Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4106 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 4081-4106
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2000. január 10.

Az ortodox karácsonyt az autokefál ortodox egyházak vezetői és hat ortodox ország - Fehéroroszország, Görögország, Grúzia, Moldova, Románia és Ukrajna - államfője, valamint Borisz Jelcin volt orosz elnök Jasszer Arafat palesztin vezető meghívására közösen ünnepelte Betlehemben. A IV. század óta első alkalommal fordult elő, hogy az ortodox egyházak vezetői és I. Bartolomeosz konstantinápolyi ökumenikus pártriárka közösen mutatta be a régi szertartás szerint a karácsonyi misét. A karácsonyi ünnepet megelőző szinódus pedig a legjelentősebb pánortodox találkozó volt, amit valaha is a Szentföldön tartottak. Az ortodox pátriárkák közös üzenetük ugyanolyan önkritikát és bocsánatkérést tartalmazott, mint amilyet mondott nem sokkal korábban II. János Pál katolikus pápa. Az üzenetben elismerték, hogy az egyház megosztott volt, elutasították a nacionalizmust, s azt hangsúlyozták, hogy Krisztus földi életének példáját kell követni az emberiség javát szolgálva. Az ortodox csúcstalálkozón megvitatták az ökumenikus pártriárka szerepét és a katolikus egyházhoz fűződő viszonyt. Teoctist román és II. Alekszij orosz pátriárka külön is tárgyalt arról a román követelésről, hogy a besszarábiai metropolita (a moldovai ortodox egyház feje) az orosz egyház fennhatóságából kerüljön át a román egyház fennhatósága alá. /Ortodox csúcs Betlehemben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./

2000. január 10.

Jan. 10-én Bukarestben, a Cotroceni-palotában Emil Constantinescu államfő kormány- és helyi hivatalnokok, valamint egy csoport paraszt előtt nyilvánosan is bejelentette a KDNPP képviselője, Vasile Lupu kezdeményezte, mezőgazdasági és erdőterületek visszaszolgáltatásáról szóló ún. Lupu-törvény elfogadását. /Véglegesen elfogadták a Lupu-törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Az új törvény az 1996-ban hatalomra került demokratikus pártok - közöttük az RMDSZ - legfontosabb választási ígéreteinek egyikét valósítja meg azáltal, hogy biztosítja a kommunista rendszer által államosított vagy elkobzott termőföldek és erdők 90%-ának visszaszolgáltatását a jogos tulajdonosoknak. A új törvény a volt tulajdonosoknak visszajuttatható földterületek felső határát 10 hektárról 50 hektárra emelte, és 1 helyett 10 hektárra az erdők esetében. A törvény alkalmazása az eredeti terület helyén történik, ha ez lehetséges. Amennyiben nincs lehetőség a tulajdon természetben való visszaadására, akkor az érintett személyek kárpótlásban részesülnek. A törvény kiterjeszti a haszonélvezők körét azokra a román állampolgárokra is, akik nem rendelkeznek romániai állandó lakhellyel. 1989 óta először a törvény kiterjeszti az egyházakra az államosított vagy elkobzott vagyonok visszaszolgáltatását. a püspökségek 100 hektárig, az esperességek, kolostorok, rendek 50 hektárig, a parókiák, filiák pedig 10 hektárig terjedő termőföldet igényelhetnek és kaphatnak vissza. A törvény a Székelyföldön elterjedt tulajdonformát, a közbirtokot felső határ nélkül állítja vissza. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 11. - 1636. sz./

2000. január 10.

Mugur Isarescu miniszterelnök jan. 5-i hatállyal munkaügyi és társadalombiztosítási kérdésekkel megbízott államtanácsosnak nevezte ki Bara Gyulát, aki ezentúl a munkaerőpiaccal, a munkanélküliséggel, a nyugdíjbiztosítással és az egészségügyi biztosítással kapcsolatos problémákkal foglalkozik majd a Miniszterelnöki Hivatalban. Bara Gyula ugyancsak államtanácsosi tisztséget töltött be az elmúlt évben Radu Vasile kormányfő mellett, ezt megelőzően 1996. decemberétől 1998. decemberéig a Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium államtitkára volt, 1998-tól decemberétől tagja az Országos Egészségügyi Pénztár Igazgató Tanácsának. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 10. -1635. sz./

2000. január 10.

A román média heves támadást intézett Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke ellen, olyan kijelentéseket tulajdonítva neki, amit - bevallása szerint - ő nem tett. A székelyföldi politikus elmondta: a Népszabadság 1999. december 10-i számában Székelyföld nem lehet rezervátum címmel interjúja jelent meg, amelyben a Székelyföldet sajátos régióként határozta meg, amely mint régió, nem etnikai elven szerveződik. Ezért az interjúért elsősorban magyar részről várt kritikát, nem pedig román részről elferdítést. "Székelyföld sajátos táj, hagyomány, kultúra, szervezési forma. A helyi közösségeknek az önszerveződési hagyományaira épülve, nem zárja ki azt, hogy román emberek is úgymond székelyként éljenek e vidéken" - hangsúlyozta Kolumbán Gábor. /Kolumbán Gábor cáfol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2000. január 10.

Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság /BT/ elnöke hangsúlyozta, hogy a BT elsődleges feladatnak tartja a magyar nyelvű, államilag támogatott Kolozsvár központú Bolyai Tudományegyetem létrehozását. - A magyar kormány kétmilliárd forintos támogatása egy magánegyetem beindítására vonatkozik. Wanek szerint kétmilliárd forint bármilyen hatalmas összeg, azonban túl kevés egy kisméretű magánegyetem felépítésére is. ezért infrastruktúrát kell kiépíteni, ez megmaradna a magyar közösség tulajdonában. Elsősorban kollégiumok, tanári lakások, könyvtárak szükségesek. Wanek úgy látja, hogy "bizonyos erőknek, bizonyos politikai csoportosulásoknak kellene hagyniuk, hogy az erdélyi értelmiségiek kiharcolják az őket méltán megillető jogot, hogy a romániai magyarságnak joga van egy magyar tannyelvű állami egyetemre." - Wanek figyelmeztetett arra, hogy a BBTE kihelyezett központokat valósított meg Erdély olyan városaiban, ahol a magyarság aránya magas, és a magyar nyelvű részleg mellé telepítette a maga hasonló román nyelvű részlegét is: masszív román tanszemélyzetet, akiknek infrastruktúrát kell biztosítani. Székelyföld igénye megalapozott, ezért megalkudtak azzal, hogy ez az intézmény túlnyomó részt román nyelvű kihelyezett oktatási rendszer lesz. Pozitív viszont a felsőfokú tanítóképző intézeti háttér, amely teljesen magyar anyanyelvi keretben épült ki. A magyar értelmiségi utánpótlás-képzésben hatalmas a hiány. A BBTE keretén belül belső építkezés folyt az elmúlt 10 év alatt, és immár több mint 200 új tanügyi káder került be erre az egyetemre, amely képezi magát, doktorál. A BBTE keretéből léphet ki az új egyetem. Itt van meg a szakembergárda, itt van az infrastruktúra. /Csomafáy Ferenc: A romániai magyarságnak szüksége van az államilag támogatott Bolyai Tudományegyetemre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2000. január 10.

Jan. 5-én tartotta soros ülését a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) Országos Elnöksége Szovátán, a Teleki Oktatási Központban. Napirenden szerepelt a magyar nyelvű tankönyvkiadás kérdése, az idei Bolyai Nyári Akadémia programjának véglegesítése. Döntöttek az RMPSZ tulajdonú tankönyvkiadó létrehozásáról. Az RMPSZ országos küldöttgyűlését márc. 24-25-én tartják a szovátai Teleki Oktatási Központba. /Az RMPSZ összehívta küldöttgyűlését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2000. január 10.

Márciustól saját bankszámlával kell rendelkezniük a tanintézményeknek, és önálló könyvelést kell vezetniük. Az ország jelenlegi kétezer pénzügyi központja megszűnik, és a 25 000 iskola önállóan fogja vezetni számláit. A középiskolák eddig is önálló pénzügyi egységek voltak, ez tehát az általános iskolákat érinti. Az iskolák ezentúl a diáklétszámmal arányosan részesülnek a központi költségvetésből, működési és beruházási költségeiket a helyi önkormányzatok állják, fejlesztésre pedig csak úgy számíthatnak, ha saját forrásra szert tesznek. /Önállósulnak az iskolák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

2000. január 10.

Erdélyi magyar költők verseiből közölt válogatást a Lublinban megjelenő rangos lengyel negyedéves irodalmi folyóirat, az Akcent tavalyi utolsó száma. Szilágyi Domokos, Kányádi Sándor, Csiki László, Balla Zsófia, Tompa Gábor és Visky András verseit Anna Górecka, Bohdan Zadura és Szczepan Woronowicz ültette át lengyelre. Az Erdély című bevezető tanulmányt a magyar irodalom értő tolmácsolója, Szczepan Woronowicz írta. /Erdélyi költők lengyel folyóiratban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

2000. január 11.

