udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 199 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-199
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. január 14.

Erdély földjén a nyolc püspökségbe szerveződő 843.000 (10,9%) római katolikus (túlnyomó többsége magyar), 842.000 (10,3 %) református, 76.000 (0,9 %) unitárius és 44.000 evangélikus-lutheránus (többségében magyar) magyart közel 2000 anya, leány és szórvány- egyházközségben 1600 lelkész és plébános szolgál nap mint nap. Ezer magyar templom van Erdélyben. A 16 erdélyi megyéből a Székelyföldön kettőben (Hargita megye 84.6 %, Kovászna megye 75.2 %) a magyarok vannak többségben, a harmadikban (Maros megye 41.3 %), közel fele a lakosságnak magyar. Az említett három megyében - Székelyföldön - él az erdélyi magyarság közel fele, azaz 720.276 lélek (1992). Jelentős számú magyarság él a Partiumban, ahol számuk eléri a fél milliót, ami az összlakosság 20 %-át teszi ki. Három megyében (Szatmár - 30 %, Bihar 28.4 %, Szilágy 23.6 %) az összlakossághoz viszonyított arányok 30 %-os. A másik két megyében (Arad-Máramaros) csupán 10-12 % a magyarok aránya (115.973). - Belső Erdély területén a legnépesebb magyar megyék (a magyar lakosság csökkenő sorrendjében) Kolozs (145.405 magyar, a megye lakosságának 19.7 %-a), Brassó (199.615 - 9.8 %), Hunyad (33.671 - 6.1 %), Fehér (24.843 - 5.9 %), Besztece-Naszód (21.113 - 6.4 %) és Szeben megye (19.168 fő - 4.2 %). A Bánságban, Temes megyében 62.866, míg Krassó Szörény megyében mindössze 7.876 magyar él. - Erdély 15 településén a polgármester és az alpolgármester is magyar (Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós, Székelykeresztúr, Barót, Kovászna, Szentegyháza, Borszék, Tusnádfürdő, Nagyszalonta, Szilágycseh, Érmihályfalva). - Kolozsvár 338.009 fős lakosságából 74.483 magyar (22 %). Így Marosvásárhely után (83.691 lakos), a második legnagyobb magyarlakta város Erdélyben és Romániában. Jelentős számú magyarság él Nagyváradon (73.272 fő 33.1 %, harmadik legnagyobb magyarlakta város), Szatmárnémetiben (53.826 - 40.8 % - több mint Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában ahol 50.866, 38.926 illetve 38.204 magyar él). Brassóban (31.271 főt - 9.6 %), Temesváron (38.024 - 9.5 %), Aradon (29.788 fő -15.6 %) és Nagybányán (25.746 - 17.3 %). Az említett városok magyar lakói, bár arányuk a többségi román lakossághoz viszonyítva - Szatmárnémeti és Nagyvárad kivételével - nem számottevő, kulturális örökségüknél fogva igen jelentős helyet foglalnak el a magyarság jövője meghatározásában. - Az 1998/99-es tanévben 197.279 tanuló tanult anyanyelvén, önálló és tagozatos magyar tannyelvű óvodában (az 1350 óvodai egységből 678 önálló, 464 tagozatos, ahol 40.397 óvodás tanul, 2.498 óvónő felügyelete alatt), elemi (a 473 egységből 316 önálló, 157 tagozatos, ahol 64.938 gyermek tanul, 3.373 tanító látja el az oktatói feladatát), gimnáziumi (V-VIII osztályok, a 617 iskolából 270 önálló, 347 tagozatos, ahová 57.447 tanuló jár), líceumi (IX-XII. osztályok, a 128 líceumból 54 önálló - ebből 21 Hargita megyében -, 74 tagozatos 27.274 tanulóval), szakiskolai (a 39 iskolai egységből - 1 önálló, 38 tagozatos -, ahová 5.876 tanuló jár) és posztszekunder (a 20-ból 3 önálló, 17 tagozatos - 1.347 tanulóval) középszintű oktatási formákban. A magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók száma az 1998/99-es tanévben 16.122, amelyből hozzávetőlegesen 4.000-en tanulnak magyar nyelven. A magyar tanulókat 13.461 pedagógus tanítja az óvodától az egyetemig. Ebből 7.590 a tanárok száma. /Beder Tibor: A jövő iskolája c. cikksorozat 7. része. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

2000. január 31.

A határ mindkét oldaláról érkezett bihari polgármesterek, önkormányzati tisztségviselők vettek részt a hétvégén Biharkeresztesen azon a felkészülési tréningen, melynek célja közös részvétel európai uniós programokban. A megjelenteket Fülöp Mihály polgármester, a Határ Menti Bihari Települések Településfejlesztési Társulásának az elnöke üdvözölte. Jelen volt Bihar, Csatár, Bihardiószeg, Érmihályfalva, Szalárd, valamint Bors polgármestere. Rákóczi Lajos, az RMDSZ parlamenti képviselője emlékeztetett, hogy Románia azon országok közé tartozik, melyek hátrányos helyzete a PHARE-támogatások kapcsán is jelentkezik. Tavaly 300 millió USD értékű megítélt pályázati összeget nem tudtak felhasználni. A képviselő elmondta, hogy a román-magyar szakaszon 2004. december 1-jéig 11 új határátkelőt nyitnak meg. Ennek részeként 2001 végéig Érmihályfalvánál megnyílik a teljes körű személy- és kisteherforgalom, míg Székelyhídnál csupán 2004-re várható a határátkelő megnyitása. /Szűcs László: Bihariak párbeszéde határok nélkül. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 31./

2000. október 16.

