udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 345 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 331-345
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. szeptember folyamán

Beszterce-Naszód megye magyarságához szólt a folyóiratban Kocsis Ernő, el kell menni szavazni, ahhoz, hogy a megye magyarságának legyen képviselője, ehhez 12 ezer szavazat szükséges. /Besztercei Híradó (Beszterce), szept., VI. évf. 9. sz./

1996. október 26.

Okt. 26-án a Beszterce-Naszód megyei Vicén megkezdődött az I. Mezőségi Néptánctalálkozó. A megnyitón Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy megkülönböztetett figyelemmel kell fordulnunk a Mezőség szórványban élő magyar közösségei felé, akik a nehéz körülmények között is őrzik anyanyelvüket, hagyományaikat. A találkozóra Almásmálom, Beszterce, Dés, Füzes, Magyarborzás, Magyardécse, Magyarpalatka, Mezőkeszü, Szék, Szamosújvár, Vajdakamarás és Visa táncosai jöttek el. Megjelent Beder Tibor, a Juliánusz Alapítvány elnöke és Vetési László tiszteletes, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványfelelőse is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 28., 896. sz./ A találkozó egyik kezdeményezője és szervezője Lőrincz Károly, Vice fiatal katolikus papja. A csíkszeredai Hargita Állami Népi Együttes tagjai közreműködtek, segítettek a szervezésben, a táncosok bemutatkozásban. Ezen a vidéken alig folyt folklórgyűjtés, ezért a segíteni fognak azzal is, hogy a gyűjtött anyagot majd betanítják, hogy a falvak saját énekeikkel, táncaikkal lépjenek föl. /Guther M. Ilona: Ideje volt már ennek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

1996. november 18.

Nov. 12-én első ízben sugárzott magyar nyelvű adást a Transilvania Rádió nagyváradi stúdiója. Az új adó egy erdélyi hálózat része, amely Szatmárnémetiben, Tordán, Zilahon és Besztercén működik, Nagyváradon kívül. A stúdió szerkesztői között van Dajka Attila és Márton Attila. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

1996. december 11.

A millecentenárium jegyében rendezte meg a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ az V-VIII. osztályosok megyei szavalóversenyét, mely "A nyelv csak élve tündököl" elnevezésű, évente megtartott rendezvénysorozat része. A szavalóversenynek most is a besztercei református egyház adott otthont, de már épül a református egyház védnöksége alatt a Magyar Ház a Zorilor utcában. Beszterce, Bethlen, Tenke, Magyarnemegye, Árpástó, Décse, Retteg, Apanagyfalu és Borzás magyar iskolásai jelentek meg a versenyen. A díjakat Toók Katalin megyei tanácsos, a szavalóversenyek szervezője és Sárkány Ferenc nyugalmazott tanító, a Beszterce Művelődési Alapítvány elnöke adta át. - Gellért Sándor Apanagyfalu iskolájának tanára kezdeményezésére két tanítványa szülőhelyükön gyűjtött mondákat adott elő. Gellért Sándor javasolta egy olyan rendezvénysorozat beindítását, amely a helyi hagyományokat vonultatná fel. Érdemes lenne a szervezésbe néprajzosokat bevonni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1996. december 11.

A millecentenárium jegyében rendezte meg a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ az V-VIII. osztályosok megyei szavalóversenyét, mely "A nyelv csak élve tündököl" elnevezésű, évente megtartott rendezvénysorozat része. A szavalóversenynek most is a besztercei református egyház adott otthont, de már épül a református egyház védnöksége alatt a Magyar Ház a Zorilor utcában. Beszterce, Bethlen, Tenke, Magyarnemegye, Árpástó, Décse, Retteg, Apanagyfalu és Borzás magyar iskolásai jelentek meg a versenyen. A díjakat Toók Katalin megyei tanácsos, a szavalóversenyek szervezője és Sárkány Ferenc nyugalmazott tanító, a Beszterce Művelődési Alapítvány elnöke adta át. - Gellért Sándor Apanagyfalu iskolájának tanára kezdeményezésére két tanítványa szülőhelyükön gyűjtött mondákat adott elő. Gellért Sándor javasolta egy olyan rendezvénysorozat beindítását, amely a helyi hagyományokat vonultatná fel. Érdemes lenne a szervezésbe néprajzosokat bevonni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1996. december folyamán

Nyolcadik alkalommal gyűltek össze Illyefalván a romániai magyar alapítványok küldöttei nov. 28-30-án. A források kiapadóban vannak, állapították meg. Szóba jöttek a PHARE, a Soros és egyéb alapítványok, ahova szintén lehet pályázatokat benyújtani. Felmerült az információhiány gondja. A megjelentek egyetértettek azzal, hogy a jövőben szakosodni kell, hogy a problémákat szakterületenként átfogóbban lehessen megbeszélni. /Besztercei Híradó (Beszterce), dec./

1998. április 29.

