udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 403 találat lapozás: 1-30 ... 361-390 | 391-403
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2009. augusztus 19.

A Brassó megyei Alsórákoson és a Kovászna megyei Felsőrákoson augusztus 21-28. között fotóművészeti alkotótábort szerveznek a testvértelepülések ezredfordulós képének megörökítése céljából. Az itt készülő felvételekből kiállítást terveznek, ami remélhetőleg több településre is eljut. /P. Buzogány Árpád: Megyehatárokon átnyúló fotóművészeti alkotótábor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2009. augusztus 22.

Őrkőn a vallásosság valóban mély gyökereket eresztett, és hatása a mai napig erősödik. Évtizedek óta foglalkozik a katolikus egyház az őrkői cigánytelep lakóival Sepsiszentgyörgyön, és különösen az utóbbi húsz évben e munka kimondottan látványos eredményeket szült. Amióta elárasztották Sepsiszentgyörgyöt az árapataki és hidvégi, illetve az Olton túli, Brassó megyei román cigányok, még inkább szembeszökő, amit Baricz István, a Caritas jótékonysági egyesület felelőse így fogalmaz meg: szentgyörgyi cigányt nem látunk koldulni a városban. Aki végignézi, hogyan viselkednek a hívek az apácakolostor melletti templomban mise közben, az mérheti le igazán, mekkora a változás az alig két évtizeddel korábbi állapotokhoz képest, jegyezte meg Márkus András plébános. A Teréz anya alapította kolostorban a főnök asszony elzárkózott a beszélgetéstől. A rend szabályaira hivatkozott, meg arra, munkájuk eredménye önmagában is beszédes. Teréz anya, aki a világ püspökeivel levelező viszonyban állt, a gyulafehérvári Bálint Lajos érsektől is megérdeklődte, hova lenne sürgős bizonyos szociális gondok megoldása végett – a rend a szegények legszegényebbjeit hivatott szolgálni – apácákat telepítenie. Az érsek tudott Sepsiszentgyörgyön élő őrkői cigányokról, úgy vélte, itt érdemes elkezdeni. Teréz anya négy apácát küldött Szentgyörgyre 1991-ben. Az apácák foglalkoznak a cigány családokkal. Jelenleg harminc gyermek készül első áldozásra. /B. Kovács András: Misszió az Őrkőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

2009. szeptember 24.

Közös termelési és termékértékesítési szövetkezetet alapítanának a háromszéki és a Brassó megyei cukorrépa-termelők az európai uniós pályázati lehetőségek hatékonyabb kihasználása érdekében. Két esztendővel ezelőtt még 1200, tavaly 700, idén már csak 500 háromszéki foglalkozik cukorrépával. Romániában idén várhatóan 8 millió tonna kukoricát takarítanak be, ami jóval több, mint amivel korábban számoltak az illetékesek. Romániában 2,3 millió hektáron termesztenek idén kukoricát, ebből 100 ezer hektárnyi területet sújtott a szárazság. 2007-ben, a rendkívüli szárazság miatt, mindössze 3,7 millió tonnát takarítottak be az országban. Idén az átlagnál jobb termésre számítanak. /Bíró Blanka: Termelési szövetkezetet hoznak létre Kovászna és Brassó megyében. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

2009. november 9.

Már csak az Erste Banknak kell jóváhagynia a közel 80 millió eurós kölcsön folyósításáról szóló hitelszerződést, és elkezdődhetnek a Brassó melletti Vidombákon a nemzetközi repülőtér építési munkálatai, tájékoztatott Kovács Attila, a Brassó Megyei Tanács alelnöke. /Bíró Blanka: Megépül a „székely” reptér? = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

2009. november 12.

