udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 36 találat lapozás: 1-30 | 31-36
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2008. március 15.

Ismét az általános iskola vezetősége szervezte a március 15–i emlékünnepséget Lázáriban. Az iskolások verses–zenés műsort mutattak be a költő iskolakertben található szobránál, majd a helyi és megyei szervezetek képviselői elhelyezték koszorúikat a talapzaton. /Megemlékezés, koszorúzás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 15./

2008. június 3.

Győzelemnek értékeli a helyhatósági választások eredményeit a Szatmár megyei RMDSZ. Szatmárnémetiben Ilyés Gyula kevéssel 50 százalék alatt teljesített – így második fordulót is tartanak. Csehi Árpád vissza tudta szerezni a Szabó István őszi lemondásával elvesztett Szatmár megyei tanácselnöki tisztséget. Csehi kiemelte, hogy az MPP a kampány során korrektül betartotta az előzetes megállapodást az RMDSZ-szel. Az MPP Szatmár megyében egy-egy polgármester-jelöltet juttatott be a második fordulóba Lázáriban, Túrterebesen és Kaplonyban. Az RMDSZ juttatta be a legtöbb képviselőt, 11 jelöltet Szatmárnémeti városi tanácsába, a PSD 5, a PD-L 4 és a PNL 3 tanácsosa mellett. Bihar megyében 50 százalékos feldolgozottság után az első helyen a liberális Radu Tarle állt a megyei tanácselnök-jelöltek rangsorában, az RMDSZ-es Kiss Sándor pedig a harmadikon. Nagyvárad polgármesteri székének sorsa eldőlt az első fordulóban, valamivel több, mint a szavazók ötven százaléka a liberális Ilie Bolojanra voksolt. Biró Rozália a harmadik helyet szerezte meg, kereken húsz százalékos eredménnyel, fél százalékkal előzte meg őt a város jelenlegi elöljárója, Mihai Groza. Várhatóan sikerül megőriznie az RMDSZ-nek az eddigi hét tanácsosi helyét Nagyváradon, a Bihar megyei felállás viszont még bizonytalan. Az már biztos, hogy a nagy-romániások sem a Bihar megyei, sem pedig a városi tanácsba nem kerülnek be. Az MPP Bihar megyében gyengén szerepelt, sem Nagyvárad tanácsába, sem a megyei képviseletbe nem sikerült bejuttatniuk egyetlen jelöltjüket sem. Az RMDSZ-nek már az első fordulóban 17 polgármestert sikerült állítania Bihar megyében, Nagyszalontán és Érmihályfalván sincs szükség második fordulóra. Négy községben még versenyben vannak az RMDSZ jelöltjei, illetve Margittán és Székelyhídon lesz újabb fordulós jelöltjük a magyaroknak. Kolozs megyében 50 százalékos feldolgozottság után bizonyossá vált: a liberális Alin Tise vezeti majd a megyét, a kincses város polgármestere pedig újabb négy évig Emil Boc lesz. Kolozs megyében az MPP sem a városi, sem pedig a megyei tanácsban nem szerzett helyet. „Az MPP megjelenése sikeresnek könyvelhető el, a párt életében az építkezés most kezdődik igazán” – mondta Sándor Krisztina Kolozs megyei elnök. Szilágy megyében a szavazók 53 százaléka jelent meg az urnák előtt. A megyei tanács elnöke a nem hivatalos eredmények szerint a PSD jelöltje, Marc Tiberiu. lesz. A szilágycsehi magyarság még reménykedhet, mert az RMDSZ jelöltje, Varga András bejutott a második fordulóba. Az első fordulóban kilenc RMDSZ-es polgármester nyerte meg a választást Szilágy megyében. /Lokodi és Csehi jól, Kiss csehül áll. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2008. június 17.

Ilyés Gyulát újraválasztották Szatmárnémeti polgármesterének. A magyar polgármester iránti bizalom tovább nőtt Szatmárnémetiben: a 2004-es 52,5 százalékkal szemben most a voksok közel 60 százalékát szerezte meg. Megválasztásával a 130 ezres lakosú Szatmárnémeti a legnagyobb, magyar elöljáró által vezetett romániai várossá vált. Szatmár megye második városában, Nagykárolyban Kovács Jenő fölényesen nyert liberális vetélytársával szemben. Tasnádon Véron András győzött, a román többségű városnak évtizedek óta nem volt magyar polgármestere. Az RMDSZ jelöltjei további öt községben is nyertek. Túrterebesen Koczán Levente, Lázáriban Lengyel István, Vetésen Juhász Lajos, Szilágypérben Tempfli Mihály, Ákoson Geréb Miklós. „Szatmár megye az RMDSZ legsikeresebb megyéje, ami annál értékesebb, mert itt a magyarság számaránya nem éri el az összlakosság 38 százalékát sem. A Szatmár megyei RMDSZ példa arra: hogyan kell és lehet sikeresen politizálni egy román többségű megyében” – mondta az ünneplőknek Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében a két forduló után az RMDSZ-nek 23 magyar elöljárója van, ami számszerűen megegyezik a múlt ciklusban betöltött polgármesteri helyekkel. Margittán nem sikerült a négy évvel ezelőtti bravúrt megismételni, amikor négy évtized után magyar vezetőt választottak. Maros megyében összesen 38 RMDSZ-es és egy MPP-s polgármester van. Marosszentannán 18 év után először sikerült polgármestert váltani. Az RMDSZ-es Ráduly György szerint megválasztása nem sikerült volna a román lakosság támogatása nélkül, a községnek mindössze 42 százaléka magyar. Kolozs megyében a második fordulóban az RMDSZ négy településen – Kőrösfőn, Felsőszentmihályon, Mócson és Tordaszentlászlón – szerzett polgármesteri tisztséget. /Ilyés az „erdélyi magyar polgármester” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

2008. augusztus 18.

