udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7017 találat lapozás: 1-30 ... 6961-6990 | 6991-7017
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2005. december 29.

A Médiabefutó a legnagyobb romániai magyar tehetségkutató verseny 10 helyszínen, három fordulóban zajlott, amit az RMDSZ és a Transindex szervezett meg. Több mint négyezer fiatalt vett részt a versenyen. A selejtezőkön sokan jutottak tovább a Nagyváradon megrendezett elődöntőre. Szatmárnémetiből hét tánccsapat és énekes jutott tovább. Három produkcióval Szatmár megye is képviseltette magát a marosvásárhelyi országos döntőn. Közülük Henter Ambrus, aki száraz gitáron játszott, tarolt a döntőn. /Farkas Orsolya és Szappanos Andrea: Médiabefutó. Három szatmári produkció az országos döntőn. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 29./

2005. december 29.

Az előző évekhez hasonlóan a marosszentgyörgyi római katolikus plébánia kórusa Baricz Lajos plébános vezetésével karácsonyi dalokkal ajándékozta meg a megyei sürgősségi kórház betegeit. A marosszentgyörgyi Kolping Család tagjai pedig dalokkal és ajándékcsomagokkal látogatták meg Marossárpatakon az otthonban levő időseket és betegeket. /Kántálók a megyei sürgősségi kórháznál és a sárpataki öregotthonnál. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./

2005. december 29.

Incze Zsolt Sepsiszentgyörgyön a szemerjai református egyházközség lelkésze, Incze Sándor nyugalmazott esperes fia. Elmondta, hogy november elsején megnyitották a szemerjai új temetőben az ismert műépítész, Makovecz Imre által tervezett ravatalozóházat. Az egyházközséghez tartozó városrészben 4870 református vallású személyt tartanak nyilván, mintegy háromezer családban. A kopjafás temetkezés ösztönzésére a tiszteletes Vargyason felkereste Máthé Ferenc Kárpát-medencei hírű fafaragót. Ő a ravatalozóház mellett kiállít négy kopjafatípust, ezek mintául szolgálnak majd. A terméskőből kialakított sírhelyeket kérők részére Keresztes Zoltán mikóújfalusi mérnök-vállalkozó ugyancsak kiállít egy kőből faragott síremléket. Az új ravatalozóház úgy készülhetett el, hogy az előző magyar kormány hárommillió forint támogatást adott, a mostani ezt kiegészítette kétmillióval. Veszprém városa is egymillió forintot adományozott, Veszprém megye félmilliót. A tiszteletes elmondta, hogy működik egy cserkészkör is. A fiatalok karácsonyra színdarabot is előadtak. /Sylvester Lajos: A legszebb építmény az egyházi közösség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./

2005. december 29.

A batizgombási leányegyházközség egyike a megye legkisebb református közösségeinek: 45 tagja van a gyülekezetnek, viszont biztató jel, hogy az utóbbi időben egyre több fiatal költözik a településre, és növekszik a gyerekek száma. Szabó Elek édesapjától örökölte a főgondnoki tisztséget 1989–ben. Batizgombásra Király Lajos batizi lelkipásztor jár ki igét hirdetni, minden vasárnap. /Fodor István: Vidéki panoráma – Batizgombás: a polgármester, a gondnok és a harangozó. Maroknyi református gyülekezet. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 29./

2005. december 30.

Románia idei külkereskedelmének értéke meghaladja az 50 milliárd dollárt, ez a becslések szerint 2006-ban elérheti a 70 milliárd eurót – közölte Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter. /50 milliárd dollár felett a külkereskedelem értéke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./ A kereskedelmi mérleg hiánya meghaladta a 9 milliárd eurót az év első 11 hónapjában – áll az Országos Statisztikai Intézet közleményében. A folyó fizetési mérleg deficitje az idei év első tíz hónapjában 38,6 százalékkal növekedett. /Mérleghiány. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

2005. december 30.

