Szilágyi Zsolt képviselő a csángó-magyarok problémáinak megoldását felvállalta. A napokban jelen volt azon a találkozón, amelyen a moldovai csángó-magyarok elmondották gondjaikat az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményének gyakorlatba ültetését ellenőrző szakértői bizottság tagjainak. Csicsó Antal, az MCSMSZ vezetője és Nyisztor Mihály, a csángó-magyarok szövetségének onesti-i alelnöke tájékoztatta az Allan Philips, a Minority Rights Group, londoni székhelyű szervezet elnöke vezette csoport tagjait arról, hogy miként valósul meg a kisebbségi keretegyezmény Csángóföldön. Konkrét példákkal illusztrálhatták, hogy a népszámlálás szabályosságát, a szabad gyülekezéshez való jogot, illetve az anyanyelv használatához, valamint az anyanyelvi oktatáshoz való jogot megsértették. A Bákó megyei tanfelügyelőség évek óta nem hajlandó alkalmazni azon miniszteri rendelkezéseket, amelyek előírják - kérés esetén - az iskolákban az anyanyelv oktatását. Szilágyi javasolta, hogy teremtsenek országon belüli, esetleg nemzetközi fellebbezési fórumokat, a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi dokumentumok számonkérése céljából. Az állampolgár jelenleg semmilyen nemzetközi, hivatalos államközi fórumhoz nem fordulhat jogorvoslásért. /Magyar Balázs: Csángó-magyar kérdések. Beszélgetés Szilágyi Zsolt képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2000. augusztus 7.
Aug. 4-én színpompás utcai felvonulással és több ezer néző előtt tartott nagysikerű gálaműsorral kezdődött Jászberényben a jubileumi, X. Csángó Fesztivál, az Európai Kisebbségek Folklór Fesztiválja. - A csángókkal szemben évszázados adósságunk van, amelyből szeptembertől valamennyit törleszthetünk, hiszen a csángóföld néhány iskolájában megkezdődik a magyar nyelvű tanítás - mondta Szabó Tibor Jászberényben, a fesztivál megnyitóján. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője azt is kijelentette, hogy Magyarország olyan Európa része kíván lenni, ahol a kisebbségek jogait tiszteletben tartják. /Csángóföldön szeptembertől magyarul is tanulhatnak a gyerekek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
2000. augusztus 14.
Aug. 11-én kezdődött Marosvásárhelyen a IX. Anyanyelvi Konferencia. Pomogáts Béla, a konferenciát működtető A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke üdvözölte a megjelenteket. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere azt hangsúlyozta, hogy az itt, Erdélyben élő románoknak, magyaroknak sajátos és közös kulturális értékeinkkel együtt kell bekerülniük a közös Európába. Fodor Imre alpolgármester, kinek Pomogáts Béla köszönetet mondott, hiszen hónapokon át szívós munkával járult hozzá a Konferencia megszervezéséhez, sikeréhez - emlékeztetett Marosvásárhely dicső múltjára, kevésbé dicsőséges jelenére és reményre okot adó perspektíváira. Visy Zsolt, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára magyar kormány céljaként az egyetemes, az anyaországi és a határon túli, magyar jellegű kultúrkincs megőrzését jelölte meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszéde után Sütő András nyitotta meg a konferenciát. Kifejtette: ″Bölcseleti gondolat, hogy az ember a saját halálát nem élheti át, de anyanyelvének halálát igen. Átélheti a Mezőségen, Csángóföldön, s a magyar diaszpóra földrészein. Átélheti, miközben az agónia fájdalma, a riadalmak lenyomata örökre megmarad benne.″ Előadást tartott Balogh András egyetemi tanár, az MTA Nemzetközi Tanulmányok Bizottsága vezetője, Szarka László történész, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, Péntek János kolozsvári professzor, Papp László, az USA-ban élő mérnök. Másnap szekciókban zajlottak a konferencia munkálatai, aug. 13-án pedig székelyföldi kirándulás szerepelt a programban. Aug. 14-én lesz a tisztújítás. /Máthé Éva: Mozaikkockák a IX. Anyanyelvi Konferenciáról. ″Hogy és mint szolgál a kedves anyanyelve?″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./ Aug. 13-án az Anyanyelvi Konferencia kétszász tagú küldöttsége ellátogatott a marosvécsi kastély kertjébe, és ott megkoszorúzták báró Kemény János, a Helikon nagyvonalú házigazdája, és Wass Albert, a Helikon-társaság egyik tagja sírhantját. A Helikon-találkozók tizedik évfordulóján, 1935-ben Kuncz Aladár, a Helikon-mozgalom atyja emlékére hatalmas malomkőből kifaragott kőasztalnál Gálfalvi György író, majd Pomogáts Béla méltatta a marosvécsi találkozók jelentőségét, megtermékenyítő szerepét. /(Máthé Éva): IX. Anyanyelvi Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./ Együtt Európába - ezzel a címmel nyitotta meg kapuit a IX. Anyanyelvi Konferencia. Nem a vereségről, a győzelemről szeretnék beszélni a harmadik évezred küszöbén - hangsúlyozta beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A szétszaggatott magyarságnak van egy mindennél erősebb védőernyője, az anyanyelv, amely nem szakadt dialektusokra, amelynek nem volt szüksége, hogy külön irodalmi nyelvet alakítson ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14. - 1781. sz./
2000. augusztus 18.
Csángóföldön, Bákó megyében még mindig tisztázatlan, hogy tanulhatják-e anyanyelvüket azok a csángó gyermekek, akiknek a szülei hivatalosan, a törvényes előírásoknak megfelelően kérték ezt. Múlt héten Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter tárgyalt a Bákó megyei hatóságokkal. Látható volt, hogy a Bákó megyei tanfelügyelőség a legfőbb akadályozója a magyar oktatás bevezetésének. - Aug. 11-én a prefektúra és a tanfelügyelőség képviselői találkoztak a csángószervezet képviselőjével. Ezen a megbeszélésen egy tapodtat sem haladtak előre. /Zsehránszky István: Nyelvüldözés? Félrevezetés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
2000. szeptember 6.
