A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) július 17-én Érmihályfalván tartott közgyűlésén Csűry István püspök-helyettes vette át Tőkés László püspöktől az egyházkerület vezetői tisztségét. A püspökválasztás november 20-án lesz, a megbízott püspök addig látja el a vezetői feladatkört. Csűry elmondta: ő maga is indulni fog. A KREK megbízott püspöke feladatának tartja az egyházkerületben Tőkés László vezetésének ideje alatt elindult átvilágítás folytatását, amely a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján a volt besúgók kilétének felfedésére irányul. Csűry kiemelte, hogy Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyve nem az egyházkerület által végzett múltfeltáráshoz kapcsolódik, hanem független történészi kutatómunka eredménye, s az idő dönti majd el, milyen párhuzamok bukkannak fel a könyv, illetve a KREK által kiderített információk között. Novemberig az is eldőlhet, létrehozzák-e Tőkés László számára a KREK tiszteletbeli püspöki tisztségét. /Nagy Orsolya: Tőkés László átadta a püspökséget Csűry Istvánnak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./ Tőkés László leköszönő püspök beszámolt a közgyűlés előtt az elmúlt tizenkilenc év legfontosabb eredményeiről, sikereiről. Kiemelkedőnek tartotta a Sulyok István Főiskola, majd a Partiumi Keresztény Egyetem létrejöttét, továbbá a KREK-nek az autonómia ügyében vállalt szerepét. A közgyűlésen heves vitát váltott ki Molnár János most megjelent könyve, mely a református egyház múltjával foglalkozik, valamint nevükön nevezi azokat a papokat, akik lelkészként együttműködtek a Securitatéval. Mivel a jelenlegi megbízott püspök neve is szerepel a könyvben, Csűry István felmutatott a közgyűlésnek egy nevére szóló igazoló okmányt, amelyet még korábban állított ki számára a CNSAS, s amely szerint nincs arról hitelt érdemlő okirat az irattárban, hogy együttműködött volna a Securitatéval. /Sütő Éva: KREK-közgyűlés Érmihályfalván. Történelmi időben, történelmi helyen. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 20./
2009. július 29.
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK) üdvözli az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosának jelentését a szlovák államnyelvtörvény módosítása ügyében, és ennek kapcsán szívesen találkozna mind a szlovák kormány képviselőivel, mind Knut Vollebaek főbiztossal – írta július 28-án az Új Szó című pozsonyi magyar napilap. A legfontosabb szlovákiai magyar civil szervezeteket – többek között a Csemadokot, a pedagógus- és a szülői szövetséget, a Fórum Intézetet és a Diákhálózatot – tömörítő SZMK állásfoglalásában korrektnek és kiegyensúlyozottnak minősítette a főbiztos értékelését. Vollebaek jelentése – a szlovák külügy- és kulturális miniszter interpretációjával ellentétben – rámutatott a jogszabály hiányosságaira is. A nyelvtörvény módosítása miatt pedig – a főbiztos szerint – a kisebbségi nyelvek használatát garantáló és szabályozó normákat is módosítani kellene, valamint komplex kisebbségi törvényt kellene létrehozni. A szlovákiai nyelvtörvény záros határidőn belüli visszavonását követeli az erdélyi Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK), amely szerint a jogszabállyal megalázták a Felvidéken élő magyarokat. /Az EBESZ-főbiztos jelentését üdvözlik a felvidéki magyarok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./
2009. július 30.
A szlovákiai nyelvtörvény záros határidőn belüli visszavonását követeli a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület (KREK), amely szerint a jogszabállyal megalázták a Felvidéken élő magyarokat. A KREK aggodalommal és felháborodással értesült a Szlovákiában elfogadott nyelvtörvényről, amelynek értelmében büntetni lehet a magyar nyelv nyilvános használatát. A XXI. században elfogadhatatlan a kisebbségben élők figyelmen kívül hagyása, az Európai Unió tagállamai közé éket vernek a bukott rendszerekben is szégyenletes jogszabályok. /Vonják vissza a szlovák nyelvtörvényt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./
2009. augusztus 4.
Csűry István, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület megbízott püspöke a november 20-i püspökválasztói közgyűlésig vezeti egyházkerületét. Csűry István jelezte, a szlovákiai nyelvtörvény kapcsán közleményt adtak ki. Augusztus 30-án a szegedi dómban közösen fognak a szlovákiai nyelvtörvény ellen megszólalni, vélhetően valamennyi történelmi egyház vezetőinek közösségében. Csűry fontosnak tartja, hogy Magyarország és a világ reformátusai földrajzi távolságok és határok nélkül egymáshoz közelebb kerüljenek. /Lokodi Imre: Nem kenyerem a meghátrálás” Beszélgetés Csűry Istvánnal, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület megbízott püspökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./
2009. augusztus 8.
