udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 84 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-84
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2005. december 9.

Bihar megye több mint 50 települése részesül abban a 12 millió összértékű támogatásban, amelyet infrastrukturális beruházások befejezésére utalt ki december 8-i ülésén a tartalékalapból a román kormány. Ez csupán egyike a több erdélyi magyar megyét is közvetlenül érintő kormányhatározatnak. Borbély László közmunkaügyi miniszter közölte, a kormánytámogatásban részesült 24 megye közül 8 kifejezetten magyarlakta. A Bihar megyei kedvezményezett települések között van Szalonta, illetve Biharfélegyháza, Értarcsa, Hegyközcsatár és Tóti község. Ezek a magyarlakta helységek – a helyi és megyei RMDSZ szervezetek kezdeményezésére – összesen 2 millióhoz jutottak. A pénzt vízvezeték- és úthálózat-javításokra fordítják. Hargita megye összesen 4,5 millió értékű támogatást kapott. Az összeg Csíkszereda, Csíkcsicsó, Gyergyótölgyes, Gyergyóremete, Balánbánya, Felsőboldogfalva, valamint a megyei tanács között oszlik meg, szintén infrastrukturális beruházások befejezésére, út- és hídjavításra költik. Kovászna a megyei és községi utak, pallók és hidak, felüljárók javítására, illetve a csatornahálózat felújítására fordítja majd a kiutalt másfél milliót. Hasonló a rendeltetése a Szatmár megyének kiutalt 2 millió lej támogatásnak is, Brassó megye 2 milliót költhet a Brassó és Kovászna megyét összekötő megyei út – javítására. Hargita megye újabb 3 milliót, Maros megye székhelye és a közigazgatásilag Marosvásárhelyhez tartozó Marosszentgyörgy pedig másfél milliót kapott a lakossági fűtéspótlék biztosítására. /Gujdár Gabriella: Jelentős összegű kormánypénz ütötte a „magyar megyék” markát. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

2006. február 2.

A Márton Áron Gimnázium /Csíkszereda/ diáktanácsa szervezte meg február 1-jén a középiskolások irodalmi kreativitás versenyének helyi szakaszát. Megjelentek a házigazda gimnázium diákjai mellett a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium, a székelyudvarhelyi Backamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium és a balánbányai Liviu Rebreanu Szakközépiskola tanulói is. /Takács Éva: Középiskolás diákok versenyei. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./

2006. május 3.

A Hargita Megyei Ifjúsági Napokat lezáró konferencián május 2-án előadást tartott többek között Kötő József, az Oktatási és Kutatási Minisztérium államtitkára; Darvas Kozma József esperes-plébános, valamint fiatal szociológusok és ifjúsági szervezetekben tevékenykedők. Az előadások témái a fiatalok szabadidős tevékenységeit, fiatal közéleti tisztségviselők problémáit érintették, nem utolsósorban részletesen szó esett arról is, hogy az egyház miként járul hozzá a felnövekvő generáció szabadidős tevékenységeihez. A konferenciát követően három kategóriában osztottak ki díjakat. Annak függvényében, hogy melyik település mekkora összeget fordít ifjúsági tevékenységekre, az ifjúságbarát település első helyezettje Csíkmadaras, második Gyergyószárhegy, harmadik pedig Csíkszentimre lett. A legeredményesebb ifjúsági szervezet első díját a Szentmihály-Ajnád-Vacsárcsi Ifjúsági Szervezet (SZAVISZ) kapta, második helyen a Csángó Ifjak Középloki Közössége végzett, míg a harmadik helyen a Csekefalvi Ifjúsági Egyesület és a Concordia Egyesület osztozott. A közösségért kiemelten tevékenykedő fiatal díj első helyezettje a gyergyóditrói Fazakas Szilárd, a második díjat megosztva a gyimesközéploki Gellért Adél és a gyergyószentmiklósi Sándor Piroska kapták, a harmadik díjat pedig a balánbányai Kovács Róbert érdemelte ki. /Orbán Ferenc: Ifjúsági díjakat osztottak ki. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

2006. június 17.