Szept. 6-án kezdi meg Joao Ary, az Európa Tanács oktatási és kulturális bizottságának főtitkára kétnapos csángóföldi látogatását. A portugál politikus látogatásának eredményétől függ, hogy az Európa Tanács raportőröket küld-e annak kivizsgálására, hogy tiszteletben tartják-e a csángók jogait Moldvában. Joao Ary egy év alatt a negyedik magas rangú külföldi vendég a moldvai csángóknál. Tytti Ishookana Asunmaa, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének finn tagja tavaly júliusban járt Moldvában, hogy tájékozódjon a csángók helyzetéről. Ishookana asszony előzőleg finn oktatási miniszter volt, ezért különös figyelmet szentelt a csángó oktatásügynek, emlékeztetett Szilágyi Zsolt, a csángók képviseletére is felkért parlamenti képviselő. Tytti Ishookana Asunmaa útjáról jelentést készített az ET kulturális és oktatási bizottsága számára. A bizottságban megtárgyalták jelentését, emiatt is érkezett most Joao Ary. A finn képviselő asszony látogatása után idén február 15-én Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, augusztus 19-én pedig James Rosapepe amerikai bukaresti nagykövet látogatott a csángó falvakban. Utóbbi látogatásakor a klézsei hatóságok mindent megtettek, hogy a Csángómagyarok Szövetsége képviselői ne juthassanak a diplomata közelébe. /Gazda Árpád: Az Európa Tanács előtt a csángókérdés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./
2000. szeptember 9.
Még ebben az évben megindulhat a magyar nyelv tanítása Klézse, Lészped, Pusztina és Somoska iskoláiban, nyilatkozta Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Ehhez az kell, hogy egy ellenőrző bizottság szálljon ki a csángó falvakba. A bizottság már a jövő héten megérkezhet. Joaro Arynak, az Európa Tanács kulturális bizottsága főtitkárának csángóföldi látogatásáról a Bákó megyei Desteptarea román lap "A magyarok az Európa Tanács oldaláról intéznek heves támadást" címen közölt beszámolót. A cikkíró szerint a vendég olyan csángóknál tájékozódott, "akik pénz, anyagi juttatások vagy magyarországi kirándulások ellenében a Csángómagyarok Szövetsége vezetőinek játékszerévé váltak." /Gazda Árpád: Ellenőrző bizottság látogat a csángó falvakba. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./
2000. szeptember 19.
A csángóföldi magyar nyelvoktatás kérdésében az elmúlt években a Közoktatásügyi Minisztérium, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal, sőt, maga az RMDSZ sem tudott felmutatni érdemleges eredményt, a romániai politikai állapotok miatt. Nemrégiben az Európai Unió kulturális bizottsága titkárának csángóföldi jelenlétére volt szükség, hogy a dolgok - amint utóbb kiderült, csupán látszólag - visszatérjenek a kívánt kerékvágásba. Az elmúlt héten újabb felvonása zajlott le a csángóföldi "iszapbirkózásnak". A történtekről Kötő József oktatásügyi államtitkár tanácsosa, a Csángóföldön járt ellenőrző bizottság egyik tagja, Sántha Attila számolt be. A bizottság a Közoktatásügyi Minisztérium, a Kisebbségvédelmi Hivatal és a Bákó megyei prefektúra embereiből állt össze. Szept. 14-én Klézsén felvázolták az érdekelt szülők előtt a törvényes előírásokat, hogy ennek tudatában dönthessenek. Klézsén 13 gyerek számára kérték az anyanyelv oktatását. Azután megjelent a helyszínen a helyi polgármester, a községi tanácsosok társaságában, és kitört a cirkusz. A helyi önkormányzat embereinek erőszakos fellépése elriasztotta a kérelmezésben érdekelt további szülőket. Klézsén 13, Pusztinán 9 gyerek számára óhajtották az anyanyelvi oktatást. Ezekben a községekben a törvények szerint meg kell alakítani egy-egy szimultán csoportot, ahol anyanyelvként oktatják a magyar nyelvet. Lészpeden csupán egyetlen szülő kérte ezt, két gyerek számára, ezért ott nem lehet külön csoportot beindítani. /Szonda Szabolcs: Amikor a kevés is sokat jelent. Szimultán iskolai csoportok alakulhatnak a Csángóföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./
2000. szeptember 19.
A Floridában élő Helcz Tivadar, a Volt Politikai Foglyok Világszövetségének elnöke elmondta, hogy szövetségük az emberi jogok helyzetét figyelemmel kíséri, így figyeltek fel a moldvai csángómagyarok ügyére is. A szövetségnek jelenleg mintegy 500 tagja van. Helcz Tivadar 1991-ben járt először Erdélyben, Marosvásárhelyen megismerkedett Czellecz Jenővel, a csángóbizottság helyi elnökével, aki felhívta a figyelmét a csángókra. Helcz Tivadar beszámolt minderről a szövetségben. Javaslatára 1993 óta a Volt Politikai Foglyok Világszövetsége évente lehetővé teszi csángó gyermekek erdélyi nyaralását. Helcz Tivadar 1993 óta áprilistól szeptemberig Marosvásárhelyen él. /Szentgyörgyi László: Budapesttől Floridán át a csángóföldig. Beszélgetés Helcz Tivadarral, a Volt Politikai Foglyok Világszövetségének elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 22./
2000. szeptember 25.
Az oktatási minisztérium két magyar nyelvet tanuló csoport létrehozását engedélyezi Bákó megyében csángók számára - jelentette ki szept. 24-én Sántha Attila, az oktatási minisztérium nemzetiségi oktatásért felelős államtitkárának tanácsosa a Helsinki Bizottság sajtóértekezletén. A közelmúltban az oktatási minisztérium és a kisebbségvédelmi hivatal közös küldöttsége járt Bákó megyében, hogy a helyszínen tájékozódjék a magyar nyelv tanításával kapcsolatos igényről. A bizottság megállapította, hogy Klézsén tíz, Pusztinán pedig nyolc szülő kérte gyermeke számára a magyar nyelv tanítását. - A törvény értelmében ezen a két településen létre kell hozni a magyar nyelvet tanuló csoportokat - szögezte le Sántha. Constantin Sergiu, aki a kisebbségvédelmi hivatal szakértőjeként volt a bákói falvakat felkereső küldöttség tagja, elmondta: a helyi hatóságok és az iskolaigazgatók nyomással próbálták rávenni a szülőket arra, hogy ne kérjék gyermekeik számára a magyar nyelv tanítását. Sergiu beszámolt arról is, hogy Klézsén egy 20-30 fős csoport "ki a magyarokkal!", "halál a magyarokra!" kiáltással támadt a küldöttségre. Gabriel Andreescu a Romániai Helsinki Bizottság részéről elmondta, hogy az Európa Tanács jelentést készít a csángók helyzetéről. /A magyar nyelv tanítása Csángóföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./
2000. szeptember 25.
