A Magyar Játékszíni Társaság Életműdíjjal jutalmazta R. Fazekas Piroska szabadkai színművészt, és Hűség-díjat ítélt oda öt határon túli színművésznek: Soós Angélának, a szatmárnémeti Harag György Társulat tagjának, a marosvásárhelyi Szabó Ducinak, a temesvári Ferenczi Majának, a komáromi Bugár Bélának, illetve a szabadkai Medve Sándornak. Az 1997-ben létrehozott Magyar Játékszíni Társaság elnöke Horányi László, ügyvezető főtitkára a szatmári társulat volt irodalmi titkára, Kulcsár Edit, tagsága pedig a határon túli magyar társulatokból tevődik össze. Soós Angéla a vele készült beszélgetésben rámutatott, a színházi társalgónak, mint a közösségi élet egyik fontos színhelyének megszüntetése törést jelentett. Egy Tennessee drámában lépett hosszú kihagyás után Soós Angéla ismét szatmári színpadra 2002 tavaszán. /Dancs Artúr: Aki egész életét színpadon töltötte. Beszélgetés Soós Angéla díjazott színművésszel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2004. december 28.
Nagyzerinden a frissen alakult helyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület bemutatkozott műsorával a karácsonyi istentiszteleten, most pedig szilveszteri mulatságra készül a helyi református egyház egykori iskolájának nemrég visszakapott épületében. /K. K.: Ifjúsági óévbúcsúztató. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./
2004. december 28.
Székelyföld volt a vulkáni és lupényi magyar iskolák diákjai honismereti kirándulásának első úticélja. Az Apáczai Alapítvány támogatásának köszönhetően a két zsilvölgyi város magyar tagozatán tanuló 46 gyermek indult útnak. /CH. A.: Honismereti kirándulás Székelyföldön. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./
2004. december 28.
A Kovászna Megyei Középiskolások Szövetsége (Kovakő) egy évét értékelte Száfta Szende. A megye diáktanácsainak, középiskolásainak érdekeit képviselő szervezet munkáját anyagi gondok nehezítik. Nincs állandó székhelyük, a tagsággal való kapcsolattartást nehezíti, hogy a diákszervezetek többsége nem rendelkezik állandó internetkapcsolattal. Ennek ellenére a Kovakő elkészítette honlapját (www.kovako.makosz.ro). /(L.): A Kovakő egy éve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 28./
2004. december 28.
Háromszék szülötte, Kicsi Sándor Budapesten az Akadémiai Kiadó lexikonszerkesztőségének vezetője volt sokáig. Nyolcvanöt éves korában, december 25-én meghalt Budapesten, a Péterffy Sándor utcai kórházban. /Domokos Géza: Búcsúszó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 28./
2004. december 28.
Kupán Árpád nagyváradi történész Szabadkőművesek Nagyváradon /Nagyváradi Ady Társaság, Nagyvárad/ című könyve alapos kutatómunka gyümölcse. Kupán Árpád a mai Románia területének 28 városában talált adatokat szabadkőműves páholyokra, Nagyváradon például három páholy is alakult. /Balla Tünde: Szabadkőművesek Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2004. december 28.
Balázs János és Dobolyi István szerzőpáros A hajdani Brassó – Brasovul de odinioara című kétnyelvű könyvét bemutatták Brassóban. A könyv illusztrációinak zöme Dobolyi István tanár képeslap-gyűjteményének része. Folyamatban van a könyv CD-n való megjelentetése is. /A hajdani Brassó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2004. december 28.
Megjelent a 2005-ös nagyszalontai kalendárium. Az esztendő minden egyes hónapjához Nagyszalonta egy-egy jeles költőjének versét társították. Lajstromba szedve találni a legjelentősebb szalontai évfordulókat, a hajdúváros jeles szülöttei közül pedig az orvos, nyelvtudós, költő és természetbúvár Földi János, Lovassy László jogász-újságíró, Lovassy Andor író-publicista, Balogh Ernő orvosprofesszor és Kulin György csillagász életéről, munkásságáról közölnek rövid összefoglalót. /(Balla Tünde): Nagyszalontai kalendárium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2004. december 29.
