Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5554 találat lapozás: 1-30 ... 5491-5520 | 5521-5550 | 5551-5554
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2002. december 28.

Sikeres volt Marosvásárhelyen a közelmúltban megrendezett hagyományőrzők hatodik megyei Gyöngykoszorú találkozója. Amit a mozgalomkezdeményező Szabó házaspár - György Pál ny. tanár és felesége, Éva - pár évvel ezelőtt megálmodott, ma már valóság. Az évek során ötszáz gyermek öltözött népviseletbe. Sikó András tanár, a kitűnő szakember munkája megfizethetetlen. Nagyon sokat tesz a magyar néptáncért, népzenéért, és mindenekelőtt a népzenészképzésért. /Járay Fekete Katalin: Érdemes volna elgondolkozni. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./

2002. december 28.

A türei magyarok hűségét viszonozta Patrubány Miklós karácsony másodnapján, amikor a faluközösség ismételt meghívását elfogadva, Kossuth-emlékzászlót adományozott Türének. A kalotaszegi Türe négyszáz lelket számláló magyar közösségének több mint tíz százaléka a Magyarok Világszövetségének tagja. László György, a türei születésű MVSZ-küldött, átadta az MVSZ emlékzászlaját Varga Zoltán református lelkésznek. /Kossuth-emlékzászlót kapott Türe. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

2002. december 28.

Magyarremete kilencszáz lakosából mintegy ötszázan magyarok. Magyarremete történelmi múltja mintegy ezer évre tekint vissza, hisz templomának egy része még Árpád-kori. A 17. századi összeírásokban elpusztult faluként szerepelt. Egy 1886-os népszámlálás adatai szerint ekkor a településnek 905 lakosa volt, közülük 559 magyar, 309 román. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint a településnek ekkor 892 lakosa volt: 542 magyar, 350 román. Az idei népszámlálás adatai még nem ismertek, rendelkezésre áll viszont a felekezeti megoszlás: református 396, ortodox 367, baptista 137. A templom falképei átalakítási munkálatok alkalmával kerültek elő a vakolat alól: Szent István, Szent Imre és Szent László képe. Lenyűgözőek a képek, melyek több mint nyolcszáz évvel ezelőtt készültek. A magyarremetei református egyházközség és templom története című kiadvány szerint fontos forrás az 1787-ben megkezdett anyakönyvek vezetése. A temetőben van az 1944. szept. 27-én kivégzett negyvenkét magyar ártatlan áldozat közös síremléke. Gergely Károly akkor nyolcéves volt. Ma így emlékszik arra, ami akkor történt. Elmondta: az egész tragédia azért következett be, mert meglőttek egy román katonát, aki belehalt sérülésébe, azt mondták, hogy a magyarok tették. Ha mindez néhány faluval odébb, mondjuk Biharrósán történt volna, senkit nem végeztek volna ki, mert ott már csak román nemzetiségűek élnek. Egyébként a lelőtt román katonát helybeli magyarok vitték a belényesi kórházba, csak sajnos az úton a kórház felé belehalt sérüléseibe. A remetei RMDSZ ma 263 tagot számlál, mindannyian fizetik a tagsági díjat, újságolta Smeták Csaba RMDSZ-elnök. A remetei gyerekek karácsonykor kántálni járnak csillagokkal. Szilveszter éjszakáján, pontban éjfélkor egy jó erős hangú férfi felmászik a templomtoronyba, elmondja az újévköszöntő verset. A falu lakosainak nagy része vagy a templom köré gyűlve hallgatja, ez most is így van. Utána egymásnak boldog új évet kívánnak. /Dérer Ferenc: A biharrósai és a mézgedi patak partján. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 28./

2002. december 28.

