ellenfele, a függetlenként indult Sója Dénes 35,52 százalékkal lett a második. Zágrábban súlyos választási vereséget szenvedett az eddig kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), az elhunyt Franjo Tudjman alapította párt. /Horvátországi választások: Magyar képviselő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2000. január 7.

Mugur Isarescu miniszterelnök fogadta Fokion Fotiadiszt, az Európai Bizottság (EB) bukaresti fődelegátusát. A felek Romano Prodi EB-elnök romániai hivatalos látogatásának előkészítéséről tárgyaltak. Isarescu beszámolt a fő célkitűzésekről, kitért a törvénykezések, illetve a beruházásokra vonatkozó szabályozások leegyszerűsítésére, valamint a korrupció elleni harcra. /Isarescu-Fotiadisz találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

2000. január 7.

1999 októberétől immár Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) néven működik a felsőfokú református tanintézet Nagyváradon. Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy létrejött a jogi háttér, a Pro Universitate Partium Alapítvány, majd végigjárták a törvényben előírt lépéseket: a szakminisztérium és a törvényszék egyaránt jóváhagyta az egyetem beindítására vonatkozó kérést. Okt. 3-án az egyetem elkezdhette első évét. A feltételeket az új (a Hivatalos Közlönyben 1999. július 27-én megjelent) akkreditációs törvény szigorúan szabályozza. A PKE-be épülnek a volt Főiskola szakjai, diákjai és tanári kara, ehhez a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet szenátusa hozzájárult. El kellett készíteniük három, az egyetem ideiglenes akkreditálásához szükséges szervezeti szabályzatot: az egyetem statútumát, a tanárok és diákok jogait és kötelességeit összefoglaló tanulmányi és vizsgaszabályzatot, valamint az alkalmazottakra vonatkozó etikai és fegyelmi szabályzatot. Ezeket jóváhagyta a PKE szenátusa, és elkészítették az ideiglenes akkreditálást kérő dossziét, melyet december 17-én benyújtottak a Tanügyminisztériumnak és az akkreditációs bizottságnak. - Az Arany János Kollégium épülete végleg az övék lesz, és a Református Püspöki Palota jó részét használhatják. - Az ideiglenes akkreditálás engedélyezése után a szociális munkás-vallástanár szak végleges jóváhagyását fogják igényelni. Ezután kérhetik majd az egyetem végleges akkreditációját. - Az Apáczai Alapítvány pályázatán elnyert összeg év végéig fedezi a költségeket. A magyar állam által felajánlott 2 milliárd forint egy részére számítanak. Erre vonatkozó döntést az erdélyi történelmi egyházak vezetői fogják meghozni. /Partiumi Keresztény Egyetem. Minőségi munkára van szükség. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 7./

2000. január 7.

A Szilágy megyei Drágban beomlott az utolsó Bethlen kastély tetőszerkezetének egy része. A kastély életveszélyes, az egyik szárnyában van a község kultúrháza. A műemlék kastély építészeti elemei az erdélyi késő reneszánsz, illetve a barokk kor kezdetére utalnak. /Fejér László: Életveszélyes műemlék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

2000. január 7.

A kétnapos Életvédelem, magzatvédelem... elnevezésű nemzetközi konferencia tanulságait foglalta össze Tempfli József megyés püspök. "Az a baj, hogy a 20. század embere reményvesztett, hiszen az elmúlt 50 évben annyit hazudtak neki, hogy elvesztette a reményt. Ezért folyamodnak sokan az italhoz, droghoz." Az abortuszt egyértelműen gyilkosságnak tartja a püspök. Az orvost, aki nem csinál lelkiismereti kérdést a abortuszból, "embermészárosnak" nevezte, hiszen a fogamzás pillanatában az Isten lelket teremt a magzatba. Ugyanilyen gyilkosságnak minősítette az eutanáziát is, mondván, "az ember nem tulajdonosa, hanem ügykezelője az életének, és a szerencsétlent nem elküldeni kell, hanem törődni vele." /Az embernek legyen életcélja! = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 7./

2000. január 7.

