udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 170 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 | 151-170
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2002. július 23.

Tőkés László református püspök az Európai Emberjogi Bíróságra viszi azt a büntetőjogi pert, amelyet rágalmazás miatt indított Alison Mutler, az Associated Press hírügynökség romániai tudósítója ellen, közölte Kincses Előd, Tőkés védőügyvédje. Alison Mutlert fellebbezése nyomán felmentette a bíróság, miután az újságírónőt azzal vádolták, hogy a The Times című londoni lapban a Szekuritátéval való együttműködéssel rágalmazta Tőkés Lászlót. Mutler azt követően fellebbezett, hogy a bíróság elsőfokon 700 millió lej értékű erkölcsi kártérítés kifizetésére ítélte őt és az Associated Press hírügynökséget. /Tőkés Európának tesz panaszt. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./

2002. július 26.

Polgári értékek - értékelvű politika címmel zajlott a délelőtti előadás a XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem negyedik napján. Schöpflin György politológus, londoni egyetemi tanár a hagyományos polgári értékek közül az önkorlátozást és a másság tiszteletét emelte ki. Dinu Zamfirescu, a Nemzeti Liberális Párt politikusa, a Horia Rusu Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy Romániában a civil társadalom ellentétbe került a politikai társadalommal. "Az RMDSZ válságon megy át" - jelentette ki Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke, RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondva, hogy ennek lényege a következő: egy ambiciózus, gazdag jövőképet kínáló program megteremti ugyan a feltételét az értékorientált politizálásnak, de az elmúlt években többségbe kerültek a pozícióorientált politikusok, s ez vezetett a mostani kritikus helyzethez. Mára az RMDSZ olyan folyamatokban lett partner a kormánypárttal kötött egyezség révén, amelyek veszélyeztetik az egész romániai demokratikus rendszert. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs egy komoly párt sem ma, amely a 89-es forradalom értékeit képviselné. Kövér László országgyűlési képviselő, a Fidesz Országos Választmányának elnöke inkább a jelenlegi magyarországi politikai helyzetről beszélt. Toró T. Tibor jelezte: a jelenlegi magyar kormányt, illetve az RMDSZ vezetőségét kellene megkérdezni arról, hogy a Reform Tömörülés miért nem volt jelen a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi ülésén, és sérelmezte, hogy Tőkés László püspök, a Szövetség tiszteletbeli elnöke sem lehetett ott. A pozícióorientált politika következményének nevezte azt, hogy Tőkés helyét egy olyan politikus - a szenátusi frakcióvezető - vehette át a küldöttségben, aki magában a státustörvényben sem hisz, és ki is jelentette, hogy magyar igazolványra sincs szüksége. /Polgári értékek - értékelvű politika. "Válsághelyzetben van az RMDSZ". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

2002. október 19.

Okt. 17-én Kolozsváron Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora nyitotta meg a BBTE-napokat. A rektor röviden áttekintette az egyetem történetét. A rektor különlegességként említette a Brassai Sámuel által szerkesztett összehasonlító irodalom folyóiratát, amely Európában az elsők között említhető. Bejelentette, egy németországi kiadó támogatásával sikerült ez ünnepélyes alkalomból újranyomtatni az első számot. A frissen doktoráltaknak átadták a doktori címet bizonyító okleveleket, majd a Londonban élő Schöpflin György politológus megtartotta a Nemzet, nemzetiség, identitástudat című előadását. /BBTE-napok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

2002. október 26.

