udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 76 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-76
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2006. június 26.

Nemrég jelent meg az Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok V. kötete a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal gondozásában. Talán a szűkülő érdeklődés az oka, hogy a szerkesztők nem érzik ünnepnek az ötödik évkönyv megjelenését. A kötetben Róth András Lajos és Róth Edit Aranyosszék történetének csaknem két századát, Pakot Levente a házasságon kívüli születéseket vizsgálta Kápolnásfaluban, Szentegyházasfaluban, Lövétén és Homoródalmáson, Hermann Gusztáv Mihály Zsombori Józsefről, Forró Albert a reformátusok templomi ülésrendjéről, Tóth Levente az udvarhelyszéki reformátusok oktatásáról, Kolumbán Zsuzsánna az egyházmegyéket érintő megújulásról, Mihály János Kirulyfürdő történetéről, Novák István Károly az Udvarhely környéki fürdőkről közöl tanulmányt, Kápolnási Zsolt az egykori Udvarhelyi Híradót, Gidó Csaba a székelyföldi vasútépítést, Nagy Róbert Székelyudvarhely, az anyaváros közelmúltbeli gazdasági fejlődését választotta témául. /P. Buzogány Árpád: Ötödik Areopolisz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 26./

2006. július 13.

Hatodszor rendezték meg Homoródalmáson a napokban zárult hagyomány- és értékmegőrző tábort. A kéthetes program alatt a környékbeli mesteremberek és tanárok osztották meg tudásukat a gyerekekkel. Közel száz gyerek vett részt a Rika Kistérség Egyesület, a Merke Ifjúsági és Kulturális Egyesület, valamint a helyi általános iskola szervezte táborban. /Tóth Adél: Homoród menti hagyományőrzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

2006. október 9.

A Szentegyházi Hagyományőrző Huszár Egyesület tagjai Erdélyben is egyedülálló módon emlékeztek az aradi vértanúkra. Az Őszi hadjárat elnevezésű, négynapos rendezvény október 6-án, csütörtökön a magyarországi – bicskei, pécsi, szarvasi, budapesti – huszárok fogadásával kezdődött. A program másnap megemlékezéssel, huszártanya-avatással és hangversennyel folytatódott, amelyen a Szentegyházi Gyermekfilharmónia tagjai a helyi huszárokkal közösen ’48-as dalokat adtak elő. – 1849-ben Bem József tábornok felszólította a székelyeket, hogy jöjjenek harcba, mert az osztrákok ellepték a hazát – mesélte Mihály József, a Szentegyházi Hagyományőrző Huszár Egyesület kapitánya. A hétvégi játékokon nyolcvan, korhűen felöltözött lovas huszár, valamint több mint húsz – fegyverkovácsokat, felcsereket, állatgondozókat, ételt, bort szállító – szekér vett részt. Az egynapos verbuválás alatt több tíz kilométert lovagoltak: Szentegyházáról indultak, és Lövéte, Homoródalmás, valamint Homoródszentmárton érintésével az Ilona-völgyén át estére érkeztek vissza a kisvárosba. Az említett településeken tánccal verbuválták a helyi legényeket a harcba. Íjász- és lovasbemutatóval ért véget az Őszi hadjárat. /Kozán István: Őszi hadjárat Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./

2007. január 25.

Az Areopolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport /Székelyudvarhely/ új tanulmánykötetét mutatták be a Hagyományőrzési Forrásközpontban a szerzők jelenlétében. A 2006-os évszámot viselő kiadvány a hatodik a sorban. P. Buzogány Árpád vázolta, hogy az előző években megjelent közlések miként gazdagították az Udvarhelyszékre vonatkozó ismereteket. A számbelileg gyarapodó kutatócsoport több tagja is különböző aspektusokból vizsgál egy-egy nagyobb témát. Hermann Gusztáv Mihály szerkesztő jelezte, tervezik már a következő kötetet. A mostani kötetben Tóth Levente az elmúlt századok iskolamestereiről, Albert Dávid javadalmazásukról, Forró Albert az udvarhelyi református kollégium diákéletéről írt tanulmányt. Oláh Sándor egy 18. századi homoródalmási család anyagi javait, Kolumbán Zsuzsánna a 19. század nemi bűncselekményeit, Róth András a székely kérdés megoldási törekvéseit, Gidó Csaba pedig a székelyföldi vasúthálózat kiépítésének lehetőségeit és hatását vizsgálta. Az anyaváros évszázaddal ezelőtti fejlődését vette számba Nagy Róbert, Gidó Attila a szombatosok történetéhez, Demeter Csanád pedig a megye kialakulásához kutatott fel új adatokat. Mihály János a lövétei földhasználatot tekintett át. /Hatodik Areopolisz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 25./

2007. január 29.

