udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 754 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 751-754
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1993. augusztus 3.

Negyedik alkalommal rendezi meg augusztusban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem az Ady Endre Akadémiát. A kéthetes program célja a határon túli magyar értelmiségiek, elsősorban pedagógusok, szakmai továbbképzése. Idén újból bővült a kínálat, az eddigiek mellé /magyar nyelv és irodalom, történelem, néprajz, művelődéstörténet, számítástechnika/ beépült a pedagógia és a tanításmódszertan. Kétszázötven erdélyi, felvidéki, vajdasági pedagógus látogat el Debrecenbe. A rendezvényt a tervek szerint Szabad György, a parlament elnöke nyitja meg. /Széles Tamás: Ady Endre Akadémia Debrecenben. = Magyar Nemzet, aug. 3./

1993. augusztus 11.

Sütő András nyilatkozott egy évtized munkásságáról, terméséről. Otthon 1980-ban jelent meg könyve, majd 1982-ben a korábban játszott Szuzai menyegző, ezután a cenzúra nem engedélyezte az író műveinek kiadását, a korábbi munkák újbóli megjelentetését sem. Ez alatt az évtized alatt Magyarországon láttak napvilágot kötetei. A budapesti Szépirodalmi Kiadó 1989-ben megkezdte Sütő András válogatott munkáinak kiadását. A sorozatból 1993-ig öt kötet jelent meg, az ötödik idén /Csipkerózsika ébresztése/. Az idei könyvhétre jelent meg a Szemet szóért /Csokonai Kiadó, Debrecen/ című kötete, ebben naplórészletei olvashatók. Még idén várható a Naplójegyzeteim /Csokonai Kiadó, Debrecen/ és az életmű sorozatban a hatodik kötet. 1993-ban végre otthon is közölték munkáját Naplójegyzetek /Romániai Magyar Szó kiadása/. A nyolcvanas években már nem engedték drámái bemutatását. Az ugató madár című darabját Harag György akarta színpadra venni, de a hatalom nem engedte. Végül Az ugató madár című drámát Erdélyben is bemutatják, Marosvásárhelyen már műsorra tűzték. Az ősbemutató Budapesten volt, a Nemzeti Színházban. Jelenleg a romániai magyar könyvkiadás összeomlott, a hazai szerkesztők pedig a népi-nemzetinek nevezett írásokat nem karolják föl. Ezért nem jelennek meg Sütő András munkái Erdélyben. A Magyarországon dúló szellemi belháború igen komolyan érezteti közvetlen hatását az erdélyi szellemi életben. Sütő András óvott a türelmetlenségtől, amely minden eddigit semmisnek óhajt nyilvánítani, mert ez önpusztítás. /Marosi Barna: Beszélgetés Sütő Andrással egy évtized terméséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

1993. augusztus 13.

A debreceni izraelita hitközség szeretett volna segítséget nyújtani néhány erdélyi magyar hitközségnek. Az erdélyi hitközségek Moses Rosen főrabbinak küldték el a debreceniek levelét Bukarestbe. A főrabbi megütközött azon, hogy a debreceniek közvetlenül fordultak az erdélyi hittestvérekhez, válaszlevelében tagadta, hogy Romániában élnének magyar ajkú hittestvérek. Elutasította a segítséget is, azzal, hogy nincs rá szükség. Moses Rosen 1947-ben került az elűzött főrabbi helyére, azóta tölti be ezt a tisztet. Évtizedeken át segítette a zsidók kivándorlását. 1989 után nyíltan is kimondta: életcélja Románia teljes izraelita közösségét az ősi földön látni újra. /Sebestyén Mihály: Zsidónak lenni ? magyarul (?). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

1993. augusztus 16.

Debrecenben megnyílt a szomszédos országokban élő magyar értelmiség legjelentősebb magyarországi továbbképző tanfolyama, az Ady Akadémia. A nyitó előadást Szabad György, az Országgyűlés elnöke tartotta. Orosz István történészprofesszor elmondta, hogy négy évvel ezelőtt néhány társával kötelességének érezte ennek megindítását. /Megnyílt az Ady Akadémia. = Új Magyarország, aug. 17./

1993. szeptember 10.