Bizalmat szavazott a parlament a liberális Calin Popescu Tariceanu kabinetjének. A szenátus és a képviselőház december 28-i együttes ülésén 265 "igen" és 200 "nem" szavazattal, tartózkodás nélkül szavazta meg a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Román Humanista Párt szövetségével létrejött koalíciós kormányt, amelyet a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselői is támogattak. Tariceanu kijelölt miniszterelnök bemutatta a kormányprogramot és 24 tagú kormányát. Tariceanu kifejtette: kormánya valamennyi román állampolgár képviselője kíván lenni, függetlenül azok politikai meggyőződésétől. A volt kormánypárt /SZDP/ részéről Victor Ponta elmondta: minden, ami pozitívum Tariceanu kormányprogramjában, azt a szociáldemokratáktól leste el, a többi demagógia. Bírálta, hogy az egyik államminiszteri tisztség az RMDSZ-nek jutott, véleménye szerint az, hogy egy magyar koordinálja a művelődést és az oktatást, a Nagy-Románia Párt malmára hajtja a vizet. A kisebbségek részéről felszólaló Varujan Pambuccian kifejtette: a nem magyar nemzeti kisebbségek alkotta frakció elégedett volt az elmúlt négy évben a szociáldemokrata kormány tevékenységével, és azt remélik, hasonló együttműködést sikerül megvalósítani a Tariceanu-kabinettel is. A NRP képviselője ez alkalommal is hangoztatta: pártja nem szavaz meg olyan kormányt, amelynek tagja az RMDSZ. Véleménye szerint ez a koalíció nemzetközi nyomásra jött létre. Az RMDSZ részéről Verestóy Attila szenátor biztosította a kormányt a szövetség támogatásáról. /Sz. K.: Bizalmat szavaztak a Tariceanu-kabinetnek. Érvényesült a papírforma. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2004. december 29.
Teodor Atanasiu, az új védelmi miniszter kifejtette: folytatni kívánja mindazt, amiről Románia eddig a NATO-val megállapodott. Az iraki misszió 2005 júniusában esedékes befejezése után Romániának javasolnia kell, hogy a gyalogsági kontingensek helyett kisszámú hírszerző és konfliktus-megelőző csapatokkal vegyen részt az iraki nemzetközi koalíció tevékenységében. A sorkötelezettséggel kapcsolatban közölte, 2007-ig a román hadsereg áttér a hivatásos rendszerre és többé nem lesz szükség a jelenlegi sorozási rendszerre. /Atanasiu: 2007-ig megszűnik a sorkötelezettség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2004. december 29.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a kulturális, oktatás-ügyi és európai integrációs tevékenység koordinációjával megbízott államminiszter dec. 28-án megkapta a parlament szaktestületeinek támogatását. A szenátus és a képviselőház kulturális, oktatásügyi és európai integrációs bizottságai 57 "igen", 15 "nem" szavazattal és 6 tartózkodással elfogadták államminiszteri kinevezését. Leszögezte, nem támogatja a piacgazdasági elvek alkalmazását a kultúra területén. "A kulturális értékeket, az alkotást meg kell védeni a szabadpiaci körülményektől", tette hozzá Markó Béla. A meghallgatáson Markó kifejtette, szükség van a kulturális autonómiák rendszerére, de az etnikai autonómiát nem tartotta kívánatosnak. Tervei között szerepel az egyetemi autonómáról szóló törvényes keret alkalmazása és szükségesnek tartja a felekezeti oktatás lehetővé tételét. A szakbizottságok elfogadták Borbély László (27 igen – 2 nem), Nagy Zsolt (32 igen – 8 tartózkodás) és Winkler Gyula (48 igen – 2 tartózkodás) miniszteri kinevezését is, ez utóbbi az ellenzék elismerését is kivívta. /Markó: Más szabályok érvényesülnek a kultúrában, mint a gazdaságban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2004. december 29.
