Jan. 5-én visszavonta a Nagybányai Törvényszékhez benyújtott fellebbezését Szilágyi László lelkipásztor - olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében. Szilágyi a karácsony előtti napokban ülősztrájkot tartott az Igazgatótanács épülete előtt, mert véleménye szerint állásából jogtalanul függesztették fel. SZ.L. egyházkerületi ifjúsági utazó volt, de elégtelen szolgálatvégzés miatt tisztségéből felmentették, majd saját kérésére a misztótfalui egyházközségbe helyezték. Felfüggesztésére azért került sor, mivel 1999. márc. 11-én a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban működő IKE-irodát Asztalos Csaba volt IKE-vezető, jelenlegi országos RMDSZ-tanácsos és Kállay László lelkipásztor, volt egyházkerületi külügyi osztályvezető segédletével önkényes és törvényellenes módon a fugyivásárhelyi egyházközség garázsába költöztette, s azt felszólításra sem volt hajlandó kiadni. A közlemény szerint ezek után már nem lehet azon csodálkozni, hogy Borzási Gyula és Szilágyi László a fugyivásárhelyi megmozdulások hangadó képviselői közé tartoztak, s azon sem, hogy Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor csatlakozott SZ.L. ülősztrájkjához. - SZ.L. a fizetésmegvonás miatt bírósághoz fordult, ügyvédje, Csiha Tamás volt parlamenti képviselő nyilvános rágalmazással illette az egyházkerület püspökét. /Visszavonta fellebbezését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11.
2001. január 11.
Jan. 9-én tartotta idei első ülését tartotta a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Kolozs megyei vezetősége. A találkozó fő célja a téli gazdaköri tanfolyamok megszervezése és a megyei szervezet székháza körül kialakult vita tisztázása volt. Farkas Zoltán, az RMGE megyei elnöke elmondotta: az RMGE országos vezetősége kisajátította a szervezet számára annak idején Illyés alapítványi támogatással vásárolt Magyar utcai ingatlant, és nem hajlandó egy helyiséget biztosítani a megyei szervezet számára. Megkereséssel fordulnak az Illyés Közalapítványhoz, hogy adományozóként ő tegyen igazságot az elmérgesedett helyzet tisztázására. /Makkay József: Gazdatanfolyamokat szervez a megyei RMGE. Eltulajdonított irodáját követeli vissza. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./
2001. január 11.
Dr. Brendus Gyula lemondása után pár hónapig megyei elnök nélkül maradt az RMDSZ Fehér megyei szervezete. Az új elnököt dec. 13-án megválasztották, az RMDSZ nagyenyedi székházában. Az új elnök Rácz Levente mérnök-jogász, aki eddig megyei ügyvezető elnök volt. /Györfi Dénes: Új elnök a megyei RMDSZ élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
2001. január 11.
A Romániai Magyar Dalosszövetség a téli vakációra meghirdette a magyar felekezeti iskolák növendékei népdal-zsoltár-gregorián énekversenyét. Az iskolák három csoportot küldhettek. Tizenöt iskola küldte el versenyzőit 45 diák és a velük érkezett 15 felkészítő tanár kíséretében. Sorshúzással döntötték el a következő sorrendet: székelyudvarhelyi Református Líceum, kolozsvári Unitárius Líceum, kolozsvári Református Kollégium, nagyváradi Római Katolikus Líceum, kolozsvári Római Katolikus Líceum, szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Líceum, kézdivásárhelyi Református Kollégium, nagykárolyi Római Katolikus Líceum, dévai Római Katolikus Magyarok Nagyasszonya Iskola, zajzoni Rab István Evangélikus Líceum, csíkszeredai Római Katolikus Segítő Mária Líceum, székelykeresztúri Orbán Balázs Unitárius Líceum, székelyudvarhelyi Baróti Szabó Dávid Római Katolikus Líceum, Gyimesfelsőloki Római Katolikus Líceum és a marosvásárhelyi Református Kollégium. - Az első díjat a kolozsvári Református Kollégium csapata nyerte. /Guttman Mihály: Iskolák énekversenye. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./
2001. január 11.