Jan. 10-én Bukarestben megkezdte a kormány a tárgyalást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Emanuel Zervoudakis, az IMF romániai tárgyalóküldöttségének vezetője a tervek szerint jan. 25-ig folytat majd megbeszéléseket. A tárgyalásokon a küldöttség felméri: eleget tett-e Románia az 1999. augusztusában megítélt készenléti hitel második részlete átutalásához szükséges feltételeknek. Az IMF tavaly augusztusban 547 millió dolláros készenléti hitelt hagyott jóvá Románia számára, de ebből mostanáig csak az első részletet - 73 millió dollárt - fizették ki. A hitelmegállapodás idén márciusban lejár. Bukarestben úgy vélik, hogy az új miniszterelnök, Mugur Isarescu személye a biztosíték a sikerre, mivel a Román Nemzeti Bank volt kormányzója rendkívül nagy bizalmi tőkével rendelkezik a nemzetközi pénzügyi körökben. Isarescu meghozta azt az első gazdaságélénkítő intézkedést, 38 százalékról 25 százalékra csökkentette a nyereségadót. /Ismét Bukarestben a Nemzetközi Valutaalap képviselői. Isarescu személye a biztosíték a tárgyalások sikeréhez. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

2000. január 11.

1989. dec. 22-én, amikor még ropogtak a fegyverek, két kolozsvári tanárember, Balázs Sándor és Nagy György megkeresték azokat az ismert értelmiségieket, akikről úgy vélték, hogy tehetnek és tennének is a romániai magyarság jövőjéért. Kettőjük szervező munkájának köszönhetően másnap, dec. 23-án 15 ismert kolozsvári értelmiségi megszövegezte a Hívó Szó című kiáltványt, amelynek jelentősége - az elmúlt 10 év bizonyította - csak a Kós Károly Kiáltó Szavához mérhető. A Szabadság 1989 karácsonyi lapszámában, december 24-én megjelenő Hívó Szó visszhangra talált. Délután a Szabadság szerkesztőségében találkoztak azok, akik úgy vélték, hogy elérkezett a cselekvés ideje. Ekkor alakult meg a Magyar Demokrata Tanács. A Balázs Sándor, Balogh Edgár, Balogh Ferenc, Benkő Samu, Cseke Péter, Cs. Gyimesi Éva, Csetri Elek, Gáll Ernő, Jakó Zsigmond, Jenei Dezső, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Nagy György által aláírt kiáltvány beszélt a legsürgősebb feladatokról is: a Bolyai-egyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület visszaállításáról, az anyanyelvhasználat jogi és intézményes biztosítékainak megteremtéséről is. Felmerül a kérdés, hogy a két szervező, Balázs Sándor és Nagy György miért épp a felsorolt személyeket szervezték be azon a decemberi napon. A most induló sorozat egyik interjúalanya így vallott erről a kérdésről: "A személyek kiválasztásában szerepet játszott az, hogy addig kik vállaltak valamilyen társadalmi-politikai szerepet, mennyire szólhatnak hitelesen a város lakóihoz és egyben a romániai magyarsághoz. Természetesen nagyon különböző volt az egyes aláírók társadalmi-politikai előélete, életkora egyaránt. Voltak közöttük közismert ellenzékiek, akiket a Szekuritáté éveken át zaklatott, de voltak közöttük egyetemi tanárok, szerkesztőségben dolgozók, olyanok, akik nem voltak teljesen ellehetetlenítve ebben az időszakban, akik bizonyos fokon a nyilvánosság előtt is képviselhettek valamit. Szerepük megítélése nyilván a történelemre tartozik és nem a mai politikára, és főképp nem a pitiáner kibicekre, akik ma úgy tüntetik fel magukat, hogy ők jogosan ítélkezhetnek." - Jenei Dezső, a Hívó Szó egyik aláírója foglalta össze a kezdetet. "Kolozsváron is lőttek. Az emberek féltek, de bizakodtak. Karácsony nagyhete lévén a templomokban minden este volt áhítat. 22-én este az unitárius templomban csak a sekrestyés, Pista bácsi, Szabó Dezső tiszteletes és én voltunk. A továbbiakat, akár a Balogh Edgár nemrég megjelent emlékiratából, a Számadásomból is lehetne idézni. A Hívó Szó úgy született meg, ahogyan ott olvasható. December 22-én reggel Balogh Edgárnál jelentkezett Balázs Sándor és Nagy György. Balogh Edgár azonnal megfogalmazott egy kiáltványt. Másnap Gáll Ernőnél találkoztak. A végleges megfogalmazást Balázs Sándor, Kántor Lajos, Gyímesi Éva végezték el. - Ma már majdnem mindenki csalódott a megvalósításokkal kapcsolatban. Nem az történt, amire számítottak. Sokak szerint ezért bizonyos mértékben az RMDSZ politikai vezetőségét terheli a felelősség. Jenei Dezső csalódott, az RMDSZ-ben, amelynek létrejöttéhez ő maga is hozzájárult. /Gál Mária: Kezdetben volt a Hívó Szó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

2000. január 11.

A kormány munkastílusában észlelhető változásoknak az oktatási reform felgyorsulását kell eredményezniük - jelentette ki Kötő József, az oktatási minisztérium kisebbségügyi államtitkára. Első lépésként a költségvetést kell az elvárásokhoz igazítani és megteremteni annak lehetőségét, hogy jól javadalmazott pedagógusokkal valósítsuk meg a reformot, mondta. Szerinte a működőképes és korszerű oktatás alapfeltételeinek biztosítása csak a központi irányítás lebontásával lehetséges, természetesen úgy, hogy ezzel egy időben erősödik a helyi önrendelkezés. /A reform felgyorsulásában bízik az oktatásügyi államtitkár. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./

2000. január 11.