A magyar lobogó felvonásával indul az új év Csíkszeredában: január 3-án Szabó Béla, az új magyar főkonzul jelenlétében megnyitják Magyarország első székelyföldi külképviseletét. Erről az Új Magyar Szót a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséja, Drávucz Herbert tájékoztatta. Január 6-án Szabó Vilmos határon túli magyar ügyekért felelős politikai államtitkár, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes és a konzulátus hatáskörébe tartozó hét megye prefektusának, megyei tanácselnökének jelenlétében állófogadást tartanak a Csíkszeredai Városházán. „Rendkívüli öröm és megtiszteltetés Csíkszereda számára, hogy végre a magyar főkonzulátus megnyitja kapuit itt Székelyföld szívében. Azt hiszem, hogy ez az esemény világosan jelzi: újabb régi kívánságunk valósulhat meg a 2006-os esztendőben. Ez nem jöhetett volna létre a Székelyföld polgárainak ilyen jellegű kérése és az RMDSZ közbenjárása nélkül. Ez mindnyájunk munkájának eredménye” – nyilatkozta Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. /Daczó Dénes: A magyar zászló felvonásával indul az új év Csíkszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

2005. december 30.

Traian Basescu államfő felmérte a titkosszolgálatok tevékenységét, megállapította, hogy nincs szükség vezetőségi személycserékre. Az államelnök erről a BBC-nek adott interjújában beszélt. Az elnök szerint a miniszterelnök is meg lehet elégedve a titkosszolgálatok tevékenységével, mert sokkal több információt kap, mint maga az államfő. /Nem ereszti szélnek a „főügynököket” Traian Basescu államelnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

2005. december 30.

A román katonák Irakban maradnak mindaddig, amíg szükség van rájuk – jelentette ki Traian Basescu elnök. A hadsereg főparancsnoki tisztségét is betöltő román államfő a BBC-nek nyilatkozva hazája külpolitikájáról a többi között kifejtette: az Irakba küldött román katonákat csak két feltétellel vonja ki Bukarest. A kivonulás egyik feltétele az, hogy az iraki kormány kérje távozásukat, ha úgy gondolja, hogy az ország biztonságát maga is szavatolni tudja. Az esetleges kivonás másik feltétele pedig a szövetségesekkel való ilyen értelmű előzetes megállapodás. /Románia nem vonja ki katonáit Irakból. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./

2005. december 30.

Jelenleg Kovászna megye a 7-es Központi Fejlesztési Régió tagja, olyan gazdaságilag erős megyék társaságában, mint Brassó és Szeben. György Ervin, Kovászna megyei prefektus szerint, a mostani régiós felállítás miatt a kevéssé fejlett Háromszék csekélyebb pályázati támogatást élvez. György Ervin úgy véli, az uniós csatlakozás csökkenti a gazdaságfejlesztési régió átszervezésének esélyeit. Háromszék a megyei képviselőtestület révén több alkalommal is kinyilvánította a régió átszervezésre irányuló óhaját, mert csak a székelyföldi fejlesztési övezet létrehozásásában látja a garanciát a vidék gazdasági fellendülésére. Demeter János Kovászna megyei tanácselnök, a Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetségének alelnöke hozzátette: a szövetség már kétszer megfogalmazta és eljuttatta a kormánynak azt a nyilatkozatot, amelyben a régiók újrafelosztását kérik. Kovászna megye például a hat megyéből álló régióból többnyire csak Hargita és Maros megyével, nem pedig Brassó, Szeben vegy Fehér megyével végez közösen fejlesztési projekteket. Csutak István, az Európai Integrációs Minisztérium államtitkára európai uniós szakemberekkel is egyeztetett a kérdésben, akik óvatosan kezelik a témát. „Az elmúlt 15 év tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy a politikai döntés alapján 1968-ban megrajzolt megyésítési térkép távolról sem a legszerencsésebb „ – nyilatkozta az államtitkár. /A régiókat is átszabják 2006-ban? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

2005. december 30.

