udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 73 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-73
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2003. november 18.

Nov. 15-16-án Gyergyócsomafalván a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a Csomafalvi Érzelmiség Fórum Csomafalvi csángó napokat rendezett, amelyen Frumószáról és Pusztináról vettek részt csángó felnőttek és gyermekek. Kiderült, két csángó asszony most mozdult ki először szülőfalujából, a csomafalviak meghívására. A tanácskozáson Vass Ibolya, Frumósza magyartanárnője elmondotta, hogy csángóföldön már 11 településen tanítják a magyar nyelvet, ebből Pusztinán, Lészpeden, Frumószán, Somoskán, Klézsén, Diószénon, Trunkon és Külsőrekecsinben hivatalosan az iskolában, míg Magyarfaluban, Labnicon és Tuttán iskolán kívül. Frumószán a magyar nyelv hivatalos oktatása idén szeptemberben indult, azelőtt 2 éve iskolán kívül tanította a gyerekeket Nyisztor Ilona óvónő. Kezdetben 70 gyermek járt a hétvégi órákra, ám a pap közbelépése miatt számuk 30-ra csökkent s ebből 28 gyermek szülei vállalták, hogy aláírják a kérést: gyermekük az iskolában, hivatalosan tanulhasson magyarul, így sikerült szeptembertől heti 3 órában beindítani az anyanyelvi oktatást. A fiatal tanárnő tapasztalata szerint a csángó gyermekek ügyesek, törekvőek. Mirk Szidónia a Hargita Kiadóhivatal munkásságát ismertette, amely kiadja a Moldvai Magyarságot. A kiadó könyvújdonságai között megemlítette A legfájóbb magyar című versantológiát, amely Lakatos Demeter, Duma András és Demse János csángó költők verseit is tartalmazza, illetve csángó témájú verseket más költőktől, valamint Nastase professzor könyvét. Nastase Jászvárosban volt professzor a két világháború között, aki a csángók moldvai letelepedésének körülményeit kutatta, a könyv 1935-ben megjelent kötete újrakiadása, fordításban. A Duna Televízió mindössze 80 csángó család számára elérhető, s a csángók nem tudják fogni a román rádió magyar adását sem. A Romániai Magyar Szó pályázott, hogy újságot küldhessen csángóföldre, így 120 csángó családnak biztosít RMSZ-előfizetést. A Krónikát régebben terjesztették itt, de ma már nem, a hetilapok és megyei napilapok sem jutnak el a térségbe. A legszélesebb körben a Moldvai Magyarságot terjesztik. Nyisztor Ilona óvónő hétvégeken szülőfalujában, Pusztinán és Frumószán csángó és magyar népdalokra, táncokra, hagyományápolásra tanítja a gyermekeket. Sok csángó igényelt magyar igazolványt is. Mi, moldvai csángók címmel csángó szőttesekből és varrottasokból nyílt kiállítás. Vasárnap a szentmise után a csángó gyermekek a cserkészekkel találkoztak, akik ajándékcsomagokat nyújtottak át nekik, majd Gyergyószárhegyre is ellátogattak. Borsos Géza megyei tanácsos, a csángó napok fő szervezője így vallott a rendezvényről: A 80-as évek elején, amikor felülről szorgalmazták, hogy az iskolák moldvai testvériskolát válasszanak, mi Pusztinát választottuk. A testvérkapcsolat nem jött létre az ottani tantestület ellenállása miatt, de már akkor kapcsolat alakult ki az ottani emberekkel. Most, hogy éledőben a csángók iránti érdeklődés, úgy gondoltuk, Csomafalvának is kötelessége bekapcsolódni e folyamatba. /(Gál Éva Emese): Csángó Napok Csomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./ A pusztinai születésű Nyisztor Ilona Onesti-en hivatásos óvónő, emellett hétvégeken szülőfalujában és Frumószán korábban magyar írás-olvasásra tanította a csángó gyermekeket. Elmondta, hogy Pusztinán régebben egy román család élt, most van néhány vegyes házaspár, a többiek magyarok. Frumószának a 70%-a magyar. Frumószán elkezdte a magyar nyelv tanítását, amikor megtudta a pap, prédikációjában sátánista fészeknek nevezte a magyar órákat, s azt mondta, a nép válasszon közte és köztünk, mert vagy minket hajtanak el, vagy ő megy el. Emiatt csökkent a gyermekek száma 30-ra, de ebből 28 szülő aláírta a kérést, és beindulhatott az iskolai magyar oktatás. Pusztinában már két éve van magyar oktatás az iskolában, és iskolán kívül már négy éve. A kezdetekben az emberek nagyon a magyarság ellen voltak, mert rádióban, tévében, mindenütt befeketítették őket, azt is mondták például, hogy Székelyföldön nem szolgálják ki az üzletekben azt, aki nem magyarul kér, s az emberek azt mondták, ha a magyarok ennyire rosszak, akkor nem kellenek nekünk. Jöttek magyar látogatók a faluba, meg akarták nézni az oltárképet a templomban, amely Szent Istvánt ábrázolja, ahogy felajánlja a szent koronát a Boldogságos Szűzanyának, s az emberek elállták az útjukat, nem engedték be a templomba őket. De azóta változott a helyzet, kimozdultak az emberek a faluból, a fiatalok elmentek külföldre dolgozni, s látták, nem olyanok a magyarok, amilyeneknek lefestették őket. Régen több csángó település templomának volt védőszentje Szent István király. Sok faluban, mint például Magyarfaluban a papoknak sikerült meggyőzniük az embereket, hogy megváltoztassák a templom védőszentjét. Pusztinán ez nem sikerült. Az emberek azt mondták, hogy ezt ők így örökölték az őseiktől, és szeretnék, ha Szent István maradna a templom védőszentje. És így is maradt. Szép énekük a Szent István dicsértessél, a búcsú napján, a nagymisén kérték a papot, hogy mint hagyományt, énekeljék el magyarul, és el is énekelték. A pusztinai emberek már 90 óta kérik a magyar misét. 200 aláírást is gyűjtöttek, a Csángó Szövetség írta meg a kérvényt, s csatolva az aláírásokat, továbbította a pápához, de az a válasz érkezett, hogy nem tudják teljesíteni a kérést, mert csángó nyelvre nincs lefordítva a biblia. Azonban ők nem csángó, hanem magyar misét kértek. 1990-óta Gergely Géza csíkszépvizi plébános, mindig eljön Pusztinára magyar misét tartani, egy-egy udvaron gyűlnek össze, 100- 200-an, mert a pap nem engedi be őt a templomba. /(Gál Éva Emese): Magyar misét Pusztinának! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

