udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 183 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-183
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1992. április 17.

Chisinauban a román, a moldáviai, az orosz és az ukrán külügyminiszter újból találkozott. Jóváhagyták a tűzszünet ellenőrzésére megalakított vegyes bizottság jelentését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

1992. május 18.

Máj. 18-án Ion Iliescu elnök először érkezett hivatalos látogatásra Chisinauba, hogy aláírjon kétoldalú szerződéseket, lefektessék az integráció jogi kereteit. Az elnököt elkísérte a román kormány több minisztere is. Iliescut fogadta Mircea Snegur elnök is. Nem kerül sor a tervezett román-moldáviai együttműködési és testvériségi szerződés aláírására. Közben kiújultak az összecsapások a Dnyeszter környékén. /Iliescu Kisinyovban. = Pesti Hírlap, máj. 19./

1992. május 18.

Máj. 18-án Ion Iliescu elnök először érkezett hivatalos látogatásra Chisinauba, hogy aláírjon kétoldalú szerződéseket, lefektessék az integráció jogi kereteit. Az elnököt elkísérte a román kormány több minisztere is. Iliescut fogadta Mircea Snegur elnök is. Nem kerül sor a tervezett román-moldáviai együttműködési és testvériségi szerződés aláírására. Közben kiújultak az összecsapások a Dnyeszter környékén. /Iliescu Kisinyovban. = Pesti Hírlap, máj. 19./

1992. november 27.

A moldovai és a román parlament elnöke nov. 27-én egyezményt írt alá Chisinauban, amelynek értelmében a két ország törvényhozása a jövőben összehangolja tevékenységét. Ez az első lépés a két román állam integrációja felé, jelentette ki Adrian Nastase román és Aleksandru Mosanu moldovai parlamenti elnök közös közleményben. /MTI/

1992. november 30.

Nagyszabású népgyűlést szerveztek Chisinauban, a moldovai-román határt követelve. Az egyesülést szolgáló megállapodásnak tekintik a román-moldovai interparlamentáris bizottság megalakítását, amelyben a két ország parlamenti képviselői vesznek részt. A bizottság legfőbb célkitűzése a két ország törvénykezésének összehangolása. Mindezt jegyzőkönyv rögzíti, amelyet Adrian Nastase, a román képviselőház elnöke és Alexandru Mosanu, Moldova törvényhozási fórum elnöke írt alá. /Magyar Hírlap, dec. 1./

1993. január 12.

Mircea Snegur Moldova elnöke karácsonyi beszédében azt javasolta, hogy népszavazással kellene eldönteni, akar-e Moldova Romániával egyesülni. Ez a beszéd nagy vihart kavart. Moldova Köztársaságban a román értelmiségiek aktivizálódtak és sietve kongresszust hívtak össze Kisinyovban. A több mint 3500 értelmiségi, köztük írók, művészek síkra szálltak a Romániával való egyesülés mellett. /Értelmiségi kongresszus Kisnyovban Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./ Ők természetesnek tartják a Romániával való egyesülést, azonban a nem egyesüléspárti egyszerű emberek még nem értek meg arra, hogy ebben a kérdésben szavazzanak, jelentették ki. Ezért az egyesülésről való népszavazást elvetették. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: Értelmiségiek elvetették a népszavazást Moldova és Románia egyesítéséről. = Magyar Nemzet, jan. 12./

1993. február 17.

A román kormány konkrét lépésekkel kívánja segíteni a Moldova Köztársasággal való integrációt. A gazdasági integráció érdekében közös bankot akar létrehozni Chisinauban, ehhez Románia 2,6 millió dolláros alaptőkét ajánlott fel. Segítik Moldávia középiskolásainak és egyetemistáinak Romániában történő iskoláztatását ösztöndíjakkal. A romániai sajtót rendszeresen el akarják juttatni Moldovába. /Botos László: Bukarest és Chisinau közeledése. = Új Magyarország, febr. 17./

1993. március 23.