Fél évszázados gyakorló pedagógusi pályafutásom alatt gyűlt össze az e kötet nagyobb részét kitevő "vidám anyag" - írta Gub Jenő, Szovátán élő tanár. Gub Jenő biológia-földrajz szakos tanári képesítést szerzett a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen. A népi orvoslással, gyógyászattal foglalkozó sorozata elérkezett ötödik darabjához, a kötet nemsokára jelenik meg az Erdélyi Gondolat Kiadó gondozásában. Mostani könyve /A meleg égövön hideg van. Vaklátás, nagyüzemi garázdálkodás, ricinussal kent képességek. Kiadja a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány, Debrecen, 2002/ kisiskolások, diákok ki- és elszólásait, rögtönzésekből, pótvizsgai, felvételi és érettségi vizsgai dolgozatokból "kiemelt" aranymondásokat, -köpéseket, diákköltészeti "remekeket", dalokat, verseket, vicceket is tartalmaz. /B.D.: A meleg égövön hideg van. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./

2002. december 28.

Egy esküvő és kilenc temetés - ez két év mérlege a 220 lelket számláló ploiesti-i Református Szórvány Egyházközségben. Hozzájuk tartoznak a craiovai, pitesti-i, Rimnicu Vilcea-i, Tirgu Jiu-i hívek is, együtt alkotják a ploiesti-i Református Szórvány Egyházközséget. A többnyire vegyes házasságban élő ploiesti-i magyarok csak a református istentisztelet idején válthatnak néhány szót anyanyelvükön. Nem könnyű a Bíró Tivadar református lelkész dolga sem, aki több száz kilométert utazik a szórványgyülekezetekhez. Karácsony előtt az imateremben tizenhárman hallgatták az igét. Ploiesti központjában egyszintes épület ad otthont a református parókiának. A házon található a megyeszékhely egyetlen kétnyelvű, magyar-román táblája is, amely a református lelkészi hivatal létét hirdeti. A 19. század közepén mintegy 250 református lelket tartottak nyilván Ploiesti-en, akik főleg a szezonmunka miatt érkeztek. Bíró tiszteletes két éve szolgál Ploiestiben. A Bíró tiszteletes felügyelete alá tartozó egyházközség több megyét foglal magában. Főleg azóta, hogy Rimnicu Vilcea-i lelkésztársa októberben Ausztráliába vándorolt. A szórványközséghez tartozó református gyülekezetek az elmúlt tíz év során jelentősen megfogyatkoztak. Miközben 1992-ben Prahova megyében még jelentős számú reformátust (és közel ezer magyart) tartottak nyilván, addig idén már csak 654-en vallották magukat magyarnak a megyében, és 220-an reformátusnak. Arges megyében, és itt főleg Pitesti-en jelenleg 1543 magyar nemzetiségűt tartanak nyilván, ebből ezer lélek római katolikus, 115 pedig református vallású. A 220 ploiesti-i református közül ellenben csak hatvanat sikerült megtalálni a tiszteletesnek. Prahova megyében és Pitesti-en például negyvenen, Rimnicu Vilceán 80-an, Craiován pedig ötvenen kérvényeztek magyar igazolványt. /Rostás Szabolcs: Egy esküvő és kilenc temetés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./

2002. december 28.

Elhunyt Várvédő István /Nagybánya/ szobrászművész, rajztanár, 55 évesen súlyos betegség végzett vele. /(Sasi Nagy Béla): In memoriam Várvédő István. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 28./

2002. december 28.

Elhunyt Nógrádi Béla nyugalmazott református esperes /Apa, 1927. febr, 17. - Nagybánya, 2002. dec. 18./ 1997-ben Pro Ecclesia életmű díjat kapott. 1989 után Nagybányán templomot és két lelkipásztori lakást épített. /(Varga Károly): Nt. Nógrádi Béla nyugalmazott esperes koporsója mellett. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 28./

2002. december 28.

