udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5554 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 5551-5554
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2002. január 4.

A megjelentek kis létszáma miatt döntésképtelen első ülést követően újabb gyűlést hirdetett meg a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület. November végén Buzás Pál, az egyesület elnöke és a vezetőség lemondott tisztségéről, a jelen lévő tagok Kudor Istvánt bízták meg a Pro Kalotaszeg ügyeinek igazgatásával. Az egyesület utóbbi kétéves tevékenységéről Buzás Pál, a leköszönő elnök számolt be. Az egyesületünk fontos célja az 1990-ben indult Kalotaszeg folyóirat fenntartása. A kiadás gondjaival küszködő öttagú szerkesztőbizottság csupán tiszteletpéldánnyal tudja honorálni a cikkírók munkáját. Túl vannak a századik lapszámon. Két alkalommal a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylettel közösen megszervezték a Riszegtetői majálist, népdalvetélkedővel, sportvetélkedőkkel, gyermekjátékokkal. A bánffyhunyadi református egyházzal karöltve előadóesteket szerveztek. Két, egyenként kilenc képeslapból álló sorozatot adtak ki, ezek kalotaszegi életképeket, népszokásokat, műemlékeket ábrázolnak. Gyarmathy Zsigánénak, Kalotaszeg nagyasszonyának emlékére Gergely István jeles kolozsvári szobrászművész készített emlékplakettet. /K. E.: Ideiglenes vezetőség a Pro Kalotaszeg élén. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2002. január 4.

Úttörő színházi produkciót tartottak Székelyudvarhelyen: Ábrahám Pál Viktória című nagyoperettjével búcsúztatták az óévet. A Művelődési Ház zsúfolásig megtelt nagytermében sikeres volt az est, annak ellenére, hogy nem hivatásos operett-énekesek szerepeltek. A tánckart az Udvarhely Néptáncműhely táncosai alkották, a produkcióban részt vettek a Balázs Ferenc Vegyes Kar tagjai, valamint a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia diákjai és székelyudvarhelyi zenészek is. Az udvarhelyi színészeknek a kolozsvári Magyar Opera magánénekese, Marton Melinda egyetemi tanár segített a különböző éneklési technikák elsajátításában. /Száva Enikő: Operettel búcsúztatták az évet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 4./

2002. január 4.

A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör az idén is szilveszteri kabaréval állt elő. A két részes zenés-humoros műsor címe: Ha nekünk így is jó...?! Összeállította: Simori Sándor. Rendezte: Krizsanovszki István és Simori Sándor. Az előadást jan. 4-én megismétlik. /Régiónk. = Bányavidéki Napló (Nagybánya), jan. 4./

2002. január 4.

Megjelent Zepeczaner Jenő szerkesztésében Marosszék és Marosvásárhely az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején /Haáz Rezső Alapítvány, Székelyudvarhely/ című, levéltári dokumentumokat tartalmazó könyv. A forrásfeltáró munkában közreműködött Egyed Ákos történész, Bónis Johanna muzeológus és Hincs Miklós mérnök-tanár. /(nagyálmos) [Nagyálmos Ildikó]: Korabeli iratok, jegyzőkönyvek, lajstromok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan.4./

2002. január 4.

Nyolc magyar ajkú községet leválasztottak a Beregszász központú, magyar többségű választókerületről, minden előzetes tiltakozás és a KMKSZ sikeres aláírásgyűjtési akciója ellenére . Így az eredetileg tervezett hat falu helyett nyolc települést szakítanak le arról a kerületről, amelyből a magyar szavazók többségének köszönhetően két korábbi választási ciklusban sikerült egy-egy magyar képviselőt bejuttatni az ukrán parlamentbe. A kárpátaljai tömbmagyarságot magába foglaló választókerülettől hat község a munkácsi, kettő pedig az ungvári körzethez kerül át együttesen közel 10 ezer választásra jogosult lakossal. Egyúttal a magyar többségű körzethez csatolták a mintegy 90 százalékban ukrán Királyháza nagyközséget. Hozzávetőleges számítások szerint a nem egészen három hónap múlva sorra kerülő ukrajnai parlamenti választások előtt végrehajtott átszervezés ellenére marad némi magyar túlsúly a Beregszász központú választókerületben. /Kárpátalján megbontották a magyar többségű választókerületet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2002. január 5.