Az aradi Szabadság-szobor makettjét helyezték el Budapesten az Országház előcsarnokában, közvetlen a főlépcső mellett. A szobor rövid története és leírása mellett ott áll az adományozó neve is: Böszörményi Zoltán, az aradi Nyugati Jelen főszerkesztőjének ajándéka Medgyessy Péter miniszterelnöknek. Zala György remekművének kicsinyített mását Böszörményi Zoltán a szobor újraállításának napján, 2004. április 25-én Aradon, a Jelen Házban adományozta az akkori magyar miniszterelnöknek. /P. P.: Arad a Tisztelt Házban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

2005. december 30.

György Ervin, Kovászna megyei prefektus a vele készült beszélgetésben úgy értékelte első prefektusi évét, hogy egyes dolgokat sikerült megvalósítania, másokat nem. Javítani tudott a lakossággal való kapcsolattartásán. Keserű szájízzel zárja az évet a gazdasági problémák miatt. A privatizációt nem sikerült gyorsítani. Az elindított Sapard- és más EU-s programok többé-kevésbé beérőben vannak, de hátrányt jelent, hogy az erdei utak nem kerültek vissza az önkormányzatokhoz. Sikernek tekinthető viszont, hogy az utolsó hónapokban szép összegeket kaptak Bukarestből. /Farkas Réka: Keserédes év volt (Beszélgetés György Ervin prefektussal). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 30./

2005. december 30.

A politikusok gúnyneveiről közöl összeállítást a Cotidianul, Verestóyt, aki fakitermelésen és szállításon gazdagodott meg, Cherestoinak, Isten druzsbájának (Attila, Isten ostora analógiájára), Markó Béla Lenin, a bolsevik vezérrel való hasonlatossága miatt, Frunda György meg Gigi, mert a rendszerváltás előtt Gheorghe néven mutatkozott be. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 30./

2005. december 30.

„A Batthyaneum esetében nem lehet szó olyan megállapodásról, mint amilyet a nagyszebeni Brukenthal Múzeum esetében kötött az evangélikus egyház és a román állam” – tájékoztatott Potyó Ferenc, a gyulafehérvári érsekség általános helynöke. A katolikus egyházi elöljáró leszögezte: a Batthyaneum az egyházé, és semmi szín alatt nem fogadhatják el a közös, állami-egyházi felügyeletet, amelyet felajánlottak. Potyó felidézte a szeptember 29-én történt esetet, amikor Jakubinyi György érsek a Márton Áron-emlékünnepségre érkezett Erdő Péter bíboros-prímással és Orbán Viktor Fidesz-elnökkel együtt kívánta meglátogatni a Batthyaneumot. „Az igazgatónő a könyvtár bejáratánál a Román Akadémia pontos névsort tartalmazó engedélyét kérte a főpapoktól, és csak annak felmutatása után engedte be őket az épületbe” – emlékezett a megalázó helyzetre a helynök, aki hozzátette: ezek után naivság lenne bízni bármilyen állami-egyházi közös felügyelet működőképességében. A Batthyaneum könyvtár ügye Strasbourgba került, miután a hazai jogorvoslati lehetőségeket kimerítették. A katolikus egyház érdekeinek képviseletét a Nemzetközi Emberjogi Bíróságon Frunda György szenátor annak idején nem vállalta. Így az érsekség Monica Macoveit kérte fel a feladatra, aki elvállalta az ügyet, és miniszteri kinevezéséig képviselte az egyházat a strasbourgi bíróságon. Potyó Ferenc általános helynök elmondta, több ízben is kérte Markó Béla RMDSZ-elnököt, segítsen a Batthyaneum visszaszolgáltatásában, erre mindannyiszor ígéretet is kapott. „Legközelebb jövő év elején, januárban kellene tárgyalnunk a kérdésről a szövetségi elnökkel, de az általunk elfogadhatónak tartott megoldás csakis a mielőbbi és teljes restitúció lehet, és nemcsak jogilag, hanem gyakorlatilag is” – szögezte le a helynök. /Batthyaneum-ügyben nincs alku. Nem kér az állammal közös felügyelet lehetőségéből a katolikus egyház. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./

2005. december 30.

