udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 170 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-170
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. április 22.

Nemzeti és vallási identitás Közép-Kelet-Európában címmel ápr. 19-21-e között nemzetközi vallásszociológiai konferenciát tartottak Félixfürdőn a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola szervezésében, a nagyváradi református és római katolikus püspökség védnöksége alatt. A londoni Schöpflin György is megjelent. A színvonalas előadásokat viták követték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./

1996. október 10.

A budapesti Korona Pódium "Határainkon kívül született irodalmi művekre" kiírt pályázatának első díját Határ Győző Londonban élő író, költő kapta, a második a szlovákiai Komáromból Boráros Imre színművész, a harmadik díjat Varga Vilmos nagyváradi színésznek ítélték. A díjakat okt. 8-án adták át a Korona Pódium ünnepségén. A pályázatra pódiumai előadásra alkalmas szövegeket vártak. Határ Győző szatirikus jeleneteket küldött be, Boráros Imre Barangolás a Felvidéken című összeállítása válogatás a magyarlakta vidékeken élt vagy onnan elszármazott írók műveiből. Varga Vilmos Megfogyva bár - de törve nem című irodalmi-történelmi körképe a kárpát-medencei magyar történelem szenvedélyes stílusú kronologikus, dokumentatív anyaga. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

1996. október 11.

Románia folytatja diplomáciai offenzíváját annak érdekében, hogy bejusson a NATO-bővítés első körébe. Melescanu külügyminiszter okt. 5-én tért vissza amerikai útjáról. Átadta Iliescu államfő Clinton amerikai elnöknek címzett, a NATO első körébe való besorolást sürgető levelét Anthony Lake nemzetbiztonsági tanácsadónak, másik hasonló üzenetét pedig Jean Chrétien kanadai kormányfőnek. Sorin Ducaru külügyi szóvivő arról adott tájékoztatást, hogy Melescanu az államfő üzenetét okt. 11-én kézbesíti Javier Solana NATO-főtitkárnak, Brüsszelben, okt. 14-én pedig a John Major miniszterelnöknek címzett levelet Malcolm Rifkind külügyminiszternek nyújtja át Londonban. Traian Chebeleu elnöki szóvivő ugyanezen célból utazott okt. 7-én Athénba. - Ducaru tájékoztatást adott arról is, hogy okt. 10-én Brüsszelben tartják Románia és az Európai Unió társulási bizottságának második ülését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

1996. október 16.

A Népszavában Görög János /aláírása szerint Görög János író, London/ is dühödt kirohanást intéz a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ ellen. Az új Bukfenc a Magyarok Világszövetsége. Hangnemét jelzik az ilyen mondatok: "Jó ideje elképedve olvasom-hallom, mi mindenbe üti bele az orrát Csoóri Sándor és kompániája." "Beleszól a magyar múltba, a magyar történelembe." Az egyik MVSZ-választmányi tag egy amerikai előadásában - az RMDSZ belső ügyeibe beavatkozva - kijelentette: "Tőkés László, Katona Ádám, Csapó József, Borbély Imre magatartása az útmutató és nem a neptuni hármasoké." Az MVSZ beleszól a magyar külpolitikába is. Az alapszerződés napján öt ellenzéki pártot hívott össze Pápán, kormányellenes nyilatkozatukon az első helyen Csoóri Sándor aláírása szerepel.- Így sorakoznak a támadások Görög cikkében... /Görög János: Bukfenc mindent tud. /Népszava, okt. 16./ A Magyar Hírlapban, a Népszabadságban, a Népszavában és a 168 Órában rendszeresen közölnek az MVSZ-t támadó írásokat. Görög János íróról nem tudnak az irodalmi kézikönyvek.

1996. december 9.

Dec. 8-án Debrecenben az Alapszerződések és regionális gazdasági együttműködés című konferencia megnyitásakor Tabajdi Csaba politikai államtitkár kifejtette: az alapszerződések nem csodaszerek, de nem is a nemzetárulás dokumentumai. A magyar, ukrán, szlovák, román és jugoszláv részvétellel kezdődött kétnapos /dec. 8-9./ konferenciát levélben köszöntötte Horn Gyula miniszterelnök. Az előadások témakörei: régiók közötti együttműködés, bankok szerepe a két- és sokoldalú együttműködésben, a nemzeti kisebbségek lehetőségei az együttműködésben. Bod Péter Ákos, a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank /EBRD/ kelet-közép-európai országokat képviselő igazgatója elmondta, hogy "elégtelen intenzitású kapcsolatok léteznek a kelet-közép-európai térségben". A tanácskozás szervezői - Miniszterelnöki Hivatal, határon Túli Magyarok Hivatala és az Új Kézfogás Alapítvány - abból indultak ki, hogy a térség államai között létező politikai viszony és a határokon átnyúló gazdasági együttműködés minősége szorosan összefügg egymással. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10., Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./

1996. december 9.

