udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6288 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 6271-6288
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2004. január 6.

2003 utolsó napjaiban látott napvilágot Magyarországon az első cigány (roma) nyelvű Újszövetség. Ez fontos lépés a magyarországi roma közösség elismerésében. Az Újszövetség egyházi és állami támogatással jelenhetett meg, a római katolikus egyház és a magyar kormány számára fontos a roma közösség társadalmi integrálása. Ez a törekvés már jó tíz esztendeje érzékelhető Magyarországon. Romániában másfél-kétmillió között mozog a roma nemzetiségűek száma. A múlt század elején még rabszolgasorsban élő, a második világháborúban Transznisztriába üldözött és jócskán megtizedelt, a kommunizmus idején a többi nemzetiséggel együtt teljesen letagadott, és a ma is kiközösített romániai cigányok nehezen találhatják meg helyüket a társadalomban. /Roma Újszövetség. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2004. január 6.

Beke Mihályt szeptemberben nevezték ki Magyarország Bukaresti Kulturális Központjának igazgatói tisztségébe. A villa magyar szigetet képez a román tengerben. Beke Mihály itt született, ebben az utcában nőtt fel. Apja, Beke György szerkesztő, íróemberként került ide. A központnak van rendszeresen ide látogató közönsége, amelyet jobbára lelkészek, egyetemi tanárok és hallgatók, újságírók képeznek. A bukaresti Petőfi Ház egy részében jelenleg homoszexuális bár működik, ami alaposan visszaveti a kulturális élet iránti érdeklődést. Remélhető, hogy a bérleti szerződés lejárta után az ingatlant újra átveheti a tulajdonos, a bukaresti magyarság. Beke Mihály elmondta, hogy két hónappal ezelőtt megszervezték az európai nyelvek napját, s akkor a magyar nyelvkurzusok iránt is volt az érdeklődés a románok részéről. Koncerteket, képzőművészeti kiállításokat szerveznek, nagy sikerrel. /Balta János: Magyar sziget román tengerben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2004. január 6.

Banner Zoltán műkritikus a vele készült interjúban kifejtette, hogy 1989 előtt az erdélyi magyar művészeknek nem voltak intézményei. Azonban a nagy mesterek /Miklósi Gábor, Szervátiusz Jenő, Mohi Sándor/ kisugárzása egész Erdélyben érvényesült, kezük alól kerültek ki azok a művészek, akik számos város művészeti életét teremtették meg. A legfontosabb művészeti irányzatok előbb-utóbb begyűrűztek Erdélybe is. Az intézményeket pótolták más intézmények, kiállításokat állami intézményekben is rendeztek, de a legtöbb tárlatot a szerkesztőségek szobáiban, a színházak előcsarnokában rendezték. Ezek közül is kiemelkedik a Korunk Galéria, vagy a marosvásárhelyi színművészeti főiskola előcsarnoka. Ma már sokkal több megnyilvánulási lehetősége van az erdélyi művészeknek, minden településen új galériák nyíltak. A művészet közben túlnőtte a közönség elvárásait, ízlését. A művészek érzik azt, hogy kicsit fölöslegesek. Az az intim kapcsolat, ami műalkotás és művész között volt: megszűnik. Banner a legnagyobb veszélynek az eltechnicizálódást tartja. Az egész világ illúzióvá válik, amit egérrel és billentyűkkel, meg egy képernyővel meg lehet jeleníteni. Banner ettől félti a kreativitást. /Karácsonyi Zsolt: Az egész világ illúzióvá válik. Interjú Banner Zoltán műkritikussal. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2004. január 6.

