udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 198 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-198
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1995. december 8.

A román-magyar megbékéléshez a romániai magyarság helyzetének rendezése szükséges, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke dec. 8-án, Békéscsabán, ahová a "Merre, Magyarország?" Alapítvány meghívására érkezett. Az önkormányzatok jelentik a valóságos erőt, mondta. Jelenleg az RMDSZ-nek több mint kétszáz polgármestere, s kétezret meghaladó tanácsosa van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11., Népszabadság, dec. 9./

1995. május 13.

Nemzetállam és etnikai autonómia címmel kétnapos /máj. 12-13./ magyar-román értelmiségi konferenciát rendezett Gyulán a Fidesz Pro Minoritate Alapítványa, a Friedrich Naumann Alapítvány és a marosvásárhelyi Pro Europa Liga. A konferencián elhangzottakról dr. Tamás Sándor kisebbségi szakértő, Mátis Jenő és Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselők adtak tájékoztatást. Egyetlen, a kormánykörökhöz közel álló román politikus sem vett részt a tanácskozáson. A konferencián a felszólalások a romániai Helsinki Bizottság tagjai - Gabriel Andreescu, Valentin Stan, Renate Weber - által írott, az RMDSZ autonómiaelképzeléseit ízekre szedő tanulmánya köré csoportosultak. A tanulmány szerzői próbálták bizonyítani, hogy az alaptörvényben a nemzetállam nem nemzeti kizárólagosságot jelent, hanem állampolgári nemzetállamról van szó. Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete a nemzeti közösségeket próbálja felruházni törvényes jogokkal, Andreescuék tervezete viszont egy klasszikus nyelvtörvény. A román szakértők a kollektív jogokat nem tekintették megvalósíthatónak. Németh Zsolt Fidesz-képviselő felvetette a pozitív diszkrimináció fogalmát, amely heves vitát kavart. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./ Az alternatív kisebbségi törvénytervezetről, amelyet a romániai Helsinki Bizottság vezetői készítettek, Smaranda Enache polgárjogi harcos elmondta, hogy azt egyetlen román párt sem vállalta fel, ezért esély sincs arra, hogy a parlament elé kerüljön. Gabriel Andreescu, az alternatív tervezet egyik kidolgozója szerint nem az autonómia oldaná meg a magyar kisebbség helyzetét, hanem a hatékony helyi önkormányzat. Németh Zsolt a Népszabadság tudósítójának elmondta, hogy nem tapasztalt együttműködési készséget román részről az alapszerződés megkötésében és hangsúlyozta, hogy a Horn-kormány az euroatlanti integrációt szembeállította a határokon túli magyarság ügyével. /Népszabadság, Magyar Hírlap, máj. 15./ Szőcs Géza a résztvevőkhöz írt levelet, arról tájékoztatva, mi lett volna hozzászólása, ha ott lehetett volna. A román állampolgár végtelenül kiszolgáltatott, de ez a kiszolgáltatottság a magyarokra nézve súlyosabb következményekkel jár. A román politikai-államigazgatási gondolkodás a legszélsőségesebben centralizált. Nincs jele annak, hogy a cigánykérdésre odafigyeltek volna. Rendelkezik-e a román társadalom azzal az értékmegjelenítő képességgel, amely egy parlamentáris demokrácia alapfeltétele? A középosztály alulfejlettsége lehetségessé teszi a civil társadalom létrejöttét? Ezekre kell válaszolni, hogy egy nemzetiségi törvény realitásáról beszélni lehessen. /Békés Megyei Hírlap (Békéscsaba, máj. 29./

1995. június 23.

Száz kárpátaljai, erdélyi és vajdasági magyar, valamint negyven magyarországi román és szlovák tanító vesz részt az ötödik alkalommal rendezett békéscsabai Kőrösi Nyári Akadémián, a Kőrösi Csoma Sándor Főiskola által szervezett továbbképzésen. Az előadások jún. 24-én kezdődnek és júl. 1-ig tartanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

1995. július 28.

