udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 62 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2005. augusztus 15.

Volt egyszer egy falu, úgy hívták: Bunyaszekszárd. Nevének elejét a már létező községközponttól kölcsönözte, felét pedig a telepesek hozták magukkal Szekszárdról, ahonnan a jobb megélhetés reményében indultak el új falut alapítani a Bánságban. A munkaképes férfiak állandóan másfele dolgoztak. A család ment az “ember” után Lugosra, Facsádra, Igazfalvára. A falu megállás nélkül fogyatkozott, mígnem 1981-ben az utolsó lakos is elhagyta bunyaszekszárdi házát, és beköltözött Igazfalvára. Templomukat, melynek helyét most Pokker László lugosi képzőművész szoborcsoportja szentesíti, Ötvösdön építették fel. Mező maradt a régi falu helyén. Egykori lakosai mégis ragaszkodnak hozzá, hogy évről évre megtartsák Bunyaszekszárd Napját. Idén augusztus 14-én, vasárnap kezdődött az ünnepség a templom helyén felállított emlékműnél, ahonnan a résztvevők a kilométernyire lévő temetőbe vonultak, és megkoszorúzták a sírkert közepén lévő kopjafát, majd a szervezők jóvoltából közös ebéden vettek részt az egykori faluközpontban felállított sátortető alatt. A falunap ünnepe Igazfalván folytatódott kultúrműsorral. /Sipos János: Bunyaszekszárd – minden csak emlék. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 15./

2005. november 28.

Az aradi Magyar Színház Alapítvány idén második alkalommal megrendezte a régió színjátszóinak az Amatőr Színjátszók Fesztiválját, melynek célja a magyar nyelvű iskolai színjátszás bátorítása, felkarolása, és ezáltal az anyanyelvi kultúra fejlesztése, a közösségépítés. A kezdeményezést felkarolta Arad városi tanácsa. November 26-27-én négy együttes mutatkozott be az aradi Jelen Házban. Az igazfalvi (Temes megye) általános iskolások produkciója némileg elütött a fesztivál meghirdetett profiljától, de a közönség tetszéssel fogadta. Az ágyai műkedvelők előadása (Nóti Károly: Nyitott ablak) kellemes meglepetés volt. Sikert arattak a temesvári Bartók Béla Líceum színjátszói, végül a Pávai Gyula vezette aradi Kölcsey Színpad színjátszói léptek fel. /Hagyományápoló amatőr fesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

2005. december 15.

Összesen 65 milliárd lejt utalt ki a kormány erdélyi magyar iskolák támogatására. Az RMDSZ tájékoztatója szerint Kolozs megyében a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum, a kalotaszentkirályi iskola, a kőrösfői, az isztolnai, a kisfenesi általános iskola, a tordaszentlászlói és magyarfenesi általános iskola, illetve óvoda kezdeményezhet felújítási munkálatokat kormánytámogatás segítségével. /Kormánytámogatás a magyar iskoláknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Hargita megyében négy óvoda és tizenkét iskola, Kovászna megyében két óvoda és nyolc iskola részesül kormánytámogatásban. Hunyad megyében a Téglás Gábor Iskolacsoport, Maros megyében az erdőszentgyörgyi Szentgyörgy Általános Iskola, Brassóban az Áprily Lajos Kollégium, Szilágy megyében a szilágysomlyói Általános Iskola. Temes megyében a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum, az igazfalvi Általános iskola, a végvári Általános Iskola számára utalt ki pénzt a kormány. Bihar megye egy óvodával és három iskolával, Szatmár megye 15 iskolával, Kolozs megye pedig két óvodával és hét iskolával szerepel a kedvezményezettek listáján. A kisebbségi közösségek tagjai hamarosan anyanyelvüket is használhatják azon települések helyi intézményeiben, ahol számuk eléri, illetve meghaladja a 20 százalékot, ez a sürgősségi kormányrendelettel elfogadott és a prefektus intézményét szabályzó törvényben szerepel. Január 1-től a prefektusi intézményt politikamentesítik, ami azt jelenti, hogy a kormánybiztosok nem lehetnek párttagok. /Gujdár Gabriella: Újabb 14 millió vándorol a „magyar megyékhez”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

2006. január 6.

