Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 519 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 511-519
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. október 7.

A rendőrségek magyar feliratának eltávolításával a "Belügyminisztérium úgy viselkedik, mint egy megszálló sereg ellenséges vidéken", olvasható az RMDSZ gyergyói szervezetének tiltakozó levelében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

1996. január 11.

Az múlt év végén ülésezett a Gyergyóért Alapítvány, tájékoztatott Dézsi Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere. Az alapítvány támogatói gyergyói emberek. A múlt évben iskolásoknak való fizikai példatár kiadását segítették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

1996. február 14.

A gyergyói medencében 15 ezer munkanélküli van, ez az összlakosság 21 %-át jelenti, közülük jelenleg 4000 fő kap valamilyen segélyt. Ennek ellenére alig akadt jelentkező, amikor magyarországi munkára /munkavállalási engedélyt biztosítva/ kerestek munkásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

1996. április 12.

Ápr. 12-én Csíkszeredában tartottak tanácskozást a székelyföldi egyetemi hálózat megszervezéséről az RMDSZ Oktatási Főosztálya kezdeményezésére, a csíkszeredai, nyárádszeredai, székelyudvarhelyi intézmények programvezetőinek, a sepsiszentgyörgyi és gyergyói főiskola-kezdeményezések szervezőinek részvételével. Megegyeztek abban, hogy az érdekeltek máj. 15-ig benyújtják az Illyés Közalapítványnak a felsőoktatási hálózat kialakítására vonatkozó elképzeléseiket. A beérkezett pályázatok alapján az Oktatái Főosztály véglegesíti a székelyföldi egyetem alapításár vonatkozó tervezetét, és azt előterjeszti az SZKT-nak /Szövetségi Képviselők Tanácsának/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 16., 760. sz./

1996. május 6.

Máj. 10-11-én nemzetközi történészkonferenciát rendez Gyergyószentmiklóson a Gyergyói Népfőiskolai Társaság. A konferencia címe: Erdély története az 1593-1764 közötti időszakban. Dr. Garda Dezső történész, a fő szervező örömmel nyilatkozott arról, hogy harmadszor sikerül ilyen jelentős konferenciának otthont adni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

1996. május 8.

Máj. 8-án Gyegyószentmiklóson tüntettek az anyanyelvi oktatásért, melyen a Gyergyói-medence valamennyi iskolája képviseltette magát. Megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is, kifejtette, hogy nemzeti történelmünk üzenete nem a vesztés, hanem az építkezés. Az oktatásügyben a gyergyói fiatalok példája szimbólummá vált, hétről hétre ébren tartják a tiltakozás lángját. A tüntetésen az ellen is tiltakoztak, hogy az oktatási törvényt az 500 ezer állampolgár aláírásával támogatott nemzetiségi törvénytervezet mellőzésével fogadta el a parlament. A tüntetést a Gyergyói Ifjúsági Szervezetek Koalíciója hívta össze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

1996. május 11.

Máj. 10-11-én Gyergyószentmiklóson kétnapos történészkonferenciát rendeztek. Az előadók között volt a budapesti dr. Péter Katalin, aki Bethlen Gábor fejedelemről beszélt, dr. Demény Lajos bukaresti akadémikus a gyergyói székely társadalom szerkezetét elemezte az 1604-es, 1614-es, 1616-os és az 1619-es összeírások tükrében. Ezekben a Bethlen-lustrákban jelent meg először az Erdélybe betelepülő román lakosság, Marosszéken 5%-os, Gyergyóban 2-3 %-os arányban. Dr. Tüdős Kinga bukaresti történész a XVII. századi székely főnemesi életmódot mutatta be. Magyari András kolozsvári egyetemi tanár, dr. Garda Dezső gyergyószentmiklósi történész és dr. Egyed Ákos kolozsvári akadémikus tartott még előadást. A konferencián köszöntötték dr. Demény Lajost 70. születésnapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

1996. május 11.