Június 16-án a Hargita megyei balánbányai bányát hivatalosan is bezárták. 640 alkalmazott került az utcára. A bányászok a vállalattól szolgálati idejük függvényében kárpótlásban részesülnek. A bánya bezárásával Balánbányán a munkanélküliségi mutató elérte a 30%-ot. Helyi szinten semmilyen munkalehetőség nincs. Ezért az elküldött bányászok többsége külföldön akar munkát vállalni. Az utóbbi 400 évben a bánya jelentette az egyetlen megélhetési lehetőséget a város 8000 lakosának, de a környékbeliek számára is. /Lakat a bányán. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 17./

2006. augusztus 4.

Két napja új házfőnökük van a székelyudvarhelyi Ferenc-rendi szerzeteseknek. A 44 éves, balánbányai születésű Mihály testvér a Csíksomlyóra távozott Anaklét testvért váltotta fel a házfőnöki teendők terén. Mihály testvér elmondta, hogy Gyulafehérváron végezte a teológiát, majd Esztergomban volt novícius, tehát a szerzetesi életbe való bevezetés egy része ott történt. Erdélyben, Magyarországon barátnak tekintik a szerzetest. Ez különösen a török elnyomás idején terjedt el, mert kolduló rendként fennmaradhatott a szerzetesrend. /Katona Zoltán: Hivatás a hivatáson belül. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 4./

2006. szeptember 1.

Idén először történt meg, hogy Mihail Hardau oktatási miniszter élt törvény adta jogával, és az ország néhány megyéjének vizsgaközpontjából bekérette ellenőrzésre a kijavított érettségi dolgozatokat. Hargita megyéből, a Márton Áron Gimnáziumból a tárcavezető a román nyelv és irodalom tételek osztályzataira volt kíváncsi. A dolgozatokat a bukaresti újrajavító testület lényegesen alább-, esetenként 4 jeggyel is gyengébbnek értékelte, mint a helyi román szakos tanárok. Az ügyben érintett pedagógusok számára elsősorban az erkölcsi hitelvesztés a legfájóbb kérdés. Többen közülük évtizedek óta elismert tanárok, akik sértőnek érzik értékítéletük és objektivitásuk megkérdőjelezését. Legfőbb ideje lenne elfogadni azt a tényt, hogy a magyar anyanyelvű diákoktól nem várható el ugyanaz a nyelvi és olvasottsági teljesítmény, mint román anyanyelvű társaiktól. A miniszter a bukaresti osztályzatok alapján 12 tanár felelősségre vonását kérte, a kiróható büntetéseket is meghatározva. A munkaszerződés felbontását két esetben ajánlja a miniszter, a balánbányai Szabó István és a maroshévízi Datu Irén esetében. Fél évig 15 százalékos fizetésmegvonást javasolnak a nyolc oktatónak, két oktatónak pedig figyelmeztetést és a vizsgáztatási jog egy évig való megvonását helyezte kilátásba a miniszter. A tizenkét érintett közül négyen románok. Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója szerint törvényes a minisztérium eljárása, de a jegyek közti különbséget túlzottnak ítélte. Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta: a figyelmeztetés a tanfelügyelőségre érkezett. A fegyelmi döntés jogát a minisztérium a főtanfelügyelő kezébe adta, aki kijelentette: „tanerőhiánnyal küszködünk, ezért természetesen meg fogjuk védeni az aktív és elhivatott tanárok pozícióit, de tiszteletben kell tartanunk a törvényeket”. A miniszteri figyelmeztetés a diákok jegyén utólag nem változtat. – A jelenlegi tanügyi rendszer nem biztosítja a szükséges esélyegyenlőséget a kisebbségi diákoknak a román nyelv elsajátításához – jelentette ki korábban az Országos Diszkriminációellenes Tanács. /Jakab Lőrinc: Ki tud jobban románul? = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

2006. október 9.