A 62. évében járó, Besztercén lakó Fazekas István első verseskötete /Alkony előtt, Lyra Kiadó, Marosvásárhely/ a Kanadai Magyar Irodalompártolók Klubjának támogatásával jelent meg. Fazekas István az 1995-ben Budapesten megrendezett Kárpát-medencei Költészeti Pályázaton első díjat nyert el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

1998. június 6.

1978-ban Horváth Pál irodalomtanár hirtelen halálával megkezdődött Besztercén a magyar tagozat, s ezen túlmenően a város magyar közösségi életének agóniája. Horváth Pál halálával a város magyarsága nemcsak egy tanárt, hanem megtartó erejét, húzó emberét is elvesztette. Az 1989-es fordulatnak kellett jönnie ahhoz, hogy ez a közösség újra magára találjon. Emlékének adózva egykori tanítványa, Czirmay Júlia tanítónő kezdeményezésére a városban Horváth Pál Baráti Kör alakult. A kör ezentúl minden évben a ballagás napján emlékplakettel, oklevéllel és jelentékeny összeggel fogja jutalmazni azt a diákok, aki anyanyelvét a legjobban műveli. Horváth Pál 1932. márc. 15-én született és 1978. nov. 11-én halt meg. /Guther M. Ibolya: Horváth Pál Baráti Kör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

1999. január 6.

Néhány múlt év végén a szerkesztőségbe küldött lapról, folyóiratról adott hírt. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadványának /RMKT Hírlevél/ 4. száma tudósított az RMKT Félixfürdőn tartott vándorgyűléséről és az RMKT ifjúsági frakciójának /RIF/ megalakulásáról. A székelyudvarhelyi ifjúsági folyóirat, a Kedd november-decemberi száma riportokat tartalmaz, található benne továbbá portré és irodalmi rovat is. Az RMDSZ Önkormányzati Hírlevél dec. 16-i számában Sepsiszentgyörgy, Nagybánya, Csíkszereda és Zilah polgármestere nyilatkozott. A székelyudvarhelyi Dr. Bányai János Líceum időnként megjelenő diáklapjának decemberi számában irodalmi oldalak is találhatók. Új kiadvány a Fényszilánk, a székelykeresztúri református egyházközség gyülekezeti lapja, az első száma /1998. október/ után napvilágot látott a novemberi és a decemberi szám is. Újraindult 1998 novemberében a Besztercei Híradó közéleti folyóirat, szerkesztésében oroszlánrészt vállalt a Romániai Magyar Szó besztercei munkatársa, Guther M. Ilona. Folyamatosan megjelenik a Székelyföld /csíkszeredai kulturális folyóirat/, decemberi számában a kisebbségi irodalmakban jelen levő történelmi regényről közöltek műhelybeszélgetést. /Gyorsszemle, lapleltár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

1999. február 15.

Takács Csaba RMDSZ-ügyvezető elnök február 9-i besztercei látogatása után megelégedését fejezte ki az új megyei RMDSZ-vezetőséggel kapcsolatban, kiemelve, hogy felelőtlenség lenne "ha nem segítenénk ezt a helyi erőforrást, ezt az új választmányt", amely konkrét elképzelések alapján akar működni. A politikus látogatása során találkozott Dorin Popescu prefektussal, a gazdasági és a civil szférát képviselő személyiségekkel; ugyanakkor tájékozódott olyan települések infrastruktúrális igényeiről, ahol nagyrészt magyarok élnek. Takács hangsúlyozta, hogy elvárja, hogy "a magyarlakta települések esélyegyenlőséget élvezzenek olyan településekkel, ahol történetesen nem élnek magyar nemzetiségű lakosok". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

1999. március 15.

