udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 46 találat lapozás: 1-30 | 31-46
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2007. december 29.

A magyar belpolitika 2007-es zaklatott évére gondolva aligha kerülhető meg Őszöd, ahol egy üdülőben 2006 nyarán, a választási győzelem után a frakció előtt elhangzott Gyurcsány Ferenc elhíresült beszéde, mely utólag szivárgott ki, és nem az ország nyilvánossága előtt hangzott el, így aztán az elismerés, miszerint hazudtunk… katarzist nem okozott, de óriási felbolydulást igen, s a politika 2006 őszén hosszú időre az utcára költözött, tüntetők szállták meg a Kossuth teret, a tévé ostromakor, majd október 23-án összecsaptak a rendőrökkel. 2007 is ennek jegyében formálódott. Az eseményeket szemlélve nem lehet kétségünk afelől, miért állította a közbiztonság és a rendőri erőszak skáláján a szép Magyarországot, mondjuk, Zimbabwevel egy sorba egy neves nemzetközi szervezet, írta Bogdán László. Ami, nyilvánvaló, túlzás – védekezett Takács Albert volt ombudsman, azóta igazságügyi és rendészeti miniszter. A Morvai Krisztina vezette civil jogászbizottság – nem kevés civil kurázsiról téve tanúbizonyságot – a nyilvánosság elé tárta a rendőrségi brutalitás számtalan áldozatát, eljárás is kezdődött az azonosító jelvényt nem viselő rendőrök ellen. Az ún. reformintézkedések nyomán a kormánypártok népszerűsége a mélybe zuhant, a válságot csak elmélyítette az egészségügy privatizációját célzó, számtalanszor módosított törvénytervezet. Közben Magyarország lassan a térség országai közötti ,,tegnapi” vezető helyét feladva mélyre süllyedt, nőtt az államadósság, az államháztartás hiánya, a gazdasági növekedés lassult, felpörgött az infláció. Korrupciós botrányok is tarkították az évet, elszaporodtak a terrorcselekmények, nőtt a feszültség, a szegénység, a létbizonytalanság, megállíthatatlannak látszik a legnagyobb magyar tragédia, a népességfogyás, a két részre szakadt országban egyre mélyülnek az árkok. /Bogdán László: Őszöd után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./

2008. március 13.

Gyurcsány Ferenc kormányfő őszödi „hazugságbeszéde” utáni össznépi felháborodás, valamint a nem átgondolt kormánypolitika iránti ellenszenv miatt volt ilyen elsöprő a népszavazás eredménye. Lemond ezek után az a kormányfő, az a kormány, melynek politikáját ekkora arányban utasította el Magyarország? Gyurcsányék hallani sem akarnak erről. Magyarországon a nép sem utcai tüntetésekkel, sem népszavazással nem tud megszabadulni tőlük. Nem más a helyzet Romániában sem. /Szondy Zoltán: Mennyit ér a nép hatalma? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

2008. szeptember 19.

Az őszödi beszédet, a politikai trágárkodásból igazságbeszéddé, múlttal való szakítássá, őszinte szembenézéssé maszatolt, zártkörű zagyvaságot érdemesnek tartotta valaki belső körökből kiszivárogtatni. Az anyaországi társadalom ezt a mai napig nem emésztette meg. Még egy következmények nélküli országban sem elfogadható, hogy hazáját saját miniszterelnöke pocskondiázza, morális rangra emelve az átverést és hazugságot, és ezzel gyakorlatilag nyilvánosan lehülyézze a kultúr- és médiagagyitól amúgy is konzumidiótává nevelt választóit. Az pedig végképp elfogadhatatlan, hogy pártállami módszerekkel a szemét löveti ki annak, aki nem elbambulni, de tisztán látni szeretne, írta Laczkó Vass Róbert színész. Rendszerint kipattan valakinek az érdekében egy-egy országos botrány. Egy-egy jó kis terrorfenyegetés. Volt egy „ócsuló” miniszterelnök, aki a D-209-es fedőnevet kapta. Ebbe belebukott. De kiszivárogtatott holmi pumapárti korrupciós ügyeket. Volt egy pufajka-botrány, egy másik elszólt, aztán büszkén vállalt miniszterelnök. A közelmúltban médiabotrány bizonyos pénzügyminiszteri szürkegazdálkodást és feketebizniszt piszkáltak inkognitó-riporterek, hogy kis híján fordítva süljön el a dolog, és őket maszatolják be drogdílereknek. Jöjjön el az én országom! – imádkozták a Törpepuma Pártban. Eljött. Ez a párt elnökválasztási csalástól bűzlik. Ásó, kapa, nagyharang, a szövetség eltemetve. Azután egy homályos megfigyelési botrány, a rivális könnyed kicsinálása. Jönnek-mennek a nemzet pártkasszákból tengődő napszámosai. Olyasmiket szivárogtatnak a minap Nagyváradon (Miért?!) egy politikai fejtágítón, hogy mi is démonizáljunk magunknak ellenséget egy pár szavazatért. Atyámfiai, fizetett béranyaországiak, ne jöjjenek, ha csak démongyártó tanácsaikkal! És ne verbuváljanak közülünk kampány-katonákat. Se jobbra, se balra! /Laczkó Vass Róbert: Őszöd íze, bűze. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2008. szeptember 23.