Máj. 10-11-én Gyergyószentmiklóson kétnapos történészkonferenciát rendeztek. Az előadók között volt a budapesti dr. Péter Katalin, aki Bethlen Gábor fejedelemről beszélt, dr. Demény Lajos bukaresti akadémikus a gyergyói székely társadalom szerkezetét elemezte az 1604-es, 1614-es, 1616-os és az 1619-es összeírások tükrében. Ezekben a Bethlen-lustrákban jelent meg először az Erdélybe betelepülő román lakosság, Marosszéken 5%-os, Gyergyóban 2-3 %-os arányban. Dr. Tüdős Kinga bukaresti történész a XVII. századi székely főnemesi életmódot mutatta be. Magyari András kolozsvári egyetemi tanár, dr. Garda Dezső gyergyószentmiklósi történész és dr. Egyed Ákos kolozsvári akadémikus tartott még előadást. A konferencián köszöntötték dr. Demény Lajost 70. születésnapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

1996. május 18.

Tizedik alkalommal rendezték meg a Gyergyói-medence egyházi kórustalálkozóját máj. 18-án, Tekerőpatakon. A medence kórusain kívül fellépett a borszéki és maroshévízi kórus, valamint a magyarországi Biharnagybajom kórusa is. Mindegyik énekkar faluja népviseletében lépett fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

1996. június 25.

Jún. 21-én megtartotta alakuló ülését Hargita megye új tanácsa. A 37 tagú testületben 27-en képviselik az RMDSZ-t, függetlenként pedig Páll Katona Csaba Székelyudvarhelyről. A tanácselnök megválasztásánál várható volt, hogy a románok inkább a liberális Kolumbán Gáborra, semmint az egy ideig Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/-tag és a román sajtóban többször szélsőségesnek feltüntetett Sántha Pál Vilmosra, a jelenlegi tanácselnökre szavaznak, aki éveken át elvi és jogi háborút vívott Ioan Doru Vosloban prefektussal. A háttérből a megyei hivatal jelentős része is a rugalmasabb, jól hangzó új fogalmakkal építkező Kolumbánt támogatta, nem utolsó sorban a Civitas-elnök Kolumbán tanulmányokat és előadásokat honoráló alapítványa eredményeképpen. A szavazás eredménye: 27 szavazattal Kolumbán Gábor lett a megyei tanács elnöke, Sántha 7 szavazatot kapott. Sántha hiába indult az alelnöki tisztségért, mert az eddigi alelnököt, a gyergyói Minier Gábort választották meg /31 szavazat/, a másik pedig Zsombori Vilmos lett /21 vokssal/. Zsombori előzőleg a Kolumbán-lobby zászlóvivőjeként járta a vidéket. Az eddigi nép-nemzeti politika helyett most "az urbánus eszmék és tanulmánykészítések lesznek az uralkodók, a velük járó hajlékonysággal és nagyvonalúsággal, ismerős és munkatársi szálakat nem mindig megkerülő pályázat-elnyerésekkel egyetemben." /Székedi Ferenc: Elvek, elvtelenségek és érdekek szövevényében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

1996. július 26.

Júl. 26-a, a gyergyói Szent Anna-búcsú napja a Gyergyói Ifjúság Napja is, amikor a főesperesi kerület plébániáinak ifjúsága találkozik egymással. A búcsús körmenet reggel 9-kor indult a plébániatemplomból a csobothegyi Szent Anna-kápolnához. A szentmisét kulturális műsor követte, a résztvevő ifjúsági csoportok mutatkoztak be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

1996. szeptember 19.

A gyergyói Területi Küldöttek Tanácsa /TKT/ szept. 14-i ülésén megvitatták Borbély Imre képviselő óvását. Végül úgy döntöttek, hogy érvényesnek tartják az Operatív Tanács döntését az állandó lakhely kritériumával kapcsolatban. - A TKT elfogadta, egyetért Csapó József szenátornak és Szilágyi Zsolt képviselőnek a magyar és román államfőhöz intézett nyílt levelével. A TKT ezenkívül elfogadott egy állásfoglalást amely elítéli a gyergyószentmiklósi rendőrség egyes tagjainak a civil lakosság elleni kihágásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ Borbély Imre képviselő ugyanis Temesváron él és a gyergyóiak képviselője volt. Az Operatív Tanács úgy határozott, hogy csak a helyben lakó lehet egy vidék képviselője.