A magyar oktatási minisztérium előzetes becslése szerint várhatóan mintegy 100–150 ezer határon túli magyar tanuló igényel majd a kedvezménytörvényhez kapcsolódóan diákigazolványt. Pálinkás József magyar oktatási miniszter jan. 4-én Budapesten közölte: diákigazolványt a közoktatásban magyar nyelven tanuló diákok, illetve bármilyen nyelven, de felsőoktatási tanulmányaikat a szülőföldjükön folytató hallgatók kaphatnak. Jelenleg mintegy 270 ezer magyar ajkú diák, illetve 30 ezer pedagógus él a környező országokban. A diákigazolvánnyal - amelyhez térítésmentesen juthatnak hozzá - a hallgatók ugyanazokat a kedvezményeket vehetik igénybe Magyarország területén, mint anyaországi társaik. A törvény értelmében minden magyar nyelven tanító pedagógus igényelhet pedagógus igazolványt, illetve oktatói kártyát, amely Magyarországon utazási, kulturális kedvezményekre, szakkönyv-vásárlási támogatásra ad lehetőséget. A kedvezménytörvény jogot biztosít a magyar nyelven tanító pedagógusoknak magyarországi továbbképzésen való részvételre, amelynek költségeit túlnyomórészt a magyar állam vállalja. A jogszabály értelmében ugyanakkor évente nevelési-oktatási támogatás vehető igénybe, amelynek összege 2002-ben minden olyan családban, ahol legalább két kiskorú gyermek van, és taníttatásuk magyar nyelven történik, gyermekenként 20 ezer forint. Pálinkás József kitért arra: a magyarországi felsőoktatásban — az eddigi gyakorlathoz hasonlóan — továbbra is be lehet kapcsolódni olyan alap és kiegészítő alapképzésekbe, amelyek az adott régióban mutatkozó hiányszakmákat pótolják. Bejelentette: évente tíz, külföldön élő kutató-oktató részesülhet a jövőben Szent-Györgyi Albert ösztöndíjban. Az ösztöndíj a nemzetközi tudományos életben elismert kutatók magyarországi oktató-kutató tevékenységének elősegítését célozza. A 12 hónapra szóló juttatás összege havonta 1 millió forint. Emellett a nyertesek a dologi költségek finanszírozására további 1–2 millió forintos támogatást remélhetnek. /Határon túli magyar diákok és pedagógusok magyarországi kedvezményei. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2002. január 5.

A magyar–román egyetértési nyilatkozat felfüggesztését javasolja az MSZP - derült ki a párt jan. 4-i sajtótájékoztatóján, Budapesten. Juhász Ferenc alelnök kijelentette: Pokorni Zoltán Fidesz-elnök és a kormány hazudik, Orbán Viktor a magyar-román egyetértési nyilatkozat aláírásával elárulta a határon túli magyarok sokaságát. Megjegyezte, a miniszterelnök és a kormány félrevezette a határon túli magyarokat, a romániai munkavállalókat és a magyar közvéleményt is. /MSZP: Hazudik a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2002. január 5.

A kedvezménytörvényhez kapcsolódó román–magyar egyetértési nyilatkozat előirányzatai nagyon előnyösek Románia számára - jelentette ki Simona Marinescu, a kormányon levő Szociáldemokrata Párt szenátora, a román törvényhozás felsőháza munkaügyi bizottságának elnöke. Marinescu rámutatott: Romániában nagyon magas a munkanélküliségi ráta, s ilyen körülmények között nagyon jól jött az egyetértési nyilatkozat magyarországi munkavállalásra vonatkozó előirányzata. /Marinescu: Jól jött az egyezmény. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2002. január 5.

A kilépési illeték december 1-i bevezetését követően egy harmadával csökkent a Magyarországra utazó román állampolgárok száma az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A Népszabadság információi szerint ez azt jelenti, hogy a múlt hónap első felében mintegy 170 ezerrel kevesebben lépték át a határt. /Csökkent a magyar–román utasforgalom. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2002. január 5.

Maros megyében valószínűleg január 15-e után indul be a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos munka. Marosvásárhelyen 2 vagy 3 kihelyezett iroda is lesz a nagy lakótelepeken, ugyanakkor a megye minden városában, nagyobb helyiségében - Dicsőszentmártonban, Szászrégenben, Ludason, Szovátán, Nyárádszeredában, Segesváron is megnyílnak az irodák, ahol ki lehet tölteni az igazolványra vonatkozó kérvényeket. Azokban a falvakban, községekben, ahol lesznek erre felajánlott helyiségek, szintén kihelyezett irodákat nyitnak. Az irodákban személyazonossági igazolvánnyal és egy igazolványképpel kell jelentkezni, az űrlapokat személyesen kell aláírni. A magyar igazolványra vonatkozó kéréseket az RMDSZ számítógép segítségével továbbítja a magyar hatóságoknak, és remélhetően ugyancsak az érdekszövetség értesíti az érdekelteket arról, hogy mikor és hova kell kiutazni az igazolványok átvétele érdekében. - Szatmár megyében még nem működik a rendszer, a kérvényezéshez szükséges űrlap még nincs. Jan. 5-én lesz Marosvásárhelyen a területi elnökök gyűlése, ahol elsősorban a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatos részleteket tárgyalják meg. Szatmár megyében három iroda kezdte meg tevékenységét: Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Tasnádon, mindhárom az RMDSZ székházában. /A kedvezménytörvény Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2002. január 5.