Cegőtelke lakóinak és a környékről ideérkezőknek felejthetetlen ünnepet jelentett az idei márc. 15-e. A falu két 1848-as mártírjának a helyi Cserhalom Művelődési Egyesület által emlékhellyé kiépített sírja előtt róhatták le kegyeletüket. A szabadságharcnak ez a két hőse nem a csatában esett el, hanem őrhelyén, magyarságát védve. Az egyik Nemes György gazdatiszt, a románok megölték, a másik László Dávid református lelkész, akit a románok egy kerítéshez kötöztek és addig lőttek messziről, mint egy céltáblát, amíg meghalt. Az emlékünnepen igét hirdetett Bustya Dezső lelkész, többen mondtak beszédet, köztük volt Verestóy Attila szenátor, Szabó Károly szenátor és Tonk Sándor történész. Az ünnepségen szép számban megjelentek Beszterce-Naszód megye magyar közösségei, így a megyei RMDSZ, az EMKE, a Beszterce Művelődési Alapítvány képviselői is. /Guther M. Ilona. Egy emlékhellyel gazdagabban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

1999. május 4.

Ünnep volt a hét végén Beszterce-Naszód megye egyik szórványtelepülésén: Óradnán. Az iskolájától 1965-ben végképpen megfosztott, közel 800, magát magyarnak valló római katolikus hívő egy népnevelő ház birtokosává vált. Az új épület falára emléktábla került Reményik Sándor nevével. Reményik Sándornak köze volt Óradnához. Ugyanis a közigazgatásilag ide tartozó Borbereken sok időt töltött nyaranként. Dávid Gyula, az EMKE elnöke, irodalomtörténész Reményik Sándor költészetét elemezte, különös tekintettel a Borbereken írott versekre. Az ünnepségen részt vettek a kolozsvári Heltai Alapítvány, a Reményik Sándor Alapítvány és a közelmúltban bejegyzett Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Társaság képviselői. Ez utóbbi elnöke, Farkas Zoltán közölte: ősztől kezdve évenként ösztöndíjat biztosítanak egy magyar nyelven továbbtanulni akaró óradnai diáknak. A névadó és táblaavató rendezvényt megelőzte a 175 éves helybeli plébánia-templom megünneplése, és az Óradnán eltemetett gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök sírjának megkoszorúzása, emléktábla leleplezése a templomban, 120 évvel halála után. /S. Muzsnay Magda: A szórványvidék ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Háromnapos ünnepségsorozat keretében, máj. 4-én Óradnán Reményik Sándor Római Katolikus Kulturális és Népnevelő Házat avattak. A szentmisét Bálint Lajos érsek celebrálta. Az óradnai magyarságot törekvéseiben támogatta a Soproni Erdélyi Kör, a Salgótarjáni Erdélyi Kör és Máltai Szeretetszolgálat, az Illyés Közalapítvány, a Calgary Magyar Kultúregyesület, Toso Vincenzo Olaszországból, Tőkés László püspök, a kolozsvári Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Egyesület, a Reményik Sándor Művészeti Stúdió Alapítvány, a Heltai Gáspár Alapítvány, a besztercei RMDSZ és EMKE, a Beszterce Művelődési Alapítvány és nem utolsósorban a helybeliek. /Guther M. Ilona: Küzdelem a megmaradásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

1999. május 22.

A legmagasabb román állami kitüntetést adományozta Teoctist pátriárkának, a román ortodox egyház fejének és Alexandru Todea görög katolikus bíborosnak Emil Constantinescu államfő. A Románia Csillaga érdemrenddel az államfő "a pápa bukaresti látogatásával megkezdett út elismerését és folytatásának ösztönzését kívánta hangsúlyozni", illetve Todea bíboros esetében az államfő külön is elismeréssel kíván adózni annak az embernek, akinek a kommunista rendszer idején elviselt szenvedéseit II. János Pál pápa Péter apostol kínszenvedéseihez hasonlította. A kitüntetést Teoctist pátriárka máj. 21-én vehette át, a mozgásképtelen Todea bíborosnak pedig az államfő személyesen viszi el Besztercére. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

1999. június 1.