Szept. 22-23-án Marosvásárhelyen tartottak kétnapos szemináriumot a Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezésében, melynek témája volt: a törvényhozó és végrehajtó hatóságok szerepe a nemzeti önazonosság megőrzésében és fejlődésében. A szervezők elsősorban a kisebbségek által is lakott megyék önkormányzati vezetőit, a kisebbségi szervezetek képviselőit, valamint a Kisebbségvédelmi Főigazgatóság területi irodáinak vezetőit hívták meg. Jelen voltak egyes albán, cseh, horvát, német, roma szlovák, zsidó kisebbségi szervezetek vezetői is. Borbély László államtitkár azon vidékek infrastrukturális fejlesztéséről szólt, ahol kisebbségek is élnek. Kifogásolta, hogy a helyi hatóságok gyakran kerékkötői ama beruházásoknak, melyeket olyan államok üzletemberei kezdeményeznek, amelyek az illető nemzetiségek anyaországaiból érkeznek a térségbe. Frunda György szenátor kifogásolta, hogy Románia elfogadott egy sor nemzetközi egyezményt, melyek kimondottan a kisebbségi jogok érvényesítésére vonatkoznak, azonban azok előírásai nem kerültek be a hazai jogszabályokba. A nagy nehezen kicsikart, a kisebbségeknek kedvező határozatok pedig távol állnak attól, hogy életbe ültessék őket. Igen jellemző például, hogy az 1600 államosított egyházi ingatlanból papíron 25-öt visszaadtak a jogos tulajdonos intézményeknek, de gyakorlatilag csak egy esetben jutott dűlőre a dolog. A Chakra nevű roma szervezet vezetője sürgette, hogy minden önkormányzat mellett létezzen kisebbségi konzultatív bizottság. Czellecz Jenő arra emlékeztetett, hogy 1955-ben a Csángóföldön még több mint száz magyar tannyelvű iskola működött. Azóta óriási a változás. Amíg Bákó megyében nem változik meg a mai általános mentalitás, addig a csángómagyarok ügye függőben marad. Virág György, a Maros megyei önkormányzat elnöke, aki nyolc éven át a tanács alelnöke volt, elmondta, hogy a helyi tanács munkatársainak ma csak 13-14 %-a magyar nemzetiségű, és ezen elnökként sem tud változtatni. A Kisebbségügyi Hivatal suceavai irodavezetője, Vladimir Hapenciuc elmondta, hogy Bukovinában kb. 70 olyan település létezik, ahol valamely kisebbség többségben van (50 ukrán, 5 lengyel, 4-5 orosz-lipován, 8-10 cigány többségű stb.). Ma Moldvában hatvan iskolában tanítanak - anyanyelvként - más nyelvet is, mint a román, de olyan tanintézet nincs, ahol minden tantárgyat valamely nemzetiség nyelvén tanítanának. Szakavatott, józan elemzést adott a csángók helyzetéről, akik magyarságtudata a többévtizedes nemzetiségi elnyomás miatt sokat gyengült, az erőszakos, kívülről jövő asszimiláció évei után könyörtelenül beindult körükben a spontán asszimilálódás, a román nemzetbe való beolvadás. Mint mondotta: a térségben szinte minden önkormányzattal jó a kapcsolata az irodának, kivéve Bákó megyét, ahol a csángók jelenléte miatt ha a hatóságok kisebbségi kérdésről hallanak, elzárkóznak bármilyen kérés, javaslat teljesítése, megfontolása elől. Aidum Curt Mola, a konstancai kisebbségi iroda vezetője arról tájékoztatott, hogy a térségben 12 jelentősebb kisebbség él. Az egyik helyi tévéadásban rendszeresítette a kisebbségeknek szóló, információkat közlő műsorokat. Ez az első ilyen jellegű kezdeményezés a kisebbségi irodák szintjén. Másik kezdeményezése, hogy Konstancán létrehozzák a Kisebbségek Házát. Ugyanakkor az iroda behatóan kezdett foglalkozni az árva gyermekek, otthonlakók identitásával, segíteni akarja ezeket a fiatalokat önazonosságuk megőrzésében, mert ha ezt nem teszik, egytől egyig ortodox románokká válnak, márpedig nekik is joguk van múltjukhoz, önazonosságukhoz. - A kétnapos rendezvény közleménnyel zárult. /Máthé Éva: Kisebbségi szeminárium Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ A közleményt a kormány elé terjesztik. Ebben kérték a megyei tanácsok mellett működő kisebbségi tanácsok létrehozását, a választói küszöb módosítását a helyi választások esetében azért, hogy a kisebbségek képviselethez juthassanak a helyi tanácsokban, javasolták a választási törvény sürgősségi kormányrendelettel való módosítását olyan értelemben, hogy a különböző megyék kisebbségi szervezetei egységes listákon indíthassák jelöltjeiket az országos választásokon, párbeszéd megvalósítását a kisebbségi szervezetek és a választási kampány szervezésében illetékesek között egy korrekt, nacionalista megnyilvánulásoktól mentes kampányért továbbá azt, hogy a Országos Kisebbségvédelmi Hivatal évente szervezzen fórumokat a kisebbségek problémáinak feltérképezése céljából, végül pedig kérték hogy a Parlament a lehető leghamarabb szavazza meg a közigazgatási törvény vagy a kormány bocsásson ki sürgősségi rendeletet, és hogy biztosítsák a törvényes keretet az elkobzott javak visszaszolgáltatására vonatkozóan. /Antalfi Imola: Kisebbségi tanácskozás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./
2001. február 2.
Dr. Birtalan Ákos RMDSZ-es képviselő Sepsiszentgyörgyön is megnyitotta képviselői irodáját, s az eseményre meghívta a média képviselőit. Dr. Birtalan Ákos a Bethlen Gábor Alapítvány elnökeként a mikrohitelezési program tapasztalatairól nyilatkozott. Ezt az alapítványt az Erdélyi Vállalkozók Egyesülete azért hozta létre, hogy az Új Kézfogás Alapítvány mikrohitelezési programjának ügyintézője, felvigyázója legyen. A mikrohitelezés kísérleti szakaszaként a Székelyföld mellett Szatmár-Szilágy-Máramaros övezetében való bevezetését ösztönözték, a 175 ezer dolláros hitelből 75 ezer dollár az észak-nyugati megyék, százezer pedig Székelyföld vállalkozói törekvéseit igyekezett bátorítani. Háromszékről a vártnál szerényebb arányban jelentkeztek. Az alap időközben feltöltődött, ezúttal 125 ezer dollár áll rendelkezésre, ebből 100 ezer ismételten a Székelyföldet illeti meg, illetve "bővült" az övezet. A hitelfolyósítók úgy döntöttek, hogy a keretből 20 ezer dollárt a Csángóföld kisvállalkozói rendelkezésére kell bocsátani. /Flóra Gábor: Hová "gurulnak" a mikrohitelek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2001. március 29.