Új intézménnyel gyarapodott az erdélyi magyar anyanyelvi oktatási hálózat a Mezőségen. A Téka Alapítvány által fenntartott Téka Művelődési Központ, a Mezőségi Téka Szórványkollégium és a Mezőségi Néprajzi Múzeum intézményként, Téka Művelődési és Oktatási Központ néven működik tovább Szamosújváron – jelentették be október 7-én, a szórványkollégium új épületének ünnepélyes átadásakor. Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke elmondta: 2004-ben fogtak hozzá az új épület létesítéséhez. Az elnök köszönetet mondott az Apáczai Közalapítványnak, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztériumnak, a Communitas Alapítványnak és az Illyés Közalapítványnak a támogatásért. Stark Ferenc, az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának elnöke kifejtette: ez az új szórványkollégium a magyar–magyar szolidaritás bizonyítéka. – Az ezredforduló óta ez a 35. kollégium, amely az Apáczai Közalapítvány támogatásával épült – közölte Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány irodaigazgatója. – Tanúként vagyok jelen – mondta ünnepi beszédét dr. Kötő József EMKE-elnök. – 1997 januárjában dideregve vágtuk el az akkori kis házikó első avatószalagját. A jelenlévők megtekinthették a célszerűen berendezett 17 szobát. Külön helyiségben tartják majd a néptáncoktatást, és egy konferenciatermet is kialakítottak. A kollégiumavató után került sor az Égtájak Fesztiválra, amelyet a sepsiszentgyörgyi Gyűszűvirág régizene-együttes nyitott meg, majd a helybeli Kaláka Néptáncegyüttes szerepelt a színpadon. Fellépett még a kárpátaljai 2. Számú Általános Iskola és Zeneiskola kórusa, a felvidéki Nádas Néptáncegyüttes Farnadról, a vajdasági Tisza néptáncegyüttes Péterrévéről, a balánbányai Ördögborda Néptáncegyüttes, a kolozsvári Szarkaláb, a Bogáncs és a Kisbogáncs néptáncegyüttesek és a füleki Apropó Kisszínpad. /Nagy-Hintós Diana: Megnyílt a Téka Művelődési és Oktatási Központ Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2006. november 27.

November 25-én a Mentor Kiadó két új könyvét mutatta be Vida Gábor író, Látó-szerkesztő Marosvásárhelyen. Az egyik Szabó Róbert Csaba: Az egész Antarktisz kontinens című prózakötete, a másik Vermesser Levente: Az egyensúly ígérete című verseskönyve. A szerzők első kötetesek. Szabó A Hét, majd a Látó szerkesztője, Vermesser Balánbányán magyartanár. /Lokodi Imre: Kettős könyvbemutató a marosvásárhelyi Mentor szerzőitől. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

2007. április 3.

Nyolcadik alkalommal tartották meg a Gyermek- és Ifjúsági Néptánccsoportok Fesztiválját Székelyudvarhelyen a Kékiringó Alapítvány szervezésében. Hét néptánccsoport lépett fel a szépszámú közönség előtt, többek között a baláni és csíkszentdomokosi táncosokból alakult Ördögborda, a parajdi Ide lábam, az alsósófalvi Gyermekláncfű és a segesvári Kikerics. /Néptáncfesztivál nagy lelkesedéssel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 3./

2007. május 3.

Május 1–13-a között több helyszínen ifjúsági napok zajlanak Csíkszeredában. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke fontosnak tartja, hogy a szórakoztató programok mellett felhívják a figyelmet az európai értékekre is. Általános műveltségi és ügyességi vetélkedőt, tőzsdejátékot, újságírói műhelymunkát, maratoni sportvetélkedőt, drogmegelőző kiállítást is tartanak. Díjazták a közösségért kiemelten tevékenykedő fiatalokat, a legeredményesebb ifjúsági szervezeteket és az ifjúságbarát önkormányzatokat. A közösségért munkálkodó fiatalok közül díjat kapott a gyergyóditrói Fazakas Szilárd, aki az Északkelet-Hargita Kistérségi Egyesület ügyvezetője és az RMDSZ helyi szervezetének elnöke. Elismerésben részesült a csíkszentmihályi Fodor Zoltán és a balánbányai Drella Eduard a hagyományőrzésben és közösségformálásban elért érdemeiért. A legeredményesebb ifjúsági szervezetnek a csíkszeredai Nefelejcs együttes bizonyult, valamint kitüntették a Madarasi Ifjúsági Fórum – Mifor egyesületet és a balánbányai Concordia Hagyományőrző Egyesületet is. Ifjúságbarát önkormányzatként díjazták Csíkszentgyörgy, Máréfalva és Gyergyóditró elöljárói testületét. /J. A. : Közösségformálókat díjaztak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

2007. június 23.

A Concordia Etnokulturális Egyesület a Hargita Megyei Drogmegelőző és Tanácsadó Központtal közösen kábítószer-ellenes karavánt szervez a megyében. A karaván június 25-én Balánbányáról indul. /Forró-Erős Gyöngyi: Utasítsd el a kábítószereket! = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

2007. július 11.

A kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes 2003 után ismét nagyszabású, 26 napos európai turnéra indult. A turnéra meghívták a balánbányai Ördögborda Néptáncegyüttes 10 tagját is, akik saját műsorral vesznek részt a rendezvényeken. Az együtteseket a szamosújvári Sóvirág zenekar kíséri. Az együttes a turné során fellép Vajdaságban, Franciaországban, a portugáliai Maiorca város FestiMaiorca fesztiválján, valamint, a „Vendégségben Budapesten” Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozóján. A fellépéssorozat első állomásán, Újvidéken, a Csűrdöngölő Néptáncegyüttes vendégei voltak. A július 7-én az Újvidéki Magyar Színházban tartott előadáson nagy sikert aratott az Ördögbordások fellépése, valamint a Szarkaláb premierként bemutatott új műsora, a László Csaba által készített „Együttélésben”. /Pillich Balázs együttesvezető: Újabb európai turnén a Szarkaláb Néptáncegyüttes. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

2007. október 1.

Harmincéves születésnapját ünnepelte az erdélyi táncházmozgalom a hét végén Csíkszeredában. A hetvenes évekbeli indulás Kolozsvárhoz kötődik, aztán a hagyományos népzene és néptánc gyorsan elterjedt Erdély városaiban. Csíkszeredában szeptember 28-tól 30-ig, vasárnap hajnalig a programok mellett spontán táncházakban, együtténeklésekben találtak egymásra régi és újabb ismerősök, barátok. A jubileumi Barozda koncerttel a kezdetek felidézésére terelték a hangsúlyt. A táncházmozgalom Magyarországról érkező hulláma 1977-ben érte el Erdélyt, ahol városról városra terjedt, egymás után nyíltak meg a táncosklubok. Ennek hatására a népi kultúra gyűjtése és kutatása is új lendületet kapott. A Barozda együttes harmincadik születésnapi koncertjén Simó József nagybőgős múltidéző beszélgetésbe kezdett a neves meghívottakkal, köztük Kallós Zoltánnal. A mintegy tizenhatezer dallamot felgyűjtő néprajztudós a népdalok egyetemességére emlékeztetett „A népdal nem múzeumba való kacat, ma is mindenki megtalálhatja benne magát, mert az életről, a szerelemről vagy épp az elválásról szól. Kötelességünk megőrizni és átadni a következő nemzedékeknek” – mondta a Balladák könyve (1971) szerzője, Kallós Zoltán. A Román Televízió magyar adásának szerkesztője, Simonffy Katalin, a híres Kaláka műsorok egyik alapítója régi vágya szerint együtt énekelt a Barozdával, az első erdélyi táncházas zenekarral. Pávai István a Barozda alapítója elmondta, ma is van létjogosultságuk a városi táncházaknak. „Most ünnepeltük először az erdélyi táncházat, ez nem történt meg sem húszéves születésnapján, sem korábban” – mondta el Deák Gyula, a szervezés másik alapembere. „Volt táncház Kolozsváron, Temesváron, Besztercén, Csíkszeredában, de Jászvásáron és Bukarestben is. Mindegyikről próbáltunk megemlékezni most” – tette hozzá a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnöke. A fellépők sorát ördöngősfüzesi, visai idős táncosok nyitották meg, majd széki és Küküllő menti adatközlők következtek. A kivetítővel régi Kaláka-adásból idéztek fel, a felvételen Panek Kati színésznő leányként énekelt magyarózdi népdalokat, aki mai táncházasok szerint a találkozót megelőző szervezés motorja és lelke volt. A háromórás gálaműsor fináléjában több, mint száz székely ruhás fiú és leány özönlötte el a csarnok játékterét. Elől csíki és balánbányai gyermekek, mögöttük a hivatásos Háromszék táncegyüttes és a Hargita tagjai táncoltak. A hatóságok 1986-ban szüntették be a táncházat, a „rendszerellenes, nacionalista összejöveteleket”, ami a veszély ellenére még összetartóbbá kovácsolta az őstáncházasokat. /Horváth István, Stanik Bence: Három táncos évtized. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2007. október 9.

Immár kilencedik alkalommal zajlott le a hétvégén a Téka Művelődési Alapítvány által szervezett Égtájak őszi néptánc fesztivál Szamosújváron. Érkeztek együttesek Kolozsvárról (Szarkaláb), Balánbányáról (Ördögborda és Elevenek), Szamosújvárról pedig közismert Kaláka néptánccsoport lépett fel. /E. CS. : Szamosújvár. Őszi néptánc fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2008. január 26.

