udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 899 találat lapozás: 1-30 ... 811-840 | 841-870 | 871-899
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2008. november 24.

Miért kell nekünk szórvány-magyaroknak mások segítségére folyamodni, miért nem nyújtunk segítő-jobbot egymásnak. Hiszen nincs „felmentő sereg”: Magyarország egyre távolodik, az erdélyi tömbmagyarság pedig a szórvány sajnálatig jut el, mondta Szabó Csaba, aki kolozsvári létére évek óta a szórvány-kérdéssel foglalkozik. Szombatfalvi-Török Ferenccel, a nagyszebeni magyar polgári művelődési kör elnökével indította el a szórványtengely mozgalmat. A szórvány-közösségek kölcsönös megismerését felvállaló szórványtengely-műhely november 22-én a dévai Téglás Gábor Iskolában zajlott. A Szeben megyei Medgyesen a Báthory István Iskola számára a csökkenő diáklétszám jelent gondot: 10 év alatt a magyarul tanulók száma felére csökkent. Sőt, a környékbeli települések gyerekeit sem tudják meghódítani, mivel nincs iskolabusz. Nagyszebenben is gond a magyar diáklétszám. Nagyszebenben nem az elrománosodás, hanem az elnémetesedés jelenti a kihívást. Szeben megyében óvodától érettségiig összesen 362 diák tanul magyarul, míg német tagozaton 7500-an, s közülük minden negyedik magyar gyermek. Szombatfalvi-Török Ferenc kezdeményezésére aláírásokat gyűjtöttek, hogy vegyék rá a magát multikulturálisnak tituláló Szeben megyei Erzsébetváros (Dumbraveni) vezetőit, hogy nevezzenek el egy-egy utcát vagy teret a város kiemelkedő örmény, magyar, illetve német nemzetiségű személyiségeiről is. /Chirmiciu András: Szórványtengely Déván. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24/

2008. november 27.

November 17-én a dévai Szent Ferenc Alapítvány szerződéssel 49 évre átvette a Csíki Magánjavaktól a csíksomlyói árvaház épületét. Az új kollégiumot nyáron szeretné felszentelni Böjte Csaba. Nagyszabású jótékonysági koncertet rendeztek november 14-én a budapesti Papp László Sportarénában, ahol a somlyói árvaház felújításának költségeihez mintegy nyolcezer ember járult hozzá jegyvásárlással. ”Benne vagyok a csodában, szemem előtt zajlik ennek a szép intézménynek a születése, és mégis is olyan hihetetlen, döbbenetes, ahogy a jó Isten építi az Ő Országát: néhány őszinte, igaz dallam, egy koncertjegy, ezt megszorozva 7-8 ezer nagylelkű emberrel, és mindezt hozzáadva néhány igaz székely ember nagylelkűségéhez, akik nem pénzért adják ki ezt a csodaszép fekvésű csíksomlyói ingatlant vállalkozóknak, hanem őseink döntését tiszteletben tartva ingyen átengedik a bajban lévő gyermekeknek. És ennyi ember összefogásából megszülethet egy épület, melyben 120 fiatal otthonra talál. Minden tanévben 120 székely fiatal a csíksomlyói Szűzanya lábánál nevelkedhet, válhat becsületes, tisztességes, jóravaló emberré” – olvasható Böjte Csaba vallomása a magnificat. ro honlapon. A somlyói kollégiumban a Szent Ferenc Alapítvány rendszerében élő középiskolás és egyetemista fiatalokat szeretné elhelyezni Csaba testvér. /Takács Éva: Csíkszereda. Szerződést kötöttek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./

2008. december 2.

Megkoszorúzta az RMDSZ Hunyad megyei és dévai szervezete a nemrég elhunyt Eőry Lázár László tiszteletbeli megyei RMDSZ elnök sírját. Hiányzik körünkből Eőry László, aki alapító tagja és első elnöke volt a megyei RMDSZ szervezetnek. Élete, munkája példaértékű számunkra – fogalmazott a dévai RMDSZ választmány nevében Pogocsán Ferdinánd, a helyi szervezet elnöke. /Gáspár-Barra Réka: Koszorúzás Déván. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

2008. december 4.

December 3-án Déván a Hunyad Megyei Könyvtár munkatársai szakmai megbeszélést folytattak a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár vezetőivel. A két intézmény közötti kapcsolat idén nyáron kezdődött, amikor a szombathelyiek meghívták a dévaiakat az ott megrendezett országos könyvtárosi vándorgyűlésre. Olyan nyitottságot tapasztaltak magyar vendéglátóik részéről, melyet mindképp viszonozni akartak – mondta Gabriela Marcu, a Hunyad Megyei Könyvtár igazgatója. Vas és Hunyad megye már jónéhány éve testvérmegyei kapcsolatot ápol. A jövőben interneten lebonyolítható közös programokat terveznek a két megye, illetve a két nemzet irodalmának kölcsönös megismertetésére. A szombathelyi könyvtár vezetői meglátogatták a dévai Téglás Gábor Iskolacsoportot és a Szent Ferenc Alapítványt is. A szombathelyiek megígérték: igyekeznek szakmai segítséget nyújtani a többnyire adományokból összegyűlt többezer kötetes iskola könyvállomány feldolgozásához. /Gáspár-Barra Réka: Szombathelyi könyvtárosok Déván. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

2008. december 10.