Szept. 4-én Kenderesen újratemették Horthy Miklós volt kormányzó, a felesége és Miklós fia hamvait. Az előző napon tiltakozó gyűlést szervezett a Demokratikus Charta. Románia és Szlovákia revansista, revizionista vágyak felélesztésével vádolta a magyar kormányt. Hatalmas tömeg, mintegy ötvenezer ember vett részt a temetésen. Három órával a temetés előtt a tömeg végeláthatatlan sorokban áramlott a temető felé. Árulták emlékiratait /Horthy Miklós: Emlékirataim /Európa Kiadó, Budapest, 1990/ és a kormányzó fényképét is. Tengerésztisztek és helyi fiatalok álltak díszőrséget. Magánemberként megjelent több miniszter /köztük Für Lajos honvédelmi és Boross Péter belügyminiszter/, továbbá közéleti személyiségek is. Képviseltették magukat a határon túli magyarság szervezetei is. Beszédet mondott a 92 éves Kéri Kálmán /a kormányzó egykori tisztje/, Horthy István özvegye és az unoka, ifj. Horthy István. A beszédek kiegyensúlyozottak voltak. Az egyházi szertartást Kocsis Elemér debreceni református püspök /Horthy és fia hamvainál/, illetve Seregély István római katolikus egri érsek /Horthy feleségének hamvainál/. /Indig Ottó: Ott voltunk Kenderesen Horthy Miklós újratemetésén. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./ A szlovák kormány magyarázatot kért arra, amiért hat miniszter nem hivatalosan részt vett a temetésen. Horthy Miklóst a háború után nem, állították bíróság elé, hangsúlyozta Sylvester Lajos. A budapesti zsidók gettóba szállításának megakadályozásáért a háború után a Zsidó Világszövetség köszönetet mondott Horthynak. Portugáliai kastélyát gazdag amerikai zsidók segélyezték. Horthy nem volt Tiso. Antonescu sem volt. Ez kiderül például a Hitler hatvannyolc tárgyalása /Magvető, Budapest, 1983/ című kötetből is. Mindaddig, amíg az anyanyelv tiltásáért kell rettegni, a nemzeti önazonosságot kell védeni, addig képzetben mindig "újratermelődik" a "horthyzmus" ? írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Horthy Miklós fehér lova. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

1993. november 2.

Okt. 29-31-e között tartották meg Szatmárnémetiben és Lugoson a Jakabffy Elemér /1881-1963/ emléknapokat, amelyen a helyi egyházak, politikai szervezetek, nemzetiségi küldöttek, az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai és vezetői vettek részt. Jakabffy Elemér 1922-től 1942-ig adta ki Lugoson a Magyar Kisebbség című folyóiratát. Balázs Sándor, Bárdi Nándor, Szekernyés János, Kreczinger István, Székelyhídi Ágoston /Debrecen/, Varga Attila, Bodó Barna tartott előadást. Megjelent és felszólalt Budapestről Katona Tamás miniszterelnöki államtitkár és Tabajdi Csaba képviselő is. /(Kisgyörgy Réka): Kisebbségpolitikai fórum Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ Balázs Sándor beszéde /Jakabffy Elemér, a kisebbségpolitikus: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10. folyt.: nov. 11., Katona Tamás beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1993. november 4.

Katona Ádám Erdélyből küldött nyílt levele, amelyben felszólítja az anyaországot, hogy vállaljon "védőhatalmi kötelezettséget az utódállamok magyarságáért", magánakciónak tekinthető, nem illeszthető be az RMDSZ koncepciójába, nyilatkozta Markó Béla, RMDSZ elnöke nov. 4-én Debrecenben, ahol előadást tartott az erdélyi magyarság létkérdéseiről. A Katona Ádám által érintett kérdésben az RMDSZ vezetőségének a megbízásából lehetne nyilatkozni. Az RMDSZ maga dolgozza ki koncepcióját és ehhez elvárja a magyar kormány támogatását. AZ RMDSZ már egy évvel ezelőtt hitet tett a belső önrendelkezés mellett és a nemzeti közösség fogalmat fogadta el a nemzeti kisebbség helyett. /R. T. J.: Katona Ádám levele magánakció. Az RMDSZ elnöke nyilatkozik a Népszabadságnak. = Népszabadság, nov. 5./

1993. december 3.