Megjelent Méhes György: Szép szerelmek krónikája /Erdélyi Híradó, Kolozsvár, Századvég, Budapest, 2002/. Méhes György műveit sorozatban jelenteti meg a két kiadó, ez a sorozat hetedik darabja. Családi krónikáról van szó. Szülő, nagyszülő, dédszülő, nagybácsi, nagynéni jelenik meg a könyv lapjain. A szerző vallja: "Örömmel tölt el, hogy szüleimnek is része volt abban a nagy adományban, hogy kettejük kapcsolata nem hirtelen föllángoló, majd elhamvadó szenvedély, hanem lélektől lélekig, sírig tartó boldog szerelem volt. Nem tudok betelni azzal, mennyire szerették egymást. Ezt ismétlik, így dédelgetik egymást naponta váltott leveleikben. Ilyen szerelem, ilyen boldogság még nem volt soha, vallják." "Sohasem engedték el egymás kezét." /Sándor Boglárka Ágnes: A legszebb érzések krónikája. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

2002. december 28.

Újra kiadta, bővített formában a Kalotaszegi kalauzt az Erdélyi Kárpát Egyesület Kolozsvári Osztálya. Kalotaszeg néprajzilag legjelentősebb települései külön-külön is szerepelnek a kötetben. /Németh Júlia: Útmutató a szép tájak kedvelőinek. Harmadszor is: Kalotaszegi kalauz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

2002. december 28.

Az Erdélyi Féniks Szabadegyetem rendezésében dec. 16-án Nagybányán, a Teleki Magyar Házban Ady Endre és József Attila istenes verseit adták elő felnőttek és diákok. Nagy sikere volt az adventi estnek. /Kaszta István: Egy adventi esemény visszhangja. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 28./

2002. december 28.

Rasim Ljajic jugoszláv kisebbségügyi miniszter és Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára dec. 27-én Belgrádban parafálta a jugoszláv-magyar kisebbségvédelmi megállapodást, amely biztosítani hivatott a két ország területén élő kisebbségek nemzeti, nyelvi, kulturális és vallási identitásának megőrzését és kibontakozását. A szerződés parafálásánál jelen volt a többi között Lásztity Péró, a magyarországi országos szerb önkormányzat vezetője, Józsa László, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, szerbiai miniszterelnök-helyettes. Ljajic hangsúlyozta, hogy az egyezmény a jelenleginél még jobban védi majd a kisebbségek jogait. Szabó nagy sikernek mondta azt, hogy az egyezmény rendelkezik az önkormányzati és autonóm formákról, illetve első ízben szó van benne a kisebbségi és egyházi közösségek kisajátított javainak visszaszolgáltatásáról. Fontosnak nevezte azt is, hogy a megállapodással életre hívott kormányközi vegyes bizottság által magasabb szintre kerül majd a kisebbségekkel kapcsolatos kérdések intézése és a kisebbségi jogok érvényesítésének ellenőrzése. "A megállapodás egyben jó üzenet Európának" - mondta Szabó. /Salamon Márton László: Szabó Vilmos: Üzenet Európának. Jugoszláv-magyar kisebbségvédelmi megállapodás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./

2002. december 30.

Dec. 28-án ismeretlen személyek Erdély függetlenségét követelő szórólapokat osztogattak a város központjában. "Mi erdélyi románok és magyarok önálló, független Erdély akarunk. Bukarest éljen meg nélkülünk. Nekünk nincs szükségünk sem Bukarestre, sem Moldvára, sem Havasalföldre. Az erdélyi vegyes lakosság meg tud élni egymás között békében. A szegénységet Bukarestnek köszönhetjük, mert elviszik minden pénzünket, amit mi keserves munkával keresünk." - áll többek között a szórólapon. A szerzők azt szeretnék elérni, hogy dec. 31-én a fentiekkel egyetérők menjenek ki az utcára és kiáltsák: Erdélyt akarjuk! Teodor Pop-Puscas városi rendőr-főfelügyelő beszámolt arról, hogy a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI) karöltve információt gyűjtenek az akció szervezőinek azonosítására. Sabin Gherman, az Erdély-Bánság Liga elnöke elhatárolódott az akciótól. /K. O.: Kolozsvári provokáció a független Erdélyért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

2002. december 30.

