udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 86 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-86
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2003. február 8.

Az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán, a két kormányfő mosolyfesztiválján Nastase bejelentette, hogy az építendő európai négyes számú közlekedési folyosó továbbra is mostoha közlekedési körülmények között tartja Erdélyt. /Csinta Samu: Autópálya-kanyarok. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./ Az RMDSZ kérésére a parlamenti bizottság újravitatja a Bors-Kolozsvár autópálya sorsát. A kormány febr. 6-i ülésén a Nagylak - Arad-Temesvár-Lugos- Déva-Pitesti közötti, IV. páneurópai közlekedési folyosón kiépített autópálya-beruházást kezelte prioritásként, négymilliárd euróra becsülve a beruházást. A képviselőház visszaküldte a szakbizottsághoz a törvénytervezetet, mivel az RMDSZ kérte, helyezzék prioritási listára a Bors-Nagylak-Kolozsvár sztráda építését is. Romániának a 2007-ben remélt EU-csatlakozás előtt korszerű közlekedési hálózatot kell megteremtenie. /Incze Ferenc: Mellőzik Erdélyt a kormány sztrádatervei. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

2003. február 13.

A kormány prioritásként kezeli a Brassó-Marosvásárhely- Kolozsvár-Nagyvárad útvonalon haladó autópálya megépítését - jelentette be a parlament előtt febr. 12-én Adrian Nastase, a 2003- 2004-re szóló kormányzati prioritásokat ismertetve. Borbély László RMDSZ-es képviselő elmondta, a képviselőház ipari és szállítási szakbizottsága az RMDSZ kérésére elfogadta, hogy a Bors- Nagyvárad-Kolozsvár sztrádaépítést is helyezzék a szállítási infrastruktúra fejlesztésére kidolgozott törvénycsomag prioritási listájára. Borbély elmondta, a IV-es európai korridor 2015-ig történő kiépítéséről rendelkező törvénycsomagban most két útvonalat tekintenek elsőrendűnek, a már említett Erdélyen átvezető útvonalat és a kormány által múlt héten bejelentett Nagylak-Arad-Temesvár-Lugos-Déva-Nagyszeben-Pitesti-Bukarest irányt. - Magyarország kinyilvánította egyértelmű támogatását Románia főbb európai közlekedési útvonalakkal való összekötését illetően, erről tárgyalnak Miron Mitrea szállításügyi miniszter közeli budapesti látogatásán. /Incze Ferenc, Salamon Márton László: Prioritás az észak-erdélyi sztráda. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

2003. február 26.

Öt pályázatot nyert meg a tavalyi évben Börvely önkormányzata - többek között a Pro Hungaricus Alapítvány által meghirdetettet -, amelynek révén 2500 darab könyvvel gazdagodott a napokban a község könyvtára. Tavaly az interneten figyelt fel Fosztó Zoltán alpolgármester a Pro Hungaricus Alapítvány pályázatára. Elkészítették egy jegyzéket, amelyben feltüntettékk azoknak a kiadványoknak a címét, amelyeket szerettek volna megkapni. Egy idő múlva értesítést kaptak arról, hogy beadványuk pozitív elbírálásban részesült. A szállítmány nemrégiben megérkezett. Már decemberben át akarták hozni az egészet, Peténél azonban nem engedték át őket, így a múlt héten Borsnál hozták be a könyveket. Börvely község könyvtárának eddig körülbelül tizenkétezer könyve volt, így a Magyarországról hozottakkal együtt körülbelül tizenötezer darabjuk lesz. /Simon Levente: Börvely: Kétezer-ötszáz magyar és német nyelvű könyvet kapott az önkormányzat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 26./

2003. február 28.

A Mediafax hírügynökség jelentése szerint Sándor Tamás Kovászna megyei RMDSZ-es képviselőnél 800 darab magyar igazolványt találtak a borsi határátkelőhelynél foganatosított vámvizsgálat során. Sándor Tamás kénytelen volt visszatérni Magyarországra, és a debreceni román konzulátuson hagyni a magyar igazolványokat. Sándor Tamás tagadja a vádakat, szerinte nála csak egyetlen magyar igazolvány volt - a sajátja. /Nyolcszáz magyar igazolvány a határon. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2003. március 6.

Március első hétvégéjén immár hagyományszerűen volt Nagyváradon ünnepi táncház-találkozó. A Nagyváradi Táncház Egyesület a Csillagocska Alapítvány gyermektáncházzal közösen szervezte meg a márc. 1-jei rendezvénysorozatot. Kézműves-foglalkozásokon vehettek részt az aprók, majd kolozsvári táncházasok oktatták a kicsiket az aprók táncában. A gálaműsorban felléptek a borsi Galagonya gyermek népi táncosai, a bihardiószegi Szömörce, a Nyíló Akác népi együttes, Magyarlapád hagyományőrzői és az Állami Filharmónia magyar tánccsoportja. Nagyváradon rendszeresen szerveznek táncházat. /Ünnepelt a váradi táncház-mozgalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2003. március 28.