Gervai András, a debreceni zsidó hitközség alelnöke a Jeszenszky Géza külügyminisztertől kapott diplomáciai útlevéllel felkeresett erdélyi, kárpátaljai és szlovákiai zsidó hitközségeket. Missziója elsősorban a vallási élet és kulturális együttműködés bővítését szolgálta. Munkája ellen Moses Rosen bukaresti főrabbi kifogást emelt, mondván, az erdélyi zsidók Romániai lojális állampolgárai és "nem magyar nyelvterületen" élnek. /A bukaresti főrabbi az erdélyi zsidókról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

1993. december 4.

Negyedszerre rendezték meg Érmindszenten nov. 20-án az Ady-ünnepséget. A Szatmár megyei RMDSZ-szervezte megemlékezésen jelen volt Katona Tamás államtitkár és Czine Mihály irodalomtörténész Budapestről, a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium és a kassai középiskola diákjai. A közönség meghallgatta a debreceni Kollégiuma Cantusának előadását. /Ady Endrére emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

1994. március 17.

Birtalan József karnagy sorolta, hol lépett fel sikerrel a marosvásárhelyi Vártemplom Cantemus kórusa. Szlovákiában a IX. Kodály Napok kórusfesztiválján léptek fel Galántán, majd Deákiban, a legrégebbi szlovákiai római katolikus templomban. A Cantemus első nyilvános szereplése 1990-ben volt, a Vártemplom fennállásának 500. évfordulójára rendezett ünnepségen léptek föl. 1991-ben volt az első magyarországi turnéjuk, Kecskeméten, Esztergomban és Debrecenben léptek fel. Franciaországban is jártak. 1992-ben a XI. Nyárádmenti Kórustalálkozó következett, de a következő időszak is eseménydús volt. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./

1994. augusztus 6.

Sződemeteren, a református templom kertjében aug. 6-án ünnepélyesen felavatták Kölcsey Ferenc szobrát, Kő Pál alkotását. A szoboravatón megjelent többek között Szatmár megye prefektusa és tanácselnöke, Markó Béla, Tőkés László, Tempfli József nagyváradi, valamint Kocsis Elemér debreceni püspök. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./ Előzmények: 1990. aug. 6-án a két ország művelődési minisztériuma állított emléktáblát, azonban azt ismeretlenek 1990. aug. 8-án összetörték. 1992 augusztusában újabb emléktáblát állított fel a Kölcsey Kör, két hét alatt ezt is összetörték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

1994. augusztus 22.

A debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolában megkezdődött a határokon túli magyar tanítók továbbképzése. Érdekesnek ígérkezik A közoktatás helyzete a Kárpát-medencében elnevezésű fórum is, amelyen a résztvevők saját országuk közoktatási helyzetéről adnak szakmai áttekintést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25., Új Magyarország, aug. 23./

1994. december 1.

A régit feledve új alapokra helyezzük kapcsolatainkat - mondta Nicolae Cajal professzor, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének közelmúltban megválasztott elnöke, amikor Nagyváradon találkozott a Debreceni Zsidó Hitközség vezetőivel, Weisz György elnökkel és Gervai Tamás alelnökkel. Gervai Tamás a magyar külügyminiszter megbízásából kapcsolatteremtő tevékenységet folytat Erdélyben, Felvidéken és Kárpátalján. E misszióra még Jeszenszky Géza külügyminiszter kérte fel és megbízatását megerősítette Kovács László jelenlegi külügyminiszter. Gervai tevékenységét korábban élesen bírálta Moses Rosen volt főrabbi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

1994. december 23.

Kolozsváron a néprajz szakos hallgatók 1993 májusában alakították meg a Néprajzi Szakosztályt a KMDSZ-en /Kolozsvári Magyar Diákszövetség/ belül, Hantz Péter, akkori KMDSZ-elnök javaslatára. A kolozsváriak csatlakoztak az 1992-ben Magyarországon hivatalos bejegyzést nyert Magyar Néprajz Szakos Hallgatók Egyesületéhez /MNE/. A kolozsváriak nyári, moldvai szakmai gyakorlatán a debreceni és a budapesti kollégák is részt vettek, a csángók körében végzett gyűjtés gazdag tapasztalatokat eredményezett. 1993 nyarán részt vettek az erdélyiek egy esztergomi vallási néprajzi konferencián, majd a pécsiek által szervezett szigetközi gyűjtésen. 1993. okt. 15-17-e között 71 hallgató vett részt Illyefalván a Magyar Néprajz Szakos Hallgatók II. Nemzetközi Konferenciáján, melyre Magyarországról, Vajdaságból, Ausztriából és Kanadából is érkeztek. A szakosztály jó kapcsolatot tart fenn a Kriza János Néprajzi Társasággal. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

1996. február 28.

