udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 899 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 871-899
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. július folyamán

Nagy késéssel jelent meg a Kriza János Néprajzi Társaság Értesítője. A címlapon 1994/1 szerepel, a belső oldalon viszont 1993/2-es olvasható. Az 1993-as néprajzi rendezvényekről készült beszámolókat tartalmazza a kis füzet. 1993. máj. 14-16-a között Székelyudvarhelyen tartották a társaság Növény és kultúra témájú vándorgyűlését, júl. 21-31-e között a szilágysági Szér faluban volt a néprajzi gyűjtőtábor, okt. 14-18-a között Illyefalva volt a házigazdája a magyar néprajzszakos hallgatók II. Nemzetközi Konferenciájának, A változó falu Közép-Kelet-Európában címmel. A néptánckutatók nov. 27-én gyűltek össze Sepsiszentgyörgyön, dec. 18-án rendezték meg Szatmárnémetiben a második Betlehemes Találkozót. Az 1994-es tervezett vándorgyűlések: Kalotaszeg tudománytörténeti helye, a legújabb kutatási eredmények bemutatása /Kolozsvár, máj. 27-29./; Asszonyélet és hagyományőrzés /Déva, okt. 1-2./; Betlehemes fesztivál és ülésszak /Szatmárnémeti, dec. 2-4./ /Kriza János Néprajzi Társaság Értesítője (Kolozsvár), 1994/1.

1994. augusztus 5.

Kilencedik napja tart az olténiai és erdélyi bányászok bérsztrájkja, egyrészt az olténiai szénmedence központjában, Tirgu-Jiuban és a dévai bányaközpontban. Aug. 3-án Tirgu Jiuba érkezett az iparügyi miniszter és azonnal tárgyalni kezdett. A sztrájkolók 50 %-os béremelési követelését 25 %-kal fogadták el. Aug. 4-én több tucat éhségsztrájkoló szakszervezeti vezetőt kórházba kellett vinni. /Új Magyarország, aug. 5./

1994. augusztus folyamán

A Hunyad megyei RMDSZ és EMKE közös közleményben tiltakozott Dávid Ferenc emléktáblájának meggyalázása miatt. Az unitárius egyház alapítójának a dévai várban elhelyezett emléktáblának magyar nyelvű feliratát letörték. A felháborító cselekedetről jún. 20-án szereztek tudomást, akkor írásban értesítették a megyei tanácsot, a rendőrséget és a sajtót. A jún. 23-án kelt tiltakozást a Hunyad megyei RMDSZ elnöke, Borbély Márton és az EMKE megyei elnöke, Scheiber István írta alá. /Hunyadvármegye (Déva), aug. - I. évf. 6. sz./

1994. szeptember 9.

Az Európai Unió PHARE programja keretében 21 millió ECU segítséget kap Románia, hogy korszerűsítse a román-magyar és román-jugoszláv határ felé vezető útjainak egy részét. Karen Fogg asszony, az Európai Unió bukaresti irodájának vezetője és Aurel Novac közelkedési miniszter által szept. 9-én aláírt megállapodás értelmében a Szászsebestől Déván, Aradon át Nagylakig, illetve Aradtól Temesváron át Temesmóráig korszerűsítik ebből a hitelből az úthálózatot. További 43 millió ECU térítéssmentes segélyt biztosítanak a határállomások korszerűsítésére. A felsorolásban Bors, Nagylak, Giurgiu és Calafat szerepel. /Népszabadság, szept. 10./

1994. szeptember folyamán

Az RMDSZ és a Corvin Magazin Bt. közreműködésével a szórvány részére négy lap indult: Hunyad Megyei Hírmondó. Az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének lapja /Déva/, Krassó-Szörényi Hírmondó. Az RMDSZ Krassó-Szörényi szervezetének lapja /Resicabánya/, Nagy-Küküllői Hírmondó. Az RMDSZ Nagy-Küküllő menti szervezeteinek lapja /Medgyes/, Nagyszebeni Hírmondó. Az RMDSZ Nagyszebeni szervezetének lapja /Nagyszeben/.

