udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 114 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-114
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2002. április 16.

Adrian Nastase miniszterelnök az ápr. 15-16-án hivatalos látogatást tesz Svájcban. Találkozik különféle személyiségekkel, és előadás tart az Emberjogi Bizottság 58. konferenciáján. Adrian Nastase találkozott Alexandru Safrannal, Genf főrabbijával. A találkozón a romániai zsidóság jelenlegi helyzetéről és a kormány által a kisebbségi jogok védelméért tett lépésekről beszéltek. A találkozó során Alexandru Safran értékelte a kormány kezdeményezte lépéseket, amelyeket a romániai zsidóság kulturális és szellemi identitása, valamint történelmi értékei megőrzéséért tett. - Nagyon fontos, hogy a jelenlegi nemzedék megismerkedhessen a zsidók fájdalmas sorsával a második világháborúban - mondta Safran. Alexandru Safran 92 éves, romániai származású, és a két világháború között Románia főrabbija volt. /Nastase Genf főrabbijánál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

2004. szeptember 4.

Szept. 3-án Kolozsváron megkoszorúzták Bocskai István fejedelem szülőházát. A koszorúzás a Bocskai-szabadságharc 400. évfordulójára szervezett eseménysorozat nyitóünnepsége volt. Az ünnepség a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-házban működő központjában kezdődött, nagyszámú delegáció érkezett Hajdú-Bihar megyéből, innen indult ugyanis a kezdeményezés az évfordulós ünnepségsorozat megszervezésére. Az egybegyűlteket Szilágyi Pál, az EMTE rektora köszöntötte, aki elmondta: örülnek, hogy Bocskai szülőházában ma egy magyar intézmény, az EMTE központja működik. Az emlékezések során szept. 19-én, a mezőtelegdi református templom kertjében avatják fel Bocskai István feleségének, Hagymássy Katának a mellszobrát, melyet a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat ajándékozott a református egyháznak, az avatáson jelen lesz Hiller István kulturális miniszter is. December másodikán Kassán, a fejedelem elhalálozási helyén helyeznek el emléktáblát, valamint tudományos konferenciára is sor kerül, magyar és külföldi Bocskai-kutatók részvételével. – A reformáció genfi emlékművénél Bocskai István szobra Orániai Vilmos és Oliver Cromwell között áll. Bocskai István végrendeletében intette a magyarországiakat, hogy "az erdélyieket tőlök el ne taszítsák, tartsák jó atyafiaiknak". /Köllő Katalin: Szívében magyar, gondolkodásában európai volt. Koszorúzási ünnepség Bocskai István szülőházában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2004. szeptember 8.

A svájci Pro Helvetia Alapítvány és a genfi Café 3 Alapítvány 25 ezer svájci frank értékű támogatását pályázta meg Mező-Palkó István, a vajdaszentiványi művelődési otthon igazgatója. A két svájci alapítvány bejelentette, öt művelődési otthont támogatnak, egyenként 25 ezer frankkal – mesélte a kezdeteket Mező-Palkó István. A projekt szerint Vajdaszentiványon a művelődési otthonban teleházat létesítenek, s itt öt számítógépet, videót, televíziókészüléket, fényképezőgépeket, nyomtatót szerelnek fel, a kultúrotthont pedig központi fűtéssel látják el. Havonta egyszer kulturális előadásokat tartanak meghívott művészek szereplésével /Nagy Annamária: Vidékfejlesztés – svájci támogatással. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

2005. április 23.

A Genfben április 6–10-e között lezajlott Genfi Nemzetközi Találmányi Szalon „A” (mechanika, műszerek, eszközök) osztályában aranyérmet szerzett találmány /rugalmassági paraméterek megállapítására szolgáló mérőegység/ három szerzőjéből ketten kolozsvári kutatók: Bokor Sándor (főkonstruktőr, 55) és Hantz Péter (feltaláló, 30) a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Elméleti és Számítógépes Fizika Tanszékének adjunktusa. Hantz Péter 1998-ban szerzett kitüntetéses fizikus diplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ugyanitt doktorandusz 1998–2001 között. 1998-ban az Oxfordi Egyetem Elméleti Fizika Tanszékén ösztöndíjas. Hat tudományos közlemény szerzője. /Rugalmassági paraméterek megállapítására szolgáló mérőegység. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2006. január 4.

Öt esztendeje január elsején délben Petőfi szobránál gyűlnek össze bensőséges tisztelgésre a költő marosvásárhelyi hívei. Így történt most is, kevesebben állták körül a Hunyadi László alkotta bronzalakot, de a megyei EMKE kezdeményezte megemlékezés meghitt, családias volt. Dr. Ábrám Zoltán EMKE-elnök beszéde után Bartis Ildikó színművésznő szavalt, majd a Bernády kórus Petőfi-dalaihoz a jelenlevők is csatlakoztak. A főhajtás emlékezetes mozzanata volt a Vártemplom lelkésze, Ötvös József esperes beszéde. Hangsúlyozta, hogy 2006 a Kárpát-medencei magyarság számára Bocskai-év. A Kárpát-medencében (és Svájcban – Genfben) 28 Bocskai-szobor emlékeztet a fejedelemre. Az esperes ajánlotta, hogy az EMKE kutassa fel, hány Petőfi-szobor van a Kárpát-medencében /Ötvös József: Álmai is halhatatlanok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

2006. január 13.