Frunda György államelnökjelölt a szatmárnémeti kampánynyitó ünnepség után a Szatmár megyei RMDSZ vezetőségének kíséretében Dobahidára utazott, ahol megkoszorúzta az 1711-es szatmári béke tiszteletére állított emlékművet. Innen Nagykárolyba látogatott, a polgármesteri hivatalban megvitatták Nagykároly legégetőbb gondjait /anyanyelvi oktatás, az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása, szociális lakásépítés/. Ezután Érmihályfalvára látogattak el. Az alprefektus, illetve a bihari képviselő- és szenátorjelöltek a megyehatáron fogadták Frunda Györgyöt és kíséretét. Érmihályfalván az államelnökjelölt ismertette az RMDSZ választási programját. Az érmihályfalvi fórum előtt megtekintették az érsemjéni határátkelőhelyet, amelyet október 23-án valószínűleg Orbán Viktor miniszterelnök nyit meg a nemzetközi forgalom számára. Ugyanitt megkoszorúzták Kazinczy Ferenc mellszobrát, és megtekintették a magyar nyelvész szülőháza helyén épített Kazinczy-emlékházat. Frunda György kifejtette: több mint 6 000 magyar diák tanul anyanyelvén a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (négyszerese, mint 1996-ban), ám ez nem jelenti azt, hogy lemondtak volna egy önálló állami magyar egyetem létrehozásáról. /(Szász Attila): A kampánykörút folytatódott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

2000. október 16.

Frunda György államelnökjelölt a szatmárnémeti kampánynyitó ünnepség után a Szatmár megyei RMDSZ vezetőségének kíséretében Dobahidára utazott, ahol megkoszorúzta az 1711-es szatmári béke tiszteletére állított emlékművet. Innen Nagykárolyba látogatott, a polgármesteri hivatalban megvitatták Nagykároly legégetőbb gondjait /anyanyelvi oktatás, az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása, szociális lakásépítés/. Ezután Érmihályfalvára látogattak el. Az alprefektus, illetve a bihari képviselő- és szenátorjelöltek a megyehatáron fogadták Frunda Györgyöt és kíséretét. Érmihályfalván az államelnökjelölt ismertette az RMDSZ választási programját. Az érmihályfalvi fórum előtt megtekintették az érsemjéni határátkelőhelyet, amelyet október 23-án valószínűleg Orbán Viktor miniszterelnök nyit meg a nemzetközi forgalom számára. Ugyanitt megkoszorúzták Kazinczy Ferenc mellszobrát, és megtekintették a magyar nyelvész szülőháza helyén épített Kazinczy-emlékházat. Frunda György kifejtette: több mint 6 000 magyar diák tanul anyanyelvén a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (négyszerese, mint 1996-ban), ám ez nem jelenti azt, hogy lemondtak volna egy önálló állami magyar egyetem létrehozásáról. /(Szász Attila): A kampánykörút folytatódott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

2000. október 21.

Mugur Isarescu román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök okt. 20-án ünnepélyesen megnyitotta a Csanád- Kiszombor közúti határátkelőhelyet. A két kormányfő a román oldalon felállított katonai sátorban tartott megbeszélése után sajtótájékoztatót tartott. Ez a határátkelő az itt élő embereknek, magyaroknak, románoknak és szerbeknek, nemzetiségi hovatartozás nélkül, egyaránt nagyon fontos - hangoztatta Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök a továbbiakban elmondta: Mugur Isarescut tájékoztatta arról, hogy - a román kormányfő korábbi kérésének eleget téve - méltó sírkertet alakítottak ki a világháborúkban Magyarországon elesett román katonáknak Budapesten, a rákoskeresztúri köztemetőben. A román katonatemetőt október 25-én szentelik fel. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a román fél is hasonló gesztust tesz a magyaroknak, ugyanis magyar katonák is nyugszanak méltatlan körülmények között Romániában. - Csökkenteni lehet a magyarországi baromfi és sertéshús behozatalára kivetett romániai vámokat - állította Mugur Isarescu. - A Csanád-Kiszombor közúti határátkelőhely elsősorban a személyforgalmat szolgálja. /Román-magyar miniszterelnöki találkozó. Határnyitás Csanádon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./ Az új határátkelő átadására "elfelejtették" meghívni a megyei RMDSZ szervezet képviselőit, annak ellenére, hogy ők sokat tettek a határállomás megvalósításáért. Isarescu javasolta, hogy az érmihályfalvi határátkelő megnyitása alkalmából ültessenek el egy-egy facsemetét: magyar és román területen. Ezek a két nép közötti barátság szimbólumai lesznek. Isarescu elmondta, hogy beszéltek a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokról. /Pataki Zoltán: Egy órával közelebb Európához! Nagycsanádnál is (végleg) megnyílott a román-magyar határ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

2000. november 1.