Enyedszentkirály Csombord és Tompaháza között fekszik. Ladányi Sándor református lelkipásztor 1970 óta szolgálja a közösséget. A templom közelében fekvő lakás, nagy gazdasági udvarral, az udvaron a falusi életmódhoz szükséges felszerelésekkel mind azt igazolja, hogy igazi falusi pappal van dolgunk, aki kiveszi részét a falu közösségi életéből. A hétköznapi gondokról és a falu életéről faggattuk.  Jelenleg 180 lelket számlál a gyülekezet, de az utóbbi évtizedek során nem voltak többen 223-nál. Márton Áron püspöknek volt igaza, amikor azt mondta: Erdélyt a magyar anyák veszítették el – állapította meg a tiszteletes. Az ősidők óta működő négy osztályos iskola megszűnt. A régi anyakönyvi kivonatok 6-8-10 gyermekről szólnak. /N. T.: Enyedszentkirályi ereklyék. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2004. január 6.

Legkésőbb 2004. febr. 15-ig vissza kell fizetnie az Illyés Közalapítvány (IKA) számlájára a Székelyudvarhelyért Alapítványnak azt a 163 ezer eurót, amelyből két évvel ezelőtt egy kétszobás ingatlant vásárolt a városban működő civil szervezetek részére. Az IKA január 5-i döntését azután hozta meg, hogy kiderült: a pályázati cél nem teljesült. A Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester által elnökölt alapítvány politikai leszámolást sejt a döntés mögött, mivel a pályázat elszámolását az IKA még tavaly márciusban elfogadta. A pénzből a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester elnökölte szervezet egy kétszobás házat vásárolt, melyben a városban működő négy civil szervezet számára létesítettek volna irodákat. Az összeg elköltéséről elszámolást juttattak el az IKA budapesti irodájába, ahonnan 2003. március 21-én levelet küldtek a Székelyudvarhelyért Alapítványnak: ebben arról értesítik őket, hogy elszámolásukat elfogadták, a pályázó alapítványnak pedig a továbbiakban elszámolási kötelezettsége nincs. Miután az Erdélyi Riport hetilap tavaly terjedelmes tényfeltáró riportban számolt be arról, hogy az ingatlant a reális ár tízszereséért vásárolta meg a Székelyudvarhelyért Alapítvány, az IKA bizottságot küldött a helyszínre, hogy a pályázati cél megvalósulását ellenőrizze. Ekkor kiderült, hogy a pályázati cél nem teljesült, az ingatlanban nem működnek irodák. „A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. A kuratóriumnak joga van ilyen döntést hozni akkor is, ha az elszámolás már megtörtént” – nyilatkozta Laborczi Géza, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának titkára. Arra a kérdésre, hogy mit tesznek abban az esetben, ha a Székelyudvarhelyért Alapítvány nem tesz eleget a felszólításnak, Laborczi azt válaszolta, hogy a kuratórium mérlegelni fogja a további lépések megtételét. „Elképzelhetőnek tartom, hogy a kuratórium ebben az esetben az IKA felügyeletét ellátó politikai államtitkárhoz fordul” – tette hozzá a kuratórium titkára. Orbán Attila, a Székelyudvarhelyért Alapítvány igazgatója a Krónika laptól értesült a döntésről. „A pénzt visszafizetni nem lehet, hiszen azt a pályázatnak megfelelően elköltöttük, az elszámolásunkat pedig elfogadták” – nyilatkozta. Orbán Attila jóhírnév-rontás vádjával indítana pert az IKA ellen. A pályázat szerint a megvásárolandó ingatlanban négy, „Székelyudvarhely és környéke civil életében meghatározó szerepet betöltő szervezetnek” kellett volna helyet kapnia: a Székelyudvarhelyért Alapítványnak, a CIVITAS Alapítványnak a Polgári Társadalomért, az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetségének és a SZINFÓ Ifjúsági és Tanácsadó Irodának. A központnak ezenkívül egy tárgyaló- és egy szemináriumteremmel kellett volna a térség mintegy 65 működő civil szervezetének rendelkezésére állnia. Az Erdélyi Riport hetilap szerint a négy szervezet nehezen fér el a tárgyaló- és szemináriumteremmel együtt 120 négyzetméteren, két szobában. A lap sejtetni engedte, hogy a reális érték megvásárolt ingatlan vételárának csak töredéke jutott az eladóhoz; ily módon – állítják – Szász Jenő alapítványa csalás gyanújába keveredett. /Lukács János: Vissza kell fizetni a 163 ezer eurót. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

2004. január 6.