Gyurcsány Ferenc nagy hírű őszödi beszédének kétesztendős évfordulója előtt az RMDSZ helyi vezetőinek meghívására Nagyváradon előadást tartott az MSZP két politikusa, Nyakó István szóvivő és Újhelyi István arról, hogyan lehetne a szavazatok lehetséges maximumához eljutni. Hazudni kell, az ellenfél minden hibáját ki kell használni ― fejtegette Nyakó István ―, emellett ellenséget kell kitalálni, s személyét démonizálni. Nem vitás, az MSZP-nek óriási a gyakorlata az ellenfél vezéralakjainak lejáratásában, írta Bogdán László. Tíz esztendeje Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a megfelelő arra, hogy az általa megszemélyesített jobboldali veszéllyel riogathassák feledékeny választóikat. Kétséges, hogy ez a stratégia beválhat-e az RMDSZ esetében. Ugyanis az RMDSZ-nek nem az MPP a nagy ellenfele, hanem, ahogyan Markó Béla RMDSZ-elnök állította a Duna Televízióban: a román pártok. (Melyekkel időnként mindig frigyre lép.) /Bogdán László: Hazudni és démonizálni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./

2008. október 6.

A szervezők százezres tömeget vártak Budapesten a Tarka Magyar békemenetre, melyet a kirekesztés és rasszizmus elleni fellépésnek szántak. A rendezvényre alig néhányezer ember jött el. A rendezvény neve a szürkemarhára, meg a szimentáli fajta keresztezéséből származó magyar tarkára emlékeztetett. A menet címe sokaknak alattomos és provokatív, mások derültek rajta: hajrá, magyar tarkák. Nagy útlezárások voltak, kordonokat állítottak. A megjelentek a délvidéki magyarveréseket, a felvidéki magyarokat megbélyegző Benes-dekrétumokat, vagy Európa legveszélyeztetettebb kisebbsége, a csángók miatti aggodalomat említhették volna. De nem tették. Megjelent magánemberként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, bár a szervezők nem hívtak politikusokat. „Magánember körül ennyi biztonságit még nem láttam!” – fakadt ki a helyszíni tudósító. A tüntetésnek volt olyan médiatámogatója is, amelynek egyik munkatársa karácsonyesti műsorban vallotta meg: ha tehetné, kiirtaná az összes keresztényt… A radikalizmus jellemzően mindig akkor kap erőre, amikor az éppen regnáló hatalom nem tud megfelelő választ adni a társadalom problémáira. A kommunizmustól kétszeresen sújtott erdélyi magyarságnak is volt már alkalma posztkommunistát segíteni hatalomba csak azért, hogy szabaduljon a Vadim-jelenségtől! Érdekes módon Magyarországon a csuklyás-bakancsos masírozásnak nyoma sem volt az ún. polgári kormányzás idején (1998–2002), ellenben avattak világszínvonalú Terror Háza Múzeumot, és törvénybe iktatták a Holokauszt Emléknapját. Az őszödi beszéd (2006) azonban kitermelte a saját szolgálati fasisztáit, akik idestova két esztendeje büntetlenül garázdálkodhatnak végig a magyar ünnepi kalendáriumon, a vészkorszak túlélőinek érzékenységén. A kukagyújtogató kontra rendőrkommandó persze látványosabb és hálásabb téma mind a média, mind pedig a kormányzat szempontjából, mint mondjuk az adócsomag és parlamenti vitája. /Laczkó Vass Róbert: Tarka türelem-játék. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

