udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 170 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 151-170
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1997. június 25.

Adrian Severin külügyminiszter jún. 25-én Brüsszelből Londonba érkezett, előadást tartott a brit hadsereg katonapolitikai kutatóintézetében /RUSI/ arról, hogy mennyit nyerne a NATO Romániával, mint a térség biztonsági tényezőjével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

2000. január 18.

Jan. 17-én elhunyt Ion Ratiu képviselő. A parasztpárt egykori alelnökét londoni otthonában érte a halál. /Elhunyt Ion Ratiu. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./ A Parasztpárt, amelynek Ratiu kilenc éve volt alelnöke, a halálhírre nem szakította félbe ülését. A politikus földi maradványait hazahozták, és szülővárosában, Tordán temetik el. Ion Ratiu 1917. június 6-án született Tordán. Ratiu Kolozsváron szerzett jogi diplomát, majd 1943-ban a cambridge-i egyetemen a politikai tudományok doktorává avatták. Ratiu 1940-ben politikai menedékjogot kért Angliától, amit meg is kapott. Szintén abban az évben csatlakozott a Szabad Románok Mozgalmához. Később a londoni rádió, a BBC tudósítója lett. Különböző kereskedelmi cégeknél dolgozott, majd létrehozta saját cégét, a J. R. Shipping Co. Ltd-t. 1992 óta tagja volt a Romániai Újságírók Szövetségének. A Nemzeti Parasztpártnak már fiatalon tagja lett, száműzetése idején a romániai kommunizmus ellen emelte fel hangját. Ratiu 1990. januárjában tért vissza hazájába, egy évvel később a Parasztpárt alelnökének választották, 1990 óta képviselői mandátuma volt. A Romániai Demokratikus Konvenció színeiben 1996. november 3-án Arad megyei képviselő lett. /Jakab Árpád: Elhunyt Ion Ratiu. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), jan. 20./

2000. október 9.

Okt. 7-én Különbözőség a felsőoktatásban - Románia példája címmel rendezett szimpóziumot a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE), melyen részt vett Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa, Andrei Marga tanügyminiszter, Schöpflin György /London/, Roberto Toniatti, a olaszországi Trento Egyetem tanára, Jean-Michel Beillard, az Ottawai Egyetem rektor-helyettese, valamint a BBTE három oktatási vonaláért felelős rektor-helyettesek. Max van der Stoel elismerően méltatta a BBTE-n elért eredményeket, a BBTE Chartáját az egyetem fejlődési szándéka jelének nevezte. A közép- és kelet-európai társadalmak megújulásának átalakítása a többség-kisebbség kapcsolat új alapjaira kell helyezni - jelentette ki Andrei Marga. Marga az összeurópai oktatási rendszer fontos lépésének nevezte a BBTE chartájának elfogadását, amely "nem csupán a nemzetiségek nyelvein történő, minden szintű oktatás, hanem a különböző oktatási vonalaknak a döntési struktúrákban való részvételének is biztosítéka". Marga szerint 1993 óta a Babes-Bolyain nem jeleztek etnikai megkülönbözetés miatti feljelentést, és mindkét részről elkezdődött a történelem vállalásának a folyamata. - Attól, hogy többnyelvű oktatás zajlik, egyetemünk még nem feltétlenül multikulturális - mondotta Kása Zoltán, a magyar oktatási vonalért felelős rektor-helyettes, aki kifogásolta, hogy a BBTE újonnan elfogadott chartája nem alkalmazza a szubszidiaritás elvét, azaz a döntéseket nem azok hozzák, akik ezeknek a következményeit viselik. - A teológiai karokat kivéve, a döntés minden karon románok kezében van, a magyar tisztségviselőknek csupán reprezentatív szerepük van - jelentette ki Kása, aki szerint az EBESZ-főbiztos kikerülte a kérdés lényegét. A rektor-helyettes öt önálló magyar fakultás létrehozásában látta a megoldást, ami lehetővé tenné a jelenleg nem létező, magyar nyelvű zenei és mezőgazdasági oktatás beindítását is. Schöpflin György kifejtette, a kisebbségnek privilégiumokra van szüksége ahhoz, hogy áthághasson a hátrányos helyzetéből fakadó nehézségeken. - A multikulturális egyetem előnyei mellett eltörpülnek a kisebbségi egyetemmel szembeni hátrányok - vélte. Gabriel Andreescu annak veszélyére hívta fel a figyelmet, hogy az EBESZ legitimálja a kisebbségek jogait elnyomó hatalmat, és közbelépése hatástalan lesz. /Salamon Márton László: A BBTE chartáját méltatta Max van der Stoel. Kása Zoltán felületesnek, Gabriel Andreescu hatalomlegitimálónak minősítette az EBESZ tevékenységét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Max van der Stoel EBESZ-főbiztos jelenlétében került sor a hét végén arra a szimpóziumra, amely Romániát hivatott követendő példaként állítani a világ elé. Az ürügy: a Babes-Bolyai chartájának elfogadása. Andrei Marga miniszter vezette az ülést. Kása prorektor állásfoglalása elütött a multikulturalitás eredményeit magasztaló felszólalók szónoklataitól, majd Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Bizottság elnöke kifejtette: "Ha az EBESZ-főbiztos közbelépésére van szükség, ez vészhelyzetet jelent; a közbelépés hasznos lehet, de olykor haszontalan is - lásd Koszovó - , vagy éppenséggel káros, amennyiben megváltoztatja a játék adatait, belép a ringbe. Fennáll annak a veszélye is, hogy jelenléte legitimálja a hatalmat, amely immár hivatkozhat rá." A hallgatóság soraiból valaki megkérdezte Margától: létezik-e politikai akarat arra, hogy ott, ahol a magyar kisebbség aránya jelentős, a román iskolákban valamilyen formában sor kerüljön a magyar nyelv oktatására? A miniszter csak az általánosságok szintjén maradt: "Romániának fel kell újítania a nemzetiségek nyelvét beszélő románság hagyományát". Biztosított róla, nincs elvi vagy jogi akadálya ennek. Kötő József államtitkár megállapította: "Sajnos, intézményesített formában magyar nyelvű oktatás a román iskolákban nem létező fogalom, pedig valóban hasznos lenne abban az Erdélyben, ahol a román, magyar, német és más kultúrák hagyományosan egymást gazdagították. Ehhez azonban valós politikai nyitás szükséges." /Salamon Márton László: Interkulturalitás és multikulturalitás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