1994. szeptember folyamán

Déván a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumnak jelenleg közel 60 lakója van. Böjte Csaba ferences szerzetesnek komoly erőfeszítésébe került az általa vezetett kollégium 1993-ban történt beindítása. /Hunyadvármegye (Déva), szept. - I. évf. 7. sz./ A Kriza János Néprajzi Társaság következő vándorgyűlését Déván tartja Az asszony-élet és hagyományőrzés címmel. Közel húsz előadást fognak tartani hazai és külföldi szakemberek. /Hunyadvármegye (Déva), szept. - I. évf. 7. sz./

1994. december 17.

Dec. 17-én az EMKE Déván értelmiségi tanácskozást tartott. Scheiber István tanár, a Hunyad megyei EMKE elnöke Déváról, a 725 éves településről, majd Jánky László, az EMKE dévai elnöke a civil társadalom megjelenési formáiról tartott előadást. /Hunyadvármegye (Déva), 1995. jan./

1994. december 17.

Dec. 17-én az EMKE Déván értelmiségi tanácskozást tartott. Scheiber István tanár, a Hunyad megyei EMKE elnöke Déváról, a 725 éves településről, majd Jánky László, az EMKE dévai elnöke a civil társadalom megjelenési formáiról tartott előadást. /Hunyadvármegye (Déva), 1995. jan./

1996. január 4.

A dévai Corvin Magazin Bt. Déván Hunyad Vármegye, Medgyesen Nagyküküllő, Resicán Délnyugat, Nagyszebenben Nagyszeben és Vidéke címmel ad ki folyóiratot. Az előállítás költségeit a magyarországi Pro Professione Alapítvánnyal együtt fedezik. Maguk az újságok a dévai Xpress Kft segítségével a szintén dévai Grapho Tipex nyomdában készülnek. A költségeket viselők és az ellenszolgáltatás nélkül szerkesztésre vállalkozók célja: a dél-erdélyi szórványmagyarság kezébe anyanyelvű sajtót juttatni. A lapokban az egyetemes magyar hagyományokat fölelevenítő írások kapnak helyet, emellett irodalmunk legszebb alkotásai. /Kósa László: Ellenszolgáltatás nélkül. = Magyar Nemzet, jan. 4./

1996. január 4.

A dévai Corvin Magazin Bt. Déván Hunyad Vármegye, Medgyesen Nagyküküllő, Resicán Délnyugat, Nagyszebenben Nagyszeben és Vidéke címmel ad ki folyóiratot. Az előállítás költségeit a magyarországi Pro Professione Alapítvánnyal együtt fedezik. Maguk az újságok a dévai Xpress Kft segítségével a szintén dévai Grapho Tipex nyomdában készülnek. A költségeket viselők és az ellenszolgáltatás nélkül szerkesztésre vállalkozók célja: a dél-erdélyi szórványmagyarság kezébe anyanyelvű sajtót juttatni. A lapokban az egyetemes magyar hagyományokat fölelevenítő írások kapnak helyet, emellett irodalmunk legszebb alkotásai. /Kósa László: Ellenszolgáltatás nélkül. = Magyar Nemzet, jan. 4./

1996. február 27.