2008. november 11.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület körlevelében támogatásáról biztosította az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács párbeszédre és megegyezésre irányuló erőfeszítéseit. Egyben felszólította gyülekezeteit, az egyház és a nemzet érdekeit tartsák szem előtt a választásokon. Tőkés László az egyházkerület igazgatótanácsának körlevével összhangban felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ-t súlyos felelősség terheli a közérdekű megegyezés elmulasztásáért. Ez kedvezőtlen hatással lesz az országos választások eredményére. Kiábrándító az RMDSZ választási kampányát jellemző hazugságbeszéd és hamis választási propaganda. A Balatonőszödtől Marosvásárhelyig terjedő hazugságbeszéd komolyan meg fogja bosszulni magát. Visszájára fog fordulni az ellenségkép-festő pártpropaganda, melyre Nyakó és Újhelyi István MSZP-s képviselők Nagyváradon így oktatták az RMDSZ „ifjú gárdáját": „Ha szavazásra akarjuk bírni az embereket, ellenséget kell keresni; ha pedig nincs, akkor démonizáljunk valakit, mert ma már csak ettől mennek el az emberek voksolni. ” Ezen elvtársi biztatás kontextusában érthető, amit Törzsök Erika főosztályvezető mond: „Ahol a Fidesz megjelenik, ott gyűlöletet, viszályt szít, kétségeket kelt, és rombol. ” /Tőkés László: Egyházkerületi körlevél a parlamenti választások tárgyában. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./ Elsősorban a független jelölteket támogatja a választási kampányban Tőkés László EP-képviselő. Kincses Előd Maros megyei független jelöltnek, egykori ügyvédjének a kampányrendezvényén is részt vesz, és Garda Dezső jelenlegi képviselőt, illetve Sebestyén Csabát, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnökét is támogatja, közölte sajtótájékoztatóján. Hozzátette, bár az RMDSZ jelöltjeinek többségét támogatják, az egyháznak erkölcsi alapon meg kell vizsgálnia, hogy ki érdemes a támogatásra. Tőkés László szerint vannak Bihar megyei jelöltek, akiket elleneznek. Név szerint említette Csuzi Istvánt, „aki hátat fordított a pártjának”, Kállay László református lelkészt, akit „egyházbomlasztó tevékenysége miatt” utasítanak el, míg Lakatos Péter indulását a Széchenyi-terv keretében pályázaton elnyert 320 millió forint „elrablása” miatt ellenzik. A közlemény az RMDSZ-es politikusok kampányolási módjaira is kitér. A ravatalozóavatásokon való részvétel miatt Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettest, Lakatos Pétert és Szabó Ödönt, Bogos Zsolt miniszteri tanácsost, Kelemen Hunor képviselőt, az RMDSZ ügyvezető elnökét és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnököt bírálta. /Fried Noémi Lujza: Függetleneket támogat Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./

2009. február 4.

