udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 48 találat lapozás: 1-30 | 31-48
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2006. augusztus 8.

– A színházi évad szünetel, az élet azonban nem állt meg a temesvári magyar teátrumban: folyik a társulatépítés, a közönségszervezés, az új idény előkészítése – tájékoztatott Szász Enikő, a Csiky Gergely Állami Színház igazgatója. Az a terve, hogy minden városnegyedben fellép a társulat egy-egy kis előadással. Mátray László színművész vállalta egy vidám jelenetekből álló előadás összeállítását. Nemcsak Temesváron, hanem a megyében is terveznek kiszállásokat, az elképzelés szerint egy-egy térség központjába (például Lugosra, Nagyszentmiklósra, Dettára) várják majd a környékbeli színházkedvelőket. Szász Enikő szerint Arad, Déva, Petrozsény Vajdahunyad stb. magyar színháza is kíván lenni a Csiky Gergely társulata. /(pataky): A régió magyar színháza kíván lenni a Csiky Gergely. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./

2006. október 7.

A dél-belgiumi Tournai-ben rendezték meg szeptember végén és október elején a XXIII. Nemzetközi Folklórfesztivált, amelyen a magyar népviseletet és néptáncot a Temes megyei végvári Csűrdöngölő és a dettai Búzavirág táncosai a magyarcsanádi (Magyarország) hagyományőrző csoporttal közösen jelenítették meg. A meghívást a Szeged Táncegyüttes vezetőjének, a bánsági magyar néptánc-mozgalom felélesztésében elvitathatatlan érdemeket szerző Nagy Albertnek köszönhette a három együttes. /Meghódították Belgiumot a bánsági néptáncosok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

2006. október 14.

Az RMDSZ zsombolyai szervezete az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendez október 15-én. Levetítik Mészáros Márta A temetetlen halott című, Nagy Imréről készült filmjét. A rendezvény része a Temesvári Magyar Nőszövetség által A vidéki művelődési élet fellendítése című projektnek, melynek keretében Lugoson, Nagyszentmiklóson, Dettán, Igazfalván, Végváron, Szapáryfalván, Újszentesen, Óteleken és Újmosnicán is levetítik majd a filmet. /P. L. Zs.: ’56-os megemlékezés Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

2007. március 16.

Dettától Gyertyámosig, Lugostól Zsombolyáig Temes megyében is megemlékeztek a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 159. évfordulójáról. Temesváron szokás szerint több helyszínen is koszorúztak. A Győrödi úti 1848-as obeliszknél a gyárvárosiak, a Magyar Nyugdíjasok Klubjának tagjai, az RMDSZ-esek és az 1-es számú általános iskola magyar tagozatos diákjai a tanáraikkal. Beszédet mondott Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök és Gazda István, az Új Ezredév Református Egyházközség lelkésze. Alacsony részvétel jellemezte Szabadfalun (Freidorf) a Petőfi-emlékműnél tartott ünnepséget, amely hagyományosan a Temes megyei RMDSZ március 15-i főrendezvénye. Eljött egy makói csoport, amelynek a tagjai a Nyugati Jelenben olvasták az esemény előzetesét. Halász Ferenc mondott beszédet. Fellépett a Bartók- és az Új Ezredév-énekkar, továbbá a Bokréta hagyományőrző csoport citerás együttese. /(pataky): Az eszmék nem vesztettek aktualitásukból. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

2007. április 24.

Dettán hét gyermek jár a magyar szórványiskolába, köztük vegyes házasságból származó, magyarul gyengén tudó gyerekek is. Az V–XII. osztályokból huszonhaton járnak fakultatív magyar órára, Gyéren pedig harmincnégyen. Gyérig hetente megteszi Borsos Éva tanárnő a huszonkét kilométert, felkéredzkedik egy-egy arra haladó autóra. Nem ő az első, akinek rámegy a családi élete a kétlakiságra, a távolságra. Hogyan is lehetne tartósan megosztva, kétfelé élni, hétfőtől szombatig Dettán, szolgálati lakásban, és csak hét végén hazautazni a családhoz. Tanítványai szeretete naponta megtermi számára az örömet és az elégtételt. /Mint a fűszál... = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 24./

2007. június 26.