2002. február 11.

Febr. 7-én nyílt meg Székelyudvarhelyen Sebestyén Róbert első önálló grafikai és szobrászati kiállítása. Sebestyén Róbert 1975-ben született Csíkszépvízen, középiskolai tanulmányait Csíkszeredában végezte a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskolában. 1994-ben Temesvárra szobrászati szakra felvételizett, amelyet 1999-ben végzett el. Jelenleg Székelyudvarhelyen szabad művészi rajzot és szobormintázást tanít a Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskolában. /Nagyálmos Ildikó: Az ember lélektani ábrázolása. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 11./

2004. március 22.

A Sapientia Alapítvány Csíkszeredában tartott kuratóriumi ülésén leváltották tisztségéből dr. Lányi Szabolcsot, a Sapientia EMTE csíkszeredai karának dékánját, hivatali hatáskörének túllépése miatt. Egy szépvízi szennyvíztisztító komplexumra benyújtott SAPARD pályázatban Lányi Szabolcs az egyetem nevében 90 ezer eurós önrészt vállalt, ebből egy monitorizáló és kutató-laboratóriumot építenének ki. A kuratórium szerint ezzel a vállalással Lányi túllépte hatáskörét, a volt dékán viszont azt vallja, egy társfinanszírozási megállapodásra feletteseitől elvi jóváhagyást kapott. Lányi Szabolcs helyére dr. Györfi Jenőt nevezték ki dékánnak, helyettesei Gagyi József és Szabó Árpád lettek. Dr. Lányi Szabolcs leváltásáról a romániai magyar történelmi egyházak elöljáróinak március 11-i testületi ülésén elfogadott határozatban döntöttek. Az egyházi elöljárók megdöbbenésüket fejezték ki a magyarországi pénzügyi megszorító intézkedések miatt. Megkereséssel fordulnak a magyar kormányhoz annak érdekében, hogy más forrásból pótolják az egyetem idei költségvetési hiányát, és a jövő évi költségvetésben az eredeti, két milliárd forintos támogatást biztosítsák. A testület másfelől elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar költségvetés új beruházásokra ("például az ún. erdélyi televízió") nyújtson tetemes támogatást, "ezzel szemben ugyanakkor már jól működő, nemzetstratégiai fontosságú ügyektől – ez esetben az erdélyi magyar egyetemtől – vonjon el nagy összegeket". A határozat értelmében módosító törvénytervezetet terjesztenek a román parlament elé a felekezeti oktatás jogának az elkövetkező tanévvel kezdődő biztosítása céljából, a beterjesztést az RMDSZ parlamenti képviselői vállalják. /Leváltották a Sapientia egyetem csíki dékánját. Hatásköri visszaéléssel vádolták. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ Lányi Szabolcs professzor tanszékvezetőként tevékenykedik továbbra is a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. /Dékáncsere a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./ Ideiglenesen két rektor-helyettest is kineveztek Bakacsi Gyula, a közgazdasági tanszék vezetője, magyarországi vendégtanár, valamint Dávid László, a marosvásárhelyi egyetem tanszékvezető professzora személyében. /D. Balázs Ildikó: Félreállítás vagy elvhűség? = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

2004. április 2.