Az idei esztendőt, amely teljes nyitottságot hozott a román-magyar kapcsolatokban, méltán lehet a két ország közötti diplomácia csúcsévének nevezni - jelentette ki Calin Fabian, Románia budapesti nagykövete. Mádl Ferenc magyar államfő hivatalos romániai látogatása mellett két miniszterelnöki találkozó volt, Kovács László magyar külügyminiszter kétszer járt Bukarestben, s több más miniszteri találkozót is tartottak. A nagykövet szerint a kétoldalú kapcsolatokat nem befolyásolják, hogy Magyarországon tiltakozások voltak amiatt, hogy Adrian Nastase román kormányfő Medgyessy Péter magyar miniszterelnökkel együtt vett részt a román nemzeti ünnep alkalmával rendezett budapesti fogadáson. /Elégedett a budapesti román nagykövet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

2002. december 30.

Dr. Kelemen Attila, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke összegezte a 2002-es év fő megvalósításait: a Bolyai Farkas Líceum elindult a "visszamagyarosodás" útján; év végére 82-85 %-os lesz a birtoklevelek kiadásának aránya. A sikertelenségek között említette: nem sikerült elérni, hogy a Calarasilor utca visszakapja Kossuth Lajos nevét, bár több mint egy éve döntött erről a városi tanács. A 2003- as év feladatai közé sorolta, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetemen és a Petru Maior Tudományegyetemen végre létrejöjjenek az önálló magyar szakok. Borbély László országos alelnök, parlamenti képviselő számolt be arról, hogy lezárultak az RMDSZ kongresszusi jelölő gyűlések. Az alapszabályzat-módosító bizottság véglegesítette jelentését, látványos változások nem lesznek, de mindenképpen javaslatot tesznek a belső választások és a tiszteletbeli elnök helyzetének rendezése ügyében. Január 15-e után széleskörű vitára bocsátják a módosító javaslatokat. Borbély szerint az idei protokollum 89 pontjából 80 megvalósult, viszont Kolozsváron és Marosvásárhelyen rendezni kell az egyetemek ügyét. Az orvosi és gyógyszerészeti egyetem rektorátusával tárgyaltak, eredmény még nincs. A Petru Maior Egyetem rektora "még gondolkozik"... (Immár 13 éve gondolkozik, és többször nyilatkozott arról, hogy nincs szükség magyar oktatásra az egyetemen.) /Máthé Éva: "Nem vagyunk a Romániai Magyar Mazochisták Szövetsége!". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

2002. december 30.

Az 1989-es fordulat óta a terheket kizárólag a dolgozók, a nyugdíjasok, a munkanélküliek, tehát a kisjövedelműek vállára hárították. A demokrácia nagy ígéretei hazug fogadkozások maradtak, miközben egy szűk réteg (jórészt a mindenkori politikai hatalom köpenyegforgató klientúrája) mérhetetlenül meggazdagodott. A szegény rétegek jogainak és érdekeinek védelme eddig egyetlen politikai hatalomnak sem volt célkitűzése. Ez alól nem kivétel, sajnos, az RMDSZ sem. Mindezek miatt az RMDSZ keretében megalakítják a Demokratikus Újbaloldal platformját, hogy képviseljék a szegény sorsú magyarok érdekeit. A Demokratikus Újbaloldal túllépi a hagyományos baloldal korlátait. A demokratikus Újbaloldal soraiba szólítja mindazokat, akik a fenti törekvéseket a magukénak vallják, tehát a keresztényszocialistákat, a szociálliberálisokat, a szociálökológusokat, a szocialistákat és a reformkommunistákat is. A Demokratikus Újbaloldal elítéli az RMDSZ szervezeti egységének megbontását. A Demokratikus Újbaloldal a szociális piacgazdaság kiépítésének híve. A ráfizetéses állami vállalatokat el kell adni vagy csődeljárással fel kell számolni, természetesen az alkalmazottak preventív átképzése és másutt történő elhelyezése mellett. A reprivatizáció kérdésében támogatják az állami tulajdonba vett közösségi és egyházi javak visszaszármaztatását, kivéve azokat a földterületeket, amelyek a földreform során kisparaszti tulajdonba kerültek. A Demokratikus Újbaloldal elutasítja a hitélet bármiféle korlátozását. A romániai-erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit jogosnak tekintik, ezt a törvény által garantált kultúrautonómia kivívásával lehet elérni. A magyar nyelvű állami egyetem visszaállításának követelése szükséges és jogos. Amíg ennek politikai és pénzügyi feltételeit meg lehet teremteni, támogatják azt az elképzelést, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, de általában a vegyes nemzetiségű vidékek főiskoláin is magyar nyelvű tagozatok, esetleg fakultások létesüljenek. /Neményi József Nándor: A demokratikus újbaloldal szándéknyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

