udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7627 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 7621-7627
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2007. január 4.

Fülöp Dénes /Geges, 1938. máj. 18. – 1996. dec. 29./ Székelykeresztúron szerzett tanítói diplomát, oktatott Kendőben és Márkodon, a Bekecs alján. Elvégezte a marosvásárhelyi tanárképző főiskolát, magyar nyelv és irodalom – történelem szakon. Haláláig Makfalván tanárkodott. 1966-ban szakdolgozatként megírta Makfalva történetét. Összegyűjtötte Makfalva helyneveit, ez megjelent az ELTE-füzetek sorozatban, 1998-ban Budapesten. Összegyűjtötte a makfalvi helyi legendákat, ezek (más szerzők gyűjtésével egyben) a Beszélik rólunk, magyarokról... című kötetben jelentek meg (Budapest, 1999). Pedagógusként a legjobbak közül való, cikkei rendszeresen jelentek meg. Makfalván a helyi néprajzi múzeum 1975-ben nyílt meg. 2004 júliusában, a múzeum 30 éves évfordulóján felavatták a szövőszobát, amely Fülöp Irén munkáját és Zsigmond Dánielné Bernád Ilona adakozását dicséri. Fülöp Dénesnek nem kis része volt abban is, hogy az iskola 1999-től a Wesselényi Miklós nevét viseli. Makfalva azon ritka községek közé tartozott, ahol 1969-től 1989-ig irodalmi színpad működött. Ennek a szervezője-motorja is Fülöp Dénes volt, akit felesége, Fülöp Irén minden munkájában szívvel-lélekkel támogatott. Híre van a makfalvi képzőművészeti alkotótábornak. Előzménye az 1990-ben életre hívott Wesselényi Közművelődési Egyletben folyó élénk tevékenység, melyet szintén a Fülöp házaspár irányított. Az egylet tánccsoportot, irodalmi kört működtetett, képzőművészeti tárlatokat szervezett. A művésztábor 1999-ben felvette a néhai Nagy Pál marosvásárhelyi festőművész, tanár nevét. /Bölöni Domokos: Egy népművelő pedagógus emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

2007. január 4.

Adamovits Sándor, a Kemény János Alapítvány elnöke, marosvásárhelyi újságíró újabb könyve A vécsi vár vendégei című, a Helikon íróközösségét bemutató könyve után A Helikoni nagyasszonyok című műve, ebben az írófeleségeknek állít emléket. Szántó György felesége elválaszthatatlan volt világtalan férjétől, és egy időben annyit olvasott fel neki, hogy hangszálgyulladást kapott. Gulácsi Irén Benedek Elekhez írott leveleiből kiderült, hogy Gulácsi reggelente magatehetetlen férjét kicipelte a nappaliba, fotelbe ültette, majd bement a szerkesztőségbe. Nappalra ápolónőt fogadott a lebénult férje mellé, de az éjszakai felvigyázást maga látta el. Marosi Zsófia, Molter Károly felesége férje hatalmas irodalmi levelezését gyűjtötte össze. Molter ugyanis leveleit előbb piszkozatban írta meg, s miután elkészült a levél letisztázott változata, a piszkozatot a szemétkosárba dobta. A piszkozatokat összegyűjtve – közel ötezer levelet – névsor szerint rendszerezte felesége. Adamovits megjelenés előtt álló újabb könyve: A négybástyás irodalmi székesegyház. A Kemény János Alapítvány negyedévenként Marosvásárhelyen irodalmi estet szervez. /Jánossy Alíz: Írók, feleségek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 4./

2007. január 4.

Nulla lejnyi támogatással született meg a kötet – mondta a hatéves nagyváradi Europrint Kiadó legújabb könyvéről Derzsi Ákos igazgató. A december 21-én tartott könyvbemutatón Gittai István tizenhatodik kötetét ajánlották a megjelentek figyelmébe a nagyváradi Tibor Ernő Galériában. Gittai István hatvanadik születésnapját betöltötte. – Nem volt eddig olyan tapasztalatom, hogy egy kiadó a saját pénzén támogassa egy kötet megjelenését – mondta a szerző. A kötetet Pataki István költő, a Reggeli Újság főmunkatársa méltatta, akit 35 éves barátság fűz a szerzőhöz. /Fábián Tibor: Gittai István szerelmi költészete. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 4./

2007. január 5.