Az emberi jogok tiszteletben tartását kérte a londoni székhelyű Amnesty International. A szervezet a választások előtti román kormányzat idején rendszeresen közzétette az emberjogi visszaélésekről szóló jelentéseit: elsősorban a cigánysággal szembeni rendőri erőszakot, a magyar és egyéb nemzeti kisebbségek tagjainak sérelmére elkövetett jogsértéseket. /Magyar Nemzet, dec. 9./

1996. december 18.

Emlékérmet, oklevelet és 200 ezer forint jutalmat kaptak a Kisebbségi Díj kitüntetettjei. A díjakat dec. 18-án Horn Gyula miniszterelnök adta át. A határon túli magyar kitüntetettek között volt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/, az újvidéki Forum Kiadó, a drávaszögi magyar közösség, kassai Thália Színház együttese, a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja /Csíkszereda/, Böjte Csaba ferences szerzetes /Déva/, a Szent Ferenc Alapítvány alapító elnöke és Rudolf Chmel irodalomtörténész, volt nagykövet. Kaptak mások is Kisebbségi Díjat, így az Erdélyből áttelepült Bodor Pál, a Népszabadság publicistája, Csepeli György szociológus, az ELTE Szociológiai Intézetének tanszékvezető tanára, Glatz Ferenc történész, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Heltai Péter televíziós szakember és Schöpflin György londoni politológus professzor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20., Új Magyarország, dec. 19./

1996. december 18.

A kolozsvári Korunk folyóirat angol nyelvű antológiát jelentetett meg /Render. Antologhy of Korunk/. A kötetet dec. 16-án mutatták be Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában. A terjesztésben segítséget nyújt a Határon Túli Magyarok Hivatala is. Kántor Lajos szerkesztő elmondta: reális képet akarnak nyújtani a romániai magyar társadalomról. Az erdélyi tudat című részben Tőkés László, Markó Béla és Szabó Mátyás írásait is közlik. Olvasható a kötetben Fejtő Ferenc /Párizs/, Schöpflin György /London/, továbbá Andrei Plesu volt művelődési miniszter tanulmánya. A kötet megjelenését az amszterdami Közép- és Kelet-európai Könyv Alapítvány pályázatán nyert összeg tette lehetővé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

1998. február 4.

A külügyi szóvivő közölte, hogy Andrei Plesu külügyminiszter, aki febr. 4-én Londonban tárgyal, febr. 12-én és 13-án Bonnban tesz munkalátogatást. Ugyancsak külügyi bejelentés, hogy Románia letétbe helyezte a helyi autonómia európai chartájának ratifikálási okmányait. Az Európa Tanács e fontos szerződését eddig 27 ország írta alá és Romániában május 1-jével lép hatályba /MTI, febr. 4./

1998. március 12.

Londonba utazott Emil Constantinescu államfő, aki országát képviseli a márc. 12-i európai konferencián, továbbá tőle függetlenül Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke, aki az európai szocialista és szociáldemokrata vezetőknek ezt megelőző tanácskozásán vesz részt. Constantinescu szerint a londoni értekezlet az EU luxembourgi csúcsa után a második olyan találkozó, amely jelzi, hogy a földrész fél évszázados megosztása véget ért. Az államfő elmondta, hogy Kosztov bolgár kormányfővel együtt kérni fogja, hogy a vízumok tekintetében a két országot vegyék le az unió "feketelistájáról". /Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

1998. július 15.