Tempfli József nagyváradi püspök júl. 28-án Békéscsabán, a Turul Könyvesboltban két könyvet dedikált: a nagyváradi püspökség által 1992-ben kiadott Római katolikus gyülekezetek Erdélyben és Nagyváradi római katolikus templomok című köteteket. A püspök az Iliescu elnök által pár napja aláírt oktatási törvényt a magyar-román alapszerződés megtorpedózásának nevezte, mely szerint a román állam nem ismeri el a majd ezer éves hagyományú felekezeti oktatást. Segítséget kérnek Magyarországtól, továbbá a strasbourgi Európa Parlamenttől. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31., Új Magyarország, júl. 29./

1995. augusztus 29.

Árkoson az alkotótáborban két hétig voltak együtt a marosvásárhelyi magyar és román, valamint a békéscsabai színiakadémiai hallgatók, hogy Shakespeare-vígjátékok erdei színhelyű jeleneteinek szenteljék a közös munkát. Az árkosi kastély és park ideális terepnek bizonyult. "Ha a hagyományos színházlátogatók száma megcsappant, nekünk kell a közönség nyomába erednünk."- mondta Kovács Levente, a marosvásárhelyi színifőiskola magyar tagozatának dékánja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug, 29./

1995. augusztus 29.

Árkoson az alkotótáborban két hétig voltak együtt a marosvásárhelyi magyar és román, valamint a békéscsabai színiakadémiai hallgatók, hogy Shakespeare-vígjátékok erdei színhelyű jeleneteinek szenteljék a közös munkát. Az árkosi kastély és park ideális terepnek bizonyult. "Ha a hagyományos színházlátogatók száma megcsappant, nekünk kell a közönség nyomába erednünk."- mondta Kovács Levente, a marosvásárhelyi színifőiskola magyar tagozatának dékánja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug, 29./

1995. szeptember 12.

A Romániai Szlovákok Demokratikus Szövetségének meghívására Romániába érkezett Eva Slavkovská szlovák oktatási és Ivan Hudec kulturális miniszter. A látogatás során elsősorban a román oktatási tapasztalatokról és a kulturális intézményekről szeretnének pontosabb képet kapni. Útban hazafelé Ivan Hudec találkozik Békéscsabán a magyarországi szlovákok képviselőivel, akikkel a külföldön élő szlovákokról szóló jogszabálytervezetet kívánja megvitatni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

1997. április 10.

A magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt meghívására a Bihar megyei RMDSZ küldöttsége április 10-én Békéscsabán részt vett egy négypárti, a KDNP, MDF, FKGP és MIÉP részvételével rendezett találkozón. A küldöttséget Pintér István, a Bihar megyei szervezet ügyvezető elnöke vezette, tagjai voltak Orbán Mihály városi tanácsi frakcióvezető, Sándor Lajos kulturális alelnök és Jakabffy László önkormányzati alelnök.A találkozón a Bihar megyei küldöttség tájékoztatta a magyarországi ellenzéki pártok képviselőit a romániai gazdasági-politikai helyzetről. A Bihar megyei RMDSZ küldöttsége ugyanakkor ellátogatott a Békés megyei önkormányzathoz is, ahol kölcsönös tájékoztatásra és tapasztalatcserére került sor önkormányzati kérdésekben a már régebben kialakult jó kapcsolatok jegyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14., 1007. sz./

1997. június 27.