Nem lehet tudni, melyik út vezet el az önálló állami magyar felsőoktatás megteremtéséig, ezért valamennyi úton el kell indulni – állapította meg Hantz Péter fizikus, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke. A Genfi Találmányi Kiállításon díjazták azt az érzékelőt, amelyet Hantz Péter egy kolozsvári és egy budapesti társával közösen készített, emellett örül annak, hogy a Bolyai Kezdeményező Bizottságnak sikerült ismét a politika napirendjére tűznie az önálló állami magyar egyetem ügyét. Ez nem a személyes érdeme, hangsúlyozta Hantz Péter, csapatmunkáról van szó. Magyar részről hibázott a politikai érdekképviselet, amikor nem kezelte kellő határozottsággal ezt a kérdést. A magyar egyetemi tanári kar felelőssége, hogy nem követelte meg ezt a határozottságot a politikai érdekképviselettől. A román politikai élet viszont prioritásként kezeli, hogy ne jöjjön létre az állami magyar egyetem, ne önállósuljon a magyar felsőoktatás. /Gazda Árpád: Egyidejű terápiák a Bolyaiért. Interjú Hantz Péter fizikussal, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnökével. = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./

2006. január 24.

Év elején a vagyonbevallások ideje van. Az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai közül természetesen Verestóy Attiláé a legterjedelmesebb bevallás. A politikus a szenátus honlapján közzétett nyilatkozata szerint zetelaki termőföldje, két vladiceascai és egy bukaresti erdőterülete mellé 2005-ben újabb 2500 négyzetméter erdőt vásárolt az Ilfov megyei településen. Épületeinek listája nem változott: három tömbházlakást és egy hétvégi házat vallott be, kettő Bukarestben van, egy Udvarhelyen, a víkendház pedig Vladiceascán. Egy 2001-es Audi S8-as gépkocsi van a nevén, 2005 májusához viszonyítva pedig 10–10 ezer euróval nagyobb értékű ékszereinek és festményeinek összessége, 30.000, illetve 20.000 eurót kóstálva. Folyószámláinak, bankbetéteinek értéke is növekedett 2005-ben, ebben az évben 1.980.000 eurót helyezett letétbe, 1.200.000 eurót a bécsi Kathrein & Co. Banknál, 150.000 eurót a genfi Clariden Banknál, 75.000 eurót pedig idehaza, a Raiffeisen Banknál. Több részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyesületnél rendelkezik tulajdonrésszel. Legnagyobb piaci értéke a Junior Com Kft.-ben tulajdonolt részének van (1.615.000 új lej), ezt azonban mindjárt az egyesületi tulajdonrész követi (1.072.585 új lej). Magyarországon százszázalékos tulajdonosa a Sajó-Hor Kft.-nek, résztulajdonosa a Sajó 2005 Kft.-nek és a General Kémia Kft.-nek, ezek a tulajdonrészek azonban bevallása szerint „mindössze” 5,3 millió forintot érnek. A bukaresti részvénytőzsdén jegyzett vállalatoknál tulajdonolt értékpapírjait külön mellékletben tüntette fel a szenátor, ezek piaci értéke január 10-én közel 47,5 millió új lej volt. Verestóy Attila szenátusi fizetése 2005-ben 40.395 új lej volt, ugyanakkor 36.946 új lej a Hungastro Rt. területi igazgatójaként, 11.000 új lej a SIN-Bukarest, 2,4 millió forint a Sajó-Hor Kft. adminisztrátoraként, 7500 új lejben részesült a Famos Rt. cenzoraként. A Hungastro Rt. osztalékaként 6.170.180 új lej adózás utáni jövedelemben részesült 2005-ben, ugyanezen társaság részvényeinek eladásából 3.685.100 euró érkezett számláinak egyikére. A tőzsdés portfólió 5.385.345 új lejt hozott a konyhára részvénytranzakciókból, 26.235 új lejt osztalékból. A Famos Rt.-től 35.970 új lejnyi osztalékot vett fel. A Transilvania Bank és a Siretul Pascani Rt. ingyenrészvényei nyomán 487.000 illetve 2327 új lej bevételt tüntetett fel. Banki tranzakciók 1.040.058 új lejjel és 27.335 euróval gyarapították az udvarhelyi szenátort. Mellette csíki kollégája, Sógor Csaba vagyona szinte említésre sem méltó. Antal István mezőgazdasági és erdőterületekkel, vízfelülettel, négy épülettel vagy épületrésszel, két gépkocsival rendelkezik, bankbetétei is vannak, mintegy 10.000 euró és 90 millió régi lej értékben. Asztalos Ferenc 2005-ös bevallásának tanúsága szerint mindössze egy székelyudvarhelyi lakóház, egy 11.000 dolláros és egy 5000 eurós bankbetét tulajdonosa. Kelemen Hunor csíki képviselő egy 50.000 új lej értékű bankbetétet, valamint a csíkszeredai Medianet Kft.-ben birtokolt 1,8 millió lej tulajdonrészt vallotta be. /Rédai Attila: Képviselői, szenátori vagyonbevallások megyénkben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 24./

2006. március 28.

Március 27-én tartotta utolsó ülését Genfben az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága. A testület feladatait hatvan év után egy új állandó szerv, az Emberi Jogi Tanács veszi át. A jogutód tanács június 19-én tartja első ülését Genfben. Az 1946-ban létrehozott bizottság az utolsó néhány évben elvesztette hitelét, többek között azzal, hogy a testületbe bekerültek az emberi jogok sárba tiprásáról hírhedt államok – például Kína vagy Kuba – képviselői is. /Megszűnt az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

2006. május 3.