A közös infrastruktúra fejlesztéséről tárgyaltak Nagyváradon a romániai Bihar és a magyarországi Hajdú-Bihar eurorégió együttműködés keretében a két megye képviselői. A magyar küldöttség képviselői szerint a román és a magyar megye a közeljövőben pályázik a PHARE CBC alapnál egy vállalkozásfejlesztési központ és egy határ menti környezetvédelmi folyosó kialakításának támogatására. Csontos János, az MSZP parlamenti képviselője elmondta: reméli, hogy egy éven belül megnyílik a Székelyhíd-Létavértes határátkelő. Ez azért fontos, mert tehermentesítené a Bors-Ártánd határátkelőt, ahol Magyarország EU-csatlakozása után várhatóan jelentősen növekszik majd a forgalom. A képviselő felvetette a hét kilométeres szakaszon megszüntetett Nagyvárad-Debrecen vasútvonal helyreállítását, amely a Kassa- Miskolc-Debrecen európai közlekedési folyosó meghosszabbítása lehetne. /Határon átnyúló együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

2003. április 2.

Az Észak-Erdélyen áthaladó Budapest-Bukarest autópálya projekt finanszírozási tervét ápr. 16-án írja alá a román és magyar miniszterelnök Athénban, és nyújtja át Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének, jelezte Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke.Egyes sajtóhírekkel ellentétben az Európai Bizottság nem utasította vissza a Budapestet Bukaresttel összekötő, észak-erdélyi nyomvonalon haladó autópálya megépítésének finanszírozását. Borbély László a közelmúltban Csillag István magyar gazdasági és közlekedési miniszterrel találkozott Budapesten. "A magyar fél érdekelt a közös infrastruktúra-hálózat kiépítésében, ezen belül az Észak-Erdélyt Magyarországgal Borsnál összekötő sztráda építésének projektjében" - jelentette ki Borbély László. Az Észak-Erdélyt átszelő Budapest-Bukarest autópálya gondolata egyelőre csupán politikai kérdés, szakértői szinten egyelőre csupán a Szeged-Nagylak-Arad-Temesvár-Lugos-Nagyszeben útszakasz megvalósításán dolgoznak. A tervek szerint 2007-re sikerül Nagylakig bekötni a magyar autópálya-hálózatot, az észak-erdélyi sztráda azonban 2010 előtt aligha valósulhat meg a jelenlegi magyar pályatervek szerint. A magyar fél információi szerint a Nagyvárad-Kolozsvár autósztráda elkerülné a Királyhágót, Margittát és Zilahot érintve jutna el Kolozsvárra. /Incze Ferenc: A sztráda kikerüli a Királyhágót. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

2003. július 5.

Júl. 1-jén aláírták a megállapodást, amely a román kormány, ezen belül a Szállításügyi Minisztérium és az amerikai Bechtel cég között született, és amelynek nyomán az amerikai társaság megépíti a Bukarest-Budapest autósztráda Brassó-Marosvásárhely-Kolozsvár-Nagyvárad közötti útvonalát. A munkálatokat 2004 tavaszán kezdik el, befejezési határidő 2009. A munkálatokat két ponton kezdik el: egyik Borstól befele, a másik pedig Brassóból indul Segesvár fele, a Bukarest-Brassó útszakasz valószínűleg egy másik szerződés tárgyát fogja képezni. Vasile Dincu, volt tájékoztatási miniszter véleménye szerint Erdélyben, de Bukarestben is sokan féltek a Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó-Bukarest autósztráda megépítésétől, mondván, hogy ezen az úton fogják a magyarok megszállni Erdélyt. Az exminiszter elmondta: ebből is látszik, hogy még mindig baj van az emberek mentalitásával. /Köllő Katalin: Elkezdik a Nagyvárad-Kolozsvár-Bukarest autópálya építését. Vasile Soporan a kormánypárt polgármester-jelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2003. augusztus 2.

A júl. 26-27-én zajló hatodik borsi falunapokon négyezernél is több embert sikerült megmozgatni. A községet alkotó négy faluközösség, Bors, Biharszentjános, Kis- és Nagyszántó lakosságának összefogását tűzték ki célul. Idén is ellátogattak a Bors község magyarországi testvértelepülései a rendezvénysorozatra. A falunapokkal párhuzamosan zajlott a Határmenti Bihar megyei Települések Településfejlesztési Társulásának programja. Az év elején PHARE-CBC pályázaton nyert Pentium 4-es számítógépek és egyéb modern irodafelszerelések segítségével a kisrégió informatizálása volt a cél a tükörprojekt keretében. Az irodák felszerelése a romániai bihari oldalon megtörtént, a végső cél, hogy közös fejlesztési, stratégiai pályázatokkal induljanak az EU-ban. /Balla Tünde: Falunapok és irodaavató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

2003. augusztus 25.

A kistérségekben való gondolkodás egyre fontosabb lesz az Európai Unió számára - magyarázta Fülöp Mihály, Biharkeresztes polgármestere a Határ Menti Bihari Települések Területfejlesztési Társulásának elnöke azon a szemináriumon, melyen először tartottak stratégiai megbeszélést a településtársulás elöljárói. A találkozót Borson szervezték. Nyolc hajdú-bihari és tizenegy Bihar megyei község képviseltette magát a szemináriumon. A társulás 1997-ben alakult meg. Jövőre beindul a borsi ipari park finanszírozása, 3,5 millió eurós PHARE- támogatással. /(Balla Tünde): Együttműködési stratégia a bihari határszélen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

2003. október 16.