December 8-án Déván a ferences templomban több száz hívő fogadta a Hunyad megyei zarándokútra érkező csíksomlyói Szűz Máriát. Pontosabban a közel 500 éves kegyszobor hű másolatát, amellyel a pünkösdi búcsúk alkalmával az utóbbi években találkozhatnak a csíksomlyói nyeregben a hívők. A kegyszobor Hunyad megyei zarándoklatát a dél-erdélyi egyházközségekben tevékenykedő ferencrendi szerzetesek szervezték. Az egyházmegye ezer éves fennállására emlékeztek s jövőre ünnepelik a ferences rend 800 éves évfordulóját is. Az eredeti csíksomlyói kegyszobor a XVI. század elején készült reneszánsz stílusban, hársfából. Alkotója ismeretlen, de a feltételezések szerint ferences testvérek keze nyomát őrzi. A napba öltözött asszonyt ábrázoló kegyszobor 2,27 méter magas. A századok folyamán a kegyszobrot sok százezer zarándok kereste fel, gyógyulásért, lelki békéért esdekelve. A kegyszobor másolata a kilencvenes évek derekán készült el, székely mesterember keze nyomán. Első zarándokútja a dél-erdélyi szórványba vezetett. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad megyébe érkezett a csíksomlyói Szűz Mária. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 10./

2008. december 15.

Arad és Szeben megyéből is beneveztek idén a dévai Téglás Gábor Iskolacsoportban immár hagyományos Adventi koszorú versmondó versenyre. Kásler Izabella dévai magyar szakos tanárnő fiatal kolleganőivel karöltve évről évre részt vállal az Adventi koszorú megszervezésében. A verseny évekkel ezelőtt indult, amikor még önálló magyar iskola sem volt Déván és hol a Magyar ház, hol a Melite Gyülekezeti ház biztosított teret a pedagógusszövetség által kezdeményezett rendezvénynek. Pár éve az új iskola dísztermében zajlik a verseny. Idén három különdíjat is osztottak. /Gáspár-Barra Réka: Adventi koszorú hetedszer. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./

2008. december 30.

Bácsi 18 kilométerre fekszik Dévától. Mindennap bejárni a megyeszékhelyre azonban nem olyan egyszerű, főleg ha iskolás gyerekekről van szó. A Toma család mégis vállalja az áldozatot, s a dévai Téglás Gábor iskolába járatja két idősebb gyermekét. Emiatt a Szórványtengely mozgalom novemberi dévai összejövetelén a szórvány-őrség díjjal ismerte el a szórvány magyar oktatás megmentéséért tett erőfeszítéseiket. Négy gyermek van a családban, emellett az ágyhoz kötött apóst is ápolják. A közel 100 magyar lakost számláló, beolvadó-félben lévő Bácsiból ők az egyetlenek, akik magyar iskolába küldik gyermekeiket. /Chirmiciu András: A szórványmagyarság őrei. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

2009. január 6.

2008-ban első alkalommal szembesültek hetedikes diákok az egységes félévi dolgozatírással. A Hunyad megyei diákok eredményei rosszak. Nem produkáltak jobb eredményt a magyar diákok sem. A dévai Téglás Gábor iskolában a 33 hetedikesből a román félévi 11-nek nem sikerült /5-ös alatti osztályzatot kaptak/, a magyar valamivel jobban ment, itt összesen 6-on „bukták” el a félévit. A matematika a megyei átlagnál is szomorúbb eredményeket hozott. A Téglás hetedikeseinek kétharmada írt ötös alatti jegyet. A nyolcadikosok lényegesen jobb eredményt produkáltak megyei szinten és a Téglásban egyaránt. /Gáspár-Barra Réka: Egységes félévik. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2009. január 13.