Romániában ismertették három moldovai állampolgár nyilatkozatát, akikről két moldovai lap azt állította, hogy Romániában, a hírszerző szolgálat különleges kiképző táborában terrorista kiképzést kaptak, hogy részt vegyenek a Románia és a Moldovai Köztársaság azonnali egyesülését ellentő Mircea Snegur elnök elleni államcsínyben. Az állítás ellen annak idején tiltakozott a hírszerző szerv, az SRI, sőt, az SRI főnöke, Virgil Magureanu személyesen ment Chisinauba, hogy tisztázza szervezetét Snegur elnök előtt a vádak alól. A három érintett moldovai állampolgár közölte, nem terrorista, ellenkezőleg, antiterrorista kiképzében részesülnek. Vasile Calmoi moldovai állambiztonságügyi miniszter közölte: az ügyben vizsgálatot indítottak. /Bogdán Tibor, Bukarest: Nem terrorista - antiterrorista. = Magyar Hírlap, márc. 23./

1993. március 25.

Bukarestben tanácskozott Románia és Moldova kormányközi bizottsága. Ezt a tanácskozást rendszeresíteni fogják. /(Botos): Bukarest és Chisinau kapcsolatai. = Új Magyarország, márc. 25./

1993. június 16.

Ercsey Gyula válaszolt a román szenátorok Tőkés Lászlóhoz írt levelére, adatokkal bizonyította, milyen kegyetlen volt a holokauszt Romániában, ahol Antonescu idején soktízezer zsidót gyilkoltak meg. A románok Odessza környékén 60 ezer zsidót lőttek agyon. Kisinyovban 70 ezer, Dálnyikiban 35 ezer, Domanovkában 18 ezer, Vortuzsnyben 23 ezer, Bogdanovkán 45 ezer zsidót öltek meg Erről nem tud a mai román közvélemény. Ercsey a románosítás eseteire is emlékeztetett /Dobrudzsában a törökök, Moldvában a csángók románosítása/. Összefoglalóan megállapította, hogy Romániában volt és van zsidóüldözés, antiszemitizmus, asszimilációt célzó politika, kisebbségek hátrányos megkülönböztetése, gyűlölet szítása, és a kisebbségi intézményeket sújtó jogtalanság. /Ercsey Gyula, Nagyenyed. Mi az igazság? Válasz a szenátorok levelére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15., folyt.: jún. 16./

1993. június 28.

Chisinauban tárgyalt jún. 28-án Teodor Melescanu külügyminiszter, fogadta Mircea Snegur moldovai elnök is. Snegur közölte, találkozni szeretne Iliescu elnökkel. Chisinauban egyúttal felavatták a román nagykövetség új székházát is. /Snegur találkozna Iliescuval. = Magyar Hírlap, jún. 29./

1993. július 29.

Funar kolozsvári polgármester, a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ elnöke Chisinauban járt, ahol nemrég sikerült megalakítani a Vatra Romaneascát, az RNEP-t támogató szervezetet. /Cseke Gábor, Bukarest: Funar szelleme átkel a Pruton? = Magyar Nemzet, júl. 29./

1993. december 3.

Andrei Sangheli moldovai kormányfő dec. 1-jén Moszkvában tárgyalt, ahol megállapodott a FÁK-tagállamoknak, köztük Moldovának történő hitel folyósításáról. - Chisinauban eredménytelenül záródtak a tiraszpoliakkal kapcsolatos /orosz közvetítéssel folyó/ tárgyalások, mert a Dnyeszteren túliak nem hajlandók felszámolni önhatalmúlag kikiáltott köztársaságukat. /Eredménytelen chisinaui tárgyalások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

1994. március 19.

A hivatalos szervek továbbra is hallgatnak az állítólagos Román Gárdával kapcsolatban, a szerkesztőség most Kijevből kapott egy felhívást, a Chisinauban működő Nagyrománia Légiótól, melyben bejelentik, hogy intenzíven folyik a területi védelmi alakulatok szervezése Romániában, Moldovában, továbbá Ukrajnának, Magyarországnak, Szerbiának és Bulgáriának azokon a területein, ahol román lakosság él. Elsőként Moldova fog visszatérni az anyaországhoz, olvasható felhívásukban, majd - tervezett népszavazás útján - a többi ősi föld, így Bukovina, a Tisza menti és bánsági táj, valamint Dobrudzsa. Céljuk az, hogy 2000-re Nagy-Románia ismét meghatározó tényező legyen Európában. Térképet is mellékelnek a 2000-ig bekövetkező változásokról, ahol román megyék között van Csongrád és Békés /Ceongrad, Bichis/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

1994. augusztus 10.