Schöpflin György politológus, a londoni egyetem professzora az erdélyi magyarságot is érintő aktuális kérdésről nyilatkozott. Úgy látja, hogy a romániai magyarság politikai képviselete nagyon nehéz helyzetben van. A mostani kormány állandó jelleggel zsarolhatja az RMDSZ-t azzal, hogy ha felbontja a megkötött megállapodást, akkor a kormánynak nincs más lehetősége, mint Vadim Tudorral szövetkezni. Az RMDSZ bekerült a hatalom csapdájába. Ugyanakkor Schöpflin megérti az RMDSZ-en belüli ellenzék hozzáállását is, amely szerint tűrhetetlen állapot, hogy az RMDSZ a nevét adja olyan törvényhozásnak, ami sok tekintetben ütközik az általánosan elfogadott emberi jogokkal stb. Szerinte erre nincs e pillanatban politikai megoldás, mert mind a két félnek valamennyire igaza van. Az egyetlen kiút ebből - de ezt szerinte egyik fél sem engedi meg magának - fölrobbantani az RMDSZ-t. Vagyis, hogy kiváljon belőle a belső ellenzék és külső ellenzékké váljon. Ez azonban katasztrófa lenne, mert azt jelentené, hogy nem lenne magyar politikai képviselet a román parlamentben. Schöpflin szerint Románia 2007-re sem tudja teljesíteni a csatlakozási feltételeket. Lehetséges, hogy akkor lazábban fogják alkalmazni a feltételeket. Romániának soha nem sikerült hatékony államgépezetet létrehoznia. A népességcsökkenéssel kapcsolatban Schöpflinnek van egy munkahipotézise. A romániai magyar társadalom felső szintjén van egy elit, ami részben irodalmi, egyetemi, művészi elit, és van a politikai, a kettő között persze van egyfajta átfedés. De gazdasági elit alig létezik. A társadalmi rétegződés hiányos. A felemelkedés a modernség vállalását igényli, ami azt jelenti: kell létezzenek modernségi modellek, gondolkodási-tudási formák. A romániai magyar értelmiség nem igazán hozza létre ezeket a modelleket, és nagyrészt magára hagyja a városi magyarságnak azt a részét, amely nem értelmiségi. A kettő között pedig alig van találkozás. Ha tényleg komolyan gondolják az elvándorlás orvoslását, akkor többek között ezt is figyelembe kell venni. Az értelmiség mellett az egyházaknak is van szerepük ebben. Schöpflin úgy látja, nagy szakadék létezik a politikai elit és a szavazóbázisa között. /Köllő Katalin: Interjú Schöpflin György politológussal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2002. november 7.

Az 1949 januárjától a Rákosi-rendszer zsarnoksága helyett a szabadságot választó, Firenzében, majd Londonban megtelepedő Cs. Szabó László - aki 1972-es nyugalomba vonulásáig a világhírű angol rádió, a BBC magyar osztályának munkatársaként dolgozott - erdélyi származású. Nevében a Cs. betű Csíkcsekefalvát jelenti. Erdély különben is be nem gyógyuló sebe Cs. Szabó Lászlónak, írásai állandó visszatérő témája, gyermekkorának emlékeit vallomásos esszékötetekben, elbeszélésekben, de versekben is megírta. Cs. Szabó László Erdélyben című önvallomása könyv alakban 1940-ben jelent meg. /Bogdán László: A be nem gyógyuló seb. Cs. Szabó László és Erdély. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./

1997. július 2.

A Minority Rights Group International igazgatója, Alan Philips júl. 2-án előadást tartotta Határon Túli Magyarok Hivatalában az MRG International tevékenységéről és bemutatta a kiadásukban megjelent World Directory of Minorities című kiadványt. A Minority Rights Group nemzetközi emberjogvédő szervezete, amely feladatának a hátrányos megkülönböztetést szenvedő kisebbségi csoportok helyzetének vizsgálatát tekinti. A kisebbségvédelem területén a legnevesebb nem kormányzati szervezet. Rendszeresen ad közre jelentéseket és tanulmányokat a világ különböző pontjain élő elnyomott csoportokról. - Az MRG kiadványa az Outsider /1997. májusi a 49. száma/, amely bemutatja kiadványaikat is. Beszámolót jelentettek meg a kurdokról, Közép-Ázsia konfliktusairól, a menekültek helyzetéről. Az MRG címe: MRG, 379 Brixton Road, London SW9 7DE.

1997. szeptember 4.

A KAM-Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, az MTA Politikatudományi Intézete és a Soros Alapítvány csíkszeredai oktatási központja Csíkszeredában a városi tanács megbízásából egyhetes /szept. 23-30/ társadalomtudományi szemináriumot tart. Az évente tartott rendezvény idei témája: Autoriter formák /magatartások, modellek, intézmények/ továbbélése 1989 után a közép-kelet-európai régióban, illetve ezek társadalmi szerepe. Az előadók között van: Kende Péter /Párizs/, Schöpflin György /London/, Kéri László, Persching Mária Zita, Tamás Pál /Budapest/. /Társadalomtudományi szeminárium. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