Hány magyar él még Hunyad megyében? A legutóbbi – 2002-es – népszámlálás 25 ezer körüli számot mutatott ki. Azóta folyamatosan csökken a szórványmagyarok száma. A temetések száma meghaladja a születésekét, szinte valamennyi egyházközségben. Déván, Vajdahunyadon és környékükön lévő településen, néhány magyar faluban él a Hunyad megyei magyarság legjelentősebb része. A dévai belvárosi római katolikus egyházközösségben 4 esküvő, 13 keresztelő, 27 temetés volt 2008-ban, a dévai csángótelepi római katolikus egyházközösségben 25 esküvő, 22 keresztelő és 27 temetés, a dévai református gyülekezetben 5 keresztelő, 22 temetés, a dévai unitárius egyházközségben 2 temetés volt, keresztelő egy sem. A csernakeresztúri római katolikus egyházközségben 8 keresztelő és 14 temetés volt, a hozzátartozó Piskitelepen keresztelő nem volt, csak 6 temetés. A piskitelepi reformátusoknál 1 keresztelő, mellett csupán 2 temetés volt. Az ide tartozó Haró faluban a 2 temetésre 4 keresztelő jutott! Sajnos ez kivételnek számít. A vajdahunyadi római katolikusok 30 keresztelőt, és 33 temetést tartanak nyilván 2008-ban. A vajdahunyadi református egyházközösségben 5 keresztelő mellett 29 temetésre került sor, a vajdahunyadi unitárius egyházközségben csak 1 temetés volt. A rákosdi református egyházközségben: 2 keresztelő, 2 temetés. Az ide tartozó Hosdáton egyetlen keresztelőre 4 temetés jutott, Alpestesen, pedig 3 temetés volt. A megyén belüli szórványban sem jó a helyzet. A szászvárosi római katolikus egyházközségben 2 keresztelő, 2 temetés, a szászvárosi református egyházközségben 1 keresztelő, 3 temetés, az ide tartozó Lozsádon egyetlen temetés volt. A pusztakaláni római katolikusnál 2 keresztelő, 11 temetés, az egyházközséghez tartozó hátszegi katolikusoknál 2 keresztelő, 4 temetés, a hátszegi reformátusoknál az egyetlen keresztelőre 3 temetés jutott. A petrozsényi római katolikus egyházközösségben 24 keresztelőt, 47 temetést, a petrozsényi reformátusoknál 6 keresztelőt, 26 temetést, a petrozsényi unitáriusoknál 2 keresztelőt és 5 temetést regisztráltak. A petrillai reformátusoknál 1 keresztelő és 4 temetés volt. A vulkáni római katolikus egyházközösségben 18 keresztelő és 23 elhalálozás, a vulkáni reformátusoknál 3 keresztelés és csak 2 temetés volt. A lupényi római katolikusoknál 44 keresztelő és 42 temetés történt, a lupényi reformátusoknál 6 keresztelő és 16 temetés, a lupényi unitárius egyházközségben 1 keresztelő és 5 temetés volt. Hunyad megyében az elhunytak szinte kivétel nélkül magyarok, míg az esküvők gyakran vegyesek, s gyakran vegyes családokból származó, vagy magyarul egyáltalán nem beszélő szülők gyermekeit keresztelik. /Chirmiciu András: Tovább fogy a Hunyad megyei magyarság. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./

2009. február 10.

Örvendetesnek nevezte Kocsis Attila, a dévai Téglás Gábor iskola igazgatója a Winkler Gyula EP képviselő és Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármester által kezdeményezett Szórvány-Székelyföld összefogást, melynek első megbeszélésére a dévai Téglás Gábor Iskolában került sor. – Iskolánknak már jól működő kapcsolata alakult ki a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziummal, ahol idén két diákcsoportunk is megfordult, tavaly pedig a székelyföldi tanári kar népes csoportja látogatott el hozzánk – mondta Kocsis Attila, iskolaigazgató. Véleménye szerint a dévai diákok számára a székelyföldi kiruccanások legnagyobb élményét az jelentette, hogy bárhova fordultak, mindenütt magyar hangot hallottak. A csíki tanároknak viszont a Hunyad megyei látogatás a gazdag dél-erdélyi történelmi hagyatékkal való ismerkedést jelentette, illetve annak felismerését, hogy milyen komoly küzdelem folyik e vidéken a magyar értékek megőrzéséért. Antal Árpád javaslata szerint a dévai Téglás a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Kereskedelmi Iskolaközponttal léphetne testvériskolai kapcsolatra. Még tavasszal sor kerül a székelyföldi néptáncegyüttesek, színházak Hunyad és Fehér megyei vendégszereplésére. /Gáspár-Barra Réka: Újabb székely testvér a Téglásnak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./ Ha nagyon későre is, de a háromszéki önkormányzatok végre figyelni próbálnak az erdélyi magyar szórványra. Elképzeléseik szerint nem csak politikai, hanem művelődési, oktatási, civil szervezetek közötti együttműködésben gondolkodnak. Első lépésként Kovászna megye a Hunyad megyei magyarokkal szeretné szorosabbra fűzni a kapcsolatot, többek között a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont és a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Kereskedelmi Iskolaközpont vezetőivel. Vetési László református lelkész, szórványügyi szakértő már a kilencvenes évek második felében hangsúlyozta, a székelyföldi, tömbben élő magyaroknak figyelniük kellene szórványvidéki, sokszor nyelvi szempontból reménytelen helyzetben élő nemzettársaikra. Ezen a téren egy évtized alatt alig történt valami. Most azonban a szórványra figyelés komolyságában érdemes bízni. /Mózes László: Szemünk a szórványon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

2009. február 11.

Civil fórumot tartottak február 6-án a vajdahunyadi Magyar Házban, Winkler Gyula megyei RMDSZ-elnök, EU-parlamenti képviselő, a Corvin Savaria Társaság elnökének jelenlétében. A városban jelenleg hét bejegyzett, magyar civil szervezet működik, ezek közül a Magyar Házat a Corvin Savaria Társaság működteti. Megjelent a Hunyad megyei Hírmondó új sorozatának januári száma. A lapban szó esik a bukovinai székelyekről, a dévai művelődési életről a 20. század első felében, valamint helyi kulturális eseményekről. A hét végén Vajdahunyadon, Sztrigyszentgyörgyön, Déván és Csernakeresztúron (ahol a bukovinai székelyek leszármazottai élnek) a bátaszéki (Magyarország) Rudolf László bemutatja a bukovinai Józseffalváról írt monográfiáját. /Kun Árpád: Vajdahunyadi hírmorzsák. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2009. február 17.

