udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 47 találat lapozás: 1-30 | 31-47
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2003. május 26.

Háromnapos szakmai értekezletet tartott a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT)Hargitafürdőn. A rendezvényen részt vettek mindazok a fiatalok, akik az utóbbi időben érdeklődést mutattak a MIT tevékenysége iránt. Jakab István elnök arról tájékoztatott, hogy a találkozón többek között egy önálló honlap elkészítéséről, ifjúsági kiadványok szerkesztéséről esett szó. A MIT a tusványosi szabadegyetemen vitasátrat fog felállítani. Idén a MIT rendezvényeinek finanszírozása érdekében az ifjúsági szervezet három helyre nyújtott vagy nyújt be pályázatot: a Communitas, illetve az Illyés Alapítványhoz, valamint a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumhoz. /Cs. P. T.: Vitasátrat állít fel Tusványoson a MIT. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

1998. szeptember 1.

A hargitafürdői tanácskozásról Neményi József Nándor államtitkár, a Versenytanács tagja elmondta, hogy a gazdasági helyzet általános romlása, valamint a gazdasági téren előirányzott reformok elmaradása indokolta a tanácskozás szükségességét. Neményi rámutatott: amennyiben a közös gazdasági program nem valósul meg, "akkor alapos ok van arra, hogy felülvizsgáljuk: kivel folytatjuk tovább a kormányban való közös tevékenységet". Az államtitkár ugyanakkor úgy vélte, az RMDSZ fontos szereplője a kormánynak: "az RMDSZ gazdasági szakemberei nagyon képzettek, képesek a valós helyzet értékelésére, elemzésére. Kidolgozhatnak a mai kritikus helyzetből való terápiát is. A mai kormánykoalíción belül és rajta kívül azonban olyan óriási a harc, az ellentét, hogy kötve hiszem: a mai kormány ki tudná vezetni az országot a gazdasági csődhelyzetből" - állapította meg az államtitkár. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

1998. szeptember 3.

Az RMDSZ vezetősége, valamint a szövetség gazdasági szakemberei Hargitafürdőn tanácskoztak aug. 29-30-án. Az általuk kidolgozott gazdasági javaslatcsomag teljes szövegét nyilatkozat címen foglalták össze. A gazdaság helyzete súlyosbodott, az első félévben 20 %-kal csökkent az ipari termelés, nőtt a külkereskedelmi mérleg hiánya. A veszteséges állami vállalatok átalakítása, felszámolása lassan halad. Mindezek miatt ki kell dolgozni a gazdasági növekedést támogató pénzügyi politikát, be kell vezetni a személyi jövedelemadót, ki kell dolgozni az energiapolitikát, át kell szervezni az Állami Vagyonalapot. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

2004. február 9.

- A magyarországi politikai erők nem mérik fel, mekkora történelmi hibát követnek el azáltal, hogy Erdélyt a magyarországi belpolitika színterévé változtatják – jelentette ki február 8-án Újhelyi István országgyűlési képviselő, a Fiatal Baloldal Ifjú Szocialisták (FIBISZ) elnöke Kolozsváron. Újhelyi a FIBISZ vezetősége és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke között lezajlott megbeszélés után rendezett sajtótájékoztatón nyilatkozott, amelyen Zuschlag János országgyűlési képviselő, a FIBISZ alelnöke is részt vett. Takács Csaba elmondta: örvend annak, hogy a magyarországi baloldal markánsabban jelenik meg Erdélyben, mert ez bizonyítja azt, hogy ők is ugyanúgy érdeklődnek Erdély iránt, mint mások. Hozzátette: Erdély mindenkié, és minden magyarországi vendéget szívesen látnak. Takács Csaba arról biztosította a Magyar Ifjúsági Értekezlettel /MIÉRT-tel/ együttműködő FIBISZ-t, hogy az RMDSZ logisztikai segítséget is biztosít majd a romániai ifjúsági szervezet által támogatott jelölteknek. Az ifjú jelölteket a FIBISZ is támogatni fogja. Újhelyi István bejelentette: szakmai képzéssorozatot indítanak közösen a MIÉRT-tel, hogy a romániai magyar fiatalok minél jobban megismerjék az önkormányzati tevékenységet. A két ifjúsági szervezet idén is megszervezte Hargitafürdőn azt az egyhetes téli tábort, ahol mintegy 300 hazai és erdélyi magyar fiatal vesz részt. A két baloldali ifjúsági politikus a hét végén a táborban tartózkodott. /B. T.: Erdélyi látogatáson a magyarországi ifjú baloldal. A megosztás magyarországi kiindulóponttal rendelkezik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

2004. július 23.