A román és a magyar határrendőrség vezetői január 4-én Nagyváradon aláírták azt az együttműködési tervet, amely szerint az ellenőrzést végzik a román–magyar határátkelőknél. /Román–magyar közös határellenőrzés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2007. január 5.

A román kormány intézkedéseket kíván hozni a bevándorlás előmozdítására, hogy ellensúlyozza a lakosság lélekszámának folyamatos apadását és a számos iparágban – főként textiliparban és építőiparban – jelentkező munkaerőhiányt, írta a Cotidianul című bukaresti napilap. Bukarest elsősorban a szomszédos országokban – így Moldovában és Ukrajnában – élő román kisebbség tagjait kívánja áttelepülésre ösztönözni. A Belügyminisztérium előrejelzése értelmében a lakosság lélekszáma 2050-ig akár 16 millióra is apadhat, ennek a fele pedig nyugdíjas korú lenne. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

2007. január 5.

A Közpolitikai Intézet (IPP) nyilvánosságra hozott elemzése szerint az ország polgármestereinek 27 százaléka egy másik pártba igazolt át 2006-ban. Ez az arány 2004 júniusa és 2005 decembere között 12 százalékos volt. Az IPP szerint elsősorban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) használta ki a politikai migráció előnyeit, és főként az ezt szabályozó törvény életbe lépése előtti napokban pártjukba vonzottak sok polgármestert és önkormányzati képviselőt. A demokraták 99 polgármestert fogadtak be közvetlenül a választások utáni évben, a következőben pedig 331 polgármester felvételét hagyták jóvá. Jelenleg a PD-nek 786 polgármestere van, akiknek csupán 47, 7 százaléka jutott mandátumhoz a 2004-es helyhatósági választásokon a párt listáin. /A polgármesterek 27 százaléka más pártba igazolt át. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2007. január 5.

Az újprotestáns felekezetek elégedetlenségét váltotta ki a tavaly elfogadott romániai kultusztörvény, mivel hivatalos elismerésük és állami támogatásuk szinte lehetetlenné válik. A romániai neoprotestáns felekezetek védelmére kelt a Washingtonban élő Joseph K. Grieboski emberjogi harcos, valamint az általa alapított és vezetett amerikai Vallás és Közpolitikák Intézete. A washingtoni intézet szerint a bukaresti törvényhozás által elfogadott jogszabály „Európa legrosszabb kultusztörvénye”. „A törvény érvénybe lépése a vallásszabadság és az emberi jogok elleni támadást jelenti” – szögezte le Grieboski. Az amerikaiak azt sérelmezik leginkább, miszerint az államilag támogatható felekezetek közé csak azok a vallási közösségek tartozhatnak, amelyek legkevesebb 23 ezer tagot számlálnak, vagyis Románia lakosságának 0,1 százalékát teszik ki. A kultusztörvényt több romániai civil szervezet is bírálta, főleg azt a szakaszát, amely tiltja az egyházak becsmérlését. /B. T.: Washingtoni bírálat a kultusztörvény miatt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2007. január 5.

Közismert: bár a megyék által befizetett összegek és a központi alapból visszaosztott pénzek egyáltalán nem arányosak a hozzájárulásokkal, a múlt év első 10 hónapjában a legkisebb összeget (144 millió RON) Kovászna megye kapta, a felső határ 641 RON (Konstanca megye). A „vesztesek” listáján elöl szerepel Bihar és Temes megye, ez utóbbi kettőnek több mint egy milliárd a deficitje. Teljes pénzügyi decentralizáció szükséges, hogy az adók többsége helyben maradjon – vélekedett Mátis Jenő képviselő. /Sz. K.: Toplista: az egyes megyék részesedése a központi költségvetésből. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2007. január 5.

A magyar–román határ két oldalán elhelyezkedő települések próbálnak összefogni és közös projekteket kidolgozni. Mivel könnyebben lehet európai uniós pénzeket elnyerni régiós szintű együttműködés keretében, öt erdélyi és öt magyarországi helység dolgozik minél szorosabb kapcsolat kialakításán. Kisiratos, Nagyiratos, Nagypereg, Pécska és Szemlak vezetői és magyar partnereik már két alkalommal is összeültek megvitatni a partnerség konkrét lépéseit. A települések polgármesterei, illetve alpolgármesterei minirégió létrehozására gondolnak, melyet jogilag a közösen létrehozandó egyesület képviselne. /(Sinka): Határon átnyúló minirégiót szerveznek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

2007. január 5.