Az 1995 őszén megalakult debreceni ifjúsági szervezet 1995. nov. 17-én Magyar Ifjúsági Világszövetség néven jegyeztette be magát. A múlt héten tartották első közgyűlésüket Debrecenben. Elfogadták a szervezet alapszabályát, melynek értelmében fő céljuk a határon túli magyar fiatalságnak az anyaországgal való kapcsolatainak elősegítése. A kilenctagú elnökség mindegyike debreceni, emiatt hangot adtak aggályaiknak a határon túliak, de azt a választ kapták, hogy érdemi munkát csak a szövetség székhelyén élők tudnak végezni. A Felvidékről és Erdélyből érkezett fiataloknak sikerült elérniük, hogy a megválasztott elnökség csak egy évre kapjon mandátumot azzal, hogy ezalatt megszervezik az anyaországi és határon túli tagszervezetek működését. A világszövetség elnöke, Ulics Tibor kijelentette, hogy nem kívánnak semmilyen politikai irányvonalat követni, a Magyarok Világszövetsége társszervezetének tekintik magukat. Vörös Angéla szóvivő elmondta, hogy mintegy 2500 tagjuk van, nagyobb hányaduk határon túli. A közgyűlés díszvendége Tempfli József nagyváradi megyéspüspök volt, aki hangsúlyozta: örül az ifjúság ébredésének, mert nem elég magyarnak vallani magunkat, tenni is kell magyarságunkért. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./ A szövetség elnöke a 21 éves Ulics Tibor autószerelő, aki a háta közepéig érő szőke hajával új színfoltja lesz a közéletnek. A szövetségbe való belépés díjtalan. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 2-3./

1996. március 12.

Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke nyilatkozatában felvázolta életútját. Nagyváradon nevelkedett, édesapját 1948-ban politikai magatartása miatt kiutasították Romániából, Hajdúböszörményben telepedtek le, majd Debrecenben járt egyetemre. 1955-től közölt irodalmi ismertetéseket, ő mutatta be először Sütő Andrást a debreceni Alföldben. Eddig mintegy száz hosszabb-rövidebb írása és egy riportkönyve jelent meg Erdélyről. Stefan Pascu akadémikussal, Ceausescu történészével 1985-ben éles vitát folytatott Erdély nemzeti jellegéről, a vitairatok egy része az Alföldben jelent meg. Köteles Pállal 1988 novemberében megalapították az Erdélyi Szövetséget, majd 1989 tavaszán Bajkó Mátyással elindították az Erdélyi Tükör folyóiratot, Debrecenben. Idén a nyolcadik évfolyamot kezdték. A folyóirat a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen működik, főszerkesztője Bajkó Mátyás, a neveléstudomány és az oktatástörténet tudósa. A szerkesztőbizottságban Beke György, a nagyváradi művelődéskutató Indig Ottó és mások dolgoznak. /Hajdú-Bihari Nap (Debrecen), márc. 12./

1996. március 15.

A márc. 15-i megemlékezésre Erdélybe utazott Demeter Ervin, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciójának vezetője és Boross Péter, a párt országgyűlési képviselője. A két MDF-es politikus márc. 14-én Debrecenben találkozott a magyarországi ünnepségekre látogató Tőkés László református püspökkel. Boross Péter és Demeter Ervin rövid megbeszélés után továbbutazott Nagyváradra, ahol Tempfli József katolikus megyéspüspökkel folytattak eszmecserét. A délutáni órákban megkoszorúzták a segesvári emlékművet, majd Sepsiszentgyörgyön találkoztak az RMDSZ helyi vezetőivel. A két politikus márc. 145-én részt vesz a sepsiszentgyörgyi központi megemlékezésen /MDF-küldöttség Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

1996. március 21.