Hagyományosan minden év januárjában Csíkszeredában adják át a Kriterion-Koszorút. Idén dr. Faragó József néprajzkutató kapta a díjat, munkásságát jan. 7-én dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke és dr. Balázs Lajos tanár, néprajzkutató méltatták. Dr. Pozsony Ferenc laudációjában elmondta: a 78 éves néprajzkutató életét a magyar folklór kutatására szentelte. Dr. Faragó József a Bolyai Tudományegyetemen népköltészetet és folklórt tanított, emellett folyamatosan végzett gyűjtőmunkát Moldvában, a Székelyföldön, a Kalota- és Aranyos vidékén, a Mezőségen és Biharban. Több, mint 7600 kézzel lejegyzett népköltészeti alkotás, 3100 magnetofonra rögzített népdal, népballada és népmese jelzi termékeny munkásságát. Dr. Balázs Lajos kiemelte, hogy az erdélyi folklórkutatók jelentős hányada Faragó József köpenyéből bújt elő. /(Hátsekné Kovács Kinga): Első hazai elismerés a termékeny és kitartó munkáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2000. január 7.

Jan. 7-én Madéfalván megemlékeztek a Siculicidium 236., az emlékmű állításának 101. évfordulójáról. 1764. jan. 7-én verték le a község határában azoknak a székelyeknek az ellenállását, akik a határőrség erőszakos szervezése ellen lázadtak. Az emlékmű talapzatánál elhelyezték a megemlékezés koszorúit. Erre az alkalomra megjelent a Műemlék Füzetek sorozatban a madéfalvi emlékmű történetét ismertető kiadvány. /Koszorúzás Madéfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./

2000. január 7.

Szatmárnémeti legnagyobb példányszámú helyi román lapja, az Informatia Zilei a város lakói közül az év emberét és az évtized emberét is megjelölte első januári számában. Az évtized kilenc embere közt csak két magyar van, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, aki a magánszektor fejlesztésében és Szabó István, a megyei önkormányzat alelnöke, aki a megyei költségvetés egyensúlytartásában szerzett valóban elismerésre méltó érdemeket. De a kilenc közt ott van Vasile Mois is, aki szélsőséges nézeteivel a románok többsége számára sem szimpatikus. A listát Virgil Magureanu, a SRI volt igazgatója vezeti, azzal az indoklással, hogy Szatmár megyéből származik, az elmúlt évtizedben innen ő jutott legmagasabb közjogi funkcióba, és leváltása után ide tért vissza. A lapnak az év emberéről készült listáján a húsz személy közt mindössze három magyar van: Riedl Rudolf prefektus, Szabó Károly szenátor és Varga Attila parlamenti képviselő. - Vitatható a lap névsora, hiszen helyet kaphatott volna Reizer Pál megyéspüspök, Schupler Tibor, a Caritas igazgatója, Ilyés Gyula alpolgármester, Szilágyi Ferenc vállalkozó, aki a köz(színház stb.) érdekében megmozgatta a privát szektort, vagy Kovács Jenő nagykárolyi polgármester. /Pécsi Ferenc és Szabó István az évtized szatmári emberei közt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

2000. január 7.

Sabin Gherman, az Erdély-Bánát Liga vezetője, a Torkig vagyok Romániával kiáltvány szerzője februártól Budapesten, a Károli Gáspár Egyetem balkanisztikai karán ad elő, amennyiben megegyezés születik a felsőfokú oktatási intézménnyel. Gherman Torkig vagyok Romániával - Sabin Gherman sajtószemmel című kötete Budapesten már megjelent, és készül svájci, valamint németországi bemutatója is. "Amennyiben a román államnak nincs szüksége rám, Magyarországon, Svájcban vagy Németországban keresek munkát" - nyilatkozta Sabin a Monitorul de Cluj napilapnak. /Magyarországon fog tanítani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

2000. január 7.