Törpevállalkozók mikrohitellel való támogatását vállalta fel a Bethlen Gábor Alapítvány, melynek kuratóriuma Sepsiszentgyörgyön tartott összejövetelén értékelte múlt évi tevékenységét. Sikeresnek ítélték az Új Kézfogás Közalapítvány megbízásából végzett mikrohitelezési gyakorlatot, állapította meg dr. Birtalan Ákos kuratóriumi elnök. 2000-ben Hargita és Kovászna megyében mintegy százezer dollár mikrohiteles keret segítette a megvalósítható üzemtervvel rendelkező kisvállalkozókat, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékben hetvenötezer dollár szolgálta a vállalkozókat. E mikrohitelekhez azok a kisvállalkozók juthattak hozzá, aki 10 személynél kevesebb munkaerőt foglalkoztattak, kétéves tevékenységi múlttal rendelkeznek, megvalósítható üzemtervvel rendelkeznek és nincs adósságuk. A jövőben a Hargita-Kovászna övezet Brassó megyei fiókkal is bővül, ide sorolják a csángóföldi támogatást is. Újdonság a Maros-Kolozs megyei hálózat életrehívása, amely Beszterce, Fehér, Szeben megyei koordonálást is ellát. Bihar megye bekapcsolása a Szatmár-Máramaros-Szilágy megyei központ révén valósulhat meg, de fogadják, értékelik az Arad, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megyék igényléseit is. /Flóra Gábor: Bővül a támogatási hálózat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
2001. április 2.
Márc. 29-én a bákói református parókia épületében találkozott Sógor Csaba csíki szenátor egyes moldvai csángó szervezetek képviselőivel. A megbeszélésre a szenátor kezdeményezésére került sor. A Via Spei (Remény Útja) csángó fiatalok szervezetének vezetője, Farkas János a magyar nyelvoktatással kapcsolatosan ismertette a tapasztalatokat. A Bákó megyei tanfelügyelőség és más hivatalok ellenkezése megerősíti azt, hogy magánóvodák és magániskolák létrehozása volna a megoldás. Jelenleg néhány iskolában fakultatív jelleggel heti egy alkalommal folyik magyar nyelvoktatás, Pusztinán viszont Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke saját otthonában oktatja anyanyelvükre a gyermekeket. /Szüszer-Nagy Róbert: Sógor Csaba Csángóföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./
2001. április 6.
Jean Claude Perriset apostoli nuncius márc. 29-én érkezett Kovásznára. Másnap Kézdivásárhelyre látogatott. A latin nyelven celebrált misét rövid beszélgetés követte, majd az apostoli követ sajtótájékoztatót tartott Kézdivásárhelyen. A Romániában dúló negyven év kommunizmusát átvészelte az egyház, ez is bizonyíték a túlélésre. A magyarság is megünnepelte az 1000 éves történelmét, ami azt mutatja, hogy értékes szellemi javakat bír a jövendőre nézve is. Ezek az értékek garanciát képeznek arra, hogy van amivel belépni a III. évezredbe. A magyarok Szent István királyának a megkeresztelkedése jelentette az első lépést az európai homogenitás felé, a magyar nép kereszténnyé válása pedig a belépést jelentette az európai egységbe. /Kézdivásárhelyen az apostoli nuncius. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 6./ Jean Claude Perriset, a Szentszék bukaresti nunciusa Kovásznába látogatott. Egyértelművé vált, hogy a nunciatúra igen szoros kapcsolatban áll a iasi-i katolikus püspökséggel, bizonyára ugyanilyen a viszonya a bukaresti katolikus érsekséggel is. A nuncius úgy tudja, Moldvában mindössze hat csángó kérte a magyar misét. Ez jelzi: sem a csángók, sem az őket képviselő szövetség és alapítványok, sem az erdélyi magyar katolikus egyház nem tudta ezt a súlyos, kérdést jelentőségének megfelelő módon a Szentszék küldötte elé tárni. Emiatt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének hat tagja Bukarestbe készül a nunciatúrára. Úgy tervezik, magukkal viszik azt a Pusztinán gyűjtött, több mint kétszáz aláírást, mely bizonyíték arra, hogy a falu római katolikus hívei közül igen sokan kérnek magyar misét, s viszik a magyar nyelvet tanulni vágyók aláírásait is, továbbá Tytti Isohookana-Asunmaa finn képviselő asszonynak az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez beterjesztett és ez év márc. 12-én Párizsban az ET kulturális bizottsága által megvitatott angol nyelvű jelentést. A finn képviselő asszony jelentésében felvázolta a csángók eredetét, történetét, leírta, hogy heterogén, római katolikus, magyar eredetű népcsoport, mely megőrizte archaikus anyanyelvét. Ez a népcsoport a román hatóságok nyomására asszimilálódni kezdett. Tytti Isohookana-Asunmaa kitért arra, hogy "a csángó falvak római katolikus templomaiban engedélyezni kellene a mise csángó nyelven történő celebrálását". Az Európa Tanács oktatási-kulturális bizottságának főtitkára, Joao Ary is járt a Csángóföldön, ahol nyilvánvalóvá vált: a hatóságok nem akarták engedni, hogy a magukat magyarnak valló csángókkal is találkozhassék. Ennek ellenére a portugál politikus végül is eljutott azokba a csángó falvakba is, ahol még élnek magyarok. Igaz, néhány héttel később már "ügyesebben" jártak el a helyi hatóságok: James Rosapepet, az Egyesült Államok nemrég távozott bukaresti nagykövetét sikerült úgy végigvezetniük a vidéken, hogy a magyarok közelébe sem kerülhetett, s ha emlékezetem nem csal, másfél évvel ezelőtt maga Jean Claude Perriset is arra járt, de épp csak találkozott a moldvai csángómagyarok szövetségének néhány tagjával. /Simó Erzsébet: Egy misét a csángók is megérdemelnének. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./
2001. április 25.
Ápr. 22-én, vasárnap a kolozsvári Tarisznyás népzene-együttes Bánffyhunyadon tartott előadást. A jelenlévők a népzene szárnyain időutazást tehettek a honfoglalástól napjainkig, a Csángóföldtől a Dunántúlig. Műsorösszeállításukkal immár másfél éve járják Erdély különböző vidékeit azzal a céllal, hogy a népi kultúrát azokba az elszigetelt, kisebb magyarlakta településekre is eljuttassák, ahol több mint ötven éve nem hallottak magyar nyelvű előadást. A tervek szerint a közeljövőben Máramaros megye magyarlakta vidéket szeretnék felkeresni. /(péntek): Tarisznyás-est honfoglalástól napjainkig Máramaros magyarlakta vidékét keresik fel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./
2001. április 27.
