udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 281 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 271-281
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. október 8.

Okt. 2-3-a között negyedik alkalommal rendezték meg a Vicei Fesztivált. A fesztiválról visszatérve, a hivatásos népi együttes /Hargita Állami Székely Népi Együttes/ vezetői, András Mihály és Füleki Zoltán számoltak be az egyre nagyobb visszhangot kiváltó seregszemléről. Egyfajta kultúrmentésről, a nemzeti örökség mentéséről van szó, hiszen a negyedik alkalommal megrendezett fesztivál most már egyre több értéket vet felszínre. Induláskor a népi kultúra már-már csak latensen volt észlelhető e "holttengeren", ma már a környék szinte minden településének hagyományőrző tánccsoportja, zenekara, énekesei vannak. A legutóbbi fesztiválon - a szervező hivatásos táncegyüttesen és a csíksomlyói gyermekcsoporton kívül - tizenegy település képviseltette magát: Almásmálom, Bálványosváralja, Bethlen, Búza, Cegőtelke, Dés, Felőr, Óradna, Ördöngösfüzes, Tacs és a házigazda Vice. Csupán a táncosokat, zenészeket, énekeseket számítva - mintegy 320 ember. /Vicei Fesztivál ? negyedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

1999. november 4.

Désen, a Ferenc-rendi katolikus templom felújítása alkalmából október 24-én hálaadó misét celebrált P. Benedek Domokos, az erdélyi Ferenc-rend provinciálisa. A felújítás 1997 tavaszán kezdődött. A ferencesek szobánként kapták vissza a kolostort, amelyben 1974-től a városi múzeum működött. A városban a ferencesek lelki és szociális gondozást végeznek. Van óvodás, hittanos, házas és idős csoportjuk. Az ifjúsági csoport elkezdte találkozásait a szórvány katolikus ifjúsággal, például Magyarláposon. A ferenceseknek könyvtáruk is van, melyet a magyartanár vezet. Börtönpasztorációt végeznek a szamosújvári elítéltek között. /Lukács Éva: "Akarom, fontos ne legyek magamnak" Teljesen felújították a dési Ferenc-rendi templomot és kolostort. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

1999. november 26.

A kommunista hatalom Romániában 1948-ban feloszlatta a ferences szerzetesrendet. Csakhogy a Ferenc-rend nem volt hajlandó feloszlani. 1949-ben felheccelt munkások megrohanták Vajdahunyadon a ferences főiskolát, berendezését összezúzták, a tanári kart és a növendékeket elűzték. 1950. augusztus 20-án éjjel valamennyi erdélyi ferences rendházból Máriaradnára hurcolták a szerzeteseket, összesen 150 főt. . Az állam azt tervezte, hogy elszakítja a katolikusokat Rómától és békepapok segítségével a hatalmat kiszolgáló központokat szervez. Páter Gurzó Anaklét jogászprofesszor és Godó Mihály jezsuita pap összeállítottak egy olyan anyagot, amely azután szinte kézikönyve lett az ellenállásnak és megerősítette a papokat abban, hogy ki kell tartaniuk a bebörtönzött Márton Áron püspök mellett. Máriaradnáról 1952-ben három helyre, Désre, Esztelnekre és Körösbányára hurcolták a ferenceseket, internálásuk 1967-ig tartott, addig rendszeresen jelentkezniük kellett a rendőrségen. 1954 márciusában kiengedték a börtönből Márton Áron püspököt, aki semmilyen feltételt nem volt hajlandó elfogadni. Ugyanakkor viszont Gurzó Anaklétot és társait, tizenvalahány papot letartóztattak és koncepciós pert indítottak ellenük. /Balázs János: Az üldöztetés évei. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 26./

1999. december 24.