Az erdélyi magyar felsőoktatás célkitűzéseit foglalta pontokba és küldte el nyilatkozat formájában Olli Rehn bővítési biztosnak a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB). A szöveget az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljárói, az RMDSZ elnöke, a felsőoktatás érintett szereplői, valamint több civil szervezet is aláírta. A dokumentum az egy hónappal korábban Kolozsváron szervezett felsőoktatási fórum következményeként született. A nyilatkozat szövege emlékeztet, Európában minden jelentős – néhány százezer főt számláló – kisebbségi nemzeti közösség rendelkezik anyanyelvű egyetemi szintű oktatással. Leszögezik: a másfélmilliós erdélyi magyarság joggal tart igényt önálló, állami magyar tannyelvű felsőoktatási hálózatra. „Diszkriminatív és ekként elfogadhatatlan, hogy alapvető fontosságú szakterületeken – mint amilyenek a műszaki tudományok, zene- és képzőművészet, mezőgazdasági-, erdészeti és állatorvosi tudományok – nincs államilag finanszírozott felsőfokú képzés. Bizonyos területeken pedig a magyar állami támogatásból fenntartott magánegyetemek – Sapientia Egyetem, Partium Keresztény Egyetem – pótolják a képzési lehetőségek hiányát” – áll a nyilatkozatban. Megvalósítandónak tekintik a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tannyelvű természet-, humán-, illetve társadalom és gazdaságtudományi kar mielőbbi beindulását. Emellett kérik, hogy a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen jöjjenek létre magyar karok, és ezek szerveződjenek önálló döntéshozatali joggal rendelkező magyar tagozattá. Igénylik a magyar oktatás megszervezésének elkezdését a Kolozsvári Műszaki Egyetemen (és igény szerint más műszaki egyetemeken), a Gheorghe Dima Zeneakadémián, egy erdélyi képzőművészeti egyetemen, valamint a kolozsvári Agrártudományi Egyetemen. Az aláírók szeretnék, ha a vegyes tannyelvű romániai felsőoktatási intézményekben megvalósulna a tényleges kétnyelvűség a magyar nyelv hivatalossá válása révén. Kérik, hogy a törvényes kereteknek megfelelően mielőbb akkreditálják a magánegyetemeket, az engedélyezésük után pedig ezek részesüljenek állami támogatásban. Bodó Barna, a BKB elnöke megemlítette, az általuk megkeresett résztvevők közül csak a BBTE magyar tagozatának vezetői nem írták alá a nyilatkozatot. Ők korábban is kételyeiknek adtak hangot a magyar oktatás karokba szervezésének hasznosságával kapcsolatban. Jelenleg Genfben tartózkodik Hantz Péter, a szervezet szóvivője, aki az ENSZ emberjogi biztosának ad át egy hasonló tartalmú petíciót. A BKB adatai szerint a New York-i Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) által kezdeményezett levélkampány során Olli Rehn ötezer levelet kapott. /B. T.: RMDSZ–BKB-levél Olli Rehn-nek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ 23 magyar intézmény és szervezet nevében megfogalmazott nyilatkozatban hívják fel Ollie Rehn bővítési biztos figyelmét a romániai magyar nyelvű felsőfokú oktatás diszkriminációjára.     A nyilatkozat aláírói között szerepel Markó Béla RMDSZ-elnök, a történelmi magyar egyházak püspökei, magánegyetemek rektorai, professzorai, magyar szervezetek és szövetségek vezetői. A magyar egyetem ügyét támogatandó, május 9-én este 7-órától Erdély több településén az Evangélikus Colegium Academicum, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Magyar Ifjúsági Tanács ökumenikus imaestláncot hirdet meg. Az erdélyi ifjúság által kezdeményezett tematizált imaestek a magyar történelmi egyházak által a nemzet lelki megújulásáért meghirdetett imaév égisze alatt zajlanak. /Lobbi a magyar egyetemért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

2006. május 12.

Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) szóvivője határozottan cáfolta hogy az RMDSZ kilépett volna az önálló magyar egyetemért akciózó lobbicsoport mögül. Markó Béla RMDSZ-elnökkel heti kapcsolatban állnak, illetve Kötő József oktatási államtitkárral is pár naponta informálják egymást a fejleményekről. Hantz Péter elmondta, hogy személyesen juttatta el az ENSZ emberjogi főbiztosának genfi irodájába a BKB petícióját, melyben a romániai magyarokat a felső- és a közoktatásban érő diszkriminációra hívja fel a figyelmet. A szóvivő Dobolyi Alexandra szocialista EP-képviselő nyilatkozata kapcsán azt közölte, a politikus Info Rádiónak adott nyilatkozata alapján úgy értékeli: a képviselő gyakorlatilag már nem tarja fent a BBTE magyar oktatási vonaláról korábban tett, túlságosan is optimista nyilatkozatát. Hantz Péter közölte: még a Dobolyi-affér előtt úgy döntött a BKB, hogy a politikust a több EP-képviselővel együtt konferenciára hívja meg, melynek témája a romániai magyar felsőoktatás és a Bolyai-ügy. Hantz Péter arról is nyilatkozott, a Duna Tv Közbeszéd című műsorának felvételén megakadályozták abban, hogy kommentálja Dobolyi képviselő véleményét. Mikor Hantz interjúalanyként magyarázatot követelt erre, a stáb azt válaszolta: költségvetési retorzióktól tartanak, ezért nem veszik fel a válaszát. /Cáfolja Hantz, hogy az RMDSZ kilépett volna a Bolyai-ügy mögül. = Transindex.ro, máj. 11./

2006. június 8.

A tordai magyar iskola helyzetéről is tájékoztatta Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) szóvivője az ENSZ emberjogi főtitkárságának kisebbségi és oktatási kérdéssel foglalkozó biztosait. Június 7-én történt látogatásával kapcsolatban a szóvivő emlékeztetett: korábban már járt Genfben, ahol iktatta az általa benyújtott tájékoztató háttéranyagokat. Ezt követően az ENSZ illetékeseitől június 7-ére kapott kihallgatási időpontot, amelyen szóvá tette az erdélyi magyar felsőoktatás problémáját. Hantz kiemelte az államilag finanszírozott magyar egyetem hiányát. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen nem létezik valós multikulturalizmus. Hantz megemlítette a román nyelv anyanyelvként történő oktatási gyakorlatát, ami a kisebbségeket diszkriminálja, valamint a földrajz és a történelem román nyelvű oktatásának problémáját is. Felvetette a csángókérdést, de ismertette a tordai iskola, valamint a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Líceum sportpályája körüli botrányt. Az ENSZ tájékoztatásának két következménye lehet. A szervezet helyszíni tájékozódás után a Romániáról szóló jelentésében megemlítheti a BKB által jelzett visszás dolgokat, drasztikusabb megoldás az lenne, ha ezekkel a gondokkal foglalkozó külön közleményt is kibocsát. /Az ENSZ-nél a tordai magyar iskola ügye. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

2007. január 9.