Okt. 31-én Orbán Viktor magyar és Mugur Isarescu román miniszterelnök nemzetközi átkelőhellyé nyilvánította a Nyírábrány és Érmihályfalva közötti határállomást. A kormányfők a határvonal feletti kézfogással avatták fel jelképesen a magyar oldalon mintegy 35 millió forintos költséggel korszerűsített, ezentúl éjjel-nappal nyitva tartó személyforgalmi átkelőt. Orbán Viktor beszédében kiemelte: a határok ma már nem arra valók, hogy az embereket elválasszák egymástól. A miniszterelnök köszönetet mondott Mugur Isarescunak azért, hogy az április 14-i megállapodásukat, a nyírábrány-érmihályfalvi határ megnyitását sikerült hamar megvalósítani. Mugur Isarescu hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatrendszere jelenleg szilárd. A két kormányfő az átkelőhely közelében lévő ligetben két piramistölgyfát ültettek el, emléket állítva a nemzetközi személyforgalom megindításának. Orbán Viktor és Mugur Isarescu ezt követően rövid megbeszélést folytatott. Orbán Viktor elmondta: a kereskedelem fejlesztéséről, így az autó- és a húsexport lehetőségeiről, valamint további határátkelőhelyek nyitásáról tárgyaltak. "Kis lépéseknek számító, de fontos feladatokat oldottunk meg, amelyek összességében sikerre vitték eddig a két ország együttműködését" - emelte ki Orbán Viktor. /Újabb határátkelőhely - újabb miniszterelnöki találkozó. Kis lépéseknek számító, de fontos feladatokat oldottak meg. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2000. november 1.

Okt. 31-én Orbán Viktor magyar és Mugur Isarescu román miniszterelnök nemzetközi átkelőhellyé nyilvánította a Nyírábrány és Érmihályfalva közötti határállomást. A kormányfők a határvonal feletti kézfogással avatták fel jelképesen a magyar oldalon mintegy 35 millió forintos költséggel korszerűsített, ezentúl éjjel-nappal nyitva tartó személyforgalmi átkelőt. Orbán Viktor beszédében kiemelte: a határok ma már nem arra valók, hogy az embereket elválasszák egymástól. A miniszterelnök köszönetet mondott Mugur Isarescunak azért, hogy az április 14-i megállapodásukat, a nyírábrány-érmihályfalvi határ megnyitását sikerült hamar megvalósítani. Mugur Isarescu hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatrendszere jelenleg szilárd. A két kormányfő az átkelőhely közelében lévő ligetben két piramistölgyfát ültettek el, emléket állítva a nemzetközi személyforgalom megindításának. Orbán Viktor és Mugur Isarescu ezt követően rövid megbeszélést folytatott. Orbán Viktor elmondta: a kereskedelem fejlesztéséről, így az autó- és a húsexport lehetőségeiről, valamint további határátkelőhelyek nyitásáról tárgyaltak. "Kis lépéseknek számító, de fontos feladatokat oldottunk meg, amelyek összességében sikerre vitték eddig a két ország együttműködését" - emelte ki Orbán Viktor. /Újabb határátkelőhely - újabb miniszterelnöki találkozó. Kis lépéseknek számító, de fontos feladatokat oldottak meg. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2000. november 10.

Nov. 9-én Nagyváradra érkeztek azok a lelkes fiatalok, akik az RMDSZ Országos Ifjúsági Kampánystábjának kezdeményezésére az ország 36 településén korteskednek az RMDSZ mellett. Porcsalmi Bálint, az egyik főszervező elmondta: a tizenöt fős csoport nov. 5-én, vasárnap indult Kézdivásárhelyről, és két héten át járja a magyarlakta városokat. Bihar megyében Érmihályfalván, Székelyhídon és Nagyszalontán álltak meg. "Jelmondatunk - Mi Erdélyben utazunk - egyrészt jelzi, hogy az ifjak itthoni tájainkon tartják mozgásban a kampányt, másrészt kifejezi, hogy sok fiatal látja a jövőjét Erdélyben" - magyarázta Porcsalmi. /Váradon járt az RMDSZ Ifjúsági Karavánja. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./ Az RMDSZ Ifjúsági Kampánystábja Beugró-Egyetemek Körútja elnevezéssel találkozósorozatot szervez november 13-16. között. A Szövetség oktatási szakértőinek, tisztségviselőinek, honatyajelöltjeinek, valamint a diákszövetségek képviselőinek részvételével tartandó vitafórumok elsődleges célja a romániai magyar egyetemisták minél szélesebb körű megszólítása, az RMDSZ rájuk vonatkozó üzenetének eljuttatása. A kampánykörút négy várost érint: Nagyváradot, Marosvásárhelyt, Brassót és Kolozsvárt. Az RMDSZ választási kampányának részeként Nagyváradon, nov. 13-án rendezi meg a Nagyváradi Magyar Diákszövetség az oktatási fórumot. A rendezvény meghívottja Kötő József, a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium államtitkára és Nagy F. István, az RMDSZ oktatási kérdésekkel foglalkozó országos ügyvezető alelnöke. /RMDSZ-oktatási fórum Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./

2000. december 6.