1998. október 5.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke újra elmondhatja azt, amit 1994. jún. 15-i nyilatkozatában rögzített: 1989 óta alaposan átgondolt rágalomhadjárat folytatnak ellene a posztkommunista és szélsőséges nacionalista körök, a volt Securitate és a belső egyházi reakció erői. A CE Szövetség Zilahi Kálvin Szövetség csoportja indított globális aláírási kampányt és Internet-háborút nemcsak személye, hanem egyházkerülete törvényes rendje ellen is. Őket segítették a tiltakozó "erdélyi értelmiségiek" /1998. jún. 2./. Makay Botond resicai lelkész palástja mögé búvó "nagyváradi kollégái" intéztek támadást Tőkés püspök ellen, Makay Botond pedig felszólította a püspököt arra, hogy szíveskedjen tisztségéből távozni /1998. jún. 18./ 1994-ben a bukaresti Tinerama indított támadást, Tőkés Lászlót Szekuritáté-ügynöki múlttal vádolva, 1998 júniusában pedig az Adevarul közölt hasonló sorozatot. Ez alkalommal az Associated Press /AP/ is átvette a képtelen vádakat és világgá röpítette azokat, Emiatt jelenleg négy peres ügyben kénytelen becsületét védelmezni, nevezetesen az Adevarul főszerkesztője és Dorin Suciu nevű újságírója, az AP és a londoni The Times ellen indított perekben. A hollandiai lapokban /Trouw, Nederlands Dagblad stb./ megjelent lejárató cikkekkel szemben odavaló barátai védik meg. Balogh Barnabás egyházkerületi missziói előadó viszont a hollandiai Friesch Dagblad szept. 4-i számában támadta a püspököt. Ábrahám Dezső mocskolódásaihoz, akárcsak négy éve, a Romániai Magyar Szó nyújtott teret /1998. aug. 29-30./. Aczél Endre, a Népszabadság tollnoka erdélyi "magyar gettópolitikával" és irredentizmussal bélyegezte meg őt. Székely Ervin parlamenti képviselő a Medifaxnak adott augusztusi nyilatkozatában szintén a püspök titkosszolgálati múltját feszegette. /Tőkés László: Támadások kereszttüzében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

2003. január 15.

Gróf Batthyány Ignác gyulafehérvári római katolikus püspök féltett könyvgyűjteményét a gyulafehérvári katolikus püspökségre hagyta, s az őt követő püspökök a gyűjteményt 60 ezer kötetre bővítették. A könyvtárat 1949-ben a román állam elkobozta az egyháztól. Márton Áron püspök erélyes tiltakozása hiábavalónak bizonyult. 1998-ban kormányrendelettel visszaadták a Batthyanaeum könyvtárat és épületét a közben érsekségi rangra emelt gyulafehérvári katolikus püspökségnek. A rendeletet azonban nem hajtották végre. 1993-ban Hermann Schefers német állampolgár valamivel több mint ezer márkáért, egy számítógépért és egy lézernyomtatóért cserébe engedélyt szerzett a Batthyanaeum egyik legnagyobb kincsének, a 812-ben a lorschi kolostorban készült Codex Aureusnak a lefényképezésére. 1998-ban lorschi múzeum azt tervezte, hogy a Nagy Károly frank uralkodó megbízásából készült, szétszedett aranybetűs könyv három különböző helyen (Batthyanaeum, Vatikáni Könyvtár, Victoria&Albert londoni múzeum) őrzött részét ideiglenesen együtt állítja ki. A kódexet a német fél és a biztosító kérésére lapolvasóval (szkennerrel) lemásolták, s az értékes evangéliumot 1999-ben Németországban kiállították. A botrány akkor tört ki, amikor nemsokára a luzerni (Svájc) Faksimile Kiadó 333 példányban megjelentette a mindhárom részt magába foglaló Codex Aureus hasonmás kiadását. Kiderült, hogy a kódex gyulafehérvári része Németországban súlyosan megrongálódott. A szakértők úgy vélték, a román államnak azonnal követelnie kell a kódexet biztosító társaságtól a 25 millió dolláros biztosítás (legalább egy részének) kifizetését. Németország bukaresti nagykövetsége közleményben tiltakozott a németeket ért vádak ellen. A követség szerint a Codex Aureus kölcsönvétele körül minden a legnagyobb rendben volt, a hasonmás kiadás világviszonylatban bevett eljárás. A németek arra is hivatkoznak, hogy a tárca kiküldött képviselője jegyzőkönyvben ismerte el, hogy a kódexet eredeti állapotában kapta vissza. /Tibori Szabó Zoltán: A lekoppintott Aranykódex hányattatása. Politikai leszámolások eszközévé vált a Batthyanaeum. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

2003. február 17.