Nincs kormánygarancia az észak-erdélyi autópálya építésére. A Budapest-Bukarest autópálya észak-erdélyi nyomvonaláról egy hónapon belül várható döntés. Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök rögzítette: legkésőbb 2004 végén hozzákezdenek az autópálya építéséhez. Jelenleg a 2004-es költségvetésben csak a 4-es európai folyosó építésére (Arad-Brassó-Bukarest-Konstanca útvonal) szerepel előirányzott pénzösszeg. A honatya közölte, a Bors-Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó útvonalon majdan haladó autópálya egyelőre csak a tervezés szakaszában van, de nincs rá pénz. Pacurariu léggömbnek nevezte Rus kijelentését, miszerint 2004-ben elkezdődnek az észak-erdélyi autópálya építési munkálatai. Antal István képviselő viszont úgy tudja, az Észak-Erdélyben 422 kilométeres távon végighúzódó autópálya első 36 kilométere 2004-ben el fog készülni. /Lepedus Péter, Benkő Levente: Költségvetés autósztrádára szánt tétel nélkül. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

2003. december 20.

Romániában a kormány aláírta a Bechtel amerikai céggel az észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó szerződést. Az RMDSZ válasza: a magyarlakta területeket érintő sztráda megépítését a szövetségnek sikerült kilobbiznia. Valójában a jóval könnyebben keresztülvihető kérdésekben is bebizonyosodott (lásd: Szabadság-szobor, BBTE-s magyar karok), az RMDSZ-nek nincs ekkora befolyása a kormánypártnál, szögezte le Salamon Márton László, hanem gazdasági érdekek állnak a dolgok mögött. Benjamin Netanjahu izraeli pénzügyminiszter nem azért jött Bukarestbe, hogy hanukagyertyákat gyújtson meg. Netanjahu arról tárgyalt a román kormánytagokkal, hogy a megrendeléshiányban szenvedő izraeli cégek román vállalatok révén vegyenek részt az iraki újjáépítésben. /Salamon Márton László: Egy autópályaterv puzzle-darabjai. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./A kormány és az amerikai Bechtel International vállalat közötti, dec. 19-én aláírt szerződés értelmében 2004. júl. 4-én kezdődik és 2012-ben fejeződik be az Észak-Erdélyt átszelő autósztráda építése. A dokumentum minden idők legnagyobb romániai befektetéséről, mintegy 2,5 milliárd dolláros beruházásról szól. A munkálatok költségeit külföldi hitelekből fedezik, amelyek törlesztéséért a kormány vállalt kezességet. Az autópálya nyomvonala Brassó és Bors között halad majd el, és olyan nagyvárosokat érint, mint Marosvásárhely, Kolozsvár és Nagyvárad. A beruházás kivitelezéséhez a kormány összesen 2,8 milliárd euró külföldi hitelhez folyamodik. Tekintettel arra, hogy "az autópálya nemzetbiztonsági és stratégiai jelentőségű", a jogszabály "eltekint" attól, hogy közbeszerzés esetében több cégnek kell versengenie a munkálatok elvégzéséért. A kormány választása többek között azért eshetett a Bechtelre, mert a világ egyik vezető beruházásszervező és lebonyolító vállalatáról van szó, amelyik az egyik fővállalkozó Irak újjáépítésében. Az észak-erdélyi autópálya gondolata az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán került be a szövetség programjába a Reform Tömörülés platform javaslatára. Orbán Viktor akkori magyar miniszterelnök román kollégájával, Adrian Nastaséval 2001. július 28-án Marosvásárhelyen folytatott megbeszélésén jelezte: ha a pálya Észak-Erdélyen halad át, Magyarország is beszáll a befektetés finanszírozásába. A Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-szakasz kivitelezési tervén az Iptana Rt. dolgozik. A pálya Nagyvárad- Berettyószéplak-Zilah-Kolozsvár-Tordaszentlászló-Aranyosgyéres-Marosvásárhely irányában halad. /Benkő Levente, Cseke Péter Tamás: Minden idők legnagyobb hazai befektetése. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

2002. január 22.

A Magyarországra utazóknak nem szükséges egészségügyi biztosítást felmutatni a határon. A borsi határátkelőn továbbra is kérik az okmányt. A biztosítással kapcsolatban Kerekes Károly Maros megyei képviselő intézett kérdést tavaly decemberben a kormányhoz. A képviselő arra volt kíváncsi, milyen egészségügyi biztosítás szükséges a Magyarországra, illetve a schengeni államokba utazó román állampolgároknak. Kérdésére a múlt hét végén kapott választ. Ebben Cristian Niculescu külügyi államtitkár válaszolt. Niculescu tudatta, a kimondottan Magyarországra utazóknak nincs szükségük egészségügyi biztosításra. Nem vesztette érvényességét ugyanis a két ország között 1961-ben megkötött egyezmény, amely a szociális előírásokat szabályozza. Kerekes Károly képviselő értelmezése szerint, aki csak Magyarországra utazik, nem kell egészségügyi biztosítást vásárolnia. A borsi határátkelőn azonban mit sem tudnak az említett egyezményről. Számukra továbbra is a decemberi kormányrendelet a mérvadó, és újabb utasításig ennek értelmében járnak el. Kerekes Károly képviselő a Krónikának elmondta, ma átirattal fordul a belügyminiszterhez, hogy a tárca érvényesítse a határőrségnél az el nem törölt egyezményt. /Simon Judit: Szerződésszegő határőrök. Magyarországra nem szükséges biztosítás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

2004. február 11.