Magyar-magyar párbeszédet folytatunk ma itt a tisztázás szándékával, hogy a jövőben hatékonyabb legyen közös fellépésünk a kárpát-medencei magyarság érdekében. E szavakkal nyitotta meg Pozsgay Imre márc. 21-én Debrecenben az Autonómia a Kárpát-medencében - A megmaradás esélyei című konferenciát, amelyet a helyi Teleki Pál Baráti Kör szervezett. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke úgy vélekedett, hogy a megmaradás esélyei tovább romlottak az anyaországon kívüli magyarság számára. Olyan helyzet alakult ki, amikor "szellemileg restaurálódik a kommunista rendszer". Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének beszámolója szerint Kárpátalján, illetve Ukrajnában jelenleg tabunak számít az autonómiáról beszélni. Csapó József, az RMDSZ szenátora kijelentette: "ha egy nemzet, egy közösség lemond a jogairól, az elveszett". A szenátor reményét fejezte ki , hogy az Európai Unió teljes jogú tagságára való törekvés arra készteti Romániát, hogy az autonómia-kezdeményezéseknek jogi keretet teremtsen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24., Magyar Nemzet, márc. 22./

1996. április 10.

1995-ben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményben tudatta, hogy fegyelmi kivizsgálást kezdeményezett Papp László volt nagyváradi püspökkel szemben, lelkipásztori esküjének megszegése és egyháza hűtlen elhagyásának alapos gyanújával. Papp László 1990-ben külföldre szökött, majd Magyarországon telepedett le. Azt üzente, hogy Debrecenben hajlandó a felmerülő kérdésekre válaszolni. Megrökönyödéssel vették tudomásul, hogy a debreceni püspöki hivatal halogatja egy helység rendelkezésre bocsátását erre a célra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

1996. április 12.

Méhes Kati és Tóth-Páll Miklós, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának két művésze Bukarestben is előadta Több is veszett Mohácsnál... című irodalmi műsorát a magyar lélekről. In memoriam Gellért Sándor. Az előadóestről beszámoló Kacsir Mária elmondta, hogy ismerte Gellért Sándort, aki Debrecenben született 1916-ban, az 1948-as fordulat után Mikolára húzódott vissza. Kacsir kiadói lektorként órákig hallgatta "regölését": Gellért Sándor A magyarok háborúja címen a második magyar hadsereg kálváriájáról írt eposzt, ebből adott elő részleteket. Nagy tehetség, aki rossz helyre és rossz időben született - állapította meg róla Kacsir Mária. /A Hét (Bukarest), ápr. 12./ Gellért Sándor /Debrecen, 1916. dec. 11.- Szatmárnémeti, 1987. nov. 14./ 1945 után évtizedekig írta A magyarok háborúja című eposzát. Verseit, tanulmányait több kötetbe rendezte, de azok nem jelentek meg, kéziratban maradtak. Munkáiból egy válogatás látott napvilágot: A magány szikláján /Kriterion, Bukarest, 1983/, ebben több részlet olvasható A magyarok háborújából is.

1996. április 16.

Dr. Mihalik András mérnök, a mûszaki tudományok doktora az 1990. márc. 15-én Kolozsváron megalakult Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság /EMT/ Bihar megyei elnökeként került be - az RMDSZ színeiben - a Bihar megyei tanácsba, ahol a mûszaki kérdésekkel foglalkozó alelnök, valamint a tanács román-magyar vegyes bizottságának elnöke. A vegyes bizottság keretében jó kapcsolatot alakítottak ki Békés megyével, figyelemmel kísérik a települések testvérkapcsolatait. Megalakult egy kutatócsoport, melynek feladata a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem és a belfasti Qeen's University közremûködésével a határ menti kapcsolatok tudományos kutatása. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 16./

1996. május 16.

Az 50 éves Keresztes Dénest, a marosvásárhelyi Erdélyi Figyelő főszerkesztő-helyettesét lakása közelében megtámadták és félig agyonverték. Szeme súlyosan megsérül, homlok- és arccsontját, alsó és feslő állkapcsát összetörték olyan mértékben, hogy beszélni sem tud. Sürgős arc- és szájsebészeti, valamint szemműtétre szorul. Kollégái - köztük az ebben az ügyben Budapestre érkezett Lázok János - elsősorban a kiváló, Marosvásárhelyről Debrecenbe áttelepült dr. Sukó Ildikó idegsebészre szeretnék bízni. Keresztes állapota olyan súlyos, hogy csak helikopteren szállítható. Magyarországra szállításáért az Agrocaritas 250 ezer forintot kér. Lázok János elmondta. hogy Keresztes Dénest nem rabolták ki. /Magyar Hírlap, máj. 16./ Előzmény: 892. sz. jegyzet.

1996. május 21.