Dec. 4-én Fugyivásárhelyen a Királyhágómelléki Református Egyházkerület egyházmegyéinek harminc lelkészi és világi tisztségviselője megalapította a Református Megújulási Közösséget. A kezdeményezőket ″az évek óta tartó egyházi törvényességi válság legújabb fejleményei″ késztették erre a lépésre. A válság egyik forrása - állapították meg -, hogy az egyházi vezetés által kezdeményezett fegyelmi ügyek többnyire személyes vonatkozásúak. Az egyházkerület fegyelmi bizottsága nem volt hajlandó kiszolgálni az egyházkerületi vezetés elvárásait. Ez volt feloszlatásának valódi oka. A kezdeményezők szerint a közgyűlésen elnöklő püspök ″megengedhetetlen hangnemben, trágár szavakat használva″ késztette ilyen döntésre a közgyűlés résztvevőit. ″A Református Megújulási Közösség kielemezte az általános választásokkal kapcsolatos püspöki (RMDSZ tiszteletbeli elnöki) megnyilvánulásokat, és megállapítja: azok nélkülözték a reálpolitikai meggondolásokat, és elbizonytalanítva az RMDSZ választói táborát, veszélyeztették a szövetség választási eredményeit. Ez a kétértelmű viszonyulás odáig vezetett, hogy megrontotta az egyházkerület eddig közismerten jó ökumenikus kapcsolatait is.″ A Megújulási Közösség szerint a krisztusi örömüzenet helyét átvette a nemzetieskedő populista politizálás, a törvényesség helyét a centralista önkény. A közösség fájdalommal állapította meg, hogy sem a Romániai Református Egyház Zsinata, sem a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata, sem a Magyarok Világszövetsége keretében nem valósult meg az egységesülési törekvés. A Megújulási Közösség dec. 13-án az érmihályfalvi református templomban fórumot tart. A találkozó napirendjén az egyház megújulásának programtervezete szerepel. /Megalakult a Református Megújulási Közösség. Nemzetieskedő, populista politizálással vádolják Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ Kállay László fugyivásárhelyi lelkész, a Közösség egyik alapítója szerint elsődleges céljuk, hogy a szeretetlenség lelke kikerüljön az egyházból. Tőkés László püspök szerint a megújulás csak ürügy az egyházkerület és püspöke elleni támadásra. Összehívják az esperesek kollégiumát, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. ″Megítélésem szerint ez olyan egyházi belügy, amelynek megvitatását nem a világi sajtó hasábjain kellene elkezdeni″ - nyilatkozta a püspök. A szöveg megfogalmazói az egyházon belül is benyújthatták volna javaslataikat, tette hozzá. /Az esperesek tanácsa elé kerül a Református Megújulási Közösség ügye. Tőkés ürügynek tekinti a megújulást. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

2000. december 12.

Dec. 2-án Bihar községben rendeztek civil akadémiát Teleház - lehetőségek, feltételek és nehézségek Romániában címmel. A teleházak képviselőinek és egyéb szervezetek vezetőinek tapasztalatcseréje zajlott. A teleházmozgalom Romániában több mint egyéves múltú: 1999. július 21-én nyílt meg Székelyudvarhelyen az első teleház, idén március 25-én pedig Tasnádon megalakult az országos szövetség is. A teleház kapcsolat a modern információs társadalom és a település polgárai között. Fontos, hogy megőrizze függetlenségét az egyháztól és a politikától - figyelmeztetett Tóga István, a Romániai Teleházak Szövetségének elnöke -, de együttműködhet a helyi elöljárósággal az adott település fellendítése érdekében. Teleház működik Székelyudavrhelyen, Tasnádon, Érmihályfalván és /dec. 1-jétől/ Szalacson. A mostani megbeszélésen megjelentek a Temes megyei csákovai és újszentesi román teleházak munkatársai is. /P. L. Zs.: Ötletbörze teleházasoknak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./

2000. február 6.

Zilahon, Erdély legnagyobb református templomában, február 6-án megalakulása színhelyén emlékeztek meg az RMDSZ Szilágy megyei szervezete tíz évvel ezelőtti megalakulásáról. Ugyanaznap fórumot tartottak a Kálvineumban - ma városi művelődési ház -, az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadását követelve, az egyházkerület és az egyházmegyék vezetői részvételével, majd kerekasztal megbeszélést tartottak az egyházkerület képviselői és a megyei RMDSZ-szervezet vezetői. A megemlékezésen jelen volt Tőkés László, a szövetség tiszteletbeli elnöke, a zilahiakon kívül szilágysági magyar polgármesterek, tanácsosok, a volt és jelenlegi RMDSZ-tisztségviselők. A fórumon Tőkés László bejelentette, hogy idén ősszel óvodától kezdődően minden fokozaton, a Partiumi Egyetemmel bezárólag, iskolák indulnak anyanyelven Zilahon, Szatmáron, Nagyváradon, a teljes struktúrával. A fórumon elfogadott nyilatkozat szerint a romániai magyar közösség, az egyházak és az RMDSZ célkitűzése a tulajdonjog helyreállítása, amely a társadalmi békét, a működő demokráciát, a jogállamot is szolgálja. Felkérik a kormányt, szerezzen érvényt a 83/1999-es kormányrendeletnek, a zilahi egyház ténylegesen jusson hozzá elkobzott ingatlanához, s kiemelt helyen kell szerepelnie Wesselényi Református Kollégium ügye rendezésének is. A fórummozgalommal kapcsolatban sikerült tisztázni, hogy Csernátontól Érmihályfalváig a megrendezett fórumokon való szilágysági részvételt nem tiltotta sem a zilahi, sem a megyei szervezet. A tiszteletbeli elnök úgy vélte, zárlat alá került egy jobb sorsra érdemes kezdeményezés. Vida Gyula bejelentette: Szilágysomlyón házigazdája lenne egy fórumnak, amelyet Markó Béla szövetségi elnök elfogadott és amelyet Tőkés László tiszteletbeli elnök is elfogad. /Emlékezés a megalakulás színhelyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

2000. május 13.