2002. december 30.

Megrokkant élet és Kisebbségi utazások: Beke György legújabb könyvének címe meg különös alcíme kiegészíti és magyarázza is egymást. (Kapu Könyvek, Budapest, 2002.) Zömmel a trianoni határok menti utódállamok kisebbségi létében megrokkant magyarságának magára találását leíró, huszadik század végi utazások ezek. Megjelenik tehát egy új irodalmi (riport) műfaj: a kisebbségi utazások. Beke György őrjáratra indult. Főként Szerbiába, Horvátországba, Szlovéniába, Ausztriába, Szlovákiába. Az Erdélyből származó író azonnal megérti a kárpátaljai ruszin vagy a német ajkú elzászi ember nemzetiségi problémáit, az elűzött németek honvágyát is. A kötet Elzászi béke? című írása (1996) idéz Francois Mitterrand egykori köztársasági elnök beszédéből: "A győztesek békéje, e század összes békeszerződései, főleg az 1914-től 1918-ig tartó háborút követő szerződések, kezdve a versailles-i szerződéssel, de ugyanúgy az 1947-es szerződés is, és amelyek ezt követték, mind igazságtalan békeszerződések voltak. A győztesek dicsőségét, hatalomvágyát vagy azonnali érdekeit szolgálták. Mindig figyelmen kívül hagyták a történelmi, földrajzi, szellemi vagy etnikai realitásokat. Az elkövetkező háború drámája mindig le volt írva az ezt megelőző békeszerződésben." A beszédnek ez a része sosem jelent meg a központi francia sajtóban. - A román állam nem veszi szívesen az önálló anyanyelvű iskolákat. Az államosított magyar közösségi vagy egyházi épületek visszaszolgáltatása - a jelenlegi ütemben - több évtizedig is. A nagyváradi püspöki palotát már hat éve perli a katolikus egyház, bár már tövény van a visszaszolgáltatásokra. A nyomáskészség hiányzik az RMDSZ vezetőiből, írta Gajdos Balogh Attila. A szolgalelkű megalkuvásban mutatható ki az alapvető különbség például egy Markó Béla és egy Király Károly között, szögezte le. Tőkés László, Kincses Előd vagy akár Szőcs Géza fokozatosan kiszorult a vezetésből. Tokay György például újságíróként Aradon éveken át Ceausescu-dicshimnuszairól volt nevezetes. Verestóy Attila a néhány elemis Ceausescuné vegyészeti intézetében működött, ahová Péter Ferenc, egykori telefonlehallgatós szekus tiszt szerint csak válogatott legények kerülhettek. Ugyancsak Péter Ferenc szerint Verestóy egy udvarhelyi Vipera nevű szervezkedés tagjaként bukott le, ám egyetlenként megszabadult. Egyetemet végezhetett, és szekus támogatással került Ceausescuné mellé. (Lásd: Erdélyi Napló: 1998. dec. 1., 8. és 15-i szám.) Kivizsgálta valaha valaki ezeket az állításokat? Vagy Péter Ferencnek van igaza, aki szerint az RMDSZ-tagokat nem ellenőrizte soha senki, oda bárki beléphetett, s a szervezet a besúgók, ügynökök, szekusok valóságos átjáróháza, akik ma is zsarolhatók, s a főhatalom sok mindent elérhet általuk... Frunda Györgyről csak annyit, hogy ügyvéd létére nem vállalta Tőkés László védelmét, amivel aztán Kincses Előd "kompromittálta" magát Ceausescu előtt. /Gajdos Balogh Attila: Kisebbségi utazások - és néhány javaslat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28. folyt: dec. 30./