Kolozsváron a megyei könyvtárban várhatóan az év végére elkészül a számítógépes adatbázis. A könyvállomány 25-28%-a magyar nyelvű kiadvány. A megyei könyvtár részlegein jelenleg naponta 1800 ember fordul meg, kiszolgálásukra pedig alig nyolcvanöten vannak. /Ördög I. Béla: Átalakulóban a megyei könyvtár. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./
2001. január 11.
Az első magyar nyelvű internetlap Erdélyben, az Élő Erdély (https://www.hhrf.org/erdely) 1998 nyarán indult, emlékezett vissza a kezdetre Simon Attila, aki a kezdeményezők között volt. Nem volt a hátuk mögött sem internetes cég, sem alapítvány vagy egyesület, sem párt, sem szerkesztőség. Az Internettó Transylvaniae-t (https://www.nextra.ro/internetto/) az akkori csíkszeredai legnagyobb internetszolgáltató, a Nextra indította. Később a Nextra adott az Élő Erdélynek ingyenes béreltvonalas hozzáférést vagy egy évig. Az első erdélyi magyar webhelyet hárman indították: Sándor Levente grafikus-programozó, Gálfi Péter, aki a szervert biztosította és Simon Attila. Gálfi Péternek akkor már sikeresnek mondható román nyelvű weblapja volt, a Ce este nou pe webul romanesc? (https://www.plus.ro), amely hetente a román webvilág újdonságait mutatta be, hírlevelére több száz webmester iratkozott fel. Gálfi Péter lapja, amely aztán angol nyelvterületre összpontosított, és partnerprogramokra (affiliate programs) épített, webes boltot működtetett, egy másik olyan sikersztori, amelynek tulajdonosa csíkszeredai, de amelyről Csíkszeredában szinte senki sem tud. A koncepció az volt, hogy össze kell gyűjteni egy helyre az információkat, azokat a híranyagokat Erdélyről, amelyeket különben tíz újság átböngészésével kellene megkeresni. Székely Dénes elindította a Csíkszereda Honlapja https://clmc.topnet.ro című honlapot. - Simon Attila a Könyvjelző nevű, kéthavonta megjelenő, első országos, erdélyi magyar könyvszakmai folyóiratot is internetre vitte (a folyóiratot maga alapította, főszerkesztette, szerkesztette, tördelte és postázta), és többen jelezték, hogy vásárolnának is a könyvekből. A legújabb könyvek meg is vásárolhatók. Mai napig a könyveladásból befolyt nagyon kevés összeg az Élő Erdély anyagi alapja. - Sokan olvasták például annak idején a Funar-korszak Kolozsváron a helyi sajtó tükrében című könyvet az Olvasmány rovatban, amelyet ő digitalizált és osztott meg a Magyar Elektronikus Könyvtárral is, és amely tudta szerint az első ilyen nagyméretű munka volt Erdélyben (több mint 400 oldalas könyvről van szó!). /Gergely Tamás: Internetcsinálók. Erdélyben az elsők. Interjú SIMON ATTILÁ-val. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 11./
2001. január 11.
A ″balladás″ Kibéden lakó Ráduly Jánosnak negyed évszázad alatt huszonkét kötete jelent meg. Legutóbbi munkái: újabb meséskönyv (Gyöngyvirág királyfi), Jóságvilág címmel pedig második verskötete jelent meg, mindkettő az Erdélyi Gondolat Könyvkiadónál /Székelyudvarhely/. A korondi születésű szerzőnek két balladagyűjteménye, versei, gyermekversei, Eminescu-fordítása, néprajzi tanulmányai, irodalmi anekdotái, találós kérdései jelentek meg, nyolc kötetben több mint kétszáz népmesét közölt, és foglalkozott vidéke rovásírásos emlékeivel is. Eminescu Luceafarul c. költeménye fordításáért állami kitüntetést kapott. Negyed évszázaddal azelőtt jelent meg Kibédi népballadák című első kötete. A Magyar Írószövetség az elmúlt évben tagjává választotta, eddigi munkássága elismeréséül. - Ősszel a marosvásárhelyi Népújsághoz beküldött anekdotáival nyert különdíjat. /P. Buzogány Árpád: Állami díj az Eminescu-fordításért. Ezredvégi látogatás a kibédi Ráduly Jánosnál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 11./
2001. január 12.