Huszadjára gyűltek egybe az emlékezők Sződemeteren a református templom előtt. Az idei Kölcsey-megemlékezés más szempontból is jubileumi volt: 165 éve annak, hogy a költő megalkotta a Hymnust Az idei rendezvény fő szónoka, Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész „Kölcsey Himnusza Közép-Európából” címmel tartott előadást. Kiss Gy. kiemelte azokat a hasonlóságokat, amelyek megtalálhatók a közép-európai himnuszokban: ezen túl azonban Kölcsey alkotása azért is kilóg a sorból, mert a műfaja is himnusz. Nemzeti himnusz nélkül nem képzelhető el nemzeti identitás, a nemzeti identitásnak pedig a sors egészséges önkritikával való vállalására kell épülnie – mondta el az irodalomtörténész. A megemlékezés az immár hagyományos módon kezdődött: András Gyula magyar nyelven, Marcel Mirea pedig románul szavalta el a Hymnust. Az idei rendezvényen a szomszédos megyékből, Magyarországról és Kárpátaljáról is voltak résztvevők. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke megnyitóbeszédében elmondta: Kölcsey, illetve a Hymnus szellemiségéhez méltóan kell tiltakoznia a nemzetnek a szlovákiai magyarságot ért, anyanyelvhasználatot korlátozó intézkedések ellen. Erdei D. István parlamenti képviselő a tisztségviselő Kölcsey politikusi magatartásáról, szellemiségéről beszélt. Kifejtette: sajnos, az őszinteség, az elvek melletti kitartás hiányzik a mai politikusok többségéből. Kölcsey a politikát művészi szintre tudta emelni, és lemondott a jegyzőségről akkor, amikor az őt támogató párt nem tartott ki addigi elképzelései, elvei mellett, eközben a maiaknak nem számít csak az, hogy tagjai maradhassanak pártjuknak. Bár a programban nem szerepelt Vári Fábián László felszólalása, a József Attila-díjas költőnek szót adtak a szervezők: a Himnuszról, illetve annak összekötő, nemzetegyesítő szerepéről beszélt a kárpátaljai költő. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megbízott püspöke szerint amennyiben valóban hittel mondjuk azt, hogy „megbűnhődte már e nép…”, akkor Isten áldását magunkon tudhatjuk. /Fodor István: Kölcsey-megemlékezés Sződemeteren. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 8./
2009. augusztus 21.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tavaly szeptemberben három évtizedes szünet után lelkészt nevezett ki a kevesebb, mint száz lélekszámú kövesegyházai egyházközségbe. Az RMDSZ is megbízott egy ügyvezető alelnököt a bihari szórványvidékkel való foglalkozással. Néhány hete megalakult egy helyi RMDSZ-szervezet. A cikkíró Lukács Attila Levente tiszteletessel és Grim András RMDSZ-alelnökkel látogatott el az egyik bihari szórványvidékre, Varaszótanyára, Tatarosra ,Kövesegyházára és Felsődernára. A Tataros községhez tartozó Varaszótanyáig néhol kaviccsal beszórt ösvényen lehet eljutni. Rengetegen jönnek ide, egyre-másra épülnek a települést övező hegy oldalán a hétvégi házak és a borpincék. Rendezett kis település Varaszótanya. A Bérci-portán gyűlnek össze kálvinisták kéthetente. Régen Varaszón többen voltak a magyarok, az iskolában is volt magyar nyelvű oktatás Tataroson, majd Felsődernán. A varaszói református gyülekezet jelenleg hét fős. Tataroson az iskola épületében kéthetente az egyik tanteremben tartják az istentiszteleteket. A következő héten pedig Kövesegyházán és Felsődernán. Tataroson összesen tizenöt református van. A négy település kálvinistáit magába foglaló egyházközségben, tehát Varaszótanyán, Tataroson, Kövesegyházán és Felsődernán összesen kilencvenen fizetik a fenntartói járulékot. Közigazgatásilag Hagymádfalva községhez tartozik Kövesegyháza, a település református templomát felújították, előzőleg esőzések alkalmával gyakorta beázott a templom. Kövesegyházán a negyvenfős kövesegyházi gyülekezet presbitereinek egyike