A jövőben középiskolákban és szakiskolákban is lehetővé teszik a tandíjas oktatást. Az önállósuló középiskolák ezzel pénzhez jutnak. Az iskolák ezentúl helységek bérbeadásával, szponzorok támogatásával és tandíjas helyek meghirdetésével juthatnak pénzhez. /Tandíjas helyek az iskolákban. A jóváhagyott beiskolázási terv függvényében tandíjköteles helyek létesülhetnek a középiskolák IX. osztályában. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 11./

2000. január 11.

Jan. 8-án Máramarosszigeten ünnepelték a történelmi Máramaros RMDSZ-szervezetei tízéves évfordulóját. Borsa, Felsővisó, Rónaszék, Aknasugatag, Hosszúmező, Kistécső és Máramarossziget képviselői ünnepeltek, nem feledkeztek meg a tíz év alatt elhunyt társaikról sem, így Zonda Attiláról, az első elnökről, vagy Takács János elnökségi és SZKT-tagról. A mai RMDSZ elnök, Zahoránszky Mihály felelevenítette tíz évvel ezelőtt történteket. Az 1990. jan. 6-án megjelent Máramarosszigeti Napló első száma nagy segítséget jelentett. A szónok kiemelte a szervezet politikai, társadalmi, kulturális tevékenységének eredményeit (Hollósy Simon Vegyesénekkar, Művelődési Egylet, Református Női Egylet, egyéb egyházi és világi szervezetek, Máramarosszigeti Hírnök és Máramarosszigeti Turmix helyi lapok, a hamarosan beinduló Népfőiskola stb.). Sajnálatos, hogy a helyi magyarnyelvű középiskola a mai napig sem alakulhatott meg. Ugyanakkor Nagytécsőn (Kárpátalján) nemrég avatták fel a magyar nyelvű gimnáziumot, s jelen volt egy erdélyi csoport is. A nagytécsőiek ámulattal hallották, hogy a sokkal demokratikusabbnak tudott Romániában, pár kilométerre tőlük, másfélszer annyi magyar lakosság dacára sincsen önálló anyanyelvű líceum. /RMDSZ-ünnep a történelmi Máramaros fővárosában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

2000. január 11.

Szilágysomlyón jan. 9-én a helyi református templomban - ahol tíz éve megalakult a helyi RMDSZ - emlékeztek az érdekvédelmi szervezet jubileumára. A tízéves évforduló meghívott vendége volt Tőkés László püspök, a szövetség tiszteletbeli elnöke, aki hangsúlyozta: az RMDSZ tíz esztendeje néha eltévelyedésekkel, kacskaringókkal telt el, de mégis nemes küzdelmet hozott a talpraállásért. Az egységbe kapaszkodva lehet csak megmaradni. Fekete Szabó András alprefektus a helyi küldöttek tanácsa határozata értelmében több szilágysomlyói személynek díszoklevelet adott át, s emléklapot Tőkés Lászlónak. Széman Rózsa mintegy meglepetésként, a menyői templom mézeskalácsból készült makettjét nyújtotta át a püspöknek. /Fejér László: Szilágysomlyó jubileumi emlékezése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

2000. január 11.

Sylvester Lajos új könyve, Az őrnagy hazatér a szerző emlékező és önvizsgálatot tartó munkája. A Csernátoni csonkatorony megjelenése után többen biztatták arra, hogy írja meg a maga "Anyám könnyű álmot ígér"-jét. - Sylvester új művében megszólaltatta élete és működése elérhető tanúit is, így aztán a megyei művelődéstörténet ismerhető meg a könyvből. /Sylvester Lajos 1848-a. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./

2000. január 11.

A református ifjak szervezete, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) a második világháborút követő években kényszerült beszüntetni tevékenységét, s csak 1990-től éledt újra fel Erdélyben és a Partiumban. A nagybánya-újvárosi IKE-szervezet vezetője, Pap Anikó nyilatkozott tevékenységükről az Erdélyi Naplónak. Szervezetük 1997-ben alakult. Nyaranta gyermektáborokat szerveznek, foglalkoznak a jövendő IKE-s nemzedékkel is. Változatos a korösszetétel: tizennégy évestől huszonöt-harminc évesig. - Van egy központi IKE-szervezet, a királyhágómelléki IKE, van egy erdélyi IKE is, és létezik egy konföderáció. A helyi szervezetek kis sejtek. A román testvérszervezettel, az ACT-vel felvették a kapcsolatot. A dél-angliai Reading városi YMCA-vel és a szolnoki KIE-vel tartják a kapcsolatot. Nyáron szeretnék megszervezni az egyházmegyei IKE-tábort is. /Szika Levente: A kapocs, mely összefogja az ifjakat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 11. - 1-2. sz./

2000. január 11.