A Hargita és Kovászna megyében működő román kulturális, felekezeti szervezetek attól tartanak, hogy a Székelyföldből "újabb Koszovó lesz″ Románia szívében, ha a gyakorlatban megvalósítják az RTDP-RMDSZ megállapodást - jelentette jan. 10-én a román média. A Székelyföldön működő román kulturális és felekezeti szervezetek, alapítványok és ligák képviselői beadványban fordultak az illetékesekhez, ebben elsősorban arra figyelmeztetnek, hogy a magyar nyelv hivatalos nyelvként való elismerése és bevezetése azokon a vidékeken, ahol a magyarok vannak többségben, "fokozni fogja a szeparatizmust és az enklavizálást, ami egy tényleges magyar határ létrehozásához vezet majd az országon belül, s ennek hosszú időre kiható baljós geopolitikai és geostratégiai hatásai lesznek″. Aggodalmasnak tartják a székelyföldi román civil szervezetek a föld- és erdővagyon visszaadására vonatkozó törvény alkalmazását is. /Nem jó kisebbségben: Aggódnak a székelyföldi románok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2001. január 12.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bécsi ülésén Mircea Geoana külügyminiszter kijelentette, Románia a legnagyobb felelősséggel és komolysággal fogja ellátni az EBESZ elnöki tisztjét. Hangsúlyozta: az eddiginél nagyobb figyelmet akar szentelni a gazdasági és humanitárius dimenziónak, és közös harcot hirdet az etnikai indíttatáson gyűlölködés ellen. Geoana bejelentette: jövő héten EBESZ-bizottság élén Jugoszláviába utazik. A Moldávia és a Dnyeszteren túli terület közötti konfliktus ügyében teendő erőfeszítéseket Románia - alighanem a pártosság látszatának elkerülése érdekében - átruházta az EBESZ soros elnökségét 2002-ben átvevő Portugáliára, de Geoana hangsúlyozta, hogy az EBESZ elveinek betartásáért az átfogó felelősség továbbra is a soros elnök, azaz most Románia vállán nyugszik. A nemrég kinevezett román külügyminisztert fogadta Thomas Klestil osztrák elnök is, akivel - többek között - Ausztria EU-csatlakozási tapasztalatairól tárgyalt. Geoana kijelentette: Bukarest érdekelt abban, hogy a megoldják a vízumproblémákat, de tudatában van annak, hogy Nyugat többször is aggodalommal nézi egyes román állampolgárok külföldi megnyilvánulásait. /Geoana: Románia komolyan veszi az elnöki teendőket EBESZ-értekezlet Bécsben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2001. január 12.
A kormány jan. 11-i ülésén kinevezte 36 megye prefektusát. Ezen kívül gazdára talált néhány alprefektusi tisztség is. A kormányhatározat szerint az erdélyi megyékben a következőképpen alakult a helyzet: Fehér megyében Ioan Rus, Kolozs megyében Vasile Soporan, Kovászna megyében Horia Grama, Hargita megyében Mircea Dusa, Hunyad megyében Aurelian Seraficeanu, Máramaros megyében Liviu Bechis, Maros megyében Ioan Toganel, Szatmár megyében Gheorghe Ciocan, Szilágy megyében Tiberiu Marc, Temes megyében Horia Ciocarlie lesz a prefektus. Az is eldőlt: Kolozs megyében Canta Dan lesz Vasile Soporan helyettese. A Mediafax jelentése szerint a tegnapi kormányülésen egyetlen magyar alprefektus kinevezésének az ügyét nem tárgyalták. Bihar megyében ez az esély végképp elúszott, az alprefektusi tisztséget ugyanis Gheorghe Pop tölti be. Az RTDP és az RMDSZ elvi megállapodást kötött arról, hogy azokban a megyékben, ahol többségében vagy jelentős számban magyar nemzetiségűek élnek, magyar nemzetiségű alprefektust neveznek ki. A többi prefektust és alprefektust a kormány következő ülésén nevezik ki. /Kinevezték a prefektusok egy csoportját. Kolozs megyében nem lesz magyar alprefektus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./ Horia Grama, a Bibco borvíz- és üdítő palackozó Rt. vezérigazgatója, Kovászna megye új prefektusa. Mellette az új alprefektus a régi: Olosz Gergely, akit az RMDSZ képviselőjeként alig egy hónappal korábban ültettek az alprefektusi székbe. - Váratlanul pattant ki a Hargita-Kovászna megyei román civil szervezeteknek az államelnökhöz, a kormányhoz intézett riadalmas hangú, tiltakozó levele: az anyanyelv helyi használata ellen tiltakoztak. /(Flóra Gábor): Horia Grama Kovászna új prefektusa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
2001. január 12.