Máj. 14-én kezdődik az egy hétig tartó Varadinum 2000 rendezvénysorozat. Az immár kilencedik alkalommal megtartott ünnepség több mint 36 programján vehetnek részt az érdeklődők. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök hangsúlyozta, hogy méltóképpen szeretnék megünnepelni a kereszténység 2000. és a magyar államiság 1000. évfordulóját. A Varadinum zárónapján, május 21-én felszentelik a mesterien restaurált Szent László-szobrot. Ugyanezen a napon fogják megnyitni a Teiului utcai ifjúsági központot. Azt szeretné, hogy a fiatalság diszkó helyett oda járjon szórakozni. - Az ökuménia szellemében elmennek a reformátusok által szervezendő ünnepségnyitó istentiszteletre és az unitáriusok meg az evangélikusok rendezvényeire is. Az egyházmegyében Mihályfalván teljesen új plébánia épült, a felújított nagyszalontait hamarosan berendezik. /Rais W. István: Festum Varadinum. Ünnepélyességre törekszenek. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 13./

2000. május 23.

Érmihályfalván május 25-én kezdődnek a Nyíló Akác Napok. A négynapos fesztivál két alapmotívuma a millennium és a helyi jelleg. A millennium jegyében szervezik a História 2000 vetélkedőt. Népi tánc, népdal, balladamondás a hagyományőrzés jegyében kap helyet, a legfontosabb természetesen az Érmellék, magyarázta Nyakó József főszervező. A környező falvak - Szalacs, Bogyoszló, Tarcsa, Körtvélyes, Keserű - is bekapcsolódnak a programokba. Lesz régiók találkozója, aláírják a Ligetalja-Érmellék együttműködési szerződést. A megnyitón 270 gyermek és fiatal vonul majd fel. /Sajtótájékoztató a Nyíló Akácról. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 23./

2000. május 29.

Érmihályfalván véget ért az immáron nyolcadszor megrendezett Nyíló Akác rendezvénysorozat, amely négy napja alatt /máj. 25-28./ több ezer embert mozgatott meg. Volt ügyességi és sportvetélkedő, favágó verseny, lovasparádé, iskolások balladamondó versenye, fellépett több együttes, találkoztak Érmellék és Ligetalja polgármesterei. A résztvevők megtárgyalták az együttműködési megállapodás adta lehetőségeket. /Dérer Ferenc, Rencz Csaba: Nyíló Akác 2000. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 29./

2000. június 6.

Az RMDSZ színeiben Bihar megyében 23 városi és községi polgármester-jelölt méretett meg jún. 4-én. Tizenegyen már az első fordulóban nyertek. A június 18-i második fordulóban újabb tíz községben érdekelt az RMDSZ. Az RMDSZ megválasztott polgármesterei: Nagyszalonta: Tódor Albert , Bors: Bátori Géza, Szalárd: Berényi András, Bihar: Nagy Gizella, Kiskereki: Dienes István, Érsemjén: Balazsi József, Érbogyoszló: Vékony Mihály, Hegyközcsatár: Papp György, Érszőlős: Szabó Lajos, Vedresábrány: Barcui Barna, Értarcsa: Lukács Sándor. Az RMDSZ jelöltjei a június 18-i második fordulóban a következő községekben érdekeltek: Székelyhíd, Érmihályfalva, Bihardiószeg, Szalacs, Berettyócsohaj, Kőröstárkány, Várasfenes, Bályok, Érkörtvélyes, Illye (Erdőgyarak, Mezőbaj). /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 6./

2000. június 9.

A következő tanévben Bihar megyében magyar tannyelvű kilencedik osztályok indulnak Nagyváradon az Ady Endre Középiskolában, a Mihai Eminescuban, a Iosif Vulcan Tanítóképzőben /egy pedagógiai/, a Szent László és a Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumban. Nagyváradon a szaklíceumi osztályok indulnak magyar tagozaton: a Partenie Cosma Kereskedelmi Iskolacsoportban, a Mihai Viteazulban, az Andrei Sagunában és a Művészeti Líceumban. Érmihályfalván a Mezőgazdasági Líceumban, Margittán az Octavian Goga Líceumban, Kágyán a mezőgazdasági iskolában, Székelyhídon a Petőfi Sándor Gimnáziumban és Nagyszalontán a líceumban. Újdonság, hogy szeptembertől esti tagozaton magyar nyelven is tanulhatnak az érdeklődők. - Egy kisegítő iskolai magyar tannyelvű első osztály is indul, ide csak súlyosan értelmi fogyatékos gyermekeket vehetnek fel. /Magyar tannyelvű osztályok Bihar megyében. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 9./

2000. augusztus 22.