Hosszú perceken át ünnepelte a közönség Marosvásárhelyen a Vártemplomban a megfiatalodott Nagy István ifjúsági kórus teljesítményét. Kovács András karnaggyal az élen egész estés karácsonyi műsorral álltak elő. Mindkét orgonát avatottan szólaltatta meg Gyarmati Ferenczi Andrea. /(bölöni): Emlékezetes est a Vártemplomban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./

2005. december 30.

A Maros, a Nyárád és Küküllő mentén sok gazda fogott falusi vendéglátásba, vidéki turizmusba. Többen a szállásadás mellett programokat szerveznek, a Felső-Nyárád mentén például gyógynövénygyűjtésre, gyalogtúrákra, lovagolni stb. invitálják vendégeiket. A mikházi születésű Janka Béla, aki ma New Yorkban él, fogékony maradt a vidéki élet iránt. Bízik abban, hogy a szülőfaluja is kínál olyan értékeket, amelyekért érdemes oda látogatni idegeneknek. Eddig 300 ezer dollárt ruházott be: panziót épített, 800 négyzetméteres felületen zöldövezetet, sétányt, gépkocsiparkolót alakított ki. A fogadó földszintjén ízlésesen kialakított vendéglő, bár várja a vendégeket. Mikházán ezzel hét új munkahely létesült. Turistavonzó itt a mikházi búcsú, továbbá a Mikházi Napok rendezvényei és a Csűrszínház is. Janka Béla folytatja a beruházást. A jövő évben sátortáborhelyet alakítanak ki, faházat is építenek. /Kilyén Attila: Mikháza a falusi vendégfogadás útján. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./

2005. december 30.

Kovászna megyében több mint 68 ezer személy kért és kapott magyar igazolványt az utóbbi négy évben. A státustörvénnyel kapcsolatos információkat biztosító sepsiszentgyörgyi iroda több mint 42 ezer igazolvány, a kézdivásárhelyi tájékoztató iroda pedig több mint 26 ezer magyar igazolvány kibocsátását közvetítette. A sepsiszentgyörgyi iroda négy év alatt 3.265 diákigazolványt bocsátott ki. /Háromszéken több mint 68 ezren rendelkeznek magyarigazolvánnyal. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./

2005. december 30.

A Kolozs megyei Kérőben azóta építenek, mióta Szabó Csongort a református gyülekezet lelkészévé nevezték ki: már van megélhetést biztosító asztalosműhely is. Szabó Csongor tizenhárom éve érkezett Kérőre. Az asztalosműhely termékeit idén a Budapesti Nemzetközi Vásáron is sikerrel mutatták be. Közel húszan dolgoznak a műhelyben, amely a szolgáltatásokkal együtt a gyülekezet ötven emberének nyújt megélhetési lehetőséget. Az önépítkezéshez tartozik a nemzeti öntudatot erősítő Élő Forrás Alapítvány, ezen belül az idén hetedik ízben, több mint 500 fiatal részvételével megszervezett Kérői Szórvány Ifjúsági Tábor. Mindezt munkával, imádsággal tudták megteremteni. Minden tábor megszervezésekor szembesültünk azzal, hogy nem fog menni, nincs már hozzá erő. De a fiatalokkal való találkozás, a szeretetük, a ragaszkodásuk átbillentik őket a mélypontokon. /Benkő Levente: Szemben az árral a megmaradásért. Beszélgetés Szabó Csongor kérői református lelkésszel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./

2005. december 30.