A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház november 5-én és 6-án a Brassó megyei Bácsfaluban tartotta meg egyetemes lelkészi értekezletét. A Lelkészi Kar egyebek mellett tudomásul vette a Tóthpál Dávid Márton bácsfalusi és a Tóthpál Béla aradi lelkész ellen indított fegyelmi eljárások befejezését, elfogadta az ellenük hozott jogerős fegyelmi határozatokat, és kijelentette, hogy nevezett személyek a határozatok közlésének dátumától nem tagjai a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház Lelkészi Karának. Tóthpál Bélát az egyház fegyelmi bizottsága előbb júniusban, majd – másodfokon – augusztusban is vétkesnek találta többek között az egyház egységének veszélyeztetése, kiszakadás, a belső törvények megtagadása, az egyházi vagyon hűtlen kezelése vádjában, és hivatalvesztésre ítélte, valamint kizárta a Lelkészi Karból (magyarán: lelkészi szolgálatot nem végezhet). Az ítéletet szeptember 10-én hozták nyilvánosságra, és még aznap Kovács Zsombor temesvári lelkészt nevezték ki aradi helyettes lelkésznek. A fegyelmi eljárást és az ítéletet Tóthpál Béla nem tartja jogosnak és érvényesnek, és a lelkészi hivatalt nem adja át, a közvetlen környezetéhez tartozó hívek nem engedték be a templomba és a hivatalba az egyházmegyei esperest, és a Tóthpál helyére kinevezett új aradi lelkészt. /Pataki Lehel Zsolt: Állást foglalt a Lelkészi Kar is a Tóthpál-ügyben. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./

2009. november 14.

Látható civil kezdeményezések, mint a központi és észak-nyugati régiók vidéki közösségeinek hatékony fejlesztési lehetőségei témájú, Phare 2006-os támogatásból a Civitas Alapítvány 22 erdélyi vidéki civil sikertörténetéről készített kisfilmet. Táborszervezés, ifjúsági és kulturális programok, falugondnokság, közösségépítő programok, teleház, fenntartható falu modellje, vidéki turizmus, roma projektek, gyermekeket felkaroló projektek elevenednek meg e kisfilmeken Brassó, Bihar, Fehér, Hargita, Kolozs, Maros, Szatmár, Szeben, Szilágy megyékből. A kisfilmekből egy DVD készült. Ezt követően szerveződött az erdélyi civil karaván, amely keretében a Civitas Alapítvány 40 erdélyi vidéki közösségbe látogatott el, mutatta be és osztotta meg a helyi közösségek képviselőivel ezeket az információkat. A körút tanulsága: a vidéki civil szféra még fejletlen (főként a többségében román közösségek esetében), sok közösségben nincs még egy civil szervezet sem, a kapcsolattartás az önkormányzat és a helyi közösség között meglehetősen gyenge. /Csáki Rozália, projektvezető: Vidékek és civil kezdeményezések. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

2009. november 16.

November 17-én Bodosban nyitják meg az idei Erdővidéki Közművelődéi Napokat, ugyanis a falu szülöttét, Egyed Ákos történészt köszöntik 80. születésnapján. A november 22-ig, vasárnapig tartó közművelődési napok keretében Erdővidék tizennégy településén, köztük a Brassó megyei Ürmösön is lesznek rendezvények. Bemutatják Magyari Hunor Az erdővidéki egyházmegye református templomai című albumát. /Szekeres Attila: Egyed Ákost köszöntik (Erdővidéki Közművelődési Napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./

2009. november 18.

Székely fotóművészek nyerték meg a romániai fotóklubokat egyesítő szervezet versenyének nagydíját. Kovács László Attila, a Camera Club Siculorum, a sepsiszentgyörgyi székhelyű klub elnöke elmondta: az Országos Fotóklubok Egyesülete nemrégiben alakult, és célja, hogy tömörítse a romániai szakmai szervezeteket. A Camera Club Siculorum fotóművészeti társulás tavaly márciusban alakult, Kovászna, Hargita és Brassó megyei aktív fotóművészek részvételével. /K. Zs. : Nyertek a székely fotósok . = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

2009. november 21.