Magyar miniszterek Románia új kormányában: Markó Béla államminiszter (miniszterelnök-helyettes) 1951. szeptember 8-án Kézdivásárhelyen született, 1974-ben végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészeti Karán, magyar–francia szakon. 1976–1989 között a Marosvásárhelyen megjelenő Igaz Szó című irodalmi folyóirat szerkesztője; 1990-től a Marosvásárhelyen megjelenő Látó című irodalmi folyóirat főszerkesztője. 1989–1990 a Maros megyei RMDSZ alelnöke; 1990–1992 a szenátus Művelődési Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja; 1992 – az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke; 1992–1996 a szenátus Külügyi Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja; 1993-tól a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Írói tevékenység: Több verseskötet; gyermekverskötet, esszé- és tanulmánykötet. Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter 1971. június 21-én Marosvásárhelyen született, Kolozsváron a Műszaki Egyetem végzett, mérnök, rendszer- és számítógép tudomány, informatika. Továbbképzésben vett részt Washingtonban és Budapesten. 1995–1999 az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az ifjúsági főosztály vezetője; 1999–2003 – az RMDSZ ügyvezető alelnöke, 2003–2004 – az RMDSZ és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium együttműködési programjának koordinátora. 1998–2003 – az RMDSZ képviselője az Európai Demokrata Unió Vezető Tanácsában; 2003. október – az alkotmánymódosító népszavazást előkészítő országos kampánystáb vezetője; 2004 – az önkormányzati választásokat előkészítő országos kampánystáb vezetője; 2004 – a parlamenti választásokat előkészítő országos kampánystáb vezetője. 2004 – a Janovics Jenő Alapítvány elnöke. Borbély László közmunkaügyi és területrendezési tárca nélküli miniszter Marosvásárhelyen született 1954. március 26-án. Temesváron véezte az egyetemet, majd Bukarestben a Közgazdaságtudományi Egyetemen posztgraduális képzés. 1990–1994 – Maros megyei RMDSZ-elnök; 1990–1996 –képviselő, 1991–1994 – a képviselőházi RMDSZ frakció alelnöke; 1994–1996 – a képviselőház jegyzője, 1997–2000 államtitkár – Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium; 1998 – az RMDSZ ügyvezető alelnöke, 2000-től képviselő.A 2002/2003-as tanévtől óraadó tanár a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem Humán Tanszékén. Winkler Gyula kereskedelmi tárca nélküli miniszter 1964. március 14-én született Vajdahunyadon. Temesváron végzett, majd külföldön továbbképezte magát. Vajdahunyadon volt fejlesztési igazgató. RMDSZ Hunyad Megyei tanácsának tagja, Hunyad megyei alprefektus, az RMDSZ parlamenti képviselője (2000–2004). /Magyar miniszterek Románia új kormányában. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./
2004. december 29.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök miniszterelnök-helyettes elmondta: a miniszterelnök-helyettesi funkció felajánlása azt jelenti, hogy szükség van az RMDSZ minél súlyosabb jelenlétére a végrehajtó testületben. A különböző tisztségek vállalásával és betöltésével az RMDSZ programjának érvényesítéséről van szó. Az autonómiák különböző rendszerét kell Romániában kiépíteni. Az egyetemi autonómia is beletartozik a rendszerbe, mint ahogyan az egyházi autonómia, a kisebbségek kulturális autonómiája is, amelyet kisebbségi törvény segítségével kívánnak érvényesíteni. A közigazgatás terén a cél az nagyon erőteljes decentralizáció. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./
2004. december 29.
Magyar prefektusa lesz Kovászna megyének, az erre vonatkozó egyezményt az RMDSZ tárgyalóküldöttsége és a DA szövetség már aláírta. A funkciót minden bizonnyal György Ervin, az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalmának alelnöke kapja. Az 1989-es fordulat óta másfél év kivételével kizárólag román prefektusa volt Háromszéknek. 1990-ben öt hónapig Orbán Árpád volt ideiglenesen a megye első embere (a prefektusi funkció akkoriban még nem létezett). Az 1990. májusi választások után Fodor Ferenc közgazdász töltötte be ezt a tisztséget, de az 1991. őszi bányászjárás után, mikor megbukott a Roman-kormány, s megerősödtek a nacionalista neokommunisták, Fodor Ferenc mellé azonos hatalommal és feladatkörrel felruházott román prefektust neveztek ki, Ioan Dan Teleát. A két székely megye (Kovászna és Hargita) kétfejű prefektúrájának tiszavirág-életű időszaka Iliescu pártjának 1992. májusi győzelméig tartott. 1996-ban Adrian Vlad-Casuneant iktatták be a megye kormánymegbízotti funkciójába, aki nyíltan vállalta a nacionalizmust. Hatalma 1996-ig, a konvenció választási győzelméig tartott, mikor a Demokrata Párt jelöltje, Gheorghe Tatu került a prefektusi székbe. Mértéktartóbb, kiegyensúlyozottabb vezető volt. 2000-ben, Iliescu pártjának újabb győzelme után Horia Grama lett a prefektus, aki Adrian Vlad-Casunean bizalmi embere, bábja volt. Ténykedését botrányok sorozata kísérte, akadályozta a települések fejlődését. /(s.): György Ervin lesz a prefektus? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./
2004. december 29.