A Moldovában állomásozó orosz csapatokat az erre vonatkozó egyezmény aláírása után, három éven belül vonják ki, erről született megállapodás aug. 10-én, Chisinauban, az orosz-moldovai csapatkivonási tárgyalások tizedik fordulóján. Az orosz többségű, ún. Dnyeszter Menti Köztársaság azonban továbbra is ellenzi a csapatkivonást. /Magyar Hírlap, aug. 11., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

1994. november 10.

Nov. 3-án Chisinauban felavatták Magyarország ottani nagykövetségének új székházát. Ebből az alkalomból Szent-Iványi István külügyi államtitkár járt Moldovában. Örültünk volna, mondta, hogy ha az EU-trojka - tehát nem német közvetítés -kezdeményezésére Bécsben folytatott tárgyaláson Románia is részt vett volna, mondta az államtitkár /EU-trojka: Németország, Franciaország, Görögország/. Az alapszerződésben a magyar fél átfogó, részletező kisebbségi megállapodásra törekszik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

1996. március 18.

Fodor Sándor vitatta Asztalos Lajos megállapításait a moldován nyelvről, a moldovánok eltérő tudatáról, szerinte ez nem áll, alig van különbség a Jászvásáron és Chisinauban beszélt nyelv között. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./ Előzmény: 465. sz. jegyzet

1996. április 24.

Chisinauban ápr. 24-én megtartották Románia és a Moldovai Köztársaság minisztériumközi bizottságának együttes ülését. A román küldöttségben, melyet Teodor Melescanu külügyminiszter, a román bizottság elnöke vezetett, szenátorok, kormánytagok, államtitkárok, vezérigazgatók és szakértők vettek részt. A moldovai küldöttségvezető, Ioan Gutu miniszterelnök-helyettes leszögezte, hogy a moldovai kormány tevékenységének egyik fő iránya a Romániával való együttműködés elmélyítése. Melescanu megállapította, hogy a két ország közötti szabadkereskedelmi egyezmény ellenére az 1995-ös árucsere értéke - 160 millió dollár - nem tükrözte a lehetőségeket. Tanulmányozzák annak lehetőségeit, hogy a két ország közös pénzlapot hozzon létre a mezőgazdasági, ipari és infrastrukturális téren való együttműködésre. Megkötötték a két ország közötti egyezményt a kultúrára, oktatásra vonatkozó egyezményt az 1996-98-as időszakra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

1996. július 6.

Iliescu elnök júl. 6-án, kisinyovi látogatásának végén "irreálisnak és megvalósíthatatlannak nevezte Románia egyesülését Moldovával, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy sikerül a gazdasági kapcsolatokat kiszélesíteni. "Egy nyelvet beszélünk, moldovai állampolgárként önök ugyanakkor románok is" - mondta Iliescu az újságíróknak. Előzőleg a kisinyovi parlamentben támogatásáról biztosította Moldova függetlenségének megőrzését, sürgette az orosz csapatok kivonását a Dnyeszteren túli területről. Iliescu Mircea Snegur elnökkel megvitatta egy román-moldovai közös bank megnyitását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

1996. július 8.

Száz román fiatal tölt 30 napot a vasgárdisták kiképzőtáborában, jelentette be Serban Suru, a mozgalom vezetője. Vasgárdista szervezetek működnek Bukarestben, Konstancában, Brassóban, Craiovában és Chisinauban. Sudu cáfolta, hogy indulnak a választásokon. /Új Magyarország, júl. 8./

1996. július 18.