Plágium gyanúja merült fel Szamosközi István egyetemi tanár, dékán-helyettes, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának alelnöke doktori dolgozatával, valamint az annak alapján kiadott kötettel kapcsolatosan – jelezte január 8-án tartott sajtóértekezletén Bodó Barna egyetemi tanár, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke. Mind a doktori dolgozatban, mind az Evaluarea potentialului la elevi című könyvben előfordul ugyanaz a csaknem három teljes oldalt kitevő szöveg, amely megtalálható egy korábban megjelent francia könyvben /a Fredi P. Düchel által szerkesztett Textes de base en pédagogie – l’éducation cognitive – le développement de la capacité d’apprentissage et son évaluation című kötetben/. A szövegátvétel részben szó szerinti, részben csak a kifejezésmód változik. A szóban forgó szöveg három szerzője (Jean Louis Paour, Jeanine Jaume, Odile de Robillard) azonban sem lábjegyzetben, sem a forrásmunkák között nincs feltüntetve. A megvádolt tanár a Szabadságnak elmondta: soha nem látta a szóban forgó francia kötetet, nem vett át abból semmit, és nem is vehetett, mert nem olvas franciául. A BBTE azzal vádolta Hantz Pétert és Kovács Lehelt, hogy tudományos munkájukat elhanyagolják – fejtette ki Bodó. Ehhez képest, Hantz két doktorátus birtokában (egyet Budapesten, egyet Genfben szerzett) számos rangos szaklapban megjelent cikk szerzője, egyik szakmunkája a legtekintélyesebb fizikai lapban, a Physical Review Letters-ben jelent meg, ezt Kolozsváron nem sokan mondhatják el magukról – jegyezte meg Bodó. Hantznak az utóbbi 5 évben 7 szakdolgozata jelent meg, 2006-ban pedig (amikor a rektor szerint „elhanyagolta a tudományt”) további 4 publikációját fogadták el rangos hazai és külföldi lapok. Kovács Lehel több budapesti és bécsi szaklapban rendszeresen közöl, hazai kiadványokat szerkeszt, 6 konferencia összefoglaló kötetében szerepel, mint szerző. Bár még csak 32 éves, három tudományos kötetnek egyedüli, további négynek pedig társ szerzője. Ehhez képest, a BKB törekvéseit nyíltan ellenző Szamosközi István tudományos munkásságáról nagyon nehéz megtudni bármit is – közölte Bodó. Az egyetem honlapján nem szerepelnek erről adatok. A BKB elnöke bejelentette: szövegek, vagy szövegrészletek átvétele a forrás megjelölése nélkül mind a törvények, mind az értelmező szótár szerint plágiumnak minősül, az oktatási tárcához fordulnak, hogy az illetékes hatóság ítélje meg: megalapozott-e vagy sem a Szamosközi Istvánnal szemben felmerült plágium-gyanú? Bodó szerint Szamosközi személye körül más szempontok miatt is gond van: az általa betöltött vezető tisztségek (dékán-helyettes, az Akadémiai Tanács alelnöke, a Távoktatási szakosztály igazgatója stb.) egy részét a tanügyi alkalmazottak jogállására vonatkozó 1996-ban elfogadott törvény értelmében nem töltheti be ugyanaz a személy. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Bodó Barna: Szamosközi plagizált? A BKB az oktatási minisztériumhoz fordul. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

2007. február 27.

Karácsony Sándor (Földes, 1891. január 10. – Budapest, 1952. február 23.): pedagógus, filozófus, nyelvész, irodalomtudós, író, lapszerkesztő, a legmagyarabb magyar elme a 20. században, írta róla K. Jakab Antal. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakának hallgatója volt, Genf, München, Bécs és Grác egyetemein is megfordult. A harctéren súlyos sérülést szenvedett, élete végéig mankóval, bottal kell járnia. 1927-től a Magyar Tudományos Akadémia Szótári Bizottságának lett a munkatársa. Megalkotta „társas-lélektani” nyelvelméletét, megindítja tízkötetes könyvsorozatát, A neveléstudomány társaslélektani alapjait. 1932-től a debreceni egyetem magántanára, 1942-től professzora. Az 1945 után számos közéleti tisztséget töltött be, és a központilag irányított népműveléssel szemben hatalmas kulturális tömegmozgalmat indított el, a „szabadművelődést”. Az uralomra jutott kommunisták derékba törték kezdeményezéseit, őt magát kényszernyugdíjazták, 1950-ben eltávolították az egyetemről. Főbb művei: A csucsai front (regény, 1928), Hegyi beszéd (regény, 1937), Barátság és szerelem (1938), A magyar észjárás és közoktatásügyünk reformja (1939), A könyvek lelke, irodalmi nevelés (1941), A társaslélek felső határa és a transzcendens nevelés (I–II., 1941–1943), Ocsúdó magyarság (1942), A magyarok Istene (1943), A cinikus Mikszáth (1944), A magyar demokrácia (1945), Magyar ifjúság (1946), Magyar béke (1947), Holdbeli diákélet (1948). /K. Jakab Antal: „Nemcsak magyar nyelven, hanem magyar módon is” 55 éve halt meg Karácsony Sándor. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 27./

2007. március 22.