A csángó kisebbségi kultúra védelméről fogadott el jelentést ápr. 26-i ülésén az emberi jogok érvényesülésére felügyelő Európa Tanács kulturális bizottsága, s ezzel megnyílt a lehetőség arra, hogy a jövőben a kérdés nemzetközi politikai fórumok elé kerüljön. A jelentéstervezetet a finn Tytti Isohookana-Asunmaa asszony terjesztette elő, aki tavaly látogatást tett a Csángóföldön, s kapcsolatba lépett a helyi hivatalos szervekkel is. A jelentést megerősítő szavazás előtti vitában Corneliu Vadim Tudor ingerült hangoskodással próbálta elérni, hogy lekerüljön a napirendről a téma tárgyalása. A Nagy-Románia Párt elnöke egyfelől azt állította, hogy a csángók nem is léteznek, illetve ha igen, akkor alig vannak kétezren, s kérdésessé tette a magyarsággal való kapcsolatukat is. Az agresszíven érvelő román politikussal Hegyi Gyula magyar ET-küldött szállt vitába, s a szavazás az ő álláspontját igazolta. Hegyi Gyula nagy sikernek értékelte, hogy a bizottság elfogadta a csángó népnév magyar írásmódját, s ennek megfelelően - bár ékezet nélkül - "csango" formában kerül be a hivatalos dokumentumokba. A tízpontos jelentés megállapítja, hogy a csángó dialektus a magyar nyelv egy ősi formáját használja, s ezzel különlegesen fontos kulturális hagyományt képvisel. Az ajánlástervezet az anyanyelvi oktatás támogatására ösztönzi a hivatalos hatóságokat, s felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy az ortodox környezetben élő római katolikus csángóknak biztosítani kell a lehetőséget a csángó nyelvű liturgikus istentiszteletekhez, ami kulturális identitásuk egyik legfontosabb eleme. Az Európa Tanács álláspontja szerint a csángóknak megfelelő tájékoztatást kell kapniuk arról, hogyan rendelkezik a román oktatási törvény az anyanyelvi oktatás feltételeiről, hogy a csángó szülők kérhessék anyanyelvű osztályok létesítését. A dokumentum leszögezi, hogy el kell ismerni a hivatalos csángó szervezeteket, s megszólalási lehetőséget kell biztosítani számukra a tömegtájékoztatási eszközökben. Kimondja azt is, hogy a következő népszámláláskor a kérdőíveken külön rubrikában kell feltüntetni a csángó kisebbséghez tartozást. A jelentés szorgalmazza a többség és kisebbség közötti együttműködés elősegítését. Indítványozza, hogy a csángó kultúra hagyományait és specifikus jellegzetességeit tudományos igénnyel rögzítsék. /Csángóvita az Európa Tanács kulturális bizottságában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./ A magyarok egy negyedik enklávét is létre szeretnének hozni Romániában. Az Európa Tanácsban nagy felhajtással tárgyalják a csángókról készített jelentést, jelentette a Curentul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2001. április 29.
Tasnádszántó plébánosa, Jitaru-Szél Antal csángó származású. A Bákótól húsz kilométerre lévő Nagypatakon (Valea Mare) született. A falu egybeépült a községközponttal, Forrófalvával (Faraoani). A két településen legalább nyolcezer lélek él, két plébánia van, a két rendőrön és a közigazgatási személyeken kívül mindenki csángó. A katolikus pasztoráció Csángóföldön még a hagyományos alapokon nyugszik, az új irányzatok nem nagyon törtek még be, és ennek köszönhetően az emberek sokkal jobban irányíthatók. 1989 után egyre népszerűbb lett ez a vidék a nyugati szerzetesrendek körében. Megjelentek a falvakban a férfi és női szerzetesrendek, rengeteg szerzetesi házat építettek, és helyben felszippantották a hivatásokat, nagyon sok fiatal - akiknek számára nincs munkalehetőség - lépett és lép be ezekbe a rendekbe. Egyetlen faluból, a plébános szülőfalujából legalább tizenöt pap származott el különböző vidékekre, többek között Chisinau tavaly januárban felszentelt püspöke, Kósa Anti - vagy Anton. A Iasi-ból kikerült papok felkészültek, és őszintén, mélyen vallásosak, erős hivatástudattal rendelkeznek. A plébános reménytelen vállalkozásnak tartja a magyar nyelv megmentését, ugyanis a csángó kulturális értékek kiölése szisztematikusan folyt. /Fodor István: Gyermekkori álmom volt, hogy pap legyek. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 29.
2001. június 4.
A Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány jún. 1-jén Marosvásárhelyen közönségtalálkozót szervezett a Duna Televízió és a Duna Televízióért Alapítvány vezetőségével. Pekár István elnök elmondta, hogy ma már senkinek sem áll szándékában megszüntetni a határon túli magyarok közkedvelt televízióját, ám azzal a ténnyel szembe kell nézniük, hogy a kereskedelmi csatornák a tévénézők mintegy 80-85 százalékát hódították el a közszolgálati televízióktól. Az sem mellékes, hogy a fő közszolgálati televízió 11 milliárdos vesztesége, és az állam által elengedett 9 milliárd forintos adósság háromszorosát teszi ki a Duna TV évi költségvetésének. A Duna TV 1999-ben elnyerte a világ legjobb kulturális televíziója címet, amit a továbbiakban is meg kívánnak őrizni, de ezzel egy időben a Duna TV a Kárpát-medence legjobb hírtelevíziója óhajt lenni, lényegesen emelve a határon túli tudósítások számát és minőségét. A Duna TV előtt áll az a feladat, hogy kiépítse a Kárpát-medencei hírszolgálatát. Az anyaországon kívül 15 stúdió létrehozását tervezik, valamint több tucat tudósítói műhelyt, az Illyés Közalapítvány támogatásával. A Duna Televízióért Alapítvány eddig mintegy 600 tányérantennát adományozott határon túli magyar közösségeknek, tavaly 800 antennát küldtek Csángóföldre, ám mostanában kevesen élnek a lehetőséggel. /Közönségtalálkozó a Duna tévésekkel. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./ Pekár István szerint az utóbbi időben Magyarországon jelentősen nőtt az adások nézettsége. Azt is bejelentette, hogy az Illyés Közalapítvány 300- 300 millió forintot különített el arra, hogy a határon túli tévéstúdiókat felszereljék, illetve a műsorkészítők is pályázhatnak. Ugyanakkor a kormány 800 millió forintot költ arra, hogy az észak-amerikai magyarok is nézhessék a Duna műsorait, várhatóan erre először idén, október 23-án, a nemzeti ünnep alkalmával kerül sor. /Hamarosan Amerikában is látható...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
2001. június 7.