2000. október 19.

Okt. 18-án a Nyugati Jelen meghívására Aradra látogatott Kányádi Sándor Kossuth- és Herder-díjas erdélyi költő, műfordító, szerkesztő, a kortárs magyar költészet egyik legnagyobb alakja. Három különböző helyen találkozott az olvasókkal. A Vlaicu úti 21-es iskolában több mint 200 gyermek (ide hozták el tanítóik, tanáraik a 10-es, a 12-es és a 13-as iskolákból is a növendékeiket!) volt kíváncsi a költőre. A Kópé diáklap "szerkesztői" készítettek interjút a vendéggel. Ezután Kányádi Sándor a Csiky Gergely Iskolacsoport és az 1-es iskola tanulóival és tanáraival találkozott. A költő pár hete ért haza londoni és oxfordi útjáról. Kányádi Sándor elmondta, hogy a70-es években a néhai Znorovszky Attila vezette Periszkóp Népszínház mutatta be kétszemélyes színdarabját, amelyet a hivatásos színházak nem játszhattak. A költő válogatott műfordításainak kötete Csipkebokor az alkonyatban címmel hatezres példányszámban jelent meg, a Valaki jár a fák hegyén című verseskötete, amely több utánnyomást ért meg, már 29 ezer megjelent példánynál tart. Kányádi Sándor kisiratosi olvasóival is találkozott. Okt. 19-én Temesvárra látogat, délután pedig Kisjenő és Zerind irodalombarátainak vendége lesz. /Puskel Péter: Kányádi Sándor találkozott aradi diákolvasóival. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./

2000. október 27.

Erdélyi körútja soárn Gyergyószárhegyre látogatott a Bornemisza Péter Irodalmi Társaság küldöttsége /Szépfalusi István és hitvese, a műfordító Wanner Márta/. Szépfalusi István ausztriai magyar evangélikus tiszteletes, miniszterelnöki tanácsos, a társaság alapító titkára elmondta, hogy a társaság 35 esztendő alatt 150 romániai magyar írót, költőt, irodalomtörténészt, színészt mutatott be Nyugaton. A Bornemisza Péter Irodalmi Társaság 1960. márc. 20-án alakult. A társaság 3-4 éve a Magyar Írószövetség regionális szerve lett. Szépfalusi a Magyar Írószövetség választmányában a Londonban élő Sárközi Mátyással együtt képviselik a nyugati világot. /Bajna György: Szép falusi este Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

2000. február 7.

Emil Constantinescu elnök Londonba utazott, kíséretében volt több minisztere, így Victor Babiuc védelmi miniszter is Constantinescu elnök febr. 7-én találkozik Blairrel, s fogadja őt II. Erzsébet királynő is. A politikai jó viszony nem csupán Románia érdeke, jelentette ki az ugyancsak Londonban tartózkodó Valeriu Stoica igazságügyi miniszter. Petre Roman külügyminiszter a meglévő kapcsolatokban a gazdasági vonatkozású együttműködést találta még hiányosnak, és erre felhívta Robin Cook brit külügyi tárcavezető figyelmét. /Több figyelmet kér a Balkán. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 7./

2000. február 12.

Benkő András zenetörténészt a Zeneakadémián hallgatói élő lexikonnak tekintették. Benkő András zenetanári tevékenysége mellett végzi zenetörténeti kutatómunkáját. Összeállította Seprődi János és Lakatos István zenei könyvészetének jegyzékét. Egyéni kötetei: A Bolyaiak zeneelmélete, Zenei kislexikon, Bartók Béla romániai hangversenyei, A református egyházi ének története, Zoltán Aladár-monográfia, gyűjteményes kötetekből a Romániai Bartók-interjúk és az ő gondozásában jelent meg Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése. 1977-89 között a Zenetudományi Írások szerkesztője. A Romániai Irodalmi Lexikon és a Londonban megjelenő Grove-lexikon munkatársa. Lakatos István 1973-ban ment nyugdíjba, akkortól Benkő András egyedül végezte a négy évfolyamon a zenetörténet magyar nyelvű tanítását. - Benkő András fő kutatási területe az erdélyi magyar zene, kéziratanyag feltárása-ismertetése, intézmények története és monográfiák készítése. A Zenetudományi Írások szerkesztését azért vállalta el, mert ez volt az egyetlen lehetőség, amelyben főiskolai szinten az utánpótlást biztosítani lehetett, főleg, amikor a zenetudományi szak is létrejött. A már befutott generáció - Lakatos István, Jagamas János, Szenik Ilona, Angi István - állandóan közölt írásokat, s ez ösztönzőleg hatott a fiatal, kezdő zenekutatókra /Fancsali János, Vermesy Péter, Dávid István, Farkas Sándor, Fejér Kálmán, Valádi Enikő, László Bakk Anikó, Balla Kemenes Csilla, Szalay Zoltán, Benkő Judit/. - Nagyon hosszú ideje szünetel a magyar felsőfokú zeneoktatás, ez nyomot hagy elemi és középfokú zenei oktatásban, fájdalmasan érzékelteti hatását az anyanyelvi zeneoktatásban. Benkő Andrást 1985-ben nyugdíjazták a Gh. Dima Zeneakadémián. A Református Teológia vallástanári fakultásán még 8 évet tanított: egyházi éneket, az egyházi énektanítás módszertanát, egyházi zenetörténetet, egyházi zenekultúrát. Ennek egy részét bedolgozta a jövőre megjelenő Az európai egyházi zene története című könyvébe.- Dolgozik még a Márkos Albert-monográfián és befejezte a Lakatos István-monográfiáját. /Kulcsár Gabriella: Szürke hétköznapokban, ünnepi pillanat. Beszélgetés dr. Benkő András zenetörténésszel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2000. március 3.