Aki részt vett Temes megyében Dézsánfalva ünnepén, nehezen tudja elhinni, hogy kiöregedő, sőt kihalóban lévő közösség lakja a települést. Öt autóbusz, negyven-ötven személygépkocsi zsúfolódott a római katolikus templom és a frissen tatarozott kultúrotthon előtti téren. Rokonok, barátok, ismerősök borultak egymás nyakába. Túry László nagyprépost pappá szentelésének ötvenedik évfordulója megünneplésére jöttek haza az elszármazottak Németországtól Resicáig, a temesvári, dettai, csáki stb. települések katolikus hívei. Dézsánfalva valamikor négyszáz lelket számláló közösségét már csak nyolc-tíz idős család képviseli, azok többsége is csonka. Dézsánfalva az egyedüli bánsági kis falu, amely két papot /Túry Lászlót és Kóbor Györgyöt/ adott az egyház szolgálatára. A szentmisét követően Kóbor György, a csáki Caritas igazgatója terített asztalhoz hívta meg az ünneplő sokadalmat. /Sipos János: Ötven aranyló búzakalász. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

2007. július 9.

Július 7-én Temesváron a Temes megyei egyesített magyar néptánccsoportok fellépése méltán aratott sikert. A két-három ezernyi néző vastapsa fogadta a félórás műsort, mely az idei Szívek Fesztiváljának csúcsteljesítménye volt. Ritka alkalom százkilencven táncost látni színpadon úgy, hogy egységes koreográfiához igazítsa lépéseit. Csaknem egyhetes kemény próba előzte meg a sikeres fellépést a fáradhatatlan Berci bácsi (Nagy Albert), a Szeged Táncegyüttes vezetője irányításával. Az ő személyes érdeme a magyar néptánc újraélesztése Temes megyében. A nyolc éve elkezdett munka gyümölcse beérett. Valamennyi fellépő együttes – a végvári Csűrdöngölő, a Kiscsűrdöngölő és Szederinda, a lugosi Gyöngyvirág, a dettai Búzavirág, a temesvári Eszterlánc, a mezőtelegdi (Bihar megye) Pacsirta, a csanádi Marosvár és a szegedi együttes bárhol tud sikeresen szerepelni. A végvári Csűrdöngölő például, néhány nappal ezelőtt érkeztek haza Törökországból. Nagy Albert emlékezett, véletlen találkozásnak köszönhető a későbbi együttműködés. Szoboszlai-Gáspár Istvánnal, Végvár akkori lelkipásztorával találkozott, aki megkérte őt a végvári együttes megszervezésére. Havonta egyszer átjött több napra Szegedről. Újabb jelentkezők csatlakoztak, később három-négy oktatót is hoznia kellett, hogy a szaporodó együttesekkel foglalkozhassanak. Pár év alatt szinte a semmiből sorra megszülettek a profi szinten táncoló csapatok, a szülők és a pedagógusok áldozatos munkájára alapozva. Táncruhákat vásároltak, varrtak, hímeztek, előteremtették az utazási költségeket, tánctáborokat szerveztek. /Sipos János: Fergeteges siker a Szívek Fesztiválján. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

2007. augusztus 31.

Temes megye 14 településének 16 iskolájában folyik magyar nyelvű oktatás (is). Önálló magyar tannyelvűnek három nevezhető: az ötvösdi elemi, az óteleki nyolcosztályos, valamint a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum, amelyben első osztálytól az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak az iskolaköteles magyar gyerekek Kiss Ferenc tanfelügyelő szerint optimizmusra ad okot, hogy nem rosszabbodik a helyzet. “Ahol az elmúlt tanévben volt magyar elsős, ott idén is lesz,– mondta Kiss Ferenc, a kisebbségi oktatáson belül a magyar nyelvűért felelős tanfelügyelő. – Elsőbe egy gyerek is beiratkozhat, legfeljebb szimultán osztály lesz, összevonva egy másik évfolyammal. ” Nem túl rózsás a helyzet, aminek az okai demográfiai, társadalompolitikai és szociális kérdésekben keresendők. Önálló magyar első osztály a múlt tanévben Temesváron a Bartókban, az 1-es és a 26-os számú iskolák, valamint Lugoson az 5-ös és a végvári általános iskola tagozatán volt, és úgy néz ki, hogy most is lesz. A már említett iskolákon kívül a következő településeken/intézetekben folyik oktatás magyar nyelven: Szapáryfalván, Pusztakeresztúron, Nagycsanádon, Nagybodófalván, Dettán, Zsombolyán (elemi), Újszentesen, Igazfalván, Nagyszentmiklóson (általános). Átlagosan ezer körüli Temes megyében a magyarul tanulók száma (a múlt tanévben 1051-en voltak), aminek majdnem a fele 1–4. osztályos. /Pataky Lehel Zsolt: Temes. Fenntartható állapot. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

