udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 281 találat lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-281
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2009. március 4.

Tíz erdélyi magyar ház képviselője találkozott az elmúlt február 27. –március 1. között – az EMKE és a Sárospataki Népfőiskolai Egyesület meghívására – a Kallós Zoltán Alapítvány válaszúti székhelyén. A résztvevők Kolozsvárról, Máramarosszigetről, Désről, Besztercéről, Szamosújvárról, Válaszútról, Szilágysomlyóról, Nagyenyedről és Csernakeresztúrról érkeztek, hogy foglalkozzanak a „kultúra beépülési lehetőségével – a civil szervezeteken keresztül – a területfejlesztési programokba” témakörrel, valamint elindítsanak egy folyamatot az erdélyi magyar házak közötti hálózatépítésre. Az összejövetel anyagi hátterét a Nemzeti Civil Alap – NCA biztosította, amelyet a Sárospataki Népfőiskolai Egyesület pályázott meg, az EMKE támogatásával. Az összejövetel végére a magyar házak képviselői kidolgoztak egy felmérő ívet, amellyel majd az EMKE Országos Elnöksége felkeresi a többi hasonló intézményt is, hogy minél átfogóbb kép alakuljon ki a jövőben ezekről a hazai kis „kulturális autonómia szigetekről”. A Válaszúton elkezdődött program májusban Sárospatakon fog folytatódni. /Dáné Tibor Kálmán, EMKE elnök: Magyar házak találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

2009. május 15.

Idén is eljön a magyarországi nosztalgiavonat a csíksomlyói pünkösdi búcsúra. A szerelvény Budapestről indul, Nagyvárad, Kolozsvár, Dés, Déda, Gyergyószentmiklós érintésével érkezik Csíkba. A vonat idén pünkösdvasárnap is Gyimesbükkre, az ezeréves határhoz megy, ahol utasai részt vesznek a kontumáci kápolnánál bemutatott szentmisén. Az egy évvel ezelőtt érkező nosztalgiavonatnak óriási sikere volt. Az 1930-ban gyártott NOHAB mozdony volt az első magyar felségjelű mozdony, amely a második világháború óta áthaladt a Székelyföldön, és az egykoron a legkeletibb magyar állomásig, a gyimesbükki indóházig utazott. Azóta a Duna Tv többször leadta a vonat útjáról készült dokumentumfilmet. /Ismét jön a nosztalgiavonat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./

2009. május 19.

A szórványban élő magyar közösségeket látogatta meg Désen és környékén Szilágyi Mátyás főkonzul, Barabás János alkonzul társaságában, május 14-én. „Kifejezetten jó benyomást keltett a pozitív interetnikai légkör, amelyet Szentmargitán, Mikeházán, Bálványosváralján és Désen tapasztaltunk” – nyilatkozta látogatása végén Szilágyi Mátyás. A helyi magyar közösség képviselőivel számos fontos problémát érintettek, kezdve az oktatástól az identitás ápolásáig, megőrzéséig. Fontos lenne egy teljes körű oktatási központ létrehozása Désen, Szamosújváron, óvodától érettségiig. Fontosak a szimbolikus jellegű kérdések, például a honvédsírok rendbehozatala, megjelölése, újraállítása ott, ahol ezeket felszámolták. Ebben a magyar kormány kész támogatást nyújtani. Nemrég lépett hatályba a magyar és román sírokra vonatkozó egyezmény, miszerint mindkét fél köteles a saját területén a másik fél első és második világháborúban elesett honvédeinek sírjait rendben tartani. Szentmargitán a tanügyi problémák kerültek előtérbe, a gyermekek magyarul történő továbbtanulási esélyei. Szilágyi Mátyás a főkonzulátus kompetenciái sorában központi helyen említette a konzuli kerületbe tartozó megyék, illetve az egész erdélyi – partiumi, szatmári és bánsági régió – magyar nemzeti kisebbség közösségei helyzetéről, kisebbségi jogainak érvényesüléséről, esélyegyenlőségének meglétéről, gazdasági és szociális problémáiról való tájékozódást. Leszögezte, hogy a magyar közösség nemzeti identitását sértő, azt korlátozó lépésnek, a kisebbségi jogok érvényesítése terén visszalépésnek értékeli a kolozsvári polgármester nemrégi bejelentését, amely szerint magyar nyelven nem szándékoznak feliratozni annak a nagylétszámú magyar közösség által is lakott városnak a történelmi műemlékeit, amelynek épített öröksége a magyar művészet- és kultúrtörténetnek szerves részét képezi. Bálványosváralján a faluban 60 százalékban élő magyar lakosság gazdag kulturális tevékenységben vesz részt. /Lukács Éva: Szórványtelepüléseket látogatott meg a főkonzul. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/