A Legfelsőbb Bíróság jogerősen 15-15 évi börtönbüntetésre ítélte Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tartalékállományban lévő tábornokokat, akiket bűnösnek találtak abban, hogy 1989 decemberében a hadsereg katonái és a karhatalmi erők 72 embert megöltek, 253 embert pedig megsebesítettek Temesváron. A bíróság az áldozatoknak, illetve azok hozzátartozóinak 36 milliárd lej kártérítést ítélt meg, amelyet a tábornokok mellett a Nemzetvédelmi Minisztériumnak is fizetnie kell. Az ítélet végrehajtása nem lesz könnyű. Mihai Chitacot több hete egy bukaresti kórházban ápolják, Victor Stanculescu pedig Londonban van. Stanculescu egyébként az 1989 decemberi forradalom után alakult első kormány védelmi minisztere lett, majd rövid idő múlva az üzleti életben próbált szerencsét. Ma Románia egyik leggazdagabb üzletembere. Évek óta per folyik ellene amiatt, hogy a kilencvenes évek elején olyan üzletet kötött a román hadsereggel, amelynek révén több millió dollárral megkárosította a román államot. /Elítélt román tábornokok. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 3./

2000. március 23.

A nemrég Brüsszelből visszatért Petre Roman külügyminiszter szerint az EU még ebben az évben eltörölheti a vízumkényszert a románokkal szemben. Ennek az egyik alapfeltétele az, hogy a román hatóságok szigorítsák meg határaik védelmét. Roman igen kényelmetlennek minősítette a múlt heti londoni incidenseket, már csak azért is, mert épp Nagy-Britannia volt az egyike azoknak az EU-tagországoknak, amely az elsők között támogatta Románia törlését a feketelistáról. A brit sajtó ugyanis megírta, hogy Romániából kivándorolt cigányok csapata lepte el a Londont, a visszataszító kéregetésük pedig több esetben tettlegességgé fajult. Az EU még az idén megszüntetheti a vízumkényszert. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

2000. április 5.

Gyengülhet Románia tárgyalási pozíciója a NATO-csatlakozással kapcsolatos egyeztetéseken, ha újra Ion Iliescu és pártja kerül hatalomra - nyilatkozta ápr. 3-án a BBC-nek Jonathan Eyal. A londoni székhelyű Stratégiai Tudományok Királyi Kutatóintézetének igazgatója ugyanúgy óvott a román exállamfő visszatérésétől, mint néhány nappal ezelőtt két amerikai kongresszusi tag. A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja reagált erre: Radu Timofte szenátor azt állította, hogy Eyal Emil Constantinescu államfő választási ügynöke. /Újabb figyelmeztetések Nyugatról. Iliescuval a NATO-ból is kimaradunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./

2000. június 14.

Illyés Kinga /Marosvásárhely/ előadóművész és színészpedagógus Az élet kenyere című egyszemélyes műsorával lépett fel Zilahon. Pódiumjátéka Árpád-házi Szent Erzsébet élettörténetéről szól. Illyés Kinga a műsort gazdag forrásanyagra támaszkodva állította össze, felhasználva az Érdy-kódexet is. Példaértékű élet volt, a magyar királylány leszállt a trónról, hogy szegényeket, betegeket, támogasson. Illyés Kinga szerint ez a példa kalkuttai Teréz anya tevékenységéhez hasonló, ellenben az Árpád-házi királylány gazdagságot, hatalmat, családot hagyott ott azért, hogy teljesítse elhivatását. /Fejér László: Történelmi példa pünkösdi ajándékba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ Illyés Kinga Az élet kenyere című műsorával a marosvásárhelyi bemutató óta több meghívásnak tett már eleget itthon és külföldön. Nemrégiben Hollandiában járt, Brüsszelben a Magyar Házban lépett fel, Liége-ben a Szent Erzsébet Kör vendége volt, Kölnben a Mindszentyről elnevezett Magyar Házban játszott. Emlékezetes volt a burgkasteli fellépése, a 40 éve megszakítás nélkül működő Magyar Gimnáziumban, amely egyetlen ilyen jellegű, azaz anyanyelvű iskola a vidéken. Berlinben a Magyar Ház fogadta Illyés Kingát. Ősszel várják Párizsban és Londonban. /S. Muzsnay Magda: Az élet kenyere. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

2000. június 26.