Aug. 19-20-án ünnepelték Érsemjénben a Falu Napját. Volt kispályás labdarúgótorna, kerékpáros ügyességi verseny, a kultúrotthonban két Rejtő-bohózatot adtak elő helyi fiatalok. A szabadtéri színpadon Balazsi József polgármester üdvözölte a megjelenteket, majd felolvasta a falu szülöttének, dr. Csiha Kálmán püspök köszöntő levelét. Csapó I. József szenátor hangsúlyozta: ″Mikor ünnepelünk, nemzeti önazonosságunk megélése senki ellen nem irányul, de teljes értékű, egyenlő polgárokként akarunk élni.″ Semjén magyarországi testvértelepülése, Bagamér küldöttsége a millenniumi zászló kicsinyített mását a következő szavak kíséretében: ″A millennium a magyarok ünnepe, határokon belül és kívül egyaránt.″ A Kazinczy-kertben a lelkészek felszentelték a millenniumi dupla (apostoli) keresztet, végül a 169 éve elhunyt Kazinczy Ferenc szobrán helyezték el a megemlékezés virágait. Az iskola egyik termében népi munkaeszközökből nyílt kiállítás. Megnyílt a helyi születésű fiatal: Somogyi László festményeinek tárlata. A szomszédos Érmihályfalváról több előadócsoport is érkezett. /Rencz Csaba: Második Érsemjéni Falunapok. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22./

2000. szeptember 4.

Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének küldöttgyűlése szept. 2-i ülésén szavazott arról, hogy a parlamenti funkciót megcélzott tíz jelölt milyen sorrendben szerepeljen majd a hivatalos választási listákon. A szenátori lista első helyén Pete István szerepel majd, a képviselői lista élén pedig a sorrend: Szilágyi Zsolt, Fazakas László és Székely Ervin. Két jelenlegi RMDSZ-es honatya, Csapó I. József szenátor és Rákóczi Lajos képviselő az eredményhirdetés után azt kérték, hogy nevük ne szerepeljen majd a választási listán. A tíz jelölt öt-öt percben ismertette programját. Csapó I. József szenátor, agrármérnök, Fazakas László margittai református lelkész, Kovács Zoltán érmihályfalvi gépészmérnök, Pete István közgazdász, mezőgazdasági államtitkár, Rákóczi Lajos képviselő, érköbölkúti tanár, Sarkady Zsolt jogász, Székely Ervin képviselő, jogász, Szilágyi Zsolt képviselő, politikus és Varga Gábor vegyészmérnök, író, államtitkári rangú vezérigazgató összefoglalták, hogy mit szeretnének tenni, ha a román parlamentben képviselhetik a bihari, tágabb értelemben pedig az erdélyi magyarság érdekeit. Modok Gusztáv jogász, közgazdász, helyettes kormányfőtitkár betegsége miatt nem tudott megjelenni az ülésen, azt üzente a küldöttgyűlésnek, hogy "gondoskodjon tartalékmegoldásról". A szavazás eredménye: Pete István 176, Szilágyi Zsolt 166, Fazakas László 132, Székely Ervin 113, Csapó I. József 88, Kovács Zoltán 80, Sarkady Zsolt 76, Rákóczi Lajos 52, Varga Gábor 44, Modok Gusztáv 21 szavazat. - Szilágyi Zsolt megdöbbenéssel szólt arról, hogy az elkövetkezendő négy évben a parlamentben nem dolgozhat együtt Csapó Józseffel. Csapó szenátor megköszönte a bihari magyarságnak, hogy tíz évig szolgálhatta a nemzeti közösség ügyét, elmondta, hogy tudomásul veszi a rangsorolás eredményét, s kérte, hogy töröljék a választási listáról. Varga Gábor megígérte, hogy hűséges katonája marad az RMDSZ-nek, és kifejtette: tudomásul kell venni, hogy azt a középutat, amelyet ő következetesen képvisel, a megyei szervezetben ma nem értékelik. A volt területi elnök közölte, hogy számára nem szégyen a szenátori lista második helyén szerepelni. /Wagner István: A megyei RMDSZ jelöltjei a választásokra. Megtörtént a rangsorolás. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./

2000. szeptember 5.

Belényesen tartották szept. 1-3-a között a VI. Partiumi Honismereti Konferenciát, melyet Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédelmi Bizottság elnöke nyitott meg. Szatmári Elemér Kőröstárkányról, Máthé László lelkész Várasfenesről, Szigeti József Magyarremetéről, Boros István pedig Belényesújlakról és környékéről beszélt. Földessy Mária Belényessonkolyost és Kőrösjánosfalvát mutatta be, Egyed Teréz a várasfenesi népszokásokat. Szatmári Ildikó, a Babes-Bolyai Egyetem utolsó éves magyar-néprajzszakos hallgatója faluja, Kőröstárkány és a belényesi medence demográfiai problémáit taglalta a kőröstárkányi református egyházközség anyakönyvei alapján. Dánielisz Endre a Fekete-Körös-völgyi magyarság néprajzának különböző aspektusairól értekezett. A jelenleg Miskolcon élő Kún József tanár beszélt Belényeshez való kötődéséről. Hosszú éveket töltött a szekuritáté börtöneiben. Gyakran jár haza, összegyűjtötte szülőföldje még megmaradt népművészeti, népzenei hagyományait, és egész életművével örök emléket állított szűkebb pátriája embereinek. Bemutatták Zsisku János Belényes monográfiája c. könyvét. Az Árpád-kori települések ismertetése jegyében a nagyváradi Kordics Imre Asszonyvásárt, Kiss Kálmán Túrterebes helyneveit, Tövissi József kolozsvári professzor Vargyas községet mutatta be. Kovács Rozália Érmihályfalva temetőjének csónak alakú fejfáiról beszélt. - Balogh Ferenc műépítész, a Kelemen Lajos Társaság elnöke arról tájékoztatott, hogyan készült az a CD, amely az erdélyi műemlékek térinformatikai rendszerezéséhez járult hozzá. Érdekes volt Major Miklósnak a szilágynagyfalui besenyő település feltárásáról szóló munkája, de Antal Béla Biharpüspökiről valló dolgozata is, nemkülönben Nagy Mária munkája az Őssi nevű településről. Karacs Zsigmond a Belényesi Főgimnázium 1896/97-es anyakönyvét mutatta be. Dukrét Géza Szentjobb nevének és eredetének történelmét, Bara Eszter Ákos, Görbe István pedig Dabolc történetét ismertette. György Irén szalacsi történelemtanárnő községének 1772-es urbáriumát elemezte. A konferencián bemutatták a Partiumi Füzetek 13., A szabadságharc zászlaja alatt című kötetét. /Pávai Gyula: VI. Partiumi Honismereti Konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