A Tanügyminisztérium által kiadott szabályzat javasolta, hogy szüntessék meg az egyetemeken a felvételi vizsgát, a középiskolai eredménynek alapján vegyék fel a hallgatókat. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese elmondta, hogy a következő tanévben még nem térnek át erre a változtatásra. /Egyelőre nem szüntetik meg az egyetemi felvételi vizsgát. = = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2000. január 7.

Választások előtt áll a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa és a kari tanácsok. Január 5-14. között a karokon belül tanszékvezetőket és kari tanácsot, január 17-21. között dékánt és szenátusi képviselőket választanak, február 12. után pedig rektorválasztás lesz. - Jelenleg a magyar oktatók között 2 tanszékvezető, 2 kancellár, 6 dékán-helyettes, 2 dékán és egy rektor-helyettes van. A 6 új rektor-helyettes közül egy a magyar, egy pedig a német nyelvű oktatási vonalat képviseli majd. Az egyetem 101 tagból álló szenátusába bekerülhet a diákok 25 képviselője. Ezek között lesz 4 magyar diák is, a bölcsész-, pszichológia- és neveléstudományi, történelem-filozófia, illetve kémia- és vegyészmérnöki karok képviseletében. /Tisztújítás a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2000. január 7.

Megjelent Sepsiszentgyörgy képes története /Medium Kiadó, Sepsiszentgyörgy/, az összeállítás szerzői Cserey Zoltán történész és József Álmos tanár, mindketten kiváló helytörténészek. A könyv 470 fénykép, képes levelezőlap és írásos dokumentum segítségével mutatja be a várost. /Sepsiszentgyörgy képes története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

2000. január 7.

Elhunyt Vitális Ferenc, aki 1954-től jegyezte el magát a műkedvelő színjátszással. Dicsőszentmártonban színjátszó körüket 1970-ben sikerült társulatként elismertetniük, akkorra már egész Kis-Küküllő mentén ismerték őket. 1993-tól népszínházi státust szereztek, jöttek a külföldi szereplések, anyaországi sikerek, közben minden jelentősebb hazai műkedvelő seregszemlén részt vettek, és mindenütt sikeresek voltak. Vitális Ferenc 1992-ben megkapta az EMKE Szentgyörgyi István-díját, azután a sepsiszentgyörgyi Concordia Fesztiválon rendezőként kitüntették. /Bölöni Domokos: Mennyire halunk meg? Vitális Ferenc (1930-2000). = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./Vitális Ferenc /Dicsőszentmárton, 1930. szept. 22. - Dicsőszentmárton, 2000. jan. 6./

2000. január 7.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Kolozs megyei szervezete érdemdiplomával tüntette ki Csalah Márta nyugalmazott zenetanárnőt a hazai zeneoktatás terén kifejtett tevékenységéért. Csalah Márta zeneóvodája két évtizeden át a magyar népzenét felkaroló, Kodály Zoltán nevével fémjelzett zeneoktatás fellegvára volt Kolozsváron. Csalah Márta a kolozsvári zenelíceum magyar tagozata megmaradását is segítette, hiszen az ő keze alól került ki az I. osztályba jelentkező gyermekek jelentős hányada. Kolozsvár zenész- és zenét szerető/fogyasztó társadalmának nagy része 1960 és 1980 között Csalah Márta zeneóvodájában "fertőződött". /Csalah Márta kitüntetése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2000. január 8.