A Nemzeti Kisebbségi Tanács sajtótámogatásának elosztása céljából jún. 1-jén az RMDSZ bukaresti székházában ülésezett az RMDSZ és az EMKE által létrehozott sajtókuratórium. A sajtókuratórium döntése értelmében a következő lapok, folyóiratok és kiadványok részesülnek támogatásban: Székely Hírmondó, Magyar Kisebbség, Hírharang (Szilágysomlyói 1-es sz. Általános Iskola), Szilágyság, Csinguru (MAKOSZ), Tentamen (Bolyai Farkas Elméleti Líceum), Csíky Csuky (Csíky Gergely Líceum diáklapja), Juventus (Bartók Béla Líceum diáklapja), Hírhordó és AESZ-füzetek (Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége), Cimbora, Partium (a Partiumi és a Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság honismereti lapja), Arménia (Pro Armenia Alapítvány), Hóstáti Híradó (Hóstáti Gazdák Egyesülete - a kolozsvári Szabadságban megjelenő havi melléklet), EMT - Műszaki Szemle, EMT - Firka, Perspektíva (KMDSZ), Erdélyi Gazda, Világnézet (Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákújsága), Korunk, Magropress (Korunk Baráti Társasága), Diákabrak, Géniusz, Kalotaszeg, Székelyföld, Könyvesház (a Művelődés melléklete), Napsugár, Szivárvány, Művelődés, Erdélyi Híradó (havi RMDSZ-melléklet a Szabadságban), Besztercei Híradó, Helyzetkép (a Gátaljai RMDSZ lapja), Bányavidéki Új Szó, Jelen, Bakancs (a Mikes Kelemen Líceum diáklapja), Kellék (Pro Philosophia Alapítvány), Erdélyi Kórus, Erdélyi Gyopár, Parallaxis (Collegium Transsylvanicum Alapítvány), Máramarosi Hírnök (Hollósi Simon Művelődési Egyesület), Keresztmetszet (Temes megyei RMDSZ melléklete a Heti Új Szóban), Látó, Helikon, Duma, Mi - magunkról (a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége), Matematikai Lapok, Nagykároly és Vidéke, Szászrégen és Vidéke, Kisküküllő, Krasznai Újság, Szigeti Turmix, Pulzus (MMDSZ lapja), TDK-füzet (TMD), Hírmondó (Maros megyei RMDSZ melléklete a Népújságban), Moldvai Magyarság, A Hét, RMSZ Törvénytár. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 2. - 1486. sz./

1999. augusztus 2.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület VIII. Országos Vándortábora júl. 27-én kezdődött a Petőfi biciklis emléktúrával, szintén akkor indult a Petőfi-gyalogtúra. Megjelentek a székelyudvarhelyi, a csíkszeredai, a nagyváradi, a szatmárnémeti, a székelykeresztúri, a zilahi, a gyergyószentmiklósi, a tordai, a marosvásárhelyi, a sepsiszentgyörgyi, a besztercei, a brassói, a szecselevárosi, a petrozsényi, a dévai, a bukaresti, az aradi, a jászvárosi (Iasi) természetjáró szervezetek tagjai, Magyarország majdnem valamennyi megyéjéből jöttek el 110-en. /Farkas E. Zoltán: Az EKE VIII. Országos Vándortábora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

1999. augusztus 19.

A Dési Református Egyházmegyében megrendezték az egyházmegyei kórustalálkozót Désen , melyen 12 énekkar vett részt a következő egyházközségekből: Baca, Bálványosváralja, Bethlen, Beszterce, Cegőtelke, Dés, Déscichegy, Felőr, Ördöngősfüzes, Szépkenyerűszentmárton, Retteg és Várkudu. - Aug. 5-én zárult le a másik rendezvény, az Egyházmegyei Ifjúsági Tábor, melyre a következő egyházközségekből érkeztek: Beszterce, Dés, Déscichegy, Felőr, Feketelak, Retteg, Nemegye, illetve Nagyenyed. /Bartha Aladár: Egyházmegyei rendezvények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

1999. október 5.

A Beszterce környéki Vicében október 2-án rendezték meg a IV. Mezőségi népitánc- és énektalálkozót. A találkozó a népviseletbe öltözött csoportok felvonulásával kezdődött. Ökumenikus istentisztelet után a résztvevők átvonultak a templomkertben levő II. Rákóczi Ferenc szoborhoz. A fesztiválon a csoportok bemutatták táncaikat, énekeiket. Az emléklapok átadása után táncház, majd a házigazdák rendezte, éjszakába benyúló bál zárta a rendezvényt. Az előző évekhez képest kevesebb volt a részt vevő csoport. /Tóthpál Tamás: IV. Mezőségi népitánc- és énektalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

1999. október 8.