2000. szeptember 15.

Szept. 16-án fogják leleplezni Érmihályfalva főterén Bocskai István erdélyi fejedelem köztéri szobrát. Az ünnepi beszédek után a szobor talapzatán elhelyezik a kegyelet koszorúit és virágait. A szoboravatást megelőzően, a szokott órában ünnepi istentiszteletet, illetve szentmisét tartanak a református és a római katolikus templomban. Az esemény szervezői egész napos sport- és kulturális programokkal szeretnék emlékezetessé tenni a város életének e kimagasló eseményét. /Érmihályfalva. Bocskai-szobor a főtéren. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 15./

2000. szeptember 26.

Két új átkelő nyílik meg a román-magyar határon: október 30-ig megindulhat a forgalom a Temes megyei Csanád (Cenad)-Kiszombor és a Bihar megyei Érmihályfalva (Valea lui Mihai)-Nyírábrány határátkelőkön - jelentette be a román külügyminisztérium. A Szatmár megyei Pete-Csengersima határátkelőnél megindul a nemzetközi személyforgalom is. Új határátkelőket nyitnak később majd a Szatmár megyei Csanálos (Urziceni) és Vállaj, valamint a Bihar megyei Székelyhíd (Sacuieni) és Létavértes között. A tervbe vett új határátkelők megépítéséhez Románia és Magyarország felhasználja a nemzeti PHARE-programok keretében rendelkezésre álló, a román-magyar határ menti együttműködés fejlesztését szolgáló EU-alapokat is. /Új átkelők a román-magyar határon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

2001. május 17.

Kilenc esztendeje tartják Érmihályfalván a Nyíló Akác Napokat. A helyi kulturális örökség bemutatása, valamint a közösségformálás a rendezvény célja. Már létezett a hasonnevű néptáncegyüttes, s az ő produkciójuk köré szerveződtek a programok. Tízezrek zarándokolnak határon innen és túlrúl a Nyíló Akácra, mely fesztivállá nőtte ki magát. Az idei rendezvénysorozat máj. 17-én kezdődik és 20-án ért véget. Közben lesznek kiállítások, táncprogramok, színielőadások, komoly és könnyűzenei koncertek. /Nyíló Akác Napok - Érmellék ünnepel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

2001. május 25.

Sikeres volt a máj. 18-án kezdődött, kilencedik alkalommal megtartott Nyíló Akác rendezvény Érmihályfalván: akár tízezren is lehettek az összegyűltek. Érmihályfalva főterén vásári sokadalom, karneváli kavalkád volt. Már létezik a Nyíló Akác népi tánccsoport. Sok esemény volt, kézilabda- és focibajnokság gyermekeknek, érmihályfalvi gyerekszínház, a helyi irodalmi kör könyvbemutatóval, volt képkiállítás, református és római katolikus kórustalálkozó és borkóstoló is. Jelen voltak a testvértelepülések /Barót, a szlovákiai Tornalja, és a magyarországi Nyírábrány/ képviselői is. /Balla Tünde: Kilencedik Érmihályfalvi Nyíló Akác. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

2001. május 25.

Sikeres volt a máj. 18-án kezdődött, kilencedik alkalommal megtartott Nyíló Akác rendezvény Érmihályfalván: akár tízezren is lehettek az összegyűltek. Érmihályfalva főterén vásári sokadalom, karneváli kavalkád volt. Már létezik a Nyíló Akác népi tánccsoport. Sok esemény volt, kézilabda- és focibajnokság gyermekeknek, érmihályfalvi gyerekszínház, a helyi irodalmi kör könyvbemutatóval, volt képkiállítás, református és római katolikus kórustalálkozó és borkóstoló is. Jelen voltak a testvértelepülések /Barót, a szlovákiai Tornalja, és a magyarországi Nyírábrány/ képviselői is. /Balla Tünde: Kilencedik Érmihályfalvi Nyíló Akác. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

2001. június 18.

A MIDESZ jún. 16-án rendezte az immár második Harangvirág-fesztivált Nagyváradon, az Ady Endre Középiskolában. A fesztivál mottója az idén is Erdély dallal, tánccal köszönt. Hat Bihar megyei népitánc csoport lépett fel: a micskei Görböc, a diószegi Szömörce, a nagyváradi Mumpicok /Cosbuc iskola IV. C osztálya/, a kőröskisjenői Erdőhegyi Bokréta, az érmihályfalvi Nyíló Akác, valamint a borsi Galagonya táncegyüttes. /Fesztivál a tánc öröméért. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 18./

2001. július 17.