A Hunyad megyei Borosjenő kis szórványgyülekezete újra élni kezd, ugyanúgy a Brassó megyei Szentágota városában gyarapodik a református gyülekezet, adta hírül a Diaszpóra Alapítvány Levél című kiadványa. Sárkány Ferenc, a dési egyházmegye főgondnoka vallja: csak az Istenbe vetett erős hit tarthatja meg a szórványban a nemzeti öntudatot és anyaszentegyházat. A Levél további tudósításokat is közölt. Vajdahunyad megyében, Kitid községben már csak egy magyar él. - Temesváron egyetemisták misszionálnak. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

1995. január 9.

Bodor Pál sok-sok érvet felsorakoztat, hogy válaszoljon írása címében /Miért nem lehetett besúgó Tőkés László?/ feltett kérdésre. A régebbi időkre emlékezve Tóth Sándor kolozsvári filozófiaprofesszorról /"ezer kockázatot vállalva járta be Erdélyt, oktatta tanítványait a bölcs nemzeti önvédelemre"/ és Gere Mihályról is pozitívan ír. Gere 1944-ben szabadult a börtönből, Ceausescunak is börtöntársa volt, fegyelmezett kommunista, titokban ő is segített. _ akadályozta meg Szabó T. Attila Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárának betiltását, Ceausescunál tiltakozott Ion Lancranjan könyve ellen, Bodor Pál másfél évtizeddel ezelőtt Gere közbenjárását kérte az akkor még dési segédlelkész, Tőkés László érdekében, mert eljárást akartak indítani ellene, azonban Gere Mihály ezt meg tudta akadályozni. Tőkés László nem is tudhat erről, jegyezte meg Bodor. Gere Mihály volt az egyetlen, aki az utolsó, nevezetes 1989. dec. 22-i pártvezetőségi ülésen tiltakozott Ceausescu utasítása ellen, hogy lőjenek a tüntetőkre. A jegyzőkönyvből ezt az 1989 utáni hatalom urai törölték, enélkül jelent meg, kínos lett volna, hogy épp egy magyar száll szembe a diktátor utasításával. Hamarosan letartóztatták Gere Mihályt és népirtás vádjával 11 évre ítélték. Most többszörös rákműtétje után szabadlábon van. /Magyar Hírlap, jan. 9./

1995. február 7.

A napokban Bécsben szerepelt a szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulata, ez volt a harmadik turnéjuk. Először Dési Vilmos, az egyik ottani magánszínház, a Beim Duersperg igazgatója hívta meg ők. A Bécsi Magyarok Központi Szövetsége volt most a meghívó, egyik lelkes tagjuk, Székely Szabó Zoltán erdélyi származású színész készítette elő mostani fellépésüket. Parászka Miklós igazgató elmondta, hogy társulatuk számára körvonalazódik egy svédországi turné is. Otthon teltházak előtt játszanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

1995. március 25.

Lehetetlen vállalkozás az egyház számára bármilyen régi tulajdonának visszaperlése. Ezt mutatja be Péterszabó Ilona a dési ferences templom melletti, az egyház tulajdonában levő két ingatlanon keresztül. Évek óta pereskednek, de semmit sem értek el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

1997. május 14.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság bányászati-kohászati szakosztálya máj. 14-én Parajdon tartotta alakuló ülését. Megválasztották a szakosztály vezetőségét, az elnök Lukács Ferenc, a dési sóbánya igazgatója lett, a titkár pedig Ambrus Zoltán, a parajdi sóbánya főmérnöke. A szakosztály székhelye Parajdon lesz. Aláírták az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesülettel való együttműködési megállapodást, melynek elnöke, dr. Fazekas János biztosította az erdélyieket, hogy számítógéppel fogják segíteni őket. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 22./

2000. október 25.

Háromnapos ünnepség színtere volt Dés: a XXII. Samus-fesztivál. Jelen volt két magyarországi küldöttség is. A testvérváros Balassagyarmat és Tokaj. A kultúrházban megnyílt Kósa Róbert Sándornak, a dési Radio Fir kulturális szerkesztőjének a rendezésében bemutatott A keresztszimbólum az erdélyi faluban című etnográfiai kiállítása. A háromnapos program részeként a vendégek meglátogatták a sóbányát, a désaknai református templomot, a dési református templomot. Sikeres volt a sportvetélkedő. A fesztivál fénypontja a népviseletbemutató és együttesek felvonulása, majd a gálaműsor volt. A dési Aranyeső kis- és nagycsoportja képviselte a magyar folklórt. /Lukács Éva: Dés. Maradandó emlék az idei Samus-fesztivál. Tovább bővültek a testvérvárosi kapcsolatok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2000. november 1.