Az 1989-es rendszerváltás után a romániai polgári titkosszolgálat folyamatosan követte az erdélyi magyar közösség megnyilvánulásait. Jelentéseiben visszatérő motívum a helyi radikális csoportok külföldről történő támogatása és irányítása. Ezen a héten mutatják be a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) székelyföldi jelentését a bukaresti törvényhozásban, Nicolae Popa konzervatív párti (PC) honatya kezdeményezésére. Tavaly december második felében kezdte meg az autonómiaigénylést felmérni szándékozó belső népszavazását a Székely Nemzeti Tanács. Hasonló alkalmat adott a SRI elszámoltatására idén március elején az ezúttal az RMDSZ nevéhez kötődő Szövetség Székelyföldért Egyesület megalakulása Gheorghe Funar Nagy-Románia párti (PRM) főtitkárnak. Az SRI közvetlenül az 1990 márciusában bekövetkezett marosvásárhelyi véres események után alakult meg hivatalosan. Addig nyílt titok volt, hogy nem hivatalosan ugyan, de már három hónapja működik a belföldi polgári hírszerzés a bukaresti Turisztikai Minisztérium egyik irodájában. Erről írt Radu Portocala, Franciaországban élő román származású újságíró Egy palotaforradalom anatómiája című könyvében a kilencvenes évek elején. Nicolae Ceausescu államfő és kommunista pártfőtitkár menekülése után négy nappal a Belügyminisztérium keretében működő Állambiztonsági Főosztályt (DSS) megszüntették, majd állományát és infrastruktúráját rendelettel átvette a Honvédelmi Minisztérium. Hivatalosan az állam és kormány vezetőit 1989. december 26-tól 1990. március 20-ig a belföldi katonai hírszerzés tájékoztatta az országban zajló eseményekről. A rendszerváltás utáni években a polgári titkosszolgálat arról számolt be a törvényhozásban ismertetett jelentéseiben, hogy idegen országok ügyködnek Románia területén. „A külföldi kémszolgálatok akcióinak célja volt a nemzeti kisebbségek körébe történő beszivárgás mesterséges feszültségek keltése céljából a kisebbségek és a többségi lakosság között” – olvasható az 1990. novemberi SRI-jelentésben. Egy évvel később, amikor a Katona Ádám nevéhez kötődő Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) nevű RMDSZ-platform székely népgyűlést hívott össze az autonómia kikiáltására a Hargita megyei Agyagfalvára, a honvédelmi tárca hadgyakorlatot tartott az októberre meghirdetett népgyűlés előtti hónapokban Székelyföld több településén. Stefan Gusa tábornok katonai vezérkari főnök 1991. július 18-án azt nyilatkozta a berepülések kapcsán a közszolgálati televízió Pro Patria című katonai műsorában, hogy a könnyen elzárható hágókat és szorosokat ismertették a parancsnokokkal. Egy nappal később a genfi nemzeti kisebbségi konferencia a záródokumentumában kiállt a nemzeti kisebbségek védelméért. Október 17-én a bukaresti parlament elfogadta a SRI működését szabályozó törvénytervezetet. 1993-as jelentésében a SRI az EMK-ról azt állította, hogy 1992-ben külföldről kapott anyagi támogatást és egyben „külföldi intézmények tisztségviselői koordinálják a romániai szélsőséges irányzatokat”. Iliescu elnök elsősorban az általa horthysta-nosztalgikus és újfasiszta köröknek nevezett nyugati magyar emigrációt bírálta a velük rokonszenvező erdélyi körök támogatásával. „Az egyik Romániában akkreditált külföldi képviselő az általa megfelelőnek talált személlyel igyekezett helyettesíteni a kisebbségi közösség vezetőjét” – olvasható továbbá a jelentésben. Nem változott a helyzet a kilencvenes évek derekán sem. Továbbra is külföldi ügynököket azonosított a SRI a „magyar autonomista-szeparatista és revizionista akciók” támogatásában. 1995 februárjában és márciusában ismét harci helikopterek és harci repülőgépek jelentek meg több székelyföldi település légterében. Az SRI részére készült katonai felderítési jelentés szerint „a magyar többségű településeken feszült hangulatot keltenek az RMDSZ-vezetők provokatív és agresszív nyilatkozataikkal”. Ion Iliescu államfő 1995. március 4-én elfogadhatatlannak nevezte „egyes magyarországi politikai erőknek azt az igényét, hogy ők irányítsák a más államok területén működő magyar kisebbségek politikai tevékenységét”. Kedvező konjunktúra esetén nyíltan veszélybe kerülne Románia területi épsége, ha a magyar és ukrán nemzeti kisebbségek szervezeteitől származó egyes akciók ellenőrizhetetlenné válnának – fogalmazott Ovidiu Soare, a SRI alkotmányvédelmi osztályának vezetője. Két hónappal korábban Constantin Degeratu dandártábornok, a védelmi miniszter első helyettese azután látogatott Székelyudvarhelyre, hogy véget ért a Kárpát-medencei térség magyar polgármestereinek konferenciája, illetve az előtt a polgári fórum előtt, melyen Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Németh Zsolt alelnök jelenlétében mutatta be a Temesvár szelleme című kötetét Tőkés László nagyváradi református püspök. 1997. szeptemberében ismertette Sergiu Nicolaescu szociáldemokrata szenátor Erdély militarizálási tervét, mellyel megelőzhető lenne a koszovóihoz hasonló helyzet megismétlődése. 1998 nyarán a román védelmi minisztérium fővezérkarának pszichológiai műveleti osztálya gyakorlatot tartott Kovászna és Hargita megye határában, Havasi Gyopár 98 elnevezéssel. A SRI 1999. évi jelentése megemlíti, hogy szélsőséges szervezetek és külföldi titkosszolgálatok arra tesznek kísérleteket, hogy alapítványok és egyesületek álcája alatt szélsőséges csoportokat alakítsanak, de nem nevesíti ezeket. A 2000. és 2001. évi összefoglalókban csak általánosságokban fogalmazza meg helyzetképét a SRI, a 2002. évi jelentésében már olyan régiós autonomista vagy föderalista műveletekről számol be, melyek a romániai gyakorlattól eltérő földrajzi, történelmi és felekezeti hagyományú modelleket vesznek alapul. Az SRI szerint külföldi támogatást élvező belföldi körök a Románia külföldi arculatát hátrányosan érintő megnyilvánulásokat próbáltak kezdeményezni. Autonomista-szeparatista műveletek megerősödéséről adott hírt a SRI 2003. évi beszámolója: „A romániai magyar radikális körök a szervezési, gyakorlatibb akciókra tették a hangsúlyt az etnikai alapú területi autonómia megszerzési folyamatában”. Az SRI szerint törvénytervezetek előterjesztésével igyekeznek legitimálni szeparatista és alkotmánysértő autonóm kormányzati szerkezeteket. Az etnikai alapú autonomista-szeparatista terveket támogató radikális csoportok agresszivitásáról számolt be 2004. évi jelentésében a SRI: „Propagandatevékenységükkel párhuzamosan az ügyben érdekelt, külföldi támogatást élvező radikális magyar körök biztosították a Székelyföld régió széles körű autonómiáját célzó szervezési formulák kikristályosodását és konszolidációját, és folytatták törvényhozási kezdeményezéseiket a kitűzött célok jogi feltételeinek elérésére. ” A 2005-ös és 2006-os évi jelentések még nem hozzáférhetők. Szinte minden évi dokumentumban az áll, hogy a csoportok nem élveznek tömegtámogatást, „ennek ellenére az autonómiaelvek radikális színezetű, következetes hangoztatása kockázatot jelent a társadalmi stabilitás rovására. ”A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ 1992-ben elfogadott törvénye szerint /7. cikkely/: „A SRI célja a Románia területén kezdeményezett, szervezett vagy létrejött, nemzetbiztonsági vonzatú adatgyűjtési struktúráknak, illetve az ezekhez történő csatlakozásnak, valamint a távközlések törvénytelen vételét lehetővé tevő eszközök gyártásának, birtoklásának vagy használatának felderítése és elhárítása. ” /Domokos Péter: A román hírszerzés jelenléte a Székelyföldön 1990 után. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 22./