Nyolc felcsíki települést – Balánbánya, Csíkszentdomokos, Csíkdánfalva, Csíkkarcfalva, Csíkrákos, Csíkszenttamás, Madéfalva és Csíkcsicsó – érintő fejlesztési stratégiát dolgoztak ki a Sapientia – EMTE Társadalomtudományi Intézetének fiatal társadalomtudósai. A szakmai anyagról munkamegbeszélést is tartottak. Dr. Biró A. Zoltán, a Sapientia Egyetem Műszaki- és Társadalomtudományi Karának dékánja a térségben való gondolkodás bevezetésének fontosságáról beszélt. /Kozán István: Felcsíki fejlesztési stratégia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./

2008. január 28.

Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter, valamint Somodi Zoltán informatikai államtitkár jelenlétében avatták fel január 25-én Gyergyótölgyesen a „Tudásalapú gazdaság program” keretén belül működő helyi elektronikus hálózatot. Ez a program a minisztérium legnagyobb informatizálási programja, 255 település vesz részt benne, Hargita megyéből Gyergyótölgyes, Gyergyóremete, Gyergyóalfalu, Székelyvarság, Csíkszentimre, Gyergyócsomafalva, Szentegyháza, Gyergyószentmiklós és Balánbánya pályázott sikeresen. A programban részt vevő településeken közösségi információs központot hoztak létre, ahol a lakosok megismerkedhetnek és hozzáférhetnek a modern távközlési és az információs technológia által nyújtott lehetőségekhez. Ezenkívül számítógép-hálózattal kötik össze a polgármesteri hivatalt, az iskolát és a közkönyvtárat. /Online bejegyeztetési és engedélyeztetési rendszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./

2008. február 2.

Dr. Kristály Sándor matematikus /sz. Balánbánya, 1975/ a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, majd a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen tanult matematikát. Jelenleg szerzi meg a harmadik doktori fokozatot Budapesten a Közép-európai Egyetemen (Central European University). Első doktori tézisét Kolozsváron védte meg 2003-ban, másodikat 2005-ben egy geometriai témakörben Debrecenben. A romániai származású tudományos kutatók, tudósok tevékenységét nyomon követő Ad Astra nevű Tudományos Társaság Kristály Sándort egy ranglistán sorban a legeredményesebb romániai magyar matematikusként tartja nyilván. Kristály Sándor egyrészt a kritikus pontok elméletével foglalkozik. A másik a Finsler geometria kutatása. Kristály Sándor dolgozott Szicíliában, számos nemzetközi konferencián vett részt, Sepsiszentgyörgyön lakik. /Sylvester Lajos: Kristály Sándor tudományos nekifutamodása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

2008. április 17.

Az érvényes oktatási rendszer jelenleg két fegyelmi eljárást biztosít az iskolakerülések, lógások visszaszorítására: az iskolai eltanácsolást, valamint a magaviseleti jegyek levonásának lehetőségét. Előbbit azonban csak a kötelező oktatást meghaladva lehet alkalmazni, ugyanis tizedik osztály előtt nem lehet eltanácsolni a diákokat az oktatástól. A 2007/2008-as tanév első félévében 102 diákot csaptak ki Hargita megyében. A tanfelügyelőség külön jelentést tesz azon iskolákról, ahol tíz vagy ennél több kicsapás történt az elmúlt félévben – ilyen négy volt a megyében, két gyergyószentmiklósi, egy balánbányai és egy székelyudvarhelyi (Kós Károly Szakközépiskola) intézményben. 14 tanuló kimaradt az iskolából, magyarázta Végh Jenő, a Kós Károly Szakközépiskola aligazgatója, kizárni 12 diákot kellett: ők kivétel nélkül esti iskolába jártak. /Bálint István: Fél év alatt száz diákot csaptak ki. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 17./

2008. június 17.