Okt. 27-28-án rendezték meg a Partiumi Diákszínjátszók Fesztiválját /PADIF/ Szilágycsehben. A szilágyságiakon kívül Nagybányáról, Szatmárnémetiből, Nagykárolyból is jöttek a csoportok. A fesztivál egyik lelkes szervezője Bodea György szilágycsehi tanár, aki közel egy évtiztede foglalkozik a helységben diákszínjátszókkal. Szilágycseh diájkai évente legalább egy darabbal színpadra lépnek. A fesztiválon ott voltak többek között Kraszna tini komédiásai, a Zilahi Elméleti Líceum színtársulata, a Zelma, Désháza csoportja és Szilágysomlyó színjátszói. A rendezvényt támogatta a Kárpátok Eurorégió Fejlesztési Alapítvány és az Illyés Közalapítvány. /Fejér László: Diákszínjátszók seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

2000. november 9.

Balogh Zoltán, az RMDSZ dési elnöke adott összefoglalót az EMKE helyi működéséről. Október elejétől új könyvtárosa van Désen az Incze János Magyar Közkönyvtárnak: Joó Kinga a jövőben könyvtáros és folklór-referens. Az Apró Aranyeső Tánccsoport keretében néptáncoktatás folyik. Az Incze János Közkönyvtár 5571 kötetes. Sikeresen szerepelt az Aranyeső néptáncegyüttes a Samys Fesztivál rendezvényen. - Déscichegyen is megalakult az önálló RMDSZ-szervezet, mintegy 300 taggal. /Balogh Zoltán RMDSZ elnök, Dés: Dési EMKE rendezvények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

2000. november 9.

Balogh Zoltán, az RMDSZ dési elnöke adott összefoglalót az EMKE helyi működéséről. Október elejétől új könyvtárosa van Désen az Incze János Magyar Közkönyvtárnak: Joó Kinga a jövőben könyvtáros és folklór-referens. Az Apró Aranyeső Tánccsoport keretében néptáncoktatás folyik. Az Incze János Közkönyvtár 5571 kötetes. Sikeresen szerepelt az Aranyeső néptáncegyüttes a Samys Fesztivál rendezvényen. - Déscichegyen is megalakult az önálló RMDSZ-szervezet, mintegy 300 taggal. /Balogh Zoltán RMDSZ elnök, Dés: Dési EMKE rendezvények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

2000. november 25.

A dési egyházmegye fegyelmi bizottsága jogosnak tartja az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsának döntését Bódis Miklós volt magyarlapádi református lelkész ügyében: Bódis Miklóst a Hunyad megyei Hátszegre helyezték. Ugyanakkor a nagyenyedi egyházmegye fegyelmi kivizsgálást is kért Bódis ügyében - elsősorban tanbeli kérdésekben. A nagyenyedi egyházmegye elégedetlenségét fejezte ki a döntéssel szemben, amelyet túl enyhének tekint. Ezért úgy határoztak, hogy megóvják a határozatot. - Bódis Miklós (aki a Zimányi-féle evangelizációs mozgalom állítólagos híve) elhelyezése a helyi közösség egy részének heves tiltakozását váltotta ki. Többek között ennek a megoszlásnak tulajdonítható, hogy a zömében magyarlakta településnek nincs magyar polgármestere. /Óvást emelt a nagyenyedi egyházmegye. 25 /Fennállásának és működésének tizedik évfordulóját ünnepli nov. 30-án az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával egyházi műsorokat készítő Agnus Stúdió, amelynek adásai Erdély nagy részén vételezhetők. A stúdió a jövő év folyamán rádióvá növi ki magát. /Ünnepel az Agnus Stúdió. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

2000. december 16.