Szilágyi Zsolt képviselő a csángó-magyarok problémáinak megoldását felvállalta. A napokban jelen volt azon a találkozón, amelyen a moldovai csángó-magyarok elmondották gondjaikat az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményének gyakorlatba ültetését ellenőrző szakértői bizottság tagjainak. Csicsó Antal, az MCSMSZ vezetője és Nyisztor Mihály, a csángó-magyarok szövetségének onesti-i alelnöke tájékoztatta az Allan Philips, a Minority Rights Group, londoni székhelyű szervezet elnöke vezette csoport tagjait arról, hogy miként valósul meg a kisebbségi keretegyezmény Csángóföldön. Konkrét példákkal illusztrálhatták, hogy a népszámlálás szabályosságát, a szabad gyülekezéshez való jogot, illetve az anyanyelv használatához, valamint az anyanyelvi oktatáshoz való jogot megsértették. A Bákó megyei tanfelügyelőség évek óta nem hajlandó alkalmazni azon miniszteri rendelkezéseket, amelyek előírják - kérés esetén - az iskolákban az anyanyelv oktatását. Szilágyi javasolta, hogy teremtsenek országon belüli, esetleg nemzetközi fellebbezési fórumokat, a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi dokumentumok számonkérése céljából. Az állampolgár jelenleg semmilyen nemzetközi, hivatalos államközi fórumhoz nem fordulhat jogorvoslásért. /Magyar Balázs: Csángó-magyar kérdések. Beszélgetés Szilágyi Zsolt képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2000. július 14.

Román Viktor /Homoródszentmárton, 1937. már. 12- Párizs, 1995. ápr. 12./ a marosvásárhelyi művészeti középiskola után a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskola szobrászati fakultásán szerzett diplomát 1960-ban. Korai munkáiban a székely népművészet hangulatai, sőt formamegoldásai csakúgy tetten érhetők, mint az ősi egyiptomi vagy etruszk szobrászat térkitöltő biztonsága. 1967-ben egyesztendős ösztöndíjat kapott a londoni Angol Királyi Művészeti Kollégiumon; 1968-ban Nogent-sur-Marne-ben telepedett le. Júl. 16-án avatják emlékházát avatják szülőfalujában. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./

2000. augusztus 21.

A jelenleg zajló V. Nagyenyedi Nemzetközi Művésztelep kezdeményezője és táborvezetője Balog István festőművész-grafikus /sz. Nagyenyed, 1968. jún. 6./ jelenleg a bukaresti American University művészeti részlegének hallgatója. Csoportos kiállításokon (többek között Tokióban), nemzetközi MAIL ART kiállításokon, karikatúraszalonokon (így Torino, London, Tokió stb.), a Los Angeles-i Ron Hubbard Nemzetközi Grafika Versenyen vett részt, egyéni kiállításai is voltak itthon és külföldön. Művészeti díjakat nyert. /Bemutatjuk Balog István festőművész-grafikust. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2001. március 1.

Erdély - egy európai régió fejlődése, változásai és kilátásai címmel konferenciát rendez Londonban az ottani Közgazdasági és Politikatudományi Egyetem (London School of Economics and Political Sciences, LSE) márc. 3-án. Az LSE-t az etnikumközi konfliktusok kutatásának élenjáró műhelyeként tartják számon a nagyvilágban, de csak most szentel először Erdélynek egésznapos rendezvényt. Az értekezleten meghívott előadóként részt vesz dr. Vasile Dancu információs miniszter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológia karának dékán-helyettese, a Metromedia Transilvania közvélemény-kutató cég igazgatója, dr. Chris Binns ismert brit Románia- és Kelet-Európa-kutató, Schöpflin György, a Londoni Egyetem társadalomtudományi karának professzora, Takács Csaba RMDSZ ügyvezető elnök, Gabriel Andreescu, a Helsinki Watch Emberjogi Bizottság romániai fiókjának elnöke, valamint Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője. Az értekezletre eljön Ion Iliescu elnök szóvivője is. A Szabadság főszerkesztője a magyar sajtó, közelebbről pedig a Szabadság szerepéről szól majd az erdélyi etnikumközi viszonyok és az európai beilleszkedés fényében. Balló Áron márc. 1-jén az erdélyi magyarság helyzetéről tart előadást a Warwick Egyetem meghívottjaként, Coventryban. /Londoni értekezlet Erdélyről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2001. március 6.

Mircea Geoana külügyminiszter márc. 5-én Berlinbe, majd márc. 6-án Londonba látogat, ahol miniszterekkel, parlamenti képviselőkkel és üzletemberekkel folytat megbeszéléseket. Mircea Geoana Berlinben találkozik Joschka Fischer német külügyminiszterrel, a Bundestag tagjaival és részt vesz egy, a romániai befektetésekkel foglalkozó kerekasztal-megbeszélésen. Londonba utazik, ahol megbeszéléseket folytat Keith Vas brit Európa-ügyi miniszterrel, Jean Lemierre EBRD-elnökkel, brit üzletemberekkel és Irvine of Lairg lordkancellárral, majd "Az európai biztonság és az EBESZ szerepe: a román perspektíva" címmel előadást tart a Nemzetközi Ügyek Királyi Intézetében. Geoana találkozik Robin Cook brit külügyminiszterrel, Geoffrey Hoon védelmi államtitkárral, a londoni kormány más képviselőivel és a román közösség tagjaival. A román külügyminiszter londoni látogatásának végén megbeszélést folytat Emma Nicholson bárónővel, az Európai Parlament romániai jelentéstevőjével. /Külügyminiszteri látogatás. = RMDSZ Sajtófigyelő, márc. 6. - 44. sz./

2001. március 7.