Az év végén ünnepi megemlékezést szerveztek Budapesten abból az alkalomból, hogy tíz évvel ezelőtt hozták létre a Kézfogás Alapítványt, mely később Új Kézfogás néven átalakult közalapítvánnyá. Pécsi Ferenc szatmári parlamenti képviselő elmondta, hogy jelen volt az RMDSZ szinte egész vezérkara, csodálkozott is ezen az erődemonstráción. Az ünnepi megemlékezés után szakmai tanácskozás volt. Szatmár megyében az Új Kézfogás Közalapítvány segítségével valósíthattak meg nem egy elgondolást. A támogatásnak köszönhetően a Magyarország határain kívül élő magyarság mintegy 30 ezer új munkahelyet létesíthetett. Pécsi arról beszélt a tanácskozáson, hogy a kétoldalú együttműködésre alapozott vállalkozások támogatásánál figyelembe kellene venni a PHARE-kiírásokat is. Az Új Kézfogás Közalapítvány vezetősége vállalta, hogy minden javaslatot összpontosít. Nehezményezte a jelenlévők többsége, hogy az RMDSZ-vezetők szinte rátelepedtek az összejövetelre, figyelembe sem vették: az itt lévők immár tíz esztendeje dolgoznak a vállalkozások beindításán és fejlesztésén. Pécsi például az RMDSZ vezetőségét még évekkel ezelőtt írásban kérte: segítsen beindítani minden erdélyi megyében a vállalkozásfejlesztési központokat, de akkor süket fülekre talált. Elterjedt a hír, mely szerint egyes politikai pártok befolyásolni szeretnék a kuratóriumot és annak elnökét, hogy ne támogassa azokat a vállalkozásfejlesztési központokat és vezetőiket, akik a hatalmi csoportosulásokkal szemben ellenzéki szerepet játszanak. Lábody László elnöknek erre az volt a válasza, hogy az új kuratórium is az alapító okirat szerint fog eljárni: csak a szakmai kritériumokat fogja alapul venni és nem enged semmilyen politika nyomásnak. /Román Győző: Vonz a pénz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 6./

2004. január 6.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában, Benkő Samu szerkesztésében jelent meg Bolyai János marosvásárhelyi kéziratainak első kötete, a Fogalmazványok a Tanhoz, illetve az Üdvtanhoz. Benkő Samu akadémikus több mint ötven éve foglalkozik Bolyai-kéziratokkal, azok megfejtésével, rendszerezésével. Elmondta, hogy Kolozsváron lett egyetemi tanársegéd, de 1952-ben kitették az egyetemről. Akkoriban kerestek valakit, aki hajlandó Kolozsvárról Vásárhelyre jönni, és a Bolyai-emlékkötet előkészületeit a kéziratok rendszerezésével segíteni. Nagyjából tizenötezer lap volt együtt számozatlan összevisszaságban, amelyből meg kellett állapítani, hogy melyek az összetartozó levelek, a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni, hogy melyik lap után mi következik. Másrészt pedig meg kellett fejteni mindennek az értelmét. /Antal Erika: „Bolyai koporsóját kísértem”. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

2004. január 6.

Zsakó Erzsébet Hinni és Tenni című, az unitárius nőszövetségek történetéről szóló könyvét mutatták be Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégium dísztermében. Zsakó Erzsébet elsőkönyves szerző, nyomon követi az unitárius nőmozgalom történetét a XIX. század utolsó évtizedeitől a XX. század végéig. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök szerint a könyv az unitárius múlt évszázados szerepét hozza élet közelbe. dr. Gaal György kiemelte, hogy megvalósult az Unitárius Egyház történetének megismeréséhez szükséges részegységek feltárása. A szerző bemutatta a nőszövetség tevékenységét: a gyermekek iskoláztatatása, a népművészet, orvosi ellátás stb. terén. 1990-től szociális téren jelentős tevékenységet fejtenek ki: tanfolyamokat szerveznek, pályázatokat készítenek, a nyugdíjasok gondjaival foglalkoznak. /Csomafáy Ferenc: A szellem gyertyája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2004. január 6.