Milyen kudarcok érték 2005-ben? Ettől számol be néhány magyar közéleti személyiség. Búza Gábor, az Arad Megyei Tanács alelnöke az infrastrukturális beruházások elmaradását látja a legnagyobb kudarcnak, elsősorban az utakra gondol. Ha nincsenek utak, s emellett víz, gáz, akkor semmi sincs, megreked a vidék fejlődése. A másik probléma, hogy továbbra sincsenek megfelelő pályázatok. A polgármesterek egyelőre nem érzik ennek fontosságát. Marossy Zoltán, Temes megye alprefektusa egészen mást csinált, mint amit szeretett volna. Feladata volt az anyagi források felkutatása. Átíratta az egész Temes megyei SAPARD-programot. Azután jött az árvíz, elmosott mindent, nem volt idő ezzel foglalkozni. Azért munkájának volt szerepe abban, hogy 39 százalékkal több uniós pénz érkezik a megyébe különböző pályázatok révén. Dézsy Attila, Hunyad megye alprefektusa a lupényi és vulkáni magyar iskolatagozatok egyesítésének meghiúsulását látja kudarcnak. Ennek hatása majd öt év múlva jelentkezik. Bognár Levente, Arad alpolgármestere számára az aradi vár átvételének elmaradása kudarc. Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök, főtanfelügyelő-helyettes tervbe vette, hogy ellátogat a megye minden iskolájába és óvodájába, ahol magyar nyelvű foglalkozás folyik. Zsúfolt programja miatt kevés helyre jutott el, RMDSZ-elnökként pedig nem sikerült véghezvinni a megyei közintézmények személycseréiről folytatott tárgyalásokat. Nagy Gizella, Arad városi tanácsos egyéves tanácsosi munkájának legnagyobb kudarca, hogy nem sikerült kidolgozni Arad egységes kulturális stratégiáját. A megye magyar oktatásának a minősége gyenge. Nem sikerült megindítani a fakultatív magyar oktatást több településen. Schreter Károly, Petrozsény polgármestere a munkahelyteremtés lassú ütemét tartja a legnagyobb kudarcnak. Petrozsényban a munkanélküliség eléri a 40%-ot. Antal Péter, Pécska alpolgármestere rámutatott: nem sikerült behozni a földgázt Pécskára, bár megígérték a lakosságnak. Jelenleg is dolgozik rajta a kivitelező vállalat. A másik teljesületlen terv a mentőszolgálat megszervezése. Kaba Gábor Zsombolya polgármestere: nem sikerült megépíteni a terelőutat. Ihász János, Igazfalva polgármestere: a HTMH-hoz nyújtottak be kulturális pályázatot Szapáryfalva és Nagybodófalva nevében is népviseleti ruhákra és hangosító berendezésre, de ezt elutasították. Turi Zoltán dévai színigazgató: szeptember vége helyett az évad csupán november 23-án kezdődött, s a fűtésproblémát csak december végén sikerült megoldani. /Chirmiciu András, Irházi János, Pataky Lehel Zsolt: Kudarcok 2005-ben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2006. február 27.

“A mi farsangi bálunk több mint mulatság –jellemezte az elmúlt hét végi maskarás összejövetelt Gergely Ildikó, a lugosi farsangi bál főszervezője. A teljes bevételt a Gyöngyvirág együttes új táncruháinak beszerzésére fordítják. Jöttek Magyarországról is, továbbá Temesvárról, Igazfalváról, Szapáryfalváról és Végvárról. A túljelentkezés bizonyára a Szabó Béla vezette igazfalvi Angelis 96 zenekar hírének is köszönhető, mely évek óta sikeresen szórakoztatja Lugoson a bálozókat. /Sipos János: “ Több mint mulatság”. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./

2006. március 24.

Arad megyében az RMDSZ-nek nincs éves programja a fakultatív magyar oktatás további terjesztésére, Hunyad megyében pedig a kiküldött kérdőíveket az érdekeltek eldobálták. /Riport. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./ Arad megyében a lehetőségekhez és helyzethez képest kevés a mindössze négy településen működő fakultatív magyar oktatás. A román iskolába járó, de anyanyelvét megőrizni szándékozók segítésére létrehozott alternatív tanítási rendszerben közel száz gyermek vesz részt Fazekasvarsándon, Pankotán, Szapáryligeten és Vingán. Vingán és Pankotán jelenleg semmiféle magyar oktatás nincs az iskolában, ezeken a településeken az egyedüli kiút kizárólag a fakultatív oktatás. A fakultatív oktatás mellett létezik egy nem hivatalos is, az említett négy településen önkéntes alapon, több templomban is szerveznek magyar oktatást – vázolta a helyzetet Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes. Simándon és Csermőn is szerveztek a templomban magyar oktatást. Borossebesen még próbálkozások sem voltak magyar fakultatív oktatásra, mert nincs rá igény. A szülők megtanítják gyermekeiket a magyar konyhanyelvre, akik aztán jobbára románul beszélnek, román iskolába járnak. Kettner József pórbál segíteni a fiataloknak. Egy fakultatív osztályra való tanuló összejött Lippán, oda Aradról szeretett volna kijárni egy nyugdíjas pedagógus heti két alkalommal, de Pellegrini szerint a heti négyszer egy óra az ideális. – A fakultatív oktatást választók száma nagyjából stagnál – közöte Nagy Gizella városi tanácsos, az RMDSZ Arad megyei szervezetének oktatási alelnöke. Temes megyében a fakultatív magyar oktatás az 1989 előtti időkre nyúlik vissza. 1990 után ismét rendszeres lett a fakultatív magyar oktatás, az Orbán-kormány idején bevezetett státustörvény, illetve az ezzel járó, a magyar nyelven valamilyen formában tanuló gyerekek szülei által igényelhető oktatási-nevelési támogatás megsokszorozta a létszámot. Kiss Ferenc tanfelügyelő is elismerte, hogy sok családot csak ez ösztönöz arra, hogy a gyereket magyar órákra járassa. Jelenleg Temes megyében 411-en vesznek részt a fakultatív magyar oktatásban, közülük 151-en elemista korúak, 243-an általános és 17-en középiskolások. A legtöbb diák Újváron van, a sorban Gyertyámos és Óbéb következik. Fakultatív magyar órákat tartanak még Magyarszentmártonban, Csenén, Óbesenyőn, Keglevichházán, Csanádon, Varjason, Gyéren, Fényen, Igazfalván, Temesrékáson, Buziásfürdőn, Gátalján és Facsádon. Az RMDSZ és a tanfelügyelőség azokon a településeken támogatja a fakultatív magyar oktatást, ahol semmilyen szinten nincs magyar tagozat. Pataky Lehel Zsolt: Fakultatív magyar oktatás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./Hunyad megyében lenne igény a fakultatív magyar nyelvoktatásra, a konkrét forma még várat magára. – Tavaly novemberben felhívással fordultak a helyi RMDSZ-szervezetekhez, illetve a magyar egyházak lelkészeihez, hogy összesítsék az ilyen fajta igényeket, tájékoztatott Máté Márta megyei főtanfelügyelő-helyettes. Sajnos egyetlen visszajelzés sem érkezett a felkérésre, annak ellenére, hogy van mód a fizetett fakultatív magyar nyelvoktatásra. Ha településenként sikerül egy-egy minimum tízes létszámú csoportot összehozni, akkor oktató fizetést kap a munkájáért. Így azonban a következő tanévben már csak az önkéntes oktatásra nyílik lehetőség. – A kisebb településeken szolgáló fiatal lelkipásztorok vállalták fel eddig is a magyar nyelv oktatását. Az egyetlen szervezett formájú magyar nyelvtanfolyam három évvel ezelőtt alakult meg, egyházi támogatással. Vajdahunyadon a római katolikus egyházközségben helyi fiatal tanítónők vállalták fel ezt a munkát. Lassan abbamaradt az egész. A visszajelzések hiányában Hunyad megyében Sáfár Csaba kisebbségi tanfelügyelő fogja az iskolai nyilvántartásokból összeírni azokat a magyar gyermekeket, akiknek nincs lehetőségük a településükön anyanyelvükön tanulni. Ez a terv elsősorban Hátszeget és Brádot érintené, e két településen nincs semmiféle magyar nyelvű tanintézmény. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Elszalasztott lehetőség. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./