1996. október 21.

Arra a kérdésre, hogy nem lett volna jobb, ha Borbély Imre neve fölkerül az előválasztási szavazólapokra, György Sándor, a gyergyói Területi Elnökök Szövetsége elnöke azt felelte, hogy a kevésbé rossz megoldást választották, amikor nem szerepeltették a nevét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

1996. október 29.

Dr. Garda Dezső /Gyergyószentmiklós/ az RMDSZ képviselő-jelöltje történész, a Gyergyói Népfőiskola létrehozója akinek több mint száz történelmi dolgozata és két szakkönyve látott napvilágot /Gyergyó a történelmi idő vonzásában, 1992-ben és Székely hadszervezet és faluközösség, 1994-ben/, két újabb kötete kéziratban van: Székely társadalom a XVI-XVII. században és a Gyergyóalfalu története. Garda Dezső sokat foglalkozott a közbirtokossággal, törvényi úton vissza lehetne szerezni ezeket a területeket. - Ő alakította meg 1989-ben az RMDSZ-t Gyergyószentmiklóson és részt vállalt az RMDSZ létrehozásában a Gyergyói-medencében. Garda Dezső dolgozta ki a székelyföldi főiskolai hálózat gondolatát. - A választáson a megosztottság nagy veszélyeket rejt. Veszélyes például a Székely Ifjak Szervezetének indulása, amely a Vatra Romaneasca egyik szatelitszervezete, s azt vallja, hogy a székelyek nem voltak soha magyarok, de Nagy Sándor indulása és a magyar független jelölt indulása is veszélyes. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

1996. november 21.

Nov. 21-én Gyergyószentmiklóson tisztújító közgyűlést tartott a városi RMDSZ. György Sándor leköszönő elnök áttekintette a szervezet elmúlt két évi tevékenységét. Török Zoltán indítványozta egy alapítvány létrehozását, amely a tehetséges gyergyói fiatalok továbbtanulását segítené. Megválasztották a városi RMDSZ elnökét, Kontesveller József személyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

1996. december 14.

Gyergyóremetén dec. 14-én a Fráter György Általános Iskolában a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége az ezeréves magyar oktatás tiszteletére kitüntetett három gyergyóremetei pedagógust. A kitüntetések átnyújtása után a jelelevők megtekinthették A gyergyói iskolák a milleneum évében című kiállítást, Laczkó Szentmiklósi Endre kutatómunkájának eredményét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

1996. december folyamán

1996-ban is indultak magyar nyelvű helyi lapok, ilyen például: Odfie Tájékoztató címen jelentkezett az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, a lapot Kolozsváron adják ki. Borúra Derű - Kétheti vidám lap, Csíkszereda, Luxed Kiadó, 100 % címen szórakoztató magazint ad ki Csíkszeredán a Luxed Kft. Nagyszünet címmel diáklapot ad ki a Márton Áron Líceum /Csíkszereda/, ugyanez a középiskola Újdonság címen is kiadott diáklapot. A Gyergyói Synten Minden /Gyergyószentmiklós/ hetilap 1996-ban a nevét Gyergyói Kisújságra változtatta.

1998. január 6.

Megjelent dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő legújabb tanulmánykötete, amely román nyelven tárja az olvasó elé a Csíki- és Gyergyói-medence lakosságának társadalmi-demográfiai fejlődését a XVI-XVII. században /Mediu geografic si evolutia socio-demogafica in Bazinul Giurgeului si Ciucului in secoele XVI-XVII./. A könyvet az Alutus /Csíkszereda/ nyomda adat ki. Ez a kötet a szerző doktori disszertációjának változata. Azért adta ki románul, mert jelenleg Hargita és Kovászna megye lakosságát támadások, sértések érik a kormány, az ellenzéki pártok és társadalmi szervezetek részéről, ebben a helyzetben bemutatta, hogy milyen nehézségekkel küzdött meg a székely közösség az évszázadok folyamán. A székelység részt vett Moldova tatár uralom alóli felszabadításában, s a román vajdák küzdelmei a török uralom ellen nem sikerülhettek volna, ha a székelység nem áll melléjük. A székelység ugyanis olyan szervezett katonai erőt jelentett, amelynek felkészültsége megfelelt a különböző korok katonai követelményeinek. Garda Dezső könyvét eljuttatta több parasztpárti, liberális, demokrata képviselőtársának, akik meglepődve tapasztalhatták, hogy a székely társadalom milyen fejlett volt a XVI-XVII. században. /Gál Éva Emese: Egy tanulmánykötet üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

1998. január 26.