Történelmi pillanatokat élünk, hangsúlyozta írásában Vekov Károly. „Olyan pártszövetség alakított kormányt, amely előtt felrémlett a lehetőség: folytatni lehet, sőt kell, a rendszerváltást.” Az erdélyi magyarságot érintő megoldatlan kérdések csak áprilisig lesznek/lehetnek. A magyar igények mellett ma egyértelműbben kellene kiállni. Hitet kell tenni a teljes rendszerváltás mellett. /Vekov Károly: Történelmi helyzet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2004. december 29.
Hiába várta Benedek Imre, marosvásárhelyi szívgyógyász, RMDSZ-es politikus, hogy a szövetség felsőbb vezetősége elnézést kérjen az őt ért sérelmek miatt, és köszönje meg kitartását a szervezet mellett, a marosvásárhelyi orvos-politikusnak csalódnia kellett. Benedek, állítása szerint, csalás miatt nem lehetett a Maros megyei önkormányzat elnöke, legutóbb pedig egy névtelenségbe burkolózó RMDSZ-tisztviselő azzal vádolta, hogy önjelöltként jelentkezett az egészségügyi miniszteri tisztségre. A marosvásárhelyi orvos-politikus úgy döntött: fél év után „kipakol”, feltárja az őt ért sérelmeket. Benedek Imre cáfolta, hogy valaha is ilyesmit terjesztett volna önmagáról. Azonban mind a Szociáldemokrata Párt (PSD), mind a D. A. Szövetség szívesen látta volna Benedeket az egészségügyi tárca élén. Nemrégen Borbély László is elmondta, hogy ott szeretné tudni maga mellett a kormányban. A helyhatósági választások utáni belső megmérettetésen – Benedek állítása szerint – Lokodi Emőke Edit csalással került a megyei önkormányzat élére. „Azon az ominózus RMDSZ-ülésen, melyen négy személyt jelöltek az elnöki tisztségre, a második fordulót nem Lokodi nyerte nyolc szavazattal hét ellenében, hanem én. Nem volt szavazatszámláló bizottság, hanem Borbély László gyűjtötte össze a szavazócédulákat, felolvasta az eredményt, majd összetépte a papírokat. Ismerve az engem támogató kollégák számát, nekem már akkor gyanús volt, ezért összeszedtem az eltépett papírfecniket. Arra kértem Kelemen Atillát, számoljuk újra a szavazatokat; ő viszont elutasította ezt. Miután otthon összeragasztottam a cetliket, kiderült, hogy lényegében én győztem” – állította Benedek Imre, aki június 24-én átadta a dokumentumok másolatát Kelemen Atilla megyei elnöknek és az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának, ahonnan még nem kapott választ. „Számomra ez lezárt ügy, erről nincs mit nyilatkoznom – utasította el a válaszadást Kelemen Atilla. Arra a kérdésre, hogy miért csak most tárta fel az általa vélt jogszabálysértéseket, Benedek Imre elmondta: a választási kampányban nem akarta rombolni az RMDSZ esélyeit. /Szucher Ervin: Benedek Imre: kérjen elnézést az RMDSZ! A marosvásárhelyi orvos-politikus szerint csalással választottak megyei tanácselnököt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./
2004. december 29.
Nem a múltba néző, hanem előretekintő lesz a magyar külpolitika szomszédságpolitikai részét és a határon túli magyarok támogatását érintő felfogásmódja – közölte a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek adott interjújában Somogyi Ferenc külügyminiszter. Elmondta, hogy a baloldali-liberális magyar kormány nemzetegyesítést érintő módszereit és megközelítéseit már "európai távlatokon belül" képzeli el. A jövőre tízéves magyar-szlovák alapszerződésről szólva – az államközi dokumentum előkészítésében annak idején tevékenyen részt vevő – Somogyi Ferenc annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a dokumentum fontos szerepet töltött be a kétoldalú kapcsolatok rendezésében és fejlesztésében. /Jövőre tekintő szomszédságpolitika. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./
2004. december 29.
Nem valószínű, hogy a magyar kormányzat és parlament a kettős állampolgárság ügyében mindenkit kielégítő döntést hoz. Sebestyén Mihály ironikusan írta: „Elvégre úgy szép, ha széttartunk büszke gőggel. A forgács a tönkkel szemben hőbörög. Mintha nekünk tűz-víz kijárna a magyar állampolgárság.” Sebestyén Mihály szerint az állampolgárság csak cifraszűr. Kell beléje talpig ember, higgadt, okos pásztor. /Sebestyén Mihály: Nagy magyar duzzogó. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./
2004. december 29.