Lassan a fősodratú magyarországi média sem hagyhatja figyelmen kívül az IMF (Nemzetközi Valutaalap) szerződés ügyét. Az, hogy megpróbálja elkenni a jelenleg regnáló kormány felelősségét a nyilvánosságra került törvénytelenségekben, ismerős reakció. Ezt tette az őszödi beszéd kapcsán, amikor egyetlen riporter sem szorongatta meg Gyurcsány Ferencet, midőn szembehazudta a magyar közvéleményt, amikor úgy igyekezett beállítani a beszédét, hogy nem az MSZP, hanem a rendszerváltás utáni kormányok hazugságaira gondolt. Ugyanakkor senki nem vetette fel a ballib riporterek közül, hogy a közvéleményt megtévesztő „trükkök százai” bizony a büntetőjogba ütköző cselekedeteket takarnak. Ugyanezt tette a ballib média a 2006. október 23-i rendőrterror idején is, amikor a békés civil lakosság szisztematikus brutalizálását, a szemkilövést, a rendőrcsapatok azonosító jel nélküli fékevesztett tombolását, békés emberek étteremből való kirángatását és összeverését, csontok szándékos eltörését, földön fekvő magatehetetlen emberek brutális rugdosását „túlkapásoknak” állította be majd nem harsogott a felháborodástól, amikor Demszky Gábor kitüntette a rendőrterror fő felelősét, Gergényi Pétert – írta Borbély Zsolt Attila. A kormány úgy vette fel az IMF-hitelt, hogy a törlesztés megkezdése a következő kormányra hárul. Maga a hitelfelvétel törvénytelen – ezt Balsai István igazolta a sajtó előtt: „a magyar kormány és az Európai Unió között megkötött hitelszerződés a nemzetközi szerződésekről szóló törvény értelmében egyértelműen nemzetközi szerződésnek minősül, s így a megkötése előtt felhatalmazást kellett volna kérnie a kormánynak az országgyűléstől. Azonban nem hogy nem kért felhatalmazást a kormány – holott enélkül nem állt volna módjában ebben a kérdésben dönteni –, hanem egyáltalán nem is tájékoztatta a szerződés feltételeiről és körülményeiről a törvényhozást. Ez pedig alkotmány- és törvényellenes. ” Balsai hangsúlyozta, hogy a hitelezőknek semmilyen tiltó rendelkezésre, védelmező jogszabályra, nemzeti ereklyére nem kell tekintettel lennie abban az esetben, ha az ország nem tudja visszafizetni a felvett kölcsönt. Magyarán akár a Szent Koronát – ami egyébként is szálka Gyurcsány szemében – lefoglalhatják, ha Magyarország fizetésképtelenné válik. /Borbély Zsolt Attila: El a kezekkel a Szent Koronától! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 4./

2009. március 23.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy lemond. A Fidesz semmiféle tárgyalásba nem bocsátkozik egy új kormányról, hanem benyújtja az Országgyűlésnek a parlament feloszlatására vonatkozó javaslatát. A Fidesz szóvivője, Szijjártó Péter kijelentette: „Magyarország bajai (...) jóval súlyosabbak annál, minthogy azokat háttér mutyikkal, pártok közötti zárt ajtós egyeztetéseken fel lehetne oldani.” Az SZDSZ válságkezelő kormány létrehozását javasolja. Bokros Lajos, az egykori Horn-kormány pénzügyminisztere szerint a kialakult helyzetben egyetlen fő kérdés van: kinek és milyen programja van a válság kezelésére; az MDF-nek és neki van erre programja. Gyurcsány elvesztette a lakosság teljes támogatását, a pénzügyi válság kormányválságba sodorta a Magyarországot irányító szocialistákat – ezekkel a címekkel számoltak be külföldi lapok a magyar miniszterelnök lemondási szándékának bejelentéséről. A konzervatív Welt am Sonntagban Boris Kalnoky kiemelte: Európában aligha gúnyoltak annyit egy politikust, mint Gyurcsányt, és valódi politikai csoda, hogy a balatonőszödi beszédet követő botrány után és a tömeges tiltakozások ellenére ilyen sokáig hatalmon tudott maradni. /Gyurcsány: a döntés végleges, nem maradok miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

2009. április 16.

Az új miniszterelnök, Bajnai Gordon megválasztása ellen semmiféle alkotmányos kifogás nem emelhető – jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök Budapesten. Hozzátette: az ország érdekében szerencsésebb megoldásnak tartotta volna az előre hozott választásokat. /Sólyom: alkotmányos Bajnai megválasztása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

2009. április 18.