Négy Hunyad megyei településen mutatta be a hét végén a bukoviani Józseffalváról írt családtörténeti könyvét, Rudolf László, aki a Bátaszékre telepedett bukovinai székelyek leszármazottjaként több mint másfél évtizede kutatja e népcsoport múltját, gyökereit: Bukovinai székely falvak I. (Józseffalva) Könyve egy átfogó családtörténeti sorozat első kötete, melyben közel ezer józseffalvi család leszármazottai találhatják meg őseiket. Rudolf László a családkönyvek köteteit folyamatosan szeretné megjelentetni 2014-ig. Ezekben elsősorban az ősbukovinai falvak lesznek, alapítási sorrendben: Fogadjisten, Istensegíts, Hadikfalva, Józseffalva és Andrásfalva. A szerző a kirajzásokat is nyomon követi, és igyekezett mindenhova eljutni ahova a bukovinai székelyek kitelepedtek és feldolgozni az anyakönyveket. Tehát folytatja majd az Alduna vidékével: Hertelendyfalva, Székelykeve, Sándoregyháza, ezek önálló kötetben lesznek, aztán az 1884-es gyoroki kirajzás, utána a Hunyad megyei telepítés: Déva, Vajdahunyad, Csernakeresztúr, Sztrígyszentgyörgy. /Gáspár-Barra Réka: Rudolf László könyvbemutatója. Családfák Bukovinától Brazíliáig. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

2009. február 23.

Harmadik erdélyi turnéját tartotta a Magyar Kanizsai Udvari Színház, Wass Albert műve alapján rendezett nagysikerű mesejátékával. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) által szervezett turné állomásai közt szerepelt több székelyföldi város, valamint Nagyvárad, Kolozsvár és Marosvásárhely is, de a közönség részéről a Gyimesben, Torockón illetve Déván tapasztalták a legnagyobb lelkesedést. Torockón, a falu apraja, nagyja eljött az előadásunkra. Déván többnyire gyermekekből verbuválódott a közönség. Hat nap alatt 11 előadást tartottak, mindenhol családoknál, lelkészeknél, kollégiumokban szálltak meg A turné során gyűlt adományokat az előadóművészek a Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonai számára ajánlották fel. /Gáspár-Barra Téka: Erdők meséje – a szórványban is. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./

2009. március 9.

Hauer Erich, nyugalmazott vajdahunyadi sebész-főorvost jelölték idén Hunyad megyéből az Ezüst-fenyő díjra. A marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartott átadási ünnepségen egészségi okokból nem lehetett jelen, az emlékplakettet és oklevelet otthonában vette át. Hauer Erich alapító tagja volt Vajdahunyadon az EMKÉ-nek, a Hunyadi János Humanitárius Társaságnak (HJHT), a Corvin Savaria Társaságnak, támogatta Déván a Segesvári Miklós Pál Egylet megalakulását, a Magyar Egészségügyi Társaság munkáját, a Hunyad és Fehér megyei szervezet megszervezését is elvállalta, és támogatta a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport tanárainak kezdeményezését, hogy létrehozzák a Hauer Erich Társaságot, 2003-ban meghalt fia emlékére. Jelenleg is a társaság elnöke. A legjobb eredményt elérő diáknak pedig Hauer Erich díjat osztanak egy kis anyagi juttatás kíséretében. Létrehozták a Vajdahunyadi Magyar Házat, amihez azután építettek egy újat. Orvosi rendelőt és magyar könyvtárat is alapítottak. Hauer Erich érdeme, hogy megalapították a Christiana nővérképzőt, ezzel Vajdahunyadon magyar tannyelvű asszisztensképzés indult. 1998-ban kezdték az első tanévet. Ebben nagy szerepet vállalt dr. Schmidt Alfréd kollegája is. Később elfogytak a diákok, leállt a magyar nyelvű képzés. Addig azonban 65 magyar gyermek anyanyelvén tanulta meg a szakmáját és elhelyezkedett az egészségügyben. /Gáspár-Barra Réka: „Nem sokat unatkoztam”. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./

2009. március 16.

Hunyad megyében a kilencvenes évek elején, aki ünnepelni akart mind elfért a dévai vármegyeház dísztermében. Ma viszont a megye számos településén számos templom, gyülekezeti ház, sőt a dévai Téglás Gábor Iskola tágas aulája is szűknek bizonyult március 15-e ünnepléséhez. Az évek folyamán megerősödött apró magyar közösségek ugyanis ezúttal mind ünnepelni akartak. Egységesen, együtt ünnepelt a Hunyad megyei magyarság. A közel tucatnyi helyszín mindegyikén színvonalas, méltóságteljes ünneplés folyt. Winkler Gyula, EP-képviselő több helyszínen is hangsúlyozta az egység gondolatát. Végre megtörtént az új erdélyi magyar összefogás és egyénként, közösségként tagjaivá váltunk az Európai Uniónak, fogalmazott. Ferenczi István, megyei RMDSZ alelnök a piski csata emlékére állított obeliszknél hangsúlyozta: az áldozatvállalalást ma sem kerülheti el az, akinek fontos az itthonmaradás, a közösség, a szabadság. Szászvároson, ahol a híres Kun kollégium árnyékában ma alig tucatnyi gyermeket sikerül összetoborozni a magyar elemibe, most ékes magyar nyelven előadott műsorral léptek fel, majd a Szent Ferenc Alapítvány nagyszalontai otthonában nevelkedő gyermekek adták elő a 91 éves, Szászvároson élő Bíró Antal atya historiásénekét, melyet tavaly írt a gyulafehérvári püspökség 1000 éves fennállásának alkalmából. Végül megkoszorúzták gróf Kuún Kocsárd, forradalmi főispán mellszobrát, a református templom előterében. Vajdahunyadon szintén a református templomban zajlott a megemlékezés, illetve az előtte felállított Petőfi szobornál. A legszínesebb ünnepség ezúttal is Déván volt, a Melite református gyülekezeti házban Deák Piroska magyar szakos tanárnő felelevenítette a márciusi ifjak emlékét. Az ünneplők a hagyományhoz híven a temetőbe vonultak, a szabadság hőseinek emlékére emelt obeliszkhez. A rendezvénysor a Téglás Gábor Iskolacsoportban folytatódott. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Ünneplés az összefogás jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