Kovács András. Valamikor szépen gyarapodott a gyülekezett, emlékezett, szinte minden család kilenc-tíz gyereket nevelt fel. A negyvenes évek végén, az első konfirmációkor tizennyolc fiatallal növekedett a gyülekezett. Legközelebb, az ötvenes évek kezdetén, András bácsiék már csak tízen konfirmáltak. Már Felsődernán is megszűnt a magyar oktatás. Derna község majd háromezer lakosából százegynéhány fő magyar nemzetiségű. A kilencvenes években volt már itt RMDSZ-fiókszervezet, még a helyi tanácsba is bejutott egy képviselőjük, de a szervezet azóta elsorvadt. /Megyeri Tamás Róbert: Magyar szót hallani – a bihari szórvány szórványában Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 21./
2009. augusztus 29.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetségének 5. konferenciája augusztus 28-án kezdődött el Aradon, a belvárosi református templomban. A rendezvény A kálvini örökség a 21. századi presbiter számára címet kapta. Tőkés László európai parlamenti képviselő, az egyházkerület volt püspöke rámutatott arra is, hogy nehéz a presbiteri tisztség becsületét visszaadni, mert a kommunista diktatúra sötét foltot ejtett rajta – besúgókat építettek a presbiterek közé, vagy őket szervezte be a politikai rendőrség –, akárcsak a papságon. A konferenciára a gyulai, békéscsabai, lökösházi és battonyai testvérgyülekezetek, a Királyhágómelléki és az Erdélyi Református Egyházmegye presbiterei és lelkészei is eljöttek. Az esti áhítat után a résztvevők Battonyára utaztak, ahol augusztus 29-30-án zajlanak a konferencia munkálatai. /Pataki Lehel Zsolt: Az egyház világi tisztviselőinek találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./
2009. szeptember 8.
Egyelőre kérdés, hogy a hét végén lezajlott két önkormányzati nagygyűlés valóban utat nyitott a valós összefogás felé, vagy tovább mélyülnek az ellentétek. Tőkés László, az EMEF társelnöke, az EMNT elnöke bízik benne, hogy a közös cél segíti a józan ész felülkerekedését. Izsák Balázs, az SZNT elnöke hiszi, hogy csak összefogás árán érhetnek el eredményt. Tőkés László kifejtette, hogy bízik a természetes önfejlődésben. Izsák Balázs, az SZNT elnöke azt mondta, tekintsük ezt a két gyűlést egyetlen kétnapos rendezvénynek. A nagygyűlés függetlenedett az SZNT-től, saját házbizottsága van. Tőkés szerint ezzel a házbizottsággal kell érintkezni. A csíkszeredai nagygyűlés szövegegyeztetési vitája során Tőkés László azt látta, hogy az RMDSZ öncenzúrát gyakorolt a kormányba lépés esetleges lehetősége miatt. Végül megkötötte magát az EMNT, azt mondtuk, ezen alul nem adjuk, és az RMDSZ végül elfogadta az egészet. „Sikerült beillesztenünk a preambulumba egy olyan történelmi hűséget tükröző szövegrészt, amely meghaladja a Markó-doktrínát, vagyis tudomásul veszi a történelmi tényeket az autonómiaharcban, annak főbb állomásait, megfogalmazza az EMNT, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, az SZNT vagy éppenséggel az MPP érdemeit” – részletezte Tőkés László. „Mégiscsak nagy dolog, hogy annyi év után az RMDSZ végül belement abba, hogy nagygyűlést szervez az autonómiáért. ” Izsák Balázs, az SZNT elnöke sikerként értékeli a székelyudvarhelyi önkormányzati nagygyűlést. A székelyföldi önkormányzatok együttműködését a Székely Nemzeti Tanács a székely parlament előfutárának tekint. Hajlandóak az együttműködésre, szögezte le Izsák Balázs, az RMDSZ részéről volt elmozdulás. 2006 márciusában még elfogadhatatlannak nevezték egy nagygyűlés összehívását, kiáltvány elfogadását. Az RMDSZ nagyon nagy lépést tett, elismerte: a parlamenten kívül is van cselekvési tér, amelyet használni kell, az önkormányzatokat működtetni kell. /Farkas Réka: A valós összefogás esélyei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./
2009. szeptember 24.