A Kőrösi Csoma Sándor Főiskola /Békéscsaba/ évek óta oktat Erdélyben kihelyezett tagozaton. Idén Székelyudvarhelyen 54 végzett tanítónő és tanító vehette át az oklevelet. Dr. Köteles Lajos, a főiskola főigazgatója a Duna Televízióban elmondta, hogy először a továbbképzésben vettek részt, majd amikor Töttösy Istvánné dr. megkérdezte őket, hogy vállalnák-e a távoktatást, akkor elvállalták. Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője elmondta, hogy Hargita megyében 1200-zal kevesebben vannak, akik diplomával rendelkeznek. Tehát hosszú távon szükséges a képzés. "Alapvetőnek tartjuk azt, hogy egy kétmilliós nemzeti közösség saját főiskolai hálózattal, sőt egyetemmel rendelkezzen." - szögezte le dr. Egyed Albert, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője. A korábbi román vezetéssel nem tudtak megállapodni abban, hogy kiépüljön a magyar felsőoktatás, emiatt nem maradt más mód, mint az, hogy 1993 táján elinduljon a távoktatás, legyenek kihelyezett tagozatok, mert nagy a pedagógushiány, azonkívül Székelyföldön jelentős értelmiségi hiány lépett fel. /Duna Televízió, jún. 27., Közép-Európa Magazin/

2000. október 6.

Okt. 5-én Székelyudvarhelyen megnyílt az EXPO 2000, az immár hagyományosnak számító rangos őszi nemzetközi kiállítás és vásár. A Székelyföld egyik legjelentősebb gazdasági-kereskedelmi rendezvényének szervezői - a helyi Prima Press Kft. és a békéscsabai Protakon Kft. - kitettek magukért, több mint 40 cég van jelen, közülük 25 Magyarországról. /Hecser Zoltán: Expo 2000 Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./

2000. november 10.

A Gheorghe Sincai Megyei Könyvtár /Nagyvárad/ névadójának tiszteletére szervezett ünnepségek keretében az intézmény munkatársai a magyarországi Békés megye könyvtárosait látták vendégül. A békéscsabai és a nagyváradi könyvtár négyéves gyümölcsöző kapcsolatra tekinthet vissza. A mostani találkozón a magyarországi könyvtárrendszer struktúráját szeretnék megismerni, s a megszerzett ismereteket Nagyváradon is kamatoztatni. Ebben jelentős segítségre számítanak dr. Ambrus Zoltántól, a békéscsabai könyvtár igazgatójától, aki a Könyvtárosok Magyarországi Szövetségének elnöke is. /Pásztai András: Kapcsolatépítés a könyvtárünnepen. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 10./

2000. december 19.

A Nagyváradon élő Kristófi János világszerte ismert festőművész dec. 15-én ünnepelte 75. születésnapját. 1954 óta él a városban, ahol harminc éven át a Városi, majd a Művészeti Népiskolában nemzedékeket oktatott. Tíz gyermeke született. Mindegyiküket a katolikus hit szerint nevelte az életre, van köztük festő, énekes, fotós, orgonista, jogász, mérnök és orvos is. Igazi nagyváradi festő lett, a klasszikus váradi festők (Baráth Móric, Balogh István, Tibor Ernő, Leon Alex, Mottl Román, Miklóssy Gábor, Tompa Mihály stb.) utóda és kortársa, a város hűséges polgára és krónikása egy személyben - írta róla Banner Zoltán Békéscsabán élő művészettörténész. Kristófi Jánosnak van egy másik fontos hitvallása, amely valóban megkülönböztetett helyet biztosít számára a kortárs erdélyi festészetben: magának a hitnek a megvallása, tehát a szakrális téma, amely átszövi egész életművét - írja Banner Zoltán a festőről a közeljövőben megjelenő könyvben. "Szent László városának festője mindenekelőtt az ő arcát, alakját, lelkek fölötti hatalmának a titkát kutatja az idők sötétjében (Szent László lovagkirály I. és II., Szent László vizet fakaszt, stb.), de ugyancsak sorozatszerűen idézi fel a többi magyar szent király példáját (Szent István, Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Imre) és természetesen magának Krisztus királynak a dicsőségét (Rex Christus I., II., III.). /Kristófi János 75 éves. Az álomlátások festője. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 19./

2000. február 7.