Tíz éve jelenik meg Kolozsváron a református missziós folyóirat, a Kis Tükör, erre emlékezett a kiadvány decemberi számában. /Kis Tükör december. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2004. január 6.

Az Irodalmi Jelen Könyvek sorozat idei első könyveként látott napvilágot a Simándi Böszörményi Zoltán riportverseny díjazottjainak munkáit tartalmazó Életteremtők című kötet. Ez a könyv az erdélyi magyarság mai helyzetét mutatja be. Minden riporter fontosnak tartotta, hogy bemutassa az adott tájat is. /(Karácsonyi): Az Irodalmi Jelen Könyvek legújabb kötete. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2004. január 6.

Az állatvilág rejtelmeibe vezeti be olvasóit Kiss Bitay Éva Kinek milyen a világ /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 2003/ c. legújabb könyvében. A könyv elsősorban a tanulóknak szól, de a felnőtt olvasók is nagy érdeklődéssel forgathatják. /Ajtay Ferenc: Embereknek állatokról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2004. január 6.

Díszkiadásban jelentette meg a temesvári Vest Könyvkiadó a nagy román költő, Mihai Eminescu Esticsillagát, mely a kötetben a román szöveg mellett magyarul és németül is olvasható, Franyó Zoltán fordításában. Franyó Zoltán több gyűjteményes kötetben adta ki Eminescu-fordításait. Az első háromnyelvű díszkiadás 1973-ban jelent meg. Franyó Zoltán halálának huszonötödik évfordulóján minisztériumi támogatással megjelent a Luceafarul – Der Abendstern – Az esticsillag című kötet, az 1973-as kiadás alapján. /Pongrácz P. Mária: “Csillag-vágyó álom...” = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2004. január 6.

Megjelent a 80 éves Nagy Pál Tinta a Kisgöncölben. Karcolatok, anekdoták /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2003/ című kötete. Ezek az írások a közelmúlt irodalmi viszonyainak művek mögötti berkeibe nyújtanak némi bepillantást, vallotta a szerző. Írók, költők, művészek – Gagyi László, Tomcsa Sándor, Jancsó Elemér, Földes László, Szemlér Ferenc, Gellért Sándor, Bözödi György, Szőcs Kálmán, Bajor Andor és mások szerepelnek a könyvben. /(damján): Tinta a Kisgöncölben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

2004. január 6.

Megjelent a Kisújság /Gyergyószentmiklós/ harmadik évkönyve. A Kisújság Alapítvány által kiadott 2004-es évkönyv a megmaradás, itthon maradás jelentőségét helyezi középpontba. Az Ábrahám Imre vezette szerkesztőség beköszöntőjében az áll, hogy kiadványuk a hit, anyanyelv, nemzet egységét erősítő hagyományrendszer folytonossága jegyében született. Gazdag riportösszeállítás szól a medence községeinek nagy hagyományú szakmáiról és azok művelőiről. Balázs Katalin főszerkesztő-helyettes szólt az évkönyvben található rejtvényekről is. /Gergely Edit: Visszapillantás és előretekintés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

2004. január 6.