2007. október 12.

Schiff Júlia Németországban élő írót szoros szálak fűzik ehhez a vidékhez, a Temes megyei Dettán született, évtizedekig Temesváron élt, legújabb kötete, a Világtalan táj (az Alma Mater Alapítvány és Wieser Tibor Alap támogatásával jelent meg Aradon) elbeszéléseket tartalmaz. Valamennyi írás önéletrajzi ihletésű, s a látszólag mozaikkockákból összeálló történet végül is életregénnyé teljesedik. Az egyéni dráma – a megszenvedett, üldözésekkel, kirekesztéssel megroncsolt élet – kollektív drámává mélyül, sok olvasó szülei, nagyszülei sorsában, emlékezéseiben találkozott mindezzel. Az első fejezet a Baragán, a román Szibéria erőszakosan odatelepített “lakóinak” életét és a túlélésért való küzdelmét írja le. A hontalanok erőltetett menetében vonul a család, a tudós apa, a törékeny, úri életmódhoz szokott anya, a fiútestvér, és a legkisebbik, a még gyermeklány. Ez a novellalánc a szerző Bogáncsos táj c. regényében (Mentor Könyvkiadó, 2006) teljesedik ki. A szerző megérezte, hogy a sorstragédiát meg kell írnia, át kell adnia a jövendő nemzedéknek. /Pongrácz P. Mária: Kötéltánc a mélységek fölött. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./

2007. október 15.

Temesvár egykoron többnyire munkások lakta negyedében, a Gyárvárosban emelkedik a Millenniumi templom, a katolikus magyarság vallási gyújtópontja. Alapkövét a magyar honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából helyezték el, védőszentje a Magyarok Nagyasszonya, főoltárán Szent István és Szent László király, valamint Szent Imre herceg szobra látható. A templom felszentelésének évfordulója mindig kiemelkedő ünnep, amelyre a távolabbi vidékekről és a határon túlról is eljönnek a hívek. A régi hagyományt követve az idei templombúcsút is október hónap második vasárnapján, 14-én tartották. Dr. Diósi Dávid plébános meghívására az ünnepi szentmisét Oláh Zoltán, a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola rektora celebrálta, aki tizenkét teológiai hallgató kíséretében érkezett a városba. A búcsú alkalmából kolozsvári és osztrák vendégeket is fogadott a gyárvárosi plébánia. A templomban zajló nemzetközi orgonafesztivál keretében a szentmisén a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Zenepedagógia Tanszékének kórusa Geréd Erzsébet bécsi karmester vezetésével több zeneművet szólaltatta meg. A templom előtti téren a temesvári Eszterlánc és a dettai Búzavirág néptáncegyüttes kedveskedett rövid programmal az egybegyűlteknek. /Sipos Enikő: Búcsú a Millenniumi templomban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

2008. március 17.