Okt. 8-án az örmény kisebbség történelmi múltjának ismertették A nemzeti kisebbségek bemutatkoznak című rendezvénysorozat keretében, a Kisebbségvédelmi Hivatal szervezésében. Az Arménia Alapítvány, valamint az Arménia Örmény-Magyar Baráti Társaság képviselője is jelen volt. Varduca Azaduhi festőnő felelevenítette az örmény történelem több tragikus eseményét, Dr. Berdj Asgian akadémikus az örmény művészetről, Parasca Olivér pedig az örmények kulturális és művelődési életéről beszélt. Kiss Ferenc emlékeztetett I. Apafi Mihály, erdélyi fejedelem meghívására. 1669-től Moldvából több hullámban mintegy 3000 örmény család kelt át a Kárpátokon és telepedett le Gyergyószentmiklóson, Besztercén, Csíksomlyón, Petelén, Görgényszentimrén, Szépvízen, Szamosújváron és Ebesfalván. /Papp Annamária: Bemutatkozott az örmény kisebbség. Emlékezés a két magyar-örmény vértanúra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

1999. október 23.

Ferenczi István könyve /Besenyő szállások a Nagyszamos - Sajó mentén. Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ tulajdonképpen Beszterce környéke honfoglalás utáni besenyő településeinek szentelt tudományos dolgozat. Tanulmánya 1973-ban készült, több helyen próbálta közölni, sikertelenül. A Ceausescu-rendszer tiltásai miatt senki sem merte vállalni a kiadás kockázatát. A tanulmány a helységnevek, határnevek etimológiai vizsgálatával bizonyítja annak a besenyő településekből álló védelmi láncnak a létezését, amely az Árpád-kori Magyarország északkelet-erdélyi hágóit volt hivatott őrizni. A könyvből fény derül a vidék, de a teljes Árpád-kori Magyarország társadalmi viszonyainak bizonyos vonatkozásaira, a határzónába eső falvak népességi-gazdasági szerkezetére, valamint a besenyőknek mint lovas-harcos határőröknek kiváltságos helyzetére. A hetvenoldalas szöveg fele kommentált könyvészet. A remélhetőleg elkövetkező régészeti feltárások, a nyelvészeti elgondolásokból következtetett feltevéseket végérvényesen tisztázni fogják - írta a szerző. /Németh Júlia: Besenyők a végeken. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

1999. november 20.

Nov. 20-án mezőgazdasági tanácskozást rendezett Besztercén az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Gazdasági Főosztálya és a Romániai Magyar Gazdák Országos Elnöksége. A mezőgazdaság időszerű kérdéseit vitatták meg. Dr. Kelemen Attila parlamenti képviselő, a mezőgazdasági szakbizottság alelnöke a módosított földtörvényt ismertette. Pete István államtitkár felvázolta a román agrárpolitika és a mezőgazdasági tárca stratégiájának legfontosabb jellemzőit. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke ismertette a romániai terméktanácsok alakítására vonatkozó stratégiát. /Besztercén országos tanácskozást tartottak. A mezőgazdaság helyzetéről és a szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./

1999. november 23.

November 20-án Besztercén az RMDSZ Ügyvezető elnöksége, az RMGE országos elnökségével közösen mezőgazdasági tanácskozást szervezett. Két témát tűztek napirendre: szövetkezeti mozgalmak jogi hátterét, valamint a civil szervezetek részvételét az agrárpolitikában. Birtalan Ákos képviselő hangsúlyozta: a szövetkezet életképességét a hitelszövetkezetek biztosítják, ezekhez pedig helyi és külföldi támogatókat kell szerezni. Pete István államtitkár helyzetelemzést tartott a román agrárpolitikáról. Elmondotta: a mezőgazdasági kuponok a jövőben a termelőket illetik. A támogatási törvénytervezet biztosítja a keretet a mezőgazdasági kölcsön felvételére, valamint a kamat egy részének visszafizetésére. A legfontosabb feladat a hitelszövetkezetek létesítése. Dr. Szigeti János az RMGE és a magyar szaktárca közti együttműködés megalapozásáról szólt. /(Kresz Béla-Brodács Magdolna): Mezőgazdasági tanácskozás Besztercén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

1999. november 24.