Kolozsváron a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban megkezdődött a 27. Brassai-hét. A rendezvénysorozatot Cucu Imola igazgató, majd Erdő János unitárius püspök beszéde nyitotta, majd a debreceni Brassai Sámuel Műszaki Középiskola igazgatója, Németh Lajos méltatta a két iskola kapcsolatát. A diákok megkoszorúzták az előcsarnok Brassai Sámuel, illetve Berde Mózes mellszobrát, majd a Házsongárdi temetőben Brassai sírját. Vetélkedőre került sor, ahol a Brassai Líceum, az Unitárius Kollégium és a debreceni iskola diákjai mérték össze tudásukat. A következő napokon lesz a Kriza János Önképző Kör napja tudományos előadásokkal, továbbá irodalmi műsor is szerepel a programban. A tudományos ülésszak keretében dr. Garda Dezső tart előadást A székelyek Erdélyben címmel. /Sz. Cs.: Megkezdődött a Brassai-hét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

1996. július 28.

Egyházkerületi kórustalálkozót tartottak Zilahon, júl. 28-án, amelyen az érmihályfalvi, élesdi, nagyvárad-olaszi és szilágycsehi kórusok vettek részt. A kórustalálkozó előtt kolozsvári, nagyváradi, debreceni, nagykőrösi és budapesti muzikológusok, zeneszerzők tartottak megbeszélést az egyházi zene jelenlegi helyzetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

1996. augusztus 7.

1980, 1985 és 1992 után negyedik alkalommal aug. 7-10-e között rendezik meg a magyar könyvtárosok világtalálkozóját /Külföldön élő magyar könyvtárosok IV. szakmai találkozója/. Poprády Géza, a nemzeti könyvtár, az OSZK igazgatója mutatta be az OSZK működését. Aug. 8-án Debrecenben folytatták a tanácskozást, ahol a Magyar Könyvtárosok Egyesületének XXVIII. vándorgyűlését is tartják. Az előadók között volt Deé Nagy Anikó, a marosvásárhelyi Teleki Téka igazgatója, aki a kisebbségi könyvtárak hagyományőrzéséről beszélt. A szekcióüléseken négy témakörben folytatódott az eszmecsere /kisebbségi és többségi társadalom kommunikációja, a kisebbségek könyvtári ellátása, kiadás, terjesztés, továbbá hungarika-gyűjtés, valamint könyvtári gépesítés/. /Magyar Nemzet, aug. 9./

1996. augusztus 12.

Kétszázötven határon túli, erdélyi, kárpátaljai, szlovákiai, jugoszláviai és horvátországi magyar, illetve magyarországi szakember részvételével aug. 12-én Debrecenben megkezdődött az Ady Akadémia. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ A kéthetes akadémián magyar nyelv és irodalom, történelem és művelődéstörténet, pedagógia és oktatásmódszertan, számítástechnika, közgazdaságtan, orvostudomány és zenepedagógia tárgykörökben neves szakemberek tartanak előadást. Orosz István professzor, az Országgyűlés oktatási bizottságának alelnöke, az Ady Akadémia elnöke megnyitójában a reménység akadémiájának nevezte a nyári kurzusokat. Elmondta, hogy idén a rendezvény középpontjában az 1100 évvel ezelőtti honfoglalásra, az 1000 éves magyar iskolarendszerre, valamint az 1956-os forradalomra emlékeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./ Immár hetedik alkalommal rendezik meg tájékoztatott Pósán László, az akadémia szervezője. A történettudományi szekcióban Róna Tas András akadémikus, Fodor István a honfoglalásról beszélnek, Tabajdi Csaba államtitkár pedig a kisebbségi kérdésről. - Az Ady Akadémia pénzügyi háttere évről évre bizonytalan. /Magyar Nemzet, aug. 13./

1996. augusztus 13.

Aug. 7-10-e között tartották meg Budapesten és Debrecenben a magyar könyvtárosok világtalálkozóját, melyre 80 külföldi magyar könyvtáros érkezett. - A kárpátaljai könyvtárak ma már csak töredékét tudják beszerezni a szükséges könyvmennyiségnek. - A nyugati magyar szakemberek közül kiemelkedik a washingtoni Kongresszusi Könyvtár magyar könyvtárosa, dr. Bakó Elemér, akinek nevéhez publikációk egész sora fűződik. /Népszava, aug. 13./

1996. augusztus 27.