A Népújság szerint a román politika státusmagyar-ügyben célját maximálisan elérte. "Kölcsönösen dölyfös és kioktató találkozók után kétségtelenül ez volt a rendszerváltás utáni magyar külpolitika kudarcának csúcsa, a román fél fűszerezett feltételeit maradéktalanul lenyelő energikus, határozott Orbán Viktor látványos meghátrálása". A lap sietve idézte az ellenzék, az MSZP és az SZDSZ tiltakozását, hogy velük nem egyeztettek. A Népújság nem írta meg, hogy igenis volt egyeztetés, és akkor a két párt nem tiltakozott, A lap szerint az egyezmény arra mindenképpen jó, hogy tiltakozást keltsen a magyarországi politikai és társadalmi körökben. "Az belőlünk: fuccsmagyar." – írta a lap. /(lokodi): Fuccsmagyarok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./ Megdöbbentő ez a durva támadás a kedvezménytörvény, a magyarságot egyesítő törvény ellen. A Népújság az RMDSZ vezetésének, Markó Bélának a befolyása alatt áll. Amikor Duray Miklós, Bugár Béla, Kovács Miklós /Ungvár/ üdvözli a törvényt, Markó Béla hallgat. Markó Béla és köre az MSZP-hez áll közel.

2002. január 5.

Elhunyt Butyka Ferenc (1938–2001), a kolozsvári hóstáti földészközösség szervezője. A kommunista rezsim éveiben, amikor legfelsőbb pártutasításra módszeresen elkezdték a földészporták bontását, a több évszázados múltra visszatekintő hagyományos életforma felszámolását, egy kolozsvári munkásember szervezkedni kezdett. Megérezte, hogy immár menteni kell a menthetőt, és az akkori román televízió bátrabb magyar szerkesztőivel több órás dokumentumfilmet forgatott arról a Hóstátról, amely már csak celluloid szalagon maradt fenn. Megszervezte a Virágos Együttest, amely évtizedeken át a hóstáti fiatalokban tartotta a lelket, őrizte a népviseletet és a hagyományokat. Butyka Ferenc kétségbeesetten kilincselt a városi és megyei pártbizottság akkori korifeusainál, hogy megmentse a hóstáti portákat. Nem így történt, őt pedig koholt vádak alapján több év börtönre ítélték. Miután visszatért a börtönök poklából, folytatta ugyanott, ahol abbahagyta. A rendszerváltás után Magyarországra áttelepedve továbbra is kétlaki életmódot folytatott, soha nem tudott Kolozsvártól megválni. Továbbra is megmaradt az egyre jobban felbomló földészközösség szellemi vezérének. /Makkay József: Butyka Ferenc (1938–2001). = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2002. január 5.

Máthé Éva készített interjút Csáky Zoltánnal, akivel kilenc éven át a bukaresti magyar tévészerkesztőségben munkatársak voltak. Csáky Zoltán a Duna Televízióban a Heti Hírmondó főszerkesztője volt, majd el kellett köszönnie a műsortól. Csáky elmondta, hogy a HH hét éven keresztül önálló szerkesztőségként működött, majd besorolták a Hír- és reggeli műsorok főszerkesztőségéhez, tematikája, mondandója egyre inkább a magyarországi nézőkhöz szólt. Időközben jött egy erdélyi körút, hat városban a Hagymakupolás honfoglalás c. dokumentum-filmmel - s a találkozókon a Duna TV és műsorai iránt megnyilvánuló ragaszkodás, aggódás szeretet visszatérítette Csákyt attól, hogy elmenjen a Duna TV-től. Változás történt a Duna TV szemléletében is: a HH 55 percesre bővül, a Határontúli- és Kisebbségi Ügyek Igazgatóságához tartozik, csakúgy, mint a Kárpát-medencei régiókról szóló, újonnan induló Égtájak c. műsor. Havonta egyszer jelentkezik szerkesztésemben a Nemzetközi Sajtóklub, és beindult már a kedvezménytörvény tanácsadói műsora, a Magyar Igazolvány. - A Hagymakupolás honfoglalás film miatt román részről felháborodtak, egyes román sajtónyilatkozatokban, továbbá maga Teoctist pátriárka nyilatkozatban utasította vissza azokat a vádakat, miszerint az ortodox egyház erőszakosan románosítana Hargita és Kovászna megyékben. Csáky hangsúlyozta, hogy tucatnyi ilyen dokumentum-filmet kellene készíteni az elcsatolt területeken lejátszódó társadalmi folyamatokról. Filmre kellene vinni Trianon és a párizsi békeszerződések hordalékát: a csallóközi nevesítetlen földek históriáját, az egyházi ingatlanok vissza nem adásának kálváriáját, a magyarok kiszorítását a privatizációból. Egyébként Pekár elnök javaslatára már készül a Hagymakupolás honfoglalás angol fordítása. Csáky szerint a Duna Televízió a legfontosabb médiafórum a Kárpát-medencében élő magyarok számára, amely a kisebbségben élők létkérdéseivel foglalkozik, s azok megoldásaihoz nyújt segítséget; a nyugaton élők számára tájékozódási pont: hol van és merre tart Magyarország. Csáky kiemelte, hogy a Duna TV elsősorban a határon túli magyarokhoz szól, mert ez a küldetése, s ezzel segíti a nemzetpolitika stratégiailag kiemelt fontosságú céljának elérését: a nemzet kulturális újraegyesítését. /Máthé Éva: "A nemzet kulturális újraegyesítéséért!" (Interjú Csáky Zoltánnal, a Duna Televízió munkatársával). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2002. január 5.