Zilahon megnyílt Balajti Károly László tervezőépítész kisgrafikai kiállítása a Romániai Ex Libris Társaság nagyváradi filiáléja szervezésében, a kiállítás áprilisban a Bihar Megyei Könyvtárban lesz látható. A kiállító Balajti Károly László alapító tagja a Romániai Ex Libris Társaság nagyváradi szervezetének, idén márciustól hasonló filiálénak Zilahon; a londoni székhelyű nemzetközi szövetségnek szintén. Egyéni és társas kiállításokon vett részt több alkalommal Nagyváradon, más városokban és külföldön is. /Fejér László: Ex libris kisgrafikai kiállítás Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

2001. március 9.

Londonban a Gazdaság- és Politikatudományi Egyetem (LSE) két doktorandus hallgatója, Füzesi Julianna és Valentin Mandache nemzetközi konferenciát szervezett Erdély: EU-bővítés, regionalizmus és kisebbségi politika Romániában címmel. Az értekezlet anyagából kötet készül. Tom Gallagher, ismert Románia-szakértő, a Bradfordi Egyetem tanára leszögezte, hogy senki sem akarja Erdély elszakadását Romániától, legfeljebb a rossz kormányzás szül mesterséges feszültségeket, amelyeket táplálhatnak a megoldatlan gazdasági kérdések. Nem lehet a nacionalizmus áttörő sikeréről beszélni. A Románia Ceausescu után könyv szerzője nem talált elég bizonyítékot Clinton volt amerikai elnök ama értékelésére, miszerint Románia modellszerűen megoldotta volna a kisebbségi kérdést. Gabriel Andreescu ismert emberjogi aktivista vitatta Molnár Gusztáv erdélyi devolucionista elméletét. Andreescu a konszenzuson alapuló demokrácia mintáját és az egység megőrzését találta a magyar kisebbség számára követendő útnak céljai elérésére. Az értekezletre, ígérete ellenére, nem jött el sem Vasile Dancu információs miniszter, sem Ion Iliescu elnök szóvivőnője. A román és a magyar hivatalosságok jelenléte mégis számottevő volt. A rendezvényre eljött nemcsak a magyar külügyminisztériumot képviselő Szesztay Ádám és Csikos Imre, de a román külügyi tárca főosztályvezetője, Mihai Dobre, a londoni román nagykövetség két alkalmazottja, valamint - a nagy-britanniai román katonai attasé... A megjelent románok szaporán jegyzeteltek, és magnóra vettek mindent. Képviselőjük pedig vitába szállt mindegyik előadóval, kommentárjai már-már külön kiselőadás méretét öltötték. A romániai magyar előadóktól semmit sem kérdeztek. Schöpflin György arra figyelmeztetett, hogy "a románokat", "a magyarokat" csak a nacionalisták veszik egy kalap alá, a valóságban különböző magyar és különböző román tudatformákról beszélhetünk. Ha az erdélyi román öntudat a magyar kultúra hatására nagyban különbözik a regátitól, az erdélyi magyar nemcsak más, mint a magyarországi, de azon belül is jól elkülönül a székely, belső-erdélyi és partiumi magyar identitás. Schöpflin üdvözölte a magyar státustörvényt, amelyet a jelek szerint az EU is elfogad, de feltette a kérdést, hogy mi lesz Schengen után az erdélyi románok húsz százalékával, akik a magyar szürke gazdaságban dolgoznak? A magyar irredentizmusról Füzesi Julianna tartott előadást. Kifejtette, hogy a két világháború közötti időszakkal szemben Magyarország és Románia esetében ma már nemcsak hogy nincs, de nem is lehet irredentizmusról beszélni Erdély kapcsán, hiszen ennek korábbi okai megszűntek. Balló Áron a romániai magyar sajtó etnikumok közötti és az európai integrációban betöltött szerepéről beszélt, Tokay György aradi képviselő jellemezte a korábbi kormányok tevékenysége tükrében a mai erdélyi helyzetet és az EU-integrációs esélyeket. A román politika csak akkor lehet sikeres, ha egyszer már kiszámítható és hiteles lesz. A Nagy-Románia Párt nem nacionalista alapon való sikerével kapcsolatban a volt kisebbségügyi miniszter megjegyezte, hogy sokak gondolkodásmódját még mindig az álmok (EU), rémálmok (irredentizmus) és félelem (Erdély elszakítása) vezérli. Tokay szerint a románok nagyon is sérülékenyek. Takács Csaba Londonból figyelmeztette Bukarestet, hogy azt a szerencsés állapotot, amikor mind a román, mind a magyar kormány, mind pedig az erdélyi magyar kisebbség egyaránt Románia minél hamarabbi EU-betagolódását támogatja, elképzelhetetlen anélkül fenntartani, hogy a romániai magyarok kéréseit ne teljesítsék. /Balló Áron: Erdély-konferencia Londonban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

2001. július 12.