2006. április 14.

Háromszáz ház lakóit kezdték el kimenteni a Temes megyei Gátalján a Berza folyón érkező árhullám útjából. Árad a Bega is, az Igazfalva községhez tartozó Rekettyőn hat utca, hat ház és 65 gazdasági épület volt víz alatt, Begamonostoron gazdasági épületeket öntött el a folyó. 340 házat és több mint 2100 hektár mezőgazdasági területet öntött el a víz Krassó-Szörény megyében. Fehér megyében 35 személyt menekítettek ki az áradások miatt. Az árhullám tetőzése előtt újabb gátak szakadtak át a Duna alsó szakaszán. /Benedek István: Megfékezhetetlen ár országszerte. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

2006. április 26.

A temesvári START – Tanácsadó és Továbbképző Iroda a múlt hét végén tartotta meg a Civilek a közösségért elnevezésű képzéssorozat második tréningjét Lugoson, az Esély a Stabilitásra Közalapítvány támogatásával. A tréningen lugosi, szapáryfalvi és igazfalvi magyar közösségi vezetők vettek részt. A résztvevők jelezték a pályázatíró- és projektmenedzsment-képzések iránti igényüket. /P. L. Zs.: Civilek képzése Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./

2006. május 19.

A 90 éve született Méhes György Mi, Férfiak háromfelvonásos vígjátékát mutatta be Bukarestben, a Petőfi Házban – a Bukaresti Magyar Napok rendezvénysorozat keretében – a Petőfi Színkör felolvasó színpada Kováts László rendezésében. Több éves kihagyás után először turnézik a Székelyföldön a kolozsvári Magyar Opera társulata, a Bánk bánt tekintheti meg a közönség május 27-én Gyergyószentmiklóson, 28-án Székelyudvarhelyen, 29-én pedig Csíkszeredában. Transsylmánia koncert nyitja meg május 18-án Temesváron a XI. Bánsági Magyar Napok közművelődési rendezvénysorozatát. Az előadások egy részét több bánsági magyarlakta településen is bemutatják, mint a Hagyománykeresőben folklórgálát (Zsombolya, Ótelek, Temesvár), Végh-Kátó: A tékozló lány népszínművet az algyői Móra Ferenc Népszínház előadásában (Újszentes, Igazfalva, Szapáryfalva) és a Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj bábelőadást. Három korcsoportban, 12. alkalommal rendezik meg május 20-án az Arad megyei Borosjenő művelődési házában a Horváth Béla szavalóversenyt. A román iskolába járó magyar vagy félmagyar gyerekek számára kiírt hagyományos versenyt a város neves szülöttéről, Horváth Béláról, a Kolozsvári Magyar Színház egykori színész-rendezőjéről nevezték el. /Kultúr hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2006. május 22.

Kis létszámú, de lelkes közönség tapsolta meg a temesvári Művelődési Házban a baróti Transylmánia együttes koncertjét, a XI. Bánsági Magyar Napok nyitórendezvényén. Újszentesen, majd Igazfalván is bemutatta a Szeged melletti Algyőről, Újvár testvértelepüléséről érkezett Móra Ferenc Népszínház Végh Antal–Kátó Sándor: A tékozló lány című népszínművét. Fergeteges sikert aratott május 20-án Zsombolyán, május 21-én Óteleken a Hagyománykeresőben folklórműsor. A temesvári Bartók Béla Líceum Szabó Ferenc vezette „kis” és „nagy” Bokréta néptánccsoportjai ismét bizonyították, hogy a bánsági hagyományőrző mozgalom élvonalában van a helyük. /Pataki Zoltán: Identitásőrző Bánsági Napok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2006. augusztus 16.