A Nyugati Jelen az utóbbi három évben napi négy oldalról feltornázta magát nyolcra, tizenkettőre, s egyre gyakrabban tizenhatra. Az írógépes szedéstől eljutott számítógépek használatához. Szerkesztőségeket nyitottak Temes és Hunyad megyékben. Külmunkatársainak száma ötvennél is több. Megyei újságból regionális lap lett. Az aradi szerkesztőség jan. 4-én új épületbe költözött. Azt tervezik, hogy a Jelen Ház az aradi magyar kultúra központja legyen. /Andó András: Elköltöztünk, de jelen vagyunk. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

2002. január 5.

Kézdiszentlélek volt az egyetlen Felsőháromszéken, ahol előadták a betlehemest. Kézdialmás valamiért ,,leállt", Bereck nem mozdult, megálltak Kézdikőváron is, ahol 1990 után egyszer már sikerült felújítani a játékot. Kézdiszentléleken ennek nagy múltja van, hiszen Czerey János énekeskönyve és feljegyzései címmel található feljegyzés a kézdiszentléleki betlehemesnek nevezett játék leírásáról, az 1650-es évek tájáról. - Mi lesz, ha a népi kultúra hagyományozódásának spontán formái megszűnnek? - tette fel a kérdést Kakas Zoltán. /Kakas Zoltán: Kézdiszentlélek tisztessége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./

2002. január 5.

A Művelődés (Kolozsvár) októberi számában többek között az erdélyi magyar szociográfiai irodalom első korszakára Pomogáts Béla emlékezett Megelevenedett a lap hasábjain a temesvári színház és az Amaryllis együttes története, a hatodik Minimum Party, a harmadik Zurboló Táncfórum és a torockói közgazdásztábor rendezvénysorozata és Harmath István Szent György szobrának sepsiszentgyörgyi fogadtatása. A novemberi lapszám Balázs Ferenc központú. A mindössze 36 évesen elhunyt unitárius lelkészről, íróról, ifjúsági egyletvezetőről, szövetkezet-alapítóról szóltak az írások. A decemberi számban Szabó Zsolt főszerkesztő összegezte a 2001. év eseményeit. Gábor Dénes Ipó László festőművészről, Kovács Ferenc Szentimrei Jenőről, Sas Péter gróf széki Teleki Ernőről, Simon Gábor Brassai Sámuelről írt. /Év végi Művelődések. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2002. január 6.