Újabb válság fenyeget a Balkánon, ezúttal Romániában, a térség legnagyobb és legnépesebb országában, ahol nincs nyoma piaci reformoknak, s ezért gazdasági katasztrófa fenyeget - olvasható az egyik legnagyobb londoni stratégiai és politikai kutatócsoport, a Jane's külpolitikai szakkiadványának legutóbbi elemzésében. A Foreign Report címû idõszaki Jane's-kiadvány júl. 16-án megjelent összefoglalója szerint a múlt héten titokban Bukarestben járt az Európai Unió egy különmegbízottja, aki "kertelés nélkül közölte Radu Vasile kormányfõvel: az EU-tagságra pályázó tíz kelet-európai ország közül Románia az egyetlen, amely az elmúlt egy évben semmiféle haladást nem tudott felmutatni". A Jane's-kiadvány szerint "a döntésképtelen Ciorbea-kormány szinte megbénult, és semmit nem csinált tavaly, miközben a gazdaság teljesítménye nyolc százalékkal zsugorodott". Ciorbea utódja, Radu Vasile megígérte ugyan a közszolgáltató vállalatok zömének privatizálását, sõt, a parlamenti évadot is meghosszabbította a szükséges jóváhagyások megszerzése végett, de azok a határidõk is eredménytelenül múltak el az idén, amelyeket az új kormányfõ maga tûzött ki mindezek teljesítésére - írta a Foreign Report. A londoni elemzés idéz egy titkos belsõ IMF-jelentést, amely szerint a román gazdaság gyakorlatilag szétmállóban van, s a 150 legnagyobb román állami vállalat tavaly összesen 1 milliárd dollár veszteséget produkált. A Jane's elemzõi azt jósolták, hogy ha a kormány az év végéig nem lesz képes magához ragadni a kezdeményezést, a koalíció legnagyobb ereje, a kormányfõcsere miatt máris megosztott Parasztpárt kettészakad, s ez a kormány bukását fogja okozni. Az esetleges elõrehozott választásoktól azonban még rosszabb kormányzati felállás várható, nem utolsó sorban azért, mert "az elõzõ rezsim volt kommunistáit nacionalisták válogatott csapata váltotta fel... amely keresi a viszályt a tekintélyes lélekszámú magyar kisebbséggel" - áll a londoni elemzésben. /Gazdasági katasztrófa fenyegeti Romániát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18-19./

1999. július 26.

Az idei X. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen több mint háromszáz résztvevő jelent meg. Ez a szám többszörösére júl. 24-én, Orbán Viktor magyar miniszterelnök előadásának idején. A szervezők 52 előadót hívtak meg a hat nap előadásaira, akik közül többen - főleg a román közélet képviselői - nem tettek eleget a meghívásnak. Jubileumi rendezvény lévén, a tíz év során előadóként, meghívottként részt vevő jeles személyiségek valamennyien meghívást kaptak a táborba, szám szerint 165-en. Az idei szabadegyetem szervezői a budapesti Pro Minoritate Alapítvány, a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány, valamint a bukaresti Rene Radu Policrat Alapítvány voltak. A szabadegyetem támogatói között volt a budapesti Friedrich Naumann Stiftung, a londoni Westminster Foundation for Development, a Kisebbségvédelmi Hivatal, valamint a nagyváradi Found for the Development of the Carpathian Euroregion. Megjelent a tábori lap, a Tusványos Press is. /Számokban a tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./

1999. november 13.

Teoctist, a román ortodox egyház pátriárkája Londonban az anglikán egyház képviselőivel találkozott. A pátriárka ezt megelőzően Venezuelában járt, ahol felszentelte az első dél-amerikai román ortodox templomot. /Teoctist pátriárka Londonban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

1995. október 5.

A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete és az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése levelet intézett a Szocialista Internacionálé Titkárságához Londonba, amelyben a tanügyi törvény diszkriminatív, kisebbségi oktatást elsorvasztó rendelkezéseit vázolva hangsúlyozzák, hogy a romániai magyarok nem előjogokat követelnek hanem ugyanazokat jogokat, amelyekkel a román többség születésénél fogva rendelkezik. Kérik az Internacionálét, hogy vesse latba tekintélyét a tanügyi törvény módosításáért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 5., 633. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

1995. december 9.

Teodor Melescanu külügyminiszter a Bosznia-konferencia idején, dec. 9-én Londonban tárgyalt Gennadij Udovenko ukrán külügyminiszterrel, hogy tisztázzák a Kígyó szigettel kapcsolatos vitát. Megállapodtak abban, hogy a két ország kormányfője a közeljövőben találkozik, hogy egyeztessen ebben a kérdésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12., Magyar Nemzet, dec. 11./

1995. február 4.