Jan. 25-én, vasárnap több hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Emil Constantinescu államelnök és jan. 26-án megkezdte tárgyalásait. Constantinescut elkísérte Victor Babiu védelmi, Mircea Cumara ipari és kereskedelmi, Andrei Plesu külügy-, Andrei Marga oktatásügyi és Tokay György kisebbségügyi miniszter. A román elnök Lőcséről érkezett Budapestre. Constantinescu Göncz Árpád köztársasági elnökkel tárgyalt, majd Horn Gyula miniszterelnökkel, ezután Demszky Gábor főpolgármesterrel, este pedig Göncz Árpáddal folytatták a Lőcsén megkezdett megbeszélésüket. Másnap, jan. 27-én Szegeden a két államelnök együtt avatta fel a román főkonzulátus épületét, majd Gyulán megtekintették a helyi ortodox püspökséget és a román középiskolát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./ Emil Constantinescu jan. 26-án a magyar miniszterelnökkel tárgyalva megerősítette: az általános iskolától az egyetemig érvényesülni fog Romániában a magyar nyelvű tanulás lehetősége. A román elnök arról is szólt, hogy Sepsiszentgyörgyön, Gyergyón és Szatmárnémetiben magyar főiskolák vannak alakulóban. Emil Constantinescu tájékoztatása szerint a romániai kormánykoalíciós válság nem érinti majd a reformpolitika következetes végrehajtását, s nem lesz kedvezőtlen hatással a magyar-román viszonyra sem. A megbeszélésen szóba került, hogy tavaly ősz óta több területen megtorpant a magyar-román együttműködés, melynek legfontosabb - 12 pontban megfogalmazott - teendőit tavaly Bukarestben Horn Gyula és Victor Ciorbea kormányfő egy emlékeztetőben rögzítette. Emil Constantinescu közölte: Romániában egyik pont teljesítésének sincs akadálya. Horn Gyula megemlítette, hogy Romániában bizonyos magyarellenes megnyilvánulások fordulnak elő. Jelezte: amennyiben magyar részről a kétoldalú viszonyt negatívan érintő, szélsőséges megnyilvánulásokra kerül sor, a kormány ezektől elhatárolja magát. Horn Gyula hasonló hozzáállást kért a román féltől is. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

1998. április 15.

Maroshévizen 1989 óta egyetlen hivatásos színház társulata nem lépett fel, pedig azelőtt mindig telt ház fogadta őket. Egyetlen amatőr csoport járt csak itt az elmúlt években, az orotvaiak csoportja. Maroshévíznek a régebbi időkben elismert színjátszó együttese volt. A Kiss Ferenc vezette csoport 1949. június 20-án Csíkszeredában megrendezett, Maros és Csík megyék közötti vetélkedőn az első helyet szerezte meg. A színjátszók aktívak voltak még a nyolcvanas években is, Tamás Mihály rendező vezetésével. 1990 után azonban felbomlotta csoport és nem alakult újjá. A városban 1952-től Szarvas Dénes volt a kultúrigazgató, aki 120 tagú énekkart alapított és nyolctagú népi zenekart. Az énekkar dicsérő oklevelet kapott. Ugyancsak Szarvas Dénes nevéhez fűződik egy 50 tagú gyermekzenekar és egy irodalmi csoport megalapítása. Mindez már a múlté. Jelenleg a városban egyetlen román néptánccsoport tevékenykedik. /Czirják Károly: Nyolc év alatt egyetlen előadás. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), ápr. 15., 14. sz./

1998. április 15.