A nem kellőképpen előkészített módosításokból fakadó bizonytalansági tényezőkkel is szembesülni kényszerül az év első periódusában a romániai magyar vállalkozó. A kisebb összegű támogatások várható kiiktatása most a civilszféra kezdeményezéseinek – például a településünnepek megrendezésének – ellehetetlenülését vetíti elő. A kitaposott ösvények egy része járhatatlanná vált. /Csinta Samu: Eltaposott ösvények. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

2007. január 5.

Január 4-én Kolozsváron is bemutatkozott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) új rektora, Dávid László, valamint a megválasztása nyomán megüresedett tisztségbe lépő új rektor-helyettes, Szép Sándor. Az 50 éves rektor végzettségét tekintve folyamatirányító számítógépek szakosodású villamosmérnök, 1997-től a műszaki tudományok doktora. Az EMTE-n 2001 óta oktat, 2004-től az egyetem rektor-helyettese. Szép Sándor vegyészmérnök, a műszaki tudományok doktora, 56 éves, 2003 óta társult egyetemi tanár, 2006-tól pedig egyetemi tanár az EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Karán. Az intézmény új vezetősége ismertette programját, célkitűzéseit, amelyek között első helyen szerepel az egyetem intézményes akkreditációja, illetve a román állam anyagi támogatásának a megszerzése. Fontos a minőség biztosítása, szintén lényeges szempont a bővítés. Kolozsváron önerőből saját kari épületet fognak létesíteni, bővítik a képzés kínálatát, a már meglevő szakokon pedig tartják a tavaly közölt beiskolázási számokat. Céljaik egyike, hogy mesterképzést indítsanak minden olyan szakon, ahol alapképzés is folyik. Májusban Marosvásárhelyen közös laboratóriumot indít a Sapientia EMTE és a Tokiói Műszaki Egyetem. Dávid László rektor szerint az EMTE akkreditálása után és a román állam anyagi támogatásában való részesülésével betölthetné akár az önálló állami magyar egyetem szerepét is. Ezzel kapcsolatosan a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke, Hantz Péter kijelentette: fontos lenne, hogy a Sapientia megkapja az őt megillető román és magyar állami támogatást, de ezáltal nem váltaná meg a Bolyai Egyetemre vonatkozó igényt. Hantz szerint a Sapientia csak az egyik része a kiépítendő erdélyi magyar egyetemi hálózatnak. /E.-R. F.: Bemutatkozott az EMTE új rektora. Legfontosabb cél az intézményes akkreditáció. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ Románia európai uniós csatlakozásának egyik következménye, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) hallgatói bármelyik európai egyetemen hallgathatnak előadásokat, majd visszatérhetnek tanulmányaik befejezésére. Egyebek között ezt tartják a Sapientia EMTE vezetői olyan lehetőségnek, amely intézményükhöz vonzhatja a diák-jelölteket. Dávid László, a Sapientia EMTE rektora szerint az egységessé vált kreditrendszer külföldi diákok számára is lehetőséget biztosít a Sapientián történő áthallgatásra. Egyebek között tervezik külön angol és magyar nyelvű előadások bevezetését: ha ez megvalósul, a más országból érkező diák maga választhatja meg, milyen nyelvű egyetemi előadást vagy szemináriumot látogat. /Kelemen Tamás: Kétnyelvű képzést terveznek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

2007. január 5.

Összesen 75 ezer lejnyi büntetést rótt ki három tévéadóra az új felállásában január 4-én első alkalommal ülésező Országos Audiovizuális Tanács (CNA). A médiafelügyeleti hatóság október elejétől december közepéig működésképtelen volt amiatt, hogy a parlament nem újította meg néhány CNA-tag lejárt mandátumát. Az első büntetést a National TV kapta A probléma veleje című műsoráért, amelyet három esetben is elmarasztalt a tanács. A tévéadó mindhárom esetben Gigi Becalinak „köszönheti” a büntetést, mivel az üzletember sértő nyelvezetet használt néhány személyiséggel szemben. A nacionalista, magyarellenes hangnemet sem mellőző Gigi Becali ellen a legutóbbi SZKT-n Markó Béla szövetségi elnök is szót emelt. /Mihály László: Becali újra munkát ad a CNA-nak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2007. január 5.