Megalakulásának tízéves évfordulóját ünnepelte a Pro Europa Liga dec. 28-29-én Az állam és társadalom az új Európában címmel megrendezett szemináriummal. 1989. dec. 30-án huszonegy marosvásárhelyi értelmiségi az európai eszmék terjesztése céljából hozta létre az azóta is az egyik leghatékonyabban működő romániai nem kormányzati szervezetnek számító Pro Europa Ligát. A szemináriumon olyan jeles személyiségek vettek részt, mint Renate Weber, Andrei Roth, Kolumbán Gábor, Horváth Andor, Nadia Badros, Vasile Burtea és Eugen Patras, akinek egy kisebbségekről szóló könyvét szintén ez alkalommal mutatták be. - A Smaranda Enache és Csiky Boldizsár társelnökök által vezetett Pro Europa Liga igen fontos, hiánypótló szerepet tölt be a romániai civil társadalomban. Sikeres kezdeményezéseik közé tartozik a bálványosi nyári táborok megrendezése, a Demokrácia Kollégiuma, az Interkulturális Akadémia megszervezése. A liga adta ki a kilencvenes évek elején a Gazeta de Mures című hetilapot, majd az immár ötödik évfolyamába lépő Altera című negyedévenként megjelenő folyóiratot is. Az évforduló alkalmából Emil Constantinescu levélben üdvözölte a ligát. /Tízéves a Pro Europa Liga. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 11. - 1-2. sz./

2000. január 11.

Több lap érkezett a szerkesztőségbe, így a Nagykároly és Vidéke év végi dupla száma, 51-52. száma magazinjellegűvé sikeredett. A baróti Baróti Szabó Dávid Középiskola diáklapja, a Suli Lapi karácsonyi száma látott napvilágot. A Berecki Harangszó (független közéleti havilap) több összevont számmal jelentkezett. A Güze-müze a Dicsőszentmártoni Magyar Ifjak Szövetségének kiadványa, melyben a város aktuális gondjairól éppúgy szó esik, mint a fiatalokat érintő kérdésekről. Az Ébresztő a dicsőszentmártoni magyar gimnazisták havilapja. A Kedd, a székelyudvarhelyi ifjúsági lap decemberi számában visszapillantás olvasható az 1989-es romániai eseményekre. A Közgazdász Fórum (a Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönye) decemberi száma újabb részt közölt az erdélyi magyar nyelvű közgazdasági oktatás történetéről, bemutatta a szatmárnémeti Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központot. /Év elején - év végéről. == Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

2000. január 12.

A nyilvánosság előtt írta alá Emil Constantinescu elnök a Vasile Lupu által kezdeményezett, ezért Lupu-törvényként emlegetett, a korábbi földtörvényt módosító jogszabályt. Garda Dezső képviselő, nagyra értékelte Lupu képviselő rendkívüli nyitottságát a magyar kisebbség problémái iránt. A törvényt végül sikerült a magyarság, és főleg a székelyföldi magyarság érdekének előnyös formában elfogadtatni. Garda Dezső ismertette a törvény pár lényegesebb előírását. A törvény lehetőséget biztosít, hogy a megjelenését követő 60 nap alatt az igényjogosultak benyújthassák visszaszolgáltatási kéréseiket. Az érintettek most már kivehetik részvényeiket az állami gazdaságoktól, és ajánlatos, hogy mezőgazdasági társulásokat hozzanak létre, és szabadon gazdálkodjanak az általuk alkalmazott személyekkel. A törvény azt is előírja, hogy az embereknek visszamenőleg kifizessék a részvényeik után járó részesedést. Ez azonban, sajnos, csak elmélet, mert a gyakorlatban valószínűleg nem lesz miből kivitelezni. Ismeretes, hogy a székelységnek az erdők jogi helyzetének tisztázása a megmaradást vagy a pusztulást is jelenthette volna. Igaz, hogy csupán 10 hektár erdőt szolgáltatnak vissza családonként, de az előírások értelmében ennek a régi helyen kell lennie, és feltétlenül erdőt kell visszaszolgáltatni, nem más területet helyette. Közben a famaffia végtelen pusztítást vitt véghez. Hargita megyében például 4 millió fát érintett a kitermelés, de csak 1,6 milliót jelentettek. Az ellenőrzéseknél jöttek rá, hogy hatalmas mennyiséget elloptak. És nem a székelyekről van szó, hanem bizonyos érdekközösségekről. Ennek ellenére kedvező, hogy a törvény lehetővé teszi a teljes közbirtokossági erdők és legelők visszaadását. Sikerült elérni, hogy az 1921-es évi földreform végrehajtása utáni tulajdonjogi állapotot fogadta el a két ház, tehát az 1927-1930 közötti végleges birtokviszonyokat kell visszaállítani. Ez nagyon fontos, hiszen Háromszéken 33 ezer, Csíkban 95 ezer, Udvarhelyen 55 ezer, Gyergyóvidéken pedig 37 500 hektár erdős területről van szó, tehát hatalmas területeknek kell a székelység tulajdonába visszajutnia. A közbirtokoknak úgy kellene működniük, ahogyan a Székelyföldön. Hozzanak létre magán erdészeti hivatalokat, ahol felvállalnák az erdők megfelelő őrzését is, ezt másképp nehéz megvalósítani. A gyergyói medencében minden közbirtok megtartotta már alakuló ülését, és be is lesznek jegyeztetve a bíróságon. Magánerdők esetében a körülhatárolás nehezebben fog menni. Számítani kell arra is, hogy egyesek húzzák majd az időt a törvény gyakorlati alkalmazásánál, hiszen az erdészeti hivataloknak érdeke a fakitermelés, és bogárfertőzöttnek minősített, egyébként egészséges fákat szállítanak külföldre, összejátszva a vámhivatalokkal. Ezért tragikus helyzet alakulhat ki. A birtokba-vevéssel azonban megakadályozható a törvénytelen fakitermelés. /(újvári): Újabb alkalom mezőgazdasági és erdőterület visszaigénylésére A famaffia végtelen pusztítást vitt véghez - állítja Garda Dezső képviselő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