Az Új Kézfogás Alapítvány is részt vesz a székelyföldi borvízforrások rehabilitálásában és az úthálózat rendbetételében – jelentette be Demeter János. Kovászna megye tanácsának elnöke, miután tárgyalt az Új Kézfogás Alapítvány ügyvezető igazgatójával, Németh Attilával. Az alapítvány a terv megvalósítási tanulmányának költségeit vállalja. A rehabilitálási terv Maros, Hargita és Kovászna megyére terjed ki. Demeter János értékelése szerint a székelyföldi borvizeket üzleti szempontoknak megfelelően kell felhasználni. A rehabilitálási tervezetben olyan helységek szerepelnek, mint például a háromszéki Kovászna város, Bálványosfürdő, Sugásfürdő, Előpatak, Málnásfürdő, Hatolyka, Uzonkafürdő, Kézdimartonos, a Hargita megyei Tusnádfürdő, Parajd, Hargitafürdő, Kirujfürdő, Marosfő vagy a Maros megyei Szovátafürdő. A tervezet kivitelezésének költsége megközelíti a 9,5 millió eurót, amelyet Phare-programból szeretnének előteremteni, pályázati úton. Demeter János közlése szerint a székelyföldi önrész 1,46 millió eurót tesz ki. /B. E. L.: Segít az Új Kézfogás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

2005. február 25.

Újhelyi István, az MSZP alelnöke, országgyűlési képviselő Erdélyben tett magánlátogatása során Csíkszeredán elmondta: a legendás Illés együttes első erdélyi fellépését a magyar állam több tíz millió forinttal támogatja, augusztus 5-én a csíkszeredai Szabadság Téren koncertezik a magyar együttes. Az erdélyi szabadtéri koncert ingyenes. Újhelyi Hargitafürdőn Nagy Zsolt miniszterrel a Szülőföld Programról folyatott megbeszélést. /(Daczó Dénes): Az idei nyár legjelentősebb eseménye. Az Illés együttes első Erdélyi koncertje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

2005. március 1.

Február 26-án Hargitafürdőn járt Farkas Bertalan, az egyetlen magyar űrhajós, eleget téve a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) meghívásának. A találkozó megszervezésében a magyarországi Honvédség és Társadalom Baráti Körök Országos Szövetsége (HTBK-OSZ) segítette a CSTIT-t. A két szervezet között évekkel ezelőtt együttműködési megállapodás jött létre. Berencsi Attila, a HTBK-OSZ jelen lévő képviselője elmondta, hogy a napokban utaltak ki jelentősebb támogatást a csíkkozmási ifjúsági szervezet (KOMISZ) részére, tánccsoportjuk 2004-es fellépési költségeik részbeni fedezésére. Idén a magyarországi szervezet támogatja több csíki ifjúsági szervezet hagyományápoló kezdeményezését, illetve közösen szervezik meg júniusban Marosfőn a Kárpát-medencei középiskolás történelmi vetélkedő döntő szakaszát. A marosfői táborozást megelőzően felvidéki, kárpátaljai, Magyarországról Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, illetve Hargita és Kovászna megyei középiskolákat kérnek fel a vetélkedők helyi szintű megszervezésére. /Ifjúsági rendezvények Hargitafürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

2005. március 22.

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) az elmúlt hétvégén tartotta tavaszi műhelytáborát Hargitafürdőn. A táborban a tagszervezetek képviselői vettek részt. Meghívottként jelen volt az Erdélyi Magyar Hallgatói Önkormányzatok (EMHÖK) elnöke, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke. Ötletbörzét tartottak a nyáron második alkalommal szervezendő ünnepi MIT-tábor programjáról, majd a Bálványosi Nyári Szabadegyetem (Tusványos) szervezésében vállalt szerepről esett szó. A MIT az elkövetkező időszakban összeállít egy vitaanyagnak szánt javaslatcsomagot, amelyet a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségéhez (MCSZESZ) továbbít. /Műhelytábor Hargitafürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./

2005. szeptember 15.

A Marosvásárhelyi Rádió munkatársai szeptember 14-én immár ötödször indultak útnak, hogy közel 400 km-t megtéve közvetlen kapcsolatot teremtsen az adáskörzetbeli hallgatókkal. A szerkesztők tájékozódnak az érintett településeken lakók gondjairól, megvalósításairól, a turizmusban rejlő lehetőségekről stb. Az útvonalról pedig minden alkalommal a Marosvásárhelyi Rádióban élő tudósításokban számoltak be kollégáink. A rádiósok kerékpárral járják be a Nagyernye – Nyárádremete – Szováta – Bucsin-tető – Gyergyószentmiklós – Csíkszereda – Csíkszentkirály – Hargitafürdő útvonalat, majd Székelyudvarhely – Korondra – Szováta – Nyárádszereda útvonalon érkeznek vissza Marosvásárhelyre. /-vagy -: Gurul a Rádió, ötödször. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

2006. október 13.