Belényesben megalakult a Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség helyi szervezete. Korábban nem volt MIDESZ-csoport a településen. Az ifjúsági szervezet vezetői sokat köszönhetnek Zsiskú János református lelkésznek, mert a Megmaradás Háza ad otthont a találkozóknak. A helyi MIDESZ elnök Toma Lóránt lett. A belényesi RMDSZ-elnök, Pop György terveikről számolt be. Szeretnének magyarországi testvérvárosi kapcsolatot kiépíteni, Békéscsabára fognak ellátogatni. Felmerült az lehetőség, hogy a magyarországiak tejfeldolgozó üzemet telepítenek a városba. /Belényes: kiteljesítenék a testvérvárosi kapcsolatokat. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 7./

2000. február 28.

A határ menti együttműködés keretében a nagyváradi Polgármesteri Hivatal is elnyert egy Phare CBC programot a környezetvédelem időszerű feladatai témakörben: a környezetvédelem aktuális feladatai az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében elnevezésű konferencia megtartására benyújtott pályázatukról van szó. A konferencia főszervezője Békéscsaba Önkormányzata. Ők lesznek a konferencia házigazdái is, május elején. A tanácskozás célja a határ menti régiók - elsősorban Bihar, Arad, Temes, Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megye - környezeti állapotának felmérése, a két ország eltérő jogi és közigazgatási szabályozásának megismerése, a bizalom, az együttműködés erősítése. Román részről Arad és Nagyvárad Polgármesteri Hivatala mellett a két város környezetvédelmi hivatalai is elküldik képviselőiket a találkozóra. /Péter I. Zoltán: Békéscsaba, Nagyvárad. Phare CBC pályázatot nyertek. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./

2000. március 14.

Márc. 10-én Békéscsabán tartották a Duna-Tisza-Körös-Maros eurorégió munkaértekezletét. Az előző, febr. 15-i temesvári értekezleten az eurórégió elnökévé az Arad Megyei Tanács elnökét, Ivan Dant választották. A mostani találkozón témája az eurorégió stratégiai tervének kidolgozása volt. Az eddigi eurorégiós kezdeményezések a pénzhiány, illetve a felek nem megfelelő hozzáállása miatt rendszeresen megfeneklettek. A PHARE-CREDO program ezután biztosítja a pénzforrásokat is. A négy romániai megye közül Arad, Temes és Krassó-Szörény megye népes küldöttséggel vett részt a megbeszéléseken, ám hiányzott Hunyad megye delegációja. A Vajdaságot két szakember képviselte. /Elkészül az eurorégió stratégiai terve? = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), márc. 14./

2000. május 15.

Megjelent Kőszeg Barta Kálmán A sepsiszentgyörgyi Nagy-nemzetség története /Tevan Kiadó és a Typografika Kft, Békéscsaba/ című, félezer évet átfogó családtörténeti munkája. Az orvos-író békéscsabai szerző egy lófő székely család Háromszéktől Budapestig, Békéscsabáig ívelő történetét dolgozta fel. Az 1500-as évektől nyomon követhető sepsiszéki Nagy família múltját felmutatva a szerző az elmúlt fél évezred székely-magyar történetét is felvázolta. /Székely családtörténet Békéscsabáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2000. június 27.

Ruzsa György méhkeréki polgármester meghívására Gyulán tartott munkamegbeszélést Tódor Albert, Nagyszalonta első embere. Az eszmecserén Tódor Albert találkozhatott Petre Roman külügyminiszterrel, akinek több problémát is felvetett. A Határ Menti Kistérségi Együttműködés Operatív Tanácsában, amely Sarkad és Nagyszalonta központokkal működik, már egy fél éve szorgalmazzák a helyi közúti vám bővítését, tehát a 3,5 tonnás teherforgalmi korlátozás megszüntetését. Tódor Albert arra kérte a román diplomácia vezetőjét: járjon közben annak érdekében, hogy a 20 tonnánál könnyebb teherjárművek átmehessenek ezen a határátkelőhelyen, továbbá, hogy indítsák be a határon át a vasúti teherforgalmat. A Szeged-Békéscsaba-Sarkad-Nagyszalonta-Nagyvárad szakaszon egykoron hasznos vasúti teherforgalmat bonyolítottak le. /Nagyszalonta. Bővítenék a határátkelőhelyet. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 27./

2000. szeptember 8.