Gyergyószentmiklóson az MPP jelöltje, Mezei János lett a polgármester. Weil Gyula, az RMDSZ jelöltje elfogadja az eredményt, és gratulál az új polgármesternek. Weil Gyula most újra a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal igazgatói munkakörét látja el. A gyergyói medencében MPP-jelölt csak Gyergyóújfaluban győzött, Ditróban, Gyergyóremetén, Gyergyócsomafalván és Gyergyószárhegyen az RMDSZ adja a polgármestert. A helyhatósági választásokon Hargita megyében két városban volt második forduló. Parajdon Bokor Sándor – volt RMDSZ-es polgármester – független jelöltként nyerte el újra a polgármesteri széket, míg Szentegyházán Burus Ella Mária, az RMDSZ jelöltje. Tusnádfürdőn Albert Tibor MPP-s jelölt lett a polgármester, Balánbányán Meres Mihai független, Csíkpálfalván Ferencz Csaba független jelölt kapta a szavazatok többségét. /Barabás Márti, Bágyi Bencze Jakab: Gyergyószentmiklós „polgári” város lett. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

2008. augusztus 25.

A balánbányai bezárt bánya helyzetét mérte fel Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. A helyszíni szemle során kitűnt, hogy jelentős a környezeti kockázat, mivel a zagytározók és a meddőhányók nincsenek megfelelőképpen karbantartva. A jelentős esőzések katasztrofális károkat okozhatnak a zagytározókban és a meddőhányókban is. Be kell indítani a szükséges munkálatokat – mutatott rá a miniszter. A csapadékvizek elvezetését sürgősen meg kell oldani, illetve a talajerózió kockázatát csökkenteni kell. /Jelentős a környezeti kockázat Balánbányán. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./

2008. október 15.

Tizedik alkalommal szerveztek Őszi Fesztivált Szamosújváron. A Téka ház és alapítvány köré csoportosuló kétnapos rendezvény minden korosztálynak tartogatott programot, kiállításoktól néptáncon és versen át bábelőadásokig és kézműves tevékenységekig. Október 11-én indult a rendezvény a legapróbbaknak szánt meglepetéssel. A kolozsvári Puck bábszínház Világszép nádszálkisasszony című bábelőadására nagyon sokan voltak kíváncsiak. Délután az újraindult Prücskök játszóházban játszottak az óvodások. Este a felnőtteknek kínált irodalmi csemege következett, énekelt verseket adott elő a losonci Kelemen Trió, felvidéki költők megzenésített verseit. Barlóg Károly és Hajnal Anna zentai egyetemisták saját szerzeményeiket is előadták. A zentai diákszínjátszók Fababaálombál című produkciójukat mutatták be, melyet diákszínjátszó találkozón „legjobb előadás” díjjal jutalmaztak. A napot táncház zárta a Téka házban. Másnap zajlott a középiskolások számára meghirdetett Kodály-vetélkedő, majd fotó- és kerámiakiállítás nyílt, az alapítvány keretében folyó műhelymunka alkotásaiból. A néptáncosok gálájára este volt. Fellépett a Csillagocska (Nagyvárad), a Bogáncs, a Szarkaláb, az Ördögtérgye (Kolozsvár), az Ördögborda (Balánbánya), a Kaláka és a Kiskaláka (Szamosújvár), valamint a Fábiánházi Hagyományőrző Cigányegyüttes (Magyarország). /X. Őszi Fesztivál Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

2008. október 21.