2002. december 30.

Tokay György parlamenti képviselő az 1989-es fordulat óta részt vesz a politikai életben. A legfájdalmasabb, hogy Románia polgárai, az ország lakói szegényebbek, elesettebbek, mint 13 esztendővel ezelőtt, az ország lakóinak többsége a szegénységi szint alatt él, állapította meg, másfelől viszont már második éve majdnem 5 százalékos a gazdasági fejlődés, az infláció tízenvalahány százalék körül mozog. A NATO-ba való meghívás és a 2007-es európai uniós csatlakozás reménye jelentős esemény. Most kezdődik a nagy átalakulás és a lakosság nem készült fel erre. Tokay cinikusnak és butának tartja az RMDSZ-en belüli vitát, mert közben hatalmasak a feladatok. Az RMDSZ-nek egy ütőképes és versenyképes oktatás, iskola megteremtéséért kell küzdenie. "Mindeközben megmaradtunk az autonómia és szubszidiaritás elvei mellett" - vallja. Meggyőződése, hogy az RMDSZ nem szakad szét. Lesz egy európai jogrendünk és egy balkáni joggyakorlatunk, a kettő együtt pedig nem megy - állapította meg. /Jámbor Gyula: Év végi beszélgetés Tokay Györggyel, az RMDSZ Arad megyei parlamenti képviselőjével. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

2002. december 30.

Karácsony elő napján indította be szolgáltatásait a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) erdélyi tükörszervere. Ettől a pillanattól kezdve az erdélyi olvasók nagy része (főleg azok akik a RoEduNet egyetemi hálózat által kapcsolódnak az internetre) könnyebben tudja elérni a MEK-et a következő címen: www.mek.ro. A szerver az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) adománya. A szervergép jelen pillanatban a Kolozsvári Műszaki Egyetem RoEduNet központjában kapcsolódik az internetre. /Égly János [email protected]: Kolozsváron a Magyar Elektronikus Könyvtár tükörszervere. Idén Erdélyt sem kerülte el "a karácsonyi könyvtáros angyal". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./ Magyarországon már évekkel ezelőtt elindult a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) programja. A MEK 1994 óta gyűjti, feldolgozza s szolgáltatja az interneten a magyar vagy magyar vonatkozású, alapvetően tudományos, oktatási vagy kulturális témájú dokumentumokat. Az elektronikus könyvtár főként a már elektronikusan meglévő dokumentumok gyűjtését tudja vállalni. A könyvtár elérési címe az interneten: www.mek.iif.hu. A könyvtár használata ingyenes. Jelen pillanatban majdnem 5 000 kötettel rendelkezik. 2001-ben a MEK határon túli magyar szervezetek ösztönzésére elkezdte a határon túli magyar elektronikus könyvtárak létrehozását. /A Magyar Elektronikus Könyvtár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

2002. december 30.