Csíkszeredában második alkalommal szerveztek csángónapot tavaly november 25-én a Szakszervezetek Művelődési Háza, a Domokos Pál Péter Alapítvány, a Szent Kereszt római katolikus plébánia, a Moldvai magyarság című folyóirat szerkesztősége, a Németh Géza Egyesület és a Hargita Megyei Kulturális Központ közreműködésével. "Szükség van az ilyen szellemi és kulturális rendezvényekre, hogy kinyilváníthassuk keleten élő testvéreink iránti együttérzésünk, segítőkészségünk" – mondta dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere. A moldvai magyar csángók is nemzetünk szerves részei, akik évszázadokon át megmaradtak hitükben és e hit megtartotta őket. A csángónapi program keretében a csíki és csángó településekről érkező érdeklődők megtekinthették a Csibi család szabófalvi gyűjteményének legértékesebb darabjait, ingek, katrincák, háziszőttesek értékes példányait, ahogyan ők nevezik: az innapi azaz ünnepi és miesnapi, vagyis hétköznapi népviseletet bemutató kiállítást. Bemutatkoztak hagyományőrző csoportok. Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános osztotta meg a résztvevőkkel gondolatait. E népcsoport veszélybe sodrásával egyesek Isten kertjéből akarnak kiirtani egy bokrot. A csángók gyönyörű szavakat, kifejezéseket használnak, eszünkbe juttatják ősmagyar nyelvemlékeinket, s ha ezek a kincsek kimúlnak, szegényebb lesz a magyar nemzet, szegényebb Európa, szegényebb a világ. A csángónapon szervezett fórumon a moldvai csángókat érintő problémák, aktuális kérdések kerültek terítékre. /Csúcs Mária: Magyar szóra nyílt a nyelvük. Csángónap Csíkszeredában. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 6./

2002. január 6.

Tavaly nov. 24-én Nagyváradon ünnepelte a Partiumi Közlöny, a királyhágómelléki református egyházkerület hivatalos lapja tízéves fennállását. Írott szóval, felelősséggel folytatott egyházi szolgálatnak mondta Tőkés László püspök a Közlöny megjelentetését, majd a "Ne félj, hanem szólj, ne hallgass" illetve a "Sionért nem hallgatok" bibliai gondolatát kifejtve aláhúzta, túl azon, hogy az egyházi sajtó azáltal illeszkedik a szolgálat rendjébe, hogy az evangélium hirdetésének egyik csatornája. A rendezvényen a testvéregyházak (katolikus, unitárius) sajtója is jelen volt. Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó felelős szerkesztője szerint az erdélyi katolikus és protestáns sajtó feladata megegyezik: a felekezetek között felmerülő kérdések rendezésének eszközévé (is) kell válniuk, hiszen a keresztény sajtónak nem feladata az "udvari tájékoztatás". Szilágyi Zsolt, Bihar megye képviselője arról értekezett, hogy milyen a politikus és a (egyházi) sajtó helyzete, milyen irányba mutatnak a beindult belső önépítkezés jelei. Szintén ő vetette fel egy egységes egyházi évkönyv kiadásának ötletét, amelyet a konferencián jelen lévő egyházi újságírók és a világi sajtó képviselői támogattak. /Tüzes Bálint: Váradi tanácskozás. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 6./

2002. január 7.

Jan. 5-én ülésezett Marosvásárhelyen az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT), melynek témája a státustörvény alkalmazása és a kormánypárttal megkötendő protokollum volt. A tanácskozás résztvevői eldöntötték: a státustörvény által nyújtott kedvezményeket igénylők január 21-étől jelentkezhetnek az RMDSZ-szervezetek székhelyein. A státustörvény alkalmazására vonatkozó egyezséget pozitívan értékelték mind a romániai magyar közösségek képviselői, mind a román többség képviselői - jelentette ki a sajtótájékoztatón Markó Béla szövetségi elnök. "Az egyezmény aláírásával egyrészt elhárultak a státustörvény alkalmazásával kapcsolatos akadályok a romániai magyarok esetében, ilyen szempontból egyetértünk az egyezmény tartalmával, beleértve a munkavállalásra vonatkozó szabályozásokat is. Másrészt az egyezmény a román-magyar kapcsolatok fejlődéséhez is hozzájárulhat" - tette hozzá az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ tevékenysége a státustörvény alkalmazását illetően kizárólag a tájékoztatásra, az egyes kritériumok teljesítésére vonatkozó információk továbbítására korlátozódik, semmiképpen sem a magyar igazolvány megszerzésére tett ajánlásból áll. A kritériumok között az önként tett nemzetiségi nyilatkozat mellett prioritásként jön számba az RMDSZ-tagság, vagy egy magyar civil szervezethez, egy magyar egyházhoz való tartozás. Az ezzel kapcsolatos információkat az RMDSZ továbbítja a magyar hatóságoknak. Másik kritérium a magyar nyelvtudás. Markó Béla kijelentette: jelen pillanatban nem tartozik az RMDSZ tevékenységéhez a magyar nyelv ismeretének ellenőrzése. "Az RMDSZ nem vizsgáztat, nem szervez kihallgatást a magyar nyelv ismeretének ellenőrzésére." Takács Csaba szerint az RMDSZ-nek jelenleg mintegy 400.000 fizető tagja van, a magyar egyházak nyilvántartásában pedig 1.400.000 magyar szerepel. A TEKT döntése értelmében a státustörvény által nyújtott kedvezményeket igénylők január 21-től jelentkezhetnek az RMDSZ-székhelyeknél. – A kormánypárttal /PSD/ megkötendő egyezményről Markó Béla kifejtette: a protokollum aláírására január végén mindenképpen sor kell kerüljön, mert februárban kezdődik az új parlamenti ülésszak. Azt szeretnék, ha ez a megállapodás minél több konkrétumot tartalmazna. Vannak 2001-ről elmaradt jelentős adósságok. Az első ilyen az egyházi ingatlanok helyzetének rendezése, ez feltételként fog szerepelni. A Babes-Bolyai egyetemen belül a karok és a tanszékek létrehozásával kapcsolatban kellene megállapodni, továbbá a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen és más egyetemeken is bővítésről és bizonyos döntési struktúrák létrehozásáról. A középfokú oktatásban is vannak komoly, rendezésre váró kérdések. /Markó Béla: 2002 legyen az intézményfejlesztés éve. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