Százhúsz református lelkész jelentkezett be a Lelkészértekezleti Szövetség rendes évi gyűlésére, amelyet szeptember 23-án tartottak Nagyváradon a református püspöki palotában. Püsök Sándor Csaba, a lelkészértekezlet elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük Tőkés László EP-képviselőt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspökét, illetve Csűry István megbízott püspököt. Sándor Előd professzor előadásában Kálvin és az erdélyi reformáció közti összefüggésről beszélt, majd Molnár János nemrég megjelent Szigorúan ellenőrzött evangélium című kötetéről, illetve azokról a vitákról, amelyeket a könyv megjelenése váltott ki. A Szigorúan ellenőrzött evangélium ugyanis történelmi kutatások alapján egyházi személyeket sorolt fel, akik a kommunista rezsim alatt a román titkosszolgálat besúgói voltak. Az előadást követően vita volt. Az egyik fiatal lelkész felvetette, miért nem „családon belül”, azaz a lelkészek fedték fel az egykori szekus papok kilétét. Erre egy másik lelkész válaszolt: az egyház nagy családja nem csupán a papokból áll. A híveknek joguk van tudni az egyház dolgairól. Tőkés László megállapította, ha leleplezik az egykor bemocskolódott, gyanús egyéneket, elejét veszi annak, hogy politikai hatalmak zsarolják őket. /Szőke Mária: Az emlékezés az élet alapja! = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 24./
2009. szeptember 25.
Csűry István megbízott püspök vezet a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben tartandó püspökválasztáson a nemrég lezajlott jelölések után – mondta el sajtótájékoztatóján Tőkés László volt püspök, EP-képviselő. Nyilatkozattételre kérték fel a jelölteket, hogy együtműködtek-e a Szekuritátéval, vagy sem. Tőkés László szerint tovább kell folytatni az egyházon belüli „rendszerváltozást”, a megtisztulást, a múlttal való szembenézést, melynek ügyében az egyháznak vezető szerepet kell betöltenie ahhoz, hogy az erdélyi magyar társadalomban életében pozitív változás állhasson be. /Totka László: Csűryt támogatja Tőkés László. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
2009. október 24.
Erdély számos pontján emlékművek avatásával, ünnepi műsorokkal, kiállításokkal emlékeztek meg az 1956-os forradalomról. Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Pro Universitate Partium Alapítvány, a Partiumi Magyar Művelődési Céh és Tőkés László európai parlamenti képviselő irodája szervezésében emlékeztek október 23-án, megkoszorúzták a hősök és mártírok emléktábláját. Csíkszeredában koszorúzás volt az 1956-os kopjafánál, este pedig fáklyás felvonulást rendeztek. Ünnepi megemlékezés zajlott a Gloria Victis-emlékműnél Csíkszereda önkormányzatának, a csíkszeredai magyar főkonzulátus és a Volt Politikai Foglyok Szövetségének szervezésében. Az ország nem lehet szabad addig, amíg nem lesz autonómiánk – jelentette ki Ráduly Róbert Kálmán. Csíkszereda polgármestere. /Az autonómia nekünk a szabadság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./
2009. október 27.
A gazdasági válság áldozataivá váltak az erdélyi magyar történelmi egyházak is. Több egyházmegyében le kellett építeni az alkalmazottakat, máshol csaknem felére csökkentek az egyházi ingatlanok bérbeadásából befolyó összegek. Egyes erdélyi és partiumi magyar egyházaknak nincs pénzük a harangozók bérére Szatmár megyében a művelődési és vallásügyi minisztérium helyett évek óta a megyei önkormányzat állja saját költségvetéséből a világi személyzet egy részének bérét. Csehi Árpád Szabolcs megyei tanácselnök idén már többször kezdeményezte a kérdés rendezését, Bukarestben járt, de nem kapott választ. A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye egyelőre hiánytalanul megkapta a világi alkalmazottak bérezéséhez szükséges pénzalapot a Bihar Megyei Tanácstól. „Igyekszünk csökkenteni kiadásainkat, és jobban odafigyelünk a kiadásainkra” – nyilatkozta Vakon Zsolt püspöki titkár. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében a kisegítő személyzet egy részétől meg kellett válni. A Temesvári Római Katolikus Egyházmegyében még ki tudták utalni a fizetéseket. Az erdélyi és partiumi protestáns egyházak is hasonlóan gazdasági gondokkal küzdenek. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület jó ideje nem kapja meg a bérek biztosításához szükséges összeget. Nagy Sándor, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese elmondta, a pénzügyi gondok miatt tavasszal 70 világi alkalmazott, nagyrészt harangozó bérét kényszerültek felfüggeszteni. /Végh Balázs: Az erdélyi és partiumi történelmi vallási intézményeket is sújtja a gazdasági válság. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./