Mádl Ferenc köztársasági elnök újévi beszédének kulcsfogalma a felelősség volt. Felelősség sorsunkért, azért, hogy az EU nyújtotta lehetőségeket ki tudjuk használni, hogy "nyertesei lehessünk a csatlakozásnak", a felelősség családunkért, szűkebb közösségünkért, nemzetünkért. "Befolyásolhatjuk a politikai döntéseket, segíthetjük az ország és a határon túli magyarság, hazai kisebbségeink, nehéz helyzetben lévő embertársaink anyagi és szellemi-lelki felemelkedését" – hangsúlyozta az elnök. A balliberális média élvonala által működtetett Tilos Rádióban közfelháborodást keltő példátlan mondatok hangzottak el karácsony este. Az egyik műsorvezető trágár szavak kíséretében kijelentette, hogy minden keresztényt kiirtana. A Tilos Rádióban nem ez az első ilyen jellegű megnyilvánulás, gyalázták már ott a Szent Koronát is, legutóbb, december elején pedig a Jobbik által felállított keresztek tűzifának való felaprítását javasolta az egyik műsorvezető. Több szervezet, közöttük a Fidesz, a Jobbik és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség tiltakozott s kérte az Országos Rádió és Televízió Testületet, hogy szüntesse meg "a gyűlölet rádióját". A Tilos elbocsátotta a keresztények kiirtásának belső indulatával dicsekvő munkatársát. "Az általam elmondattak megértéséhez csak egészséges magyar lélek szükséges. Ezért aztán nem is véletlen, hogy a Kolozsváron megjelent több száz erdélyi küldött nem értette félre, mert nem akarta félreérteni mondandómat. De nem véletlen, hogy a román politikusok, akiknek minden autonómiatörekvés szálka a szemében, akik azt szeretnék, ha Erdélyből egyszer és mindenkorra eltűnne a magyar szó, azok félreértették, mert félre akarták érteni. Az már viszont nem természetes, bár nem is meglepő, hogy Kovács László – egészséges magyar lélek híján – ismét a román többségi politikusok oldalára áll ahelyett, hogy az erdélyi román autonómiatörekvéseket támogatva a magyar nemzeti érdeket képviselné úgy is mint pártelnök, de különösen mint külügyminiszter" – nyilatkozta Kövér László azzal kapcsolatban, hogy a szocialista Kovács László elítélte az általa az EMNT alakuló gyűlésén mondottakat. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 6./

2004. január 7.

Történelmi teljesítményt ért el 2003-ban a Babes–Bolyai Tudományegyetem, jelezte Andrei Marga rektor év végi értékelő beszédében. Idén már 44 ezer diák tanul a kolozsvári egyetemen. 2003-ban a kolozsvári felsőoktatási intézmény több külföldi egyetemmel kötött együttműködési megállapodást, ami a diplomák kölcsönös elismerésére vonatkozik. Kása Zoltán, a magyar tagozatért felelős rektor-helyettes közölte, hogy 2004-ben elsődleges céljuk a tanárállomány bővítése. Kása emlékeztetett, hogy a nagyobb önállóságot biztosító magyar karokat nem sikerült létrehozni. Nehéz helyzetben van a jogtudomány, a közgazdaságtan és a geológia kar, ahol nagy gondot okoz a magyar anyanyelvű oktatók hiánya. A jogon egyetlen egy belső magyar oktató sincs, ezért a diákok csak betanító és vendégtanároktól hallgathatnak kurzusokat anyanyelvükön. /Borbély Tamás: Sikeres évet zárt a BBTE. A magyar tagozat a tanárállomány bővítéséért küzd. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2004. január 7.

Tizenkét újabb erdélyi magyar közoktatási intézmény kapcsolódott be a Sulinet Expressz programba – jelezte Lászlófy Pál, a program erdélyi lebonyolító szervezetének, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. Ezzel a programban részt vevő magyar tannyelvű erdélyi iskolák száma elérte a harmincat (2001-ben tizennyolc tanintézmény részesült ebben). Az érintett iskolák novemberben és decemberben vehették át a támogatást az RMPSZ közvetítésével: a magyar oktatási tárca programja keretében 27 millió forint értékben a tizenkét magyar tannyelvű iskola mindegyike tíz gépből álló számítógép- hálózatot és perifériákat – nyomtatót, szkennert stb. – kapott. A magyar oktatási minisztérium ezen kívül összesen 7 millió forint értékben internetbérleti díjat folyósított a program keretében 23 oktatási egység számára . /Harminc erdélyi iskola a Sulinet programban. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

2004. január 7.