Vallási és nyelvi, valamint nemzeti hovatartozás érdekes gubancát produkálta Erdély a Szatmár vidéki görög katolikusok, illetve a székelyföldi görög katolikusok és görögkeletiek esetében. A 19. és a 20. században Székelyföldön egyes falvakban a magyar anyanyelvű, de görögkeleti vagy görög katolikus valláson lévő közösségek nem alaptalanul tekintették székelynek magukat. Ők ún. visszarománosítási praktikáknak estek áldozatul a két világháború között időszakban, megkísérelte felhasználni őket a beolvasztásra törekvő román hatalom. Hámori Péter a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanársegédje az intézmény szociológiai intézetében dolgozik, és évtizede foglalkoztatja a téma. Az erdélyi közösségek identitástudatában a vallást az 1848–49-es forradalom táján váltja fel, illetve társul vele az anyanyelvi és nemzeti tényező mint meghatározó elem. Külön kell választani a görög katolikus és az ortodox egyházat. Az ortodoxia kezdeteitől, a VI. századtól fogva az anyanyelvűségre törekedett, míg a nyugati egyházban a triglosszia uralkodott, a három szent nyelv, a görög, a héber és a latin kizárólagossága egészen az 1960-as évekig tartott. Az ortodoxiának tehát elvileg magyarul kell beszélnie, ha hívei magyarok. Egyes görög katolikus parókiákon Erdélyben még ma is magyarul beszél a pap. Ennek oka az, hogy ellentétben a nyugati és akár magyarországi papokkal, az erdélyiek anyagilag függtek híveiktől. A nyugati katolikus pap korábban a tizedből élt, az erdélyi még a 20. században is a hívek adományaiból, az ún. kepéből. Ha a hívek úgy kívánták, prédikáljon magyarul, azt neki teljesítenie kellett. Azután belépett a korrupció. Azért tűnt el a magyar görög katolikusság és az ortodoxia a Székelyföldről 1940 után, mert a magyar közigazgatás nem megvásárolható. Székelyföldön a magyar anyanyelvű görög katolikusok és ortodoxok a nemzetiséget részesítették előnyben, Szatmár környékén azonban más történt: ott a görög katolikusok kijelentették, ők görög katolikus magyarok, nem hajlandók elhagyni hitüket, mi több, a román papokat magyarokkal cserélték le. 1989 után inkább a magyarok álltak át tömegével a görög katolikus hitre, s néhány helyen ma is magyar nyelvű a szertartás, bár a felekezet fő nyelve a román, az országos egyház pedig hivatalosan román nemzeti görög katolikus egyháznak nevezi magát. Az egész országban, a volt görög katolikus templomokat még 1948-ban az ortodox egyház örökölte meg, ma is az rendelkezik vele. Ráadásul az ortodoxok 1989 után új püspökséget alapítottak a két székely megyében, új templomokat, sőt, kolostorokat is építettek. Székelyföldön sokfelé olyan egyházközségeket hoztak létre az ortodoxok, küldtek ki papokat, ahol jóformán egy görögkeleti hívük sem volt korábban. Térítés indult, nem egy helyen a cigányokat jótékonykodással édesgetik magukhoz. A háromszéki és Brassó megyei román anyanyelvű roma népesség körében nem az ortodox, hanem a neoprotestáns szekták erőteljes térhódítása figyelhető meg. /B. Kovács András. = Görög rítusú kisfelekezetek Székelyföldön (Beszélgetés Hámori Péter kutatóval). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

2009. december 11.

Belgiumi támogatással tanműhelyt kíván indítani a közeljövőben a Brassó megyei Kőhalmon alapított szórványdiákotthonában a helyi református gyülekezet. Az intézményt közel másfél évtizede megálmodó Szegedi László lelkész, elmondta, céljuk, hogy a gyerekek szakmát is tanuljanak. A kőhalmi diákotthonban jelenleg 46 szórványtelepülésről érkezett diák lakik Amennyiben sikerül előteremteni a szükséges anyagi erőforrásokat, akkor további két épülettel szeretnék bővíteni az otthont. Szegedi László lelkész 1990-ben, a gyülekezet alakulásakor került Kőhalomba, a kisvárosba. Templomot, parókiát építettek, s amikor látták, hogy a magyar gyerekek zöme román tagozaton tanul, előbb magyar óvodát indítottak, majd a helyi szakiskolában is beindult a magyar tagozat. 1995-ben bentlakást hoztak létre számukra. Szeben és Maros megye szórványtelepüléseiről is érkeztek diákok. A bentlakás mellett könyvtár, számítógépterem, sportpálya áll a diákok rendelkezésére, és az egyház egy asztalosműhelyt is működtet számukra. Jelenleg három véndiákot támogatnak: egyikük Kolozsváron tanul jogon, a másik kettő a székelyudvarhelyi tanítóképző főiskolára jár. Szegedi László vallja, hogy az erdélyi magyarság fennmaradását – ahogy Reményik Sándor is fogalmazott – a templom csak az iskolával közösen tudja biztosítani. Az Illyés és az Apáczai Közalapítvány megszüntetésével a szórványkollégiumok helyzete bizonytalanná vált, hiszen épp a legfontosabb elemet iktatták ki: a kiszámíthatóságot. /Pap Melinda: Szórványdiákotthont működtet a kőhalmi református gyülekezet. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