Matekovits Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a jelen körülmények között a megtartás is sikernek minősül a magyar oktatásban. A sikerek közé tartozik az, hogy Tornyán újra indult a magyar óvoda, Majláton meg tudták tartani a magyar óvoda két csoportját, Pankotán az iskolát és az óvodát is. Nagy probléma a pedagógushiány. Az Apáczai Alapítványnál elnyert pályázat alapján támogatják azokat a gyermekeket, akik azért kénytelenek ingázni, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. 140 - elsősorban I-VIII. osztályos - gyermek részesül ebben a támogatásban. Jelenleg tíz szórványhelységben folyik magyar nyelvű oktatás. Állami finanszírozással folyó anyanyelvű oktatás van Pankotán, Szapárligeten, Fazekasvarsándon, Borosjenőben, Vingán. Idén sikerült beindítani az Apáczai Alapítvány támogatásával a nem hivatalos, hétvégén folyó magyar oktatást Németszentpéteren, Tornyán, Székudvaron, Lippán és Csermőn. /Gujdár Gabriella: Az aradi magyar oktatás jó, de lehetne jobb is. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

2002. december 30.

Dec. 28-án Temesváron leleplezték Székely László, a százhuszonöt éve született temesvári főépítész emlékét megörökítő domborművet /Kligl Sándor szegedi szobrászművész, valamint Andrási Sándor temesvári kőfaragó munkáját/ a Műszaki Egyetem épületén, az egykori Kegyesrendi Főgimnázium homlokzatán. Székely László otthona jelenlegi tulajdonosainak elutasították a bronzplakett lakóházukon történő elhelyezését, ezért választották a Műszaki Egyetem néhány fakultásának, illetve a Gerhardinum Római Katolikus Gimnáziumnak helyet adó, Székely László tervezte belvárosi épületegyüttest. Annak idején Székely László munkássága révén Temesvár újjászületett. /Gurzó K. Enikő: Üzenet a mának. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./

2002. december 30.

A tordai Petőfi Társaság a Népfőiskola keretében dec. 15-én könyvvásárt szervezett az IKE teremben. Másnap Molnár Bodrogi Enikő, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-finn szakos tanára "Nyelvhasználat és jog" című előadását tartotta meg. Dec. 20-án Keszeg Vilmos következett, Kossuth Lajos a népi kultúrában címmel. Amerikában 1902-ben, 1928-ban és 1990-ben emeltek szobrot Kossuth tiszteletére. Nagy Albert, a Petőfi Társaság elnöke jelezte, hogy összeállítják a népfőiskola jövő évi programját. /Ladányi Emese-Kinga: Kossuth-évet zárt a tordai népfőiskola. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

2002. december 30.

Böjte Csaba atya, illetve az általa vezetett dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégiuma kapták az idén a Magyar Örökség díját. Elmondta, hogy idén átadták az 50 fős leánykollégiumot, a szakiskolás fiúk számára is indítottak kollégiumot. Szászvároson egy ingatlant vásároltak, s ezáltal bővítik a gyermekotthont. 72 gyermekkel többet gondoznak, mint tavaly, továbbá több szociális családot hoztak létre. A leérettségizett fiatalok 100%-os arányban tovább tanulnak egyetemen, főiskolán. Böjte Csaba kérte az olvasókat, ha valaki tud bajba jutott magyar családról, irányítsa hozzájuk, hogy segíthessenek. 2003 legyen a Hunyad megyei magyarok szolidaritásának éve. /C. A.: Sikeres volt 2002. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

2002. december 30.

Dec. 28-án tartotta Marosvásárhelyen Irodalmi Színpadának évzáró ülését a Látó szépirodalmi folyóirat. Az est meghívottja Láng Zsolt író, a folyóirat szerkesztője volt, aki egy éves ösztöndíjjal Berlinbe került. Fél év elteltével meghívták, hogy Láng elmesélje berlini élményeit. Láng Zsolt DAD-ösztöndíjjal van Berlinben. Láng Zsoltnak Berlinben volt két irodalmi felolvasása, a német irodalmi nyilvánosság előtt Esterházy Péter mutatta be. Magyar írók is ott vannak a német könyvesboltok polcain, Konrád György, Nádas Péter, Esterházy Péter, Eörsi István munkái, de ott vannak a klasszikusok is, Kosztolányi és Márai. /Lokodi Imre: Láng Zsolt Berlinben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./

2002. december 30.