Az ítéletidőnek csak túlzással nevezhető hóesés óriási zavarokat okozott Romániában a közlekedésben, áramszolgáltatásban, s még ennél is nagyobbakat a turisták épségének biztosításában. A havazás nagyjából az ország délkeleti részét meg a Székelyföldet érintette, ennek ellenére aránytalanul nagy volt a zűrzavar. Január 5-én reggel még 1038 település volt teljesen vagy részlegesen áramellátás nélkül. Öt országutat zártak le, köztük az egyik legforgalmasabbat, az E60-as nemzetközit a Brassó-Ploiesti közötti szakaszon, többek között azért is, mert az úttesten széldöntött fák feküdtek. /Települések szigetelődtek el, utakat zártak le a havazás miatt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2007. január 5.

A határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatok ellátására az idei évi költségvetésben ugyanannyi forrás szerepel, mint a 2006. éviben – közölte Gémesi Ferenc, Miniszterelnöki Hivatal (MeH) nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Ez nagyjából mintegy 12 milliárd forint körüli összeget jelent. A források döntően a MeH fejezetében szerepelnek, de az Oktatási és Kulturális Minisztériumnál, illetve még több tárcánál is található „határon túli” támogatás. A változások között említette az elmúlt évhez képest, hogy az egészségügyi tárcához kerültek azok a források, amelyeket a határon túli magyarok egészségügyi ellátására biztosítanak. Megemlítette még a földművelésügyi tárcát is, ahol a gazdaszervezeteknek különítettek el támogatási összegeket. A szakállamtitkár szerint az, hogy nem csökkentették a határon túli magyarokra szánt forrásokat, jelzi: a figyelem megmaradt e területen. Kitért arra is, hogy a Szülőföld Alapba egymilliárd forintot terveztek ugyan, de a megszűnő közalapítványoknak szánt forrásokat is ide csoportosítják át. Összességében két, legfeljebb két és fél milliárd forintra „töltődhet” fel a Szülőföld Alap – tette hozzá. /A kormány nyugtatgatja a határon túliakat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ A szakállamtitkár azt is elmondta, hogy a megszűnő Illyés, az Apáczai és az Új Kézfogás közalapítványok 30-40 munkatársa közül “nagyjából” hatan dolgozhatnak majd a Szülőföld Alap irodájában, ahol várhatólag 10-12 munkatárs fogja ellátni a feladatokat. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke aggodalmát fejezte ki a szervezetnél dolgozó, a határon túli magyarok ügyeit jól ismerő munkatársak jövőjéért. Pomogáts Béla szerint a közalapítványnál dolgozó, sokéves tapasztalattal bíró szakembereket helyzetismeretük kiválóan alkalmassá teszi a további munkára. Pomogáts Béla nehezményezte, hogy nem kapott hivatalos tájékoztatást a támogatási rendszer tervezett megváltozásáról, nem hívták meg arra a találkozóra sem, amelyen a határon túli ügyekről volt szó. Azokra a meg nem erősített hírekre, amelyek szerint megszűnnének az 50 ezer és 300 ezer forint közötti, úgynevezett kis összegű támogatások, Pomogáts azt a véleményét fejtette ki, hogy egy ilyen döntés a kisközösségi élet kárára lehet. /Változatlan összegek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

2007. január 5.

Szilveszter éjszakáján Csíkszeredában a tapstéren ünneplő fiatalok közül ketten a magyar lobogót bontották ki, s a csendőrök azonnal közbeléptek. Csúcs Mária újságíró, az eset szemtanúja elmondta: a rendőrök nem bántották a fiatalokat, a zászlót sem vették el, csak összecsavartatták s eltetették velük. Lenghet-e tehát szabadon a magyar zászló Csíkszeredában? Ma is érvényben van a kérdést szabályozó 75/1994-es törvény, mely kimondja: más államok lobogóit csak hivatalos alkalmakkor, rendezvényeken, kisebbségek hivatalos rendezvényein lehet kifüggeszteni, csak a román zászlóval együtt, az arra kijelölt helyeken. Csak a magyar zászlót illeti megkülönböztetett figyelem a hatóságok részéről, a meccseken amerikai, angol, francia zászlók szabadon lengenek. /Szondy Zoltán: Lenghet-e a magyar zászló? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./

2007. január 5.