Hargita megye új prefektusa Dusa Mircea, Maroshévíz polgármestere lett. Kinevezésével felmentették tisztségéből Kontesveller József prefektust. /Kinevezték a megye új prefektusát. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./
2001. január 12.
Új nevet kapott a Román Elnöki Hivatal: ezentúl Elnöki Adminisztrációnak nevezik ezt a hivatalt, ezáltal is hangsúlyozva, hogy az államfő munkáját segítő személyzetről van szó. Az itt dolgozóknak hűségesküt kell letenniük az elnök mellett. /Új nevet kapott az Elnöki Hivatal. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 12./
2001. január 12.
Kelemen Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Mediafaxnak nyilatkozott: a szövetség nem csak magyar alprefektusok kinevezését kérte az RTDP-től, hanem azt is, hogy a megyei igazgatóságok és felügyelőségek élén maradhassanak meg azok az RMDSZ-es vezetők, akik bizonyították szakmai felkészültségüket. Kelemen szerint ez nem politikai, hanem etnikai kérdés, a magyarságnak jogos az az igénye, hogy azokban a megyékben, ahol jelentős számú magyar lakosság él, képviselve legyenek a helyi adminisztrációban. Kelemen úgy véli: az RTDP nem zárkózik el kérésüktől. /Kelemen: Nem politikai, hanem etnikai kérdés az RMDSZ-es igazgatók, felügyelők tisztségben tartása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2001. január 12.
Átrendeződtek a parlament barikádjai, úgy vélem, kemény csatározásoknak nézünk elébe, állapította meg Toró T. Tibor képviselő. ″Bár az RMDSZ lojalitásáért cserébe a kormányzópárt ígéretet tett néhány sajátosan kisebbségi követelés teljesítésére, nem bízhatjuk magunkat az adott szóra.″ ″A velünk való együttműködés, az esetleges engedmények az Európai Uniónak szólnak.″ Az együttműködést rögzítő dokumentumban az államosított ingatlanok visszaadásával kapcsolatban úgy fogalmaztak, hogy az semmire se kötelezze a TDRP-t. /Sipos János: Az RMDSZ-frakció kemény csatározásoknak néz elébe. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12.
2001. január 12.
A Pro Transilvania Alapítvány törvényen kívül helyezése után újabb támadás kivédésére készül az alapítvány vezetősége. Sabin Gherman, az alapítvány elnöke ugyanis szóbeli üzenetet kapott a Legfelsőbb Bíróságról, hogy fölöslegesen gyűjtötte össze az alapítvány politikai szárnyaként nyilvántartott Erdély-Bánság Liga bejegyzéséhez szükséges aláírásokat, mert azt úgysem fogja tudni Romániában bejegyeztetni. - Az eddig begyűjtött mintegy 9600 aláírással rövid időn belül meg kellene kezdődnie az EBL bejegyzése - nyilatkozta Gherman. /Akadályozzák az Erdély-Bánság Liga bejegyzését. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2001. január 12.