Krisztus szeretete sürget minket" – vallják, és ennek megfelelően is cselekszenek a mahlersdorfi ferences nővérek, akik lassan tíz éve élnek Székelyudvarhelyen. 1991-ben érkeztek az első nővérek a városba, az itteni rend pedig kerek tíz évvel ezelőttre teszi alapítási évét. Jelenleg 24 nővér tevékenykedik a városban. Az évek során az udvarhelyi lett az erdélyi központ, itt van például a nevelési ház, vagyis itt zajlik az újoncképzés is. Jelenleg a székelyudvarhelyi apácarend keretein belül egy óvoda működik, körülbelül 100 gyerekkel. Többnyire szociálisan hátrányos gyerekekről van szó. Az óvoda mellett van egy iskoláscsoport is, ide csak a szegény gyermekek kerülhetnek. A papi öregotthon is az apácákhoz tartozik. Ugyanakkor napi rendszerességgel körülbelül 30 rászoruló kap ebédet. A rendnek Csíkszépvízen van árvaháza, gyerekotthona, Nagyváradon fogyatékos gyermekek számára óvodája, Déván iskola utáni foglalkoztató központja. /Máthé László Ferenc: Látogatóban a székelyudvarhelyi Mahlersdorfi ferences apácarendnél. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 2./

2004. május 22.

Immár tíz éve, hogy Csíkban karitatív tevékenységet fejt ki a holland Werkgroep Oost Europa (Kelet-Európa Munkacsoport) Alapítvány. A szervezet titkára, Jeanette Terlouw és kísérete több, korábban támogatott helyszínt keresett fel – a csíkcsicsói és madéfalvi óvodát –, ugyanakkor újabb adományokat adott át a székelyudvarhelyi mentőállomásnak és a csíkszépvízi öregotthonnak, a csatószegi elemi iskolának és a csíkszentsimoni Endes József Általános Iskolának. Az alapítvány a környéken négy fiatalt részesít tanulmányi ösztöndíjban. Folytatják a falusi iskolák felújításának programját. /Sarány István: Holland segítség. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./

2004. június 8.

Több erdélyi településen is olyan helyi tanács kezdi meg működését, amelynek tagjai teljes egészében az RMDSZ–t képviselik, Szatmár megyében Pusztadarócon ilyen a helyzet. 100%–os helyi tanács alakul emellett a felsőháromszéki Kézdivásárhelyen, a Csík területi Csíkszentgyörgyön, Csíkszentmártonban, Karcfalván, Szépvízen és Gyergyóremetén. Többek között Szovátán, Ditróban, Gyergyóújfaluban a helyi tanácsok 93%–át hasonlóképpen az RMDSZ delegálja. /Pusztadaróc mellett még hat helységben 100%–os az RMDSZ. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 8./

2004. október 31.

Október 22-án szentelték fel Csíkszépvízen azt az óvodát, amely a Lázár-lovagrend támogatásával épült a falu számára. Október 23-án Csíkszeredában felavatták a Fodor-házat, mely a Csibész Alapítvány keretében fog működni mint szellemi-lelki műhely, a Csíkszereda központjában álló Lazarus ház mintájára. Elsősorban gyermekek és fiatalok számára lesz találkozási hely. A csíksomlyói plébánián újabb 11, a családja által elhagyott kisgyermeket fogadtak be, ezeknek az óvodás és kisiskolás gyermekeknek a nevelésével négy nevelő foglalkozik a Lázár lovagrend anyagi támogatásának köszönhetően. A Csibész autóműhely bővítését szintén a Szent Lázár lovagrend anyagi támogatása tette lehetővé, itt 25 munkás és 25 gyakorlatozó fiatal dolgozik. – Csíkszentmártonban elkezdte működését a leányanyák és gyermekeik befogadására alkalmas otthon. /Csíki hírcsokor. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 31./

2004. november 28.

Nov. 20-án a Mallersdorfi Ferences Nővérek az Erdélybe való letelepedésük 140. évfordulóját ünnepelték. Ebből az alkalomból szerveztek ünnepséget Székelyudvarhelyen, hiszen az 1991-ben újraalakult nővérközösségnek ebben a városban biztosított rendházat az érsekség. A Mallersdorfi Ferences Nővéreknek jelenleg öt helységben (Székelyudvarhelyen, Déván, Nagyváradon, Szépvízen és Kézdiszentléleken) van szerzetesi közössége. /Gagyi Katinka: Száznegyven éve Erdélyben. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 28./

2005. február 9.