A március 15-i emlékrendezvények sora Gyertyámoson kezdődött, a temetőben álló honvédemlékmű megkoszorúzásával. A megviselt obeliszk helyén 2002-ben sikerült emlékművet állítaniuk. Innen Zsombolyára tartott a küldöttség, a Petőfi-szobornál emlékeztek. Temesváron a megemlékezések Eftimie Murgu szobrának megkoszorúzásával kezdődtek, majd a Klapka György-emléktáblánál folytatódtak. Itt megjelentek a Nemzeti Liberális Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt képviselői is. Szabadfalun Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök a Szórvány Alapítványnak mondott köszönetet a Petőfi-emlékmű helyrehozásáért. A magyar történelmi egyházak képviselői után a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet nevében Ilonczai Zsolt elnök mondott beszédet. Újszentesen a református templomban ökumenikus istentisztelettel emlékeztek meg ’48-ról, utána megkoszorúzták a templomkertben álló Petőfi-emlékművet. Dettán az RMDSZ a városházára hívta a megemlékezőket, Lugoson a megemlékezés hagyományosan az esti fáklyás felvonulással zárult. /Pataky Lehel Zsolt: Kampányévben több a figyelmesség. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

2008. március 27.

Kétszeresen tisztelgett a dettai városvezetőség Büchl Teréznek, a település néhai jeles személyiségének, a szegény sorsúak jótevőjének emléke előtt: post mortem díszpolgárrá avatta, és március 26-án emléktáblát állított abban az utcában, amely egykoron az ő jóvoltából épülhetett fel, és amely 1964-ig a Büchl Teréz sor nevet viselte. Büchl Teréz 1845-ben született, előkelő családból származott. 1920-ban, halálos ágyán meghagyta fiának, hogy földjükből 38 házhelynyi területet adományozzanak a szegényeknek, ha azok vállalják, hogy öt éven belül házat építenek ott, és tíz évig nem adják el a telket. Ennek állít emléket a felavatott – román nyelvű – tábla. A kitüntetést és az emléktábla-állítást a dettai RMDSZ-szervezet kezdeményezte. /Pataky Lehel Zsolt: Emléktábla a dettai szegények jótevőjének. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./

2008. június 3.

„A legnagyobb pozitívum kétségkívül a temesvári választási siker – nyilatkozta Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök – a leadott szavazatok 5,1%-ával az RMDSZ-nek négyéves szünet után sikerült visszajuttatnia képviselőit a megyeszékhely önkormányzatába. Az RMDSZ listán két képviselő jutott be a városi tanácsba: az első helyről Szabó Ferenc tanító, a Bokréta hagyományőrző csoport vezetője, a második helyről a választási egyezség szerint a szerb érdekvédelmi szervezet képviselője. Újszentesen Szilágyi Géza RMDSZ-es polgármestert újraválasztották és sikerült a hat tanácsost is megőrizni. Nem ismétlődött meg a „zsombolyai csoda”, Kaba Gábor polgármesternek ezúttal nem sikerült az első körben nyernie és a kilenc RMDSZ tanácsos helyett csupán hatan kerültek be a helyi önkormányzatba. Pozitív eredmény született Nagybodófalván (3 RMDSZ-tanácsos 1 helyett), Újváron (6 tanácsos 4 helyett), Igazfalván (3 tanácsos), Csanádon és Csenén, ahol sikerült egy-egy tanácsost bejuttatni a helyi képviselői testületbe. Végváron megmaradt a 4 tanácsos, Dettán a 2, Pusztakeresztúron és Torontálkeresztesen 1-1, Szapáryfalván és Újmosnicán akár kettő is lehet, de még nincs végeredmény. Nagyszentmiklóson és Temesrékáson ismét kudarcot vallott az RMDSZ, akárcsak 4 évvel ezelőtt. /Pataki Zoltán: Képviselő a temesvári önkormányzatban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

2008. augusztus 23.

A temesvári Szórvány Alapítvány idén kilencedik alkalommal szervezte meg hagyományos Szent István napi rendezvényét Buziásfürdőn. Az augusztus 22-én megtartott szakmai tanácskozás központi témája ezúttal a helyi történelmi-művészeti értékek védelme volt. Dr. Bodó Barna alapítványi elnök a temesvári, lugosi, dettai, buziási és nagycsanádi, honismerettel is foglalkozó civil szervezet mintegy 20 képviselőjét hívta meg a találkozóra, amelynek bevezető előadása során arra hívta fel a figyelmet: a feladat nemcsak helyi magyar értékeink megtartása, hanem a köztudatba való bevitele, népszerűsítése is. Virginás-Tar Judit és Erdei Ildikó bemutatták Temes megye kulturális térképét, valamint a megye történelmét és földrajzát magyar nyelven bemutató kiadványt, amelyek egy Phare projekt keretén belül jelentek meg és oktatási segédeszközként használják őket. Vicze Károly helytörténész a Bánság magyar emlékhelyei című készülő kötetét ismertette. A tanácskozás résztvevői ezután elzarándokoltak Trefort Ágoston XIX. századi magyar kultuszminiszter buziási szobrához, ahol Fazakas Csaba református esperes mondott beszédet Szent-István napja alkalmából. A szakmai tanácskozás a bánsági emlékhelyek gondozására kidolgozott program bemutatásával folytatódott. /Pataki Zoltán: Buziásfürdő. Szent István-napi tanácskozás és koszorúzás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./