2009. július 4.

A felnőttképzés nagyon széles skálán mozog: az egyik oldalon ott vannak a hobbitevékenységek képzései, a másik oldalon pedig a szakmai továbbképzések. A művelődésszervezés is egyfajta felnőttképzés. A kóruséneklésnek – mint bármely más közösségi tevékenységnek – jellemformáló ereje is van. A népfőiskola intézményesülése a XX. század harmincas éveire tehető. A református egyház megszervezte a sárospataki csizmás diákok iskoláját, a katolikusok pedig elindították a kifejezetten népfőiskolás jelleggel működő képzésüket, a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete) elnevezésű mozgalmat. Erdélyben a népfőiskola Balázs Ferenc unitárius lelkész nevéhez kötődik. A bécsi döntés után, 1940 és 1944 között Észak Erdélyben a református egyház több népfőiskolát tudott beindítani az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) keretén belül. A KALOT is beindította a maga népfőiskoláját Csíksomlyón. A második világégés után az EMKE 1946-ban próbált népfőiskolákat indítani, ezek az intézmények azonban 1947–1948-ban, az EMKE megszűntetésével együtt megszűntek. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke elmondta, hogy a felnőttképzésbe 1982-ben kapcsolódott be, amikor az Ember és természet elnevezésű, magyar nyelvű szabadegyetemi kollégium továbbszervezését vette át, aztán 1993-tól az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnél (EMKE) keretében folytathatta ezt a munkát. Az EMKE-n belül különböző közművelődési szakmai csoportok jöttek létre, amelyek később önállósodtak, mint például a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Táncszövetség, a Romániai Magyar Zenetársaság stb., így jött létre 1994-ben a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság is. Dáné Tibor Kálmán úgy látja, Romániában nincs kihasználva eléggé a felnőttképzés mint oktatási forma. Régebben kétéves rendszerességgel szerveztek népfőiskolai tábort Szovátán, majd Szentegyházán. Foglalkoztak pályázatíró, közösségszervező, -építő tréningek megszervezésével, nyelvoktatással is. Az elmúlt húsz évben szép számban jöttek létre magyar házak Erdélyben. Ilyen többek között Kolozsváron a Szabédi-ház, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Heltai Alapítvány mint kulturális központ, a Pro Iuventute, a Kriza János Néprajzi Társaság székháza vagy Válaszúton a Kallós Alapítvány épülete, azután Szamosújváron a Téka háza, Nagybányán a Teleki Ház, magyar házak Désen, Besztercén, Nagyenyeden, Zilahon, Szilágysomlyón, Medgyesen, Csernakeresztúron stb. Az EMKE és a Népfőiskola egy hálózatot kíván kialakítani a magyar házak között. A Sárospataki Népfőiskolai Egyesület szakmai hozzájárulásával már elindítottak – egyelőre még csak tíz magyar házzal – egy szakmai programot, ezt szeretnék az elkövetkezőkben kibővíteni. /Ferencz Zsolt: Sem a román, sem a magyar társadalom nem használja ki eléggé a felnőttképzés lehetőségét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2009. október 5.