Dec. 15-én megnyílt Lukács Solymossy Éva festőművész kiállítása Désen. Képein a Dés környéki lankás dombok jelentek meg és a mezőségi falu, Kide, öreg házaival. /Németh Júlia: Dési képek Désen. Lukács Solymossy Éva kiállítása a Frézia Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2000. március folyamán

2000. március 1.

A Matyi-napok rendezvénysorozat alkalmából febr. 24-26-a között Nagyváradon találkoztak az erdélyi magyar bábtársulatok képviselői. A megbeszélésen jelen voltak: Nagy Kopeczky Kálmán - Tamási Áron Színház /Sepsiszentgyörgy/, bábtagozat; Szőke Kavinszki András - Arcadia Gyermek- és Ifjúsági Színház , Ludas Matyi Társulat /Nagyvárad/, György László - Puck Bábszínház, magyar tagozat /Kolozsvár/, Szilágyi Regina - Brighella Bábszínház /Szatmárnémeti/, Bereczky Gyula - 1001 Mese Bábszínház /Dés/, Meleg Attila - Matyi Műhely Magánbábszínház /Nagyvárad/, Vincze László - Keljfeljancsi Komédiás Kompánia /Kolozsvár/. További két meghívott /a marosvásárhelyi Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház magyar tagozata, valamint a kolozsvári Sétáló Bábszínház/ nem képviseltette magát a találkozón. A jelen levő társulatok képviselői bejelentették az Erdélyi Magyar Bábos Céhnek, a magyar bábosok érdekképviseleti és szakmai szövetségének a megalapítását. A céh megválasztotta a szövetség vezetőségét, melynek tagjai: Meleg Attila elnök, Nagy Kopeczky Kálmán és Vincze László alelnökök. /Megalakult az Erdélyi Magyar Báboscéh. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2000. március 22.

80 éves a Kolozsvári Állami Levéltár, amely 1920-1950 között fiókágakkal bővült: a besztercei, dési, tordai, enyedi, valamint zilahi fiókokkal. Erdélyben az egyedüli ilyen jellegű intézmény, az országban pedig a bukaresti után a második helyen áll: összesen 17 ezer archív dokumentumot, 26 ezer régebbi és újabb könyvet tartalmaz. Az idők folyamán értékes dokumentumok kerültek ide a balázsfalvi Központi Könyvtárból, az Erdélyi Múzeum-Egyesülettől, továbbá hasonló külföldi intézményektől: Ausztriából, az Egyesült Államokból, Németországból. A levéltárnak két időszakos kiadványa is van. /80 éves a Kolozsvári Állami Levéltár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

2000. március 25.

Hargita megye sikerrel mutatkozott be azon a kiállításon, amelyet először szerveztek meg Kaposváron, a Kaposvári Tavaszi Fesztivál keretében. A kiállítás alkalmából megbeszélésekre is sor került a testvérmegye, Somogy vezetőivel. Hargita megyét Minier Gábor, a megyei tanács alelnöke, Péter Zoltán, a tanács urbanisztikai és területrendezési igazgatóságának igazgatója és Bodor István tanácsos képviselte Kaposváron. A kiállításon bemutatkozott Szilágy megye is. A Hargita megyeiek a leírások mellett borvizet, korondi és dánfalvi kerámiát is vittek magukkal. /Kovács Attila: Kaposvári kiállításon szerepelt Hargita megye. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./ Szilágy megye is hivatalos volt Kaposvári Tavaszi Fesztiválra, amelyen Ioan Sorin Cosma megyei tanácselnökön és Fekete András alprefektuson kívül a zilahi múzeum két román néprajzos munkatársa is részt vett. A szilágyságiak öt pannón mutatták be Szilágy megye történelmét, néprajzát, iparát, közigazgatását és idegenforgalmát. Szilágy megye küldöttei megbeszélést tartottak a kaposvári vezetőkkel a kapcsolatok fejlesztéséről, szeretnék a kapcsolatot kiépíteni a két megye levéltárai, múzeumai és a megyei könyvtárak között. A kaposvári kereskedelmi kamara munkatársai felajánlották, hogy a román cégeket ismertetik havonta megjelenő kiadványukban. Áprilisban a Magyar-Román Baráti Társaság részéről Kaposvárra várják Vaslui, Dés, Vajdahunyad, Zilah baráti társaságainak képviselőit. /Szilágyságiak Somogyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2000. április 22.