Jan. 8-án Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezésében vitafórumot tartottak. Az RMDSZ születésének 10. évfordulójára emlékeztek, és a "hogyan tovább" kérdésre keresték a választ. Mindenkit meghívtak, akik 1990. január 6-án részt vettek Kolozsváron az RMDSZ első országos alakuló ülésén, többek között az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetőségét is. Markó Béla szövetségi elnök nem jött el, távolmaradását azzal indokolta, hogy az előző napon Sepsiszentgyörgyön tartózkodott, másnap nem ért volna el Kolozsvárra. A vitafórumon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke tartott előadást. Többek között kifejtette: nem érzi azt, hogy a jelenlegi RMDSZ a forradalom, a rendszerváltás "gyermeke" volna, hanem inkább alkalmazkodik az általános politikai magatartáshoz, és nem vállalja a rendszerváltás "radikalizmusát". Hangsúlyozta, hogy sokkal következetesebben, elvhűséggel kellene képviselni a kisebbségi jogok ügyét. "Elrománosodtunk, asszimilálódtunk a román politikához, a megalkuvás, a következetlenség útjára léptünk. Ez a kisebbségi kérdés terén példázható a legjobban. Olyan román politikát legitimizálunk akarva-akaratlanul, amellyel szemben sokkal inkább harcolnunk kellene" - mondta. Temesvár az erdélyi magyarság számára hatalmas "erkölcsi és politikai tőkét" jelent, az elmúlt tíz évben ezt a tőkét nagymértékben "elherdáltuk". "Nemcsak a román nacionalizmus akart megfosztani bennünket ettől az erkölcsi tőkétől, nemcsak a kommunista hatalom örökösei rabolták el tőlünk ezt a tőkét, hanem mi magunk is partnerek voltunk ebben" - mondta a püspök. "Nem akarok szemrehányásokat tenni, de semmivel sem viszonyult az RMDSZ másként Temesvárhoz, mint a román hatalom. Akárhányszor hívtuk az SZKT-t Temesvárra, sohasem akart eljönni. A tizedik évfordulón sem akarták itt tartani az SZKT-t. Valószínűleg akkor a Kereszténydemokrata Platform (amely a legutolsó SZKT-én Tőkés püspököt elítélő nyilatkozatot terjesztett elő - szerk. megj.) már készítette önálló kezdeményezését, és a mozgalom vezetőjének kínos lett volna éppen Temesváron felolvasni azt" -jelentette ki a püspök. "Vissza kell térni 1989-hez, a kolozsvári nyilatkozathoz, a valódi keresztény értékekhez, vállalnunk kell eredetünket, akkori önmagunkat" - mondotta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke Az RMDSZ egysége: áldás vagy átok? című előadásában rámutatott: az RMDSZ-nek az elmúlt tíz év alatt nem sikerült alapvető célkitűzéseit megvalósítania. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform elnöke szerint az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetősége "tudatosan bűnös úton jár". Szász Csaba, a kolozsvári műszaki egyetem tanára arra az óriási "szakadékra" hívta fel a figyelmet, amely az RMDSZ csúcsvezetősége és a romániai magyarság között tátong. A Maros megyei RMDSZ elnöke, Kincses Előd kifejtette: amennyiben az új kormányprogramba nem kerülnek be az RMDSZ alapvető célkitűzései, az RMDSZ-nek ki kell lépnie a kormányból. Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke szerint el kell számoltatni azt a vezetést, amely a brassói RMDSZ-kongresszus határozatait nem hajtotta végre. A fórum végén Tőkés László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa december 2-i határozatát ismertette. Ebben megállapították, hogy elengedhetetlenül fontos a Református Egyház és az RMDSZ viszonyának rendezése. Az egyház csak olyan politikát tud támogatni, amely messzemenően érvényesíti a magyar történelmi egyházak, s ezzel együtt a romániai magyarság érdekeit. Ennek megfelelően az Igazgatótanács párbeszédet kezdeményez, és egyeztetésre törekszik az RMDSZ-szel. /Papp Annamária: Visszatérni az eredeti célkitűzésekhez RMDSZ-születésnapi vitafórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2000. január 8.

Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese a kari és egyetemi szintű választásokkal kapcsolatban elmondta, hogy az egyetemen működő 18-ból 13 karon, ami 40 szakot jelent, magyar nyelven is folyik tanítás. Ezért az egyetem vezetőségébe kötelezően magyar tanárok is bekerülnek. A belső szabályzat biztosítja, hogy minden vezetőségi szervben arányos képviselettel rendelkezzenek, és a képviselőket maguk választják meg. A tanszékvezetői tisztségeket általában román tanárok töltik be, emellett mindenhol van egy magyar tanár, aki a magyar oktatás felelőse a tanszéken. A kari tanácsokon belül is biztosított az arányos képviselet, és ahol a dékán nem magyar (és ez az általánosabb, hiszen jelenleg csak a református és a katolikus teológiai karok dékánja magyar), két személy pályázhat a dékán-helyettesi posztra. A szenátusban minden karról magyar tanár is képviseli a tagozatot, beleértve a tanítóképző kollégiumokat is, melyek Kolozsváron kívül Szatmárnémetiben, Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen működnek. A szenátus tagjai választanak egy magyar rektor-helyettest is. Szilágyi reméli, hogy a második félévtől a jogi és közgazdasági karon is beindul a magyar oktatás. Fontos lenne, hogy a tervezett öt magyar kar létrejöjjön, és ez irányítsa a teljes magyar oktatást. Bármikor be tudják indítani a matematika-természettudományi, humán tudományi, politikatudományi-jogi-közgazdasági, református teológiai és katolikus teológiai karokat, összesen mintegy ötven szakkal, melyek felölelnék a jelenlegi magyar oktatást. Tehát az egyetem készen áll: minden tanszéken különválasztották a román, magyar és német oktatói állásokat, ezenkívül mindenhol alkalmaztak egy magyar titkárnőt, aki a magyar tagozat adminisztratív munkáját elvégzi. Rektori szinten Hauer Melinda, mint a magyar rektor-helyettes titkárnője a magyar tagozat ügyeit intézi. A magyar tagozat év közben is önállósulni tudna, az egyetemen belül. /Rácz Éva: Készen állnak az önálló magyar tagozat létrehozására. Választások zajlanak a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2000. január 8.

Emil Constantinescu elnök díszoklevelet és emlékérmet adományozott dec. 22-én Aurel Agache milicistatiszt utódainak. Az elnök kitüntetését Sepsiszentgyörgyön Gheorghe Tatu prefektus nyújtotta át a visszaélései miatt 1989. december 22-én a népharag áldozatává lett Agache fiának "a kommunista erők elleni harcban tanúsított bártorságáért, és a szabadságért hozott áldozata legfőbb elismeréséért". Kézdivásárhely lakóit felháborította a hír, hogy az elnök épp azt tünteti ki, aki megtestesítette a kommunista diktatúrát. Az államelnök ezzel a kitüntetéssel egy peres ügyben nyíltan állást foglalt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy megdöbbenten értesült erről és reméli, hogy csupán rutinos és figyelmetlen aláírás történt. /Kétes kitüntetés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./ Constantinescu elnök ezzel Ion Iliescu volt elnök eljárását ismételte meg: Ion Iliescu államfő elnöki rendelettel mártírhőssé avatta Ion Agache Aurel őrnagyot, aki magyargyűlölő hatalmi visszaéléseiről volt ismert, kínzásokkal kifosztott, halálba kergetett embereket, az 1989-es fordulat idején a felbőszült tömeg lincselésének áldozata lett. Háromszéken óriási felháborodást váltott ki ez a döntés. A megyei ügyészség 1991. novemberében még úgy határozott, hogy Agache nem tekinthető mártírnak. /Pesti Hírlap, 1993. márc. 18./

2000. január 8.

Az 5145/1999. sz. tanügyminisztériumi rendelet az iskolák gazdasági-pénzügyi önállósodását írta elő. Erdei Líviusz Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes hangsúlyozta, hogy ez az iskolák decentralizációját jelenti: minden iskolának saját költségvetése lesz. A költségvetés rendszerét a 72/ 1996-os törvény írta elő. Ezután minden iskolának szponzorok után kell néznie. /Erdei Líviusz az iskolák gazdasági önállósodásáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 8./

2000. január 8.