Az elkövetkező két évben 5-5 millió euróval támogatják PHARE-alapokból a magyar és a román határ menti megyék határon átnyúló együttműködési programját (CBC) - tájékoztatott Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. A regionális együttműködést támogató németországi LACE szövetség rendezésében tanácskozást rendeztek Temesvárott a magyar-román határtérségben megvalósuló CBS-programról. A találkozón részt vettek az érintett négy-négy magyar és román megye, a békéscsabai és az aradi PHARE-irodák, a kereskedelmi kamarák és a regionális fejlesztési társaságok képviselői és a polgármesterek. A legsürgetőbb teendőnek a csanád-kiszombori új határátkelő megnyitását tartják. Erre a pénz már rendelkezésre áll, a tervek szerint jövőre megkezdik és be is fejezik a kivitelezést. A csanád-kiszombori határátkelő megnyitásával közvetlen közúti összeköttetés nyílik a romániai Temes megye és Magyarország között. Napirenden szerepelnek környezetfejlesztési, árvízvédelmi vállalkozások is. /Határon átnyúló magyar-román együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2000. szeptember 13.

Mind a magyar, mind a román vasúti szakemberek egyetértettek az alföld-fiumei vasútvonal Nagyvárad-Nagyszalonta-Kötegyán-Sarkad-Gyula-Békéscsaba-Szeged szakaszán a forgalom újraindításában - hangzott el a Magyarországon, Sarkadon megrendezett magyar-román vasúti egyeztető fórumon. A tanácskozáson Románia és Magyarország közlekedési tárcájának, vasúti, vám- és határőrizeti szerveinek képviselői és a határ menti kistérségek vezetői vettek részt. /Magyar-román vasúti egyeztető fórum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

2001. február 9.

Febr. 11-én, vasárnap Banner Zoltán békéscsabai művészettörténész fogja megnyitni a nagyzerindi képtár anyagából összeválogatott és helyi művészek munkáival kiegészített nagyszalontai képzőművészeti kiállítást. Az eseményen részt vesz Fábián Imre szerkesztő, közreműködik a nagyzerindi Olosz Lajos Irodalmi Kör és a Rozmaring népi együttes. Remények szerint ez a kiállítás lesz a zerindi képtár újraélesztésének első mozzanata. /Szalontai kiállítás zerindi képekből. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

2001. február 17.

Febr. 16-án Nagylakon, a magyar-román határtól fél kilométerre, a magyar oldalon megnyitották a román SNP Petrom második magyarországi üzemanyag-töltőállomását, amely közel kétmillió dolláros beruházás eredménye. A töltőállomás román benzint árul magyarországi áron. Az SNP Petrom 1999. október 1-jén nyitotta meg első kereskedelmi központját Békéscsabán. Ez 2,6 millió dollárba került /16 modern töltőállásos benzinkút, üzlet, 16 szobás motel, 150 fős étterem, személygépkocsi- és kamionmosó üzemel. A tervek szerint - két hónap múlva - a romániai Nagylakon is benzinkutat nyit a Petrom. /Andó András: Külföldön is terjeszkedik a Petrom. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

2001. február 28.

A Bokréta tánccsoport 1998. februárjában alakult meg és először az erdőhegyi napokon lépett fel. Azóta bejárták Arad megye szinte minden magyarlakta települését. Egy békéscsabai koreográfus segítségével megtanulták a délalföldi tánc lépéseit. Érezték, hogy csak így maradhatnak meg magyarnak egy olyan vidéken, ahol igen nagy volt a magyarság kulturális hanyatlása. Eljutottak a kalotaszentkirályi tánctáborba is, ezután fellépéseiken helyet kapott a kalotaszegi tánc is. Most ünnepelték hároméves fennállásukat. /Hároméves az erdőhegyi Bokréta. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./

2001. március 27.

A békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére együttműködési megállapodást kötnek a kibédi Seprődi János Művelődési Egyesülettel. Az április 1-jén aláírandó megállapodás azonban túlmutat a két egyesület közötti kapcsolatokon, ugyanis elvben mindkét polgármesteri hivatal támogatja egy majdani testvértelepülési egyezmény aláírását. A békéscsabaiak részéről most az egyesület vezetősége, Hankó András és dr. Cserei Pál, valamint dr. Kibédi-Varga Lajos lesz jelen. Az istentiszteletet követően a vendégek a polgármesterrel, az RMDSZ-tanácsosokkal, az iskola és az egyházak vezetőségével találkoznak, majd a tárgyalások után ünnepélyes keretek között aláírják az együttműködési megállapodást. A programban falulátogatás is szerepel. /Együttműködési megállapodás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

2001. április 3.

Ápr. 1-jén ünnepélyes keretek között írt alá együttműködési megállapodást Kibéden a helyi Seprődi János Művelődési Egyesület és a békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület. A békéscsabai egyesület a helyi történelmi emlékek felkutatását, emléktáblák és szobrok felállítását, tartja feladatának. Az 1999-ben alakult Seprődi János Művelődési Egyesület célkitűzései alig különböznek a békéscsabai egyesületétől. Dr. Cserei Pál, a békéscsabai egyesület titkára elmondta, terveikben kölcsönös hagyományőrző táborok szervezése és közös programokra való pályázás is szerepel. /Együttműködési megállapodást írtak alá Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./

2001. április 19.

Április 20-án egy gyulai (Magyarország) esemény nyitja meg a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozatot, amelyet hatodik alkalommal szervez meg a Temesvári Magyar Nőszövetség. A tíz napig tartó VI. Bánsági Magyar Napok eseményei között van: Székely László emlékkiállítás (Gyulán és Békéscsabán), Mennék haza, de otthon vagyok címmel az újvidéki Színes Szilánkok diákszínpad előadása, Bartók Béla születésének 120 évfordulója tiszteletére rendezett gálaműsor a temesvári Operában, amelynek keretén belül a kolozsvári Magyar Opera bemutatja a Csodálatos mandarin c. balettelőadást, a temesvári főiskolákon tanuló magyar képzőművész fiatalok kiállítása, a nagyváradi Kiss Stúdió Árva Bethlen Kata c. előadása, író-olvasó találkozó, a Hagyománykeresőben folklórest. A rendezvénysorozat célja a bánsági szórványmagyarság azonosság-tudatának erősítése, a feledésbe merült népi hagyományok felkutatása, a DMKT Eurorégió területén élő magyar közösségek közös kulturális értékeinek megismertetése. /VI. Bánsági Magyar Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2001. április 24.

Ápr. 23-án zárult a Kisküküllő Menti Térségi Társulás kiállítása, amelyet Erdőszentgyörgy líceumában szerveztek meg. A Balavásártól Szovátáig terjedő települések bemutatkozó rendezvénye sikeres volt. Bözödi, kendi, balavásári, rigmányi, gyulakutai, erdőszentgyörgyi, hármasfalusi, makfalvi, kibédi, sófalvi és szovátai szalmadíszek, faragott címerek, dísz- és használati tárgyak, festett bútorok, szőttesek, varrottasok csak ízelítőt nyújtanak e táj szellemi és kézművesi, népművészeti gazdagságából. A szervezők meghívták a kedvtelésből vagy állandó foglalatosságként népművészeti tárgyakat készítőket, hogy legszebb munkáikat hozzák el. Borbély Emma, a kiállítás főszervezője, a Kisküküllő Menti Térségi Társulás ügyvezető elnöke elmondta: céljuk az volt, hogy a vidék kincseinek ismertebbé tétele mellett a tájegység fellendüléséhez is hozzájáruljanak. A nemrégiben megalakult Kisküküllő Menti Térségi Társulás eddigi már két találkozót szervezett üzletemberek és intézményvezetők között. Együttműködési megállapodást írtak alá a békéscsabai Városfejlesztő és Városszépítő Egyesülettel is, amelynek eredményeként kölcsönösen bemutatkozó kiállításokat szerveznek. /Kisküküllő Menti Térségi Társulás kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./

2001. április 26.