Désen az "Amicitia" Baráti Társaság szervezésében Kádár Józsefre emlékeztek születésének 150. évfordulója alkalmából. Kiss Ferenc történelemtanár előadásában felvázolta az ünnepelt életútját. A Szamosvidék múltjának kutatása napjainkban már elképzelhetetlen a hatalmas adatgyűjtés tanulmányozása nélkül, melynek felkutatásán és rendszerezésén Kádár József egy életen keresztül fáradozott. Kádár József /Várfalva, 1850. jan. 28. - Dés, 1939. febr. 12./ / a budapesti tanárképzőt végezte, majd a Dési Polgári Fiúiskola tanára, később igazgatója lett. Ifjúsági önképzőköröket alapított, de ő az alapítója a Szolnok-Doboka Megyei Tanítótestületnek is, a Szolnok-Doboka Megyei Történelmi, Irodalmi és Etnographia Társulat jegyzője és kiadványainak szerkesztője. Tudományos munkáit közölte a Szolnok-Doboka, az 1848-49 Történelmi Lapok, az Aranyosvidéke, a Keresztény Magvető, a Magyar Polgár és a Magyar Nép. Első nagyobb munkája a Deési Református Egyházközség története (Dés, 1882), ezt követte a Belső-Szolnok és Doboka vármegye története 1848-1849 (Dés 1890), majd Szolnok-Doboka vármegye nevelés és oktatásügyének története (Dés, 1896). Tíz éves kutatásának eredménye a Szolnok-Doboka Vármegye Monographiája, közel négyezer oldalon és hét kötetben, mely 1901-1905 között jelent meg Désen, saját költségén. Említést érdemelnek még Szamosújvár szabad város - a vár és uradalom története (Dés, 1903) és Székváros nagyközség története (Dés, 1904) című monográfiái. /Kiss Ferenc: Kádár József, a Szamosvidék kiemelkedő polihisztora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

2000. május 19.

Tízéves a gyulafehérvári főegyházmegyei Caritas-szervezet. A főegyházmegye területén Caritas-kirendeltségek a következő helységekben vannak: Gyulafehérváron (a központi iroda), Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Déva, Torda, Dés, Nagyenyed, Kolozsvár és Kapnikbánya. Csíkszeredában üzemel a Caritas központi raktára, Csíksomlyón van a Caritas információs iroda, valamint a Venczel József Vallásszociológiai Intézet. - A szegényekkel való találkozás a plébániai Caritas-csoportokon keresztül történik. - A képzésekre és továbbképzésekre a csíksomlyói, Jakab Antal Tanulmányi Ház nyújt lehetőséget. A gyergyószentmiklósi Szent Benedek Tanulmányi Házat 1994. április 30-án szentelték fel. Számos színvonalas találkozónak, szimpóziumnak, német nyelvkurzusnak adott helyet. - A Caritas gyergyószentmiklósi mezőgazdasági részlege 1994-től működik, ahol tavaly 124 fiatal gazdát készítettek fel, ezek közül 74 gyakornok utazott Svájcba, 50 pedig Németországba. - A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon ünnepélyes felavatását 1996. szeptember 18-án tartották, jelenleg 106 lakója van. - A kézdiszentléleki Szent Klára Öregotthont 1995. szeptember 10-én szentelték fel. - A csíkzsögödi gyermeküdültető /Caritábor/ 1996. szeptember 17-én nyitotta meg kapuit. - Roma gyermekek számára épült fel Sepsiszentgyörgyön a Néri Szent Fülöp Pasztorációs Központ, ebbe a Caritas is besegített. A város 70 ezer lakosából körülbelül 5 ezer a roma. Márkus András plébános megkezdte integrálásukat. 1999. október 15. óta romaiskola működik a központban. - A Caritas házi betegápoló és szociális gondozó központjainak feladatai: házi szak- és segédápolás, háztartási és szociális vonatkozású adminisztratív segítségnyújtás, önkéntes segítők felkészítése és tevékenységük megszervezése. Nagyenyeden és Déván 1997-ben alakultak meg a szakápoló központok, Székelyudvarhelyen és Szecselevárosban 1998 decemberében, Marosvásárhelyen és Szászrégenben pedig 1999 decemberében. Az öt éve működő székelyudvarhelyi Szent Lukács Egészségügyi Központ keretében három alaptevékenység zajlik: szakrendelések, gyógyszerkiosztó központ és művégtag-gyártás és -javítás. - 1999-ben kilenc árvíz sújtotta területen 851 családnak nyújtottak segítséget. - A Caritas működését három forrás biztosítja: a külföldi támogatók, a gyulafehérvári főegyházmegye híveinek adományai és a Caritas tulajdonában lévő három gazdasági egység. A Caritas tulajdonában lévő gazdasági egységek: a Com-Carlia és a Csíksomlyó Tours korlátolt felelősségű társaságok Csíksomlyón, valamint a gyergyószentmiklósi Fraternitas Kft. /Tízéves a gyulafehérvári főegyházmegyei Caritas-szervezet. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