Jan. 7-én indult Ezüstkalászos gazdatanfolyam Szatmárnémetiben. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Szatmár megyei szervezete és a Szatmárnémeti Kölcsey Kör által megszervezett gazdatanfolyam megnyitójára 21-en jöttek el. Fodor István agrármérnök, az RMGE megyei elnöke irányítja a tanfolyamokat. /Új és régi arcok a tegnap beindult Ezüstkalászos gazdatanfolyamon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 8./

2000. január 8.

Jan. 6-án nyílt meg Csíkszeredában a gyergyószárhegyi Szárhegyi Alkotótábor munkáiból készült kiállítás. Az alkotótábor működésének 25. évfordulója alkalmával a Gyergyószárhegyen készült festmények néhány darabját állították ki. A gyűjtemény jellegzetessége abban áll, hogy minden munka megvan, ebben egyedülálló a világon. Debrecen és Marosvásárhely után tekintheti meg a kiállítást a csíkszeredai közönség. /Hátsekné Kovács Kinga: Negyedszázad alkotásai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

2000. január 8.

Kolozsváron a református egyházközségekben a keresztelések és a temetések aránya lehangoló. Egyházközségekre osztva az adatok a következők: Szamosfalva: 7 keresztelő, 15 temetés, Irisz: 11 - 28, Kerekdomb: 11 - 32, Bulgária-telep: 24 - 33, Hidelve: 10 - 51, Tóvidéke: 15 - 14, Törökvágás: 8 - 38, Alsóváros: 19 - 75, Új-alsóváros: 16 - 100 (!), Kolozsmonostor: 22 - 43, Felsőváros: 24 - 50. Összesítve: Kolozsváron 167 reformátust kereszteltek és 479-et temettek. Az apadás 312 fő. /Évente egy gyülekezetnyi református vész el Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./ Kolozsváron a Szent Mihály katolikus plébánián 1999-ben 49 keresztelő volt és 151 temetés, továbbá 30 házasságkötés. Az unitáriusok körében még elszomorítóbb a helyzet. Az 1. számú egyházközségben 10 keresztelő és 42 temetés volt, a 2. számúban 6 keresztelő és 16 temetés. A monostori unitárius egyházközségben valamivel jobb a helyzet, arra többnyire fiatalok laknak. /Nánó Csaba: Rohamosan csökken Kolozsvár magyarsága. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2000. január 8.