Az EMKE Arad Megyei Szervezete meghívót kapott a tízéves születésnapját ünneplő békéscsabai Karácsonyi János Honismereti Egyesülettől. Az április 27-i egynapos rendvezvény előadói között lesz Halász Péter, az Országos Honismereti Szövetség elnöke, aki Honismeret és nemzettudat címmel értekezik. Dr. Köteles Lajos művelődéstörténész Európaiság és nemzettudat című munkáját mutatja be, míg dr. Jároli József Karácsonyi János munkásságáról tart előadást. Dr. Lovász György és Fabulya Lászlóné a honismereti mozgalomról számolnak be. Délután koszorúzás lesz Karácsony János sírjánál Gyulán. - Az aradi EMKE képviselői 1994 óta vesznek részt a Karácsony János honismereti konferenciákon, ilyen jellegű táborokban és közös kiadványok szerkesztésében. /Meghívó Békéscsabára. Az EMKE számára fontos a kapcsolattartás. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./

2001. április 28.

Április 20-29-e között hatodik alkalommal szervezte meg a Temesvári Magyar Nőszövetség és a helyi RMDSZ a hagyománykereső és -teremtő kulturális rendezvénysorozatot, a Bánsági Magyar Napokat. Az eseménysorozat megnyitójára - rendhagyó módon - Gyulán (Magyarország) került sor: a helyi Erkel Ferenc Múzeumban megnyitották Székely László, Temesvár század eleji főépítésze, a város legreprezentatívabb épületeinek tervezője emlékére rendezett fotókiállítást. Április 29-én, vasárnap a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban kerül sor a VI. Bánsági Magyar Napok zárórendezvényére: itt is megnyitják a Székely László emlékkiállítást, hangsúlyozva ezzel, hogy a DMKT Eurorégió magyarságának közös kulturális örökségét nem szabdalhatják fel országhatárok. /A DMKT Eurorégió magyarságának közös kulturális öröksége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

2001. május 12.

Május 15-én Temesvárra várják a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökét, akit elkísér a Békési Kereskedelmi Kamara elnöke, a Békéscsabán létesült magyar-román gazdasági vegyes bizottság elnöke és több üzletember. A tervezett több szintű megbeszéléseken az együttműködés bővítéséről lesz szó. /Magyar üzletemberek érkezését várják Temesvárra. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

2001. május 23.

Bajcsi Ildikó, a Bod Péter Tanítóképző /Kézdivásárhely/ igazgatója arról tájékoztatott, hogy az iskola a köztudatban tanítóképzőként él, de nemcsak ilyen profilú osztályok működnek. A 2001/2002-es tanévben három magyar nyelvű kilencedik osztály indul: filológia, matematika-informatika és ami újdonság: kétéves szünet után ismét indul az ötéves tanító- és óvónőosztály. Rendszeresen megszervezik a Bod Péter-napokat, de a táncházról, a táncestékről, a koncertekről, az irodalmi kávéházról, a rendhagyó órákról, a szavalóestekről sem feledkeznek el. A képző könyvtára 16 000 kötettel rendelkezik. A budapesti Széchényi Könyvtártól és magyarországi iskoláktól több mint kétezer kötetet kaptak ajándékba. Az utóbbi hónapokban a képző négymillió forint értékű számítástechnikai felszerelést kapott. A szülők támogatásával megvásárolták az iskolai könyvtár számára a magyarra lefordított szaktankönyvek, illetve az angol, német, francia nyelvű alternatív tankönyvek nagy részét, ezzel is segítve a családok tanévkezdési gondjain. A tanítóképzős diákok egy része a pedagógusi pályát választotta, de az egyetemre, főiskolára jelentkezők száma is jelentős. Az anyaországi intézmények közül legjelentősebb a debreceni, budapesti, zsámbéki, békéscsabai, szarvasi, veszprémi iskolával fenntartott kapcsolatuk. /(Iochom): Kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-198




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998