A The Economist Csúfosodó Románia címen közöl tudósítást az ország jelenlegi helyzetéről. Beszámol a négypárti egyezményről. a nacionalisták előretöréséről. A szélsőségesek térnyerésének példája Antonescu rehabilitálása. Dicsőítik azt a diktátort, aki engedélyezte zsidók százezreinek megölését, szobrot állítanak neki és a leleplezésnél minisztériumi hivatalnokok képviseltették magukat. Funar, a magyarellenes párt vezére felhívást tett közzé a magyarok pártjának betiltására. A kormány is támadja a magyar etnikumot. /Romania. Getting nastier. = The Economist (London), febr. 4./

1995. február 6.

A brit kormány meghívására febr. 6-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Londonba utazik. Egyhetes útja során politikusokkal, kormánytisztviselőkkel találkozik. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 3., 464. sz./

1995. február 7.

Markó Béla RMDSZ-elnök febr. 7-én Londonban előadást tartott újságírók előtt a magyar kisebbség helyzetéről. A mintegy kétmilliós magyar közösséggel szemben a különböző román kormányok az erőszakos asszimiláció eszközével léptek fel. 1989 után a korábbinál is nagyobb erővel lángolt fel az idegengyűlölet, az antiszemitizmus. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

1995. február 11.

Febr. 11-én hazaérkezett Londonból Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Elmondta, hogy Londonban előadást tartott az RMDSZ autonómiatervezetéről. A PER táviratban tudatta az RMDSZ-szel, hogy a román kormány elfogadta: az RNEP képviselője megfigyelőként, hozzászólási jog nélkül vesz részt az atlantai értekezleten. Az RMDSZ vezetői febr. 11-én késő éjjelig tanácskoztak, végül úgy döntöttek, hogy mégis elindul küldöttségük, febr. 12-én elindultak repülőgéppel Atlantába. A küldöttség: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba. Tokay György, Frunda György, dr. Csapó József és dr. Kelemen Árpád. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13., Magyar Nemzet, Gyarmath János bukaresti tudósítása, febr. 13./ Jimmy Carter volt amerikai elnök lesz a kétoldalú megbeszélés közvetítője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

1995. február 11.

Adrian Nastase képviselőházi elnök, a vezető kormánypárt ügyvezető elnöke febr. 8-án a televízióban kifejtette, hogy a négy pártnak egységesen, megfontoltan, de a legnagyobb határozottsággal kell fellépnie az RMDSZ "destabilizáló" törekvései ellen. Nastase sorolta az RMDSZ "bűneit" a szeparatizmustól kezdve Frunda György strasbourgi és Markó Béla londoni felszólalásáig. Az RMDSZ-nek tehát fel kell készülni egy újabb kampányra. Ugyanakkor az RMDSZ-tagság tájékozatlan, figyelmeztetett Ferencz L. Imre, nem értik, mi történik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12./

1995. február 13.

A szenátusban a vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja nyújtott be egy nyilatkozat-tervezetet, amely elutasítja Markó Béla Londonban tett kijelentését és kifejti, hogy a nemzetállamban a magyar kisebbség a román nép része a törvényhozó testület szemében. A vitában szót kaptak a legismertebb szélsőséges pártvezetők, így Corneliu Vadim Tudor, Adrian Paunescu, stb. A szavazáskor tiltakozásul kivonultak az RMDSZ szenátorai. A vezető kormánypárt szövege 105 voksot kapott egyetlen ellenében, 5 tartózkodás mellett, a román pártok tehát egységesen foglaltak állást a magyar szervezettel szemben. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./ Az elfogadott határozat szerint a szenátus "döbbenettel és aggodalommal" vette tudomásul, hogy Markó Béla londoni nyilatkozata szerint a nemzetállam nem oldja meg a nemzetiségi kérdést, továbbá Románia 1918-ban annektálta Erdélyt, a romániai magyar kisebbséget az évtizedek során megpróbálták asszimilálni. /Magyar Hírlap, febr. 14./

1995. április 8.

A londoni székhelyű Európai Beruházási és Fejlesztési Bank /EBRD/ 28 millió dolláros hitelt nyújt Brassó, Craiova, Temesvár, Marosvásárhely és Iasi közműveinek fejlesztéséhez. /Vocea Romaniei (Bukarest), ápr. 6., ismerteti: Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

1995. május 10.

Máj. 10-én hazaérkezett Iliescu elnök, aki a második világháború 50. évfordulója alkalmából Londonban, Párizsban és Moszkvában rendezett megemlékezéseken vett részt. Londonba meghívták Mihály volt román királyt is. Bukaresten máj. 10-én királypárti gyűlést is szerveztek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

1995. július 12.