Kisebbség a kisebbségben: szórványsors, írta Beke György. A Mezőségen, Fogaras, Nagyszeben, Déva, Gyulafehérvár környékén magyar csonkafalvak százai vannak. Az író példának a mezőségi Somkeréket hozta. Temploma műemlék. Első formájában 1227-1233 között épült. 1661-ben tiszta magyar település volt. Az 1721 után ismétlődő tatár betörések áldozatait az akkor már állandósult román betelepülések pótolták. Még igen sokáig a felerésznyi magyarság a somkeréki gazdasági és művelődési élet meghatározó tényezője. 1790-ben magyar iskola létesült. Trianon után a román főhatalom elkobozta a helyi iskolát. Somkerék magyarságának ekkor még mindig volt annyi ereje, hogy önálló református magyar iskolát emelt gyermekeinek. Somkerék lakossága az 1992-es népszámlálás szerint 1043 fő volt. Ebből 738 román, 264 magyar, 27 cigány, 12 ukrán, 1 szerb és 1 "más nemzetiségű". 1945 után évtizedekig fennállott a népiskola, kisebb magyar tagozattal. Aztán az is megszűnt. Ez az egész Mezőségre jellemző állapot. Somkeréken a helyi református lelkészt a felbőszített falusiak el akarták űzni, mert magyar óvodát merészelt létesíteni! "Trianon maga tűzte napirendre az anyaország felelősségét a magyar szórványokért. Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján, a Délvidéken, mindenütt a szórványok jellemzik a magyar kisebbséget." jegyezte meg Beke György. Az utóbbi esztendőkben az anyaország igyekszik támaszává lenni a kisebbségi magyarságnak, ezeken belül a szórványoknak. Az erdélyi szórványokkal való foglalkozást a Csíkszeredában alakult Julianus Alapítvány akarja felvállalni, élén Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelőjével. Beder gyalogszerrel jutott el az egyik nyári vakációján - Anatólia déli szegélyére, hogy ott egy négyszázötven esztendős "magyar falut", Madzsarköjbét meglátogassa. Az ott lakók nem tudnak már magyarul, de az egykor elhurcoltak leszármazottai őrzik magyar eredetük tudatát. Beder Tibort főtanfelügyelő visszaállította a magyar iskolákat - ami Marosvásárhelyen nem sikerült -, a minisztérium örökös rosszallása dacára, de eddig még leváltani nem sikerült. Jó küzdőtársa a Julianus Alapítvány vezetésében Gergely István csíksomlyói plébános. Melléjük sorakozott fel Hargita megye igen sok felelősséget érző értelmisége. A Julianus Alapítvány minden második esztendőben Csíkszeredában megrendezi a Lármafa-találkozókat. Szórványokból csapatostól jönnek "magányos magyarok", akiket székely családok látnak vendégül. Esztendőnként száz erdélyi magyar gyermeket "utaztatnak" Magyarországra. Gyermektalálkozókat rendeznek, ezeket Fodor Sándor kitűnő erdélyi író Csipike nevű mesehőséről nevezték el. - Majdnem minden tájnak van olyan magyar emléke, amely az öntudat forrása lehetne. Elsőnek egy Beszterce-Naszód megyei kicsi faluban, Vicén szobrot állítottak (Bodó Levente alkotását) II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek. A Julianus Alapítvány évente díjat oszt ki. 1995-ben két "iskolaalapító" is részesült a kitüntetésben. Sebestyén Ottó zernyesti katolikus plébános magyar iskolát állított fel újra a Brassó megyei kicsiny magyar szórványban. Deáky András az 1950-ben Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön három évtizede harcol a magyar iskoláért. Díjat kapott a mezőségi szórványok krónikása, Kövesdi Kis Ferenc nyugalmazott marosvásárhelyi tanár. /Beke György: Julianus a szórványokban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

1996. augusztus 15.

Mátyás József /sz. 1930, Csíkszentmárton/ Déván működő festőművész tekintélyes gyűjteményt adott munkáiból szülőfalujának, ebből állandó kiállítás nyílt az egykori csekefalvi falumúzeumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

1996. augusztus 17.

A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ második országos értekezletét aug. 17-én tartotta, Déván. Ez alkalommal az ország tíz megyéjéből érkeztek küldöttek, nem voltak sokan. Elfogadták a párt alapszabályzatát és megválasztották a vezetőséget. Kiss Kálmán pártelnök magyarul elmondott beszédét Firczák Gheorghe első alelnök fordította románra. Az anyanyelvi oktatást szorgalmazzák, de ezt "depolitizálni" kell. Molnár Kovács István, a párt főtitkára olvasta fel az alapszabályt, melyet több helyen módosítottak, így törölték a párt etnikai jellegére utaló bizonyos előírásokat. Az RMSZDP szociálliberális középpárt, határozták meg. Gál Oszkár keményen elítélte Buchwald Péternek a kolozsvári értekezletükön való fölszólalását és a felelősségre vonását szorgalmazta. Az értekezleten megerősítették a vezetőket: Kiss Kálmán pártelnök, Molnár Kovács István főtitkár, Firczák Gheorghe első alelnök, Bolyai Gáspár, dr. Molnár Attila, Gál Ferenc Oszkár, Király László alelnökök, a három új alelnök: Száva József, Ábrán József és Harkó Antal. A pártot be akarják jegyeztetni és indulni akarnak a választáson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

1996. augusztus 15.