Ami Budapesten a kormányfőváltás ürügyén történt, az kimeríti a politikai kabaré fogalmát. Az Országházat és a Kossuth teret körbekordonozták, majd vízágyúkat rendeltek a várható megmozduláshoz. Jönnek, tüntetnek, majd hazamennek, ahogyan az őszödi klasszikus, Gyurcsány Ferenc mondta. A kormányváltás hangulatelemei az állig felszerelt rendőrség, a motoros tüntetők és a libatenyésztő gazdaságok tönkretételét Bajnai Gordonra gágogó szárnyasok voltak. A pártpolitikai folytonosságot a Bajnai-kormányban a hajdani miniszterelnökhöz (is) lojális, befolyásos politikusok képviselik, mellettük „szakértők” vannak, egyikük például agrárszakemberként, 29 évesen felügyelheti tapasztalataira hivatkozva mindjárt a nemzetbiztonságot! Az új kormány csupán egy évre vállalkozik. Hogy igazából mire, csak sejteni lehet. Utánuk az özönvíz! /Laczkó Vass Róbert: (M)agyar táj, (m)agyar ecsettel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

2009. június 4.

A Magyar Szocialista Párt a szervezetlenség, a káosz stádiumában leledzik, és hiányzik az éléről egy karizmatikus vezér. Az utolsó ilyen vezető Gyurcsány Ferenc volt, akit elhíresült őszödi beszéde, a vizitdíj eltörléséről kiírt népszavazás elvesztése elsodort a párt és a kormány éléről. Akik most vezetik a pártot, nagyon szürke eminenciások. Az MSZP számára most az a tét, hogy lesüllyed-e a kis- és középpártok sorába. Az új kormány mostani kapkodása sem kedvez az MSZP-nek. A kabinetet kívülről támogató SZDSZ pedig nem akarja maradék támogatottságát kockáztatni a népszerűtlen intézkedésekkel. A szavazók igazolhatják a közvélemény-kutatások eredményeit, hogy a Fidesz toronymagasan vezet jelenleg. /Nagy vereség előtt az MSZP. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 4./

2009. június 12.

Földrengésszerűen rajzolta át Magyarország politikai térképét a június 7-én tartott EP-választás, miután a társadalmi feszültségek elemi erővel törtek felszínre. Magyarországon a Fidesz toronymagasan győzött, Európa-csúcsot döntve: sem most, sem korábban, egyetlen ellenzékben lévő párt sem ért el 56%-os eredményt. Az emberek most törlesztettek a szocialisták és a liberálisok 7 éves populizmusáért, a hatalomhoz való görcsös ragaszkodásért, az őszödi beszéd erkölcsi csődjéért. Elharapódzott a bűnözés, s rosszabbodott a lakosság biztonságérzése, a rendőrség viszont tüntetők szétverésénél jeleskedett. Ahelyett, hogy az állami intézményrendszer kihágásait korrigálták volna, lerasszistázták azokat, akik felvetették a problémákat. Magyarország jelezte: a gondokat nem lehet a szőnyeg alá söpörni, néhány szélsőséges agyszüleményének tekinteni. A közéletet meg kell tisztítani, a gazdaságot felpörgetni, a nemzeti kérdést – belföldön a cigányság, illetve a határon túli magyarság kérdését – pedig szakszerűen kezelni. /Chirmiciu András: Földrengés. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

2009. szeptember 15.

Lakatos Péter RMDSZ-es parlamenti képviselő Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy javasolni fogja, az októberi román–magyar közös kormányülést ne Bukarestben, hanem Balatonőszödön tartsák, mert van ott egy olyan gyűlésterem, ahol a politikusok valamitől vezérelve igazat mondanak... Emil Boc miniszterelnöknek pedig végre igazat kellene mondania, be kellene vallania, hogy „a kormány beiktatása óta hazudik reggel, délben és este. ” – fogalmazott a politikus. Lakatos kiemelte, Emil Boc felelősségvállalással elfogadandó törvénytervezeteiről tárgyaltak, az összesen 773 beérkező módosító javaslat közül 39-et fogadtak el. Ezek többsége 2015-re szól, illetve arra vonatkozik, hogy egyes bizottságok összetételét hogyan határozzák meg. „Így nehéz azt mondani, hogy a kormány hajlik a parlament észrevételeinek, javaslatainak az elfogadására” – mondta az RMDSZ-es képviselő. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) legutóbbi plenáris üléséről Lakatos Péter elmondta, öt év kellett ahhoz, hogy végre egy mini parlamentként működjön a KMKF, és hogy összeálljon a programja. /”Az igazságot el kell mondani…” = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 15./

2009. szeptember 18.