Székelyföld és a Mezőség közötti kapcsolatépítés jegyében zajlott október 3-án a Beszterce-Naszód megyei Vicében a XIV. Hagyaték népzene- és néptánctalálkozó. A kis magyar falu példamutatóan szervezi meg évről évre a hagyományok őrzését célzó fesztiválját. Ugyanakkor együttműködési megállapodást írtak alá Beszterce-Naszód, Temes és Hargita megye között, számos közös pályázatot és programot terveznek ennek keretében. Először látogatott Vicébe Barabás János, kolozsvári magyar konzul, aki örömét fejezte ki amiatt, hogy Erdélyen belül a szórványvidékek és a Székelyföld kapcsolatokat igyekszik kialakítani egymással. Felléptek a különböző csoportok, köztük Lakitelek és Dés is elküldte énekeseit, táncosait, zenészeit a fesztiválra. /Sándor Boglárka Ágnes: Székelyföld–Mezőség együttműködés valósul meg évről évre Vicében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

2009. október 31.

Október 25-én szentelték fel a teljesen felújított várkudui református templomot, tájékoztatott Lapohos Attila lelkész, aki az elmúlt két évben irányította a munkálatokat. Gudor Lajos, a dési egyházmegye esperese hívta fel a figyelmet a környéken tapasztalható megújulási folyamatra, kiemelve, hogy két hónap alatt immár a harmadik templomszentelésen vehet részt. Derűlátóan nyilatkozott ünnepi beszédében Barabás János, kolozsvári vezető konzul, mondván, a gyülekezetek nem pusztán fennmaradnak, hanem erősödnek, bővülnek is az ilyen jellegű események hatására. /S. B. Á. : Várkudu. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2009. november 14.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 1996 óta részesíti életműdíjban azokat a tanárokat, tanítókat, akik több évtizeden át szolgálták lelkiismeretesen a romániai magyar közoktatást, tájékoztatott Virág Erzsébet, az RMPSZ Kolozs megyei elnöke. Az életműdíjat az ezredforduló táján nevezték el Ezüst Gyopár-díjnak. A kétévente megrendezett díjátadásra Szovátán kerül sor. Halmos Katalin, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum zenetanára felidézte, a líceum vegyeskara idén áprilisban ünnepelte fennállásának 30 éves évfordulóját. Nagyon örült az Ezüst Gyopár-díjnak. „Méltán érdemli meg az elismerés szavait Jánossy Sándor, a dési Andrei Muresanu Kollégium nyugalmazott oktatója, a természettudományok tanára” – hangzott el a méltatásban. „Számomra az RMPSZ által adományozott Ezüst Gyopár-díj legalább annyit jelent, mint a Kossuth-díj vagy a Corvin-lánc. Nívós díjnak érzem, és köszönöm azoknak, akik rám gondoltak, mert ez azt jelenti, hogy egyféleképpen gondolkozunk”, mondta Kallós Zoltán néprajztudós, a mezőségi szórvány nagy apostola. Magánvagyonából közvagyon lett: iskolát alapított szülőfalujában, saját házát alakította át bentlakássá, hogy a vidék falvaiban anyagi és lelki szórványban élő magyar gyerekek tanulni tudjanak, fejtette ki Balázs Bécsi Gyöngyvér laudációjában. Kerekiné Magyarósy Ildikó, tordai nyugdíjas tanító megkönnyeztette a laudáció. Szöllősi Ferenc, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum nyugalmazott igazgatója arra most is büszke, hogy ötéves küzdelem után 1970-ben, azaz igazgatása alatt kapta vissza az iskola Brassai nevét. Erdély-szerte először a Brassai rendezett Brassai Hetet, kiosztották a Brassai Nagydíjat és a Brassai Kupát. Váratlanul /Nagy-Hintós Diana: Oktatás – Öt Kolozs megyei pedagógust tüntetett ki idén az RMPSZ Ezüst Gyopár-díjjal. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

2009. november 16.