Bencző Dénes, Homoródalmás község nyugalmazott unitárius esperese Két világ határán című új könyve folytatása az elmúlt években megjelent kötetnek, amelyben temetési beszédek is olvashatók. A gyászoló gyülekezet, a hozzátartozók később a leírtak olvastán összefoglalást, eligazítást kaphatnak az elhunyt életéről. A több évtizedet felölelő és sokszor névre szóló írások a néprajzos számára is izgalmas olvasmány. Olvasható az a gyászbeszéd is, amely Szabó Gyula író temetésén hangzott el. /Ferencz Imre: Recenzió helyett. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29./

2007. március 5.

Kilencedik alkalommal szervezték meg az elmúlt hét végén a Homoród menti népdalok vetélkedőjét Szentegyházán. Az egyre népszerűbb – 1999-ben debütált – eseményre a kisvárosból, Kápolnásfaluból, Lövétéről, Homoródalmásról, Homoródszentpálról, Homoródszentmártonról, Csíkszeredából és Zetelakáról összesen száz amatőr énekes jelentkezett. A három kategóriában – gyerek, fiatal és idős – színpadra lépett versenyzők közül a gyerekek esetében két első, két második és két harmadik, valamint egy különdíjat osztottak ki. Az idősek estében azt a 82 éves Lőrincz Györgyöt részesítették különdíjban, aki már évek óta résztvevője a rendezvénynek. A vetélkedőt a Szentegyházi Huszárok által elénekelt népdalcsokor zárta. /Kozán István: Száz szájból csendült fel a nóta. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 5./

2007. május 21.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes Borbély László vidékfejlesztési miniszterrel, az RMDSZ több tisztségviselője kíséretében Székelyföldre látogatott. „Ami fontos Gyergyónak, Székelyföldnek, fontos az egész országnak” – jelentette ki Markó Béla Gyergyószentmiklóson. „El kell jutni oda, hogy ami Gyergyóban érdem, az ne legyen bűn az ország másik részén” – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök a gyergyószentmiklósi sportcsarnok hétvégi avatóünnepségén. A politikus azokra a vádakra célzott, melyekkel bizonyos RMDSZ tisztségviselőket az Országos Korrupcióellenes Ügyészség azért zaklat, mert – úgymond – etnikai kritériumok alapján osztottak pénzt a helyi közösségeknek. Borbély Kelemen Hunor képviselő és Verestóy Attila szenátor kíséretében további két sporttermet avatott Hargita megyében, egyet Homoródalmáson, másikat Csíkszentléleken. Idén Hargita megyében további öt sportlétesítmény épül, közöttük egy sportcsarnok Csíkszeredában. Borbély emlékeztetett: tavaly két tornaterem építését finanszírozta a szaktárca, Korondon és Szépvízen, a 150 férőhelyes gyergyói terem értéke pedig meghaladja a 3 millió új lejt. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter Csíkszentsimonban részt vett a „Szelektív hulladékgazdálkodás Alcsík Kistérségben” című projekt elindításán. A székelyföldi régiók csupán összefogással tudnak választ találni az uniós csatlakozás kihívásaira – hangzott el hét végén Gyergyószentmiklóson a G-8 vidékfejlesztési stratégia bemutatásáról szóló konferencián, melyen 8 Gyergyó-medencei település közös fejlesztési stratégiájának célkitűzéseit elemezték. /A Székelyföld „ébresztése”. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2007. június 13.

Homoródalmáson született Szabó Gyula, a Gondos atyafiság, A sátán labdái, a Húgom, Zsuzsika és további regények, novellák, elbeszélések szerzője. A harmadik éve távozott író emlékét őrzik a faluban. Halálának első évfordulóján kopjafát állítottak a sírjánál, a második évfordulóra Tordai Árpád tanár rövid színdarabot írt a Gondos atyafiságból, amelyet az iskola diákjai mutattak be. Az idei falunapok keretében, szeptemberben Szabó Gyula-emlékszobát avatnak. Szabó Gyula gyermekei édesapjuk íróasztalát, kéziratait, A sátán labdáit ábrázoló festményt, könyveinek sorozatát és személyes tárgyait vinnék oda. A falakra Szabó Gyula-idézetek és családi képek kerülnek. /b. d. : Szabó Gyula-emlékház. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./

2007. június 19.