Idén megkondult a harang a Bunyaszekszárdi Falunapon. “Az innen elszármazottaknak egy álmuk vált valóra ezáltal, hiszen 35 év után hallhattak ismét harangszót a szülőfalujukban” – hatódott meg Ihász János igazfalvi polgármester, aki szintén bunyaszekszárdi gyökerű család sarja. Az augusztus 13-i, vasárnapi ünnepi istentiszteleten Fazakas Csaba lugosi református esperese és Czapp István igazfalvi lelkipásztor hirdetett igét, s részt vett Doru Milostean facsádi ortodox esperes is, valamint az a tengerentúli protestáns lelkész, aki eddig is támogatta az igazfalvi, facsádi és begamonsotori református templomokat. A harangszentelésre az 1980-as években elnéptelenedett, a Bega és a Maros közében fekvő úton megközelíthető falu betelepítésének 140. évében került sor. A harangra magyarországi önkormányzatok, vállalkozók, magánszemélyek és egyházak gyűjtöttek. A harang év közben az igazfalvi temetőben fog állni azon a haranglábon, amelyet az október 7-i falunapon állítanak fel, az évfordulókon azonban kiviszik Bunyaszekszárdra. A Bunyaszekszárdi Emlékbizottság által szervezett ünnepség idén négynaposra nyúlt, ugyanis a nagydorogi, vésztői (Igazfalva testvértelepülései), szekszárdi és eleki küldöttségek Igazfalván vendégeskedtek, vasárnap Bunyaszekszárdon vettek részt az emlékünnepségen, másnap felkeresték Vajdahunyadot és Déva várát, kedden pedig a facsádi búcsúba mentek. Kaczián János szekszárdi levéltáros, Bunyaszekszárd történetének kutatója jegyezte meg, hogy a harangnak van lelke, szíve, de nyelve nincs. Ugyanúgy szól a románoknak, mint a magyaroknak. /Pataky Lehel Zsolt: Harangszó Bunyaszekszárdon – 35 év után. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./

2006. október 14.

Az RMDSZ zsombolyai szervezete az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendez október 15-én. Levetítik Mészáros Márta A temetetlen halott című, Nagy Imréről készült filmjét. A rendezvény része a Temesvári Magyar Nőszövetség által A vidéki művelődési élet fellendítése című projektnek, melynek keretében Lugoson, Nagyszentmiklóson, Dettán, Igazfalván, Végváron, Szapáryfalván, Újszentesen, Óteleken és Újmosnicán is levetítik majd a filmet. /P. L. Zs.: ’56-os megemlékezés Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

2006. október 20.

Temes megyében több mint egy évszázada szekszárdi, makói és kiskőrösi magyar református családok betelepítésével létesült Igazfalva. Mára jelentősen megváltozott az etnikai összetétel, körülbelül fele-fele arányban lakják magyarok és románok. Évről évre többen jönnek a falunapra, melynek fő eseménye idén a harangláb felszentelése volt. A harang szekszárdi közadakozás eredménye, idén augusztusban a Bunyaszekszárdi Emléknapon szentelték fel; év közben azonban az igazfalvi temetőben fog megszólalni. Az előző években három-négy keresztelőt tartottak a faluban, idén már kilenc volt, ebben az esztendőben kevesebb a halálozás, mint máskor. A művelődési házban az igazfalvi magyar tagozat elemi osztályosai verses-zenés összeállítással köszöntötték az egybegyűltek, majd a szapáryfalvi amatőr színjátszók léptek fel. Az igazfalvi Szivárvány néptánccsoport fellépése zárta a kulturális műsort. /P. L. Zs.: Igazfalva ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./

2007. január 29.

A temesvári Bartók Béla Gimnázium Bokréta Hagyományőrző Csoportjának hetven tagja, a pedagógusokkal és a zenészekkel együtt vett részt Igazfalván a hagyományos disznótoron. Igazfalván jórészt magyarok laknak, és itt még élnek a népszokások. Este az igazfalvi tánccsoporttal közösen táncházat szerveztek. /Pataky Lehel Zsolt: Mindennapokban megélni a magyarságot. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

2007. március 13.

Nagy veszteség érte a magyar népi hagyományokat a bánsági falvakban a magára hagyatottság hosszú évtizedei alatt. Kiveszett a viselet, elfelejtették az aratáshoz, szürethez, disznóvágáshoz, farsanghoz, esküvőhöz stb. kötődő sok népi szokást, megszűnt a színjátszás, kihalt a néptánc. Kell a nagyobb testvér segítsége – tanúsítja a néhány év alatt felvirágzott néptánc mozgalom, amely az anyaországi oktatók biztatása, közvetlen anyagi és szellemi támogatása nélkül talán fel sem ébredt volna Csipkerózsika-álmából. Makó is belépett a segítséget nyújtó anyaországi támogatók sorába. Az igazfalvi néptánccsoport oktatását felvállaló Szilágyi Réka tanárnő kollégájával, Kádár Elemérrel (mindketten a Makói Művészeti Iskola pedagógusai), az elmúlt hét végét is Igazfalván töltötték. – Új keletű barátságuk a Marosvidék (Makó és térsége kulturális folyóirata) szervezte kirándulással kezdődött. Október hatodika lévén, műsorral léptek a temesvári magyar érdeklődők elé. Ekkor került szóba Igazfalva, ahol elkezdődött a néptánc-tanítás, de még sok a tennivaló. Egyelőre havonta kétszer jönnek, a gyermekek rendkívül igyekvők. /Sipos János: Makó, a nagyobbik testvér. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

2007. április 24.