2000. január 12.

Erdélyben 7.709.944 (1992) ember él, melyből 5.671.234 (73,5 %) román, 1.598.938 (20,7 %) magyar, 205.472 (3,4 %) roma, 108.983 (1, %) szász és sváb, 330.839 (4,3 %) más nemzetiségű - (szerb, szlovák, lipován-ukrán, orosz, cseh, bulgár, lengyel, horvát, zsidó, örmény, török, tatár). - Belső Erdélyben 1.027.796 magyar él, amelyből a Székelyföldön 720.276 fő (Maros- Hargita - Kovászna megyék), egyéb Erdélyben (Beszterce- Naszód, Kolozs, Fehér, Szeben, Brassó, Hunyad megyék) 307.520 a számuk. - A Partiumban (Máramaros-, Szatmár-, Szilágy-, Bihar-, Arad megyékben) 499.640 fő, a Bánságban (Temes és Krassó Szörény megyékben) 71.502 fő vallotta magát magyarnak. De Erdély - amint azt Bajcsy Zsilinszky Endre megjegyezte "mérhetetlenül több, mint ennyi meg ennyi magyar, ennyi meg ennyi román, ennyi meg ennyi német puszta elegye". Ez egy sajátos egymástól különböző, de ugyanakkor egymáshoz kötődő, kultúrát, életérzést is jelent. Úgy vagyunk ezzel mint az angolok és az írek, akikről Bernard Shaw találóan jegyezte meg, hogyha az angolokat elköltöztetnék a Brit-szigetekről az írek utánuk mennének (és az fordítva is érvényes) mert nem lenne kivel összemérni másságukat. /Beder Tibor: A jövő iskolája c. cikksorozat 6. része. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

2000. január 12.

Az Új Kézfogás Közalapítvány 1999 októberében nyilvános konferencián hirdette meg a megújított pályázati rendszer támogatási formáit. Az eseményen részt vett Hosszú Zoltán, az aradi Vállalkozásfejlesztési Központ (CEDIMMAR) elnöke is. Az UKK Iroda és a Kuratórium január 19-én induló, nyolc állomásból álló erdélyi előadássorozatot tervez. Hosszú Zoltán ismertette az UKK új stratégiai programját és a támogatási formákat. Az 1992-ben alapított Kézfogás Alapítvány célja a határon túl élő magyar közösségnek és a szórványmagyarság gazdasági helyzetének javítása volt. Az alapítványt 1995-ben átszervezték, és mint Új Kézfogás Közalapítvány, 1995-1998 között a több mint 1 milliárd Ft-os költségvetési támogatásból több száz benyújtott gazdasági jellegű programot finanszírozott vagy támogatott a környező országok magyarok által is lakott vidékein. A támogatások több mind felét Romániából benyújtott pályázatoknak ítélték. 1999 tavaszán újból átszervezték az UKK-t, a 16 fős kuratóriumot 7 főre csökkentették, elnöknek Hernádi Zsoltot nevezték ki. Az elmúlt esztendőre 302 millió Ft költségvetési támogatást biztosítottak és kidolgoztak egy korszerű, EU-konform támogatási koncepciót. Az új stratégiai elképzelések célja korszerű ismeretekkel rendelkező határon túli magyar vállalkozói középosztály létrejöttének segítése, a határon túli magyar kis- és közepes vállalkozások működési feltételeinek javítása, a határon túli magyar vállalkozások versenyképességének növelése, az adott ország és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok erősítése, a tudás- és technológia-transzfer támogatása, a járulékos források bevonásának elősegítése. Az UKK támogatási formái között szerepel a kamattámogatás. Ha a bankhitelt elsődleges privatizáció céljára igényelték, akkor a kamattámogatás 100%-os is lehet. - Támogatást nyújtanak határon átnyúló közös rendezvények, információs cserék, oktatás, információs bázisok létesítése céljából. A juttatandó hitelösszeg alsó határa 1000 USD, felső határa 4000 USD és nem haladhatja meg a projekt összvolumenének 70%-át. Felhasználható gépek, felszerelések, eszközök vásárlására, illetve más beruházásokra. /Péterszabó Ilona: Erdélyi körúton az Új Kézfogás Közalapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