A Kuckó Egyesület /Székelyudvarhely/ munkatársai a Helyi értékek feltárása és megőrzése elnevezésű program részeként ellátogattak Székelyderzsbe, melynek során néprajzi gyűjtésre vállalkoztak. Két évvel ezelőtt hasonló céllal indultak Homoródalmásra, festett bútorok után kutatva. Derzsen is régi festett bútorokat kerestek, azok motívumainak feltárására vállalkoztak. Bencze Ilona egyesületvezető mellett ott volt Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum néprajzosa, Ivácsony Zsuzsa magyar-néprajz szakos tanár, valamint néprajzos tanítványai, Szabó Károly, a Városi Könyvtár igazgatója, Bencze Margit néprajzos és Vajda Ildikó, a Kuckó munkatársa. A néprajzi gyűjtés házról házra zajlott, festett bútorokat örökítettek meg a fényképezőgép segítségével, ugyanakkor régi családi fényképeket is gyűjtöttek az út során, melyet az udvarhelyi múzeum részére szereztek be. A munka eredménye, akárcsak a homoródalmási kiadvány – Homordalmási bútorfestők nyomában címmel publikálták, és motívumokat, kifestésre alkalmas motívumrajzokat tartalmazott –, egy könyvben jelenik majd meg augusztusban. Ez a derzsi bútorfestésben alkalmazott motívumokat mutatja be. Jelenleg a begyűjtött anyagokat vizsgálják. A gyűjtés alatt körülbelül 20-25 padot találtak, és kendőszeget. A padok talán azért maradtak meg a faluban, , mert nagyságuk miatt (több, mint három méteresek) nem szállították el a kereskedők. /Barabás Blanka: Derzsi motívumkincs egy tarsolyban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./

2007. augusztus 11.

Negyedévenként jelenik meg Székelyudvarhelyen az Örökségünk, alcímével – Történelem. Népélet. Hagyomány – folyóirat. A lap kiadója a Hargita Megyei Hagyományőrzési Központ, igazgatója dr. Hermann Gusztáv Mihály, főszerkesztője Kolumbán Zsuzsanna. Az I. évfolyam két számában (2007/1., 2007/2.) a székelyföldi anyaszék – Udvarhelyszék – históriai és jelenkori bemutatása történt. A 2. számban Mihály János Tájház lesz a Kárpát-medence legöregebb házából címmel írt a homoródalmási, véséssel díszített, hornyolt feliratos épületgerendájú házról, amely az 1645-ös évszámot is tartalmazza. A rozzant, magánkézben levő épület megmentését a Rika Kistérségi Egyesület vállalta fel. /Sylvester Lajos: Örökségünk (Új székelyföldi kiadvány). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./

2007. november 7.

Mihály János, az Örökségünk /Székelyudvarhely/ folyóirat második számában hangsúlyozta, hogy hagyományaink, szokásaink több ezer évre tekintenek vissza. A közös gyökeret táplálni, öntözni kell, „az erdélyi magyar társadalom csak úgy tudja folytonosságát megőrizni, identitását megtartani, ha időnként van lehetősége hagyományaihoz ‘visszakanyarodni’, abból építkezni. ” A folyóiratban beszélgetés olvasható Dávid Lászlóval, aki 1981-ben jelentette meg A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei című kötetét. Ebben a számban a Bányai János szerkesztette Székelység című, 1931 és 1944 között megjelent folyóirat néprajzi tárgyú cikkeinek jegyzékét közölte Róth András Lajos, dr. Vofkori László pedig Székelyudvarhely fekvését és városi funkcióit méltatta. Bálint Mihályné Kápolnásfalut és tájházát ismertette. Tájház lesz a Kárpát-medence legöregebb házából, adta hírül Mihály János: a homoródalmási épület gerendáján az 1645-öv évszám olvasható. /b. d. : Erdélyi fa gyökerei. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./

2008. február 25.