A csíkszeredai születésű, Kolozsvárról elszármazott, ma Bécsben élő szerző – Száva Tibor-Sándor – neve nem ismeretlen az erdélyi örményekről szóló szakirodalomban. A csíkszépvízi Száva család történetét, geneológiáját felvázoló munkája két kiadást is megért. 2003-ban kiadta a Szépvízi magyarörmények nyomában című könyvét, benne 35 törzscsalád családfájának megrajzolására vállalkozott. A tőle megszokott tudományos igénnyel megírt következő könyve /Magyarörmények az I. világháborúban. Magyar–Örmény Könyvtár 12. szám. Budaörs, 2003/ felsorakoztatja azokat az örmény származású személyeket, akik részt vettek az első világháborúban. Van-e valami értelme a tizenkilenc erdélyi gyalogezred több tízezres katonájának sorsából kiemelni az örmény származású magyarokat? – kérdezte a recenzens, hozzátéve, hogy az ő ereiben is van némi örmény vér. A hajdani örmény közösség érzelmileg még ma is valami közös származástudat bűvöletében él. Bennük van a kettős identitás tudata: örmények voltunk, magyarok vagyunk, de múltunkat ismernünk kell. /Murádin László: Könyv az erdélyi örmények múltjából. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

2005. április 4.

Április 2-án rendezték a csíksomlyói Szent Péter és Pál plébániatemplomban a 11. Felcsíki egyházi kórustalálkozót. A találkozón részt vettek a rákosi, szentdomokosi, gyimesbükki, szépvízi, madarasi, gyimesközéploki, gyimesfelsőloki, dánfalvi, csíkszeredai, taplocai, csicsói, delnei, szenttamási, karcfalvi, madéfalvi egyházi kórusok, valamint a kegytemplom kórusa. /(Takács Éva): Felcsíki egyházi kórustalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 4./

2005. április 11.

Április 9-én Csíkszépvízen tartotta idei közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A rendezvényen a kolozsvári Sajtóház helyzetéről hallgattak meg beszámolót, megvitatták az Erdélyi Magyar Hírügynökség (EMH) fejlesztési lehetőségeit, a rendezvényt záró ünnepségen pedig bemutatták a MÚRE riporttáborainak alkotásaiból készült negyedik kötetet /Variációk gyimesi témákra/. A MÚRE által működtetett Spectator Alapítvány tulajdonában lévő kolozsvári (Rákóczi úti) Sajtóház kihasználásának nehézségeit, a további hasznosítás lehetőségeit ismertette beszámolójában Makkay József, a MÚRE Kolozs megyei területi elnöke. A 11 évvel ezelőtt, az Illyés Alapítvány támogatásával megvásárolt ingatlan eredetileg a kolozsvári szerkesztőségek egy részének közös otthona lehetett volna, ha sikerül finanszírozást találni a több emeletes, korszerű épület elkészítéséhez. Az ingatlan később a kolozsvári magyar újságíróképzést szolgálta. Mai elképzelések szerint újságíró-továbbképző központ kialakítását tervezik benne. A Gáspár Sándor által előterjesztett EMH-működtetés anyagi feltételeiről szóló kérést a közgyűlés az igazgatótanács hatáskörébe utalta. /K. Zs.: Felnőttképző központot tervez Kolozsvárra a MÚRE. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ – Olyan szervezetet építettünk ki, amelynek mindeddig sikerült egybe tartania a romániai magyar újságíró-társadalmat – mondta Ambrus Attila, a MÚRE elnöke. Az elmúlt időszakban a MÚRE vezetősége tárgyalásokat folytatott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökével, s megegyeztek abban, hogy bármely romániai magyar újságíró tagja lehet a magyarországi szervezetnek is. Ezenkívül felvették a kapcsolatot a Román Sajtóklubbal, a protestáns újságírók szervezetével, s a MÚRE képviselete részt vett a Román Sajtóklub országos konvencióján. A tanácskozáson bemutatták a Sarány István, a Hargita Népe munkatársa szerkesztésében, a Gyimesekben a MURE által szervezett hagyományos riporttáborban készült riportokból összeállított kötetet. /(vajda): 15 éves a MÚRE. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./ A Variációk gyimesi témákra című riportkötet az Erdély felfedezése című sorozat negyedik kötete, anyagát a tavaly nyári riporttáborban gyűjtötték a résztvevők. A MÚRE közgyűlésén a testvérszervezet, a Vajdasági Magyar Újságírószövetség küldöttségével előkészítették a Határon Túli Magyar Újságírók Szövetségének létrehozását. /Szekeres Attila: Variációk gyimesi témákra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./

2005. május 19.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) megalakulása 15. évfordulója alkalmából rendezvénysorozatot szervezett, mely a múlt hét végén kezdődött el Csíkszeredában és Csíkszépvízen. A rendezvényt a Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Temesvárott, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen folytatják. Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke elmondta, hogy a csíkszeredai rendezvényen részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, és Sagyebó László főosztályvezető. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke levélben üdvözölte a rendezvényt. Bálint-Pataki József, miután Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő üdvözletét tolmácsolta, kijelentette: Szükség van az erdélyi magyar politikában a kereszténydemokrata mozgalomra, illetve a kereszténydemokrata értékrendre. Darvas Kozma József alelnök előadásában a keresztény egyházak véleményét fogalmazta meg a kereszténydemokrácia közéleti hasznáról, Puskás Bálint szenátor az RMKDM-nek a parlamenti munkához való hozzájárulásáról, Koncsag László börtönlelkész arról szólt, hogy „hogyan segítheti a kereszténydemokrácia a rács mögötti és a rácson kívüli lelki raboknak a gyógyulását”. /Mózes Edith: 15 éves a romániai magyar kereszténydemokrácia. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

2005. december 8.