2002. január 7.

Keller László, az MSZP frakcióvezető-helyettese nem hazudtolta meg pártja eddigi álláspontját a határon túli magyarság kérdéskörében, állapította meg Lőrincz György. Az a párt, amely évtizedekig a szinte nem tett semmit a határon túli magyarság érdekében, eltűrte, elnézte a jogfosztottság olyan fokát, amely kis híján az önfeladással járt, nos ez a párt, a kedvezménytörvény aláírása után azzal ijesztgeti a magyarországi munkavállalókat, hogy 23 millió "román" (ismert számunkra a szóhasználat) fogja ellepni Magyarországot, megnyomorítva ezáltal az ottani munkavállalókat. Ennél már csak az SZDSZ játszik szebben, amely a kedvezménytörvény egész vitája során tálcán kínálta fel a jobbnál jobb érveket a román kormánynak a magyar kormánnyal szembeni vitájában. /Lőrincz György: 23 millió munkavállaló? avagy a demagógia a köbön. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 7./

2002. január 7.

Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a vele készült interjúban visszapillantott az elmúlt esztendőre. Funart nem sikerült legyőzni, viszont az új helyzetben az egykori kormánypártok fő ellenzékével, a Szociáldemokrata Párttal helyi szinten gyümölcsöző kapcsolatot építettek ki. Rá tudták venni a többségi partnert arra, hogy betartsa a szavát, így az RMDSZ-nek megyei alelnöke és kolozsvári alpolgármestere van. - A kormány megalakulását követően az RMDSZ támogatási protokollumot írt alá a kormánypárttal. Ennek hat-hét pontja azóta is ígéret maradt, amit a Szociáldemokrata Párt változatlanul nem tart be. - Elkezdtük a kolozsvári magyarság kataszteri összeírását, ami nagy munka volt. Ezt a népszámlálás során tudják kamatoztatni, ugyanakkor igen jelentős szerepe van a státustörvény alkalmazásában. – Az RMDSZ-nek nem sikerült elérnie, hogy a törvényt az egyházi ingatlanok visszaadására is kiterjesszék. Akkor azt ígérték, hogy az egyházi javak visszaszolgáltatásáról egy későbbi jogszabály rendelkezik majd. Sejthető volt, hogy erre egyhamar nem kerül sor. Közben egyre több egyházi ingatlan kerül idegen kézbe... Tizenegy évvel a rendszerváltás után még mindig nincs pontos felmérés az összes magyar egyházi és más intézményi tulajdonról, amely az elmúlt évtizedek során román kézbe került. Iliescu elnök ráadásul különböző rendezvényeken olyasmit mondott, hogy az egyházi ingatlanok 85 százalékát már visszajuttatták a tulajdonosoknak. Ilyen esetben az RMDSZ-nek a döbbenettől nem hallgatni, hanem ordítania kellene. - Nemzetközi fórumokon gyakran felteszik a kérdést, hogy az RMDSZ miért nem tartja fönn azt a programot, amelyben meghirdette a háromszintű autonómiát, a jogorvoslatot, szögezte le a képviselő. — Kónya-Hamar Sándor annak idején az SZKT-ét becsületromboló szervezetnek nevezte, mert ehhez az intézményhez több botrányos szavazás is fűződik. "Az SZKT soha nem döntött a kormányzati részvétel mellett. 1996-ban a csúcsvezetőség az akkori koalícióval elkezdett tárgyalásokról számolt be, az SZKT pedig a tárgyalások folytatására és nem a kormánybalépésre adott mandátumot." "Amióta a kormánytámogatási protokollum megszületett, még nem hangzott el konkrétum arról, hogy az egyezményben foglalt tételekből mi valósult meg és mi nem." A "román politikának sikerült éket verni az RMDSZ különböző táborai közé olyan formán, hogy bizonyos embereket elfogad és azokkal "intézi" a romániai magyarság ügyét." Az RMDSZ-nek keményebben és szókimondóbban kell politizálnia. – A belső RMDSZ-választásokat kellene kiharcolni. /Makkay József: Kisebbségi sorsban nem lehetünk apolitikusok! Beszélgetés Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselővel, az RMDSZ Kolozs megyei elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2002. január 7.