2009. november 6.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület minden év novemberében megtartja a hősök, áldozatok és mártírok emléknapját. Idén kilencven éve annak, hogy 1919-ben megszüntették a Ferenc József Tudományegyetemet, ötven évvel ezelőtt erőszakkal egyesítették a Bolyai Tudományegyetemet a Babes Egyetemmel – a Bolyai-egyetem megszüntetése ellen Szabédi László költő, az egyetem tanára és Csendes Zoltán rektor-helyettes öngyilkossággal tiltakoztak. Emlékezni kell arra is, hogy az 1956-os magyar forradalommal és szabadságharccal való egyetemi szolidaritás valóságos megtorláshullámot vont maga után a román hatóságok részéről. 2009. november 8-án, vasárnap, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Partiumi Keresztény Egyetem és Tőkés László EP-irodája szervezésében a Hősök, Áldozatok és Mártírok Emléknapja keretében az Erdélyi Magyar Egyetem vértanúira és áldozatvállalóira emlékeznek Nagyváradon. Ennek keretében levetítik a Memento 1959 című kisfilmet, amelyet Páskándiné Sebők Anna készített a Bolyai Egyetem beolvasztásának emlékére, majd a Fehér könyv az erdélyi magyar felsőoktatás kálváriájáról című kötetet bemutatja a felelős szerkesztő, Somai József, illetve a szerkesztőbizottság két tagja, Bodó Barna és Csetri Elek. /Emlékezés – az Erdélyi Magyar Egyetem vértanúira s áldozataira. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 6./
2009. november 9.
A hősök, áldozatok és mártírok emléknapját tartották meg november 8-án Nagyváradon. A nyitórendezvényen a váradújvárosi református templomban az ünnepi istentiszteleten a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nemrégiben lemondott püspöke, Tőkés Lászlónak hirdetett igét. Az egyházkerület két különleges napot is hivatalosított: március 15-ét az 1948-49-es szabadságharcénak, míg a halottak napja utáni vasárnapot a hősök, a mártírok, az áldozatok emlékének, emlékeztetett. Idén ez utóbbit az erdélyi magyar felsőoktatás vértanúi mementójaként szervezték meg. Hangsúlyozta, hogy jelenleg sincs államilag támogatott magyar egyeteme az erdélyi magyarságnak. Tőkés László szólt az árulók felelősségéről is. Megemlítette a 20. századot végigkísérő kommunista vonulatot, de korunk júdásairól is beszélt. Hermán M. János megbízott egyetemi lelkészként, valamint a püspökség képviseletében röviden felvázolta az 50 évvel ezelőtt megtörtént egyetem-összeolvasztást. Ezután átvonultak a református püspöki palotába, ahol Demeter Szilárd, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója beszélt, majd levetítették a Mementó 1959 című, a Bolyai Egyetem beolvasztásának emlékére készített filmet. A film készítője, Páskándiné Sebők Anna fogalmazta meg a vetítés után, hogy vissza kell szerezni az önálló magyar állami egyetemet. Az emlékezés könyvbemutatóval folytatódott. A Fehér könyv az erdélyi magyar felsőoktatás kálváriájáról című kötetről előbb a felelős szerkesztő, Somai József beszélt, majd szerzőtársai, Bodó Barna és Kónya Hamar Sándor. A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete azért adta ki a könyvet, hogy dokumentált anyagot lehessen felmutatni arról, hogyan szűnt meg az önálló állami egyetemi (és ezzel párhuzamosan az alsóbb szintű) oktatás Erdélyben. Végül megkoszorúzták a püspöki palotában lévő, a kommunizmus áldozatainak emlékére állított táblát. /M. T. R. : Az egyetem szimbóluma sorsunknak. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 9./
2009. november 21.
November 20-án Nagyváradon Csűry Istvánt választották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökévé. Három jelölt indult, Csűry István 68, Mikló Ferenc nagyszalontai lelkész, bihari esperes 14, Józsa Ferenc aradi lelkipásztor 3 szavazatot kapott. Tőkés László júniusban mondott le püspöki tisztségéről, miután európai parlamenti képviselővé választották; ezután lett Csűry István a helyettes püspök. A mostani időközi választáson püspököt választottak egy évre, 2010. októberében pedig az egyházkerületben általános tisztújítást tartanak, ekkor választanak egy teljes, hatéves mandátumú püspököt. Az új püspök feladatának tartja az egyházkerületben Tőkés László vezetése idején elindult átvilágítás folytatását. Ennek az a célja, hogy a román kommunista titkosszolgálat, a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) dokumentumai alapján kiderüljön, kik voltak besúgók az egyházban a rendszerváltás előtti évtizedekben. /Új püspök a királyhágómelléki egyházkerületben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./
2009. december 7.