A Bánsági Magyar Napok idei rendezvénysorozata április 25-én kezdődik és május 13-ig tart. A Temesvári Magyar Nőszövetség által immár 12. alkalommal rendezett szórakoztató és hagyományőrző rendezvénysorozat Temesvártól Aradig, Ópusztaszertől Igazfalváig kínál programokat. A Bánsági Magyar Napok idei főrendezvényének az István a király! című rockopera május 4-i bemutatója ígérkezik a Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásában. /Holnap kezdődnek a Bánsági Magyar Napok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 24./

2007. június 19.

A román nyelv és irodalommal megkezdődnek a VIII. osztályt végzettek országos záróvizsgái, amelyek eredményétől függően a tanulók közép- vagy ipari iskolában folytathatják tanulmányaikat. A nyolcadik osztályt végzett diákok országos tesztjére Fehér megyében összesen 120 magyar tanuló jelentkezett vizsgára, közülük 57-en a Bethlen Kollégium végzettjei. Több mint 4400 diák vett részt Hunyad megyében a képességvizsgán, közülük 63-an a magyar tagozaton végezték a nyolcadik osztályt: 33-an Déván, 16-an Vajdahunyadon, 6-an Lupényban, 5-en Vulkánban, 3-an pedig Petrozsényban vizsgáznak. Temes megyében nyolcezernél valamivel több nyolcadik osztályos tanuló vesz részt a képességvizsgákon. Ebből 79-en magyar tagozaton fejezték be az általános iskolát – tájékoztatott Kiss Ferenc tanfelügyelő (tulajdonképpen 89-en jártak magyar nyolcadikba, de tízen megbuktak valamilyen tantárgyból, így ők nem vehetnek részt a teszteken). A tanulók közül 69-en a Temesvári 12-es számú Általános Iskolában létrehozott központban vizsgáztak, három igazfalvi diák a facsádi líceumban, a nagyszentmiklósi magyar tagozat hét tanulója meg a helybéli 2-es számú általános iskolában. /Megkezdődtek az országos záróvizsgák. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 19./

2007. július 7.

Az eddiginél is szorosabbra fonták az elöljárók a Felső-Bega-völgyi Igazfalva község és a Békés megyei Vésztő város kapcsolatát. A két település története amúgy is szinte közös, hiszen a 19. század végén 69 vésztői telepes család is hozzájárult a Temesvártól száz kilométerre keletre található falu alapjainak lerakásához, A trianoni békediktátum elszakította a rokoni szálakat, amelyeket az 1989-es rendszerváltás után szőttek újra, emellett a két önkormányzat is elkezdte a hivatalos kapcsolatot építeni. A PHARE-program által támogatott projekt keretében Igazfalva és Vésztő polgármesteri hivatalai, egyéb közintézményei és civilszervezetei alakíthatnak ki kapcsolatokat, az együttműködés kiterjed a hagyományok ápolására is. A programot július 6-án mutatták be Igazfalván a községközpont, valamint a hozzá tartozó Rekettyő és Bukovec falvak tanácsosai jelenlétében. /Pataky Lehel Zsolt: Igazfalva és Vésztő közös jövőtervezése. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./

2007. augusztus 31.

Temes megye 14 településének 16 iskolájában folyik magyar nyelvű oktatás (is). Önálló magyar tannyelvűnek három nevezhető: az ötvösdi elemi, az óteleki nyolcosztályos, valamint a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum, amelyben első osztálytól az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak az iskolaköteles magyar gyerekek Kiss Ferenc tanfelügyelő szerint optimizmusra ad okot, hogy nem rosszabbodik a helyzet. “Ahol az elmúlt tanévben volt magyar elsős, ott idén is lesz,– mondta Kiss Ferenc, a kisebbségi oktatáson belül a magyar nyelvűért felelős tanfelügyelő. – Elsőbe egy gyerek is beiratkozhat, legfeljebb szimultán osztály lesz, összevonva egy másik évfolyammal. ” Nem túl rózsás a helyzet, aminek az okai demográfiai, társadalompolitikai és szociális kérdésekben keresendők. Önálló magyar első osztály a múlt tanévben Temesváron a Bartókban, az 1-es és a 26-os számú iskolák, valamint Lugoson az 5-ös és a végvári általános iskola tagozatán volt, és úgy néz ki, hogy most is lesz. A már említett iskolákon kívül a következő településeken/intézetekben folyik oktatás magyar nyelven: Szapáryfalván, Pusztakeresztúron, Nagycsanádon, Nagybodófalván, Dettán, Zsombolyán (elemi), Újszentesen, Igazfalván, Nagyszentmiklóson (általános). Átlagosan ezer körüli Temes megyében a magyarul tanulók száma (a múlt tanévben 1051-en voltak), aminek majdnem a fele 1–4. osztályos. /Pataky Lehel Zsolt: Temes. Fenntartható állapot. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

2008. január 23.