A képviselőház február 10-én hosszadalmas viták után elhalasztotta a döntést a román kormány és a Bechtel International társaság közötti szerződésről szóló sürgősségi rendelet ügyében, mivel az ellenzék több ellenvetést fogalmazott meg. Az SZDP és az RMDSZ képviselői, valamint Sorin Bota közlekedésügyi államtitkár a sürgősségi rendelet védelmében szólaltak fel. A kormány dokumentumai szerint a Bors–Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó autópálya megépítése 3,433 milliárd dollárba kerül. A 415 km hosszú autópálya a tervek szerint 9 év alatt készülne el. /Elhalasztott döntés autópálya-ügyben. Vita a Bechtellel kötött szerződés felfüggesztéséről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2004. február 13.

A képviselőház plénuma február 12-én 75 mellette, 23 ellene szavazattal jóváhagyta azt a sürgősségi kormányrendeletet, amellyel a Nastase-kabinet felhatalmazza az Országos Autópálya és Útügyi Részvénytársaságot, hogy szerződést kössön a Bechtel International amerikai vállalattal a Brassó–Kolozsvár–Bors nyomvonalon haladó autópálya kivitelezéséről; a végső szavazást várhatóan a jövő héten tartják. /Igen a sztrádára. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

2004. február 20.

Bihar megye több mint 50 magyar tannyelvű, vagy magyar tagozattal is rendelkező iskolájába küldték el azt a kérdőívet, amelyben a tanintézetek vezetőinek pályázati szokásait és lehetőségeit vizsgálták, s amelynek eredményeképp lehangoló adatok láttak napvilágot. A felmérés szerint 45 válaszadóból 5-en vettek részt pályázatíró tréningen, 19-en írtak már pályázatot, de a megkérdezettek 44 százaléka, 20 tanintézet eddig még semmilyen projektben sem jeleskedett. A meglévő adatbázis szerint egyetlen magyar tanintézet, a tarcsai általános iskola vesz részt az Európai Unió Comenius programjában, a többiek többnyire az Illyés Közalapítványhoz és időnként az Apáczai Alapítványhoz fordulnak segítségért. Ezen a helyzeten szeretnének változtatni, a borsi iskola Bihar megyei magyar iskolaigazgatók vagy az általuk kinevezett személyek pályázatíró tréningjének megszervezésére vállalkozna. Rengeteg hazai és külföldi, főként európai pénzkeret lehívható pályázatok segítségével, ezért nagyon fontos megtanítani erre az iskolavezetőket: A borsi Tamási Áron Általános Iskola 1995 óta pályázik sikerrel. Ez Bihar megye egyik legjobban felszerelt iskolája. /(Balla Tünde): Tanítsuk pályázni az iskolaigazgatókat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), február 20./

2004. március 1.

Feltartóztatták a román határon és nem engedték belépni az országba Bayer Zsolt magyar újságírót a borsi határállomás román határőrei február 28-án hajnalban. Szemtanú elmondása szerint hajnali fél négykor Bayer Zsoltot a határátkelő hely román oldalán a határőrök feltartóztatták és közölték vele: nagyon sajnálják, de nem engedhetik be Romániába, mert neve ott szerepel az ő számítógépes tilalmi listájukon, amely a Romániából kitiltott személyekről készült. Székelyudvarhelyi forrásból az MTI úgy értesült, hogy Bayer Zsolt magánlátogatásra érkezett volna Romániába, ahol ismerőseivel, barátaival akart találkozni. – Politikai megfontolásból senkinek sem lehet megtiltani, hogy beutazhasson Románia területére – szögezte febr. 28-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke azzal kapcsolatban, miszerint Bayer Zsolt újságírót a román határőrség nem engedte belépni az országba. Lamperth Mónika belügyminiszter Magyarkapuson közölte, nem tud érdemben nyilatkozni a hivatalos helyen meg nem erősített hírrel kapcsolatban, előbb alaposan kell tájékozódnia. Az újságírói kérdés elhangzásakor román hivatalos részről még nem erősítették meg a hírt Bayer Zsolt feltartóztatásáról. Markó Béla az újságíróknak elmondta: az RMDSZ is csak nem hivatalos forrásból értesült az esetről, ezért tájékoztatást kért a román kormánypártnak, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) a vezetőitől. Ez utóbbiak ígéretet tettek, hogy informálják majd a magyarok politikai szervezetét. Markó leszögezte: az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy valakit politikai álláspontja miatt ne engedjenek be a határon, legalábbis politikai megfontolásból senkinek nem lehet megtiltani azt, hogy Romániába beutazzon. Ami Bayer Zsolt politikai nézeteit illeti, maga Markó sem ért egyet azokkal, de az RMDSZ elnöke szerint politikai álláspontokkal szemben csak politikai eszközökkel szabad fellépni. /Bayer Zsoltot feltartóztatták a román határon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 1./ Az, hogy Bayer Zsolt kitiltását Tőkés Lászlótól Markó Béláig és Smaranda Enachéig politikai érzelmeitől függetlenül mindenki elítéli, annak a jele, hogy az alapvető szabadságok és a méltányos eljárások tekintetében immár létezik valami egyetértés-minimum, írta Bakk Milklós. Azonban Bayer Zsolt kitiltása a szerző autonómiával kapcsolatos állásfoglalására vezethető vissza, ez a román politikai elit gondolkodásmódjának változatlanságát mutatja. A kilencvenes évek elején Romániából kitiltott Eva Maria Barki és Doru Braia szintén az autonómia kulcsszavával vétett az ellen, amit nemrégiben Adrian Nastase a „románok sértegetésének” nevezett. Minderre akkor kerül sor, amikor Adrian Nastase kormánya az uniós tárgyalások felügyeletét egy titkosszolgálati múlttal rendelkező államminiszterre bízza. /Bakk Miklós: Egy kitiltás olvasata. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2004. március 10.