A román népességet büszkeséggel tölthetné el, hogy él Románia közepén egy népcsoport, amely több száz éves nyelvi elszigeteltségben megőrizte kultúráját - hangzott el a Fidesz parlamenti frakciója jún. 6-i budapesti sajtótájékoztatóján annak kapcsán, hogy az Európa Tanács (ET) május végén ajánlást fogadott el a moldvai csángók ügyében. Surján László frakcióvezető-helyettes érthetetlennek nevezte, hogy az Európa tanácsi jelentés elfogadásával egy időben Csángóföldön furcsa egyesületek jelentek meg, igazolni igyekezvén a csángók román eredetét. A képviselő nagy jelentőségűnek nevezte az ET ajánlását. Jelezte: a dokumentum nem magyar, hanem egy finn liberális képviselő kezdeményezésére született. Nagy Gábor Tamás (Fidesz), aki szintén részt vett az ET ülésén, elmondta: a dokumentum hosszas, éles vitában fogalmazódott meg. Beszámolt arról, hogy az ET bizottságában a román képviselők még azt is vitatták, hogy a csángók magyarul beszélnek. Végül, mint mondta, az ajánlásba is bekerült, hogy a népcsoport magyar nyelven beszél. Révész Máriusz, aki a csíksomlyói búcsú alkalmával találkozott a moldvai magyarság képviselőivel, hangsúlyozta: az ET ajánlásáról, amelyben előírják többek között, hogy a kisebbségnek biztosítani kell az anyanyelvi templomi szertartás lehetőségét, csak nagyon kevés csángó értesült. - A térségben ugyanis nem létezik magyar nyelvű sajtó, a román híradások pedig hallgatnak arról, hogy egy nemzetközi szervezet foglalkozott a moldvai csángók ügyével - jelezte a fideszes honatya. /A csángókérdés az Európa Tanácsban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./
2001. június 9.
A csángók identitásának megőrzése érdekében az Európa Tanács Romániára nézve kötelező erejű dokumentumot - az 1521/20001. számú Ajánlást - fogadott el május 23-án Isztambulban: A csángó kisebbségi kultúra Romániában címmel, a finn Tytti Isohookana-Asunmaa képviselő asszony. május 4-én előterjesztett, 9078. számú jelentése alapján. - Jún. 7-én Budapesten sajtótájékoztató keretében számoltak be a csángó-dokumentum megszületésének körülményeiről a magyar kormány részéről ez ügyben illetékes képviselők. Surján László kihangsúlyozta, hogy a magyar küldöttség aktívan részt vett ugyan az anyag megszületésében, de a csángók szószólója az Európa Tanácsnál, a Jelentés előterjesztői nem ők voltak, hanem finn Tytti Isohookana-Asunmaa képviselő asszony. A román ET-küldöttség nevében Gheorghi Prisacaru képviselő ellenvéleményt csatolt ugyan az anyaghoz, de érdemleges módosító indítványokkal nem állt elő, végül pedig megszavazta az ajánlást. Az ellenvélemény azóta érvényét veszítette. Surján László sajnálattal állapította meg, hogy a jelentés elkészültével egy időben furcsa egyesületalapítások zajlottak a csángóföldön, amelyek arra voltak hivatva, hogy bizonyítsák a csángóság román eredetét, és ellentámadást intézzenek az anyag ellen, de ezek a kezdeményezések el is hamvadtak. - Az elfogadott anyag a megbékélés anyaga is lehetne - fogalmazott Surján képviselő, akinek véleménye szerint a lényeg az, hogy e pár tízezerre zsugorodott csoportnak a létére és értékeire fel lehetett hívni egy nagy nemzetközi európai szervezet figyelmét. "Mi büszkék vagyunk arra, hogy ennek részesei lehettünk. De még inkább büszkék vagyunk arra, hogy ez nem román-magyar relációban, hanem Európa-román relációban történt." - Nagy Gábor képviselő nem hallgatta el, hogy a bizottsági viták során a román küldöttség botrányosan viselkedett. Állandóan bekiabáltak, közbeszóltak, ügyrendi javaslatokat tettek. Minden egyes kérdésnél elhangzottak Corneliu Vadim Tudor hosszas és agresszív fejtegetései, amelyekben a legkevesebb a Budapest ügynökei kifejezés volt. Vita volt arról, hogy miként írják le angol szövegben e népcsoport nevét: cs-vel, ts-sel, ch-val, tsch-val stb. Az előterjesztő azzal érvelt, hogy ha egy népcsoportot akarnak a maga kultúrájában megőrizni, akkor minimum a nevét úgy írják le, ahogyan ők használják. Végül angol írásmódban a "csango" formát fogadták el. Nagyon fontos megállapítása a dokumentumnak, hogy a csángók a magyar nyelv egy korai változatát beszélik. - Révész Máriusz képviselő arról számolt be, miként fogadták az Európa Tanács ajánlását az érintettek. Az idei csíksomlyói búcsú alkalmával beszélt erről Bartha Andrással, a moldvai csángó-magyarok szövetségének elnökével, Sógor Csaba szenátorral, akinek az RMDSZ-en belül feladata ennek az ügynek a folyamatos figyelemmel kísérése és Gergely István csobotfalvi plébánossal, aki rengeteget tett már a csángókért. Az érintettek óriási jelentőségűnek, nagyon komoly előrelépésnek tekintik az Ajánlás megszületését, de hogy ennek következtében a közeljövőben lesznek-e jelentős intézkedések a román állam részéről a csángók identitása megőrzése érdekében, szkeptikus hangot ütöttek meg, főleg az istentisztelet és az oktatás ügyét illetően. /Guther M. Ilona: A csángókról Budapesten. "Ahhoz, hogy egy nyelven beszélünk, vita nem férhet". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
2001. június 28.
Június 21-én ötven csángó nemzetiségű öt-nyolcadik osztályos pusztinai, klézsei és somoskai gyermek érkezett Szatmárnémetibe, ahol a Szatmárnémeti MADISZ és CARITAS által rendezett üdülésen vesznek részt. Helyi magyar családok szállásolták el otthonaikban az ötven csángóföldi gyermeket. A legtöbb gyermek beszél ugyan magyarul, de némelyiküknél óriási hiányosságok mutatkoznak, ami az asszimilációs folyamat eredménye. /Ötven csángó gyermek üdül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
2001. július 3.
Csángóföldről - Klézséről és környékéről - jött, anyanyelvét alig vagy egyáltalán nem beszélő 37 csángó kisiskolás kéthetes anyanyelvi képzésben és hitépítésben részesül az erdőcsinádi Harangvirág nevezetű, nyolcadik alkalommal megrendezett szórvány- anyanyelvi táborozáson. A gyerekek oktatását végző csapat munkájában részt vesz Kilyén Ilka színművésznő, Simon György marosvásárhelyi magyar szakos tanár, dr. Hermann János Kolozsvárról és Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános. A gyermekek ellátását környékbeli vállalkozók fedezték. A szervezők a csángó gyermekek nyaraltatására még februárban pályázatot nyújtottak be az Illyés Közalapítványhoz, ám válasz még júliusban sem érkezett. - A rendszerváltás óta Maros megyében 1050 csángó gyermek töltött hosszabb-rövidebb időt, anyanyelvi-vallási-zenei oktatásban részesülve. /(lokodi): Harangvirág anyanyelvi tábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./
2001. augusztus 29.