Mátyás József /sz. 1930, Csíkszentmárton/ Déván működő festőművész tekintélyes gyűjteményt adott munkáiból szülőfalujának, ebből állandó kiállítás nyílt az egykori csekefalvi falumúzeumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

1996. augusztus 17.

A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ második országos értekezletét aug. 17-én tartotta, Déván. Ez alkalommal az ország tíz megyéjéből érkeztek küldöttek, nem voltak sokan. Elfogadták a párt alapszabályzatát és megválasztották a vezetőséget. Kiss Kálmán pártelnök magyarul elmondott beszédét Firczák Gheorghe első alelnök fordította románra. Az anyanyelvi oktatást szorgalmazzák, de ezt "depolitizálni" kell. Molnár Kovács István, a párt főtitkára olvasta fel az alapszabályt, melyet több helyen módosítottak, így törölték a párt etnikai jellegére utaló bizonyos előírásokat. Az RMSZDP szociálliberális középpárt, határozták meg. Gál Oszkár keményen elítélte Buchwald Péternek a kolozsvári értekezletükön való fölszólalását és a felelősségre vonását szorgalmazta. Az értekezleten megerősítették a vezetőket: Kiss Kálmán pártelnök, Molnár Kovács István főtitkár, Firczák Gheorghe első alelnök, Bolyai Gáspár, dr. Molnár Attila, Gál Ferenc Oszkár, Király László alelnökök, a három új alelnök: Száva József, Ábrán József és Harkó Antal. A pártot be akarják jegyeztetni és indulni akarnak a választáson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

1996. október 6.

Okt. 6-án Frunda György szenátor Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető alelnök társaságában folytatta választási kampányát Hunyad megyében. A megyeszékhelyen, Déván lakossági fórumot tartottak, ahol Frunda György előadta választási programját, majd bemutatták Hunyad megye RMDSZ-képviselő- és szenátorjelöltjeit. Frunda György három nyelven /magyarul, románul és cigányul/ köszöntötte a jelenlévőket. Miért indít az RMDSZ államelnök-jelöltet? "Azért, hogy ismertessük programunkat. Azért indulok, hogy megpróbáljam lerombolni a magyarellenes kitöréseket. Mi párhuzamos jogokat kérünk." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

1996. október 15.

Frunda Györgyöt okt. 13-án, kampányútja során, Gyulafehérváron magyarellenes röpcédulák fogadták. Másnap, okt. 14-én Déván Naghi Gheorghe vállalkozó sajtótájékoztatóján a gyulafehérvárival megegyező, magyarellenes röplapokat osztogatott az újságíróknak. /Röpcék Déván is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

1996. október 15.

Déván 1993 szeptemberében nyílt meg a Magyarok Nagyasszonya Kollégium 23 kisdiákkal, hogy segítse a szórvány magyar nyelvű oktatását. Az 1994-95-ös tanévben már 60, jelenleg 111 tanuló lakik a kollégiumban, továbbá négy bentlakó óvodásuk is van, a kollégium 22 felnőttet foglalkoztak, főleg tanárokat. Az intézet vezetője, Böjte Csaba ferences szerzetes elmondta, hogy a létszám folyamatosan nő szegény családok gyermekeivel. 1994-ben megnyílt a cigányóvoda is az egyik barakk egyik szobájában, ahol Kosztándi Teréz óvónő foglalkozik az óvodásokkal. 1996. szept. 20-tól pedig városi katolikus óvoda működik a kollégiumnak otthont adó kolostorépület közelében. /Schuller Mária: Hunyad megye. Csepp a tengerben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

1996. október 16.

Déván, a Magyarok Nagyasszonya kolostorban, okt. 16-án szoboravatás zajlott, ekkor avatták fel Balázs István alkotását, a tíz méter magas, a Szűzanyát, a Szentlelket és a keresztet jelképező emlékművet. /Szoboravatás a kolostorban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

1996. november 6.