Az Irak ellen tervezett háború elutasításáért, a béke megőrzéséért febr. 15-én tömegtüntetéseket rendeztek szerte a világon. A világ hatszáz városában a szervezők szerint több mint tízmillió ember tiltakozott az amerikai háborús terv ellen: Londonban egymillió, Olaszországban hárommillió, Spanyolországban négymillió, Berlinben félmillió ember vonult az utcákra. Ázsiában is többezres tüntetéseket tartottak. Olyan tüntetésről, amelyen incidens történt, csak Görögországból érkezett hír. Athénban a rendőrség az amerikai nagykövetség épülete közelében összecsapott a tüntetőkkel, és könnygázt vetett be ellenük. A békésen tüntetők többezres tömegéről levált anarchisták több száz fős csoportja benzines gyújtópalackokkal, kövekkel dobálta meg a rendőröket. Az ország északi részén fekvő Szalonikiben a rendőrök szintén összecsaptak az amerikai konzulátus előtt tüntető anarchistákkal. Tokióban folytatódott az amerikai nagykövetség előtt egy hónap óta tartott ülődemonstráció. A legjelentősebb ausztráliai demonstráció a pénteki melbourne-i volt. A százezres tömeget a legkülönbözőbb korú résztvevők alkották. A hatóságok szerint a vietnami háború óta ez a legnagyobb háborúellenes megmozdulás Melbourne-ben. A tüntetés John Howard miniszterelnök ellen is irányul, aki korábban 2000 katonát és harci repülőgépeket küldött a Közel-Keletre. (Nagy-Britannia mellett Ausztrália az egyetlen ország, amely katonai erőt küldött az Arab-öbölbe az Irak elleni háborúra készülve.) 750 ezer és kétmillió közé tették a londoni tüntetők számát. Kétszázötven más brit városból is érkeztek tiltakozók. Lemondásra szólította fel Tony Blair miniszterelnököt Harold Pinter drámaíró a nagygyűlésen mondott beszédében, amit óriási üdvrivalgással fogadtak. Párizsban 250 ezer ember tiltakozott. Az osztrák fővárosban a rendőrség szerint 15 ezer, a rendezők szerint 20-30 ezer ember vonult fel. Brüsszelben több ezres háborúellenes tüntetéseket tartottak. Alig kétszáz ember tüntetett Belgrád főterén. Moszkvában közel ezer ember tüntetett a kommunista párt felhívására. Zágrábban tízezren tüntettek, Szófiában kétezren,. Prágában és Ostravában háromszáz ember tüntetett. A tömegtüntetések sorából az Egyesült Államok városai sem maradtak ki. A legnagyobb, több tízezer embert mozgósító demonstrációra New Yorkban került sor. Budapesten két békedemonstráció is volt. A Békelánc elnevezéssel tartott rendezvény résztvevői a Szabadság-hídon láncot alkotva békeüzeneteket tartalmazó papírhajókat dobtak a Dunába. A hídtól egészen a Kálvin térig folyamatos volt a sor a járdán, ahogy az Erzsébet tér felé vonultak. A Civilek a Békéért nevű tömörülés szervezésében az Andrássy úton vonultak végig az emberek, akik annyian voltak, hogy le kellett állítani az autóforgalmat. A Civilek a békéért mozgalom petíciót juttatott el az Országgyűléshez és az amerikai követségre, amelyben elítélték a Bagdad elleni katonai akciót. Bukarestben néhány tucat ember vett részt a rendezett tüntetésen. / Háborúellenes tömegtüntetések világszerte. Kolozsváron alig százan, Bukarestben harmincan tiltakoztak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

2003. március 6.