Csángóföldi bábszínház-turnéra indul a Szatmárnémeti MADISZ. A négynapos turné során, aug. 31-szeptember 3. között az ifjúsági szervezet hét amatőr bábszínésze legalább hat csángóföldi településen (köztük Pusztina, Somoska, Klézse) lép föl Veress Zoltán Irgum Burgum Benedek című verses meséjének bábosváltozatával. Az ifjúsági szervezet fiatal szimpatizánsai saját készítésű bábok és kellékek segítségével mutatják be a mackótörténetet, Irgum Burgum Benedek kalandozásait. Az amatőr bábszínészek a kiválasztott települések iskolájának, kultúrházának színpadán lépnek föl, s amennyiben ilyen helyiség nem áll rendelkezésre, egy iskolaudvar vagy egy sík szabadtéri terület is megteszi. Vándor-turnéjuk során az amatőr bábosok saját sátrukban szállnak majd meg, ellátásukról és utazásukról is maguk gondoskodnak. /(Ilonczai Tamás): Irgum Burgum Benedekkel a Csángóföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
2001. szeptember 17.
Aug. 31. és szept. 3. között a Szatmárnémeti MADISZ amatőr bábszínészei öt csángóföldi településen /Trunkon, Somoskán, Klézsén, Pusztinán és Külsőrekecsinben/ mutatták be Veress Zoltán Irgum-Burgum Benedek című mesejátékát. A csángóföldi bábturné megvalósítását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. Klézsén Istók Pál adott otthont a szatmáriaknak. A turné során a szatmáriak mindvégig az Istók család otthonában laktak. Legelőször Trunkon lépett közönsége elé a bábszínészcsoport. Itt Róka Szilvia magyar anyanyelvű tanítónő vállalta magára a szervezési munkálatokat. Trunkon egy önzetlen román vállalkozó biztosította a helyszínt. Száznál is több gyermek összegyűlt. Róka Szilvia tanítónő elmondta, hogy ősztől magyar nyelvre tanítja a helyi gyermekeket. A szervezésben oroszlánrészt vállaló Hegyeli Attila néprajzkutató, aki az EMKE megbízásából a csángóföldi magyar nyelvű oktatásért felel, legnagyobb igyekezete ellenére sem tudott fedett termet biztosítani a szatmáriaknak. Az iskolák román igazgatói hallani sem akartak a magyar nyelvű bábelőadásról. Sem Somoskán, sem Klézsén nem adtak kölcsön iskolatermet, pedig vakáció lévén semmire sem használták. A szatmáriak a szabad ég alatt tartották meg az előadást, igen nagy sikerrel. Pusztinán Bilibók Jenő, a Csángó Szövetség alelnöke vállalta magára a szervezést. Búcsú volt aznap Pusztinán, egy lakóháznál Székelyföldről érkezett római katolikus pap tartott magyarul Szent István-misét. A gyermekeken kívül közel száz idős ember is megtekintette Irgum-Burgum Benedeket. Külsőrekecsinben már több mint 100 gyermek várt a szatmáriakra. Külsőrekecsinben egy diszkóteremben tartották meg az előadást. Hegyeli Attila közölte, hogy ősztől az eddigi két település helyett már nyolc településen nyolc tanítónő fogja magyarul tanítani a helyieket. /Ilonczai Tamás: Szatmári amatőr bábszínészek turnéja Csángóföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./
2001. szeptember 18.
Szept. 17-én Adrian Nastase miniszterelnök a kíséretében lévő személyekkel - Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke, Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, Octav Cosmanca közigazgatási miniszter, Ioan Rus belügyminiszter, Serban Mihailescu kormányfőtitkár, valamint népes újságíróküldöttség - egy óra késéssel érkezett Csíkszeredába. A kormányfő fogadta a katonai tiszteletadást, majd az Octavian Goga Főgimnáziumba indult, a román gimnáziumból pedig a Márton Áron Gimnáziumban tett látogatást. Az etnikumközi és a generációk közötti párbeszéd társadalma kell legyünk - hangsúlyozta a kormányfő. Nastase felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy zárjanak ki körükből mindenféle szélsőséges egyént vagy megnyilvánulást, a bölcsesség és az etnikai másság elismerése legyen a jellemző. Mindkét iskolában megtekintette az oktatási minisztérium által kezdeményezett, az iskolák számítógépekkel való ellátását célzó program részeként kapott számítógépekkel berendezett informatikai laboratóriumot, illetve könyvadományt nyújtott át az iskolák könyvtárának. Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója románul és magyarul köszöntötte a vendégeket. Nastase hangsúlyozta a román nyelv mint hivatalos nyelv fontosságát. - Hargita megye mindeddig kimaradt a nagyobb infrastruktúra-fejlesztési programokból - fejtette ki Zsombori Vilmos, a megyei önkormányzat elnöke a kormányfőnek és kíséretének, majd vázolta a szükségleteket. Hasonló gondokat vetett fel Demeter János háromszéki megyeelnök is. Horia Granma háromszéki prefektus azt vetette fel, nincs elegendő romántanár. Javasolta, hogy az oktatási tárca támogassa brassói egyetemek román nyelvtanárképző kihelyezett tagozatainak létesítését Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában. - Másként értelmezünk közös szavakat - hangsúlyozta hozzászólásában Ráduly Róbert parlamenti képviselő, példaként az autonómia fogalmát említve. Nastase a felvetett kérdésekkel kapcsolatban elmondta, hogy egyénileg kell elbírálni valamennyit. A sajtótájékoztatón Adrian Nastase elmondta: a csángó-ügynek túl sok a fogadatlan prókátora, a magyar oktatás kérdése a Csángóföldön pedig túlpolitizált. Véleménye szerint a csángók nem igénylik azt. /Sarány István: Csíkszeredában járt Adrian Nastase kormányfő. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./
2001. szeptember 18.
Az erdélyi magyar szerzetesrendeket 1949-ben oszlatta fel a hatalom. A mikházi ferences szerzeteseket kényszerlakhelyre, Esztelnekre vitték. Spielmann Mihály, a Teleki Téka kutató főkönyvtárosa elmesélte, mi lett a mikházi rendház értékes könyvtárának sorsa. A marosvásárhelyi Teleki Könyvtár leltárkönyve tanúsága szerint 1952. január 31-én bejegyezték a Mikházáról átszállított könyvállomány. A leltárkönyvben 1292 kötetről van szó, de ez valamivel több könyvet is jelent, mert a többkötetes munkák is ide kerültek. A mikházi zárda könyvtárából elszállított nyomtatványok külön állományként vannak nyilvántartva. A könyvanyag legnagyobb része XVI- XVII. századi nyomtatvány, frissebb kiadványokból kevés van a Telekiben, valószínűleg a megyei könyvtárban tartják nyilván azokat. A könyvállomány feldolgozásra került, ezek a könyvtár nemrég megjelent XVI. századi nyomtatványainak katalógusában vannak, minden alkalommal feltüntetve a tulajdonos is. Szinte kizárólag latin nyelvű könyvállományról van szó, egy-két szerb, egy-két görög nyelvű nyomtatvány is előfordult, de vannak magyar nyelvű könyvek is, elsősorban Pázmány Péter munkái, Kájoni János által összeállított énekeskönyv. A csíksomlyói nyomtatványok Mikházára is lekerültek, a dévai ferences kolostorból, Gyulafehérvárról, de még a bákói ferences klastromból is jutott el a mikházi kolostor könyvtárába nyomtatvány, mert tudjuk, hogy nem csak csíksomlyói, hanem a mikházi ferencesek is felvállalták a csángóföldi magyarság lelki-gondozását. - Nem lehet tudni, mi történt a kéziratos könyvekkel. Ezek 1947-48-ban elkerültek a kolostorból, amikor az összes erdélyi ferences rendházakban a nagy értékeket elrejtették a szerzetesrend várható feloszlatása előtt. Ezek a könyvek Székelyudvarhelyre kerültek, a ferences kolostorba, onnan kerültek elő a nyolcvanas évek derekán, vagy Csíkszeredában találhatók. /(lokodi): Hová lett a mikházi ferencesek könyvtára? =Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./
2001. október 11.