2007. szeptember 25.

Kerékpáros ifjúsági karavánt szervez az önálló erdélyi magyar egyetem létrehozása érdekében az Országos Magyar Diákszövetség, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Bolyai Kezdeményező Bizottság. A biciklis fiatalok szeptember 25-én indulnak Marosvásárhelyről, hogy Kolozsvár, Nagyvárad, Debrecen, Budapest, Komárom, Győr, Bécs, München, Zürich és Genf érintésével Strasbourgig jussanak el. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnökét, René van der Lindent szeretnék tájékoztatni a romániai felsőoktatás helyzetéről, s át szeretnék nyújtani neki a magyar nyelvű felsőoktatást igénylő aláírásokat. Az év elején a Babes–Bolyai Tudományegyetem érintett oktatóinak 83 százaléka támogatta kézjegyével azt a követelést, hogy jöjjön létre a BBTE-n magyar tannyelvű természettudományi, illetve bölcsészettudományi kar. Júniusban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatán tanuló diákok több mint 70 százaléka írásban kérte a tagozat helyzetének rendezését, többek között a magyar karok létrehozását. Nem ez az első kerékpáros túra az erdélyi magyar nyelvű oktatásért: a Magyar Ifjúsági Tanács 1995. szeptember 8–18. között szervezte meg az Ifjúsági Karavánt az Anyanyelvű Oktatásért, célállomásuk szintén Strasbourg volt. /Bálint B. Eszter: Kerékpárral a magyar egyetemért. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

2007. október 4.

Az Európa Tanács számos vezetőjével találkoztak október 3-án Strasbourgban annak az ifjúsági karavánnak a résztvevői, amely több mint egy héttel ezelőtt indult el Marosvásárhelyről, hogy felhívja a figyelmet a romániai felsőoktatási rendszerben a magyarokat érő hátrányos megkülönböztetésre. Kovács Lehel, a karaván vezetője, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke elmondta, fogadta őket többek közt Mateo Sorinas, a parlamenti közgyűlés főtitkára, Göran Lindblad svéd néppárti képviselő, illetve Luc van der Brande, az európai néppárti frakció vezetője. A Strasbourgban szintén megjelent Hantz Péter, a BKB másik alelnöke hozzátette: a parlamenti közgyűlés főtitkára megígérte, hogy a panaszokat összegző dokumentumokat eljuttatja a közgyűlés elnökének és az oktatási szakbizottságnak is. A karaván Romániából Magyarországon, Szlovákián, Ausztrián és Svájcon keresztül érkezett Strasbourgba. Útközben egyetemi városokban – így a szlovákiai kitérő során Révkomáromban – osztották szét szórólapjaikat, Genfben pedig fogadta őket az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának nemzeti kisebbségekkel foglalkozó illetékese. Kovács Lehel hangsúlyozta, hogy Románia nem tartja be saját törvényeit. Az állam az egyetemi autonómiára hivatkozik, az egyetem viszont az államra mutogat. Szerinte nagy igény van az önálló, magyar oktatási nyelvű egyetemre. /Strasbourgban az ifjúsági karaván. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

2007. október 19.

Niculescu Tóni külügyi államtitkár felszólalt az ENSZ 62. Közgyűlésén. Előzőleg, 1996-ban, Genfben az ENSZ Emberi Jogok albizottságának égisze alatt működő kisebbségi munkacsoport ülésén is felszólalt a Nem Képviselt Népek és Nemzetek Szervezete (UNPO, az ENSZ társult tagja) svájci székhelyén, az RMDSZ nevében. A román kormány kisebbségpolitikáját, pontosabban a kilencvenes évek közepén elfogadott helyi közigazgatási, valamint a tanügyi törvényt kérte számon Bukaresten. Pozsonyban kormányra kerültek a magyarok képviselői. Megszerezték a miniszterelnök-helyettesi posztot is. Azóta sajnos jelentős visszalépés történt. Niculescu Tóni október 1-jén az ENSZ-ben, a Franciaország és az UNICEF által kezdeményezett A kiskorúak és a hadviselés című miniszteri találkozón szólalt fel. Másnap a Demokráciák közössége miniszteri gyűlésén kapott szót, október 4-én pedig előadást tartott a közgyűlés nagytermében a kultúrák és vallások közötti, valamint a békéért folytatott együttműködést célzó magas rangú párbeszédcsoport munkálatain. Az ENSZ-ben járatos kollégái készítették elő a szövegeit. Előadására kapóra jött Nagyszeben valamint az idei ökumenikus világtalálkozó. Bíró Anna-Mária a kilencvenes évek elején az RMDSZ-elnök akkori külügyi tanácsosaként szólalt fel Genfben. Niculescu szerint „sokat veszítettünk, amikor az angolul és franciául tökéletesen beszélő kolléganőnk „átigazolt” a világ legismertebb kisebbségkutató intézetéhez, a londoni Minority Rights Grouphoz”. /Ágoston Hugó: Magyar képviselő az ENSZ-ben. Beszélgetés Niculescu Tóni külügyi államtitkárral. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