Néhány hónapja Gyergyóhodosra nevezték ki plébánosnak Salamon Józsefet, aki máris elkezdte összegyűjteni a fiatalokat. Kiváló ismerője a kisebbségi sorsnak, hiszen egy moldvai csángó faluból, Luizikalagorból származik. A Szent Erzsébet búcsúra az iskolásokkal verses összeállítást adatott elő a szokatlanul nagyszámú közönségnek. Ezt a műsort azóta bemutatták Gyergyótölgyesen és Hágótőn is. Magalakult a cserkészcsapat is. /Zöld János: Emberek a szórványban. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), ápr. 15., 14. sz./

1998. május 1.

Máj. 1-én ülésezett az Udvarhelyszéki RMDSZ Elnöksége. A testület áttekintette a kormánykoalíciós tárgyalások eredményeit, meghallgatta az elnök és az elnökségi tagok beszámolóit. A testület határozatot hozott az Udvarhelyszéki Választmány és az UTET együttes ülésének összehívására május 29-re. Az elnökség értékelte a kormányprogramot és megállapította, hogy a tárgyalások során sikerült érvényesíteni az RMDSZ V. Kongresszusán elfogadott minimális elvárásokat és a csíkszerdai SZKT által támasztott feltételeket. Az előző kormányprogramhoz viszonyítva előrelépés tapasztalható mind a kisebbségi jogok megjelenítését, mind az ország demokratizálódását szolgáló kormányzati tennivalók programba foglalását illetően. Megállapították, hogy az RMDSZ részvétele a kormányzásban - a rövidesen kinevezendő államtitkárok segítségével - újabb lehetőséget és eszközöket biztosít a Szövetség számára, hogy sajátos kérdéseinken túl, az ország általános gazdasági-szociális előrehaladását hatékonyabban tudja elősegíteni. Az elnökség meghallgatta Bunta Levente önkormányzati alelnök, városi tanácsos és Sófalvi László városi RMDSZ-elnök, alpolgármester beszámolóját a Városi Tanács április 29-i ülésén egyes független tanácsosok részéről a Szövetség, az RMDSZ parlamenti képviselői tevékenységére vonatkozóan elhangzott elvtelen megnyilatkozásokról, és határozottan visszautasítja azokat. Ugyanakkor az elnökség felkéri a Városi RMDSZ Választmányát és az RMDSZ-tanácsosok csoportját, hogy vizsgálják felül és foglaljanak állást az 1997-es városi költségvetés végrehajtása során felmerült vitás kérdéseket illetően. A megüresedett megyei tanácselnöki tisztség ügyében a gyergyói és csíki területi szervezetek vezetőségével egyeztetve, az Udvarhelyszéki RMDSZ Szervezet nevesíti jelöltjét a Hargita Megyei Tanács elnöki és az esetlegesen megüresedő alelnöki tisztség betöltésére is. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége felkérésére az udvarhelyszéki szervezet javaslatokat tesz az államtitkári tisztségek betöltésére is. A megfelelő személyek kiválasztása érdekében az udvarhelyszéki szervezet javaslatokat igényel társult szakmai szervezeteitől, s azokat megvitatás után előterjeszti az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 4., 1256. sz./

1998. május 4.

Tiltakozó közleményük kiadása után eltávolították Székelyudvarhelyen a Digital 3 TV-től Jakab Endre szerkesztőt és Szikszai Olivér és Marossy Géza operatőröket. A MÚRE levélben kérte a Digital 3 TV véleményét a tiltakozó közleményről. Az Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely) nem közölte ezt a közleményt, arra hivatkozva, hogy azt már más lapok hozták. - A Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós) szerkesztősége nyilatkozatban csatlakozott a tiltakozókhoz. Hosszú Attila, a Digital 3 TV elnöke a Hargita Népének adott nyilatkozatában nem tagadta a közleményben foglaltakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./ Előzmény: Erdélyi Napló, ápr. 28.

1998. május 12.

A Gyergyói Népfőiskola idén is megszervezi máj. 22-23-án a már hagyományossá váló történészkonferenciát Gyergyószentmiklóson. A konferencián magyarországi /dr. Kedves Gyula, dr. Pelyach István és dr. Csikány Tamás, dr. Bona Gábor, dr. Normann Róbert/ és hazai /dr. Egyed Ákos, dr. Garda Dezső, dr. Tüdős Kinga és dr. Demény Lajos/ történészek tartanak előadást. /Újabb történéskonferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

1998. július 1.