Az Európai Unió támogatásával határon átnyúló turizmusfejlesztési programot valósít meg 2004-től a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg és a hazai Szatmár megye. Az együttműködés indítását jelentő, 10 millió forint értékű terv megvalósítására két civil szervezet, a nyíregyházi Egyesület a Keleti Régióért és a szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület közösen pályázott, és az unió PHARE program alapjától 8,5 millió forintnak megfelelő eurót kapott. /Határon átnyúló turizmusfejlesztés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2004. január 7.

Székelyudvarhelyen a Borbáth István vezette RMDSZ-frakció megalapozatlannak tartja a város 2004-es költségvetését. Szász Jenő polgármester 307 milliárd lejes költségvetést terjesztett a tanács elé. Vita tárgyát képezte két közhivatal – a TourInfo turisztikai információs iroda, valamint a SZINFO ifjúsági információs és tanácsadó iroda – jogállása. /Zilahi Imre: Kétséges a SZINFO és TourInfo sorsa. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./

2004. január 7.

A Kriterion Alapítvány kuratóriuma Szilágyi Zsolt sepsiszentgyörgyi énekesnek, kórusvezetőnek, iskolaigazgatónak ítéli oda a 2003. évi Kriterion-koszorút az erdélyi zenekultúra terén kifejtett több évtizedes munkásságáért. Szilágyi Zsolt zenetanárként került a sepsiszentgyörgyi Művészeti Iskolába, amelynek harmadik éve igazgatója. 1972-ben a zenetanárokból alakult Vox Humana kórus alapító tagja, és kezdettől fogva karnagya. Az ország valamennyi filharmóniájával együttműködött oratóriumok, passiók, kantáták, misék tenor szólistájaként, a kórussal pedig eljutottak a legtöbb erdélyi és romániai városba, Európa majd valamennyi országába. Szilágyi Zsolt emellett a Kárpát-medencei magyar zenepedagógus-továbbképzés egyik rendszeres előadója. A Kriterion-koszorú ünnepélyes átadása január 15-én lesz, Sepsiszentgyörgyön. /Kriterion-koszorú Szilágyi Zsoltnak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./

2004. január 7.

December végén magánosították a csíkszeredai traktorgyárat, a Hart Rt.-t. Az esetleges létszámcsökkentésről az államnak kell döntenie, az elbocsátottak 16-24 havi fizetésben részesülnek. A Károlyi Béla (a román tornászválogatott egykori edzője), Ferenczy Károly, Kurkó János György üzletember, valamint a brassói Tristar Exim külkereskedelmi céget összefogó befektetőcsoport tulajdonába került a gyár. A beruházók 2,65 millió eurót fizetnek a részvényekért, amelyben a technológiai továbbfejlesztésre szánt összegek is benne vannak. A befektetőcsoport vállalta, öt évig nem változtatják meg a gyár termelési profilját, valamint hogy az üzleti forgalom mintegy 70 százalékát traktorok és más mezőgazdasági gépek, illetve alkatrészek gyártása teszi majd ki. Kurkó János György csíkszeredai üzletember elmondta: szinte teljesen a csőd szélén áll a vállalat, a villanyáramot kikapcsolták, a gázt elzárták. Jelenleg a gyár feltérképezésének és átalakításának megszervezésén dolgoznak. A 428 alkalmazottból pár százan mindenképp megmaradnak. /Bálint B. Eszter: Eladták a traktorgyárat. Magyar érdekeltségű lett a csíkszeredai Hart. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./

2004. január 7.