2009. december 18.

Katolikusok, reformátusok és unitáriusok használják közösen a tizenegy éve épült feketehalmi Ökumenikus Központot. A Brassó megyei településen csupán a szász evangélikusoknak és a román görögkeletieknek volt templomuk. A három felekezet magyar és csángó tagjai javarészt az iparosítás idején költöztek be a barcasági kisvárosba, és saját épület híján a lutheránusok mindinkább hívek nélkül maradó templomát használták. A saját, ökumenikus templom építését Ménessy Miklós jelenleg Brassóban szolgáló református lelkész és Sebestyén Ottó katolikus plébános kezdeményezte. 1998 nyarán felszentelték a templomot. A templomban időről időre közös istentiszteletet is tartanak, az ökuménia jegyében – hangsúlyozza Sántha Pál katolikus plébános, akinek gyülekezetébe mintegy 550 személy tartozik. Nagy veszély az elrománosodás. „A hittant kénytelen vagyok románul tartani, a fiatalok közül ugyanis egyre kevesebben beszélnek magyarul” – nyilatkozta Sántha Pál. A néhány éve megszűnt magyar nyelvű oktatás felélesztésével lehetne megállítani a folyamatot. /Pengő Zoltán: Feketehalmon áll Erdély egyetlen ökumenikus temploma. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

2009. december 23.

Országszerte folytatódtak a megemlékezések az 1989-es forradalomról és az akkori események halálos áldozatairól. Brassóban, a Hősök temetőjében katonai és egyházi szertartás keretében tisztelegtek a húsz évvel ezelőtti véres megtorlások hősi halottjai előtt. A Brassó megyei tanács szimpóziumot szervezett Húsz évvel az 1989. decemberi forradalom győzelme után címmel; a résztvevők közül többen kifogásolták, hogy az illetékes hatóságok még mindig nem derítették ki, kik lőttek az akkori tüntetőkbe. /Ki lőtt 1989 decemberében? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

2009. december 30.

Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök szerint a Hargita megyei önkormányzat jelentős eredményekről tud beszámolni, bár sajnálja, hogy ezeket a megvalósításokat nem minden székelyföldi politikus ismeri el. 2009-ben főként az infrastruktúra fejlesztésére – út- és vízhálózatok korszerűsítésére – összpontosítottak, jövőre többek között az egészségügyi és oktatási intézmények felújítását, a termelői szövetkezetek munkájának támogatását, a sajátos székely termékek értékesítését támogatnák. 209-ben a legnagyobb beruházás a 132-es úton történt, amely Szentegyházától Brassó megye felé vezet. Az országban ez az első út, amelynek felújítását sikerült elkezdeni a Regionális Operatív Program keretében elnyert pályázat révén. Sikeres volt a Hargita megyei hegyimentő-szolgálat korszerűsítésére benyújtott Salvamont-projekt, támogatást kapott az a Team-program is, amelynek révén a közigazgatásban dolgozó megyei és helyi tanácsi alkalmazottak kapnak továbbképzést. Tovább dolgoznak azért, hogy a parajdi sóbánya a megye ügykezelésébe kerüljön. Borboly az RMDSZ kormányzati szerepvállalásától azt várja, hogy újabb lehetőségeket teremtsen az erdélyi magyarság hosszú távú önrendelkezési célja teljesüléséhez. „Nem több pénzt kérünk, hanem önrendelkezési jogokat” – hangsúlyozta. /Forró Gyöngyvér: Borboly Csaba: önrendelkezési jogokat kérünk. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./


lapozás: 1-30 ... 361-390 | 391-403




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998