Nemzetközi újságíró-szervezetek tiltakoztak az ellen a román parlament elé kerülő törvénytervezet ellen, amelynek alapján a jövőben akár börtönbüntetésre is ítélhetik azokat az újságírókat, akik "megsértik a hatóságokat". A júl. 10-i - Londonban és Bukarestben párhuzamosan kiadott - közleményben az aláírók, a new yorki Központ a Független Újságírásért, valamint a londoni székhelyű, független 19-es Cikkely nevű szervezetek kijelentik, hogy a román törvénytervezet "nem egyezik a nemzetközi normákkal, amelyek biztosítják a szabad véleménynyilvánítást, valamint az információhoz való hozzáférést." A kormány előterjesztése szerint a hatóságok elleni keményebb bírálatot bűncselekménynek lehet értelmezni, ami öt évi börtönnel büntethető. Nyugati vélemények szerint Romániában az 1989-es rendszerváltás után is megmaradt a hatalom türelmetlensége a kritikával szemben, olyannyira, hogy újságírók ellen tucatszámra indítanak rágalmazási pereket, és a média munkatársainak a többnyire elfogult bíróságokon sincs túl sok esélyük igazuk védelmére. Adatok szerint 50 újságíró ellen indítottak becsületsértési pert, közülük harmincan kaptak pénzbírságot, míg húszat felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. A közlemény nehezményezi, hogy a törvénytervezet "túl messzire megy az államtitkok védelmében a véleménynyilvánítás szabadságának rovására". Úgy véli: ellentétes az európai mintákkal a közhivatalnokok törvényi elbástyázása a nyilvánosság ellenőrző erejétől. /Nemzetközi újságírószervezetek tiltakozása a készülő új törvény ellen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./

2001. július 23.

Traian Basescu a brit kormány meghívására júl. 22-én hivatalos látogatásra Londonba utazott. Bukarest főpolgármestere elutazása előtt kijelentette: a brit kormány útján arra fogja kérni a nyugati államokat, hogy figyeljenek fel a magyar státustörvényre, amely a régiót destabilizálja, s amelynek fő célja az elmagyarosítás. Tárgyalópartnereinél szorgalmazni fogja, hassanak oda, hogy a törvényt Románia területén ne alkalmazzák. - A legjobb az lenne - mondta a Demokrata Párt elnöke -, ha az Európai Parlament egyszakaszos törvényt alkotna, amely kimondaná: "A magyar státustörvényt Románia területén nem alkalmazzák." /Basescu a státustörvény ellen lobbizik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

2001. augusztus 10.

Idén harmadszor rendezik meg Szejkefürdőn az Egyetemes Unitárius Találkozót az erdélyi unitárius egyház szervezésében. A rendezvény aug. 11-én kezdődik. A találkozóról Kedei Mózes unitárius esperes nyilatkozott: A világ minden részéről - Angliától Amerikáig - várják az unitáriusokat, de részt vehetnek más felekezetűek is. Angliából az unitárius egyház elnöke, Cliff Reed, valamint John Clifford, a londoni unitárius iroda képviselője is jelen lesz. /Bágyi Bencze Jakab: Egyetemes Unitárius Találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./

2001. augusztus 10.

Néhány nappal ezelőtt Londonban román cigányok vonultak a román nagykövetség elé, hogy tiltakozzanak a romák Romániában történő megkülönböztetése ellen, követeljék egyéni és kollektív jogaik tiszteletben tartását. Petíciójuk szerint a megkülönböztetési politika 89 után felerősödött, tíz év alatt a többségi lakosság 380 házat gyújtott fel és számosat megrongált. E hírt a román sajtó nem tartotta közlésre érdemesnek, mert a lapok többsége cigányellenes, sőt: nemzetiségellenes. Nemzet egy van: a többségi. Kultúra egy van: a többségi, amit legjobb esetben, jóakarattal szólva is, csak gazdagíthatnak a nemzetiségi tradíciók. És van államnyelv, államvallás, állampolitika, természetesen egységes, szuverén és oszthatatlan, mint maga az állam. - Bizonyára kevesen tudják, hogy aug. 25-én Segesváron négynapos rendezvényt tartanak a Tájékoztatási Minisztérium és az Ifjúsági Etnikumközi Nevelési Központ (ilyen is van már!) szervezésében, melynek címe "A romániai kisebbségek napjai - Proetnica 2001". A rendezvény hivatalosan megfogalmazott célja: a nemzeti kisebbségek védelme és továbbfejlődése, a nemzetiségi kultúrák közötti dialógus ösztönzése. Segesvárra hívták a Romániában élő tizennégy elismert nemzeti kisebbség, valamint a bulgáriai és jugoszláviai román kisebbség képviselőit. Segesvár e fesztiválra mintegy 20 000 résztvevőt vár, közöttük a kisebbségkutatókat, a nemzetiségek és a kormány küldötteit, akik egy kerekasztal-megbeszélésen is részt vehetnek, melynek témája "A kisebbségek iránti előítéletek és sztereotípiák leküzdése". Félő azonban, hogy az ilyen rendezvények nem többek Ceausescu (és Adrian Paunescu) édes-nacionalista "Megéneklünk Romániájának" utóvisszhangjánál. /Kilin Sándor: ,,Megéneklünk, nemzetiség". = Nyugati Jelen (Arad), aug. 10./

2001. augusztus 22.