2008. augusztus 25.

A hagyományos Szent István Napok keretében „Helyi történénelmi–művészeti értékeink védelme” című szakmai tanácskozásra invitálta augusztus 22-én Buziásfürdőre a bánsági magyar civil szervezetek képviselőit a Szórvány Alapítvány. Dr. Bodó Barna elnök, Erdei Ildikó és munkatársaik bemutatták az alapítvány honismereti stratégiáját és eddigi eredményeit a Temes megyei magyar közösség értékeinek, emlékhelyeinek, kiemelkedő személyiségeinek feltérképezése területén. A tanácskozás során a résztvevők elemezték a hivatalosan nyilvántartott emlékhelyek, műemlék épületek jegyzékét: a 333 tételt magába foglaló listán alig szerepel néhány magyar vonatkozású történelmi emlékhely. Dr. Bodó Barna arra hívta fel a figyelmet, hogy a Piarista Líceum épület–együttes azért kerülhetett fel a hivatalos műemlék–listára, mert Szász Enikő elnök kezdeményezésére a Temesvári Magyar Nőszövetség 6–7 évig tartó szívós munkával beemelte a köztudatba. – Hihetetlenül sok értékünk van, ezeket mind be kell emelni a közös értékek tárházába, amit csak összefogással lehet elérni. Nem egy civil szervezet fogja végigvinni ezt a feladatot, hanem a megye területén működő valamennyi magyar civil szervezet, kezdve Csanádtól Nagyszentmiklóson át, folytatva Zsombolyával, Végvárral, Dettával, Újszentessel, Igazfalvával, Bodófalvával, Szapáryfalvával, el egészen Lugosig és Temesvárig, nyilatkozta dr. Bodó Barna. A Szórvány támogatást nyújtana a magyar civil szervezeteknek abban, hogy megkeressék azokat a helyi értékeket, amelyeknek képviselete állandósíthatja a tevékenységüket. A Szórvány Alapítvány 7–8 éve módszeresen foglalkozik helytörténettel és honismerettel, könyveket, kiadványokat jelentetett meg erről a témáról, létrehozta a Bolyai János emlékszobát. /Pataki Zoltán: Szórvány Alapítvány – Értékmentő civil összefogás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 25./

2008. november 8.

November 8-án Böcskei László általános helynök megáldja a dettai plébániához tartozó partosi templomot, amelyet Lokodi Attila dettai plébános irányításával nemrégiben felújítottak. /Megáldják a partosi templomot. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

2009. június 12.

Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke elégedett az EP-választások eredményével, az 5,72% jobb, mint 2007-ben és az őszi parlamenti választásokon elért arány. „Temesváron 8,61%-ot ért el az RMDSZ, ami véleményem szerint a legjobb arány a rendszerváltás óta” – mondta Halász Ferenc. Az RMDSZ nyolc településen (Bálinc, Detta, Fény, Nagybodófalva, Nagykastély, Óbesenyő, Ótelek, Törökszákos) számszerűen is több szavazatot kapott, mint a tavaly novemberi parlamenti választásokon. /Pataki Zoltán: Jó választási eredmény, minimális befektetéssel. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

2009. október 5.