A diszkriminatív választási törvény ellen tiltakozva lemondott tisztségéről Thamó Csaba, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) udvarhelyszéki elnöke, illetve dr. Szakács István Péter, a szervezet székelyudvarhelyi elnöke. – Tiltakozunk az ellen, hogy szervezetünket diszkriminálják, és egy helyhatósági választáson nem vehetünk részt – indokolta döntését Thamó Csaba leköszönő. A választási törvény ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a február 4-én sorra kerülő, székelyudvarhelyi helyhatósági választásokon az MPSZ saját jelölteket állíthasson. A törvény, mely valamennyi, parlamenten kívüli kisebbségi szervezetet kizár a versenyből, még 2004-ben, az RMDSZ és az akkor kormányon lévő Szociáldemokrata Párt paktumának eredménye. /Szász Emese: Lemondott MPSZ- tisztségviselők. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./

2007. január 5.

Az elmúlt években növekedett a sepsiszentgyörgyi megyei kórházban világra jött újszülöttek száma, tavaly viszont nagy volt a vissza­esés. Ennek magyarázata lehet a magánkórházak megjelenése, vagy az, hogy a múlt évben elkezdődött épületfelújítási munkálatok miatt többen más helységbeli kórházakat választottak szülésre – tény, hogy míg 2002-ben 1221, 2003-ban 1292, 2004-ben 1394, 2005-ben pedig 1421 kisbaba született a sepsiszentgyörgyi kórházban, tavaly csupán 1262. Közülük 508-an megyeszékhelyi lakosok gyerekei, 368 (72,44 százalék) kisgyereket magyarnak, 114-et (22,44 százalék) románnak, 26-ot más nemzetiségűnek jelentettek be szüleik. 2005-ben a sepsiszentgyörgyi kórházban született 1421 kisgyerek közül 614 volt a városlakó szülőké, 468-at (76,22 százalék) magyarnak, 92-t (14,98 százalék) románnak, 54-et más nemzetiségűnek jelentettek be. Az elhalálozások növekvő száma Sepsiszentgyörgy lakosságának fogyatkozását mutatja, 2002-ben 714, 2003-ban 763, 2004-ben 743, 2005-ben 697, tavaly pedig 711 elhalálozást jelentettek be. A 2005-ben 697 elhunytból 456 sepsiszentgyörgyi illetőségű volt: magyar nemzetiségű 407 (89,25 százalék), román nemzetiségű 41 (8,99 százalék). A tavaly elhalálozott 711-ből 448 volt sepsiszentgyörgyi lakos, közülük 405 (90,4 százalék) magyar nemzetiségű, 42 (9,37 százalék) román nemzetiségű. /Váry O. Péter: Fogy Sepsiszentgyörgy lakossága. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./

2007. január 5.

Újabb hat esztendőre megválasztották Pap Géza kolozsvári lelkészt az Erdélyi Egyházkerület református püspökévé. A december 8-i egyházkerületi közgyűlés többek között Kató Béla főjegyzőnek is bizalmat szavazott még egy mandátumra. Az illyefalvi lelkész-püspökhelyettes vallja, továbbra is hangsúlyosan képviseli Székelyföldet és a székely közösséget Kolozsváron. Kató Béla kifejtette, új kánon egyik leglényegesebb tétele, hogy nincs élethosszig tartó egyházi tisztségviselés, egy lelkész legfennebb két egymás utáni ciklusban viselheti a püspöki tisztséget. Ez modellértékű lehet az erdélyi magyarság életére vonatkozóan is. Pap Géza jól képzett teológus. Bár sok a dolga püspökként, ez idő alatt mégis három könyvet írt, és doktorált. Kató hangsúlyozta: az egyháznak meg kell szerveznie az intézményes szeretetszolgálatot, ezért alapították meg a Diakónia Keresztyén Alapítványt. Százötven olyan gyülekezet van, ahol nagyon kevés a lélekszám, a lelkészek nagyon kevés pénzből tartanak fenn egy-egy egyházközséget. Háromszázhatvannégyezer nyilvántartott reformátusa van az Erdélyi Református Egyházkerületnek, ennél százezerrel több a valóságban, a népszámlálási adatok szerint. /Fekete Réka: Élő egyház: Esztendőfordultán az erdélyi reformátusok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./

2007. január 5.