A múlt évben 18 új iskolabuszt kapott Temes megye, ami majdnem a fele a tanfelügyelőség által kért 39-nek. Erre az évre közel harminc szerepel az igénylistán. Újdonság: a kisebbségi oktatási intézményeknek, valamint a kisegítő iskoláknak külön kértek járműveket, mondta Halász Ferenc főtanfelügyelő-helyettes. Négyet kértek a Bartók Béla Elméleti Líceumnak, a Lenau német és az Obradovics szerb tannyelvű iskolának, valamint a lugosi ukrán tagozatnak, további hármat a kisegítő iskoláknak. Mind olyan intézmények, amelyeknek nemcsak szűk vonzáskörzetükből, hanem távolabbi településekről is vannak diákjai. Az olyan települések közül, ahol létezik magyar oktatás, Lugos, Újvár, Igazfalva és Zsombolya kapott már új iskolabuszt az elmúlt két évben. /P. L. Zs. : Külön kértek buszokat a kisebbségi iskoláknak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

2008. április 11.

A minap jelent meg Vámos Gulyás Margit Egy óvónő emlékei és riportok című gyűjteménye, amelyben pályafutásának állomásait és történésekben gazdag pedagógusi tevékenységét foglalja össze. A kiadvány az igazfalvi és temesvári magyar óvodai oktatás kordokumentuma. Vámos Margit pályafutását 1955-ben kezdte szülőfalujában, Igazfalván, majd 1963-ban Temesváron folytatta előbb a 12-es, 1974-től pedig a 26-os napközi óvodában 1997 decemberéig. Nyugdíjazása után írta meg emlékiratait. /Pataky Lehel Zsolt: Egy óvónő emlékei. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./

2008. április 21.

Közel százan vettek részt április 19-én a temesvári Magyar Házban a Bolyai János emlékszoba avató ünnepségén. A XIII. Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében bemutatott Bolyai emlékhely kezdeményezője a temesvári Toró Tibor professzor, az MTA külső tagja, Bolyai kutató, aki saját könyv- és dokumentum-gyűjteményét ajánlotta fel az állandó kiállítás létrehozásához. Az emlékszobát a dr. Bodó Barna vezette Szórvány Alapítvány újíttatta fel, a magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint Ihász János igazfalvi polgármester támogatásával. Bolyai János életrajzának főbb eseményeiről magyar, román és angol nyelven is tájékoztatást kapnak a látogatók. A mintegy száz kiállítási tárgyat bemutató emlékszoba anyagát Toró professzor mutatta be a jelenlevőknek. A Bolyai dokumentumokkal borított falon központi helyet kapott Bolyai János világhírű, 1823. november 3-án Temesváron írt levelének kinagyított fakszimile másolata, amelyben édesapjának hírül adja: „a semmiből egy új, más világot teremtettem!” Mészáros Ildikó lapszerkesztő bemutatta a Szórvány Alapítvány honismereti folyóiratának, a Régi(jó)világnak Bolyai emlékszámát és a legújabb szegedi különszámát. /Pataki Zoltán: Bolyai emlékszoba avató a Magyar Házban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

2008. április 22.

A XIII. Bánsági Magyar Napok teltházas zárórendezvénye Temesváron, a Csiky Gergely Színház nagytermében volt. Csene, Zsombolya, Szapáryfalva és Igazfalva után, a Bartók Béla Líceum tánccsoportjai és citerazenekara bemutatta a Hagyománykeresőben című folklór-műsort. A Szabó Ferenc vezette, közel 100 tagú Bokréta, Kisbokréta és Morzsa-Bokréta tánccsoportokból, valamint a citerazenekarból álló temesvári hagyományőrző együttes ezúttal is elkápráztatta a közönséget. A kiemelkedő teljesítmény nem kis mértékben Szabó Ferenc tanítónak, a Bokréta együttes vezetőjének köszönhető, akinek a folklórgálán EMKE-díjat adott át Matekovits Mihály minisztériumi vezérigazgató. /Pataki Zoltán: EMKE-díj Szabó Ferencnek. Nézőcsúcs a Hagyománykeresőben folklórgálán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./

2008. április 29.

Az RMDSZ Temes megyei szervezetei 12 polgármester-jelöltet és 463 helyi tanácsos-jelöltet indítanak a június elsejei helyhatósági választásokon, jelezte Vetési Zoltán szervezési alelnök. A jelenleg hivatalban levő négy magyar polgármester – Ihász János (Igazfalva), Kaba Gábor (Zsombolya), Szilágyi Géza (Újszentes) és Vajda Pál (Újvár) – újabb négyéves mandátumért száll versenybe. Az RMDSZ-nek a 98-ból 40 településen lesznek tanácsos-jelöltjei, ebből mintegy 25 településen teljes vagy megközelítőleg teljes tanácsosi listával indulnak. Teljes listát indítanak a megyei önkormányzati választásokon és megyei tanácselnök-jelöltje is lesz Halász Ferenc helyettes főtanfelügyelő személyében. /Pataki Zoltán: Tizenkét magyar polgármesterjelölt Temesben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./

2008. június 3.