A Brassói Lapok, a Hargita Népe, a Háromszék és a Népújság munkatársai megtartották a Székelyföldi Lapok VII. Találkozóját. Ezek a megyénként magasan piacvezető lapok olyan kiadványok, amelyek képesek saját lábukon megállni. Függetlenségüket a maguk erejéből teremtik meg nap mint nap. A Csíkszépvízen – ezúttal Hargita Népe szervezésében – történt találkozón egyetértettek abban, hogy továbbra is össze kell fogniuk a lappiacon érvényesülő versenyt eltorzító elfogultságokkal szemben. /Mészely Réka: A Székelyföldi Lapok VII. Találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

2006. június 24.

Az évente megrendezett Lármafa találkozó a közönybe süppedt magyarság felrázását, fellármázását tűzte ki célul. A Szent László-kultuszt éltető, a magyar identitást védelmező lármafások idei Kárpát-medencei találkozója Belényesen kezdődött június 21-én. Az elszakított területekről származó több mint száz résztvevő június 23-án érkezett Hargita megyébe, Székelykeresztúr, Székelyderzs, Székelyudvarhely érintésével. Ma Csíksomlyó, Csíkszépvíz, Csíkszentmihály, Gyergyószentmiklós a célpont. A programban a csíksomlyói kegytemplom és a csíkszépvízi Szent László-emlékhely meglátogatása, a csíkszentmihályi templom és Szent László-freskó megtekintése szerepel. Június 25-én a rendezvény Cegőtelkén folytatódik, majd június 26-án a dési református templomban lesz a Lármafa-találkozó záróünnepsége. /Lármafa-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./

2006. július 3.

Az Ezer Székely Leány Napján a hagyományhoz híven július 1-jén székelyruhás lovasok járták végig Csíkszeredát, a résztvevők nagy része szekérrel, székely ruhába öltözve, muzsika- és énekszóval érkezett a Szabadság térre, ahol több csoport is táncra perdült. Mire a csoportok kiérkeztek a csíksomlyói Nyeregbe, már eleredt az eső. Az ünnepi szentmisén Boros Károly csíktapolcai főesperes, az Ezer Székely Leány Alapítvány elnöke beszédében kihangsúlyozta, hogy az ünnepség mottója mindig ugyanaz marad: hitükben erős, erkölcseikben tiszta és hagyományaikhoz hűséges lányokat és édesanyákat akarunk. Mádl Dalma asszony, a volt köztársasági elnök felesége, a rendezvény idei fővédnöke elmondta, hogy már járt itt és még jönni fog, mert mindig itthon fogja érezni magát. Utána Ördög Imre nyugalmazott tanár szólalt fel, hangsúlyozva, hogy az autonómiáért nem egyénileg, hanem közösen kell tenni. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a székely közgyűlés megtartásának jogát már évszázadok óta kivívták, egy közösségnek saját magának kell meghatároznia törvényeit. Az ünnepség keretében felszentelték a székely zászlókat. Színpadra léptek a csíkszépvízi, csíkszentdomokosi, csíkrákosi néptánccsoportok, valamint a csíkszeredai Sapientia EMTE tánccsoportja és a Magyarországról érkezett gyöngyösi csoport. Estére elállt az eső, így a Napba öltözött leány rockopera ősbemutatójára igyekvő tömeg tömött sorokban, bizakodva igyekezett fel a Nyeregbe. Több mint százezer érdeklődőt csalogatott ide a Koltay Gábor rendezte rockopera, Erdélyből és Magyarországról autóbuszokkal is érkeztek. Esernyőre, esőkabátra szerencsére nem volt szükség. A Napba öltözött leány igazi élményt jelentett a műfaj kedvelőinek, gyakran szakította meg lelkes tapsvihar az előadást. Koltay Gergely a csíksomlyói búcsúhoz kapcsolódó 1567-es Tolvajos-tetői ütközetre építette fel a történetet. A közönség által jól ismert Varga Miklós, Vikidál Gyula, Varga Klári vagy Kalapács József mellett kitűnően alakítottak a színészek, a helybeli statiszták és lovasok. /Szőcs Lóránt: Százezer nézőt vonzott a Napba öltözött leány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 3./

2006. augusztus 31.

„Fontos, hogy a hatékony együttműködés érdekében évente egyszer a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) ernyője alá tartozó szervezetek találkozzanak, erre tábor keretében nyílik igazi lehetőség, mondta Sándor Krisztina MIT-elnök. Előzőleg eredményes volt az erdélyi biciklitúra, amelyen a fiatalok Tekerj rá! címszóval az autonómia fontosságára hívták fel a figyelmet. A hét ifjúsági szervezetet tömörítő ernyőszervezet a hétvégén, Csíkszépvízen szervezi meg a III. MIT-tábort, amelynek során az autonómiamozgalom folytatását szeretnék kidolgozni. A táborban más meghívott erdélyi ifjúsági szervezetek képviselői, illetve ifjak is részt vesznek. /Kertész Melinda: MIT-tábor: az autonómia jegyében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

2006. szeptember 6.