2007. október 30.

Varga Andrea történész segélykérő levelében minden józan európai polgár, felelős gondolkodó segítségét kéri, hogy Romániában a politikai perekben elítélteket rehabilitálják. Romániában méltatlan helyzetben hagyták az egykor meghurcoltakat a mai napig. Európában Románia az egyetlen olyan ország, amelyben az 1945 és 1964 között hozott kommunista bírósági (politikai) ítéleteket nem semmisítették meg, kárvallottaikat nem rehabilitálták. Varga Andrea reméli, hogy lengyel, olasz, magyar és nemzetközi segítséggel kezdeményezhetik a romániai mártírok teljes körű rehabilitálását, kárpótlását. A Sor(s)ok között című emlékkiállítást tervezik Rómába, Brüsszelbe, Genfbe és több más európai polgári jogi vagy nemzetközi presztízsű fővárosba is bemutatni. /Varga Andrea történész, a Sor(s)ok között című kiállítás kezdeményezője: Hangoslevél az emberbaráti mozgalomnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2008. március 20.

Magyarellenes honlap betiltását kéri a genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezeténél (WIPO) a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amelynek nevét felhasználva hozták létre a szóban forgó román nyelvű portált. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke közleményében elhatárolódott a honlaptól, valamint „a világhálón ezáltal elindított minősíthetetlen lejárató kampánytól, gyűlöletkeltéstől”. Kelemen szerint a nemzetközi törvényes előírások által szankcionálható bűncselekményt követtek el a honlap működtetői, akik az RMDSZ nevét és jelképét a szervezet írásos beleegyezése és jóváhagyása nélkül használták. A dokumentum aláhúzza: az RMDSZ hivatalos honlapja továbbra is a www.rmdsz.ro. Hasonló helyzetbe került az újonnan megalakult Magyar Polgári Párt (MPP) is, amelynek román neve alatt szintén magyarellenes tartalmú román nyelvű honlap található a világhálón. Gazda Zoltán, az MPP bejegyzését aktívan támogató Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke szerint a www.partidulcivicmaghiar.com cím alatt etnikumok közötti konfliktusra buzdító, a magyarok számára megalázó szövegek olvashatók. Gazda javasolta az MPP vezetőségének, hogy forduljanak panasszal a rendőrséghez és a CNCD-hez. /Magyarellenes honlapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

2008. április 17.

Hubay Miklós dráma- és esszéírót, a Magyar Írószövetség és a PEN Club volt elnökét látta vendégül április 15-én a Korunk Akadémia soros rendezvénye. A 90. életévét nemrég betöltött drámaíró irigylésre méltó memóriával idézett fel eseményeket, történeteket a Kolozsvár Társaság székhelyén. Kántor Lajos irodalomtörténész köszöntötte jeles vendégét, majd Kötő József színháztörténész beszélt a meghívott munkásságáról. A Nagyváradon született Hubay Miklós életének legfontosabb helyszínei: Nagyvárad, Budapest, Genf, Firenze. Negyven darabot írt, tanított a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1955–1957-ben a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott, majd 1957-ben mindkét állásából elbocsátották. A gyerekeit is kitették az óvodából. Tizenöt éven át nem kapott állást Magyarországon, évekig fordított és a filmgyárnak írt forgatókönyveket. Azután 15 évet töltött Firenzében, ahol katedrát ajánlottak fel neki az egyetemen. /Köllő Katalin: Találkozás Hubay Miklóssal. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

2008. április 25.

Hosszas vita után Nagyvárad díszpolgárává avatták Hubay Miklós drámaírót, de a többi magyar vonatkozású napirendi pont megvitatását a testület tagjai elhalasztották. A 90 éves váradi születésű drámaíró díszpolgár esetében Mihai Drecin Nagy-Románia párti (PRM) tanácsos kifogásolta, hogy Hubay Nagyváradon született ugyan, de Magyarországon alkotott. Drecin szerint alaposan meg kellene vizsgálni életművét, azt, hogy a Kossuth-díjas drámaíró nem folytatott-e románellenes propagandát a második világháború idején, amikor Genfben a Nouvelle Revue de Hongrie nevű folyóirat szerkesztője volt. Mihai Drecin, aki a PRM váradi polgármesterjelöltje is, a Szent László híd átnevezéséről szóló határozattervezetet sem hagyhatta szó nélkül: „európai gondolkodást” kért RMDSZ-es társaitól. Mihai Manea liberális párti tanácsos Ménmarótról akart hidat elnevezni, a román képviselők elvitatták Szent Lászlótól a városalapító címet. Végül elnapolták a kérdést. Ez lett a sorsa a másik két magyar vonatkozású, Delorean Gyula RMDSZ-es tanácsos kezdeményezte határozattervezetnek is. Ezekben az szerepelt, hogy az olimpiai uszoda Sonnenwirth Miklós úszóedző, míg a városi stadion Bodola Gyula labdarúgó, volt román és magyar válogatott nevét viselje. A héttagú RMDSZ-frakció hiába szavazott a halasztás ellen, esélyük sem volt a 18 román tanácsossal szemben. „Egyértelműen etnikai szavazásról van szó, kezdődik a kampány, a román tanácsosok egyelőre hallani sem akarnak róla, hogy magyar elnevezéseket hagyjanak jóvá” – értékelte a döntést Delorean Gyula. A tanácsülésen az egyetlen, magyarság számára kedvező döntés az volt, hogy visszavonták a napirendről azt a határozattervezetet, amelyben elutasítják, hogy a Rhédey-kert és a Szent László tér hivatalosan is ezt a nevet viselje a Balcescu park és Unirii tér helyett. /Fried Noémi Lujza: Kampányízű etnikai szavazás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

2008. június 19.