A december 5-i magyarországi népszavazás kapcsán a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés levelet intézett a testvérmegye önkormányzatához, a Maros Megyei Tanács volt elnökéhez, Virág Györgyhöz, hangsúlyozva többek közt, hogy "sokunk számára nem volt kérdés, hogy feltétel nélküli és határozott IGEN-t mondjunk közös jövőnkre, mert tudjuk, hogy összetartozunk". Erre válaszolt Virág György és Lokodi Edit jelenlegi megyei tanácselnök. Megköszönték mindazoknak, akik elmentek véleményt nyilvánítani a kettős állampolgársággal kapcsolatban és leszögezték: magyar és magyar között nemzetpolitikai kérdésekben nem szabad haragnak élnie egyetlen pillanatig sem. /Dr. Szakács Imre elnök úr és a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés részére. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./
2004. december 29.
Valer Marian Szatmár megyei prefektus nyílt levelet nyújtott át Szabó István tanácselnöknek, a tanácsosoknak és a sajtó képviselőinek dec. 28-án tartott rendkívüli tanácsülésen. Az abban megfogalmazottak szerint nem sikerült rendezni a Vatra Romanesca Kulturális Egyesület, a megyei könyvtár, valamint a szatmári táblabíróság székhelyproblémáját, ezzel szemben „meglepően gyorsan” központi székhelyet biztosítottak a Megyei Turisztikai Információs Központnak, melyet a megyei, illetve a helyi tanács és az Erdélyi Kárpát-Egyesület működtet. „Ez olyan egyesület, mely magyar nemzeti kritériumokon alapul, melynek egyöntetű célja, hogy magyarországi cégeket vonzzon” – nehezményezte a prefektus. Valer Marian a „szatmári gróf”-nak nevezett Szabónak magyarországi kapcsolatait, többek közt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatának elnökéhez fűződő barátságát is felrótta. /Magyarországi kapcsolataiért vonta kérdőre Szabó Istvánt a leköszönő szatmári prefektus. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./
2004. december 29.
Dr. Molnár Jenő professzor nemrég ünnepelte nyolcvannegyedik születésnapját. Az életét a földrajzi tudományokkal eljegyzett erdélyi tudós nemzedékek egész sorát indította útnak tanári és kutatói pályájukon. December elején volt tanítványai tiszteletkötetet adtak ki Molnár Jenő legértékesebb tanulmányaiból. A Táj és társadalom c. szöveggyűjtemény (szerkesztették Péter Pál és Kassay János) tartalmazza az idős professzor munkáinak időrendes jegyzékét is. A régióhatárok ide-oda tologatásának történelmi előzményei is voltak, hiszen már Nagy Gyula Székelyföld-meghatározása is látványos egyszerűsítéssel az 1876-ban létesített négy megyével (Maros-Torda, Csík, Udvarhely és Háromszék) azonosította. A magyarság fogalomtárában a székelység, a Székelyföld soha nem szűnt meg létezni, éppen csak a közigazgatási határok szabdalták át a pillanatnyi igények szerint e történelmi régiót. /Cseke Gábor: Változatok az autonómiára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./
2004. december 29.
Dec. 28-án Csíkszeredába látogatott Adorján Dezső Zoltán, az evangélikus-lutheránus egyház nemrégiben beiktatott püspöke. Megtekintette a befejezés előtt álló székelyföldi evangélikus-lutheránus szórványközpontot, megbeszélést folytatva a helyi egyházközség vezetőivel. /Püspöki látogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 29./
2004. december 29.
A Szeben Megyei Ifjúsági Tanács (SZMIET) új stratégiát dolgozott ki az elkövetkezendő évre. A tagszervezetek által működtetett programokon kívül olyan megyei szintű felméréseket is szeretnének elvégezni, amelyek eredményeit felhasználva 2005 második felében el lehessen indítani egy olyan kampányt, amely elsősorban a szórványban élő magyar ifjúság, de az egész magyar közösség gondjaira is fényt derít, megnevezve ugyanakkor a lehetséges megoldások irányvonalait is. /Szeben megye. Rendkívüli SZMIET-gyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2004. december 29.
