udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6396 találat lapozás: 1-30 ... 6361-6390 | 6391-6396
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2009. december 24.

A karácsonytól újévig terjedő ünnepkör népszokásaihoz kötődő mondókákat, énekeket, jókívánságokat – hangzóanyaggal ellátott – kötetbe gyűjtötte Ádám Katalin. A Csíkszereda Kiadóhivatal gondozásában napvilágot látott kiadvány és CD nem véletlenül kapta a Szállásikra adja az Isten! címet. Ez a jókívánság ugyanis a moldvai csángók szentes énekeihez hasonlóan nyomatékosítva kér áldást a hallgatóra, illetve a kötet olvasójára. Az archaikus népi imádságokat, karácsonyi énekeket, a kénosi regölést, az újévi énekeket, az aprószentekelő versikéket, névnapköszöntőket és a Cantionale Catholicum egy énekét a Gyermekek Háza Serketánc csoportja és a Borsika Együttes szólistái, valamint Györfi Erzsébet népdalénekes közreműködésével rögzítették. /Ajándék a fa alá. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./

2009. december 24.

Csíkszeredában, a Székelyföld folyóirat székhelyén ünnepélyes keretek között átadták a Bálint András-emlékdíjat. Az idei díjazott Balázs Árpád székelyudvarhelyi újságíró. A díjat – ahogy a Hargita Népe volt kollégájának halála és a róla elnevezett díj alapítása óta mindig – az özvegy, Bálint Jolán adta át. György Attila köszönetet mondott a kuratórium nevében Borsodi Zoltán vállalkozónak, aki minden évben a díjjal járó adományt biztosítja. /Takács Éva: Átadták a Bálint András-díjat. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./

2009. december 28.

A romániai magyar televíziózás 1969. november 23-án indult, akkor közvetített először a román országos tévéadó magyar nyelvű műsort. A magyar adás indulásának negyvenedik évfordulóját az egykori és mostani munkatársak Csíkszeredában ünnepelték meg december 11-én. A bukaresti magyar szerkesztőség egykori tagjai közül közel nyolcvanan gyűltek össze a találkozón. A Csíki Játékszínben lejátszódó médiaeseményt rögzítették, és Képgyűrűk címmel az RTV1-es csatorna közvetíti a december 28-i és 29-i magyar adásokban, három részben. A magyar szerkesztőség múltjáról, jelenéről három főszerkesztőt, Bodor Pált, Boros Zoltánt és Kacsó Sándort faggatta a műsorvezető Nagy István. Cári Tibor zeneszerző és meghívottjai – Szilágyi Nóra, Boldizsár Szabolcs, Veress Albert – hangulatos zenével zárták a műsor első részét. /KÉPgyűrűk a Magyar Adásban. 40 éves a Román Televízió magyar nyelvű műsora. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

2009. december 29.

Tizenhat esztendeje él a csíkszeredai polgármesteri hivatal kiadványa, a Csíkszereda, ingyen jut el a város polgáraihoz. A Csíkszereda legújabb számában Ráduly Róbert Kálmán polgármester nem azt nyilatkozta, hogy válság van, hanem azt, hogy a város 2009-ben a legsikeresebb esztendejét zárta. A valamivel több mint negyvenezer lakosú város felmutatható eredményei: a Mikó-vár előtti tér átalakítása, azaz a város egykori központjának visszaállítása, infrastrukturális beruházások, vízhálózat-csere, csatornázás, utca-felújítások a különböző vezetékek föld alá költöztetésével egyetemben. Új iskolai tornatermek, olyan tömbház-hőszigetelések, amelyek egyúttal teljesen átrajzolták néhány lakónegyed siralmas kinézetét, emellett megváltozott a tömegközlekedés arculata is, néhány nap múlva teljesen új autóbuszok jelennek meg. Jól teljesítettek a csíkszeredai adófizetők pénzén működtetett intézmények: a Csíki Székely Múzeum, a Hargita Népi Együttes, a Csíki Játékszín és ráadásul a polgármesteri hivatal, a Csíkszereda nevű lap kiadója egész sor olyan könyvet jelentetett meg vagy támogatott, amelyek visszaszerzik a vidék képzőművészeti és népművészeti örökségét. /Székedi Ferenc: Sírni lehet – de dolgozni kell! = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2009. december 30.