Kilencedik alkalommal szervezték meg a néptáncfesztivált Désen, régen tapasztalt összefogással. Idén öt magyar és egy román csoport mutatta meg, hogy azon a vidéken hogyan táncoltak az ősök, milyen ruhát hordtak és milyen alkalmakkor perdültek táncra. Dezső Attila, a dési Aranyeső tánccsoport vezetője, lelke, és a rendezvény szervezője (a Dési Civil Műhellyel együtt) elmondta: rég nem tapasztalt összefogásban és támogatásban volt része. Az előadást a szamosújvári Harmadik Zenekar kísérte élőzenével és ők biztosították a talpalávalót is az esti táncházban. /Kovrig Annamária: IX. néptáncfesztivál Désen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

2009. november 21.

Csata Hermina kolozsvári képzőművész festményeiből nyílt kiállítás Désen, a Frézia Galériában. A galéria fennállásának tíz éve alatt több mint száz tárlatot tud maga mögött. Csata Hermina nem először állított ki Désen, tavaly is volt egy tárlata. /Lukács Éva: Dés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

2009. december 12.

Nyárádszentlászló falu jeles szobrász szülötte, Gyarmathy János, legújabb alkotása a Szent László mellszobor, melyet nem megrendelésre, hanem belső késztetésre alkotott. Elképzelése szerint szobrának bronzba öntve a késő Árpád-kori /jelenleg unitárius/ templom elé kellene kerülnie. Ehhez anyagiakra lenne szükség. Az ősi szentélyben felfedezett és felújított értékes freskók, a jelentős archeológiai leletek mellett illő helye lenne egy ilyen alkotásnak. Nyárádszentlászlón remélhetőleg lesz, aki elindítsa és szorgalmazza a szoborállítást, szervezze a gyűjtési akciót. Gyarmathy János a héten kolléganőjével, a művészpedagógus Mariana Serban festőnővel közösen nyitott tárlatot Désen. Gyarmathy húsz kisszobrával illetve bronzplakettjével állt az ottani művészetkedvelők elé. /Gyarmathy János Szent László-szobra. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

2009. december 30.

A szamosújvári 51-es számú Czetz János cserkészcsapat gondoskodott a betlehemi láng helyi szétosztásáról, továbbá egy, több mint 500 kilométeres lángosztó körutat szerveztek a Mezőségen. Kasza Tamás, a szamosújvári cserkészcsapat vezetője, aki egyben a Romániai Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnöke emlékezett a kezdetekre. 1992-ben, egy dési lelkigyakorlaton ismerkedett meg Böjte Csaba ferences atyával és a dési cserkészekkel. 1993-ban toborzót tartottak, majd 1994. május 8-án negyvenen letették cserkészfogadalmukat a ferencrendiek templomában. Átlagosan 40–45 az évi cserkészlétszám Szamosújváron. Tízéves csapatünnepségükkor létrehozták az Emlékhelyet, hogy általa a város és a cserkészet jeles személyiségei előtt tisztelegjenek. Kiadták A Székely–magyar rovásírás ABC-s könyve című könyvet. A szamosújváriak szervezték az elmúlt két évben a kiscserkész mintatábort is, Kasza Rózsa vezetésével. Egy családban nevelkedő, öt árva gyerek nevelésében vállaltak szerepet: a beosztott cserkészek naponta a gyerekekkel tanulnak, továbbá elősegítik a szocializációjukat. Jövőre egy sor kerek évforduló megünneplésére készülnek. 2010-ben lesz 70 éves a szamosújvári magyar cserkészet, 310 éves Szamosújvár, valamint 20 éves az erdélyi cserkészszövetség. 2010 és 2011 februárja közt az Erdélyi Magyar Cserkészszövetség Emlékévet szervez. /Fodor Emőke: Nyitottak a cserkészek a társadalom szolgálata felé. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./


lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-281




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998