2000. május 24.

Máj. 18-20-a között zajlottak a Kolozsvári Katolikus Millenniumi Napok. Pap Leonárd atya kiemelte: "Előttünk a nagy polihisztor Kájoni János és méltó követőjének, a kincses városban is igen jól ismert s e falak között dolgozó Trefán Leonárd tartományfőnöknek, a Szent Bonaventúra Kiadó és Nyomda alapítójának példája, akik kiemelkedő munkásságuk során nagy hangsúlyt fektettek a népnevelésre is. Legyenek az itt elhangzó - művészi műsorral egybekötött - előadások tisztelgések emlékük előtt." Dr. Czirják Árpád érseki helynök elismeréssel emlékezett a szerzetesrendekre, köztük a ferencesekre, akiknek kétségbevonhatatlan szerepük volt Erdély mindenkori történelmében. A jelenlevőknek bemutatták a Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány napokban megválasztott új vezetőségét, nevezetesen Fr. Pál Leó provinciálist és helyettesét, Fr. Bakos Damjánt. Eddig mindketten a dési kolostorban működtek. Fr. Benedek Domokos leköszönő ferences provinciai elöljáró a "Szerzetesrendek szerepe Erdélyben a reformációig" címmel, majd dr. Csucsuja István történészprofesszor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia tanszéke dékán-helyettese a szerzetesek reformáció utáni korszakáról tartott előadást. Befejezésként színvonalas zenei műsor következett. A Báthory István Líceumban dr. Gábor Csilla adjunktus Pázmány Péter: "A szóllásnak módgyát úgy ejteném..." címmel tartott tudományos előadást. A Kolozsvárról elszármazott, Magyarországon élő dr. Török János történészprofesszor Az erdélyi magyar katolicizmus múltja és jelene címen tartotta meg előadását. - Kolozsvárnak 11 római katolikus temploma van, itt él 14 fölszentelt pap, több mint 20 000 önmagát katolikusnak valló hívő, pár száz főiskolás, római katolikus fakultás van az egyetemen, katolikus sajtó működik, katolikus ifjúsági lelkészség teljesít szolgálatot, az egyetlen római katolikus nyomda is itt létezik. /Fodor György: "Ha világosságot gyújtanak, nem teszik véka alá" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

2000. május 28.