Bánházi Emőke három évig volt a margittai O. Goga Középiskola magyartanára, majd szeptemberben egyéves ideiglenes kinevezéssel került a szaktárcához, kisebbségi főosztályának referense lett. Fő feladatai közé tartozik a magyar nyelv és irodalom, az anyanyelv-specifikus tantervek elkészítésének koordinálása, valamint a minisztérium főosztályaival és az Országos Értékelő és Vizsgáztató Bizottsággal való kapcsolattartás a magyar nyelvű oktatás területén. Szerinte a tanterv túlságosan tág lehetőséget kínál az értelmezésre, egyúttal olyan koncepciót tükröz, amellyel nem minden tanár tud azonosulni. Szintén gondnak tartja, hogy a tanárok többsége nem a tanterv, hanem az érvényben levő tankönyvek egyike alapján tervezi meg a tanítási folyamatot. Ez nem helyes, a tanterv képviseli az egységes követelményrendszert. Az is gond, hogy a tanterv megfelelő értelmezéséhez nem áll kellő segédanyag minden tanár rendelkezésére. Jövőre a megújított XII. osztályos tantervet vezetik be, folytatásaként az idén bevezetett XI. osztályosnak. /Nagy-Hintós Diana: Nem egylépéses folyamat a tanügy reformja. Beszélgetés Bánházi Emőkével, az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának referensével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2007. január 5.

Évek szükségesek ahhoz, hogy eltűnjenek az összevont osztályok, s ezzel párhuzamosan új támogatási rendszert is ki kell építeni, hogy azok a diákok se kerüljenek hátrányos helyzetbe, akik kisebb településen élnek. Nemrégiben jelentette ki Mihail Hardau a tanügyminiszter, hogy Romániában nem lesznek összevont osztályok. Kónya László, megyei főtanfelügyelő–helyettes elmondta, hogy a szaktárca vezetőjének a bejelentését hosszú folyamat követi, nem lehet azonnal teljesíteni. /(gyöngyi): Hosszú folyamat az összevont osztályok megszüntetése. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 5./

2007. január 5.

A háromszéki Zalánpatakon az óvodában öt gyerek jár, a másik teremben, az iskolában mindössze hét gyermek tanul az összevont osztályban. A múlté lesz az 1907-ben épített iskola. Rossz állapotban van, le kell bontani. Új, emeletes iskolát építenek, szolgálati lakással, központi fűtéssel ellátva. A régi helyén pedig udvar és játszótér lesz a gyermekeknek. Györgydeák Zenóbia nyolc éve végzett a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző Főiskolán, azóta tanít, az utóbbi négy évben Zalánpatakon. Zalánpatak a maga elöregedő 130 lakójával és magára hagyatottságával a Székelyföld egyik legkisebb és legeldugottabb faluja. A falu közigazgatásilag a nemrég önállósult Málnás községhez tartozik. Tavaly ősszel felavatták a falu felújított parányi kultúrotthonát. Kovászna megye főtanfelügyelője. Keresztély Irma szerint a népesedési mutatóktól függetlenül Háromszéken egyetlen óvodát és iskolát sem zárnak be, és a tervbe vettek mindegyikét felépítik. Egyetlen falusi elemi iskoláról sem szabad lemondani. /Benkő Levente: A holnaputánnak épülő iskola. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

2007. január 5.

A matematika magas szintű művelése a Kárpát-medencében a két Bolyaival kezdődött. A legújabb kutatások tükrében egyre világosabb, hogy tevékenységük nem csupán tudománytörténeti, de kultúrtörténeti horderejű is. Halálának 150. évfordulóján, 2006-ban emlékezett meg az utókor Bolyai Farkasról. A Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában tartott emlékülések a nagy tudós életművének teljességét világították meg. Matematikusi ténykedésén túl drámaírói, néprajzkutatói, kertészmérnöki és fizikusi tevékenységéről is szó esett. Munkásságának egyetemességét bizonyítja, hogy a magyar nyelvterület egészéről érkezett kutatók számoltak be a teljes életmű feltárásában elért legújabb eredményeikről. A rendezők a csíkszeredai Bolyai Farkas emlékkonferenciát a kiváló középiskolai matematikatanárok tevékenységét jutalmazó Farkas Gyula emlékérem odaítélésével kapcsolták össze. Farkas Gyula a tizenkilencedik-huszadik századforduló kiemelkedő kolozsvári fizika professzora volt, aki főleg matematikai tevékenysége révén vált világhírűvé. Az arcképét ábrázoló plakettet 2006-ban Bandi Árpád marosvásárhelyi, Bencze Mihály brassói és Farkas Miklós segesvári matematikatanárnak ítélték. A Farkas Gyula emlékérem Széchenyi Kinga budapesti képzőművész nagylelkű adománya. A művész személyes ajándékát, a Bolyai Farkast ábrázoló plakettet, a Bolyai kutatásban kifejtett tevékenységéért dr. Oláh Gál Róbert csíkszeredai egyetemi adjunktus vehette át. /N. J.: Kultúrtörténeti visszatekintő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2007. január 5.