Kalotaszegen még élnek a hagyományok, a népszokások, az ünnepeken a fiatalok szívesen öltik fel a népviseletet. Magyarkapuson karácsonykor a falu mindig együtt ünnepel. Szentestén a falubeliek templomba mennek, az ünnepi istentiszteleten a gyerekek és fiatalok műsort mutatnak be. Az istentisztelet után mindenki otthon a családjával ünnepelt. Helyi szokás szerint a kisfiúk és a legények kisebb csoportokba verődve házról házra járnak karácsonyt köszönteni. A házigazdák friss süteménnyel, különféle ínyencségekkel vendégelik meg a beköszöntőket. Karácsony első napjának reggelén a templomban úrvacsorát osztanak. Sebestyén Ferenc helybeli református lelkipásztor egyetlen nagy családként tartja össze a gyülekezetet. Kalotaszegen kizárólag Magyarkapuson énekelik az Úr Istennek Szent fia című egyházi éneket, mely ismeretlen szerzőtől származik. Délután a templomban az óvodások bemutatták műsorukat, majd kis ajándékot is kaptak. Az estét mindenki nagyon várja, ugyanis kezdődik a bál, melyet a falubeliek táncnak emlegetnek. Általában az első két napon más faluból fogadnak zenészeket (az idén a bogártelkieket hívták meg), a harmadik napon pedig a falu együttese, a Flash szórakoztatta a közönséget. Szokás szerint a bál éjfélig tart, azután a zenészek vacsorázni mennek a fényes fiúkkal, a fényes lányokhoz. Fényes lány csak az lehet, aki az idén konfirmált, a fényes fiúknak pedig pontosan két évvel kell nagyobbnak lenniük a fényes lányoknál. A fényes legények feladata „megfogadni” a karácsony első, másod- és harmadnapján szervezett bál zenészeit. A vacsora után folytatódik a bál. Szilveszter éjjelén, pontban éjfélkor, Magyarkapuson megkondulnak a harangok, és mindenki a templomhoz megy, attól függetlenül, hogy ki hol mulat a faluban. Nincs hagyományos istentisztelet. A presbiterek egyházi dalokat énekelnek, és köszöntőt mondanak a népnek a templom tornyából, majd kezdődhet is a tűzijáték. Reggel a fiúk ostorpattogtatással köszöntik az új esztendőt. /Török Á. Rebeka: Fényes legények, fényes leányok. Közös karácsony Magyarkapuson. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

2005. december 30.

Idén 2450–en látták meg a napvilágot Szatmárnémetiben, a Megyei Kórház szülészeti osztályán. Az újszülöttek közül 122–t hagyott magára édesanyja, s pár nappal a szülés után eltűnt az osztályról. A kórházban hagyott csecsemők nagy részénél sikerült felkutatni az elhagyó szülőt, aki végül magához vette az újszülöttet. Több esetben előfordult az is, hogy a szülő nő a kórházba kerüléskor hamis nevet adott meg, majd két nappal a szülés után eltűnt. A magára hagyott csecsemők két–három hetet töltenek az újszülött osztályon, az egészségügyi asszisztensek gondozásában. A szükséges iratok beszerzése után szociális anyákhoz kerülnek, majd esetleg örökbe fogadják őket. Jelen pillanatban a szülészeten két olyan kisfiút gondoznak, akiket otthagyott az édesanyjuk. /Bodnár Gyöngyi: Idén 122 gyermeket hagytak el születésük után. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 30./

2005. december 30.

Hűséges olvasóit jutalmazta a Hargita Megyei Könyvtár. Tizenhét olvasót részesítettek könyvjutalomban az idei esztendő könyvtárlátogatási statisztikáit figyelembe véve. Sok a hűséges olvasó, nagy az olvasás iránti igény – mondta Kopacz Katalin, a könyvtár igazgatója. Évente átlag 6000 könyvtárlátogatót jegyeznek. A legtöbb kölcsönzött könyv szépirodalmi munka – hangsúlyozta az igazgató –, ezt követik a történelmi munkák és a műszaki irodalom. A könyvtár állományában 270 ezer körüli könyv és más kiadvány található. /Sarány István: A szépirodalom a könyvtárlátogatók kedvence. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 30./

2005. december 30.

Botár László festményi láthatók Csíkszeredán a Petőfi utcai Golden Gallery kiállítóteremben. /Botár László a Golden Galleryben. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 30./

2005. december 31.

Ladányi Árpád lesz Fehér megye egyik alprefektusa. A 33 éves jogtanácsos sikeresen vizsgázott a prefektúrai főtitkári állásra, amely januártól, a prefektusok jogállását szabályozó törvény módosításának értelmében alprefetusi funkcióvá avanzsál. Rácz Levente Fehér megyei RMDSZ-elnök közölte, az országos egyezségek értelmében az RMDSZ-nek sikerült kialkudni a Fehér megyei prefektúrai főtitkári tisztséget. /Sz. K.: Magyar alprefektus Fehér megyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./

2005. december 31.