A napokban tartotta a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány káptalanját a csíksomlyói kolostorban, melyen dr. Harmath Károly páter, a jugoszláviai Szent Ciril és Metód provincia tagja elnökölt generális delegátusa minőségben. A káptalani küldöttek ismét átgondolták az erdélyi rendtartomány ferences hivatását és a társadalomban betöltött szerepét. P. Benedek Domokos leköszönő tartományfőnök ismertette a provincia általános és anyagi helyzetét. A káptalan megválasztotta a rendtartomány új vezetőségét a következő három évre. Provinciális Fr. Pál Leó OFM lett. Gyergyószárhegyen született 1962. június 17-én. Tizenegy éve szentelték pappá. A római Szent Antal Pápai Egyetemen nyert magiszteri képzést. Jelenleg dési házfőnök. Tartományfőnök-helyettesnek Fr. Bakos Damjánt /eddig dési plébános és börtönlelkész/, definitornak Fr. Böjte Csabát és Fr. Böjte Mihályt (Déva), Fr. Bakó Pált (Marosvásárhely) és Fr. Sandu Piót (Máriaradna) választották. /Fodor György: Új vezetőség a ferenceseknél. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 28./

2000. május 28.

A napokban tartotta a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány káptalanját a csíksomlyói kolostorban, melyen dr. Harmath Károly páter, a jugoszláviai Szent Ciril és Metód provincia tagja elnökölt generális delegátusa minőségben. A káptalani küldöttek ismét átgondolták az erdélyi rendtartomány ferences hivatását és a társadalomban betöltött szerepét. P. Benedek Domokos leköszönő tartományfőnök ismertette a provincia általános és anyagi helyzetét. A káptalan megválasztotta a rendtartomány új vezetőségét a következő három évre. Provinciális Fr. Pál Leó OFM lett. Gyergyószárhegyen született 1962. június 17-én. Tizenegy éve szentelték pappá. A római Szent Antal Pápai Egyetemen nyert magiszteri képzést. Jelenleg dési házfőnök. Tartományfőnök-helyettesnek Fr. Bakos Damjánt /eddig dési plébános és börtönlelkész/, definitornak Fr. Böjte Csabát és Fr. Böjte Mihályt (Déva), Fr. Bakó Pált (Marosvásárhely) és Fr. Sandu Piót (Máriaradna) választották. /Fodor György: Új vezetőség a ferenceseknél. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 28./

2000. június 10.

Jún. 10-e a ballagás napja. Kolozs megye öt városában - Kolozsváron, Bánffyhunyadon, Désen, Szamosújváron és Tordán - 531 magyar maturandus sorakozik fel az iskolák udvarán. Elsöprő többségük elméleti és reál szakon végzett, az egyedüli iskola, ahol szaklíceumtól búcsúznak a ballagók, az az Elektrotechnikai Líceum. /Szabó Csaba: Ma ballagási ünnepségek Kolozsvár-szerte. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

2000. június 26.

Volt egyszer egy Dés címen Singer Zoltán szerkesztésében, Tel Avivban magyarul, angolul és héberül megjelent kötet címe fejezhetné ki a leghűebben azt, ami az egykor Erdély-szerte egyik legerősebb közösségből, a dési zsidóságból megmaradt. Jún. 25-én Désen megemlékeztek a helyi zsinagóga 90 éves működésére, Paneth Jákov Élimelech rabbi hivatalba lépésének 70. évfordulójára, egyúttal a zsinagógával szemben levő Deportáltak Emlékművén egy, a náci haláltáborok túlélői kiszabadulásának 55. évfordulójára készült emléktáblát lelepleztek. Az ünnepséget Farkas József, a dési zsidó hitközség elnöke nyitotta meg, majd a holokauszt hat dési túlélője gyújtott gyertyát a fasiszta tömeggyilkosságok hatmillió zsidó áldozatának emlékére. Farkas József elmondta, hogy 1944 tavaszán Désen 4318, Szamosújváron 913 zsidó élt. (Jelenleg Désen alig húsz, Szamosújváron pedig egyetlen zsidó maradt.) A dési zsidóságot Auschwitzba szállították és elpusztították őket. Dr. Kallós Miklós, a kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke méltatta az egykor erőteljes dési zsidóság neves képviselőit. Romániában körülbelül tizenkétezer zsidó él. Az ünnepségen a Halmos Katalin vezette kolozsvári Talmud Tora kórus adott elő jiddis és héber nyelvű énekeket. /Salamon Márton-László: Emlékünnepséget tartott a hajdani Szolnok-Doboka vármegye székhelyének zsidósága. Volt egyszer egy Dés... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2000. július 29.