Az egyik chisinaui románbarát hetilap azt fejtegette, hogy az orosz titkosszolgálat arra törekszik, hogy ellentétet szítson Románia és szomszédai között. Mivel Romániának Jugoszláviát kivéve valamennyi szomszédjával területi vitái voltak vagy vannak, kézenfekvő volna, írta Molnár Gusztáv, hogy a Funart támogató kolozsvári napilapban és a következetesen nyugati orientációjú Demokrata Párt napilapjában egyaránt újraközölt cikk az alapszerződések mihamarabbi aláírását javasolja. A román elemzés ehelyett másfajta magyarázatokkal szolgált. A cikk szerint Magyarország, Ukrajna és Moldova is besétált az oroszok által felállított csapdába. Az oroszok tudták, hogy Románia nem hajlandó aláírni az alapszerződést. Az RMDSZ szélsőséges autonómiatörekvései azt a célt szolgálják, hogy a román "nacionalizmus" és "szélsőjobb" a nyugati közvélemény figyelmébe kerüljön. A moldovai lap szerint Oroszország megegyezett Amerikával, hogy a Molotov-Ribbentrop-paktum következményeit ne lehessen semmisnek nyilvánítani. Minden bizonnyal román titkosszolgálati forrásokból származik ez az elemzés, jelzi a román vezetés pánikhangulatát. - Iliescu elnök moldovai látogatásakor kétségbeesetten agitált az egyesülés lehetőségét elfogadó Mircea Snegur államelnök mellett, akinek politikai bázisa a minimálisra csökkent. Az év végén esedékes moldovai elnökválasztáson minden bizonnyal a Moldova teljes - politikai, kulturális, sőt nyelvi - különállóságát hirdető Andrei Sangheli jelenlegi miniszterelnök lesz az elnök. - Ioan Mircea Pascu védelmi államtitkár szerint Románia állami léte múlik azon, hogy az ország képes lesz-e integrálódni. Nem attól fél, hogy országa kívül maradhat az euroatlanti civilizáció körén, hanem attól: "mit fog jelenteni számunkra, ha azok, akik nem éppen barátaink, integrálódnak, mi pedig kívül maradunk /?!/." A román politikai vezetés - sajnos - visszafelé tekint, értékes időt pazarol el. Óriási szüksége volna a NATO-tagságra, ugyanakkor saját hatalmon maradását tekinti a nyugati integráció egyedüli biztosítékának. /Molnár Gusztáv: Pánik Romániában. = Magyar Narancs, júl. 18./

1996. október 30.

Románia és a Moldovai Köztársaság között speciális, privilegizált kapcsolatok fejlődnek, állapította meg a kisinyovi román nagyköveti posztot átmenetileg ellátó Marcel Dinu, aki megtartotta külügyi államtitkári posztját. A közös szellemi és kulturális tér szentesíti a realitásokat. A nagyfeszültségű vezetékek összekapcsolását tervezik. Románia a kapcsolatokat fejleszti, Moldova részéről ezt még nem mindenütt tapasztalható. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

1996. december 18.

Stark András budapesti történész csaknem egy évig tanulmányozta Washingtonban, a Holocaust Memorial Museumban őrzött mikrofilmeken a zsidóüldözések Kárpát-medencére vonatkozó dokumentumait. Az adatok feldolgozását könyvben fogja közzé tenni. Antonescut rehabilitálni akarják, azt állítva, hogy nem engedélyezte a zsidók deportálását. A nálunk fellelhető irodalom szegényes, mondta. Megjelent ugyan magyarul Matatias Carp román hitközségi vezetőnek a háború után írott munkájából egy magyar nyelvű kivonat, de más alapvető könyvek hozzáférhetetlenek. Izraelben megjelent egy tizenkét kötetes munka a romániai vészkorszakról, dokumentumok alapján. Ez az összeállítás nincs meg sem a Széchényi Könyvtárban, sem a rabbiképző könyvtárában. Romániában az Antonescu-éra zsidóüldözése az 1941. jún. 26-27-i pogrommal kezdődött, amely Iasi városában történt és 8-15 ezer zsidó áldozata volt. Antonescu hazudott 1946-ban a népbíróságon, amikor azt állította, hogy nem volt tudomása a iasi-i tömeggyilkosságról. A hadseregnek kiadott parancsaiban maga szólította fel a katonákat a kivégzésekre. 1941-ben történt pogrom Balti, majd Chisinau városban, Odesszában 1941 októberében /ebben a városban 20-30 ezer zsidó áldozata volt a pogromnak. Ezután rendeltek el a zsidók deportálását Transznisztriába. Az Antonescu rezsim idején 330 ezer zsidót öltek meg Romániában. Amint azonban Németország végső győzelme kezdett bizonytalanná válni, Antonescu nem járult hozzá ahhoz, hogy Németországba deportálják a zsidókat. /Neumann Ottó: Dokumentumok a romániai holocaustról. Beszélgetés Stark Tamás történésszel. = Magyar Hírlap, dec. 7., átvette: Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./ A cikkben említett magyar kivonat: Matatias Carp: Holocaust Romániában 1940-1944 - fordította Takács Ferenc.