2000. január 12.

Kántor Lajos emlékezett a Hívó Szó 1989-es születésére. A vele készült interjúban elmondta, hogy a Hívó Szó aláírói közül egyesek baloldaliak voltak /Balogh Edgár/, mások egyházi emberek /Jenei Dezső/, vagy ellenzékiek, mint Gyímesi Éva - heterogén társaság volt. Balogh Edgár a Magyar Népi Szövetség tapasztalatával jött a találkozóra, abban a hiszemben, hogy az folytatható. Megfogalmazták az alapkategóriákat: az anyanyelv használatához való jog, az önrendelkezés, a Bolyai Egyetem, az önálló művelődési intézményhálózat szükségessége. Ezek mindmáig a romániai magyarság alapkövetelményeinek számítanak. - Különböző városokban párhuzamosan kezdődött a szervezkedés. Ezekből az elsősorban értelmiségi kezdeményezésekből nőtt ki később az RMDSZ. Először a marosvásárhelyiekkel, Markóékkal sikerült felvenni a kapcsolatot. Az első igazi kapcsolatteremtés a január 6-i kolozsvári tanácskozás volt. A második küldöttgyűlésre Marosvásárhelyen került sor, egy héttel később. - A 19 tagú elnökség, amely Domokos Géza elnöklete alatt meghatározó volt és a struktúrát kezdte kiépíteni, tulajdonképpen a kezdeményező értelmiségiek közül került ki. - Kántor hangsúlyozta, hogy az egység rendkívül fontos. Az RMDSZ érdekvédelmi szervezet lett, és elsősorban az is maradt. Számára nem jelent csalódást a szervezet. Az RMDSZ nem tett csodát, de valamit javított a romániai magyarság helyzetén, állapította meg. Szerinte tévednek azok, akik úgynevezett radikális alapon azt mondják, hogy csupán azért nem valósultak meg bizonyos dolgok, mert valakik nem képviselték eléggé következetesen. Szociális téren mindmáig súlyos problémák vannak. Mindig kényszerpályán mozog a kisebbségi politikus, a kisebbségi politikai szervezet. /Gál Mária: Tízéves az RMDSZ Az RMDSZ érdekvédelmi szervezet volt, és elsősorban annak kell maradnia - interjú Kántor Lajossal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

2000. január 12.

Orbán Péter rendőr vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság parancsnoka jan. 10-én háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett. A magyar és a román rendőrség együttműködésének bővítéséről tárgyalt Bukarestben Nicolae Berechet tábornokkal, a román Országos Rendőr Főfelügyelőség (IGP) parancsnokával, s megbeszélést folytatott Ioan Muresan tábornokkal, a belügyminisztériumi államtitkárral. A magyar rendőr-főkapitány jan. 11-én és jan. 12-én vidéki körutat tesz Romániában. Orbán Péter elmondta, hogy a magyar és a román rendőrség kétéves együttműködési megállapodása az elmúlt év végén lejárt. Most a megállapodás kibővített formájáról tárgyalt a román rendőrség vezetőivel. Az együttműködés bővítésének keretében szó volt közös munkacsoport létrehozásáról. /Bővítik az együttműködést. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./

2000. január 12.