Sorin Frunzaverde védelmi miniszter Désre látogatott. Kíséretében volt Mircea Chelaru tábornok, vezérkari főnök, Gheorghe Bucse tábornok, a légierő vezérkari főnöke, Mihail Popescu tábornok, a gyalogság vezérkari főnöke. Frunzaverde elmondta: két nap alatt meglátogatta a kolozsvári, szamosfalvi és dési egységeket. Megállapította, hogy a fizetések idejében való folyósításával gondok vannak, ezek a gondok országos jellegűek. A miniszter bejelentette, hogy megkezdődött a hadsereg átszervezése. Megváltoztatják az elnevezéseket. Aug. 1-jétől például a IV. Erdélyi Hadsereg hivatalosan IV. Hadtest lesz. Hamarosan felszámolnak az országban 19 egységet, 23-at pedig átszerveznek. A IV: Hadtest keretében kevés lesz az elbocsátás, itt a létszám megmarad. /Folytatódik a hadsereg gyökeres átalakítása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

2000. augusztus 12.

Aug. 11-re virradó éjjel betörtek Dés főtéri református templomába. Hasonló bűntény áldozata lett ugyanazon az éjszakán a szomszédos korzárvári református és görög katolikus templom is. Mindenütt csak a pénzt vitték el, szétszórtak minden elmozdíthatót, de rongálás nem történt. A dési templom legutóbb márc. 15-én esett hasonló rablás áldozatául, amikor a főajtót kívülről felfeszítették. /Lukács Éva: Betörés dési és kozárvári templomokba. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

2000. augusztus 12.

Aug. 1-7. között Balassagyarmaton rendezték meg Gyarmat nevű városok, és azok testvérvárosainak találkozóját, továbbá ekkor történt a millenniumi zászló átadása, amelyet Dávid Ibolya igazságügyi miniszter hozott a városnak. Balassagyarmat két testvérvárosának /Dés és Ostrolenka/ küldöttsége is megjelent. A vendégek találkoztak az önkormányzatok képviselőivel is. A települések vetélkedőjén a désiek elnyerték a hatalmas serleget. /Lukács Éva: A Gyarmat városok találkozóján. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

2000. augusztus 12.

Aug. 1-7. között Balassagyarmaton rendezték meg Gyarmat nevű városok, és azok testvérvárosainak találkozóját, továbbá ekkor történt a millenniumi zászló átadása, amelyet Dávid Ibolya igazságügyi miniszter hozott a városnak. Balassagyarmat két testvérvárosának /Dés és Ostrolenka/ küldöttsége is megjelent. A vendégek találkoztak az önkormányzatok képviselőivel is. A települések vetélkedőjén a désiek elnyerték a hatalmas serleget. /Lukács Éva: A Gyarmat városok találkozóján. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

2000. augusztus 25.

Falutalálkozót rendeztek eddig a Beszterce-Naszód megyében Óradnán, Nagysajón, Szeszármán, Magyarnemegyen, Tacson, Mezőveresegyházán, Rettegen, Magyardécsén. Aug. 19-én Cegőtelkén rendezték meg a már hagyományossá vált falutalálkozót, egybekötve Vörösmarty Mihály mellszobra alapkőletételével és a Cserhalom emlékműnél tartott millenniumi megemlékezéssel. Előadást tartott Beder Tibor a Julianus Alapítvány elnöke, majd Balogh Réka, a dési kisebbségi hivatal munkatársa Vörösmarty és a történelem címmel. Koszorúzott az RMDSZ megyei szervezete, a Cserhalom Egyesület és a helyi egyházközség. Zászlós menet indult a Cserhalom emlékműhöz, beszédet mondott Székely Pál, az egyesület elnöke. /Kresz Béla: Cserhalom és Vörösmarty. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 271-281




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998