Legalább 19 polgármesteri tisztséget sikerült az első fordulóban megszereznie az RMDSZ-nek a román többségű erdélyi megyékben a helyhatósági választáson. Kolozs megyében az RMDSZ jelöltje Kalotaszentkirályon, Bálványosváralján, Búzában és Magyarszováton nyerte meg első körből a polgármester-választást. A szövetség polgármesterjelöltje ugyanakkor Mócson, Vajdakamaráson, Tordaszentmihályon, Várfalván, Tordaszentlászlón, Körösfőn, Magyargorbón és Kisbácsban mérkőzhet meg a június 15-i második fordulóban. Szintén a második fordulóban dől el, hogy ki lesz a polgármester Széken, ahol két független magyar jelölt pályázik a tisztségre. Az MPP a kincses városban a szavazatok 1,4, a megyein pedig 1,6 százalékát gyűjtötte be. A polgári párt Széken három, Tordaszentlászlón két, Bánffyhunyadon, Magyarnagykapuson, Szászfenesen és Magyarszováton pedig egy-egy tanácsosi mandátumot szerzett. Arad megyében az RMDSZ-nek sikerült megőriznie eddigi három polgármesteri székét, Kisiratoson, Micskén és Nagyperegen. A második fordulóban esélyesként indul a zimándi polgármesterjelölt. „Három településen, Tőzmiskén, Nagyszintyén és Pécskán egy-egy tanácsosi helyet veszítettünk el amiatt, hogy a Magyar Polgári Párt is indított jelölteket, miközben nekik egyetlen helyet sem sikerült megszerezniük” – fogalmazott Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke. Aradon szintén eggyel kevesebb önkormányzati képviselőt sikerült bejuttatniuk: az eddigi három helyett csak két RMDSZ-es szerzett tanácsosi mandátumot. Beszterce-Naszód megyében nem sikerült első körben megőrizni az árpástói polgármesteri széket, a többségében magyarok lakta településen a jelenlegi elöljáró egy román nemzetiségű független jelölttel méretkezik majd meg a második fordulóban. A besztercei városi önkormányzatba sikerült bejutnia az RMDSZ-nek, így mindössze egy tanácsos képviseli ezentúl a város magyarságát. A korábbi két megyei önkormányzati képviselői helyet elveszítette az RMDSZ. A Magyar Polgári Pártnak csupán Árpástón sikerült egyetlen jelöltet bejuttatnia a tanácsba. Brassó megyében Ürmös polgármesteri székét sikerült az RMDSZ-nek első fordulóból megszereznie, második fordulóban pedig további négy jelöltjük méretkezik meg Apácán, Alsórákoson, Keresztváron és Tatrangban. Brassóban két tanácsos képviseli majd a magyarságot a helyi önkormányzatban. Fehér megyében sikerült megőriznie az RMDSZ-nek a torockói polgármesteri széket, ám még nem lehet tudni, hogy önkormányzati képviselőit sikerül-e bejuttatniuk a megyei tanácsba. Szilágy megyében kilenc RMDSZ-es polgármesterjelölt került ki győztesen már az első fordulóból: Krasznán, Varsolcon, Szilágyperecsenben, Bagoson, Kémerben, Kárásztelkén, Sarmaságon, Debrenben, valamint Szilágysámsonban vezeti a továbbiakban is szövetségi elöljáró a települést. A második fordulóban pedig további kilenc RMDSZ-es jelöltnek adatott meg a lehetőség, hogy megméretkezzen a polgármesteri székért. Az MPP 11 településen indított jelöltet a helyi tanácsokban, és 6 helységben pályázott a polgármesteri tisztségre. Ebből egyelőre kilenc helyi önkormányzati képviselői helyet tudhatnak magukénak. Temes megyében egyelőre csupán az újszentesi polgármesteri széket sikerült megőriznie az RMDSZ-nek, viszont eséllyel indul a második fordulóban a zsombolyai, igazfalvi és újvári jelölt egyaránt. Az RMDSZ-nek sikerült megszereznie két helyet a temesvári önkormányzatban. /Bálint B. Eszter: Kudarcok és sikerek a szórványban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

2008. június 3.

„A legnagyobb pozitívum kétségkívül a temesvári választási siker – nyilatkozta Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök – a leadott szavazatok 5,1%-ával az RMDSZ-nek négyéves szünet után sikerült visszajuttatnia képviselőit a megyeszékhely önkormányzatába. Az RMDSZ listán két képviselő jutott be a városi tanácsba: az első helyről Szabó Ferenc tanító, a Bokréta hagyományőrző csoport vezetője, a második helyről a választási egyezség szerint a szerb érdekvédelmi szervezet képviselője. Újszentesen Szilágyi Géza RMDSZ-es polgármestert újraválasztották és sikerült a hat tanácsost is megőrizni. Nem ismétlődött meg a „zsombolyai csoda”, Kaba Gábor polgármesternek ezúttal nem sikerült az első körben nyernie és a kilenc RMDSZ tanácsos helyett csupán hatan kerültek be a helyi önkormányzatba. Pozitív eredmény született Nagybodófalván (3 RMDSZ-tanácsos 1 helyett), Újváron (6 tanácsos 4 helyett), Igazfalván (3 tanácsos), Csanádon és Csenén, ahol sikerült egy-egy tanácsost bejuttatni a helyi képviselői testületbe. Végváron megmaradt a 4 tanácsos, Dettán a 2, Pusztakeresztúron és Torontálkeresztesen 1-1, Szapáryfalván és Újmosnicán akár kettő is lehet, de még nincs végeredmény. Nagyszentmiklóson és Temesrékáson ismét kudarcot vallott az RMDSZ, akárcsak 4 évvel ezelőtt. /Pataki Zoltán: Képviselő a temesvári önkormányzatban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

2008. június 16.