Tibori Szabó Zoltán reagált az 1999. december 22-én Szavak és tettek címmel megjelent írásával kapcsolatban napvilágot látott két ellenvéleményre /Dénes László: A nagy aggódás, Székely István: Szavak és tények/ Dénes László arra a következtetésre jutott, hogy Tibori Szabó Zoltán /T. SZ. Z./ a jelenlegi magyar kormányt nem szereti, s az előzőt sírja vissza. T. Sz. Z. visszautasította, hogy őt, az egyetemet végzettet az egyetemről az a Dénes László oktassa ki, aki "aki azt sem tudja, hogyan néz ki belülről az egyetem, mert oda soha nem járt." Továbbá T. Sz. Z. kijelentette, hogy a magyar kormányokat illetően Dénes az elfogult. T. Sz. Z. Székely Istvánnal úgy vitatkozott, hogy megkérdezte, miért őt bízták meg az egyetemalapítás kolozsvári intézésével. T. Sz. Z. szerint "ismét Budapestről intézkednek, s megint a fejünk fölött születnek a döntések." Szerinte milliókat kifizetnek "egyetemalapítási irodák működtetésére, soha el nem várt dolgozatokra, tanulmányokra, szaktanácsadásra, ellentanácsadásra meg egyebekre". T. Sz. Z. Markó Bélára is hivatkozott, aki Magyar Hírlap jan. 4-i számában így nyilatkozott: "az RMDSZ-en belül vannak olyan platformok és politikusok, akik úgy érzik, most éppen a hozzájuk közel álló pártok kormányoznak Magyarországon, és megpróbálják kikényszeríteni, hogy a támogatások is ilyen szempontok szerint érkezzenek". T. Sz. Z. a Népszabadság kolozsvári tudósítója. /Tibori Szabó Zoltán: Méhkasban kesztyű nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./ Köztudott, hogy a Népszabadság az MSZP lapja.

2000. január 12.

Új tagsági könyveket nyomtattatott a Gyergyói Területi RMDSZ, mert az SZKT-határozat a belső választások előtt előírja az új tagsági könyvek kibocsátását. A tagsági díjat a szervezet havi 2500 lejben állapította meg, ám az RMDSZ a vele szimpatizáló tsz-nyugdíjasokat vagy nincsteleneket sem zárja ki, akik nem tudnak havi 2500 lejt fizetni, csak esetleg havi 4-500 lejt; ők pártoló tagoknak számítanak. /Új tagsági könyvek az RMDSZ- nél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

2000. január 12.

Hármas évfordulót ünnepelt decemberben Sepsiszentgyörgy és Kisbacon: Benedek Elek születésének száznegyvenedik, halálának hetvenedik, valamint az emlékház (a kisbaconi Mari-lak) fennállásának harmincadik évfordulójára emlékeztek. Kisbaconban az ünneplők megkoszorúzták az emlékház kertjében felállított kopjafát, a házban Szabó Réka, Elek apó dédunokája kalauzolta az érdeklődőket. Sepsiszentgyörgyön, a Megyei Könyvtárban tartották az emlékülést, melynek során előadások hangzottak el Benedek Elek életéről, munkásságáról, majd megnyitották a Benedek Elek-emlékkiállítást. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem újságíró szakának másodéves hallgatói olvasták fel ez alkalomra elkészített dolgozataikat. /Sándor Boglárka: Benedek Elekre emlékezve. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

2000. január 12.

A dévai Corvin Kiadó új módszertani könyveket jelentetett meg a Tanítók Könyvtára sorozatban: Bárdos Ilona: Az olvasás- és írástanítás néhány kérdése, Erdei Ferenc, Szász Dezső, Schneider N. Antal: Tanítói kézikönyv az összevont osztályok tanítóinak. /Vajnár Ilona: Új módszertani könyvsorozat tanítóknak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

2000. január 12.

A Kovászna megyei tanfelügyelőség és a Népi Alkotások Háza idén is megrendezi az "Anyám fekete rózsa" elnevezésű, magyar nyelvű, nemzetközi vers- és prózamondó találkozót, kiterjesztve Románia magyarlakta területeire. Az édesanyák tiszteletére meghirdetett versenyen gyermek (12-15 évesek), ifjúsági (16-21 évesek) és felnőtt csoportokban lehet indulni. A jelentkezőknek három verset vagy prózát kell megjelölniük, ezek közül egynek kortárs magyar alkotásnak kell lennie. Benevezési határidő: 2000. február 15. A megyeközi találkozót 2000. április 7-8-án tartják Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Líceum dísztermében. A nyertesek május 1-3. között magyarországi vetélkedőn vesznek részt. /"Anyám fekete rózsa" - versenyfelhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

2000. január 12.

Micske, Szentjobb, csak itt, Biharban garmadával sorolhatnók azokat a hajdan községi rangú településeket, amelyeket 1968-ban a közigazgatás átszervezése ürügyén faluvá minősítettek vissza, s elkezdték következetes visszafejlesztésüket. A "falusorvasztás" a régi, történelmi községközpontok felszámolásával kezdődött. A helyi központosítás jó alkalom volt arra, hogy több helység összevonása esetén a teljességében vagy többségében magyarok lakta, fejlett települések községi státusát megszüntessék, s azt a többségében vagy teljesen románok lakta településeknek ítéljék oda. A központtá előléptetett falu, Berettyócsohaj, a hozzá tartozó két más, románság lakta településsel együtt a mai napig nem éri el Szentjobb lélekszámát. /Szilágyi Aladár: Például Micske, Szentjobb... = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 12./

2000. január 13.

Magyarország kassai és csíkszeredai főkonzulátusának megnyitása már hónapok óta napirenden van. /Idéntől Csíkszeredán is... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 4081-4106




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998