Gyergyószentmiklóson a Tarisznyás Márton Múzeum készül a város centenáriumi évére, mondta Csergő Tibor András, a múzeum igazgatója. Tervezik egy Gyergyó környéki képgaléria kialakítását, amelyben helyet kapnának az innen elszármazott képzőművészek, Karácsony János, Köllő Miklós, Borsos Miklós, Márton Árpád alkotásai; díszkiadványt készítenének a város 100 esztendejéről, felkutatnák az évszázad mindenkori polgármestereit. Egyik legnagyobb magvalósítás lenne, ha sikerülne megszerezni Vákár Tibor üvegnegatívjait, amelyek hitelesen mutatnák be a század eleji Gyergyószentmiklós „tükörképét”. A múzeum udvarára miniskanzent is létesítenének. A vízimalom mellett álló vízifűrészt tavasszal beindítják, a nagyközönség megtekintheti ezt a régi technológiát, amely már teljesen kiveszőben van. /Barabás Márti: Gyergyószentmiklós centenáriumára tervez a helyi múzeum. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2007. január 5.

A temesvári Gyárvárosi Szülők Egyesülete az év végén megszervezte a Varázsolj mosolyt az arcokra elnevezésű akciót, melynek keretében egy lelkes fiatalokból álló csoporttal meglátogatták a csáki Caritas öregotthonát, számolt be a történtekről Sipos Ilona, az egyesület alelnöke. Ajándékcsomagokkal kedveskedtek, verses-zenés összeállítással varázsoltak ünnepi hangulatot az öregek otthona lakói számára. A Varázsolj mosolyt az arcokra akció ezzel nem ért véget, mert a szülői egyesület és a fiatalok ajándékcsomagokat osztottak a gyárvárosi, vöröscsárdai, újmosnicai és magyarmedvesi, szociálisan hátrányos helyzetű családok gyerekeinek is. /P. L. Zs. Mosolyt varázsoltak az arcokra. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

2007. január 5.

Több mint harminc év után először lép fel a Kolozsvári Magyar Opera a város román operaházában, a Kolozsvári Nemzeti Operában, Bartók Béla két színpadi művét, a Fából faragott királyfi című táncjátékot és A kékszakállú herceg vára című operát adják elő január 7-én. A két társulat természetesen eddig is folyamatosan együttműködött, az énekesek, karmesterek vendégszereplése révén – Hary Bélát, Horváth Józsefet jól ismeri a román opera közönsége –, azonban vendégjátékra csak a hetvenes években volt példa. /Rostás-Péter Emese: Bartók-művek a Bocskai téri színházban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

2007. január 5.

A délvidéki Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház januárban Erdély hat városában mutatja be a Magyarországon nagy sikerrel játszott A világ és a vége c. drámát, mely Wass Albert Jönnek és Adjátok vissza a hegyeimet című kisregényeinek színpadi változata, Andrási Attila rendezésében. Az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság szervezésében zajló színdarabturné állomásai Székelyudvarhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Nagyvárad, illetve Kolozsvár. /Wass-színdarabturné. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2007. január 5.

Nagyváradon megtekinthetők a Kőrösvidéki Múzeumban az Őszi Szalonon szereplő Hajdú-Bihar és Bihar megyei kortárs képzőművészek alkotásai. /Őszi szalon Váradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2007. január 5.