Legjobb esetben a nyár folyamán, de mindenképpen a parlamenti választások előtt beindul a Marosvásárhelyi Televízió – vélte Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Társaság kuratóriumának tagja. A közszolgálati televízió marosvásárhelyi stúdiójának újraindítása immár sokadszor került a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ együttműködési megállapodásának a meg nem valósított pontjai közé. /Szucher Ervin: Tévé még nincs, de a kampányra lehet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./

2004. január 7.

Január 1-jétől az új, 9 százalékos áfakulcs bevezetése miatt nő a könyvek ára. Az eddigi gyakorlat szerint nem kellett áfát fizetni könyvekre, a mostani rendelkezés viszont a termelés és az eladások drasztikus csökkenéséhez vezethet. A törvény csak a kétmilliárd lej fölötti évi összforgalommal rendelkező kiadókra, illetve könyvesboltokra érvényes, ezalatt az összeg alatt nem kötelező bevezetni az áfás árat. Káli Király István. az Erdélyi Magyar Könyves Céh (EMKC) elnöke szerint a fenti rendelkezés egyenlőtlenségeket szül, mivel ugyanaz a kategóriájú könyv az egyik boltban olcsóbb, a másikban pedig drágább lesz. Jelenleg a kisebb kiadók nagy előnyben vannak a nagy kiadókkal szemben. /Köllő Katalin: Zűrzavart okoz az áfa bevezetése a könyvpiacon. Látszólag csak a kis kiadók és terjesztők járnak jól. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2004. január 7.

Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója szerint érzékenyen érinti a kiadókat a 9 százalékos áfa bevezetése. Több üzletük van, így a Pallas-Akadémia Kiadó esetében ez 300 milliós többletkiadást jelent, ami valamivel kevesebb, mint a kiadó egy havi üzleti forgalma. Tőzsér József közölte, kiadója az utóbbi évek legnagyobb forgalmát bonyolította le. Míg korábban évente kb. harminc kötetet adtak ki, addig a tavaly ötvenet sikerült a piacra dobniuk. Folytatják nyereséges sorozataikat, mint amilyen az Erdély hegyei vagy a Barangolás a Székelyföldön. Az utóbbi években sokat csökkent a magyarországi könyvek forgalma. A kiadó 2004-ben indítja a Nyírő-sorozatot. Az első kötet kiadását a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatja – speciális keretből. Tőzsér úgy tudja, hogy idén Magyarországról ugyanannyi pénzre számíthatnak, és a román művelődési minisztérium meg a hazai Communitas Alapítvány is támogatja a könyvkiadást. Hazai forrásokból majdnem ugyanannyit kapnak, mint az anyaországtól. A Pallas-Akadémia Kiadó tervezi a régi Helikon mind a 17 évfolyamának kiadását. Nagyon kelendő Marosi Ildikó Kis-Helikon sorozata. Kiadják Ligeti Ernőnek a Súly alatt a pálma című regényét. Tőzsér beszámolt arról is: ezer példányban kellene kiadni egy könyvet, hogy nyereséges legyen. /Máthé Éva: A helyzet változik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

2004. január 7.

Miriszlón a lelkész, Korodi Kis Ibolya elmondta, az összevont osztályban mindössze tizenegy magyar diák van. A tanítónő Nagyenyedről ingázik, hogy foglalkozhasson a gyerekekkel. Félő, hogy ez a kis létszámmal működő osztály is megszűnik, mert az első osztályosokat a szülők mind Nagyenyedre viszik. A nemrég épült református templom építésében nagy szerepe volt Kovács István lelkésznek, Korodi Kis Ibolya elődjének. A falu lakossága fele arányban magyar, fele arányban pedig román nemzetiségű. Nagyon sokan dolgoznak külföldön. Semmilyen kulturális élet nincs a faluban. Az egyházi élet viszont zajlik Miriszlón. Rendeznek adventi lelkésztalálkozókat, de lelkészfeleség-találkozókat is. Működik a református nőszövetség és az ifjúsági kör. /Dézsi Ildikó: Miriszlói találkozások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2004. január 7.