Huszonhat évvel az első találkozó után szeptember 21-24-e között ismét írókat fogadott Gyergyószárhegy. Az 1980-as, elhíresült összejövetelt 1990-ben követte egy újabb, majd 2000-ben egy harmadik, rá egy évre pedig a hargitafürdői rendezvényen felmerült az írók jogaiért síkra szálló szervezet létrehozása (ebből született az Erdélyi Magyar Írók Ligája). Az 1980-as tábor kezdeményezője, szóvivője a Kriterion akkori szerkesztője, Domokos Géza volt, 1990-től pedig Egyed Péter, aki az idei rendezvény megszervezését is tető alá hozta, a Székelyföld szerkesztőjével, Fekete Vincével együtt. A Szárhegyi Írótábort a továbbiakban kétévente fogják megszervezni. A mostani tanácskozáson Molnár Vilmos, a Székelyföld szerkesztője könyvbuszok elindítását kezdeményezte. Egyed Emese tanszékvezető arról beszélt, hogy a tanterv a kortárs irodalmat majdnem kiszorítja a tananyagból. Elek Tibornak, a békéscsabai Bárka főszerkesztőjének előadása heves vitát váltott ki. Elek az egységes magyar irodalom visszaállítása mellett érvelt. /Szabó Róbert Csaba: Írók fóruma, Szárhegy. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2007. február 3.

A budapesti Legion Siculis (Székely Légió) irredenta rohamosztag értesítette a hargitai hatóságokat, hogy érkezik. Megküldte itteni programját, tagjai névsorát, fedőnevüket, sőt fényképeit is. Ennek köszönhetően ország-világ megtudta, hogy a különítmény február első hetében Hargitafürdőn szervez félkatonai kiképzőtábort, székelyföldi önkéntesekkel együtt gyakorolja a késdobálás, közelharc technikáját, ismerkedik a diverzió fortélyaival. Végső célja: Erdélyt Magyarországhoz csatolni, legalábbis a bukaresti Ziua napilap január 29-i számában ez állt. A Ziua – és visszhangjaként több kereskedelmi tévéadó – ismertette aknamunkájukat, bemutatta vezérüket, a sepsiszentgyörgyi származású Révész Tibort, valamint alárendeltjeit, akik a Bézbol, Hargi, Hassan, Kudi, Sniper, Zoro stb álnevekre hallgatnak. A Ziua ezelőtt 11 hónappal, 2006. március 9-én egész oldalt közölt a Legion Siculis irredenta szervezetről, ennek hargitai kiképzőtáborairól, amelyek harcosait Erdély elcsatolására készítik fel. Ezelőtt egy évvel szinte szóról szóra ugyanaz a mese, mint most. A székelyföldi, úgymond félkatonai szervezkedések hírverése nem 2006-ban kezdődött el. 1990. november 9-én a szélsőséges Romania Mare hetilap írta: „Több romániai magyar nemzetiségű fiatal Budapesten tanulja a hírszerzést, diverziót. Itthon az RMDSZ képez ki rohamosztagokat az erdélyi románság elűzése céljából. ” Hosszú távra szóló, magyarellenes agitáció kezdődött, amit bizonyít, hogy öt év múlva, a Romania Mare 1995. november 3-i számában személyesen Corneliu Vadim Tudor pártvezér fogalmazta meg aggodalmát: „Az RMDSZ különítményei Hargita és Kovászna megyében etnikai tisztogatást folytatnak, miáltal Románia területi megcsonkítására törekszenek. ” Alig tíz nap múlva, november 13-án Gheorghe Funar (akkor még a PUNR elnöke, jelenleg a Nagy-Románia Párt főtitkára) azt kérte Ion Iliescu elnöktől, hogy Hargita és Kovászna megyében koboztassa el a magyar félkatonai szervezetek fegyvereit. A Ziua 1996. március 18-án hírül adta: fennáll a veszély, hogy az RMDSZ fegyveres osztagai bevetésre kerüljenek Erdélyben. Ezt a sötét hagyományt folytatja a Ziua vészharangkongatása ugyanarról a Székely Légióról és vezéréről, Révész Tiborról. Mennyi a valóság? A Ziua elárulta magát: minapi, január 29-i cikkének internetes tálalásában, amelyet a kereskedelmi tévéadók is átvettek, a képernyőn megjelent egy „leleplező” színes fénykép, rajta magyar felirattal: Hegyimentő tábor, 1995. A Légió tehát nem katonáskodik, hanem a Hargita bércein edzőtábort szervez tagjainak. Erre utal internetes portáljának címe is: Hungarian Survival, tehát túlélés, de nem honfoglaló késdobálások. /Barabás István: Gyanús vendég. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./

2007. február 8.