Az RMDSZ megalakulása Gyergyószentmiklóson dr. Garda Dezső nevéhez fűződik, aki a szervezet első elnöke is volt. A kezdetekről elmondta, hogy 1989. dec. 23 fölvette a kapcsolatot gyergyói fiatalokkal, az alakuló ülés dec. 25-én, karácsony napján volt, ahol elnökké választották. A gyergyószentmiklósi RMDSZ programjából sok megvalósult, ami jelzi, hogy nem üres célokat tűztek magunk elé. A kulturális önkormányzatot a romániai magyarság számára a legtöbb szinten sikerült megvalósítani. A helyi közigazgatási törvény lehetőséget ad arra, hogy politikai-közigazgatási önkormányzat legyen a többségében magyarlakta területeken is. A magyar nemzeti és egyházi ünnepek szabad megünneplésének akkori követelése megvalósult. A programban szerepelt a Hungarológiai Intézet megalakítása is. A Hungarológiai Intézet Bukarestben valósult meg, s nem Erdélyben, és más célt szolgál, ezért jó lenne, ha Erdélyben is létrejönne egy ilyen intézet. A programban szerepelt a magyar nyelvű oktatás visszaállítása minden szinten, valamint a moldvai csángó magyarok anyanyelvi tanintézményeinek visszaállítására. A Gyergyószentmiklósonon levő Salamon Ernő Líceum jogilag önálló magyar középiskola, a valóságban azonban a Sf. Nicolae középiskolával úgy összefonódik, hogy önálló magyar középiskoláról nem lehet beszélni. A vegyes iskolák fölszámolása csak Gyergyószentmiklóson nem sikerült, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában megvalósult. A moldvai csángó magyarok oktatási intézményeinek visszaállításával szintén próbálkoztak, de a kezdeményezések ellenállásba ütköztek. A követelések között szerepelt a múzeumokban, irodalmi- dokumentációs könyvtárakban lévő emlékek megmentése, a magyar színházak, népi együttesei újraszervezése, a magyar nyelvű rádió és televízió visszaállítása, valamint a magyarországi rádió- és tévéadók magyarlakta vidékeken történő sugárzására. Ezek megvalósultak, a Duna Televízió, a kábeltévé-hálózatok ezt biztosítják. A magyarlakra vidékekre magyar vezetők kinevezése, és a magyar szakemberek szülőföldjükre való visszahelyezése megoldódott. - Garda Dezső az RMDSZ-ben levő vitákkal kapcsolatban kifejtette, hogy nem szavakkal, hanem tettekkel kell szolgálni a közösséget. Nem ért egyet azzal, hogy az RMDSZ-t a régi kommunista párttal azonosítsák. /Gál Éva Emese: Egy programtervezet tíz év távlatából. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

2000. január 8.

Jan. 21-én tartják Temesváron a Duna-Maros-Körös-Tisza (DMKT) Eurórégió elnökök fórumát, amelyen nyolc romániai és magyarországi tag-megye, illetőleg a Vajdaság képviselői vesznek részt. A DMKT Eurórégió működési zavarai elsősorban a jugoszláviai helyzetnek tudhatóak be. /Eurórégiós fórum Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

2000. január 8.

Az Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége újabb kis könyvet jelentetett meg: imakönyvet a betegek, haldoklók részére. /Kisgyörgy Réka: Imakönyv betegek részére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

2000. január 8.

Herman János lelkészt 1999. dec. 22-én temették el Nagysármáson. Az elhunyt a Mezőség Mózese, püspöke, mindenese volt, hívei Nagysármás körül a szétszórt kis tanyákon élnek, méltatta a lelkész tevékenységét Vetési László. Herman János ezen a vidéken szolgált Urának és népének egy fél évszázadon át. Ő a 20. század apostola, a tanyától tanyáig gyalogló szolgálatával. "Életéből és halálából meg kell tanulnunk az önzetlen szolgálat értelmét, azt hogy mindennap tennünk kell valamit másokért", hangoztatta a sírnál Vetési László. /Vetési László: Búcsú a Mezőség Mózesétől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

2000. január 8.

Magyari Zita 1990-ben kezdte tanári pályafutását: zeneelméletet, összhangzattant, zenetörténetet tanított, zenekart vezetett. Megalapította a Visszhang és Kós Károly kórusokat. Magyari Zita zeneszerző Csipike lakodalma című meseoperáját 1991-ben mutatták be, amely azóta a gyermekek kedvence lett. A kolozsvári magyar színjátszás 200 éves jubileumára meghirdetett zeneszerzési verseny egyik díjnyertes műve A lyukas markú tündér című gyermekoperája, szeretné, ha ezt is bemutatnák. /Kulcsár Gabriella: Azt teszem, amit szeretek. Beszélgetés Magyari Zita zeneszerzővel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2000. január 8.

A Nagykároly és Vidéke 1996-ban jelent meg először, még akkor kiadták első évkönyvüket. Most Nagykároly és Vidéke hetilap ötödik évkönyve hagyta el a nyomdát. Az évkönyv fedőlapján Kaffka Margit írónő Nagykárolyban tavaly felállított mellszobrának fényképe látható. /Egy évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 4081-4106




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998