Indulatokat keltett márc. 8-án a szenátusban a Magyar Nemzet publicistája, Bayer Zsolt kitiltásának ügye. Sógor Csaba szenátor politikai nyilatkozatában törvényszegőnek nevezte az eljárást. Adrian Paunescu kormánypárti szenátor indulatos válaszára Markó Béla és Frunda György viszontválasza következett. A határrendőrség márc. 2-i közleménye szerint febr. 28-án Bayer Zsolt magyar állampolgár megjelent a borsi határátkelőhelyen, mikor a határrendészek az „illetékes szervek kérésére" tiltották meg a belépést Románia területére Bayer Zsoltnak, tekintettel arra, hogy az illető cselekedetei „érinthetik" az ország területi épségét, veszélyeztethetik az ország védelmét, közrendjét és biztonságát. Sógor Csaba „zavarónak" nevezte az „illetékes állami szervek határozatlanságát a döntés felelősségének vállalásában". Miután felrótta a beutazás megtagadása törvényes feltételeinek mellőzését, gyanúját fejezte ki, hogy egyszerű baklövés történt, amely a magyarázkodások csapdájába rángatta a hatóságokat. Végül követelte, hogy a bukaresti Ítélőtábla mellett működő ügyészség mint egyedüli illetékes hatóság vizsgálja ki a történteket. Adrian Paunescu szenátor kirohanást intézett az RMDSZ ellen, mondván, ez utóbbi olyanok védelmére kel, akik veszélyeztetik az ország területi épségét. Frunda György szenátor hangsúlyozta, hogy nem ért egyet a Bayer Zsolt által leírtakkal, de a vele szembeni eljárás többet ártott Romániának, mint az újságíró nyilatkozatai. Markó Béla azt nehezményezte, hogy Paunescu kiváltságos szenátor, hisz napirenden kívül is nyilatkozhat. /Politikai nyilatkozatok a Bayer-ügyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

2004. május 20.

Az Erdélyi Református Egyházkerület felszólította lelkészeit: válasszanak a papi hivatás és a politika között, a Királyhágómelléki Egyházkerület csak az RMDSZ-színekben való politizálást tiltja, azt is csak Bihar és Szilágy megyében. A gyulafehérvári és szatmári katolikus egyházmegye eltiltotta papjait a politikai szerepvállalástól, a váradi és a temesvári nem. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tiltó határozata ellenére, az RMDSZ Bihar megyei listájára három tiszteletes is felkerült: Gavrucza Tibor székelyhídi, Borzási Gyula szalárdi és Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor. Jó néhány lelkipásztor a helyi önkormányzatokba szeretne bejutni, így például Borson, Belényesújlakon, Hegyközújlakon és Nagyszalontán. Nagyszalontán az RMDSZ-listát Mikló Ferenc tiszteletes vezeti, aki jelenleg az RMDSZ önkormányzati frakcióvezetője. Brassai Zsombor székelykövesdi lelkész, az RMDSZ Maros megyei ügyvezető elnöke méltánytalannak tartja az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsának döntését, hogy választaniuk kell a papi, illetve a politikai szerep között. A székelykeresztúri RMDSZ tagjaként Antal Zoltán, a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye vezetője vállalt tanácsosi munkát. Antal Zoltán közölte, az idei helyhatósági választásokon nem indul. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség két papja jelöltette magát a közelgő helyhatósági választásokon. Fodor József püspöki helynök az RMDSZ megyei listáján szerepel, míg Albert Augustin sólyomkővári pap a Demokrata Párt színeiben kel versenyre a szlovákok lakta hegyi község polgármesteri székéért, mindketten a püspök jóváhagyásával. /Pengő Zoltán, Szucher Ervin, Zilahi Imre: Tanácsosjelölt papok – tiltó rendeletek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

2004. május 27.

A munkálatok megkezdése után az erdélyi autópálya nyomvonalán húzódó földek értéke több százszorosára növekszik, amennyiben azonban a tulajdonosokkal nem sikerül megállapodni, az állam kisajátítja a területeket – jelentette ki Valentin Cuibus, Kolozs megye alprefektusa. A Brassó–Bors autópálya 13 községen és két városon halad át Kolozs megyében. /K. O.: Felértékelték az autósztráda menti telkeket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2004. június 4.