Nem kell többé órákig sorba állniuk a városházák pénztárainál a nagyvárosok lakosainak: immár az erdélyi és partiumi nagyobb településeken is ki lehet fizetni on-line a helyi adókat és illetékeket. Mindehhez nincs másra szükségük az érdeklődőknek, mint internet-hozzáféréshez, illetve egy érvényes bankkártyára. Nagyvárad választotta a legegyszerűbben használható on-line adófizetési megoldást, s hasonlóképpen lehet törleszteni az esetleges közlekedési vagy egyéb pénzbírságokat is. Csíkszeredába egyelőre a hagyományos módon lehet fizethetni, személyesen, a városháza pénztárainál. Szőke Domokos alpolgármester elmondta, noha pályáztak informatikai szolgáltatásra, az eredmény várat magára. Szatmárnémeti helyi közigazgatása 2003 óta kínál internetes adófizetési lehetőséget a megyeközpont lakóinak, de kevesen élnek vele. Szatmárnémetihez hasonló on-line adófizetési lehetőséget kínál Kolozsvár, Marosvásárhely, valamint Brassó önkormányzata is. Mindehhez a város honlapján is megtalálható kérvényt kell kitölteni, illetve egy személyiigazolvány-másolattal együtt leadni az önkormányzat adó- és illetékosztályán. Az illetékesek néhány nap múlva postán küldik ki az érdeklődő polgárhoz az egyéni azonosítót és jelszót, ezt követően pedig a lehető legegyszerűbben lehet intézni a kifizetéseket otthonról, vagy éppen a munkahelyi számítógépről. Nagyváradon interneten keresztül is lehet egyeztetni januártól a polgári házasságkötés időpontját A városban bevezették az on-line adózást, bankkártyaleolvasó készülékeket is elhelyeztek a pénztáraknál, de a bank, amellyel szerződésük volt, nemrég leszerelte azokat, mert nagyon kevesen fizettek ilyen módon. /Otthoni adófizetés városokban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./

2009. december 30.

Nagy Mihály Zoltán, Olti Ágoston Érdekképviselet vagy pártpolitika? Iratok a Magyar Népi Szövetség történetéhez /Pro-Print, Csíkszereda, 2009/ című könyvéből vett egyik követi jelentést idézte a lap. Az 1949. november 12-én kelt bizalmas követi jelentés beszámolt arról, hogy Kolozsváron nagy feltűnést keltő letartóztatások történtek. Letartóztatták a következőket: Méliusz-Nelovankovics József, a Magyar Nemzeti Színház rendezője, Kurkó Gyárfás, az MNSZ intézőbizottságának tagja, országgyűlési képviselő, Balogh Edgár, a Bolyai Egyetem rektora, országgyűlési képviselő, Szász Pál, az EMGE volt elnöke, továbbá Bikfalvi és Kálmán egyetemi tanárok. Kurkó Gyárfás 1947 végéig az MNSZ elnöke volt, leváltása után a szervezet titkárságának tagja maradt, az 1948 decemberi intézőbizottsági ülésen azonban már csak a százas intézőbizottságba választották be. Az erdélyi magyarság szemében ő a legnépszerűbb politikus. Általában tisztakezű, becsületes embernek ismerték. Önéletrajzi regénye, a „Nehéz kenyér”, melyet az Állami Könyvkiadó adott ki, általában jó kritikát kapott. /Széll Jenő követ jelentése Kállai Gyula külügyminiszternek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./


lapozás: 1-30 ... 6361-6390 | 6391-6396




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998