1998. február 4.

Moldova és Románia árucsereforgalma 1997-ben 168,5 millió dollárt tett ki, ez az utóbbi évek legmagasabb szintje, mondta Ion Gutu moldovai miniszterelnök-helyettes a sajtó képviselőinek, miután véget ért Kisinyovban a román-moldvai vegyes bizottság ülése. Az idei együttműködési tervek között szerepel saját valuta alkalmazása a kétoldalú elszámolásban. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

1998. február 19.

Febr. 19-én Andrei Plesu külügyminiszter kétnapos látogatásra a Moldovai Köztársaságba utazott. Moldovai kollegájával, Nicolae Tabacaruval és más chisinaui hivatalos személyiségekkel elkezdett megbeszélésein áttekintik a kétoldalú kapcsolatokat és előkészítik a két állam elnökeinek szombatra kitűzött galati találkozóját. /MTI/

1998. február 21.

Febr. 21-én román-moldvai csúcstalálkozót tartottak a romániai Galati városában. A fő téma az alsódunai eurorégió megszervezése volt: Petru Lucinschi moldvai és Emil Constantinescu román államfő egyetértett abban, hogy a tervezett, határokat átívelő együttműködési övezetben Galati, Tulcea és Braila román megyék és Hincesti, Leova, Cantemir, Vulcanesti és Cahul moldvai körzetek vegyenek részt. Az együttműködés Ukrajnára is kiterjed, felöleli az élelmiszeripari technológiát, a szállítási infrastruktúrát, az oktatást és a kultúrát. A találkozón konkrét intézkedési terveket vitattak meg a Iasi-Ungheni és a Galati-Giurgiulesti-Reni szabadkereskedelmi övezetek fejlesztésére vonatkozólag is. Megállapodtak abban is, hogy két román bank fiókot nyit Chisinauban, a moldovai fővárosban. A megbeszéléseken a két ország közötti alapszerződés kérdése nem jött szóba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

1999. március 23.

Csángóföldi barangolása során alig volt olyan helyen, ahol Gyergyina páter nevét ne emlegették volna, állapíthatta meg Sylvester Lajos. Szeretet és csodálat övezte. Magyarul mondta a misét. Gyergyina páter 1915-ben született, ferences szerzetes volt. Szabófalván, majd egy másik faluban volt káplán, onnan helyezték Lészpedre, plébánosnak, 1947-ben. Gyergyina pátert sokszor megfenyegették a kommunista hatóságok. Bebörtönözték őt is, mint annyi más papot is. Gyergyina pátert tizenhét évre ítélték, ebből nyolcat letöltött. A börtönben is gyóntatott, titokban misét is mondott. Gyergyina páter rendszeresen felkereste a csángó falvakat, magyarul beszélt az emberekkel, mindenki szerette őt. Gyergyina pátert élete utolsó éveiben is megfenyegették. Amikor például az elmúlt években meglátogatta őt Jáki Teodóz győri bencés szerzetes, akkor megfenyegették a pátert, hogy elveszik a nyugdíját. Gyergyina páter 1998 decemberében halt meg. Temetésére két püspök is eljött: Gergely Péter és Kósa Demeter, ahogy a páterre emlékező Zöld Lajos /Lészped/ mondta, hivatalos nevükön Petre Ghergheli és Cosa Dumitru kisinyovi püspök. /Sylvester Lajos: Gyergyina páter halála. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./ /Sylvester Lajos: Gyergyina páter halála. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

1999. június 23.