2009. március 30.

Dél-Erdély magyar tanintézményeinek iskolakönyvtárairól tanácskoztak március 28-án Szászmedgyesen a dévai, nagyenyedi, tordai, nagyszebeni és medgyesi magyar tanintézmények pedagógusai. A rendezvényre a Világhírnév internetes névsorolvasó és a Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület által szervezett Szórványtengelyek-műhely keretében került sor. A 16. Szórványtengelyek-műhely a könyvek és könyvtárak kérdésköre mentén épült fel. A rendezvény fénypontja a Szórványhűség-, illetve az Őrhely-díj átnyújtása volt. Az előbbit Balázs János, az RTV bukaresti munkatársa, az utóbbit a baromlaki elsőosztályos, Narita Elemér vehette át, akit nagy áldozatok árán járat magyar tagozatra román anyanyelvű édesapja. A 16 Szórványtengelyek-műhely kettős könyvbemutatónak is otthont adott: Mihály István, a Kolozsvári Rádió szerkesztőjének esszékötetét (A képernyő jótékony homálya) Völgyi Marcell, Szabó Csaba, a kolozsvári tévé szerkesztőjének új regényes nyomozását (Jó Sándor Margarétái) Páll Ferenc méltatta. Az újonnan született Világhírnév Kiadó újságíró-sorozatát (Fehér Holló) Ambrus Attila MÚRE-elnök értékelte. Szabó Csabának, a szórványtengely-mozgalom alapítójának meghívottjai most a szucsávai magyarság képviselői voltak. A rendezvénynek otthont adó szászmedgyesi RMDSZ nevében Balázs Béla megyei elnök kalauzolta a szórványtengelyek-műhely immár valóságos kisközösséggé összeforrott pedagógus-csapatát a város „téka-hangulatú” épületeiben. /Szászmedgyesen átadták a Szórványhűség és az Őrhely-díjakat. = Erdély.ma, márc. 30./

2009. március 31.

Idén is a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont biztosított teret a Corvin Kiadó által immár második alkalommal megrendezett Szuperversenynek. A rendezvény a kiadónál megjelenő gyermeklapok: a Kispajtás, Fürkésző és Szemfüles olvasótáborának szól, azaz 5-14 éves korosztálynak. – Összesen 27 csapatot érkezett Erdély minden csücskéből Árkostól Aradig és Szatmártól Brassóig. A versenyre érkezőket sok meglepetés várta. A házigazda Varga Károly, kiadóigazgató volt, szerkesztők, nyomdászok kalauzolták végig a gyerkőcöket a lapkészítés világában. Ezután színes helytörténeti ismertetés következett Schreiber István megyei EMKE elnök és Kun Gazda Gergely előadásában, akik Déva váráról, illetve a tövében húzódó Bethlen kastélyról meséltek a gyermekeknek. /Gáspár-Barra Réka: II. Szuperverseny. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./

2009. április 29.

Elvárjuk, hogy a szórványba felnövő fiatal magyar identitástudatú legyen, írta Czika Tihamér az Új Magyar Szó Manna.ro honlapján. Erdélyben nagyon sok olyan közösség van, amelyek közép-távon nem fognak megmaradni. A szórványközpontoknak (Válaszút, Déva, Kőhalom, stb.) nagy jelentőségük van. Van-e megoldás a magukat megtartani és megszervezni már nem képes szórványközösségek számára? Czika Tihamér szerint a Duna Tv üzenete „idegen a szórványban élő fiatalok számára”, jobb lenne, ha a fiatal az RTL Klub és TV 2, „számára élvezhető, emészthető műsorán” nőne fel. Czika Tihamér szerint a megoldás a magyar kereskedelmi média eljuttatása. Gyakran elhangzik: szórványban sok a vegyes házasság, az ezekben felnövő gyerekek meg legtöbbször románokká nőnek fel. Czika megállapította, soha senkin nem szabad számon kérni a párválasztását. Joga van-e a városi értelmiségnek a vidéki szórványközösségekben élőkre „erőszakolni” saját magyarságmegmentési mentalitását? – tette fel a kérdést. /Czika Tihamér: Magyar szocializálódás a szórványban. = Manna.ro. ápr. 28./

2009. április 30.