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) Csíkszépvízen rendezett nyári táborán közéleti, kulturális témájú előadások hangzottak el. A tagszervezetek (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Magyar Diákszövetség, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a Románia Magyar Cserkészszövetség) képviselőin kívül jelen voltak az Erdélyi Magyar Ifjak és a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezetének vezető tagjai is. A tábor egyik legfontosabb részeként a résztvevők elemezték a július végén lezajlott, Tekerj rá! jelszavú, az autonómia népszerűsítésért szervezett székelyföldi biciklitúrát. Terveket körvonalaztak az autonómia ügyének mozgalom szinten történő népszerűsítésére, emellett a politikum irányába megvalósuló nyomásgyakorlás módozatai is szóba kerültek. Dr. Pap Kincses Emese a Sapientia Egyetem tanára a kulturális globalizáció veszélyeit latolgatta előadásában. Éhn József, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért egyesület elnöke nemzetpolitikai helyzetképet vázolt fel. Végül tisztújítást tartottak, a korábbi elnökséget megerősítették tisztségében: Sándor Krisztina elnök, Bardócz Csaba és Hupka Félix alelnökök, Tarr Margit titkár maradtak a MIT élén a következő egy évre. /III. MIT-tábor: tovább az autonómiáért! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2007. január 27.

Az Országépítő Kós Károly Egyesülés műépítészei felvállalják a falu- és városkép retusálását, újrarajzolását. A Pogányhavas kistérség falvaira és Csíkszereda különböző városrészeinek átalakítására készített vázlattervek már csak elfogadásra és megvalósításra várnak. A magyar sajátosságot tudatosan felvállaló Kós Károly-i szellemiséget korunk követelményeivel kiegészítve viszi tovább az a magyarországi Kós Károly Egyesülés (KKE), amelynek építészeti mesterképzést biztosító Vándoriskolájában több Hargita megyei műépítész is elsajátította az organikus építészet ismérveit. Az 1989-ben életre keltett magyarországi KKE ernyője alatt 2005. október elején jött létre az erdélyi Országépítő Kós Károly Egyesülés fiókszervezet, amelynek szükségességét elsőként Makovecz Imre műépítész, a KKE alapító tagja fogalmazta meg. Csíkszereda városképének kialakításához két évvel ezelőtt kérték fel Makovecz Imrét, hogy a városrehabilitációval kapcsolatban készítsen néhány vázlattervet. Az általa és erdélyi tanítványai által készített tervek bemutatójára lakossági fórumon a márciusban sorra kerülő konferencia keretében kerül sor. A Pogányhavas kistérség településeire is együttműködési megállapodást kötöttek a KKE-vel. Tövissi Zsolt műépítész Csíksomlyó és Pálfalva térségét vállalta. Köllő Miklós, Gyergyószentmiklós volt főépítésze Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk térségén fog munkálkodni. Bogos Ernő műépítész pedig Csíkszépvíz és Csíkszentmihály falvak arculatát fogja átrendezni. /Antal Ildikó: Arculatváltás értékteremtő építészekkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 27./

2007. május 21.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes Borbély László vidékfejlesztési miniszterrel, az RMDSZ több tisztségviselője kíséretében Székelyföldre látogatott. „Ami fontos Gyergyónak, Székelyföldnek, fontos az egész országnak” – jelentette ki Markó Béla Gyergyószentmiklóson. „El kell jutni oda, hogy ami Gyergyóban érdem, az ne legyen bűn az ország másik részén” – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök a gyergyószentmiklósi sportcsarnok hétvégi avatóünnepségén. A politikus azokra a vádakra célzott, melyekkel bizonyos RMDSZ tisztségviselőket az Országos Korrupcióellenes Ügyészség azért zaklat, mert – úgymond – etnikai kritériumok alapján osztottak pénzt a helyi közösségeknek. Borbély Kelemen Hunor képviselő és Verestóy Attila szenátor kíséretében további két sporttermet avatott Hargita megyében, egyet Homoródalmáson, másikat Csíkszentléleken. Idén Hargita megyében további öt sportlétesítmény épül, közöttük egy sportcsarnok Csíkszeredában. Borbély emlékeztetett: tavaly két tornaterem építését finanszírozta a szaktárca, Korondon és Szépvízen, a 150 férőhelyes gyergyói terem értéke pedig meghaladja a 3 millió új lejt. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter Csíkszentsimonban részt vett a „Szelektív hulladékgazdálkodás Alcsík Kistérségben” című projekt elindításán. A székelyföldi régiók csupán összefogással tudnak választ találni az uniós csatlakozás kihívásaira – hangzott el hét végén Gyergyószentmiklóson a G-8 vidékfejlesztési stratégia bemutatásáról szóló konferencián, melyen 8 Gyergyó-medencei település közös fejlesztési stratégiájának célkitűzéseit elemezték. /A Székelyföld „ébresztése”. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2007. június 22.