Krakkó Rudolf, a HÍD Egyesület /Szatmárnémeti/ elnöke elmondta, a rendezvénynek azért adott éppen Lázári helyet, mert a Turul-szobor méltó helye az István királyra való emlékezésnek. A HÍD Egyesület 2003-ban alakult, fő célkitűzése a magyar nemzettudat erősítése, kulturális rendezvények szervezése, az ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat erősítése. Az egyesület csereüdültetési programot bonyolított le, részt vett egy Kárpát-medencei pályázat lebonyolításában, és ez a szervezet volt a fő szervezője a „Wass Albert-turnénak”. Emellett a „Tövisháti Hétvége”, Raffay Ernő „Trianon-körútja” is a nevükhöz fűződik. A templomokból kijövő lázáriak a kálmándi fúvószenekar vezetésével vonultak fel a központban a Turul-szoborhoz, a Szent István-ünnepség helyszínéhez. Az emlékmű előtt Krakkó Rudolf üdvözölte a megjelenteket. A történelmi egyházak helyi vezetői mondtak imát, néhány ide illő gondolatot. Kupán Erzsébet Veress Péter „Ha nem lehettél szálfa” és Papvári Elemérné „Hitvallás” című költeményét szavalta el, a nagypeleskei Ugocsán László az „Ott, ahol zúg az a négy folyó” című dalt énekelte el. Dr. Raffay Ernő, a Trianon Társaság elnöke előadásában kijelentette: nem véletlen, hogy itt, a számukra határon túlinak számító Lázáriban állítottak hét éve Turul-szobrot, hiszen jelenleg az a helyzet, hogy „hamarabb lehet ilyet készíteni Szatmárnémetiben vagy Kolozsváron, mint Budapesten”. Akkor, amikor a magyarság ősi jelképeinek számító turult és az Árpád-sávos zászlót üldözik, tiltják, a magyar honvédség, a magyar állam címerében is ezek lelhetőek fel – nem mernek lemondani ezekről. Raffay szerint óriási hiba, hogy az Európai Unió a mai napig nem akarja belefoglalni alkotmányába a keresztény értékeket, az agresszív egyházellenesség a mai napig tart. Budapest ma a gyűlölet fővárosa – mondta a történész, hozzátéve, az áttörés, a változás nem várat sokat magára. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke beszéde után megkoszorúzták a Turul-emlékművet. /Fodor István: Szent István és a Turul előtt tisztelegtek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 18./

2009. február 27.

Kovács Albert lázári kőfaragómester műhelyében már elkészült az a Petőfi-szobor, amelyet március 15-én Sárközújlakon az iskola előtti parkban fognak felavatni. A nemrég megalakult Petőfi Sándor Alapítvány által meghirdetett adománygyűjtési akció sikeresnek mutatkozik. Az adománygyűjtésbe az egyházközségek is bekapcsolódtak, külön perselyt helyeztek ki az istentiszteletekről-miséről távozók számára. Kovács Albert lázári kőfaragó 1991-ben kezdte tevékenységét: elsősorban szobortalapzatokat és emléktáblákat készített az elmúlt időszakban. Az első munkálat, amit készített, az a nagysomkúti Szilágyi Domokos-emléktábla volt, de a szatmárnémeti Kossuth-emléksír is az ő keze munkáját dicséri. Immár a második Petőfi-szobrot mintázta meg, miután Lázáriban három éve felavatták a költő mellszobrát. A szóban forgó szobor műmárványból készült. /Fodor István: Gyűl a pénz a Petőfi-szoborra. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 27./

2009. augusztus 21.

Augusztus 20-án, az államalapítás évfordulója alkalmából három helyen is nyitottak ideiglenes határátkelőt Szatmár, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye falvai között, hogy az elszakított országrészek magyar lakossága együtt ünnepelhessen. Nagypeleske és a szomszédos Zajta között most megnyílt az országhatár, míg Óvári és Csenger, valamint Szaniszló és Ömböly között már hagyományszámba megy az ideiglenes határnyitás nagyobb ünnepek alkalmából. Nagypeleske és Zajta között több ezren vonultak át a két települést összekötő – az utóbbi kilencven évben szinte teljesen járhatatlan – útszakaszon. A résztvevők elmondták, Trianon nemcsak az országot darabolta fel, hanem családokat is tépett szét, most viszont alkalom nyílt a hajdani rokoni szálak megerősítésére. Lengyel István, Lázári község polgármestere hangsúlyozta: Zajta és Peleske, valamint a térség többi települése egyetlen szerves egységet alkot, hisz ezer éve ugyanannak a tájegységnek, a történelmi Szatmárnak képezik részét. Az esemény szónokai kifejtették: a most néhány órára megnyitott határ Románia schengeni csatlakozása révén pár éven belül remélhetőleg teljesen felszámolódik. A zajtai templomban szentmisét celebrált Schönberger Jenő szatmári római katolikus püspök, majd emlékoszlopot avattak vitéz Gaál Lajos volt iskolaigazgató emlékére, és megkoszorúzták az egykori oroszországi munkatáborok áldozatainak emlékművét. /Ünnepi országhatárnyitás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 21./


lapozás: 1-30 | 31-36




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998