Simonyifalva szülöttje és alkotója Brittich Erzsébet költő, író, festő, grafikus és szobrász. A dévai magyarság számára a napokban nyílt alkalom személyes ismeretséget kötni a művésznővel, aki ex-libriseiből állított ki a Melite gyülekezeti házban. Isten kegyelméből élek, mondta, hiszen már rákos daganattal is műtötték. A szobrászatot Magyarországon tanulta meg, ahová meghívót kapott egy alkotótáborba. /Gáspár-Barra Réka: Beszélgetés Brittich Erzsébet irodalmár képzőművésszel. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./

2009. május 7.

A dévai Téglás Gábor Iskolaközpont volt az első állomása Gróf László oxfordi térképtörténész és Feiszt György szombathelyi történész-levéltáros ötödik erdélyi előadó-körútjának. A dévai diákok és pedagógusaik ezúttal Erdély és Magyarország címereinek története, jelképrendszere mellett Oxford városával ismerkedhettek. /Gáspár-Barra Réka: Oxfordi séta és magyar címertan. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./

2009. május 9.

Május 7-én Kisiratoson várta a község vezetősége és lakossága a Mezőkovácsházáról érkező feltámadási jelvényt, amelyet 40 ember hozott Bakos István polgármesterrel az élen. Az érkezők és a fogadók, nemzeti viseletbe öltözött lányok felvezetésével, zsoltárokat énekelve végigvonultak a főutcán, majd betértek a májusi ájtatosságra, illetve a jelvény fogadására hívekkel megtelt templomba. Bircsik Csaba, egy mezőkovácsházi civilszervezet elnöke a feltámadási jelvényt átadta Almási Vince kisiratosi polgármesternek. Beszédeikben a magyarság összetartozását jelképező feltámadási jelvényből kiindulva a két település között kialakult igen jó kapcsolatokat ecsetelték. Miután a kisratosiak rákötötték a maguk szalagját a jelvényre, Zilahy András plébános áldást mondott a résztvevőkre. Másnap a kisiratosiak egy kisbusszal indultak útnak a feltámadási jelvénnyel, a kürtösi, zsúfolásig megtelt katolikus templomban tartottak rövid stációt, majd Aradra, a Mosóczy-telepi katolikus templomhoz érkeztek. Kalapis Damján plébános köszöntötte az érkezőket, majd együtt fohászkodtak. Almási Vince, a kisiratosiak nevében a Zamárdiból, illetve Tihanyból elindult két feltámadási jelvény szimbolikus jelentőségéről beszélt, amelyek különböző irányba haladva átölelik a Kárpát-medence magyarságát. Farkas Viktória felolvasta a Mosóczy-telepiek szalagjának a szövegét, azt rákötötte a jelvényre. A jelvényszállító csoport megállt még a gyoroki, majd a lippai katolikus templomoknál, délután a dévai Szent Ferenc Alapítvány kápolnájában megtartott ünnepélyes szertartáson a jelvényt átadta a vendéglátóknak, akik Gyulafehérvár érintésével hordozzák azt tovább Csíksomlyó felé. /Balta János: Arad megyében a feltámadási jelvény. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./

2009. május 21.

A határon túli magyar közösségek támogatási rendszere, a státusztörvény nem lezárt téma. Ezeket mind tovább fogják gondolni, a magyarországi pártok között is egyre erősödik a konszenzus ilyen vonatkozásban – nyugtatta meg a Hunyad megyei magyar közösségek képviselőit Szilágyi Mátyás, kolozsvári magyar főkonzul, aki Barabás János konzul társaságában látogatott Hunyad megyébe. A főkonzul elsőként Böjte Csaba atyával, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjével találkozott, majd a Téglás Gábor Iskolaközpontot látogatta meg. Varga Károly, a magyar iskolaközpontot megépítő Geszty Ferenc Társaság elnöke szóvá tette: a magyarországi támogatási rendszer kevésbé figyel oda a valóban komoly anyaországi támogatással megépült tanintézmények, szórványkollégiumok fenntartására. – Oda jutottunk, hogy tavaly menesztenünk kellett az összes alkalmazottunkat, akik mind az iskolában dolgoztak és a nehezen megvásárolt iskolabuszaink közül is egyet már el kellett adnunk, mert egyszerűen nincs miből fenntartani ezeket – fogalmazott Varga Károly. Borbély Ágnes kisebbségi tanfelügyelő a magyar szakképzett tanerők hiányát tette szóvá. Szilágyi Mátyás főkonzul elmondta, végigjárta a Mezőséget, az Aranyos völgyét, látta, hogy Erdélyben számos apró közösség megszűnőben van. A szórványbeli oktatási központokat viszont erősíteni kell és ehhez meg kell találni az anyagi forrásokat is – hangsúlyozta. Ezzel párhuzamosan Erdélyben meg kell születnie egy hosszú távú magyar oktatási stratégiának, amely nagyon alapos demográfiai, szociális és gazdasági felmérésre épül. A felsőoktatás terén pedig szintén újra kellene gondolni, hogy melyek azok a szakmák, amelyek az erdélyi magyar fiataloknak hosszú távon megélhetést biztosítanak, ugyanakkor a közösségek fennmaradását is szolgálják – kerekedett ki a Téglás Gáborban folytatott beszélgetésből. A kolozsvári főkonzulátus két képviselője az RMDSZ dévai székházában találkozott a Hunyad megyei magyar civilszervezetek vezetőivel, vidéki tanintézmények képviselőivel is. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad megyében a kolozsvári magyar főkonzul. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

2009. május 23.