Resicabányán hosszú évek gyakorlata szerint a Cziczeri Béni Műkedvelő Együttes Tűzvirág Tánccsoportjának (maradék) tagjai szentestén végigkántálták egymást. Idén megcsappant a régi kántálók száma, akik a református parókián ezúttal nemcsak kántáltak, hanem fehér asztalnál töltötték jó hangulatban a szenteste pár óráját. A kántálók között új arcok is megjelentek, ami arra enged következtetni, hogy a hagyomány nem hal ki. /(Krassay): Nemzedékváltás a kántálóknál. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

2002. december 30.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület asztali gyermeknaptárt jelentetett meg minden hónapra egy-egy színes rajzzal. /Makay Botond: Református gyermeknaptár 2003. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

2002. december 30.

Megteltek a padok az újmosnicai református templomban karácsony estéjén, az ünnepi istentiszteleten. Szentestén műsorral lépnek fel a gyermekek és az Ifjú Keresztyén Egyesület tagjai. A néhány éve megalakult helyi református kórus is énekekkel készült az alkalomra. /Laslavic Tímea: Újmosnicai reformátusok karácsonya. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

2002. december 30.

A napokban jelent meg Varga Attila Szatmár megyei RMDSZ-es képviselő kötete. Címe: Nulla pax sine iustitia /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/ ami annyit jelent, hogy nincs békesség igazság nélkül. Amint arra a latin cím is következtetni enged, jogtudományi, jogfilozófiai írásokat tartalmaz a kötet. De ezt alcíme is jelzi: Írások, elemzések, töprengések a kisebbségvédelmi jogról és politikáról. /Varga Attila könyve. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 30./

2002. december 30.

Karácsony másodnapján Tőkés László püspök Kerekes József egyházkerületi missziói előadó kíséretében látogatást tett Nagyváradon a Gutenberg utcai hajléktalanszállóban. Ferencz István, az intézmény igazgatója elmondta, hogy jelenleg átlag 40 hajléktalan talál helyet, tisztálkodási és pihenési lehetőséget. Arányaiban kétszer annyi a magyart otthontalanok száma a lakosság arányaihoz képest. /Sándor Lajos: Nem vala néki helye... = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 30./

2002. december 30.

Napvilágot látott dr. Péter H. Mária, a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Kar ny. adjunktusának munkája Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai címmel. A kötet utolsó fejezetében az Erdélyből származó vagy itt tevékenykedett, elhunyt, több mint 200, neves gyógyszerészről és erdélyi magyar gyógyszerész-dinasztiáról olvasható információ. /Budaházy István: Gyógyszerészet-történeti tanulmánykötet. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 30./

2002. december 31.

A spanyol rendőrség számításai szerint az ibériai országban több mint 30 ezer román állampolgárságú illegális bevándorló tartózkodik, tudósította az ABC című lap dec. 30-i száma. Jelenleg a francia-spanyol határon hetente körülbelül száz belépni próbáló román állampolgárt tartóztatnak fel, a repülőtereken pedig mintegy hatvanat. A legtöbb Spanyolországba érkező román állampolgár pusztán jobb megélhetést és munkát keres - hangsúlyozta a lap, de hozzátette: vannak azonban olyanok is, akik - általában szervezett bandákban - bűncselekmények elkövetéséből élnek. "Szakterületeik a telefonfülkék kifosztása, a hitelkártya-hamisítás, az utcai lopások, a prostituált-hálózatok fenntartása, az emberkereskedelem és a zsarolás" - írta az ABC. 2002 januárjától novemberig a spanyol rendőrség 623 emberkereskedelemmel foglalkozó bandát számolt fel, ebből 50 volt román állampolgárokból álló bűnszövetkezet, vagyis az összesnek a 8 százaléka. /30 ezer illegális román bevándorló Spanyolországban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 31./


lapozás: 1-30 ... 5491-5520 | 5521-5550 | 5551-5554




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998