Jún. 23-án megkezdődtek a harmadszor megrendezett Marosvásárhelyi Napok. A Kultúrpalotában fogadták a külföldi vendégeket, a testvérvárosok küldöttségeit Budapestről, a német Ilmenauból, Kisinyovból, Kecskemétről, Szegedről, Zalaegerszegről és egy török településről. Átadták a Város Díszpolgára és a Pro Urbe díjakat. Előbb - post mortem - azok a személyek kaptak diszpolgári címet, akik marosvásárhelyiek ugyan, de az 1989-es forradalom idején az ország más településein áldozták életüket a demokratikus átalakulásért. Most Adrian Mare, Puczi András, Szentkovics Erika, Takács László és Toma Calin kapott díszpolgári címet. Majd négy olyan marosvásárhelyi kimagasló személyiség vehette át a városi tanács által odaítélt diplomát és emlékérmet, akik munkásságukkal hozzájárultak a település hírnevének öregbítéséhez, lakói életének jobbításához, illetve életük példaértékű a vásárhelyiek számára: a 78 éves Fülöp György, aki évtizedekig a vásárhelyi Bolyai Farkas Líceum sportrészlegének igazgatója volt, Léstyán Ferenc érseki vikárius, aki a marosvásárhelyi katolikus plébánián 38 évig teljesített szolgálatot. Még hetvenéves korában is fáradhatatlanul járta kerékpárján a kórházakat, az otthon kezelt betegeket, öregeket, hogy lelki megbékülést vigyen a rászorulóknak. Ugyancsak e kitüntetésben részesültek Ioan Popa és Maximilian Liviu Sabau görög katolikus papok, akik a kommunista rendszer megbélyegzettei, üldözöttei voltak, mivel nem voltak hajlandók áttérni az ortodox vallásra. /Marosvásárhelyi Napok ?99. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

1999. szeptember 4.

Valerij Lickáj, az ún. Dnyeszter menti Moldovai Köztársaság külügyminisztere a Szabadságnak nyilatkozott a Moldovai Köztársasággal való viszonyukról. Arra a kérdésre, megfelel-e az, hogy Kisinyov autonómiát kínál a Dnyeszter menti területnek, azt válaszolta: az első ilyen dokumentumot most kapták Moldovától, bár már ötödik éve tárgyalnak. Jelenleg öt terv létezik készült a rendezésre: a moldovai, az orosz, az ukrán, az EBESZ és a saját tervük. Kijevben július 16-án Lucinschi-Kucsma-Szmirnov csúcstalálkozóra került sor, és ott született egy dokumentum. Kezdetként ez a dokumentum a közös állam öt ismérvét sorolta fel. A Dnyeszter mentiek két hónapot kaptak arra, hogy tervüket előterjesszék. Szeptemberben konferenciát rendeznek Tiraszpolban, a moldovai, az EBESZ és brüsszeli szakértők részvételével. - Az áram kikapcsolását azzal indokolta, hogy a villamos erőművükhöz orosz földgázt vásárolnak. Moldovának nincs pénze. A románok és az ukránok kikapcsolták az áramot. A Dnyeszter mentiek is ezt tették. Előzőleg január óta öt jegyzőkönyvet írtak alá, ezekben a Moldovai Köztársaság ígérte, hogy fizetni fog, de nem fizetett. - A románok 7 centért adnak a Moldovai Köztársaságnak egy kilowattórát, a Dnyeszter mentiek 3 centért.- A Dnyeszter menti államalakulatot nem zavarja, ha elmarad a nemzetközi elismerése, jelentette ki Lickáj, Tajvan példáját említetve. - A Dnyeszter menti iskolákban a moldovaiak használják a moldovai nyelvet, de cirill írással. /Az autonómia nem rossz szó. Interjú Valerij Lickájjal, az ún. Dnyeszter menti Moldovai Köztársaság külügyminiszterével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

1999. október 20.

Petru Lucinschi, a Moldovai Köztársaság elnöke kérte a román kormányt, hogy támogassa hazájának a Dnyeszter-melléken állomásozó orosz csapatok kivonására vonatkozó igényét az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) novemberben Isztambulban esedékes csúcstalálkozóján. Petru Lucinschi és Emil Constantinescu román elnök a múlt héten telefonon beszéltek, megvitatták a Chisinau /Kisinyov/ és Tiraspol közötti viszály rendezésének módozatait. A Moldovai Köztársaság területének 12 százalékát kitevő "Dnyeszter menti köztársaság" függetlenségre törekszik a 14. orosz hadsereg oltalmában, ami 1992-ben fegyveres kofliktushoz is vezetett. /A moldovai elnök a román kormány segítségét kéri. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-183




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998