Aristide Roibu beperelte Kolumbán Gábort, aki a csereháti ügyről kiadott nyilatkozatában megállapította: Aristide Roibu szubverzív tevékenysége miatt a csereháti épületet a központi sajtó egyszerűen görög katolikus árvaháznak nevezi. Ebbe a nyilatkozatba kötött bele Roibu, mert szerinte a szubverzió államellenes összeesküvést jelent és azt állította, hogy Kolumbán Gábor ezzel vádolja őt. Vasluiban volt az első tárgyalás jún. 18-án, azonban Roibu nem jelent meg. Végül jún. 29-én elkezdődtek a tárgyalások. Roibu a tárgyaláson Kolumbán románellenes tevékenységét hangoztatta, az eredeti vádra nem is tért ki, a bíró azonban nem figyelmeztette ezért. - Kolumbán Gábort kormánytanácsosnak kinevezték, ő szerette volna megtartani Hargita megyei tanácselnöki tisztségét is. Nehéz helyzetbe került, ugyanis tanácselnöki tisztségéből felfüggesztették, a kormánynál pedig közölték vele, hogy amíg státusa nem tisztázódik, nem kap fizetést. /Ehrenkratz Judit: Kormány és törvényszék között. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), júl. 1-7./

1998. július 1.

Az RMDSZ SZKT Kolozsváron tartott jún. 27-28-i ülése után arról a döntésről, hogy az RMDSZ Operatív Tanácsa bekéri az RMDSZ-tisztségviselők nyilatkozatát a Securiate-hoz fűződött kapcsolatáról, Katona Ádám megjegyezte: "ez egy olyan erkölcsi tisztulás kezdetét jelentheti, amely az RMDSZ jövőjét hosszú távon befolyásolhatja". Mindazok, akik kompromittálódtak, vonuljanak ki a közéletből. - Az SZKT újabb, egyre távolabbi határidőt hagyott jóvá a tanügyi rendelet /36-os kormányrendelet/ elfogadásáról. Katona Ádám kifejtette: "katasztrofálisnak tartom azt a játékot, melyet Markó Béla úr és társai folytatnak a határidőkkel". /SZKT Kolozsváron = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 1-7./ Ugyancsak a legutóbbi SZTK-ülés kapcsán fejtette ki álláspontját Bodó Barna, az SZKT Állandó Bizottságának alelnöke. Amennyiben egy politikai erő sikertelen, a választók elfordulnak tőle. Az RMDSZ esetében nincs más választás, ebben az esetben ez befelé bomlaszt. Megtörténhet az is, hogy a választó el sem megy szavazni, vagy mást választ. Bodó Barna tartózkodott, amikor arról döntöttek, hogy az SZKT zárt ülésen tárgyaljon. A választóknak is tudniuk kell a problémákról. Az átvilágítás is bonyolult ügy, ugyanis erre törvény még nem létezik és még mindig a titkosrendőrség őrzi az anyagot. - A kormányzati szerepvállalást is meg kell vitatni. Jelenleg bizonyos folyamatok elindultak 17 kisebbségi ingatlan visszaadása "legalábbis lehetőséggé vált". Viszont Petre Roman álláspontját sem lehet elfogadni, hogy az RMDSZ indokolatlan követeléseivel rontja Románia külpolitikai képét, amely szerint az országban a kisebbségi kérdést mintaszerűen megoldották. - Föl kell tenni a kérdést, hogy a kormány, amely hamarosan elérkezik mandátumának feléig, mit fog tudni még megvalósítani. Ennek vizsgálata az RMDSZ számára létszükséglet. /Wagner István: SZKT-ülés után. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 1./

1998. július 1.