1994 augusztusában alakult meg Vajdahunyadon a Hunyadi János Humanitárius Társaság, elnökük, Schmidt Alfréd ismertette tevékenységüket. A vajdahunyadi szórványban élő magyarok kulturális egyesülete, ökumenikus magyar óvodát tartanak fenn. Könyvtárukban 3400 könyv sorakozik. Öregek otthonát, magyar házat szeretnének létrehozni. Gyűjtést rendeztek a dévai várban található Dávid Ferenc emléktábla helyreállítására, avatása nov. 9-én lesz. Orvosi tanácsadó testületet is működtetnek. Tavaly és idén is megrendezték a Vajdahunyadi Kultúrnapokat. Gyűjtöttek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tatarozási munkálataik fedezésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Tervezik a magyar ház létesítését, továbbá időszakos kiadványok megjelentetését. Segítséget kapnak az EMKÉ-től és az RMDSZ-től. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./

1996. november 7.

Az elmúlt években ismeretlenek összetörték a dévai várban a Dávid Ferenc emlékét őrző márványtáblát, megrongálták a cella ajtaját. Az unitárius egyház helyreállíttatta az ajtót, Kelemen Géza dévai kőfaragó háromnyelvű /magyar, román, angol/ márványtáblát készített, amelyet nov. 9-én avatnak fel a dévai várban. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

1996. november 13.

Déván a ferencesek 1773-tól iskolát működtettek a kolostorban 1948-ig, az államosításig. 1992-ben két ferences szerzetest helyeztek Dévára, Böjte Mihályt és Csabát, aki elkezdték a romos kolostor javítását. Elhatározták, hogy kollégiumot hoznak létre, a szórványmagyarság gyermekeinek iskoláztatására. 1993-ban indult az első csoport, jelenleg négy osztály működik. Az 1993-ban megalakult Szent Ferenc Alapítvány vette pártfogásba az intézményt. Létrehozták a Magyarok Nagyasszonya Magániskolát és Kollégiumot. Osztálytermek, kollégiumi szobák, könyvtár, konyha és ebédlő van a kollégiumban. A tanítás után négy nevelő foglalkozik a gyermekekkel. Egyre több a jelentkező az iskolába, ezért tervezik az épület bővítését és a közelben lakásokat szeretnének vásárolni, hogy a nagyobb gyermekek egy-egy nevelővel kiköltözhessenek. /Kelemen Judit Gabriella: Távoli fészke a szeretetnek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 13./ Ugyanerről: 2015. sz. jegyzet.

1996. november 15.

Marosvásárhelyen másodszor /idén nov. 7-9-e között/ megrendezte a Magyar Könyves Céh a Nemzetközi Könyvkiállítást. Összesen 29 kiadó vett részt a kiállításon, román nyelvű kiadók is. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója elmondta, hogy városában mindig nagy becsülete volt a könyvnek, Csíkszereda az első az országban az egy főre eső könyvvásárlás szempontjából. A tavalyi könyvvásárra mintegy 20 ezren jöttek el, idén hétezren voltak kíváncsiak a kiállításra, akik 50 millió lejért vásároltak könyvet. A csíkszeredai Corvina-Kájoni Kiadó Orbán János Dénes és György Attila köteteit mutatta be, olvasható Lokodi Imre tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A könyvkiállításon a következő romániai magyar kiadók vettek részt: Kriterion /Bukarest/, Kolozsvárról: Polis, Komp-Press, Tinivár, Csíkszeredáról: Pallas-Akadémia, Corvina, Pro Print, Hunga-Libri román-magyar vegyescég, Marosvásárhelyről: Mentor, Impress, Procardia, Janus /a budapesti Balassi Kiadó leányvállalata, Sepsiszentgyörgyről: Bon-Ami, Déváról: Corvin Magazin, továbbá a Lyra. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8., Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./ Nem jelzik, melyik városban van a Lyra Kiadó.

1996. november 18.

A nagyenyedi Bethlen Kollégium egyik osztálya Bethlen Gábor marosillyei szülőházát látogatta meg, hazafele Déva váránál jártak, megtekintették az éppen akkor helyreállított Dávid Ferenc-emléktáblát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

1996. november 26.