A román külügyminisztérium szerint a magyar vízumkényszer bevezetése Romániával szemben ellenkezne az európai szellemmel, jelentette ki Mircea Geoana külügyi szóvivő júl. 12-i sajtóértekezletén. Bejelentette, hogy a júl. 12-én Londonba utazó Melescanu külügyminiszter júl. 18-án Párizsban tanácskozik a francia és német külügyminiszterrel, hogy hármasban tanácskozzanak Románia európai integrációs problémáinak megoldásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./ Az Evenimentul Zilei és más román lapok tudni vélik, hogy a tervezett lépéssel Magyarország konzulátusokat akar nyitni Erdélyben. /Magyar Nemzet, júl. 13./

1995. július 12.

Melescanu külügyminiszter júl. 12-én Londonba utazott, ahol Nicholas Soames védelmi miniszterrel a békepartnerségi kapcsolatokról és a román-brit védelmi együttműködésről tárgyalt, majd részt vett az alsóház ülésén, megbeszélést tartott Macolm Rifkind külügyminiszterrel. Melescanu bejelentette, hogy John Major miniszterelnök Romániába fog látogatni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15-16./

1995. július 14.

Nagy-Britannia is érdekelt abban, hogy a magyar-román alapszerződés véglegesítésével a két ország minél gyorsabban haladjon az európai integráció útján, közölte Melescanu külügyminiszter júl. 14-én, befejezve háromnapos londoni látogatását. /Népszabadság, júl. 15./

1995. augusztus 17.

Románia a térség egyik legdurvábban eltorzult gazdasága, az egyik legzártabb társadalma volt az indulás előtt, írja Financial Times. A román munkaképes korú lakosság 35 %-a mezőgazdaságból él, az ágazat 21 %-kal részesedik a GDP-ből. Románia 1200 dolláros egy főre eső nemzeti jövedelmet ért el 1994-ben, szemben Magyarország 4000 dolláros mutatójával. Az előbbre tartó országok ezért nem örülnek annak, hogy az Európai Unió uniformizált feltételrendszert szab a térség országainak. Diplomáciai vélemények szerint jobb lenne a többsebességű bővítés gondolata. /Financial Times (London), aug. 15., ismerteti: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

1995. augusztus 17.

Románia a térség egyik legdurvábban eltorzult gazdasága, az egyik legzártabb társadalma volt az indulás előtt, írja Financial Times. A román munkaképes korú lakosság 35 %-a mezőgazdaságból él, az ágazat 21 %-kal részesedik a GDP-ből. Románia 1200 dolláros egy főre eső nemzeti jövedelmet ért el 1994-ben, szemben Magyarország 4000 dolláros mutatójával. Az előbbre tartó országok ezért nem örülnek annak, hogy az Európai Unió uniformizált feltételrendszert szab a térség országainak. Diplomáciai vélemények szerint jobb lenne a többsebességű bővítés gondolata. /Financial Times (London), aug. 15., ismerteti: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

1997. január 8.

Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő január 9-11. között részt vesz a londoni székhelyű, az angol alsóház mellett működő Future of Europe Trust nemkormányzati szervezet által fiatal politikusok számára Berlinben szervezett nemzetközi szemináriumon. A gyakorlatilag kétnapos rendezvényen neves előadók tartanak értekezéseket Európai nyitás: problémák és távlatok témakörben az európai átalakítás politikai, gazdasági, környezetvédelmi és biztonságpolitikai vonatkozásairól. Az előadók között az Európai Unió, a NATO, továbbá nemzetközi pénzintézetek (BERD), valamint a német gazdasági élet jeles szakértői szerepelnek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 8., 940. sz./

1997. április 21.

Ápr. 12-15. között Borbély László, a területrendezési minisztérium államtitkára Londonban részt vett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) évi közgyűlésén. Ebből az alkalomból az EBRD és Románia Kormánya egyezményt írt alá egy 45 millió dolláros hosszú lejáratú kölcsönre, amelynek felhasználásáért a területrendezési minisztérium felel. Borbély László londoni tartózkodása során nemzetközi pénzügyi szakértőkkel, bankok képviselőivel, különböző országokból jelen lévő kormányzati tisztségviselőkkel folytatott megbeszélést. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 21., 1012. sz./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-170




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998