Az USA bukaresti nagykövete, James Rosapepe bejelentette: újabb tizennégy romániai települést jelöltek ki arra, hogy új munkahelyek teremtésében amerikai segélyben részesüljenek. Eddig huszonegy ilyen település volt, amelyekben sok, a privatizáció és a ráfizetéses állami vállalatok bezárása nyomán munkanélküliekké vált személyt juttattak munkalehetőséghez. A 14 település közül erdélyi a következő: Petrilla (Hunyad), Karánsebes (Krassó-Szörény), Óradna (Beszterce-Naszód), Borsabánya (Máramaros), Kézdivásárhely (Kovászna), Kudzsír (Szeben). A DEL-program keretében előzőleg támogatásban részesült települések közül erdélyiek: Brad (Hunyad), Nagydisznód (Szeben), Alsóvisó (Máramaros), Marzsina (Temes), Nagyenyed (Fehér), Szászváros (Hunyad), Székelyudvarhely (Hargita) és Egeres (Kolozs). /DEL-program: Újabb 14 település kap USA-segélyt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2001. január 12.
Jan. 10-12. között Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök és Kelemen Kálmán, az RMDSZ Kereszténydemokrata platformjának elnöke Berlinben részt vett az Európai Demokrata Unió (EDU), valamint az Európai Néppárt (EPP) munkálatain. Jan. 11-én a pártelnökök nyilatkozatot fogadtak el, amely kitér az Európai Unió (EU) bővítésére. Az EDU pártelnökök berlini nyilatkozata külön figyelmet szentelt az EU bővítésére. Ugyancsak jan. 11-én a Fidesz Magyar Polgári Párt és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja az EDU tagjává váltak Az RMDSZ is támogatta a két párt csatlakozási kérését. - Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatást adott a parlamenti választások után kialakult romániai politikai helyzetről. Kifejtette, hogy az RMDSZ maradt az egyetlen jobboldali, konzervatív, keresztény-demokrata orientáltságú politikai alakulat a román parlamentben. Elmondta, a Szövetség jelentős eredményt ért el a tavaly novemberi választásokon, megnövelte mandátumainak számát. A koalíciós partnerekkel ellentétben az RMDSZ a jó eredményt annak köszönheti, hogy következetes magatartást tanúsított a kormányprogram teljesítésének, valamint az erdélyi magyarság célkitűzéseinek megvalósítását célzó erőfeszítések tekintetében. Markó Béla felhívta a fórumokon jelenlévők figyelmét a Nagy-Románia Párt előretörésére, valamint arra, hogy az ellenzékben működő politikai erőknek feltétlen összefogásra van szükségük, hogy megakadályozzák a szélsőségesen nacionalista politikai alakulatok előretörését. - Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az RMDSZ-küldöttségének tagja az EPP Kongresszusi Nyilatkozat-kidolgozó Bizottságának, valamint az Európai Identitás Munkacsoportja ülésén, Kelemen Kálmán pedig a Gazdasági Együttműködés Munkacsoportjának ülésein vett részt. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 12. - 1885. sz./
2001. január 12.
A Sapientia Alapítvány képviselői valamint az Országos Akkreditáló Bizottság tagjai Csíkszeredában látogattak, ahol több órás megbeszélést folytattak a Pro Aricultura Alapítvány székhelyén. A csíkszeredai alapítvány sikerrel pályázott három szak beindítására a Sapientia Alapítványnál. A mostani találkozó elsődleges célja az volt, hogy az engedélyeztetésre benyújtott dosszié adatait összehasonlítsák a valósággal. Az esélyek jónak mondhatók, mivel a bizottság tagjai elégedettek voltak a látottakkal. (Daczó Dénes): Várhatóan a következő hét elején döntenek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
2001. január 12.