Szabó Szende, a Duna Televízió Baráti Körének kézdivásárhelyi vezetője elmondta, hogy első alkalommal szervezték meg Fortyogófürdőn nov. 24-29-e között a Duna Televízió tudósítótanfolyamát. A 45 résztvevő zömében erdélyi, de vannak köztük újvidékiek, ungváriak és beregszásziak is. Romániából a kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi, marosvásárhelyi, csíkszeredai, dévai, kolozsvári, nagyváradi, és bukaresti televízióstúdiók tudósítói képviseltetik magukat. A rendezvény házigazdája a helyi baráti kör. A költségek kétharmadát ők, egyharmadát a Duna Televízió állja. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./

1996. december 18.

Emlékérmet, oklevelet és 200 ezer forint jutalmat kaptak a Kisebbségi Díj kitüntetettjei. A díjakat dec. 18-án Horn Gyula miniszterelnök adta át. A határon túli magyar kitüntetettek között volt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/, az újvidéki Forum Kiadó, a drávaszögi magyar közösség, kassai Thália Színház együttese, a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja /Csíkszereda/, Böjte Csaba ferences szerzetes /Déva/, a Szent Ferenc Alapítvány alapító elnöke és Rudolf Chmel irodalomtörténész, volt nagykövet. Kaptak mások is Kisebbségi Díjat, így az Erdélyből áttelepült Bodor Pál, a Népszabadság publicistája, Csepeli György szociológus, az ELTE Szociológiai Intézetének tanszékvezető tanára, Glatz Ferenc történész, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Heltai Péter televíziós szakember és Schöpflin György londoni politológus professzor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20., Új Magyarország, dec. 19./

1998. április 2.

Ápr. 1-2-án rendezték meg Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal és a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében Az egyházak szerepe a kisebbségi közösségek szellemi és gazdasági építésében címmel a II. kárpát-medencei egyházi konferenciát. Az előző konferencián, 1997-ben általános jelleggel tekintették át az egyházak közösségépítő szerepét, hozzájárulásukat az anyanyelv, a magyarságtudat, a közösségi összetartás megőrzéséhez. A mostanin is a magyarországi egyházak, valamint a határon túli magyarság egyházi képviselői vettek részt: római katolikusok, reformátusok, evangélikusok, unitáriusok, görög katolikusok, baptisták. Magyarországon kívül nyolc országból érkeztek a résztvevők: Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából, Jugoszláviából, Horvátországból, Szlovéniából, Ausztriából és Németországból. A tanácskozást Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök nyitotta meg, Tempfli József /Nagyvárad/ katolikus püspök az "aratók felelősségéről", Gulácsy Lajos /Munkács/ református püspök a kárpátaljai magyarok nehéz helyzetérről beszélt. A párbeszédre való készséget hangsúlyozta Tabajdi Csaba államtitkár, kiemelte, hogy "pótolhatatlan szerepe van az egyházaknak a nemzeti kisebbségek építésében". Az EU-integrációról elmondta: "úgy kell integrálódni, hogy ne távolodjunk el a határon túli kisebbségektől". Csiha Kálmán /Kolozsvár/ református püspök emlékeztetett: a kommunizmus időszakában a templomok képezték az egyetlen helyet az igazi magyar közösségek számára, majd felhívta figyelmet arra, hogy az egyházak nem kapták vissza elvett ingatlanaikat. Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános a helybeli segítséggel felépült iskoláról beszélt, amely 105 gyermeknek biztosít magyar tanulási lehetőséget, Zsidó János /Dunaszerdahely/ a 12 szlovákiai magyar egyházi iskoláról, Böjte Csaba ferences atya a szinte semmiből létrehozott, Déván működő iskolaközpontról, Fülöp G. Dénes /Marosvásárhely/ a helybeli népfőiskoláról, melynek 652 hallgatója van, Szabó Béla /Beregszász/ református lelkész és Majnek Antal /Munkács/ római katolikus püspök egyházaik nehézségeiről. A magyarság vészes fogyatkozására sem az anyaországban, sem Erdélyben nem számolnak igazán, fejtette ki Papp Géza /Kolozsvár/ református lelkész. Tabajdi Csaba zárszavában a konferenciát úgy jellemezte, hogy "hitbéli, emberi, nemzeti megerősítést adott mindannyiunknak". Az egyházi közösségeket nem lehet megkerülni, mondotta, "cselekvő, gondoskodó egyházra van szükség". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

1998. április 8.