Halálának 25. évfordulóján Nagy Imre festőművészre /Csíkzsögöd, 1893. július 25. - Csíkszereda, 1976. aug. 22./ emlékezett a lap. Nagy Imre a budapesti Rajztanárképzőn, a szolnoki művésztelepen és a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, Olgyai Viktor irányításával. A Képzőművészeti Főiskolán együtt dolgozott Varga Nándor Lajossal, Aba-Novák Vilmossal és Szőnyi Istvánnal. 1924-ben hazaköltözött Erdélybe; néhány évig a nagybányai művésztelepen is dolgozott. 1929-ben, 1931-ben az Ernst Múzeumban volt kollektív kiállítása; 1936-ban és 1937-ben ismét gyűjteményes kiállításokkal jelentkezett a fővárosban; 1938-ban pedig Londonban volt egyéni tárlata. 1939-ben Szinyei-díjat nyert. 1949-1950-ben a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. Több európai országban járt tanulmányúton; az említetteken kívül rengeteg kiállítása volt több erdélyi városban, Berlinben, Zürichben, Prágában és Nürnbergben. 1976-ban a Magyar Nemzeti Galériában rendezett műveiből gyűjteményes kiállítást. Utolsó éveit visszavonultságban töltötte Zsögödön. A fametszés kiváló mestereként tartják számon. 1962-ben zsögödi házát Csíkszereda városának adományozta, itt nyílt meg 1973-ban a Nagy Imre Képtár. /Nagy Imre. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 22./

2001. augusztus 23.

A státustörvénnyel foglalkozott aug. 22-i számában a Financial Times. A tekintélyes londoni lap szerint Magyarország szomszédai zokon vették az ott élő magyaroknak kilátásba helyezett különféle jóléti juttatásokat. Romániával és Szlovákiával feszültté váltak a kapcsolatok, a viszony hőfoka évek óta nem volt olyan alacsony, mint most. "Az EU-tagjelölt Magyarországot rászorították arra, hogy tárgyalásokat kezdjen." A lap idézi az Európai Bizottság egyik illetékesét, aki szerint "olyan panaszok érkeztek hozzánk (Romániából és Szlovákiából), amelyeket nem tudunk figyelmen kívül hagyni. Arra ösztökéljük a magyar kormányt, hogy valóban üljön tárgyalóasztalhoz, és konzultáljon (a szomszédos országok) hatóságaival. Ők azt állítják, hogy megtették ezt. Mi tudjuk, hogy ez nem igaz." A Financial Times szerkesztőségi cikke szerint Orbán Viktor magyar kormányfő veszélyes játékba kezdett a státustörvénnyel, amelyet a külvilág előtt a kisebbségben élő közösségek felkarolásaként, Magyarországon viszont nemzeti diadalként mutatnak be. A lap azt tanácsolja az EU-nak, hogy "kísérje élénk figyelemmel Orbán kijelentéseit, mialatt a jövő évi választások közeledtével fokozatosan emelkedik a politikai hőmérséklet" Magyarországon. Az ország az EU-csatlakozásra készülő államok élvonalában halad, irigylésreméltó eredményeket ért el a gazdasági és közigazgatási reformok terén - állapítja meg. "Brüsszel azonban nem hagyhatja, hogy ezek a vívmányok eltakarják a szeme elől Orbánnak a nacionalista politizálásra való hajlamát. Nem lesz jó EU-tagország azokból, amelyeknek feszült a viszonya a szomszédaival." Az írás helyénvalónak tartja, hogy Magyarország törődik a határain túl élő magyarokkal, akik gyakran voltak hátrányos megkülönböztetések és esetenként erőszak áldozatai. Azt is elismeri, hogy az Európai Bizottság nem emelt kifogást a törvény rendelkezéseivel szemben, amelyek értékelése szerint Magyarország majdani schengeni kötelezettségeinek sem mondanak ellent. A lap szerint azonban a törvénynek van egy másik, kevésbé vonzó jelentősége is, amennyiben Magyarországon sokan úgy vélik, hogy az első világháború után igazságtalanul csatolták el az országtól a magyar kisebbségek által lakott területeket. Orbán tisztában van azzal, hogy a határok átrajzolása szóba se jöhet, "ennélfogva jobban kellene ügyelnie retorikájára, és gondosan külön kellene választania a történelmet a mai realitásoktól" - írja a Financial Times. /Veszélyes játékba kezdett a magyar kormány a státustörvénnyel? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

2001. október 30.

Adrian Nastase kormányfő október 29. és november 8. között tesz hivatalos látogatást Kanadában, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. Nastasét népes küldöttség kíséri, amelyben többek között helyet kapott Mircea Geoana külügy- és Mihai Tanasescu pénzügyminiszter, valamint Dan Nica, a távközlési és informatika tárca vezetője. Kanadában Jean Chrétien miniszterelnökkel tárgyal a román kormányfő, majd az Egyesült Államokban előbb Washingtont keresi fel, ahol megbeszéléseket folytat Richard Cheney alelnökkel, Colin Powell külügyminiszterrel, valamint a Bush-kormány más tagjaival. Találkozik James Wolffensohnnal, a Világbank elnökével és Horst Kohlerrel, a Nemzetközi Valutaalap (IFM) ügyvezető igazgatójával is. Romániában arra számítanak, hogy Nastase washingtoni látogatása során az IMF igazgató tanácsa jóváhagyja a Romániának nyújtandó soros készenléti hitelről szóló szándéklevelet. Nagy-Britanniában Adrian Nastase megbeszéléseket folytat vendéglátójával, Tony Blair kormányfővel, valamint az angol parlamenti élet vezető személyiségeivel. Bukaresti bejelentés szerint Londonban, a miniszterelnök jelenlétében írják alá azt a privatizációs megállapodást is, amely véglegesíti, hogy a brit-indiai LNM Holding veszi át az egyik legnagyobb és legtöbb veszteséget termelő román állami vállalatot, a galaci Sidex fémkohászati kombinátot. /Észak-amerikai és nagy-britanniai körúton Adrian Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2001. november 8.