A 38. Magyar Filmszemlén Kincses Réka édesapjáról, Kincses Elődről készített, filmje nyerte el a legjobb dokumentumfilmnek járó díjat. Előzőleg a nagyszebeni ASTRA Film Fest nemzetközi zsűrije is nagydíjat ítélt oda Kincses Réka Balkán bajnok című filmjének. A Balkán bajnokban a rendező az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket a családja életében történt változásokon keresztül mutatja be. A Németországban élő Kincses Réka munkája a berlini filmfőiskolán diplomafilmként készült. A Legjobb látványért kapott díjat a Hargitafürdőn forgatott, számos erdélyi színész közreműködésével született Dolina alkotóközössége, a szintén erdélyi kötődésű Zsigmond Dezső dokumentumfilm kategóriában esélyegyenlőségi díjban részesült. A budai Millenáris Teátrumban tartott díjkiosztón a nemzetközi zsűri Bollók Csaba második játékfilmjét, a Déli-Kárpátok bányaövezetében forgatott szociografikus Iszka utazását választotta a fődíjra. A legjobb női alakítás díját, a Kolozsváron diplomát szerzett Kovács Kata nyerte el a Mészáros Péter Kythera című filmjében nyújtott alakításáért. /”Magyarverő” Balkán bajnok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

2007. augusztus 18.

Szent Istvánnak valóságos kultusza van a magyarság – így a székelység – körében. Nevét viseli az erdélyi ferences rendtartomány: Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány. S nevét viseli számos település a Kárpát-medencében, ugyanakkor sok templom, kápolna patrónusa. Alcsíkon Csíkszentkirály őrzi nevében emlékét. A falu templomának partónusa Szent István király. Felcsíkon három kápolnát szenteltek első királyunk tiszteletére: a csíkcsicsó filiájaként működő Hargitafürdőn, a Csíkszentmihályhoz tartozó Ajnádon és a Gyimesközéplokhoz tartozó Bükkhavason. Udvarhelyszéken Székelyszentlélek templomát ajánlották Szent István oltalmába. A gyergyói főesperesi kerületben Borszék katolikus templomát szentelték első királyunk tiszteletére, akárcsak a Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzont, a Gyegyóremetéhez tartozó Kicsibükk, illetve a Gyergyószentmiklósról ellátott Gyergyóbékás templomát, kápolnáját. Bákó megyében a pusztinai templomot szentelték Szent István király tiszteletére. /Sarány István: Szent István. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./

2007. szeptember 6.

Hargitafürdőn a Szarvas villa a közeljövőben a település központjává válhat, egyik termét könyvtárrá alakították, itt működne egy tájékoztató pont, télidőben pedig ott kapna helyet a rendőrőrs és egy egészségügyi pont is. A hargitafürdői bányakitermelő vállalat adótartozásai fejében Csíkszereda önkormányzatának tulajdonába került Szarvas villában szeptember 5-én megnyílt az újonnan létesült kis könyvtár. Több magyarországi kiadó, így a Püski Könyvkiadó és a Kráter Könyvkiadó is szép számban adományozott köteteket a leendő könyvtárnak. A további könyvespolcokra és a könyvtári bútorzatra Tófalvi Ernő, a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal hargitafürdői megbízottja tett ígéretet, Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere pedig arról tájékoztatott, hogy a városháza a hargitafürdői munkakörre egy személyt fog alkalmazni, aki elsősorban a turisztikai tájékoztatásért lesz felelős, de az újonnan létesült könyvállományt is gondozni fogja. A jelenleg mintegy 650 könyvet tartalmazó kis könyvtár állománya a későbbiekben bővülni fog, hamarosan újabb 500 könyv érkezik. Harmincöt–negyven évvel ezelőtt több ezer könyves szakszervezeti könyvtára volt a településnek. Sajnálatos tény, hogy az összesen 116 szakszervezeti, jól felszerelt könyvtár a vállalatok megszűnésével eltűnt. /Antal Ildikó: Olvasnivaló téli estékre. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

2007. december 14.