Május 21-én Déván megnyílt Fazakas Tibor, vajdahunyadi képzőművész, ismert grafikus és Ladar Valentin tárlata. Fazakas Tibor többnyire Hunyad megyei és barcasági tájakat megörökítő képei láthatók. /Gáspár-Barra Réka: Fazakas és Ladar közös tárlata. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

2009. május 27.

Déván a tanácsülésen arról döntöttek, hogy 100 ezer lejt fordítanak az egyházak támogatására. Az Opera parki ortodox templomnak 40 ezer lejt, további 40 ezret egy neoprotestáns egyházközség által építendő sportcsarnok(!) finanszírozására. A maradék 20 ezer lejt morzsaként szórták szét a többieknek. Ebből részesült 1000 lej erejéig a csernakeresztúri református templom is. A tavaly elnyert támogatások jó részét mai napig nem fizette ki az önkormányzat a magyar egyházaknak, civilszervezeteknek – tette szóvá Pogocsán Ferdinánd, RMDSZ tanácsos. Sokan már 8-9 hónapja remélik a támogatás átutalását. /Gáspár-Barra Réka: Támogatások Hunyadban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2009. június 4.

A szórvány és Székelyföld közötti kapcsolatok felélénkítésével próbálkozik Winkler Gyula EP-képviselő, a Magyar Összefogás Lista második helyen szereplő jelöltje a háromszéki elöljárókkal. Winkler az alig 4,6 százalékban magyarok lakta Hunyad megyéből származik, az RMDSZ egyik legfontosabb megvalósításának tekinti a Déván létrehozott Téglás Gábor Iskolacsoportot, amely – hatvan év után – lehetővé teszi, hogy 650 gyermek óvodától érettségiig magyarul tanuljon. Ez az iskola több oktatási intézménynél, kulturális központ, melytől a szórványközösség megerősödését remélik. Elsőként a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Gazdasági Szakközépiskolával, később más sepsiszentgyörgyi iskolákkal tervezik a testvérkapcsolat kiépítését. A nyugdíjasoknál is körvonalazódik a kapcsolat, nemrég vajdahunyadi idősek csoportja látogatott a háromszéki megyeközpontba. /Farkas Réka: Szórvány–Székelyföld-kapcsolatépítés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

2009. július 4.

A bécsi székhelyű ERSTE Alapítvány június 25-én Bukarestben adta át a közép- és kelet-európai országokban tevékenykedő szociális civil szervezetek számára meghirdetett díjait. Az idei kiírásra, amelyre innovatív, kreatív projektekkel lehetett pályázni, nyolc országból több mint 1300 civil szervezet pályázata érkezett be. Romániából hat, köztük a Gyulafehérvári Caritas katolikus szervezet és a dévai Szent Ferenc Alapítvány részesült nyilvános elismerésben. A Gyulafehérvári Caritas a Hargita megyei otthoni gondozói hálózatával pályázott. /Gyulafehérvár. Nemzetközi díj a Caritasnak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2009. július 8.

Multikulturalitás, néptánc, hagyományőrzés és csapatmunka voltak a kulcsszavak a július elején megszervezett algyógyfürdői hagyományőrző táborban. „Aktívan szórványban” szlogen alatt szerveződött Algyógyfürdőn az a jutalomtábor, melybe az utóbbi választási kampányokban aktívan részt vállaló dévai és vajdahunyadi magyar fiatalok voltak hivatalosak. Batizán Attila, fiatal rákosdi református lelkész, a tábor egyik szervezője rámutatott, a program kiránduláson, sporttevékenységeken kívül tartalmazott előadásokat filmvetítést, néptánctanulást és egy találkozót a megye legfontosabb magyar tisztségviselőivel: Winkler Gyula, EP képviselővel Dézsi Attila, volt alprefektussal és Széll Lőrinccel, a megyei ifjúsági igazgatóság vezetőjével. A táborban probléma is volt: sok fiatal sokszor románul beszélt, amikor pedig a szervezők felhívták figyelmüket erre, a diákok áttértek sajátos magyar-román nyelvelegyükre. /Theiss Eliza: Multi-kulti hagyományőrzés. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

2009. július 20.

Adamovits Sándor újságíró /Déva, 1937. máj. 3. – Marosvásárhely, 2009. júl. 18./, a Helikon szenvedélyes kutatója, a vártemplomi gyülekezet presbitere életének 72. évében elhunyt. Temetése 2009. július 21-én lesz a marosvásárhelyi református temetőben /Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./

2009. július 21.