Gazdovits Miklós nagy munkát végzett, ennek eredménye Az erdélyi örmények története /Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2006./ című összegzése. Terjedelmes munkája nem csak a száraz történelmi tényeket ismerteti, hanem az ehhez kapcsolódó legendákat, mítoszokat, hiedelmeket is, az örmények vallását, kultúráját, írásmódját, nyelvét is. A szerző részletezte az egyes helységekben (Beszterce, Gyergyószentmiklós, Csíkszépvíz, Szamosújvár stb.) letelepedő közösségek további sorsát. /Sándor Boglárka Ágnes: Örmény gyökerek és sorsok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2007. június 25.

Szent Gergely-napi búcsút tartottak június 23-án Szamosújváron. Az örmény katolikus ünnepély egyben éves találkozó is a helyi örmény közösség számára. A szentmisén megemlékeztek az örmény népirtás áldozatairól is. Az ünnepélyre minden évben hazalátogatnak a külföldre kivándorolt szamosújvári örmények és más örmény közösségekből, Gyergyószentmiklósról, Szépvízről is érkeznek vendégek. A magyarországi örmény közösségeket Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöknője képviselte. /Mihály Zsombor: Örmény közösségfenntartás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

2007. június 25.

Kézműves-foglalkozással egybekötött könyvbemutató volt június 22-án a csíkszeredai Pörgettyű Népi Játszóház Egyesület szervezésében. A gyermekek festegettek, gyöngyöt fűztek, közben vidám gyermekverseket hallgattak Tompa Gábor költő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója előadásában. Tompa Gábor A tatu hozománya című gyermekversfüzetének /Pallas-Akadémia Könyvkiadó/ Mesevonat című sorozatában bemutatója zajlott Csíkszeredában, a versikék több olyan helyszínt, tájat és személyt foglalnak rímbe, amelyek a Gyimesekhez, Csíkszépvízhez, a Hargitához kötődnek. /Gyöngyfűzés és gyermekversek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./

2007. július 26.

Miközben a Gyergyóditróhoz tartozó Orotva közelében lévő Laposbükkben már ötödik napja tűzoltók és önkéntesek vívnak közelharcot a lángokkal, a medence másik oldalán, a Gyergyói-havasok délnyugati nyúlványában négyhektáros felületen újabb tűz ütött ki. Két kisebb méretű tüzet is oltottak a napokban a Csíkszereda közelében lévő Egerszegen, illetve Csíkszépvízen. Hunyad megyében öthektáros fenyőültetvényt tett tönkre a tűzvész, Nagybár község közelében. Fehér megyében, Remete község környékén a száraz növényzet lobbant lángra. /Jánossy Alíz: „Lármafák” Gyergyóban. Erdő- és legelőtüzek Erdély-szerte. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./

2007. augusztus 11.

Augusztus 9-én immáron hatodik alkalommal nyitotta meg kapuit a Filmtett – Duna Műhely alkotótábor. Az ifjú filmesek a tavalyi helyszínre, Csíkszépvízre tértek vissza idén is. A szervezők számos erdélyi és magyarországi jelentkező közül választották ki azt a mintegy félszáz résztvevőt, akik nyolc filmes műfaj csínját-bínját tanulják a tíznapos együttlét során. Az ifjú érdeklődőket neves szakemberek irányítják. /Papp Vera-Ágnes: Filmkockák Csíkban. Filmes alkotótábor kezdődött Erdélyben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

2007. augusztus 29.

Idén a kolozsvári Filmtett folyóirat és a Duna Műhely szervezte alkotótábor visszatért a tavalyi helyszínre: a Csíkszeredától 12 km-re lévő Csíkszépvízre. Eddig minden évben más-más erdélyi helységben rendezték meg a tábort. Hatvan ember, tíz nap, tizenhárom kisfilm: ez lenne röviden a leírása a Filmtett-Duna Műhely augusztusi alkotótáborának. A Romániából és Magyarországról érkezett táborlakók a filmkészítés csínját-bínját jöttek elsajátítani-tökéletesíteni. A táborban egy másik csoport is volt, a filmológusok. Ők filmtörténeti előadásokon vettek részt, és naponta több klasszikus filmet néztek meg. /Laslavic Tímea: VI. Filmtett-Duna Műhely Alkotótábor. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./

2007. szeptember 5.