Trianon-emlékévet hirdetett a 2010-es esztendőre Tőkés László az Egy a nemzet című december 5-én tartott nagyváradi eseményen, amelyen a 2004. december 5-i magyarországi népszavazásra emlékeztek. „Az öt évvel ezelőtti advent este második Trianon volt, amely nem fizikailag, hanem lelki értelemben szakította szét a Kárpát-medence magyarságát, olyan sebeket ejtve, amelyeket nagyon nehéz begyógyítani” – jelentette ki Schmitt Pál, az Európai Parlament alelnöke. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében számos erdélyi és magyarországi politikus és közéleti személyiség jelent meg. „A nemzeti tragédiákat nem elsősorban idegen erőkkel kell magyarázni, hiszen azokhoz mindig a politikai elit nemzetidegensége vezetett” – jelentette ki az eseményen Szűrös Mátyás, aki 1989. október 23-ától 1990 májusáig Magyarország megbízott köztársasági elnöke volt. A politikus úgy látja, a magyar alkotmányba bele kellene foglalni a konferencia címére rímelő nemzeti egységet, illetve a magyarok hazafias kötelességeit, amelyek távolról sem egyenlőek a nacionalizmussal. „Nem szélsőségekre van szükség, hanem nemzeti radikalizmusra. A magyarság önfeladásának véget kell vetni” – jelentette ki Szűrös Mátyás. Tőkés László a megemlékezésen jelentette be, hogy 2010. Trianon-emlékév lesz, „hogy a berlini fal leomlása után húsz évvel a magyar nemzetet többfelé osztó falak is eltűnjenek”. Az EP-képviselő rövid beszédében kifejtette: a széthúzás gyökere, hogy az anyaországi magyaroknak szinte semmilyen ismeretük nincs a határon túliakról. Tőkés úgy vélte, éppen ezért hasznos lenne mindnyájuknak legalább életükben egyszer ellátogatni valamelyik elszakított vidékre, „hogy eltűnjenek a tévképzeteik, amelyeket velünk kapcsolatban táplálnak”. Az esten bemutatták Tőkés László Egy kifejezés, és ami mögötte van – második, bővített kiadás címet viselő tanulmánykötetét. Az eredeti 1993-ban jelent meg, és az akkori népszámlálási adatokat tartalmazta, átfogó képet nyújtva az erdélyi magyarság ellen folytatott vértelen etnikai tisztogatás mértékéről. „Az új kiadás, amely aktuális helyzetképet közöl, vészharang: Trianon sebeit be kell végre gyógyítani” – emelte ki méltatásában Antal János. /Nagy Orsolya: Az állampolgársági népszavazásra emlékeztek Váradon: „A második Trianon” tanulságai. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./ Az öt esztendővel ezelőtt Magyarországon megtartott népszavazásra azzal a céllal emlékeztek, hogy közösen megtalálják azt a megoldást, amely a trianoni, soha nem gyógyuló és 2004-ben felszakított sebeket begyógyítsa. Az est moderátora Nagy József Barna, az EMNT Bihar megyei szervezetének elnökségi tagja volt. Éhn József, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért elnöke kifejtette, hogy a magyarországi politikában tapasztalható erkölcsi hanyatlás kihat a határokon kívül rekedt magyar közösségekre is, és ezt a folyamatot sürgősen meg kell állítani. Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke rámutatott, hogy a szerbiai magyarok hivatalos érdekképviselete nem igazán áll a helyzet magaslatán olyan esetekben, amikor közönséges háborús bűnösöktől kellene megvédenie a felvidéki magyarokat. Antal János, az EMNT figyelőszolgálatának vezetője bemutatta az Egy kifejezés – és ami mögötte van című kiadványt. Tőkés kezdeményezte, hogy hirdessenek meg egy olyan össznépi zarándoklatot, amelynek során minden magyarországinak legalább egyszer el kellene jönnie Erdélybe, hiszen az egymás életének, múltjának, jelenének megismerése az egyetlen lehetőség arra, hogy közös jövője lehessen a Kárpát-medencei magyarságnak. /Szőke Mária: „Ahogy szavaztál, úgy bánjanak veled!” – Megemlékezés a „lelki Trianonról” Nagyváradon. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 7./