Arad megyében két településen volt érdekelt az RMDSZ a második fordulóban, de egyik sem jött be. Kocsis József Zimándújfaluban mindössze 106 szavazattal maradt alul a liberális vetélytársa, Gheorghe Vidrannal szemben. Nagyiratoson a román jelölt nyert Horváth István RMDSZ-es polgármesterjelölttel szemben. Temes megyében az RMDSZ mindhárom versenyben maradt polgármesterjelöltje megnyerte a második fordulót. Kaba Gábor újabb négy évre Zsombolya polgármesterévé választották. Ihász János, az RMDSZ igazfalvi polgármesterjelöltje mintegy 400 szavazattal kapott többet ellenfelénél. Újraválasztották Újváron Vajda Pált is, az RMDSZ polgármesterét. Mindhárom kisebbségben van a magyarság. /Aradon vesztettek, Temesben nyertek az RMDSZ-jelöltek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./

2008. június 17.

Brassó megyében három újabb magyar polgármesteri széket hozott a második forduló: Alsórákoson és Tatrangban az RMDSZ jelöltje győzedelmeskedett, s a szövetség által is támogatott, független jelölt vezeti Apácát az elkövetkező négy évben. A Szilágy megyei RMDSZ legnagyobb második fordulós nyereségeként értékelte a szilágycsehi polgármesteri tisztség megszerzését Seres Dénes megyei elnök, aki arról is tájékoztatott, hogy Cigányiban, Szilágyszegen, Váralmáson és Haraklánban is RMDSZ-elöljárót választottak. Temes megyében Zsombolyán, Igazfalván és Újváron szerezte meg az RMDSZ a polgármesteri széket. Esélyesként indultak az RMDSZ jelöltjei a második fordulóban az Arad megyei Iratoson és Zimándon, azonban mindkét településen végül román politikus győzött. Beszterce-Naszód megyében nem sikerült megőriznie az RMDSZ-nek az árpástói polgármesteri széket. Az 55 százalékban magyarok lakta községben nem az RMDSZ jelöltjére szavaztak. /Bálint B. Eszter: Újabb magyar elöljárók a szórványban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

2008. augusztus 25.

A hagyományos Szent István Napok keretében „Helyi történénelmi–művészeti értékeink védelme” című szakmai tanácskozásra invitálta augusztus 22-én Buziásfürdőre a bánsági magyar civil szervezetek képviselőit a Szórvány Alapítvány. Dr. Bodó Barna elnök, Erdei Ildikó és munkatársaik bemutatták az alapítvány honismereti stratégiáját és eddigi eredményeit a Temes megyei magyar közösség értékeinek, emlékhelyeinek, kiemelkedő személyiségeinek feltérképezése területén. A tanácskozás során a résztvevők elemezték a hivatalosan nyilvántartott emlékhelyek, műemlék épületek jegyzékét: a 333 tételt magába foglaló listán alig szerepel néhány magyar vonatkozású történelmi emlékhely. Dr. Bodó Barna arra hívta fel a figyelmet, hogy a Piarista Líceum épület–együttes azért kerülhetett fel a hivatalos műemlék–listára, mert Szász Enikő elnök kezdeményezésére a Temesvári Magyar Nőszövetség 6–7 évig tartó szívós munkával beemelte a köztudatba. – Hihetetlenül sok értékünk van, ezeket mind be kell emelni a közös értékek tárházába, amit csak összefogással lehet elérni. Nem egy civil szervezet fogja végigvinni ezt a feladatot, hanem a megye területén működő valamennyi magyar civil szervezet, kezdve Csanádtól Nagyszentmiklóson át, folytatva Zsombolyával, Végvárral, Dettával, Újszentessel, Igazfalvával, Bodófalvával, Szapáryfalvával, el egészen Lugosig és Temesvárig, nyilatkozta dr. Bodó Barna. A Szórvány támogatást nyújtana a magyar civil szervezeteknek abban, hogy megkeressék azokat a helyi értékeket, amelyeknek képviselete állandósíthatja a tevékenységüket. A Szórvány Alapítvány 7–8 éve módszeresen foglalkozik helytörténettel és honismerettel, könyveket, kiadványokat jelentetett meg erről a témáról, létrehozta a Bolyai János emlékszobát. /Pataki Zoltán: Szórvány Alapítvány – Értékmentő civil összefogás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 25./

2008. szeptember 23.

Első alkalommal tartottak helyhatósági választásokat az Újvár községtől különvált Óteleken. A magyarság számbeli kisebbségben van az új községben, ennek ellenére Szabó Csaba-Zoltán mezőgazdasági vállalkozó, az RMDSZ jelöltje már az első körben megnyerte a polgármester választást, az érvényes szavazatok 59,4 százalékával! Az ótelekiek közel 50%-a voksolt az RMDSZ tanácsosi listájára, így az RMDSZ-nek öt képviselője lesz a 11 tagú óteleki önkormányzatban. Temes megyében Szabó Csaba-Zoltán az ötödik RMDSZ-es polgármester, miután Kaba Gábor Zsombolyán, Szilágyi Géza Újszentesen, Ihász János Igazfalván és Vajda Pál Újváron megnyerte a júniusi polgármester-választást. /Pataki Zoltán: Magyar polgármestert választott Ótelek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998