A státustörvényként alkalmazásában szerepet vállaló – az RMDSZ, a civil szervezetek és a történelmi magyar egyházak helyi képviselőiből álló 16 tagú – Udvarhelyszéki Felügyelő Testület jan. 5-i ülésén felvázolták a munkatervet. Szolgáltatásuk díjmentes, a költségeket az RMDSZ állja, az irodák munkatársai az Ügyvezető Elnökség fizetett alkalmazottai. Jelenleg 12 személyt foglalkoztat főállásban a testület, de további hat felvételéről folytat egyeztetéseket az Ügyvezető Elnökséggel. - A testület nem elbíráló szerv, nem tesz ajánlásokat, kollégáink csupán tájékoztatnak, összegyűjtik az adatokat - oszlatta el a félreértéseket dr. Verestóy Attila szenátor, aki széki RMDSZ-elnökként a felügyelő testület vezetője. Azokban a falvakban, ahol nincs RMDSZ-székház, a papi lakban, valamilyen egyesület székhelyén, vagy akár magánházban is működhet iroda. Udvarhely vidékéről körülbelül 130 000 igénylésre számítanak. /Pataky Lehel Zsolt: 130 000 igénylőre számítanak Udvarhely vidékén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./

2002. január 7.

Asztalos Ferenc képviselő, az oktatásügyi bizottság alelnöke elmondta, előrelépés, hogy a közoktatási intézmények finanszírozása, beleértve a tanszemélyzet fizetését is, az országos költségvetésből átkerült a községi, városi, illetve megyei tanácsok költségvetésébe, a közoktatási intézmények a minisztérium tulajdonából a helyi tanácsok tulajdonába mentek át. Asztalos közbenjárására Máramarosszigeten különálló épületben, önálló jogi személyként működhet majd egy magyar nyelvű középiskola. – Amennyiben az RMDSZ újabb protokollumot köt a jelenlegi kormánypárttal, annak tartalmaznia kell azt, hogy a kormánypárt nem támogat olyan törvénykezdeményezéseket, melyek a jelenleg létező oktatási jogokat korlátozná. Azokon az egyetemeken, ahol már van magyar nyelvű oktatás (a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetem és a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem), ott lehetővé kell tenni, hogy a magyar oktatási részlegek döntéshozatali autonómiával rendelkezzenek. Azokban az intézményekben, ahol egyáltalán nem folyik magyar nyelvű képzés, de a magyar nemzetiségű diákok részaránya számottevő, ott be kell vezetni a magyar nyelvű képzést is, mint például a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen és a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián. /Bágyi Bencze Jakab: Mérlegen a magyar nyelvű oktatás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./

2002. január 7.

Udvarhely-medencében az utóbbi négy év folyamán növekedett a születések száma, az elhalálozásoké és a házasságkötéseké azonban csökkent – tájékoztatott Egyed Zsuzsa, a székelyudvarhelyi Anyakönyvi Hivatal munkatársa. – Az udvarhelyi övezetben 1998-ban 1344, 1999-ben 1300, 2000-ben 1372, míg 2001-ben 1417 személy született. A növekedés abból származik, hogy a székelykeresztúri szülészet megszűnt. Székelyudvarhelyen a múlt évben 382 csecsemő született. Az udvarhelyi zónában az elhalálozások száma 1998-ban 438, 1999-ben 42, 2000-ben 376, míg 2001-ben 393 volt. Székelyudvarhelyen 1998-ban 228, 1999-ben 255, 2000-ben 222, míg 2001-ben csak 203 házasságkötés történt. /F. B. Z.: Kevesebb házasság köttetett. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./

2002. január 7.

Napokon belül 15–20 ezer illegális román munkavállalót utasítanak ki Izraelből, ráadásul további 60 ezer legális román munkavállalónak kell majd lemondania munkaszerződésének a meghosszabbításáról. Az izraeli hatóságok január elsejétől felfüggesztették munkavállalási engedélyek kiadását. Adrian Nastase miniszterelnök máris üzenetet küldött izraeli kollégájának, Ariel Saronnak: a román kormány kész együttműködni az izraeli kormánnyal a kirívó helyzetek rendezése érdekében és mindent megtesz a román munkások védelmének biztosításáért. /Kitoloncolják az illegális munkavállalókat Izraelből. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2002. január 7.