Csintalan László /sz. Csíkszépvíz, 1950/ a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia augusztus elsejétől kinevezett plébánosa egyben a Marosi és Küküllői Főesperesi Kerület esperese. Több mint három évtizedes katolikus lelkipásztori tevékenysége során körbejárta Erdélyt, változatos helyeken kellett helytállnia. A csíkszeredai mai Márton Áron Gimnáziumban tanult, majd a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológia elvégzése után 1975-ben a Márton Áron püspök szentelte pappá. Engedelmességből vállalta el jelenlegi helyét, szíve szerint falusi plébániára vágyott. Szeretné elődje, Csató Béla által megkezdett dolgokat befejezni. A Deus Providebit ház fontos szerepet töltött be a Sapientia EMTE megalakulásában, most, hogy kiköltözött az egyetem, meg kell találni a rendeltetését az új körülmények között. E téren a Pro Vita Christiana Alapítványnak kell döntenie, amelynek továbbra is Csató Béla plébános az elnöke. /(bodolai): Egyházi tröszt potyogó „könyvekkel”. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./

2007. szeptember 11.

Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte szeptember 10-én Csíkszépvíz gyermekotthona. A jelenleg 40 gyereket befogadó intézetben a Mallersdorfi Ferences Nővéreknek köszönhetően keresztény nevelést biztosítanak. Meghívták Németországból, Ausztriából és Svájcból a támogatókat, Csíkszereda és környéke családi gyermekotthonainak csoportjait és csíkszépvízi segítőiket. Kolumbán Imre, a Csibész Alapítvány elnöke a kezdetekre emlékezett. A Székelyudvarhelyen megtelepedett apácák gyűjtöttek adományokat Németországban egy gyermekotthon létrehozására. Csíkszépvízen találtak egy leromlófélben levő örmény házat, amelyet felújítottak, a tetőterét is beépítették. Az eltelt tíz év alatt összesen 50 gyerek sorsát egyengették a szépvízi otthonban. Közülük tízen már elvégezték az iskolát, számukra lakást és munkahelyet biztosítottak a Csibész Alapítvány munkatársai, akinek pedig nem került munkahely, annak az alapítványnál biztosítottak megélhetést. Olyan gyerek is volt köztük, akit pici korában Madéfalván a vonatban találtak, még beszélni sem tudott, így Gergely Istvántól, Tisztitől, akkori plébánostól, kapott – a gondoskodáson túl – nevet is. Jelenleg négy csoportban nevelkednek a Szent Családról elnevezett szépvízi gyermekotthonban a gyermekek. A legnagyobbak, a 16-17 évesek már külön házban laknak, tanulják az önállóságot. A gyermekotthon fenntartásának költségeit kb. fele-fele arányban állami finanszírozásból, illetve a Csibész Alapítvány támogatásából állják. /Takács Éva: Tíz év a gyermekek szolgálatában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./

2007. október 15.

Csíkszépvízen hívta össze tisztújításra tagszervezeteit a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) október 12-én. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter megnyitója után csapatépítő játékokat szerveztek, az est folyamán pedig a csíkszentimrei és csíkkozmási néptánccsoportok előadását tekinthették meg a résztvevők. Október 13-án szakmai előadások után az elnökség eddigi tevékenységét Lőrincz Csilla leköszönő elnök értékelte. A tisztújítás eredményeként Szabó Kázmér lett a CSTIT új elnöke. /Új elnök a CSTIT élén. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./

2008. január 8.

Farsangtemetés, batyukázás, maszkkészítés, bikaütés, csúfnak öltözés, farsangtemető kalákázás – a fogalmak az erdélyi farsangi hagyományokhoz kapcsolódnak. Nagy Balázs néprajzkutató szerint Székelyföld falvai őrzik a farsangi szokást. A háromszéki Sepsimartonosban és Fotosban vízkereszt estéjén a gyerekek harangozzák be a farsangot. Kézdiszéken több faluban tartanak farsang végi felvonulásokat. Farsangtemetést tartanak például Bereckben és Felsőlemhényben. A Bölönhöz közeli Miklósváron, valamint Erdővidék néhány falujában is él a farsangtemetés és a batyukázás szokása. Alcsíkban a menasági farsangolás a leghíresebb, Gyergyóban a ditrói. Csíkszépvízen február 2-án szervezik a farsangtemetést. Besztercén a helyi és megyei érdekszervezet „megyére szóló” farsangi bált szervez. Cegőtelkén szokás a „csúfnak öltözés”. /Ördögünnep farsangra. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

2008. február 14.

Régen a Monarchiában nagy volt a keveredés: a polgárok ott telepedtek le, ahol jobb megélhetést kaptak. Székelyföld kimaradt a nagy keveredésből. Ide az ipar telepítése vonzott idegeneket. A Székelyföldön megtelepedett kevés idegen népcsoport legnépesebbje talán az örménység volt, a környéken két település fejlődését határozták meg hosszú időre: Csíkszépvízét és Gyergyószentmiklósét. Ittlétük évszázadai alatt nyelvüket elvesztették, szétszóródtak a környéken, a nagyvilágban. Beder Tibor legújabb könyvében /Megidézett múlt. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ örmény dédanyjának emlékét idézte fel. A Megidézett múlt nem családregény, a dédanya emléke csupán ürügy arra, hogy a szerző nemzetről, nemzetiségről, hovatartozásról, szétszóratásról szóljon. /Sarány István: A bennünk lévő örmény. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-73




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998