A Szabédi-estek keretén belül december 12-én az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke, Orbán János Dénes és ügyvezető elnöke, Király Zoltán beszélt az írószövetségről az érdeklődőknek. Orbán János Dénes elmondta: az írószövetségeknek általában érdekvédelmi szervezeteknek kellene lenniük, de túl sok ilyen jellegű esetük még nem volt. Ezért az E-MIL-nek ez csak egy képletes funkciója. Inkább rendezvényszervezéssel és a tagok népszerűsítésével foglalkoznak. Az E-MIL-nek kilenc országból vannak tagjai, ebből 35-40 aktív tag. Kötő József az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke szerint az E-MIL-nek iskolát teremtő jellege van. 2001-ben, a hargitafürdői írótáborban alakult meg az E-MIL, akkor 21-en írták alá az alakuló ülés jegyzőkönyvét. A most hét végén megszervezett E-MIL gálára, amelyre Brassóban kerül sor, kilenc díjat fognak átadni, valamint Márkus Barbarossa János is felajánlott egy 1000 eurós díjat. Ezen kívül néhány éve 500 lejes Pelenka díjat is átadnak, azoknak a szerzőknek, akiknek családjában éppen gyerek született abban az évben. Idén tíz ilyen szerző is van. /D. I. : E-MIL bemutatkozó a Szabédi-esten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2009. március 23.

Nyomozás a famaffia, az illegális kavicskitermelés után, a bányák és meddőhányók, bezárt ipari létesítmények szennyező maradványainak számbavétele, szeméttelepek és szennyezett folyók, nemzeti parkok, természetvédelmi területek feltérképezése – egy év alatt több mint ötven helyszínen végzett tényfeltárást Barabás Cs. Márti. Dicsőszentmárton híres bikromátgyáránál egy évvel ezelőtt a vállalat legnagyobb gondja a vegyileg fertőzött területek fertőtlenítése volt. Most is az. A bányák után maradt meddőhányók helyzete országszerte problémás, ez több mint ötszáz bányát érint, így a máramarosi bányákat is. A legveszélyesebbnek számít a borsabányai meddőhányó-rendszer, mely áradáskor komoly szennyezéseket eredményez. A bezárt bányák mellett a bányanyitások is nagy port kavarnak. Verespatakon továbbra sem hagyja nyugodni az üzletembereket a földben lévő nagy mennyiségű arany, csakúgy, mint a drága gyegyóditrói szienit az olasz befektetőket. A lakosság mindkét helyszínen ellenzi a bányanyitást. A föld alatti kincsek mellett a felszíni kitermelés is vonzza az üzletembereket. A Vargyas-szorosban az andezit illegális kitermelésére hívta fel a figyelmet a lap. A kitermelést azonban nem sikerült leállítani. Mintegy 3000-5000 hektár erdő tűnt el az utóbbi pár évben a Madarasi Hargita és a Hargitafürdő közötti területről, a csíkmadarasi közbirtokosság erdejéből. A számadatokat duzzasztják a gyergyói térségben történt tolvajlások is. Románia erdeinek több mint fele tűnt el az utóbbi évszázadban. Az országban 350 ezer hektár erdőt illegálisan vágtak ki. Országos szinten problémák vannak a szeméttárolók körül is: az összesen 65 megépíthető tárolóból mindeddig 21 készült el. A Maros, Küküllők, Aranyos, Ompoly nehézfémekkel és biológiailag lebonthatatlan anyagokkal való szennyezettsége krónikus. /Barabás Cs. Márti: Egy „zöld” esztendő. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./ Emlékeztető: az illegális fakitermelés ellen Garda Dezső képviselő emelte fel a szavát, sok-sok adattal igazolva állításait. Garda ma már nem képviselő.

2009. szeptember 13.

Hargitafürdő 1914 óta közigazgatásilag Csíkszeredához kapcsolódó település nyáron a kirándulókat, télen a téli sportok szerelmeseit vonzza. Ma már gyógyközpontként emlegetik. A mofettához százával járnak a testi bajaikból gyógyulni vágyók. A fából készült kápolnában minden vasárnap mise van. A kívül-belül felújított kápolnát szeptember 5-én Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök szentelte fel. A plébánia külön elismerését vehette át a 99 éves Demeter Mihály, aki az 1950-es években védte meg a kápolnát a kommunista pribékek gyújtogatásától. Tettéért meghurcolták, de a templom túlélte a diktatúra megpróbáltatásait. /Csúcs Mária: Hargitafürdő, a testi és lelki gyógyulás. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 13./


lapozás: 1-30 | 31-47




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998