Nehéz fizetett munkát találni a Gyimesekben, legtöbben az otthoni gazdaságban vagy napszámosként dolgoznak, még mindig a fakitermelés ad kenyeret a legtöbb embernek. „A háztartások itt még önellátóak, minden udvaron tartanak tehenet, disznót, tyúkot, s a falusiak burgonyát termelnek. Mivel hétszáz–ezer méterrel a tengerszint felett fekszik a vidék, a kukorica, paradicsom, paprika, szőlő nem terem meg” – mondta el Deáky András gyimesbükki tanár, panziótulajdonos. A falubéliek vasárnaponként lejárnak az öt kilométerre fekvő piacra, főképp fát és húst tudnak felkínálni a zöldségfélék fejében. „Dolgozni kell a csángóvidék felemelésén, hisz a turisták még mindig igen szép számban érkeznek Felvidékről, Budapestről, de még a tengerentúlról is” – vélekedett Deáky. Böjte Csaba Gyimesbükkön is – például Tusnádfürdő és Déva mellett – felépített egy árvaházat, amelynek lakóitól várják a település elöregedő lakosságának utánpótlását. A Gyimesek gazdasági felzárkóztatása és a munkahelyteremtés érdekében a Corvinus Zrt. pályázati formában biztosít pénzügyi keretet. /Nagy Vajda Zsuzsa: Ötven bani hátralék. Kevés a munka a Gyimesekben, legtöbben a háztájon dolgoznak. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2009. július 25.

„Szívemben mérhetetlen az öröm, amiért az Úr bevont ebbe a csodálatosan szép kalandba, és megengedte, hogy nem a test és a vér kívánságából, hanem az Ő szent akaratából én is, akárcsak Szent József, életet hordozó apa, atya lehettem” – vallja Böjte Csaba ferences rendi atya, aki mintegy 17 éve végzi áldásos tevékenységét felkarolva az árva, nélkülöző, sokszor az éhhalál szélén tengődő gyerekeket. Amikor a családok megsérülnek különböző hatások révén (például az alkoholizmus miatt), akkor a társadalomnak, az egyháznak át kell vállalnia a szülőktől ezeket a funkciókat. Leggyakoribb, hogy az édesanya két, három, négy vagy akár öt gyerekével magára marad, és egyedül próbálja megoldani a felmerülő problémákat. Az egyedülálló asszony idegileg vagy egészségileg felőrlődik, eladósodik. Böjte Csaba alapítványa szívesen befogadja az ilyen gyerekeket. Miközben a gyermeket befogadják, a szülőt megpróbálják „rehabilitálni”: arra biztatják, szervezze újra az életét, hiszen az a cél, hogy idővel ismét ő maga nevelje gyermekét. Jelenleg már több mint 50 településen működtetnek gyermekotthont, 1800 gyerekkel. A Szent Ferenc Alapítvány a dévai Magyarok Nagyasszonya Gyermekotthon, Szórványkollégium, Magániskola és Óvoda mellett több intézményt működtet Erdély különböző településein. Gyermekvédelemmel foglalkoznak többek között Árkoson (Irgalmasság Anyja Kismamaotthon), Gyimesbükkön (Szentlélek Gyermekvédelmi Központ), Gyulafehérváron (Gábor Arkangyal Gyermekvédelmi Központ), Kovásznán (Apor Vilmos Gyermekvédelmi Központ), Kisiratoson (Pio Atya Gyermekvédelmi Központ), Torockón (Kis Szent Teréz Gyermekotthon) és Tusnádfürdőn (Szent László Gyermekvédelmi Központ) is, Gálospetriben és Gyergyószárhegyen pedig napköziotthont működtetnek, továbbá a magyarországi Csobánkán van az Élet Háza családi válságotthon. Egyetlen gyermekotthonon sincs rács, a gyerekek önként jönnek, akármikor el is mehetnek, de az a szép, hogy nem mennek el. Két típusú gyermekvédelmet végeznek. Az első esetben azokkal a gyermekekkel foglalkoznak, akiknek családjukban gondok vannak – jelenleg mintegy ezer gyermek. Amennyiben úgy látják, hogy nincs hova a gyermeket esténként hazaengedni, akkor befogadják valamelyik gyermekotthonba. Körülbelül nyolcszáz ilyen bentlakó gyerek van. Mindenki önkéntesként jön hozzájuk, hogy a gyermekekkel foglalkozzon, bizonyos idő (egy-két hónap) után pedig munkakönyvvel alkalmazzák őket, főállásban profi anyák lesznek. Jelenleg több mint 200 munkakönyves alkalmazottuk van Erdély-szerte. Böjte atya szerint mindaz, amit az iskolában tanítanak, nagyon fontos része az emberré válásnak, de csak az egyik része. Az embert meg kell tanítani szeretni, a másik személyt megbecsülni, meg kell tanítani, hogy Istent elfogadja, hogy szeresse a munkát, és ne féljen a nehézségektől. Ezekre próbálják megtanítani a gyerekeket. Böjte Csaba örömmel és büszkén mondja, hogy idén végezte el az egyetemet az a korosztály, amelynek tagjai náluk kezdték az óvodai nagycsoportot. Jó látni, hogy bár édesapja meghalt az ital miatt, a gyermek közgazdasági egyetemet végzett. Most egy árvaházat szeretnének beindítani Csíksomlyón. A Csíki Magánjavaktól megvásároltak egy épületet. /Ferencz Zsolt: ”Szeretnék nagy fa lenni, amin az ég madarai megpihenhetnek... ” Beszélgetés Böjte Csaba ferences rendi atyával, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítójával. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./


lapozás: 1-30 ... 811-840 | 841-870 | 871-899




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998