A nemrég leköszönt Isarescu-kormány az 1334/2000-es kormányhatározattal Hargita megyében két ingatlan eredeti tulajdonosainak való visszajuttatásáról is döntött. Székelykeresztúr két fontos épülete, a jelenlegi Művelődési Ház a református, míg a Tanulók Háza a római katolikus egyház tulajdonába kerül vissza. A jelenlegi Művelődési Ház melletti kisebb épület, a volt kántortanítói lakás szintén a református egyház tulajdonába került vissza. Az épületek további rendeltetéséről egyházi vezetőkből álló testület fog dönteni - mondta Antal Zoltán esperes. Fontosnak tartja, hogy a Művelődési Ház tevékenysége ezután se szűnjön meg, az egyház nem akarja elvenni ezt a lehetőséget a várostól. Ma a Tanulók Háza több mint 500 gyereknek szervez különböző szakköröket a repülőmodellezéstől a tánckörig. Méltányosnak azt látnánk, ha az épület ezután is betöltené jelenlegi funkcióit, mert sok olyan gyerek van, akiknek szülei nem tudnának fizetni a szervezett szakkörökért, amelyek itt ingyenesek - vélekedett Hegyi Gergely, az intézmény igazgatója. /Kovács Attila: Az egyházé lett a művelődési ház és a Tanulók Háza Az egyházé lett a művelődési ház és a Tanulók Háza. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./ nem akar a kisebbségeknek hivatalt biztosítani
2001. január 12.
Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármester nem egyezett bele Boros János kezdeményezése, amely a polgármesteri hivatalon belül a nemzeti kisebbségek számára biztosítana irodát. A polgármester álláspontját azzal magyarázza, hogy ez jogtalan és ellentmond az alkotmánynak. A terv - mely szerint a hivatalban a romák, magyarok és zsidók egy-egy képviselője tevékenykedett volna - a polgármester szerint etnikai diszkriminációt jelentene, írta a Monitrul de Cluj. /Funar nem akar a kisebbségeknek hivatalt biztosítani. = RMDSZ Sajtófigyelő, jan. 12. - 496. sz./
2001. január 12.
Jan. 14-én nagyszabású egyházi-iskolai fórumot szervez Zilahon a Belvárosi Templomban a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Az egyházkerület azzal indokolta ezt, hogy "az utóbbi hónapokban sűrű fellegek gyűltek a Zilahi Református Wesselényi Kollégium egére″ és az Egyházkerület intézkedései ellenére "iskolánk egyre súlyosabb helyzetbe került, és ma már ott tartunk, hogy - rendeltetés szerinti - református egyházi jogállása és jellege került veszélybe″. A rendezvény végén gyertyás felvonulásra kerül sor a templom - Kálvineum és a Wesselényi Kollégium régi épülete közötti szakaszon. /Egyházi - iskolai fórum Zilahon. Gyertyás felvonulást is terveznek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2001. január 12.
Másfél tucatnyian csatlakoztak a Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsának székháza előtt tüntető református lelkipásztorhoz. Az ülősztrájkoló Szilágyi László mellett többek között Borzási Gyula, a feloszlatott egyházkerületi fegyelmi bizottság elnöke, Balogh Barnabás, az egyházkerület jelenlegi főjegyzője, Szilágyi Aladár egykori főgondnok és Kállay László fugyivásárhelyi református lelkipásztor is kiállt. /Többen csatlakoztak a sztrájkoló lelkészhez. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./
2001. január 12.
Segítség érkezett Gyergyószentmiklósra a testvérvárosból, Egerből, ahol gyűjtést szerveztek a decemberi tartályrobbanás után kitört tűz károsultjai megsegítésére. Az e célból megnyitott számlájukra Szigetszentmiklósról 300 ezer, Ceglédről 500 ezer forint érkezett. Egerből 500 ezer forintot juttattak a károsultaknak, ami a lakossági adományokból begyűlt 40 ezer forinttal egészül ki. Gyűjtés folyik a többi testvérvárosban is. Eddig a római katolikus hívektől 60 millió lej, a református hitközösség adakozóitól 10,5 millió lej gyűlt össze. Templomi gyűjtést szervezett a görögkeleti plébániahivatal, melynek során 5 millió lej gyűlt össze. /Segített a testvérváros. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./
2001. január 12.