Az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) elnöke, Nagy Gábor nyilvánosságra hozta a tagszervezetek szándékát, az Erdélyi Tudományos Diákköri Tanács (ETDT) létrehozását. A kolozsvári, marosvásárhelyi, temesvári OMDSZ tagszervezetek által rendszeresen megszervezett TDK-k több éves múltra tekinthet vissza, 2001-től pedig két új konferencia indult ,Brassóban és Nagyváradon. Az ETDT összetétele hat diákszervezeti képviselőből, tizenkét szakmai képviselőből (egy Brassóból, öt Kolozsvárról, három Marosvásárhelyről, egy Nagyváradról, kettő Temesvárról) és hét partnerintézmény vagy -szervezet képviselőjéből, tehát összesen huszonöt tagból fog állni. /Lőrincz Edina: Új struktúra a TDK-k színvonaláért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2004. január 7.

Verses-zenés műsorral búcsúztatták Dévai Eminescu-Petőfi Általános Iskola kisdiákjai a 2003-as esztendőt. A Melite Gyülekezeti Ház zsúfolásig telt termében szavaltak, énekeltek, kis színjátékok segítségével mutatva be magyar szokásokat és különböző európai népek ünnepi hagyományait. Csatlós Zsófia tanítónő, a rendezvény kezdeményezője elmondta, hagyományteremtő szándékkal rendezték meg e kis ünnepséget. Az előadás kezdetén Varga Károly, az önálló dévai magyar iskoláért dolgozó Geszthy Ferenc Társaság elnöke ismertette az eddig elért eredményeket. /Gáspár-Barra Réka: Kisdiákok a nagy iskoláért. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 7./

2004. január 7.

Rancz Teréz a kézdialmási Pater Kelemen Didák Általános Iskolában magyar nyelvet és történelmet tanít, férje, ifjabbik Rancz Sándor erdész, Háromszéken a legelső magánerdészeti társulás szakmai vezetője. Rancz Teréz tanárnővel könyvet írt Kézdialmásról: Gyöngyeiteket ne szórjátok szét! /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2003/. Pater Kelemen Didák nevét a falu általános iskolája 1994 óta viseli, ugyanebben az évben, születésének 250. évfordulóján leplezték le a Petrovits István készítette portrészobrot, s P. Kelemen Didák nevét viseli az a közművelődési egyesület is, amelynek Rancz Kelemen Teréz az egyik alapembere. Rancz Kelemen Teréz monográfiájához felhajtott minden elérhető könyvészeti forrást P. Kelemen Didákról, aki tizenhárom könyvet írt. /Sylvester Lajos: Batyunk, botunk, fegyverünk az anyanyelv. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./

2004. január 7.

Bihardiószeg monográfiáját nyolc tagú helyi értelmiségi csoport készítette el, január 3-án volt a könyvbemutató. A történeti, helyrajzi, néprajzi gyűjtemény kiadását a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Megyei Tanács és az RMDSZ támogatta. /(Balla Tünde): Elkészült Bihardiószeg kismonográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

2004. január 8.

Az RMDSZ korrekt partnernek bizonyult, s a vele való viszonyt fenn kell tartanunk – jelentette ki Octav Cozmanca, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) ügyvezető elnöke. A tanácskozáson Adrian Nastase, a pártelnöki tisztséget is betöltő kormányfő nagyra értékelte, hogy az RMDSZ a kormánypárt korrekt partnerének bizonyult a parlamentben. Markó Béla és Adrian Nastase már megállapodtak abban, hogy január végén a két politikai erő csúcsvezetősége megbeszélést tart az együttműködés folytatásáról. Addig az RMDSZ elvárja a tavalyi együttműködési megállapodás két fontos előirányzatának a végrehajtását: az aradi Szabadság-emlékmű visszaállításának és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen folyó magyar nyelvű oktatás bővítésének a rendezését – hangsúlyozta Markó Béla. /A kormánypárt és az RMDSZ együttműködéséről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 6271-6288




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998