A Perspektíva (a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja, november 4-i és 11-i szám) hasábjairól megtudható, hogy a KMDSZ közgyűlésén a diákszervezet új elnököt választott Boda Szabolcs Levente közgazdász hallgató személyében. A Suli Lapi (Baróti Szabó Dávid Középiskola, Barót diáklapja, novemberi szám) nyári élménybeszámolóknak és irodalmi próbálkozásoknak adott helyet. A Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, november 3-i szám) az 1956-os magyar forradalom romániai "elszenvedőire" emlékezett. - A Kis Tükör /a romániai CE Szövetség kiadványa, református missziói lap/ szeptember-októberi száma hírt adott arról, hogy közös táborozást szerveztek a magyarországi Bethánia CE szövetséggel. A Besztercei Híradó (közéleti havilap, idei június-szeptemberi, összevont szám) beszámolt a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ küldöttgyűléséről. /Hónapzáró lapszemle. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23., folyt. : nov. 24./

1999. december 1.

Almásmálom Beszterce-Naszód megye szórványmagyarságának aktív református egyházközsége nov. 27-én emléktáblát avatott az első és a második világháború hőseinek emlékére. Tőkés László püspök hirdetett igét. Szilágyi Zoltán nyugalmazott besztercei történelemtanár az elesett hősökről tartott előadást, Máthé Ilona az emléktábla történetét elevenítette fel. A tábla elsősorban a Besztercei Művelődési Alapítvány anyagi támogatásával készült, melyet Tőkés László és Vetési László tiszteletes leplezett le. Aznap rendezték meg a faluból elszármazottak találkozóját is. /Tóthpál Tamás: A két világháborúban elhunyt katonákra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

1999. december 27.

Megjelent az Erdélyi Gazda decemberi és a 2000. januári összevont száma. Olvasható benne írás a Besztercén lezajlott tanácskozásról, az aranyosegerbegyi második gazdanapról, továbbá tizenkét új minősítésű burgonyafajtát ismertet a lap. /Erdélyi Gazda. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 27./

1995. január 19.

Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete Tőkés László ügyében az etikai bizottság döntését várja. - Több besztercei magyar személyiség találta postaládájában a Tinerama Tőkés László püspököt lejárató cikkének fénymásolatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

1995. október 23.

Okt. 23-án ismeretlen tettesek kitépték Besztercén az RMDSZ-iroda RMDSZ-feliratú ajtaját. Egy hónappal ezelőtt az RMDSZ postaládáját törték le, a többi ellenzéki párt postaládájához nem nyúltak. Hasonló provokáció 1991. nov. 1-jén fordult elő, akkor az RMDSZ kétnyelvű üvegtábláját törte össze egy férfi, fényes nappal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

1995. november 29.

A Beszterce Művelődési Alapítvány megalakulásakor, 1990-ben célul tűzte ki kölcsönkönyvtárak alapítását. Idén végre teljesült a terv. Az alapítvány elnöke, Sárkány Ferenc mutatta be a Beszterce városban létrehozott könyvtárat. A besztercei magyar iparosok közművelődési egyesületét erőszakkal megszüntették, székházát elvették, könyvtárát 1952-ben megsemmisítették: elégették. A 3795 kötetes könyvtár legnagyobb részét az Országos Széchényi Könyvtár biztosította: a Kölcsey Alapítvány által a Dunaújvárosi Könyvtár állományából átutalt 2929 kötetet, a többi is adományokból gyűlt össze. A Beszterce Művelődési Alapítvány 1,3 millió lejt költött a könyvtár bútorzatára. /Guther M. Ilona: Hátha ebből nem lesz máglya... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

1995. december 3.