Homoródalmási bútorfestők nyomában címmel a művelődési házban Bencze Ilona, a Kuckó Egyesület vezetője mutatta be a 2005-ös néprajzi gyűjtésüket. Homoródalmáson nagy hagyománya volt a XIX. század elején a bútorfestésnek, ma már nincs népi bútorfestőjük. 80 darab festett tárgyat, bútort sikerült leltárba venni, hozományos-, kelengyés-ládából volt a legtöbb. /Almási festett bútorok leltára. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 25./

2008. március 28.

Jóllehet Homoródalmás elsősorban a barlangról híres, a településen található Udvarhelyszék legrégebbi lakóháza: a gerendába vésett dátum 1645, a ma is álló lakóház igazi népi építészeti emlék. A település vezetősége elhatározta, hogy a tulajdonos Bencző családtól megvásárolja az épületet, és abban falumúzeumot hoz létre, ebben külön emlékszobát rendeznek be a község legnagyobb szülöttjének, a 2004-ben elhunyt Szabó Gyula írónak. /Katona Zoltán: Homoródalmás – Falumúzeum lesz Udvarhelyszék legrégebbi házából. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 28./

2008. augusztus 4.

12. ODFIE Színjátszó-találkozót tartottak a hétvégén. Kilenc csapat versenyzett a hét végén az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) színjátszó-találkozóján Nyárádszentmártonban és Csíkfalván. Az erdélyi unitárius ifjúság és más felekezetű, szabadelvűen vallásos fiatalok szervezeteként működő ODFIE rendezvényének szervezésében egykori színjátszók is tevékenykednek. Sándor Krisztina, az ODFIE főtitkára 1997-ben a homoródalmási csapat tagjaként érkezett a legelső találkozóra, ahonnan Rejtő-előadásukkal első díjat vihettek haza. A több mint kétszáz fellépőt és érdeklődőt fogadó rendezvény fődíját Karinthy Frigyes Tanár úr, kérem című regényéből készült produkciójukkal az alsófelsőszentmihályi csapat nyerte el, és felléphetnek az augusztus 2–9. között Nagyváradon zajló Kárpát-medencei Nyári Egyetemen is. A rendezvény idején megalakult az UART erdélyi fiókja, az Erdélyi Unitárius Alkotók Társasága. Az alapító okiratot Farkas Wellmann Endre költő és az ODFIE vezetősége, Szabó László és Rácz Norbert is aláírták /Bauer dobogós lett. 12. ODFIE Színjátszó-találkozót tartottak a hétvégén. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

2008. november 15.