Hegyeli Attila, a Moldvai Csángó-Magyar Szövetség programfelelőse jelezte, hogy a tavalyi tapasztalatokon okulva, a magyar nyelv csángóföldi oktatása az iskolán kívül zajlik az idei oktatási évben. A szövetség pályázatot nyújtott be a nyáron a hálózat megszervezésére, s a magyar oktatási tárca és az RMPSZ segítségével szeptemberben végeztek a szervezéssel. "Az oktatást minden helyszínen megkezdtük, a pedagógusok és gyerekek közösen dolgoznak. Pusztinán: Bilibók Jenő, Barnat Simona, Nyisztor Ilona és Ségercz Ferenc foglalkoznak kicsikkel és nagyokkal. Trunkon: Róka Szilvia, Dioszénben: Farkas Mónika tanít, Klézsén: Mihálydeák Adél, Borsos Gyöngyi, Hegyeli Attila foglalkozik kicsikkel, nagyokkal és felnőttekkel. Somoskán: Bogdán Melinda, Külsőrekecsinben: Szarka Felicia és Ghiurca Valentin dolgoznak. Okt. 13-án, tartják az első tanártalálkozót Klézsén. Ekkor a tanárok beszámolnak az indulás nehézségeiről, sikerekről, kudarcokról. /Csángómagyar oktatás 7 faluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
2001. október 17.
Székely kirándulók látogattak Csángóföldre. Magyar szertartású misét hallgathattak okt. 14-én, vasárnap azok a csángómagyarok, akik Klézsén a Szeret-Klézse Alapítvány székházában összegyűltek. A mintegy negyvenfős helyi csoportnak a csíkszentmiklósi Gergely Géza esperes prédikált. A nyár óta ez a harmadik eset, hogy egy-egy vendégpap magyarul prédikál Klézsén, az alapítvány székelyén. Az esperes a csíkszeredai Németh Géza Társaság egész autóbuszt megtöltő csoportjával látogatott a csángó faluba. A kirándulást azért szervezték, hogy a résztvevők a helyszínen ismerkedjenek a csángómagyarok életkörülményeivel. A társaság - mely többnyire csíki tanárokból és tanítókból a szórványmagyarság megsegítésére alakult - a délutáni magyar nyelvórákra járó iskolásoknak tanszercsomagokat, meséskönyveket, édességet vitt ajándékba. A Gyímesekig Csikós Klára, a Németh Géza Társaság elnöke vállalta az idegenvezetői szerepkört, Moldvában ez a feladat Deáky Andrásnak jutott. "Azzal sokan nincsenek tisztában, hogy mit is jelent Bákó megyében magyar nyelvet tanítani - magyarázta Deáky. - Lujzikalagorba is el szerettünk volna jutni, de aszfaltozás miatt Klézsén egy órára feltartóztatták az autóbuszunkat." Pusztinán Bilibók Jenő és Nyisztor Ilona a helyi csángómagyar közösség vezetői és a magyarul tanuló gyermekek rögtönzött előadással fogadták a vendégeket. /Gazda Árpád: Magyarul miséztek a moldvai Klézsén. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./
2001. november 9.
November 3-án három Szatmár megyei településen tartott ingyenes bábelőadást a Szatmárnémeti MADISZ, Bogdándon, Hadadnádasdon és Hadadon mutatták be a népszerű mackójátékot. Az ifjúsági szervezet fiataljai augusztus 31. és szeptember 3. között csángóföldi bábturnén vettek részt. 2001 végéig összesen 12 Szatmár megyei települést fognak meglátogatni Veress Zoltán meséjével az amatőr bábszínészek. Bogdándon kb. 120 gyermek tekintette meg a játékot. Bogdándon fogy a lakosság is, egyre kevesebb a gyerek, és egyre többen dolgoznak külföldön. Hadadnádasdon is összesereglettek a gyermekek. A helyi iskolában a megvásárolt tűzifa nem lesz elég tél végéig, ráadásul a felvágatásra sem maradt pénz. Hadadon a tágas kastélyban léptek fel. /Ilonczai Tamás: Irgum Burgum Benedek Szatmár megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
2001. november 23.
A moldvai csángóknak tizenegy évvel a rendszerváltás után sincs joguk anyanyelvükön tanulni és magyarul hallgatni Isten igéjét római katolikus templomaikban. Sorsuk, létük szinte napi rendszerességgel jelen van erdélyi vagy magyarországi lapok hasábjain, egyre többet beszélnek róluk rádió- és tévéadók, foglalkozik velük az Európa Tanács és a Vatikán, az évtizedek óta várt nyitás mégsem akar bekövetkezni. Csángóügyben ugyanis a helyzet változatlan. Makkay Józsefet meglepte, írta, a Duna Televízió esti híradójában Paskai László bíboros nyilatkozata, amelynek az volt a lényege, hogy a magyarországi katolikus egyház nem segíthet a csángókon. Bevallása szerint a bíboros úr nemigazán ismeri ezt az "összetett, bonyolult ügyet". Ezt Romániában kell(ene) orvosolni. Közben a római katolikus csángó papok - akik többé-kevésbé tudnak magyarul - a szélsőséges megfélemlítésektől sem riadtak vissza, amikor híveik egy része aláírt beadványban kérte a magyar nyelvű igehirdetést. Volt, akitől megtagadták a házasságkötést, vagy azzal fenyegették meg, hogy idős hozzátartozóit nem temetik el. Gherghel püspök (aki különben jól beszél magyarul) változatlanul elzárkózik minden "elmagyarosító törekvéstől". Minderről a magyar katolikus egyházi elöljárók feladata tájékoztatni a Vatikánt. /Makkay József: Csángóföldi rekviem. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./