Wiener Ferenc, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet biológus oktatója 1956-ban diákjai számára elrettentő példaként állította pellengérre a genetikát, mint az angol–amerikai imperializmus szélhámosságba hajló áltudományát, és jelölte ki követendő útnak Micsurin, Tyimirjazev, Liszenko tanait. Egyúttal, Andrásofszky Tibor rektor mellett főszerepet játszott a magyarországi forradalom hatásának elhárításában, ami egyet jelentett az „ellenséges elemek” kizárásával, illetve termelésbe küldésével. Wiener elvtárs azután kint maradt Svédországban, ahol a genetika lelkes kutatója lett. Ugyanígy harcostársa, Méra Endre elvtárs, de ő Olaszországban kötött ki. Nem csak egyes tanárok és besúgó diáktársak segítettek a „tisztogatásban”, hanem megbízható, kegyelt bukaresti káderek is: Szekeres Sándor, Gere Mihály, Kopándi Sándor, Domokos Géza stb. Jellemző, hogy a nagyváradi származású Mogyorós Sándor (Alexandru Moghiorosként a központi bizottság titkára) üzent hadat a magyar nacionalizmusnak, elvtársa, Leonte Rautu (Leon Leibovici) pedig Nuszbaum Oszkár tanársegéddel és Moszkovics Károly diákkal együtt az izraelita osztályidegen egyetemi hallgatókat, köztük Lobsein Verát vette célba. Az 1956 utáni megtorlást kutatók számításai szerint Romániában mintegy 1500 magyar értelmiségi szenvedte meg, többen az életükkel fizettek. Marosvásárhely 1956–1959 közötti eseményeiről képet ad Dr. Nagy Lajos rétyi körorvos, a rendszer egykori szenvedő alanya Életünk kórtörténete (Pallas–Akadémia, Csíkszereda) című, könyvében, tizenkét sorstársának visszaemlékezéseivel és korabeli hivatalos dokumentumokkal kiegészítve. Kitért arra is, mi lett a gyűléseken megbélyegzett „ellenséges elemek” további sorsa. Kuna Tibor, gyergyócsomafalvi „kulákivadék” Balánbánya főorvosa, Bárányi Ferenc és felesége, László Ildikó megbecsült orvosok és közéleti személyiségek Temesváron, Katz Pál igazgató-főorvos Zilahon, Piros Ferenc kórházalapító főorvos Marosvásárhelyen, Tóró Árpád népszerű szakorvos Székelyudvarhelyen, Szász István Tas a kolozsvári mentálhigiéné megszervezője, Kiss András Belényesen, majd Nagyváradon főorvos. /Barabás István: Az élet fonákja. Nehéz leckék. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./

2009. október 1.

Garzonokat vagy kétszobás lakásokat bérelne a saját otthonnal nem rendelkező rendőrök számára a Hargita megyei rendőrség, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Tusnádfürdőn, Balánbányán, Székelykeresztúron, Maroshévízen és Szentegyházán biztosítana szolgálati lakást a többnyire a Kárpátokon túli régiókból érkezett alkalmazottainak. Az intézmény saját honlapján és a helyi lapokban kért árajánlatot a bútorozott vagy bútorozatlan lakásokra. A nyár folyamán a Kovászna megyei csendőrség is bejelentette, szolgálati lakást biztosít a nem helybéli alkalmazottak számára. Felkérték Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, ajánljon megvásárolható lakást számukra, az elöljáró azonban azt tanácsolta, alkalmazzanak helybélieket csendőrnek. /Lakást bérelnek a rendőröknek Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2009. november 25.

Diadalt kiáltott az RMDSZ országos vezetősége, de ők is tudják: csúfosan leszerepelt az államelnök-választásokon Kelemen Hunor, a szövetség jelöltje. Hargita megye független polgármesterei hivatkoztak egy október 21-én kiadott kormányhatározatra, mely országos szinten is port kavart, ugyanis a helyi önkormányzatok költségvetésének „kiegyensúlyozására” kiutalt pénzek mögött politikai számlafizetések, illetve választási munícióbiztosítás bújt meg. Az RMDSZ hangoztatta, hogy Kelemen Hunor nemcsak egy párt, hanem valamennyi erdélyi jelöltje, ezért azt lehetett gondolni, hogy nem tesznek különbséget magyar és magyar önkormányzat között. A Hargita megyei településeknek leosztott pénzt felsoroló lista azonban rácáfolt erre. Az nem meglepő, hogy a listán szereplő helységek közül Balánbánya kapta a legtöbbet (300 ezer lejt), hiszen a többségében románok lakta várost mindig is elkényeztették. Ezután a legnagyobb összegeket, egyenként 80 ezer lejt Gyergyóholló, Máréfalva és Varság kapta. Volt egy állandó szám, a 15 ezer. Ezek az aprócska összegek érdekes módon a független magyar polgármesterek vezette településekre jutottak, köztük van a megye legnépesebb községe, Csíkszentdomokos. A Magyar Polgári Párt polgármesterei vezette helységek esete: ketten kaptak 15 ezer lejt, a többiek pedig (köztük két város: Gyergyószentmiklós és Tusnádfürdő) lemaradtak a listáról, semmit sem kaptak. Állítólag Verestóy Attila szenátor végezte a pénzosztást. Az a hatalmi kör, mely beszél a magyar összefogásról, magyar egységről, tetteivel diszkriminálja azon színmagyar településeket, melyek lakói nem RMDSZ-es jelöltre szavaztak. /Szondy Zoltán: Egy kudarc magyarázata. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 25./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-84




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998