Három évvel ezelőtt, szeptember 17-én került nyilvánosságra Gyurcsány Ferencnek – az akkor magyar miniszterelnöknek – az őszödi kormányüdülőben, az MSZP-frakció előtt, zárt körben elmondott beszéde, amelynek kiszivárogtatása után tüntetéssorozat kezdődött, és sokan a tévészékházat is megostromolták. Gyurcsány 2006. május 26-án az MSZP frakció balatonőszödi zárt ülésén próbálta meggyőzni a szocialista képviselőket a bevezetendő reformokról. A beszédet máig ismeretlen személyek három évvel ezelőtt több szerkesztőségnek is elküldték. A beszéd kiszivárgása után Budapesten és több vidéki nagyvárosban is tüntetéssorozat kezdődött. A tüntetők a miniszterelnök lemondását követelték. 2006. szeptember 18-án este a Kossuth téri demonstráción részt vevők egy csoportja a Magyar Televízió székháza elé vonult, majd mivel nem vette át senki petíciójukat, többen megrohamozták és megrongálták az épületet. /Három éve ismertük meg az őszödi beszédet. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

2009. december 23.

Házon belül rögzítették Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök hírhedt balatonőszödi beszédét; azonban a nemzetbiztonsági vizsgálat után sem nyilvános, hogyan jutott el a sajtóhoz, számolt be az MTV december 22-i esti Híradója. Belső embertől került nyilvánosságra az őszödi beszéd, nem hallgatták le a szocialista frakció ülését 2006 májusában. A kormányszóvivő nem akart válaszolni a konkrét személyekre vonatkozó kérdésekre. Az már a vizsgálat elején kiderült, hogy a beszédet a balatonőszödi kormányüdülő hangtechnikai rendszerével rögzítették. Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja elmondta, válaszolni kell arra az alapvető kérdésre, hogy használták-e pártpolitikai manipulációra a Nemzetbiztonsági Hivatalt. A hírműsorban emlékeztettek, Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő többször is cáfolta, hogy neki köze lenne a kiszivárogtatáshoz. A Magyar Rádió 2006. szeptember 17-én honlapján tette közzé a birtokába jutott hangfelvételt, amely a május 26-án Balatonőszödön tartott MSZP-frakcióülésen készült. /”Házon belüli” az őszödi beszéd. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

2009. december 25.

Húsz év telt el azóta, hogy térségünkben állítólag demokrácia van, írta Borbély Zsolt Attila. Az MDF patinás nevét ma (tökéletesen méltatlanul) viselő pártalakzat okleveleket adott át azoknak a politikusoknak és pártoknak, akik „hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország politikai kultúrája tovább romoljon, és a közhangulat a tavalyihoz képest még rosszabb legyen”. A díjazottak között szerepeltették többek között az MSZP és a Fidesz elnökét. Ez utóbbit azért, mert 7%-os államháztartási hiánnyal számolt, amit az MDF-esek az őszödi beszédhez hasonlítanak. Őszödi beszédében az akkori kormányfő, Gyurcsány Ferenc egyrészt elismerte, hogy a szocialisták törvényellenesen tettek szert a hatalomra, másrészt azt hazudta, hogy vége a hazugságoknak. Majd rögtön a beszéd nyilvánosságra kerülése után a végighazudta a médiát, egészen más tartalmat tulajdonítva a saját megszólalásának, mint ami elhangzott. Az MDF-es média-korifeusok ezt a beszédet próbálják összemosni azzal, hogy Orbán Viktor nagyobb államháztartási hiánnyal számol, mint amit ők elfogadhatónak ítélnek. Szomorú történet az MDF-é. Egy párt, mely megtagadott mindent, ami lényegét adta a megalakuláskor. Megtagadta a népi hagyományt, megtagadta a nemzeti érdeket, megtagadta szövetségeseit, megtagadta alapítóit, s azzal, hogy egyre nyíltabban támogatja az MSZP-t, lényegében megtagadta a demokráciát is. /Borbély Zsolt Attila: Oklevelek. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 25./


lapozás: 1-30 | 31-46




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998