Az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKKA) a Kisvállalkozókat Támogató Kölcsön (KTK) program keretében pénzügyi támogatást biztosít az anyaországon kívül élő és dolgozó magyar kisvállalkozóknak. A pályázat részleteiről tanácskoztak nemrég a Bihar megyei Borson, melyen Bodnár László, az ÚKKA képviselője, a hitelprogramot Romániában működtető székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma, valamint az ÚKKA erdélyi területi megbízotti minőségében tevékenykedő tizenhét vállalkozásfejlesztési központ küldöttei vettek részt. A KTK program a kisvállalkozások beruházását maximum 70%-ban támogatja. A pályázati adatlapok a www.ukka.hu honlapról tölthetők le vagy a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége irodájában vehetők át. /Ördög I. Béla: Pályázati újdonság: Kisvállalkozásokat Támogató Kölcsön. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

2004. június 17.

A Tordaszentlászló melletti Rákos-mezőn kezdődött jún. 15-én hivatalosan az észak-erdélyi autópálya építése. Az ünnepi avatón Adrian Nastase miniszterelnök és számos más neves politikus, közöttük Markó Béla is részt vett. A Brassót Borssal összekötő, 2,5 millió euró értékű autópálya Európában a legnagyobb ilyen jellegű építkezésnek számít. Az EU-t zavarta, hogy a beruházás akadályozhatja az uniós támogatással, szintén Bukarest és Budapest között tervezett, a 4. európai közlekedési folyosón haladó dél-erdélyi autópálya építését. Miron Mitrea közlekedési miniszter elmondta, hogy a román kormány tagjai nemrég jártak Brüsszelben, és az unió politikusainak a romániai forgalom adatai alapján bebizonyították, hogy mindkét autópályára szükség van, hiszen mind a két nyomvonal elég forgalmas ahhoz, hogy indokolttá tegye a két út megépítését. /Megkezdődött az észak-erdélyi autópálya építése. Mesteri kampányfogás az SZDP részéről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

2005. február 2.

Traian Basescu államfő teljes mértékben osztja Károly herceg véleményét, ami az észak-erdélyi autópálya esetleges káros hatásait illeti. Erről az elnök londoni látogatásáról hazatérve nyilatkozott a sajtónak. Basescu kifejtette: a Brassó–Bors autópálya a kelet–nyugati és nyugat–keleti forgalomnak maximálisan mintegy 15 százalékát bonyolíthatná le, és így gazdasági szempontból nincs alapja. Az autópálya ügyében az Európai Bizottság is fenntartásokat fogalmazott meg, azt nehezményezve, hogy Bukarest közbeszerzési pályáztatás nélkül kötött szerződést a sztrádaépítésre az amerikai céggel. A terv megvalósulásában az RMDSZ-nek nagy szerepe volt. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: a sztráda egész Erdély jövőjét megváltoztatja, hiszen évtizedek távlatában ez a legnagyobb beruházás a régióban. A Bechtel cég reményét fejezte ki, hogy mielőbb sikerül tisztázni az autópálya építéssel kapcsolatos nézetkülönbségeket Basescu elnökkel és Tariceanu miniszterelnökkel. /(-y -a): Basescu egyetért az autópálya ellenzőivel. London felébresztette az elnökben a műemlékvédőt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2005. március 25.

Tariceanu miniszterelnök az Európai Befektetési Bank elnökével, Philippe Maystadttal találkozott Brüsszelben. A felek megegyeztek a következő négy év finanszírozási ütemét monitorizáló munkabizottság létrehozásáról. „Romániának kötelező módon azokat a projekteket kell előnyben részesítenie, amelyek az európai infrastrukturális fejlesztési tervekbe illeszkednek – szögezte le a kormányfő. Ez azt jelenti, hogy Brassó–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad–Bors nyomvonalon haladó észak-erdélyi autópálya építését kizárólag a román költségvetésből lehet majd finanszírozni. A Adevarul szerint ez azt is jelentheti, hogy a munkálatokat leállítják. /Stratégiaváltás autópálya-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

2005. március 29.

Traian Basescu államfő kijelentette, hogy egyelőre „félreteszi” az észak-erdélyi autópálya ügyét az úgynevezett IV. páneurópai korridor hazai szakaszának megépítése javára. Nem mondta ki, hogy ezzel végleg lemondana a (Bukarest)-Brassó-Marosvásárhely-Kolozsvár-Bors autópályáról, de jelezte, arra egyelőre nincs pénz. Markó Béla miniszterelnök-helyettes határozottan leszögezte: az RMDSZ programjában az észak-erdélyi autópálya megépítése főhelyen szerepel, az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy az autópálya építési folyamatát leállítsák. /Gyarmath János: Észak-Dél háború a láthatáron? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

2005. április 4.