Demeter János, Háromszék megyei tanácselnök összegezte az eltelt esztendőt. Az év első felében aköltségvetési keretek szűkösek voltak, az év második felére rendeződött az anyagi oldal. A borvíz útja című projektet az Országos Fejlesztési Tanács finanszírozandóvá nyilvánította. Mintegy kilencmillió euró jön be Kovászna és Hargita megyébe fürdőtelepülések, valamint a Kovászna–Kézdi­vásárhely–Bálványos útszakasz felújítására. A Brassó és Hargita megyével közös projektjük, a 131-es megyei út korszerűsítése is fontos. Miniszteri látogatásra volt szükség, hogy a holtpontról kibillentsék a munkálatokat. A hulladékgazdálkodási ISPA-projektjüket szintén a finanszíro­zandóak közé sorolták. Hargita és Kovászna megyéből 111 helyi és két megyei önkormányzat partner ebben a tervben. Jó úton halad az Olt-mente településeinek vízellátását célzó projekt is. Most már azon dolgoznak, hogy Felső-Háromszéket is csatlakoztassák hozzá. Így a megye majdnem minden településén megoldódna a vízellátás. Nagyon fontos a kistérségi társulások létesítése. Az Európai Unió támogatja ezek létét, működését. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet székelyföldi fiókját még nem sikerült felavatni. Az ipari park ügye elakadt. A székelyföldi fejlesztési ügynökség létesítését megpályázta mind a három megye, s Kovászna megye nyerte meg. Ez tehát Sepsiszentgyörgyön lesz. /Szekeres Attila: Felkészülni a csatlakozásra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 31./

2005. december 31.

A Duna Televízió és a Kolozsvári Magyar Opera december 29-i közös operagálája társadalmi eseménnyé vált. Az előadás célja az volt, hogy összehozza a város operakedvelő magyarságát. Ehhez kellett a társulat lelkes támogatója, Selmeczi György, aki egy személyben rendező, karmester, ötletgazda. A műsor ötletdús összeállításáért lehet gratulálni neki. A több mint egy évszázaddal ezelőtti Kolozsvárt idéző képek harmonikusan illeszkedtek az est hangulatához. /Nagy-Hintós Diana: Gála, gála, gála… = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./

2005. december 31.

Idei évadja utolsó estjét rendezte meg december 29-én a Kultúrpalota kistermében a Látó marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat szerkesztősége. A Látó belső munkatársai olvastak fel írásaikból. A műsorvezető főszerkesztő, Gálfalvi György ez alkalommal költői mivoltában köszönthette a pódiumon korábbi szerkesztőtársaihoz csatlakozott, lapalapítóként is számon tartott Markó Bélát. A költő politikus elmondta, új költeményt 1990 óta nem volt ideje írni. Örül a lehetőségnek, hogy irodalmi összejövetelen lehet együtt írókollégáival és az olvasókkal. A folyóirat jelenlegi szerkesztői közül a legifjabb, Szabó Róbert Csaba három rövid prózáját, Vida Gábor egy szellemes írását, Láng Zsolt különleges szócikkeit, Gálfalvi György novelláját és Kovács András Ferenc Kavafisz átiratait ismerhette meg a hallgatóság. /(nk): Évbúcsúztató a Látó Irodalmi Színpadán. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 31./

2005. december 31.