Lábody László, a HTMH elnöke nov. 29-én Marosvásárhelyen felkereste Sütő András írót, akivel a romániai magyarság megmaradási esélyeiről folytatott megbeszélést, majd találkozott az RMDSZ megyei vezetőivel és értelmiségiekkel, érdeklődőkkel. Nov. 30-án Székelyudvarhelyen és Csíkszeredán találkoztak a területi RMDSZ képviselőivel, dec. 1-jén Sepsiszentgyörgyön, Illyefalván jártak, ahol megtekintették a Keresztény Ifjúsági Központot, este Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége tagjaival találkoztak. Dec. 2-án Besztercén jártak, majd Kolozsváron a Kolozs megyei RMDSZ-vezetőkkel tartottak megbeszélést, ezután Lábody László sajtóértekezleten összegezte körútjának tapasztalatait. Az RMDSZ híven tolmácsolja a magyar társadalom problémáit, állapította meg. Iliescu megbékélési javaslata már szerepelt a múlt évi magyar kormányprogramban, úgy vélekedett, hogy sajátos magyar-román modellt kell kidolgozni. Érthetetlennek nevezte, hogy diáktüntetések hatására módosították a tanügyi törvényt, ugyanakkor halogatják az RMDSZ félmillió aláírással támogatott kisebbségi oktatási törvénytervezetének napirendre tűzését. Dec. 3-án Nagyváradra, útjának utolsó állomására érkezett Lábody László, találkozott az RMDSZ Bihar megyei vezetőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 4., 674. sz./ Lábody László Csíkszeredában kijelentette, hogy a megbékélésről szóló tárgyalások során figyelembe kell venni az erdélyi magyarság sérelmeit. Az alapszerződésről szóló tárgyalásokon éppen a nemzeti kisebbségek kérdésében van véleményeltérés, Románia ugyanis nem kívánja biztosítani a romániai magyarok által igényelt jogokat. Búzás László, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének alelnöke leszögezte: Székelyföldön mind a gazdasági együttműködés, mind az autonómia ügyében konkrét segítséget várnak a magyar kormánytól. /Új Magyarország, dec. 2./ Lábody László "megfeddte mind romániai magyar közösséget, mind a politikai elitet, amiért nem él bennük kellő büszkeség az idáig elért eredmények miatt." Szerinte az ideális jövő: demokratikus, gazdag Romániában autonóm magyar közösség. Az államtitkár szerint a többséget kell meggyőzni a követelések helyénvalóságáról. Lábody László adatokkal bizonyította, hogy a támogatás mértéke meghaladja az előző években nyújtott támogatások szintjét. A III. Magyar Református Világtalálkozó erdélyi rendezésével kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: illő lett volna először a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek megkérdezni a magyar kormányt, egyébként támogatni fogják a találkozót. - Az erdélyi magyarság "vert seregnek" érzi magát, jelentette ki az államtitkár, olvasható Simon Judit beszámolójában. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 6./ "Hidegfejű gondolkodásra, cselekvésre van itt szükség, jól elgondolt stratégiára" - mondta az államtitkár Marosvásárhelyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1995. február folyamán

A Besztercei Híradó a negyedik évfolyamába lépett, a februári a 25. száma. Felelős szerkesztője Fazekas István, a lap megjelenését a Beszterce Művelődési Alapítvány segíti. /Besztercei Híradó (Besztercebánya), febr. - IV. évf. 2. sz./

1995. március 2.

A romániai magyarság egyharmada nyelvi és etnikai veszélyeztetettségben, egynegyede pedig halmozottan hátrányos helyzetben él. Összmagyar szórványprogramra, felelősség szerint lebontott stratégiára, koordináló szervre van szükség. Az elmúlt öt évben voltak már próbálkozások, de hiányzott az összehangolt-ság. Jelentős lépés volt a nagyenyedi szórványtalálkozó, ahol tizenhat tájegységet jelöltek ki: Bukarest, Galac (Munténia), Csángóvidék (Bákó), Beszterce, Máramarossziget (Avas), Nagybánya, Mezőség, Marosmente (Felső-Marosmente), Fehér megye, Szeben megye, Brassó megye, Déva környéke, Zsil völgye, Arad, Temes, Krassó-Szörény. A feladatok, problematikák a következők: anyanyelvápolás, kultúra (műkedvelés), felnőttoktatás, tájékoztatás (sajtó), kegyhelyek-emlékhelyek gondozása, ifjúság, szociális és gazdasági kérdések, elméleti-statisztikai feladatok, az egyházra háruló feladatok a diakóniai szolgálat, a lelkigondozás, a tömb-szórvány kapcsolatok építése. A szórványtanács megalakítása céljából ápr. 4-én Kolozsváron lesz tanácskozás. Jelentkezéseket vár Bodó Barna politikai alelnök és Vetési László tiszteletes, szórványügyi előadó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 331-345




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998