Nem tűzték napirendre a kisebbségi törvénytervezet megvitatását az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának április 2-i marosvásárhelyi ülésén, ennek ellenére a legtöbb felszólaló érintette ezt a témát Az észak-erdélyi autópálya megépítésének tervét a testület egyhangúlag támogatta. Markó Béla RMDSZ-elnök határozottan kiállt az észak-erdélyi autópálya meg építése mellett. Az SZKT állásfoglalást is elfogadott az ügyben. Az SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács együttes ülése megbízta Markó Bélát, hogy a parlament, kormány, a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt támogassa a Brassó–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad–Bors nyomvonalon haladó autópályát. Kónya-Hamar Sándor képviselő a kisebbségi törvénytervezet kapcsán emlékeztetett, hogy az Európa Parlament külügyi bizottsága a Romániáról szóló jelentés védzáradékába foglalta a kisebbségi jogok betartásának kötelezettségét, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvére vonatkozóan. A politikus szerint Európában még soha nem figyeltek ennyire az erdélyi magyarságra, ezért ki kellene használni a lehetőséget, és a kisebbségi törvénytervezetben is tükröződnie kell annak, ami Brüsszelben történt. Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő szerint, a tervezetbe a szubszidiaritás fogalmát is bele kellett volna foglalni, emellett kötelezni kellett volna a települési autonómiatanácsok létrehozatalát. A politikus ezenkívül azt is kifogásolta, hogy nem tűzték az SZKT napirendjére a jogszabálytervezetet, ami a romániai magyar közösségre jellemző demokráciadeficitet tükrözi. /Borbély Tamás: Kiáll az RMDSZ az autópálya terve mellett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Mózes Edith, a lap munkatársa szerint nagyotmondások jellemezték az SZKT ülését, volt aki a kisebbségi törvénytervezetet a „magyar narancshoz” hasonlította, vagy: a szövetségnek már nem RMDSZ kellene legyen a neve, hanem RMASZ vagy RMESZ, azaz az elitek vagy arisztokraták szövetsége, mások demokráciadeficitről beszéltek. /Mózes Edith: Markó Béla: A török kamionok kedvéért nem mondhatunk le Erdély jövőjéről. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Az SZKT-n az autópálya szükségességével mindenki egyetértett, a kisebbségi törvényről néhányan kritikus véleményt is megfogalmaztak, a hozzászólók többsége jelentős előrelépésként, vívmányként ünnepelte a jogszabály-tervezetet, és akadt, aki egyenesen ellenségként határozta meg azokat, akik ellenzik a törvény RMDSZ által kidolgozott formáját. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ betartja választási ígéreteit, az autonómiát vállalták, ennek érdekében kidolgozták a kisebbségi törvénytervezetet. Rámutatott: „furcsállva figyelem, hogy egyeseknek megint savanyú a szőlő, és attól félnek, hogy a törvény úgymond bebetonozza az RMDSZ-t, nem lehet bejegyeztetni egy másik szervezetet, és emiatt együtt kell maradnunk, és a végén még 2008-ban is meg találjuk nyerni a választásokat. Ennél nagyobb baj ne legyen, szőlő savanyúságán kesergő róka urak!” Kelemen Kálmán a Kereszténydemokrata Fórum vezetőjeként a konzultációt hiányolta a kisebbségi törvénytervezet esetében, de a különböző vezető funkciók betöltésekor is. Névváltoztatást javasolt, ha néhány ember döntésén múlik minden, jobb lenne, ha Romániai Magyar Elitszervezetnek vagy Romániai Magyar Arisztokrata Szervezetnek neveznék a szövetséget. Kónya Hamar Sándor arra hívta fel a figyelmet, az Európai Parlament két nappal ezelőtt korszakalkotó záradékot fogalmazott meg az erdélyi magyarság védelmében, ez politikai dimenzióváltást jelenthet, és oda kell figyelni rá – hangsúlyozta. ,,Hihetetlenül nagy áttörésnek” nevezte annak lehetőségét Varga Attila, hogy a nemzeti kisebbségek és az autonómia meghatározását az általuk megfogalmazott módon fogadja el a román parlament, ehhez képest másodrangúnak nevezte azt, ki, hogyan, mikor szervezi meg a belső választásokat. Toró T. Tibor szerint a tervezet kísérletet sem tesz arra, hogy felszámolja a kisebbségi társadalmon belüli demokráciadeficitet. Toró szerint a létrehozandó autonómiatanácsokat nem megyei, hanem helyi szinten kell megszervezni. Javasolta, a parlamenti képviselet illessze be az erre vonatkozó módosításokat. Mátis Jenő szerint a kerettörvény csak abban az esetben tölthető fel tartalommal, ha megalkotják a romániai magyarság statútumáról szóló törvényt. Javasolta, hozzanak létre egy bizottságot, amely szeptember 30-ig megalkotja ezt a jogszabályt. Az SZKT mindkét javaslatot elvetette, a Toróé kommentár nélkül maradt, Mátis azt a választ kapta, hogy a kisebbségi törvény alapján létrehozandó Nemzeti Kisebbségi Tanács feladata lesz kijelölni a törvényalkotó bizottságot. Az SZKT elfogadta a sepsiszentgyörgyi kezdeményezésű Nemzeti Szabadelvű Kör platformként bejegyzését, az új mozgalom a liberális frakcióhoz tartozik majd. /Farkas Réka: A kisebbségi törvény – ,,kicsi, savanyú, de a miénk”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./Elmulasztotta napirendjére tűzni az RMDSZ kormányra lépéséről hozott operatív tanácsi döntés elfogadtatását a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Az SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) hétvégi marosvásárhelyi együttes ülésén csak Markó Béla politikai beszámolójában került szóba a kormányra lépés. A kormányra lépésről december 26-án döntött az RMDSZ Operatív Tanácsa. A szövetség alapszabálya szerint a döntést az SZKT következő ülésén, tehát most kellett volna szavazásra bocsátani. Az RMDSZ-en belüli demokráciadeficit szóba is került, és meg is mutatkozott a testületek ülésén. Frunda György például úgy tűzte szavazásra két nemrég kinevezett ügyvezető alelnök, Veress Emőd és Lakatos András tisztségében való megerősítését, hogy a két tisztségviselő nem kapott alkalmat a bemutatkozásra. Mátis Jenő emlékeztetett arra, hogy 1993-ban még az SZKT vitatta meg és fogadta el a kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezetet. A mostani kisebbségi törvény tervezete viszont csak azt követően került az SZKT elé, hogy azt első olvasatban már a kormány is tárgyalta. A törvénytervezet olyanok is bírálták, akik korábban mindig kiálltak az RMDSZ vezetősége mellett. Kelemen Kálmán hiányolta, hogy nem volt lehetőség érdemi vitát folytatni a szövegről. Kifogására Borbély László válaszolt, aki úgy vélte, 13 év alatt mindenki kialakíthatta a véleményét az autonómiáról, úgyhogy szükségtelen volt több időt szánni a közösségen belüli vitára. Kónya-Hamar Sándor az Európai Parlament külügyi bizottsága múlt heti Románia-jelentésére figyelmeztetett, melybe azt is belefoglalták, hogy a magyar kisebbség védelmét a szubszidiaritás és az önkormányzatiság jegyében kell biztosítani. Úgy vélte, a törvény kevesebbet kér, mint az Európai Unió. A brüsszeli ajánlásra hivatkozva javasolta Toró T. Tibor is, hogy az SZKT bővítse a törvénytervezetet a helyi autonómiatanácsokra és a sajátos státusú településekre vonatkozó cikkelyekkel. Asztalos Ferenc nagy tévedésnek tartotta azt, hogy a törvényt az SZKT-nak kellene megvitatni. Verestóy Attila úgy vélte, aki a székelyföldi területi autonómiát is ebbe a törvénybe szeretné beiktatni, az olyan személygépkocsival akarna haladni, amire előzőleg rátettek egy úthengert. Az SZKT elutasította, hogy megvitassák az erdélyi magyar gazdák helyzetét. Az elutasítás elégedetlenséget váltott ki a jelen lévő gazdák körében. Márton István kijelentette, nincsenek olyan jó traktoraik, hogy Bukarestig mehessenek velük, de egy SZKT-ülésig csak eljutnak. /G. Á.: Hiányolt demokrácia. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./