A gazdasági helyzet rányomja a bélyegét a városok lélekszámának alakulására. Arad megye lakossága számának csökkenését figyelve, az elmúlt tíz év legnagyobb zuhanása az ezredforduló és 2002 között volt. Ekkor két év leforgása alatt a népesség 12 941 fővel zsugorodott: 2000-ben még 476 373 fő volt a lakosság száma, 2002-ben viszont már csak 463 432. Enyhültek a nyugatra való utazási feltételek, és egy újabb hullám vándorolt ki szerencsét próbálni, de nem csak Arad megyéből, hanem az ország többi régiójából is. 2002-őt követően jelentősen lassult a népesség csökkenése Arad megye lakossága jelenleg 457 306 fő. 2000-ben Arad város lakossága még 183 928 volt, két évvel később viszont 172 759, jelenleg pedig a lakosok száma 166 003 fő. A megyében vannak olyan városok, községek, ahol a lakosság száma, ha csekély mértékben is, de növekedett. Ilyen például Pécska, Tőzmiske, Nagyzerénd vagy Zimándújfalu. Csökken viszont a megye legfiatalabb magyar községének, Kisiratosnak a lakossága: 2005-ben még 1749-en éltek itt, jelenleg pedig 1650 a népesség száma. 2002-ben Arad lakosai közül 22 479 személy volt magyar. Pécskán 4238-an, Pankotán 604-en, Iratoson 1301-en, Fazekasvarsándon 645-en, Nagyzerénden 1347-en, s Arad megyében összesen 49 568-an vallották magukat hivatalosan is magyarnak. Temes megye városaiban többé-kevésbé stabilizálódott a lakosság, A megyeszékhelynek, Temesvárnak 2000-ben 317 660 lakosa volt, 2006-ra a város lélekszáma 303 224-re csökkent, majd lassú növekedésnek indult, 2009 elejére 311 586 főre emelkedett Temesvár lélekszáma. A tíz Temes megyei város közül Zsombolya az egyetlen, ahol 2002 óta folyamatosan növekszik a lakosság: 2002-ben 11 113, idén januárban 11 804 volt az állandó zsombolyai lakhellyel rendelkező személyek száma. A környékbeli falvakról sokan beköltöztek Zsombolyára, ahová sok befektető jött. Nagyszentmiklóson, a megye nyugati csücskében nagyjából stabil, 13 300-13 200 a lélekszám, a megye gazdaságilag valamivel elmaradottabb keleti vidékein viszont enyhén csökkenő tendenciát mutat a lélekszám Lugoson, Facsádon, Buziásfürdőn egyaránt. Gátalján 2005-ben 6142, 2009 elején 6151 volt a lélekszám, tehát alig változik, Dettán valamelyest csökkent 6655-ről (2005) 6547-re (2009). A Temesvár vonzáskörzetéhez tartozó Temesrékason nőtt a lakosok száma 8220-ról (2005) 8402-re (2009). A Temesvárral gyakorlatilag összenőtt Újszentes községet a megyeszékhely “hálószobájának” is nevezik, hiszen a tehetősebb városiak ezrével építettek házakat a község határában. A legutóbbi népszámláláskor 2700 újszentesi lakost tartottak nyilván, 2009-re ez a lélekszám Szilágyi Géza polgármester szerint meghaladja a hatezret! Hunyad megye lakossága folyamatosan csökken. A 2002-es népszámlálás 487 115 lakost regisztrált, 2009. január elsején a megye lakossága 466 586 fő volt. A városi lakosság gyorsabb ütemben csökkent, mint a falusi. 70 449 lakossal továbbra is Vajdahunyad a megye legnépesebb települése. Déván 66 664 személy élt január elsején, Petrozsényban pedig 43 197. Lupény a negyedik 29 281 lakossal, Vulkán az ötödik 28 478-al, Szászvároson pedig 21 471 személy élt az év elején. A magyarság száma és aránya csökkent Hunyad megyében: míg 1992-ben 33 849 magyart regisztráltak, ami az akkori lakosság 6,2%-t jelentette, tíz évvel később csak 25 321-t találtak a népszámlálók, ami a lakosság 5,2%-t tette ki. Az RMDSZ jelenleg olyan 4,8%-os aránnyal számol, ami 22 000 embert jelentene. /Irházi János, Pataki Zoltán, Chirmiciu András: A lakosság száma. Mint a gyertyaszál. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./


lapozás: 1-30 | 31-48




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998