A 2004-es esztendő Beszterce-Naszód megyei magyar szórványközösségek számára a megmérettetések éve volt. A népszámlálás mutatta a nagymértékű fogyást. Azonban az oktatás és a kultúra megkülönböztetett támogatása, a jó együttműködés a civil szervezetekkel, mezőgazdasági rendezvények és a közösségi érdekek érvényesítése a helyi polgármesteri hivatalok keretében az önkormányzati képviselők által – megannyi pozitív eredményt jelentettek. Annak ellenére, hogy csökkentették a helyi önkormányzatok létszámát, Beszterce-Naszód megyében mégis nőtt az RMDSZ-es önkormányzati képviselők száma kettővel, s megmaradt a megyei önkormányzatban is a képviselet. /Borsos Károly László, a Beszterce-Naszód megyei MKT elnöke: Beszterce-Naszód megye. Bort, búzát, békességet! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2004. december 29.
Felújított orgonát szenteltek fel karácsony másodnapján Szépkenyerűszentmárton református templomában, a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával. Az ünnepi eseményen Tőkés László püspök beszélt. A környék hat-hét falujának missziós központja Szépkenyerűszentmárton. Az Illyés Közalapítvány támogatásából megteremtett gyülekezeti házban az egyházi tevékenység mellett iskolai tanítás és magyar óvodai csoport oktatása folyik. /Ö. I. B.: Szépkenyerűszentmárton. "Kezd visszatérni az élet". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2004. december 29.
Szilágyi-Gál Mihály olvasói levelében párhuzamot vont Iliescu és Orbán Viktor között, azt sugallva, mennyire hasonló gondolkodásúak. /Szilágyi-Gál Mihály, Budapest, Kolozsvár: Kegyelemdöfés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2004. december 29.
Keresztény Egyetemi Estet rendeztek Kolozsváron, melyen dr. Pásztori-Kupán István, teológiai tanár tartott előadást A Szent Korona üzenete címmel. A következő összejövetelükön Benkő Tímea, teológiai asszisztens tartott előadást az egyházi és ifjúsági énekek kapcsolatáról, tartalmáról. /Fehér Attila, Hankó Szilamér: Keresztény Egyetemi Est Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2004. december 29.
Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület háromnyelvű – magyar, örmény, angol, – falinaptárral emlékezett meg az örmény népirtás 90. évfordulójáról. A Szabó László fotóival és Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas költő verseivel illusztrált Emléknaptár felelős kiadója dr. Issekutz Sarolta, a budapesti szervezet elnöke. Törökország földközi-tengeri partvidékén, a szíriai határ mentén fekszik a Musza Dag (Mózes-hegy), amelynek déli oldalán, ahol a fotók készültek, 1915-ig hat örmény falu, lakossága élt békében. A török kormány a megbízhatatlannak nyilvánított anatóliai örményeket rendkívüli kegyetlenségek árán kitelepítette a szíriai sivatagba. Több mint másfél millióan estek áldozatául a pogromoknak. A musza dagi örmények elsáncolták magukat a hegy tetején és több mint 40 napig önvédelmi harcot folytattak a törökökkel szemben. (A musza dagi tragédiát Franz Werfel világhírű regénye, a Musza Dag negyven napja örökítette meg.) /(n): Emléknaptár az örmény népirtás 90. évfordulójára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2004. december 29.
Megjelent az Irodalmi Jelen /Arad/ januári száma. Az E-MIL és az Irodalmi Jelen közös novellapályázatának öt különdíjasa közül három szerző – Csender Levente, Botházi Mária, Molnár Vilmos – novelláját közli a lap. Interjú olvasható a 80 éves Lohinszky Loránd színművésszel. A Könyvkritika rovatban a Pallas–Akadémia Kiadó könyveiről, Balázs Imre József, Závada Pál, Vári Attila és Lőrincz György legújabb könyveiről jegyeznek kritikát. /Megjelent az Irodalmi Jelen januári száma. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./
2004. december 29.
Megjelent a Nyirő József Művei-sorozat újabb kötete: Íme, az emberek! /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/. Nyirő Józsefet a második világháború végén, 1944–45 telén az orosz csapatok elől menekülő magyar parlament tagjaival előbb Ausztriába, majd Németországba és végül Spanyolországba sodorta a háború szele. A regényben az író a menekülésének történetét beszélte el, megrázó szavakkal festve le az emigránsok hontalanságát és keserű otthonkeresését. /Íme, az emberek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./