Jún. 28-án Gyergyócsomafalván tartották meg a Csomafalvi Értelmiségi Fórumot. A rendezvényt idén másodszor szervezte meg a helyi RMDSZ és a Borsos Miklós Alapítvány, a tavalyinál nagyobb eredményességre törekedve. A fórum védnöki tisztét a városból elszármazott dr. Czirják Árpád érseki helynök töltötte be. A fórum intézményesítésére megtörtént az első lépés, alkalmaznak egy személyt, aki a titkári teendőket ellátja. Egyetértés van a Kossuth Lajos-szobor felállítása ügyében: Köllő Miklósnak Marosvásárhelyen lerombolt alkotását állítják fel. A szükséges összeg 70 %-a már megvan. Dr. Czirják Árpád konkrét felajánlást tett, gyűjteni fog : tízmilliót a Csomafalvi Értelmiségi Fórum számára, hárommilliót a Fövényszem helyi újság szerkesztőségének fizetésére hárommilliót a lapkiadásra, hárommilliót Gyergyócsomafalva készülő monográfiája számára, öt milliót tehetséges gyermekek, öt milliót egy ifjúsági ház létrehozására. Ezenkívül Czirják Árpád tízmilliós biztonsági alap létrehozására is felajánlást tett. /Lukács János: Negyven milliós felajánlás Csomafalvának. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 1-7./

1998. július 22.

Bizonyos erkölcsi válság van az RMDSZ-ben. "Az RMDSZ nem szabadkőműves páholy, amelynek titkai kell, hogy legyenek. "Ha nem követeljük meg azt az alapelvet, hogy különbeknek kell lennünk azokénál, akik uralkodnak rajtunk, akkor elvesztünk."- nyilatkozta Katona Ádám. Az erkölcsi válság jele a területi szervezetek véleményének sorozatos lebecsülése. A három legnagyobb létszámú szervezet, a Maros, Kolozs és Bihar megyei bizalmatlanságát fejezte ki a vezetőség megalkuvó politikája miatt. A neptuni csoport mindent elkövet RMDSZ párttá minősítése érdekében. "Pártként, bizonyos pártfegyelemmel és egyéb ideológiával több ehetőségük lenne a labanc-politizálásra." /Ehrenkrantz Judit: Interjú Katona Ádámmal. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 22-28./

1998. július 29.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ és a Gyergyói Kisújság szervezte meg a Bucsin-tetőn azt a tábort, ahol a 30 éven aluli újságírók gyűltek össze. A háromnapos találkozón megjelent Gáspár Attila, a MÚRE ügyvezető elnöke is. A találkozó egyik célja az volt, hogy megvitassák, miképpen hozható létre a MÚRE keretein belül egy ifjúsági szakosztály. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 29. - aug. 4./

1998. augusztus 19.

Klézse hétezer lelket számláló csángó község, az 1992-es népszámlálás szerint csupán tizenegy magyar él a településen. Ennek ellenére a klézseiek egy részében él a csángó-tudat és őrzik hagyományaikat. Duma András, a Moldvai Csángómagyar Szövetség klézsei szervezetének elnöke, akit a nacionalista helyi román lapok hazaárulónak neveznek, továbbá okirathamisítónak és bujtogatónak. Klézsén szinte mindenki beszél magyarul, ennek ellenére csupán tizenegy szülő kérte a magyaróra bevezetését. Akik aláírták a kérvényt, azokhoz kijöttek többször és igyekeztek őket rávenni, vonják vissza aláírásukat. Ugyanúgy az iskolába is behívatták a szülőket, nem hagytak nekik békét, rájuk kiabáltak, hogy hazaárulók. A klézseiek a magyar szentmisét is kérték, de a pap azzal érvelt, hogy Isten románul is tud, minek akkor a magyar szó. Volt, akit megfenyegetett a pap, mondván, nem fél, hogy valaki meggyújtja a házát, amíg aláírásokat gyűjt. Duma András elmondta: Tokay György miniszter eljött ugyan egyszer, de nem jelentette be érkezését, nem tudott róla Duma András sem, egy óra múlva eltávozott és azt mondta, a klézseiek elbújtak előle. - Kötő József államtitkár viszont megígérte, szeptembertől megindulhat a magyar oktatás Klézsén. /A klézseiek a magyar betűt szomjazzák. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 511-519




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998