Színházi vita. A külföldön élő, időnként hazalátogató Selmeczi György is kiállt Tompa Gábor színigazgató mellett. Szerinte többen Tompa Gábor meglincselésével foglalatoskodnak, a provincializmust kérik számon a színháztól. /Selmeczi György: Veszedelmes viszonyok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2002. január 7.

Újvári Ferenc ügyvéd nyílt levéllel fordult a romániai magyar püspökökhöz, közös álláspont kidolgozását kérte. "Nyolcvan év telt el és önrendelkezési jogaink gyakorlása helyett évről-évre beszűkített, megalázott nemzetiségi kisebbségi státust kaptunk." – állapította meg. Újvári Ferenc szerint a nemzetiségi kisebbség helyett a társnemzeti jogi státust kell elérni. Kolozsvárott az 1800-as évek végén hat román családot tart nyilván a Statisztikai Hivatal: nyolcvan év alatt az "ahogy lehet" politikai koncepcióval húsz százalék köré nyomtak la a magyarság lélekszámát. Újvári szerint vállalni kell a Hymnusz éneklése miatt számunkra kilátásba helyezett büntetéseket. A már meghozott büntetésekről értesíteni kell Brüsszelt, Strasbourgot, Bécset, Washingtont, az ENSZ illetékes szerveit. "Kérjük a mindenkori magyar kormányt, vállalja fel ügyünk képviseletét az illetékes nemzetközi szervek-fórumok előtt." /Újvári Ferenc ügyvéd: Nyílt levél a romániai magyar püspökökhöz. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2002. január 7.

Beszterce-Naszód megye egyik legnagyobb települése Magyarnemegye. A zömében magyarok által lakott községközpontot, Magyarnemegyét nyolc románlakta falu veszi közre. A településnek mindig is volt magyar tagozatos általános iskolája. Magyarnemegyén sokáig csak magyar nyelvű tanítás folyt, a később lett kéttagozatos iskola. Kevertnyelvűség jellemzi Magyarnemegyét, és ez az iskolán is érződik. Az általános iskola szintjén kettőre csökkent a magyar osztályok száma. Többen voltak, de lassan átszivárogtak a román tagozatra. Jelenleg Magyarnemegye falunak 70 százaléka vallja magát magyarnak, de ez az arány rövid időn belül lényegesen változni fog. Nagyon sok a vegyes házasság. A 16 tanácsos közül csak ketten magyarok. /Szabó Csaba: Vízhozta történelem. Magyarnemegye mélyrepülése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2002. január 7.

Tavaly nyáron nyílt meg Kőrispatakon az országban az első és egyetlen Szalmakalap-múzeum, amely Szőcs Lajos és családja tulajdonát képezi. A Szőcs család idén nyáron egy csoport csángó gyereket fogad, akiket ingyen megtanít a szalmafonás fortélyaira. Kőrispatak több mint 700 lelket számlál, többségük református vallású, de vannak unitáriusok és katolikusok is. Szőcséknél három típusú székely kapu van kiállítva, a ház egyik helyiségében az ország összes népi viselete megtalálható, a másik szobában szalmából készült dísztárgyak vannak, a hátsó szobában a szalmakalap készítés folyamatát lehet nyomon követni. Ezenkívül megtekinthető az udvaron egy öt méter átmérőjű szalmakalap. A múzeum rendszeres programja a szalmafonó és szalmakalap-készítő tábor, ahol a vendégek elsajátíthatják a szalmakalap-készítés, szalmafonás titkát. /Nagyálmos Ildikó: Csángó gyerekeket tanítanának a szalmafonásra. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./

2002. január 7.

Dr. Hermann Gusztáv, Székelyudvarhely Városi Könyvtárának igazgatója leszögezte, hogy a gyermekek valójában eleget olvasnak, de mások az olvasási szokásaik és az olvasmányai. A 2001-es év statisztikai adatai alapján a könyvtárban az olvasók megoszlása foglalkozások szerint: 67% diák és egyetemista, 13% értelmiségi, 12% nyugdíjas és más foglalkozású, 8% munkás és technikus. A beiratkozott személyek 66%-a szépirodalmat és nyelvészeti szakkönyvet olvas, 13%-a természet- és alkalmazott tudományokat, földrajzot, 12%-a művészettel, ill. sporttal kapcsolatos könyveket és életrajzokat, 9%-a filozófiát, társadalomtudományokat és történelmet. Az olvasóteremben naponta átlagban 45 látogató volt 2000-ben, jelenleg 80, ez lényeges növekedés. /Dávid László: Mások az olvasási szokások... Miért nem olvasnak a gyerekek? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 5551-5554




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998