A Székely Útkereső 1990 áprilisa és 1999 decembere között Székelyudvarhelyen megjelentetett irodalmi és művelődési folyóirat. 1990-ben havonta, 1991–1994 között kéthavonta, 1995-től 1999 decemberéig (anyagi nehézségek miatt) negyedévenként, összevont lapszámokkal jelent meg. Főszerkesztőként mindvégig Beke Sándor jegyezte. 1999-től a folyóirat megszűnt ugyan, de jogutódja, a már korábban elindított Székely Útkereső Kiadványok folytatja a folyóirat programját és szellemi hagyományait. A kiadványok történelmi, művelődéstörténeti, néprajzi esszéket, nagyobb lélegzetű ismeretterjesztő tanulmányokat tartalmaznak. Így a folyóirattal párhuzamosan nőtte ki magát a Székelyföld egyik szellemi műhelyévé az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó. A folyóirat 1999-ben megszűnt, de az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó továbbélteti a Székely Útkereső Kiadványok megjelentetésével: könyvekbe foglalták a Székely Útkereső teljes anyagát. Hat ilyen összegező könyv született, valamennyit az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó jelentette meg. Ezek a következők: Székely Útkereső (1990–1999) – Laptörténet és sajtóvisszhang; Székely Útkereső – Szellemi műhely a XX. század végén Erdélyben; Az élőszó dicsérete. Kritikák, recenziók, beszélgetések a Székely Útkereső hasábjain; Becsüld a népet! – gyermekirodalmi antológia; Székely Útkereső Antológia 1990–1999; Magyar, székely és csángó örökség – a Székely Útkereső Kiadványok antológiája (1991–2006). A köteteket Beke Sándor és Brauch Magda aradi újságíró szerkesztette. Egyik kötet tavaly, a többi idén jelent meg. A szerkesztőt és a kiadót a Noé bárkája felé című Kányádi-versben megfogalmazott gondolat – feladat, kötelesség – vezérelhette: „Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. / A szavakat is. Egyetlen szó,/ egy tájszó se maradjon kint. / Semmi sem fölösleges. " A Laptörténet című kötetben a Hargita Népében is hetente közlő Barabás István bevezető tanulmányában – A Székely Útkereső az egyetemes magyar művelődéstörténet része – erkölcsi, esztétikai magaslatokba helyezte a folyóiratot. Beke Sándor neves írókat, történészeket, jó tollú újságírókat toborzott munkatársai közé. A Hargita Népe 1990. április 19-i számában Beke Sándor nyilatkozott a folyóiratról: „Célunk csupán egy lehet: mindannyiunk elé tárni székely közéletünket, s egy elnyomott, embertelen kisebbségi sors koromsötét emlékéből feloldani lebilincselt közművelődésünk, kultúránk, történelmünk és irodalmunk értékes pillanatait. " A fiatalon elhunyt költő, Vass László Levente Egyedül az éjszakában című verseskötete volt 1991-ben a Székely Útkereső Kiadványok első kötete. Az élőszó dicsérete című kötet a Székely Útkereső hasábjain közölt kritikákat, recenziókat, beszélgetéseket tartalmazza. A kritikákat Ráduly János jegyezte. A Becsüld a népet! című kötet a Székely Útkereső gyermekirodalmi antológiája. A szerzők között volt Benedek Elek, Marton Lili, Nagy Olga, Ráduly János, Csire Gabriella, Papp Attila, Fábián Imre, László László, P. Buzogány Árpád és Beke Sándor. Változatos olvasmányt kínál a Székely Útkereső Antológia 1990–1999 című kötet. Magyar, székely és csángó örökség a címe a Székely Útkereső Kiadványok antológiájának. A sorozat indulásának körülményeiről Beke Sándor nyilatkozott a Hargita Népének (2000. március 24.): „A lapszerkesztés során gyakran előfordul, hogy egy-egy nagyon jó kézirat nem fér be a jellegénél fogva szűkre szabott laptestbe. Ezért úgy döntöttünk, hogy e nagyobb lélegzetű munkákat kis füzetekben, a Székely Útkereső Kiadványok sorozatban jelentetjük meg. " A sorozatban eddig 22 füzet vagy könyv jelent meg. Mutatóba néhány cím a sorozatból: Ráduly János: Nemzeti kincsünk – a rovásírás, Gábor Dénes: Gondolatok a székely himnuszról, Kisgyörgy Imre: Kopjafák – régen és ma, Kovács Piroska: Örökségünk a székely kapu, Bán Anna: Erdély és a székely székek címerei. /Borbély László: Könyvekbe mentett Székely Útkereső. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./ Vass László Levente /Székelyudvarhely, 1955. – Homoródalmás, 1979/ a hétfalusi magyar gimnázium végzettje, 1976-ban hivatásos taxisofőr Kolozsváron. Élete utolsó két évét Budapesten töltötte, gyógyíthatatlan betegsége elvitte, mielőtt költészete kiteljesedhetett volna.

2008. december 17.

Régészek, történészek, műemlékvédők, muzeológusok részvételével zajlott december 16-án Csíkszeredában az a régészeti konferencia, melynek keretében az idei ásatások eredményeiről számoltak be a feltárásokkal megbízott szakemberek. Dr. Papp Kincses Emese megyei tanácsos, a régészeti kutatásokat támogató program kezdeményezője hangsúlyozta, hogy a székelyföldi ásatások történetében eddig előzmény nélküli a régészeti kutatások olyan intézmény általi támogatása, mint amilyen a megyei tanács. Sófalvi András székelyudvarhelyi régész három, általa vezetett, nagyméretű ásatásról tartott előadást. A restaurálás előtt álló székelyderzsi erődtemplom udvarán végzett ásatások során felfedezték, a kaputorony egy, a mostaninál jóval korábbi védfalrendszer tartozott. A homoródalmási Tatár-kápolna igazi régészeti csemege, az Árpád-kori kerámiatöredékei figyelemre méltóak, nemkülönben a korabeli vagy a még korábbi temetkezési szokásokra utaló bizonyítékok. Demény Andrea gyergyószentmiklósi fiatal régész idei kutatásának eredményeit ismertette, melyek a piricskei vámházak 1700-as évekre tehető történetéhez kötődnek. A csíkszeredai Botár István fiatal régész kotormányi (Csíkszentgyörgy község), és csíkmindszenti ásatásairól számolt be. /Kristó Tibor: Régészeti konferencia a megyeházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 17./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-76




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998