Adrian Nastase kormányfő nov. 7-én Londonban egy befektetői konferencián kifejtette: a román gazdaság növekszik a leggyorsabban Közép- és Kelet-Európában, és biztonságos, magas hozamot ígérő terepet nyújt a befektetőknek. Románia sikert ért el az infláció elleni harcban is, s az idén várhatóan már csak 29 százalékos lesz az év végi fogyasztói infláció a tavalyi év végi 41 százalék után. Nastase szerint Románia stabil politikai és megfelelő gazdasági környezettel várja a befektetőket. /gke: London: Adrian Nastase stabil gazdasági környezetet ígért a külföldi befektetőknek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

2001. november 8.

A kolozsvári Állami Magyar Színház tevékenységével kapcsolatos vitához hozzászólt Szőcs István színikritikus. A színház állandóan dicsekszik a nagy nézőszámmal, holott hetekig, hónapokig előadások nélkül maradunk, írta. A színház dicsekszik az európai színjátszás vérkeringésébe való bekapcsolódással, holott az elmúlt tíz év alatt Európa, London, Párizs, sőt Amszterdam vagy Barcelona vezető színiegyüttesei egyszer sem léptek fel Kolozsváron, viszonzásul Tompáék különböző műkedvelő fesztiválokon vagy követségi garázsokban rendezett vendégjátékaiért. Még a többi erdélyi magyar együttes sem igen kap lehetőséget, módot arra, hogy Kolozsváron felléphessen! Kétszáz egynéhány év után Kolozsvár megszűnt magyar színházi központnak lenni! Szőcs szerint szándékosan törekedtek erre. Szembeállították a népszínház és a stúdió-színház koncepcióját. Ezt a színházpolitikát a volt művelődési államtitkárok, Horváth Andor és Kelemen Hunor körömszakadtáig támogatták. Tompa görcsösen ragaszkodik bizonyos sztereotípiákhoz, ami az intellektus szempontjából nagyon aggasztó jel. Már a kilencvenes évek elején felszínre jött Tompa Gábor rendezői alkatának az a súlyos fogyatékossága, hogy csak nagyjelenetekben tud gondolkozni, de nem nagy előadásokban. /Szőcs István: A népszínház kolozsvári esélyei. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

2001. december 3.

Nov. 30-án Budapesten a Teleki László Intézet és a XXI. Század Intézet közös szervezésében konferencián tartottak a státusztörvényről. Minden nemzetnek joga és kötelessége törődni a határon túli nemzetrészekkel és az Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvény is illeszkedik az európai trendekbe - jelentette ki Fritz Tamás politológus. Schöpflin György londoni egyetemi tanár elmondta: a kedvezménytörvény egy kísérlet Magyarország és a határon túli magyarok együttélésére. Schöpflin jelezte, hogy Európa számos országában alkottak hasonló törvényeket. Egyúttal megjegyezte, hogy a finn, a görög és az ír törvények messzebb mennek bizonyos kedvezmények megadásában, mint a magyar szabályozás. Varga Attila, a román parlament képviselője arról szólt, hogy számára egyaránt érthetetlen volt a román és a magyar kormány győzelmi ünneplése a velencei bizottság állásfoglalása után. A képviselő elmondta, hogy a kedvezménytörvény tulajdonképpen megegyezik a magyar alkotmány előírásával, amely szerint Magyarországnak felelősséget kell vállalnia a határon túli magyarok iránt is. Úgy látja, hogy a törvény a szülőföldön való boldogulást segíti elő, és nem szorgalmazza az elvándorlást. Varga szerint a román félnek nincs igaza, amikor azt hangoztatja, hogy a törvénynek határon kívüli hatálya van. Veress László, az Illyés Közalapítvány irodavezetője örvendetesnek tartotta, hogy a határon túli magyar közösségek támogatásában az európai trendeket követő alapítványi segélyezés áll, nem pedig "az erőszakos délszláv modell". Sürgette az egész Kárpát-medencét átfogó adatbázis megteremtését. /Budapesti szakmai konferencia a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2001. december 19.

Háre Hanna a szatmárnémeti Aurel Popp Művészeti Líceum XI. osztályos diákja. A diáklány az Unilever konszern és az Oktatási és Kutatási Minisztérium által szervezett nemzetközi versenyen országos első helyezést ért el, győztes pályamunkáját pedig a londoni Tate Modern Galériában állították ki. Sőt az ifjú tehetséget meghívták a londoni kiállításra, ahol 13 ország 24 résztvevője egyikeként képviselte az országot. Dec. 6-án rendezték a díjátadással egybekötött kiállítást a Tate Modern Galériában. Itthon tanárai és az illetékes intézmények vezetői szóra sem méltatták Háre Hanna tehetségét, pedig ő az első romániai alkotó, akinek munkáját kiállították a londoni Tate Galériában. /E. A.: Ifjú művészpalánta felfelé ívelő karrierje. Háre Hanna tehetségét itthon szóra sem méltatják. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 19./

2001. december 21.

Románia más államok parancsnoksága alá rendelt katonaorvosokat és önkéntesekből álló, legfeljebb század nagyságú katonai alegységet ajánlott fel az Afganisztánba küldendő haderő számára - jelentette be Eugen Badalan altábornagy, a szárazföldi erők vezérkari főnöke. Eugen Badalan hozzátette: még nem tudja, hogy a román felajánlást elfogadják-e és milyen mértékben. Erről Brüsszelben és Londonban döntenek - mondta. Román katonai részvétel Afganisztánban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 151-170




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998