Levéltári kutatásai során Kovách Géza aradi történész olyan Orbán Balázs-levelekre bukkant, amelyek méltán tarthatnak igényt a közérdeklődésre. Könyve /Mert én retirálni soha sem szoktam. Orbán Balázs 40 kiadatlan levele/. A levelek egy része A Székelyföld leírása és a Torda város és környéke nagy terjedelmű monográfiák készítésével, illetve kiadásával kapcsolatos, másik része pedig Orbán Balázs képviselőségének korából való. /Orbán Balázs kiadatlan levelei. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./
2001. január 12.
Hivatásunknak tekintjük az anyanyelv ápolását, vallja Parászka Miklós, a Csíki Játékszín művészeti igazgatója. Műsorra tűzik a magyar és a világirodalom klasszikusait, de mai szerzők felé is fordulnak. /Parászka Miklós, a Csíki Játékszín művészeti igazgatója: Minden műfajban magas színvonalon. A Csíki Játékszín közönségépítése. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12.
2001. január 12.
2000 nyara óta jelenik meg Tasnádon a Tasnádi Tükör című folyóirat. A decemberi számban egy édesanya megindító hangvételű segélykérő levelét közölték. Sokan segítettek, így a szegény családnak szép karácsonyt szereztek. /Egy felhívás visszhangja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 12./
2001. január 12.
Jan. 11-én a Bihar megyei rendőrség elfogta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője iratait eltulajdonító öt fiatalembert, Kozma atya támadójának kilétét azonban továbbra is homály fedi. A Kozma Imre nevére kiállított személyi igazolványt, diplomata-útlevelet, jogosítványt, bankkártyát, valamint egy személygépkocsi forgalmi engedélyét tartalmazó iratcsomót Teofil Mos rendőrparancsnok személyesen adta át Tempfli József megyés püspöknek. A rendőrség ugyanakkor a borsi határátkelőnél történtekről azt állítja: az incidens nem a határ romániai oldalán történt, és a támadást maga az atya sofőrje sem tudja tanúsítani. /Székelyhídi romák tulajdonították el Kozma atya iratait. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./
2001. január 12.
Jan. 11-én sajtótájékoztatón vonta meg a DeFest gyorsmérlegét Demeter András István, a Csiky Gergely Színház /Temesvár/ igazgatója, a Csepűrágó Alapítvány elnöke, a 33 napos temesvári téli fesztivál főszervezője. Megállapította: a sajtó munkatársai a fesztivál pozitívumait szinte észre sem vették, például azt, hogy az ország legjobb zenekarai koncerteztek a DeFest színpadán, továbbá külföldi színházi társulatok (így az Újvidéki Magyar Színház) vendégszerepeltek. A téli fesztiválnak több mint 200 ezer nézője volt, és mintegy 250 millió lejt költöttek a művészi műsorok finanszírozására. /DeFest. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./
2001. január 12.
Négyezer dollárral támogatja a Kárpátok Eurorégió a nagyváradi Zöld Csoport Alapítványnak a népi fafaragás hagyományának megőrzését célzó vállalkozását. Ferkő Jenő, az alapítvány elnöke szerint a belényesi Gyermekek Klubjának népművészeti szakkörét látogató harminc tanuló Miklós János igazgató vezetésével bejárja a környék több települését. A vállalkozás elsősorban a vallási jellegű tárgyakra összpontosít: temetői és útszéli keresztekre, templomi díszítőelemekre. A projekt eredményeit egy színes, háromnyelvű, magyar-román-angol kiadványban összegzik. /Pengő Zoltán: Népi faragványokat fotóznak. A Kárpátok Eurorégió támogatja a vállalkozást. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./
2001. január 12.
Pávai Gyula a Partiumi Füzetek 1999-ben megjelent 7.számaként megjelent Partiumi temetők című kiadványában magvas tanulmányt közölt Aradi panteon címmel. Tanulmányában számba vette a legnagyobb aradi temetőben fellelhető síremlékeket. /Ujj János: A másik aradi magyar színészsír. A gondozatlan sírkertben három színművész nyugszik. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./