Dr. Hegedüs Lóránt püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkész elnöke nem először hívta fel a figyelmet a magyarság számának rohamos csökkenésére. "A Kádár-korszakban hatmillió abortusz volt, hatmillió magyart küldtek a halálba, hatmillió magyar nem születhetett meg!" "A rendszerváltozás óta gyakorlatilag semmi sem változott, a mai hatalom is nemzetapasztó, nemzetsemmisítő hatalom. Ugyanazt teszi, mint elődje, csak szalonképesebb eszközökkel. Olyan törvényeket hoz, ami nem kedvez az életnek, hanem a nemzet halálának kedvez. Feláldozza a nemzetet a liberalizmus oltárán. A magyaroknál lazább erkölcsiségűnek ismert franciáknál is sokkal szigorúbban viszonyulnak az abortuszhoz, jóval nagyobb felelősséggel a nemzet jövőjéhez. Sokkal gondosabb a szűrés..." Arra a megjegyzésre, hogy a nemzethalál emlegetése negatívan hathat, Hegedüs püspök azt válaszolta, hogy életre kell sokkolni a népet, "mert a magyar nép fájdalommentesen önpusztítja magát, s nem képes önmagára eszmélni." Gulácsi István a kárpátaljai református magyarok püspöke arról beszélt, hogy nehéz az ottani református egyház talpra állítása. A kommunizmus időszakában szinte alapjáig megsemmisítették az egyházat, elvették épületeit, papjait elhurcolták. A rendszerváltás óta öt új templom épült, lelkészlakok is épülnek. Kárpátalján 130 ezer református él 91 gyülekezetben, közben mindössze 28 lelkészük van, besegít még három magyarországi és egy erdélyi lelkész. Reményt keltő viszont hogy 50 teológusuk tanul Komáromban, Sárospatakon, Debrecenben, Kolozsváron és Budapesten. Öt éven belül tehát lesz elegendő református lelkészük. /Sike Lajos: A halál nemzete vagyunk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1996. augusztus 7.

1980, 1985 és 1992 után negyedik alkalommal aug. 7-10-e között rendezik meg a magyar könyvtárosok világtalálkozóját /Külföldön élő magyar könyvtárosok IV. szakmai találkozója/. Poprády Géza, a nemzeti könyvtár, az OSZK igazgatója mutatta be az OSZK működését. Aug. 8-án Debrecenben folytatták a tanácskozást, ahol a Magyar Könyvtárosok Egyesületének XXVIII. vándorgyűlését is tartják. Az előadók között volt Deé Nagy Anikó, a marosvásárhelyi Teleki Téka igazgatója, aki a kisebbségi könyvtárak hagyományőrzéséről beszélt. A szekcióüléseken négy témakörben folytatódott az eszmecsere /kisebbségi és többségi társadalom kommunikációja, a kisebbségek könyvtári ellátása, kiadás, terjesztés, továbbá hungarikagyűjtés, valamint könyvtári gépesítés/. /Magyar Nemzet, aug. 9./

1996. augusztus 12.

Kétszázötven határon túli, erdélyi, kárpátaljai, szlovákiai, jugoszláviai és horvátországi magyar, illetve magyarországi szakember részvételével aug. 12-én Debrecenben megkezdődött az Ady Akadémia. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ A kéthetes akadémián magyar nyelv és irodalom, történelem és művelődéstörténet, pedagógia és oktatásmódszertan, számítástechnika, közgazdaságtan, orvostudomány és zenepedagógia tárgykörökben neves szakemberek tartanak előadást. Orosz István professzor, az Országgyűlés oktatási bizottságának alelnöke, az Ady Akadémia elnöke megnyitójában a reménység akadémiájának nevezte a nyári kurzusokat. Elmondta, hogy idén a rendezvény középpontjában az 1100 évvel ezelőtti honfoglalásra, az 1000 éves magyar iskolarendszerre, valamint az 1956-os forradalomra emlékeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./ Immár hetedik alkalommal rendezik meg tájékoztatott Pósán László, az akadémia szervezője. A történettudományi szekcióban Róna Tas András akadémikus, Fodor István a honfoglalásról beszélnek, Tabajdi Csaba államtitkár pedig a kisebbségi kérdésről. - Az Ady Akadémia pénzügyi háttere évről évre bizonytalan. /Magyar Nemzet, aug. 13./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 751-754




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998