Lucian Boia magyarul is olvasható kiváló könyve, Történelem és mítosz a román köztudatban (Kriterion Könyvkiadó, Gordiusz-könyvek, 1999) bizonyítja, hogy azon kevés számú román történészek közé tartozik, akik megpróbálják az ország, a románok történetét előítéletek nélkül, lehetőleg tárgyilagosan szemlélni. Újabb könyvében a románok és idegenek előítéletekkel terhelt viszonyát vizsgálta. A könyvet a bukaresti egyetem professzora egy londoni kiadó felkérésére írta, először angolul jelent meg, a román változat (Romania. Tara de frontiera a Europei. Azaz: Románia, egy ország Európa határán ) 2002-ben látott napvilágot. Ebből közölt egy részletet a Korunk, ezt vette át a Háromszék. /B. L.: Románia - Európa határán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./Lucian Boia arról írt, hogy az idegenek szakadatlan áradata a bezárkózásra hajlamos román társadalmat érintette. A román ember meggyőződése, hogy pozitívan viszonyul az idegenekhez. Senki sem jobb indulatú, barátságosabb és vendégszeretőbb nála. A román képzeletben az idegen a másság jegyeit viseli. Adott esetben őt hibáztatják minden rosszért, amit a románok elszenvedtek. Az az állapot, melyben ma Románia van, a történelmi lemaradottság főleg az idegeneknek köszönhető; a sok invázió nélkül, a törökök, oroszok, magyarok s az összes többi nélkül Románia virágzó ország lenne. A kommunizmus felerősítette a román-idegen ellentétet. Romániának nem sikerült asszimilálnia vagy legalább integrálnia kisebbségeit. Hogy asszimilálhatná a magyarokat, akik nemrégen még az uralkodó elem szerepét játszották a románokkal való viszonyban? Miként asszimilálhatná a zsidókat, akik maguk is egy zárt közösséget alkotnak, és a románokhoz képest általában magasabb gazdasági és kulturális szinten vannak? Miként asszimilálhatná a cigányokat, akik a maguk külön világában élnek? Idegenektől ellepett ország, ez Románia, s ebből adódnak az érzékenységek. Az erdélyi magyarok hivatalosan a román nemzethez tartoznak, de Budapest felé néznek. Céljuk az, hogy minél több nyelvi, kulturális és adminisztratív engedményt vívjanak ki egy minél decentralizáltabb politikai rendszerben (pontosan a fordítottja ez a román központosítási hagyománynak és az ,,egységes nemzetállamnak"). Egy autonóm Erdély (amelyben a magyarok aránya más volna, mint beleveszve Románia egészébe) szóba sem jöhet. Erdély keleti részében a két magyar többségű megye autonómiáját sem fogadnák el a románok. Ezért a magyarok az adminisztrációs decentralizációt erőltetik, társítva a magyar nyelv hivatalos használatával. A magyarok úgy látják, mivel adófizető polgárok, joguk van magyar állami egyetemhez. A románok ezt nem nézik jó szemmel. Boia szerint a kompromisszumos megoldás egy multikulturális egyetem lenne, ahol magyarul, németül folyna az oktatás, de románul is. Románia és Magyarország között a kapcsolat inkább jónak mondható. Ha az európai terv sikerül, megoldódik a kisebbségek kérdése is.

2003. március 11.

Márc. 10-én Londonba érkezett Adrian Nastase miniszterelnök. Programjában az angol miniszterelnökkel, a brit kormány más tagjaival, valamint a Scotland Yard főnökével való találkozó is szerepel. /Adrian Nastase Londonban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 11./

2003. március 12.

Az iraki válság rendezésének nem kellene befolyásolnia a NATO egységét, Európa és az Egyesült Államok között partnerségi kapcsolatnak kell léteznie, jelentette ki Tony Blair brit kormányfő azt követően, hogy márc. 11-én Londonban találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel. A brit kormányfő értékelte Románia álláspontját az iraki válsággal kapcsolatban, és biztosította román kollégáját arról, hogy kormánya támogatja Románia euro-atlanti integrációját. Nastase az angol kormányfővel folytatott megbeszélésen kérte a vízumkényszer megszüntetését a román állampolgárokkal szemben. Ugyanakkor a román miniszterelnök cáfolta az esetleges áprilisi kormányátalakításról szóló híreszteléseket. /Tony Blair-rel találkozott a román kormányfő Nagy-Britanniában Adrian Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

2003. március 26.

Mircea Geoana külügyminiszter márc. 25-én Londonban tárgyalt Nagy-Britannia vezető személyiségeivel. Az angol külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén szóba került az iraki válság mielőbbi rendezésének, valamint Románia EU-csatlakozásának a kérdése is. /(egy): Mircea Geoana Londonban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 26./

2003. április 10.