Böjte Csaba ferences pap, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke Déván gyermekotthont alapított, jelenleg 130 gyermeket nevelnek. Hihetetlen nyomorból érkeznek hozzájuk a gyermekek, egyik az állomáson koldult, a másik szülei alkoholisták. A gyermekotthonban "kivirulnak a kicsinyek, akiket Krisztus nevében befogadunk" - írja Böjte Csaba. Szegény az ország, nincs munkahely. További gyermekvárosokat kell létrehozni Csíkban, Háromszéken. Ehhez kér segítséget, megadva a dévai alapítvány címét. /Böjte Csaba: Gyermekvárost alapítunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

1998. április 8.

Böjte Csaba ferences pap, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke Déván gyermekotthont alapított, jelenleg 130 gyermeket nevelnek. Hihetetlen nyomorból érkeznek hozzájuk a gyermekek, egyik az állomáson koldult, a másik szülei alkoholisták. A gyermekotthonban "kivirulnak a kicsinyek, akiket Krisztus nevében befogadunk" - írja Böjte Csaba. Szegény az ország, nincs munkahely. További gyermekvárosokat kell létrehozni Csíkban, Háromszéken. Ehhez kér segítséget, megadva a dévai alapítvány címét. /Böjte Csaba: Gyermekvárost alapítunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

1998. április 14.

Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnöke elmondta, hogy elődjüknek az 1990. február 8-án hivatalosan bejegyzett Független Magyar Pártot tekintik. Frunda György is képviselő-jelöltjük volt, aki azután megtagadta őket. 1992. május 2-án tartották első kongresszusukat, akkor döntöttek a névmódosítás mellett. 1993-ban, közvetlenül az RMDSZ brassói kongresszusa előtt, szakítottak az RMDSZ-szel. Szerintük ugyanis megszűnt az RMDSZ-en belül a pluralizmus. Kiss Kálmán elmondta, hogy 1996. augusztus 17-én Déván tartott országos konferenciájukon úgy döntöttek, hogy eleget tesznek a választási törvény követelményeinek /minimum 15 megyében legkevesebb tízezer tag/. "A romániai magyar pártok közül ez csupán nekünk sikerült." Népszerűségüket bizonyítja, hogy az 1996-os választáson a rájuk adott szavazatok száma bejegyzett tagjainak háromszorosa volt. Pártjuk a román liberális pártok szövetségéhez, a Szabadelvű Koalícióhoz akarnak csatlakozni, velük akarnak együttműködni. Gyakran elhangzik az a vád, hogy ez a párt idegen érdekek szolgálatába szegődött, csak a választások előtt hallat magáról, hogy megossza az RMDSZ egységes szavazóbázisát, vetette fel Szentgyörgyi László. Kiss Kálmán pártelnök alaptalan vádaskodásnak nevezte ezt. A romániai magyarság követeléseit a román hatalomtól kell kicsikarni, azért keresik ők a támaszt a román pártokban. Nem akarnak együttműködni az RMDSZ-szel, mert az egy szűk érdekcsoport kezében összpontosul. Csak egy olyan RMDSZ-szel tudnának együttműködni, amelyik "legfelsőbb konzultatív tanácsként működik". Kiss Kálmán bízik abban, hogy a következő választásokon parlamenti képviselethez jutnak. /Szentgyörgyi László: Interjú Kiss Kálmánnal, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./ A Független Magyar Párt zavaros társaság, jellemző rájuk a következő: Vincze János, a párt első vezetője elismerte, hogy a múltban a milícia hivatalos informátora volt. /Átvéve a kolozsvári Szabadságból. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. febr. 7./ Febr. 22-én a Független Magyar Párt minden tisztségétől megfosztotta Vincze Jánost. A pártot a jövőben vezetőtanács irányítja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. febr. 23./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 871-899




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998