Száz éve jelent meg az egyetlen magyar nyelvű, református kiadású Képes Biblia, amelyet Tóthfalusi József vártemplomi református lelkipásztor szerkesztett. Erre emlékeznek június 22-én, vasárnap Marosvásárhelyen, a Vártemplomban. Az emlékünnepség keretében a magyar bibliafordításról tart előadást dr. Bustya Dezső nyugalmazott lelkész, Tóthfalusi Józsefről pedig Berekméri Árpád Róbert egyházi levéltáros beszél. Tóthfalusi József, a nagyenyedi teológia végzettje, 1893-tól püspöki titkár volt, 1895-ben került Marosvásárhelyre. Olyan híres pap volt, hogy az 1909-es, 400 éves Kálvin-évfordulón Erdély részéről ő koszorúzott Genfben. Életműve legmaradandóbb darabja a Nagy Képes Biblia, amely ezernél több illusztrációt tartalmaz, köztük számos híres festmény színes reprodukcióját. /B. Z. : Százéves a Marosvásárhelyi Képes Biblia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./

2008. december 18.

Mohácsi Viktória liberális európai parlamenti képviselő elnökölt az ENSZ Kisebbségi Fórumának első, Genfben tartott ülésén. A fórum témája a kisebbségi oktatás jelentősége, az oktatáshoz való jog diszkriminációmentes biztosítása volt. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviseletében Hantz Péter a romániai kisebbségi oktatás hiányosságaira hívta fel a figyelmet. Mohácsi Magyarországot és több mint 10 millió európai romát képviselve, megjegyezte: „a romák alapjogait érő sérelmek, mint például a diszkrimináció vagy az oktatás területén tapasztalt szegregáció, mind a mai napig olyan, orvoslást igénylő emberi jogi sérelmek, amelyek mind a tagállamoknak, mind az Európai Uniónak, mind pedig az ENSZ-nek is kihívást jelentenek. ” /Magyar képviselő elnökölt az ENSZ Kisebbségi Fórumán. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2009. március 14.

Segesváry Viktor négy kontinens számos országában élt, több, egymástól különböző vezető beosztásban dolgozott, változatos témákban, három nyelven írt meg huszonkét történeti, művelődéstörténeti vagy eszmetörténeti kötetet, vendégszónokként számos kérdéskörben tartott előadást. Hogyan fért bele mindez most betöltött nyolcvan évébe? Teológus diplomát szerzett. Képzettségét Svájcba menekülése után két magas fokú diplomával „toldotta meg”. Előbb a genfi Református Teológiai Karon avatták a református teológia doktorává (1968), majd ugyancsak Genfben, a Nemzetközi Tudományok Főiskoláján, politikai tudományokban szerzett doktorátust (1973) Segesváry Viktor régi erdélyi család sarja. Apja 1926-ban átszökött Magyarországra, fia már Miskolcon született. Észak-Erdély visszatérése után a család ismét Kolozsvárra költözött. Ifj. Segesváry Viktor 1940–1944 között a Református Kollégium diákja volt, az érettségi vizsgát a háború után már Budapesten tette le. A Keresztény Diákok Egyesületének egyik alapítója volt; ezért 1949 januárjában eltávolították a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karáról. Akkor iratkozott át a Református Teológiai Akadémiára, ahol 1954-ben lelkészi diplomát szerzett. Az 1956-os forradalom idején a Keresztény Ifjúsági Szövetség társelnöke volt, ezért száműzetésbe kényszerült. Közel másfél évtizeden át Genfben élt, ahol előbb a francia–svájci református magyarok lelkésze, 1961–1963 között pedig felvállalta a Genfi Afrika-Intézet főtitkári teendőit. New Yorkban 1984–1994 között az ENSZ tervosztályának és műszaki együttműködési-fejlesztési részlegének főtanácsadója-konzultánsa volt, majd 2002-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajztudományi Tanszékének, illetve a MTA Településfejlesztési és Regionális Bizottságainak meghívott előadója. Egyik munkája, a Magyarság és modernitás (2004) című tanulmánykötete felmérte az új társadalmi, gazdasági, művelődési és politikai kihívásokat. Segesváry Viktor ötvenöt év után egyhetes látogatásra jött Erdélybe. A Marosvásárhelyen megjelenő Látóban közölt hosszú beszámolója tanúskodik arról, mit jelentett számára ez az erdélyi út: „Visszatértem oda ahonnan jöttem – lelkileg és szellemileg – visszataláltam létem gyökereihez, az erdélyi patakok és folyók zúgásához, az erdők fáinak susogásához, gyermekkori felejthetetlen emlékeimhez. Életutam végre visszavezetett azok közé az emberek közé akikhez, mint a magyarság egy részéhez, tartozom.” Segesváry Viktor 22 kötetnyi összes műve, a Hollandiai Mikes Kelemen Kör kiadójának gondozásában, 2004–2006 között felkerült a világhálóra, és bekerültek az Országos Széchényi Könyvtár elektronikus katalógusába is. Ezzel ő az első Nyugaton élő magyar író, akinek teljes életműve a világhálón elérhető. /Lőwy Dániel: Évforduló – Gyarapodó életmű a lassan folyó időben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-114




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998