Ápr. 9-én a jelek szerint végképp összeomlott Szaddám Huszein uralma Irakban: bagdadiak ezrei vonultak az utcákra, ahol örömujjongással, a békét jelképező olajágakat lengetve fogadták a város utcáin előrenyomuló szövetséges harckocsikat. A tömeg megsemmisítette a diktátor városszerte elhelyezett, nagyméretű arcképeit, és megrohamozta a hivatalos épületeket. A felkelés össznépi fosztogatásba torkollott. A CNN szerint a bagdadihoz hasonló felkelések törtek ki Irak több városában is. Az iraki fővárosba hajnalban több ezer szövetséges katona nyomult be nyugati, észak-nyugati és déli irányból. Bagdad központjában irakiak százai próbálták meg ledönteni Szaddám Huszein mintegy hatméteres bronzszobrát. A sokadik nekifutás végül eredményre vezetett: a szobor megingott, majd lassan dőlni kezdett. A tömeg diadalittasan megrohamozta a kövezeten heverő torzót, és ütlegelni kezdte. Az amerikaiak Bagdad délnyugati negyedeiből nyomulnak a városközpont felé. Londoni iraki ellenzéki források szerint a legmagasabb rangú iraki állami vezetők elhagyták Bagdadot, és az elnök szűkebb hazájába, a Bagdadtól mintegy 200 kilométerre északra fekvő Tikrít térségébe menekültek. /Ledőlt a szobor, megdőlt a rendszer. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./

2003. május 27.

Tusnádfürdőn július 20-27. között Együtt vagy külön utakon - integráció és nemzeti érdek címmel szervezik meg a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. A szervezők a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány, Budapest, a Jakabffy Elemér Alapítvány, Kolozsvár, a Reform Alapítvány, Csíkszereda, a Horia Rusu Alapítvány, Bukarest, Alternatíva Egyesület, Kolozsvár és az ErGo Egyesület, Kolozsvár. Az előadások tervezett témakörei: Nemzetpolitikák az Európai Unióban, Autonómia vagy kormányzati együttműködés, Létezik-e erdélyi magyar társadalompolitika?, A társadalomszerkezetek átalakulása Romániában, a kilencvenes években, Az erdélyi magyar 50-es évek, A Magyar Autonóm Tartomány működése és funkciója, Gazdasági növekedés, monetáris stabilitás, Moldvai csángók, Beszélgetés az Illyés és Communitas Alapítványok támogatáspolitikájáról, Szegénység és etnicitás Romániában és Magyarországon, A jelenkori közép-európai média helyzetéről, Oktatás - kitörési pont, Alkotmánymódosítás és az integráció, A kilencvenes évek demográfiai átalakulása a Kárpát-medencében, Elvándorlás és migrációs rendszer alakulása Erdélyben és Magyarországon, Nagyhatalmi érdekek és Közép-Európa jövője, Macska és az egér - Civil társadalom és a hatalom viszonya, Ki mit ért hatalommegosztás alatt? (konszociális modell, ill. a határon túli magyar pártok kormányzati szerepvállalása), Miről szólnak az RMDSZ-t vizsgáló politológiai kutatások, A Székelyföld autonómiája, Az erdélyi (kolozsvári) egyetemisták politikai kultúrája, Egyházi értékek és javak Európában, Regionalizmus, Nemzeti érdekek érvényesítése és politikai pártok Közép-Európában, politológusi szemmel, Minőségi intézmények? Az erdélyi magyar társadalmi, kulturális intézményrendszer hatékonyságmutatóiról, Az erdélyi kulturális örökség sorsa és a rekonstrukciós programok stb. A Szabadegyetem előadói (többek között): Orbán Viktor, Magyarország volt miniszterelnöke, a Fidesz - MPSZ elnöke, Németh Zsolt, országgyűlési képviselő, a Külügyi Bizottság elnöke, Gyurgyák János politológus, egyetemi tanár (Budapest), Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT Kezdeményező Testület ügyvivője, Tőkés László Királyhágómelléki református püspök, az erdélyi magyar közösség tiszteletbeli elnöke, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Mozgalom elnöke, Dinu Zamfirescu, az NLP vezetőségének tagja, a Horia Rusu Alapítvány társelnöke, Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, volt oktatási miniszter, Schöpflin György politológus, egyetemi tanár (London), Brendan O Leary egyetemi tanár (University of Pennsyilvania), Susanne Fuchs politológus (Berlin), Tytti Isohookana-Asunmaa, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja ( Finnország) stb. Művelődési és szabadidős programok: Kis-színház, könyvbemutató: Erdélyi Magyar Írók Ligája, Magyar PEN Klub, A magyar Nobel-díj értéke és irodalmi ellentétek, "Variációk 2+2+2+egy magyar vizslára" - a Temesvári Színház előadása, Liviu Mihaiu és meghívottai (Academia Catavencu est), Filmest - erdélyi magyar filmek - Fény hull arcodra, Pro Minoritate, Régio, Magyar Kisebbség - lapbemutató, EMIL Irodalmi Kávéház, Sonkastratégia v. Gyerekszemmel - a Temesvári Színház előadása, Kultúrák közötti átmenet a néptánc és népzene tükrében: Hargita Néptáncegyüttes, zenekarok, előadók: Bandi a hegyről és a Kispál, Török Ádám és a MINI, Ákos, Nightloosers, United, Knock Out, Ladánybene 27, Nistor Ilona, Fonó Zenekar stb. /Együtt vagy külön utakon - XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2003. május 29.