A Millenniumi sokadalmon zajlott júl. 14-én és 15-én Kolozsváron, a Báthory István Gimnáziumban. Az erdélyi magyar néptáncfesztiválon fellépett a széki Szalmakalap hagyományőrző néptánccsoport, a szamosújvári Kenderkóc néptáncegyüttes, a kolozsvári Morzsa Bogáncs, Apró Bogáncs, Kis Bogáncs és Bogáncs néptáncegyüttes, a szamosújvári Kiskaláka néptáncegyüttes, a magyarlapádi hagyományőrző gyerektánccsoport, a bánffyhunyadi gyerektánccsoport, a kalotaszentkirályi hagyományőrző gyerektánccsoport, az érmihályfalvi Nyíló Akác népténcegyüttes, a mérai hagyományőrző gyerektánccsoport, az újszentesi Tulipán néphagyományőrző csoport, valamint a györgyfalvi hagyományőrző gyereknéptánccsoport. A Millenniumi sokadalom zárómozzanata a gálaműsor volt, amelyen dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke kijelentette: "Tiltják vagy nem tiltják, itt, mi, ma kiállítottuk a magunk magyar igazolványát. Ez az igazolvány eltéphetetlen és elkobozhatatlan, bennünk él." /Lőrincz Emese: Millenniumi Sokadalom: a magyar igazolvány bennünk él! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

2001. július 20.

A középiskolai helyek csak augusztusban, a pót-képességvizsga után telnek be Bihar megyében. Magyar tannyelvű osztályokba 160 kilencedikest várnak még - tájékoztatott Miklós Mihály megyei főtanfelügyelő-helyettes. A Szent László Gimnáziumban /Nagyvárad/ 15 betöltetlen hely maradt, a vidéki iskolákban is bőven vannak még hasonló osztályok: Érmihályfalván, Margittán, Székelyhídon, Nagyszalontán, a kágyai szakiskolában egyaránt. /(Balla Tünde): Tanulókat várnak még a bihari iskolák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

2001. szeptember 18.

Már 11 éve rendszeresen megtartják a Bihar megyei MIDESZ szervezte Határmenti Ifjúsági Találkozót, bihari, magyarországi és más külföldi fiatalok részvételével. Szept. 14-én a vidéki tagszervezetek hat tehetséges fiataljának alkotásaiból nyílt képzőművészeti tárlat Nagyváradon, a kanonok-sori Tibor Ernő Galériában, ez volt az ifjúsági találkozó megnyitója. Szept. 15-én zajlott a MIDESZ-Kupa focibajnokság, amelyen Nagyszalonta, Hegyközcsatár, Érkeserű, Kiskereki, Székelyhíd, Érmihályfalva, Margitta és Bors ifjú focistái mérkőztek egymással. A kupát a szalontaiak nyerték meg. Szept. 16-án volt táncbemutatót, majd következett a Republik-buli. /(Balla Tünde): XI. Határmenti Ifjúsági Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2001. október 16.

Okt. 14-én Szatmárnémetiben megrendezték a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt, melyre négyszer annyi nő jelentkezett, mint férfi, a döntő 15 részvevője közül pedig csak három tartozott az erősebb nemhez. Nagy vonalakban így volt ez a korábbi tíz vetélkedő alkalmával is. - A magyarországi tévéműsorokból is jószerével teljesen eltűnt a népdaléneklés, ami még akkor is igaz, ha a Duna TV elküldte forgatócsoportját Szatmárnémetibe. Az egész kárpát-medencei magyarságot megmozgató nagysikerű Röpülj páva vetélkedőnek már csak az emléke maradt. Guttman Mihály professzor, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke mégis bizakodó. A szórványban él a népdal, jelezte örömmel. A verseny első három helyezettje, sorrendben: Lőrincz Erzsébet Szamosújvárról, Csűri Katalin Érmihályfalváról, Mátyus Enikő Lupényból. /(Sike Lajos): Hajnal akar lenni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

2001. november 13.

Egy esztendeje Margittán az ezer éves keresztény magyar államiság megalapítójára emlékeztek Dávid Ibolya, a magyar igazságügyi miniszter asszony jelenlétében. Idén, november 11-én Ady Endrét ünnepelték a Berettyó parti városban, s a rendezvénynek ismét Dávid Ibolya volt a díszvendége. "Egy év alatt megszületett a nemzeti összetartozásunkat nem csak jelképező, hanem tartalommal is megtöltő első törvény. Egy év alatt nagyon sokat léptünk előre abban, hogy egy nemzet tagjai összetartoznak. Éljenek a politikai határok innenső vagy túlsó oldalán, s a Jóisten megadta nekünk, hogy nemzetben cselekedhetünk" - fejtette ki a miniszter asszony az Ady-szobornál elmondott beszédében. Előzőleg részt vett a város új katolikus templomában tartott ünnepi szentmisén, Az ünnepségen jelen volt Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Pete István RMDSZ-es szenátor, illetve több képviselő és Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke. A megemlékezésre nem vetett homályt az érmihályfalvi határátkelőnél történt intermezzo, miszerint az igazságügyi minisztert védő magyar kormányőrt a román határőrök felszólították, ne hozza magával önvédelmi fegyverét, holott időben, a diplomáciai szokásoknak megfelelően jelezték a tárcavezető Romániába érkezését. /(Balla Tünde): Ada-ünnepség Margittán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-199




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998