Megjelent Lőrincz György Áldozatok /Riportregény. Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2006/ című riportregénye ama káros fejlődésképtelenség kényszerű fejlődésrajza, mely a főhős Tonk Mártonra – de rajta keresztül az erdélyi magyarság jelentős részére – méretett a kommunista rendszerben. A regénybeli székely városkát elárasztó megújulásra Tonk Márton és társai néma szemlélődéssel válaszolnak. – Tonk Márton szabályosan belepusztult a rendszerváltásba. /Cseke Gábor: Mondani könnyű. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./

2007. január 5.

Elhunyt Nagy Gáspár költő, mintegy húsz vers-, próza- és esszékötet szerzője. A Kossuth- és József Attila-díjas alkotót 57 éves korában, türelemmel és méltósággal viselt hosszú szenvedés után, január 3-án érte a halál. „Nagy Gáspár munkásságát a magyarság sorskérdései iránti érzékenység és a felelős emberi létezés igénye határozta meg” – fogalmazott nekrológjában a Magyar Katolikus Rádió, amelynek kulturális szerkesztőségét 2004 óta a költő vezette. Pályája kezdetén népművelő és könyvtáros, majd a Móra Kiadó szerkesztője volt, 1989-ben a Hitel szerkesztője lett. A fiú naplójából című, 1956-ot idéző verse miatt a Tiszatáj folyóiratot 1986-ban betiltották. Szabadrabok című, 1999-ben megjelent gyűjteményes kötete tartalmazza mindazokat a verseket, amelyeket korábban a cenzorok miatt ki kellett hagynia köteteiből. /Elhunyt Nagy Gáspár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2007. január 6.

Sok szó esik mostanában a határon túli magyarság támogatására létrehozott Szülőföld Alap átszervezéséről, melyek aztán odaát meg itt is siránkozásrohamokat váltanak ki, írta a Népújság. A módosításról elhangzó nyilatkozatok zavarosak. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, hogy a határon túli magyar közösségek pályázatainak támogatása nemcsak a Szülőföld Alap, hanem minisztériumok, intézmények szakterületein keresztül is elérhető lesz. A határon túli magyar közösségek javaslatai nyomán alakulnak ki azok a legfontosabb támogatási irányok, amelyekre a határon túli szervezetek pályázhatnak. A pályázati kiírás, a pályázatok benyújtásának s a pályázati űrlapok eljuttatásának és visszajuttatásának a rendszere még Takács Csaba számára is ismeretlen. Azért aggódik, mert vannak közösségek, amelyek résztámogatásként megszerezték volna a százezer forintot, és hozzáadva más forrásokat, kialakulhatott volna az a keret, amellyel például fenn lehet tartani egy helyi hagyományőrző csoport tevékenységét, meg lehet írni egy monográfiát és így tovább. Ezért lenne káros, ha megszűnnének a kisebb összegű támogatási lehetőségek. Ugyanígy fontos kérdés a normatív támogatás. A hagyományos vagy új, 1989 után alakult intézmények, mint az EMKE, az EKE, az EME, a Magyar Nyelvápolók Országos Egyesülete és mások, szakmai és tudományos tevékenységükkel hozzájárulnak az egyetemes magyar kultúra, tudomány értékeinek megőrzéséhez és folyamatos gyarapításához. Ennek a közéletnek a megszervezése pénzbe kerül. Nem igaz, hogy az erdélyi magyar közösség kizárólag magyarországi támogatásokból akar fennmaradni. Viszont egy biztos fogódzó nélkül nehezen tudnak jövőt tervezni, folyamatosan dolgozni. Jelenleg folyik a Szülőföld Alap operatív apparátusának a kialakítása. Közben akadoztak a tavalyi támogatások is. Gondot jelent, hogy a testületek tagjainak zöme a magyar kormány által kinevezett, a minisztériumok és intézmények által javasolt személyekből áll. Erdélyben az eddigi szaktestületek, több mint 120 romániai magyar értelmiségi, szakemberek, az egyházaktól a képzőművészekig, a tanároktól a közgazdászokig, önkormányzati képviselőktől egészen a néprajzkutatókig döntöttek arról, hogy ki kapja meg a támogatást például az Illyés Alapítványtól. Több mint 14 éve évről évre eldöntötték, hogy kik lesznek a kedvezményezettek 50 ezer forinttól akár 10 millió forintig. Ennek a testületnek a megszűnésével szűkül a rálátás, a mérlegelési lehetőség. /Mózes Edith: Általánosságok – siránkozással körítve. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 7621-7627




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998