Torján, az országút mellett jobb oldalt termetes kőporta tátong. A kerítés a torjai nemes család, az Aporok ősi birtokát határolja. Báró Apor Csaba agrármérnök most e telken lévő kertészlakásban él feleségével együtt. Nyolcvanötödik életévében még mindig gazdálkodik, s energiája nagy részét a kommunista rendszer által elkobozott családi vagyon visszaszerzésére fordítja. Az első erdélyi írásos bizonyíték az Apor családról 1311-ből származik, 1300 körül már itt laktak. Apor Péter (1676–1752), az író, a Meta­mor­phosis Transyl­vaniae (1736) szerzője, és az egykori püspök, boldog Apor Vilmos (1892–1945) csupán két közismert név a népes családból. A kitelepítésre egy éjszaka került sor, fél órájuk volt, hogy összecsomagoljanak, és teher­autóra üljenek. Először Sepsi­szentgyörgyre kerültek, majd Balázsfalvára. Ott voltak 1963-ig. Apor Csaba harmincöt évet dolgozott állami gazdaságokban, „kezdtem mint kertész, és végeztem mint főmérnök”, emlékezett. Apor Csaba 1991 márciusában, a 18-as, földtörvény meg­jelenése után költözött vissza Torjára, majd árverésen megvásárolta a volt állami gazdaság épületeit, amelyek hajdan a család birtokán voltak. Visszatért ,,azért, hogy a mi területünk megmaradjon”. Hétszáz esztendeje a család tulajdona, magyarázta, hozzátéve: ,,engem az Isten a magyar nemzet keretén belül teremtett meg. Az embernek vannak génjei is, van lelke is, és az ember lélekben ragaszkodik saját nemzetéhez, családjához.” ,,A katolikus hit és erkölcs alapján jó magyar akarok lenni, és az volt mindig a törekvésem, hogy ha tudok, használjak a magyarságnak.” Élete során az is előfordult, hogy el akart menni Erdélyből. De aztán mégsem tette, mert volt egy beszélgetése Márton Áronnal, aki csak annyit mondott neki: ,,ne menj el, fiam”. S ebből értett, ez az intelem egy életre elég volt. Az ősi udvarházat akarja helyreállítani, a mintegy hatszáz éves épületben maradtak régi freskók is. Szeretné, ha három gyermeke közül az egyik visszatérne Torjára, a másik esetleg a Maros menti birtokra, Dedrádszéplakra. Az egykori erdélyi arisztokrácia körében mostanában jellemző, hogy valami hazahozza az utódokat, még a gyermekeket, unokákat is. Az a baj, hogy a föld s az erdő visszaadása nagyon lassú, pedig a család gazdasági megerősö­déséhez kellene az egykor meglévő erdő s föld, anélkül nehezen tudják helyreállítani a kúriát. /(Mózes László): Aporék fiatalsága. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 31./

2005. december 31.

2006-ban két magyar győzelemre emlékezünk, a forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójára és a nándorfehérvári győzelem félezer és ötvenéves harangszavára. A magyarságtól ezt a győzelmet senki sem tudja elvitatni. Azok sem, akik kijelentették, miszerint unják a Kárpát-medence és a világ magyarságát egybeharangozó déli harangszót. Természetesen unják ők Nagy Imrének, a mártír-miniszterelnökének az utolsó szó jogán elmondott kívánságát is, amelyet a Háromszék nem véletlenül emelt új esztendei falinaptára mottójául: ,,E szenvedélyekből és gyűlöletből szőtt perben életemet kell adni eszméimért. Szívesen adom (…) Bizonyos vagyok benne, hogy a történelem el fogja ítélni gyilkosaimat. Csak egy dologtól borzadnék: ha gyilkosaim rehabilitálnának.” Úgy tűnik, hogy 2006-ban nemzeti szimbólumainkat is védenünk kell, meg kell védelmeznünk bizonyos szavainkat is, mint amilyen népünk-nemzetünk neve, írta Sylvester Lajos. Védelemre szorul a lyukas- vagy az Árpád-sávos zászló, az olyan szimbólumok, mint a turul, a szimbólumemberek, mint Wass Albert vagy Teleki Pál. Háromszékre hazabeszélve, védelmünkre szorulnak a felsőcsernátoni Rákossy Árpádok, akiket a Rákosi-diktatúrában és a Kádár-féle koncepciós perben ítéltek súlyos börtönös esztendőkre. /Sylvester Lajos: Újévi harangszó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 31./


lapozás: 1-30 ... 6961-6990 | 6991-7017




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998