2005. április 28.

Románia európai uniós csatlakozási szerződésének aláírásával új fejezet kezdődik a magyar–román együttműködésben – jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke április 27-én Nyíregyházán, ahol Adrian Nastaséval, a bukaresti képviselőház elnökével találkozott. Szili elmondta: a parlament vezetőjeként azon lesz, hogy Magyarország az elsők között ratifikálja Románia uniós taggá válásának szerződését. Adrian Nastase megköszönte Magyarország Románia NATO –, illetve uniós tagságának eléréséhez nyújtott támogatását. Szili Katalin szorgalmazta a Brassó és Bors közötti romániai autópálya építését és a csíkszeredai magyar főkonzulátus létrehozását. A két ország 2003-ban aláírta a partnerségi megállapodást, s azóta fél-évente találkozik a két házelnök a határ két oldalán lévő valamelyik településen. /Szili–Nastase találkozó Nyíregyházán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

2005. május 10.

A kormány felbontja azokat a szerződéseket, amelyeket az előző kabinet kötött az érvényes szabályok figyelmen kívül hagyásával, és elrendeli átlátható, EU-konform közbeszerzési eljárások beindítását – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. A kormányfő ezt a Bechtel, a Vinci és az EADS társaságokkal az előző kormány által kötött szerződések kapcsán közölte. A Bechtellel kötött autópálya- építési szerződés kapcsán a kormányfő elmondta, a Brassó-Bors autópálya szükségességén túl figyelembe kell venni a szerződés törvényességét is. /Tariceanu leállítja az erdélyi autópálya építését. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

2005. május 10.

Május 9-én hivatalosan is megalakult a Nagyváradi Metropolisövezet, mely kilenc településből áll, Nagyvárad mellett a várost övező községek: Bihar, Biharszentandrás, Bors, Fugyivásárhely, Hegyközcsatár, Hegyközpályi, Nagyürögd és Váradszentmárton alkotják. A társulás alapvető célja a közös infrastrukturális fejlesztés, ennek részeként egységesen építenék ki a csatornarendszert, a közműveket, és közösen pályáznak majd európai uniós alapokra ezek megvalósításához. /Balogh Levente: Kilenc település társult a közös fejlesztés érdekében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

2005. május 20.

„A kormány és a Bechtel képviselői közötti egyeztetések folyamatban vannak, és egyáltalán nincs szó az amerikai céggel a Brassó–Bors autópálya megépítésére kötött szerződés felbontásáról” – tájékoztatott Adrian Ionescu közlekedési minisztériumi szóvivő. A felek megegyeztek a munkálatok folytatásáról. Előzőleg Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök a Bechtellel kötött szerződés felbontását helyezte kilátásba. /Salamon Márton László: Bukarest beadta a derekát. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-86




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998