Elkészült az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet 2002-es évre szóló jelentése, amelynek meglehetősen terjedelmes a Romániáról szóló része. A szervezet elsősorban a román rendőrök erőszakos beavatkozási módszereit, az elítéltekkel szembeni rossz bánásmódot, valamint a szabad véleménynyilvánítás korlátozását kifogásolja. A jelentés szerint a múlt évben több esetben is előfordult, hogy a rendőrök kínozták foglyaikat. "Legalább hat személy gyanús körülmények között vesztette életét a fogdákban. A rendőrök olyan körülmények között is használták a fegyverüket, amelyeket a nemzetközi joggyakorlat tilt. Áldozataik többsége roma etnikumú volt" - áll a jelentésben. Az Amnesty International szerint a rendőrök a kiskorúakkal sem bántak szelídebben. Sok esetben szüleik vagy gyámjaik hiányában hallgatták ki őket. "Az áldozatok csak igen kis számú esetben panaszolták be a velük erőszakoskodó rendőröket" - említi meg az emberjogi szervezet dokumentuma. Az Amnesty International megállapította, hogy a rendőri erőszaknak, a kínzásnak leggyakrabban a cigányok esnek áldozatul. A jelentés szerint a karhatalmi szervek képviselői sokszor rasszista tartalmú kijelentésekkel szidalmazzák a romákat.Az emberjogi szervezet méltányolja viszont, hogy Románia igyekszik a nemzetközi joggyakorlathoz igazítani az emberi jogokra vonatkozó törvényeit, többek között a Btk. módosításával. "Kár azonban, hogy ez az elkésett módosítás sem száműzte végképp a szabad véleménynyilvánítás jogainak bizonyos korlátozásait" - szól a Londonban közzétett jelentés. /Cs. P. T.: Rasszista rendőrök. Elkészült az Amnesty International jelentése. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./

2003. június 4.

A Benedek Elek Tanítóképző /Székelyudvarhely/ Camerata leánykórusa norvégiai turnéról érkezett haza a múlt héten. Orosz Pál József karnagy, zenetanár elmondta, hogy a helyi ifjúsági énekkar és egy londoni egyetemi kamarakórus társaságában léptek fel. Négy nap utazás oda és vissza autóbusszal a bergeni Santa Suniva énekkar meghívására, mert egy Udvarhelyen végzett diák nem felejtette el az egykori tanítóképzőt és kijárta, hogy meghívják a székelyföldi lányokat. Norvégiában összesen öt hangversenyt adtak, egyet még Hamburgban, ahol Wass Albert író Endre fiának a vendégszeretetét élvezték. /(haáz): Erdélyi dallamok Norvégiában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./

2003. július 14.

Kívánatos lenne minél hamarabb lezárni a valóban működőképes kedvezménytörvényről szóló megbeszéléseket a határon túli magyarság érdekében - mondta júl. 13-án Londonban Medgyessy Péter magyar miniszterelnök, aki előzőleg négyszemközt tárgyalt Adrian Nastase román kormányfővel. A két politikus a Haladó kormányzás címmel összehívott, a nemzetközi baloldal előtt álló feladatok kijelölésére hivatott négynapos nagy-britanniai rendezvénysorozaton vesz részt. Medgyessy Péter a megbeszélés után magyar újságíróknak megerősítette: a kedvezménytörvény ügyében a napokban külügyminiszteri szinten folytatódnak a kétoldalú megbeszélések. A két miniszterelnök tárgyalt a csíkszeredai konzulátus kérdéséről is. Medgyessy Péter megerősítette, hogy Magyarország meg akarja nyitni a képviseletet. Adrian Nastase kijelentette, hogy a kérdést komolyan vizsgálják. /Medgyessy és Nastase négyszemközt tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14/

2003. július 26.

Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, a Fidesz elnöke részvételével folytatódott júl. 25-én a Bálványosi Nyári Szabadegyetem keretében zajló előadássorozat. Az exminiszterelnökön kívül Shöpflin György politológus, egyetemi tanár, Emil Constantinescu volt román államfő és Adrian Severin képviselő, az EBESZ Parlamenti Közgyűlés tagja tartott előadást az európai integráció és nemzeti érdekek témakörben. Schöpflin György londoni egyetemi tanár szerint az európai integráció elsősorban a sokféleség veszélyét igyekszik megakadályozni. Az iraki háború során megrendült az az elképzelés, miszerint Európa megoszthatatlan, hiszen az Amerikai Egyesült Államok új stratégiai elgondolást vezetett be, miszerint Európa igenis megosztható. Schöpflin úgy összegezett: létre kell jönnie egy új Európának, amelynek időnként az Egyesült Államokkal szemben kell fellépnie. A nagy tapssal fogadott Orbán Viktor arról beszélt, mi az, amit a magyarság s elvár az európai integrációtól, illetve mit kellene tenni azért, hogy az integrációban rejlő esélyeket megragadhassák. Elsőként a modernizációs folyamat sikerére tért ki, melynek kapcsán kifejtette: amikor benyújtották a csatlakozási igényt, úgy gondolták, hogy Magyarország olyan fejlesztési forrásokra tesz szert az uniós költségvetésből, amelyek hozzásegítik az országot a fejlett államokhoz való felzárkózáshoz. Ez a támogatás azonban az eredeti elvárásokhoz képest kisebb mértékben érkezik, ennek tekintélyes része pályázható fejlesztési forrás. Amennyiben Magyarország nem politizál ügyesen, az is megtörténhet, hogy több pénzt fog befizetni a közös költségvetésbe, mint amennyit pályázati úton megnyer. Jelenleg Magyarország gazdasága alkalmatlan arra, hogy az európai integrációban rejlő lehetőségeket kihasználja, ugyanis szerinte az EU nem alkalmas a gazdasági válságok kezelésére. Mint mondotta, ma Magyarországon válsághoz közeli állapot figyelhető meg, elsősorban gazdasági növekedésre, fejlesztésre és beruházásra lenne szükség, ezzel szemben azonban megszorításokra készülnek. A határokon átívelő nemzetegyesü1ésről szólva, Orbán Viktor elmondta, amikor a csatlakozási igényt benyújtották, azt gondolták, hogy Európában megszűnik az abszolút területiség elve, és szabad emberek és közösségek uniója lesz, államnemzetek helyett pedig inkább kultúrnemzeteket képzeltek el. Sokan azonban manapság már másképpen gondolják: azok, akik területeket szereztek, nem akarják tudomásul venni, hogy a területekkel "emberek" is jöttek, akiknek van nemzettudatuk, és amelyhez joguk van. Emil Constantinescu beszédében a román-magyar kapcsolatok rendszerváltás utáni alakulását vette számba, jelezve, hogy az 1990 márciusi események ezen a téren szomorú kezdetet jelentettek, azonban a későbbi történések nem igazolták be a román-magyar konfliktus kitervelőinek az elképzeléseit. A volt államelnök sikeresnek nevezte az államelnöksége idején bekövetkezett román-magyar együttműködést, az RMDSZ kormányzati szerepvállalását. Románia EU-integrációjáról szólva, elmondotta: a felzárkózásnak négy nagy akadálya van. Románia gazdasági, szociális, politikai és tömegtájékoztatási rendszere jelenleg nem kompatibilis az unióéval. Adrian Severin beszédében az európai értékek fontosságát hangsúlyozta. /Papp Annamária: Az integráció magyar-román közös érdek. Nemzeti felzárkózásról a tusványosi táborban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

2003. július 28.

Júl. 28-án, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem utolsó napján Németh Zsolt képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke megállapította: az Amerikai Egyesült Államoknak sikerült hatékonyan megosztani az európai szövetséget. Schöpflin György, az University of London professzora előadásában arról beszélt, hogy az EU-hoz most csatlakozó országok "rosszkedvű tagállamok lesznek", mivel gazdasági problémáik nem fognak egyik napról a másikra megoldódni, ellenben számos feltételnek lesznek kénytelenek megfelelni. Egyértelművé vált, az USA teljesen magának akarja a világhatalmi szerepet. Michael Gahler, az Európai Néppárt tagja, a CDU képviselője, aki az Európai Néppártban a magyar ügyek referense leszögezte: inkább az európai államok maguk osztották meg az addigi egységet, Amerika szerepe ebben másodlagos. Michael Mates, az USA romániai konzulja a kommunista rezsim által eltulajdonított egyházi ingatlanok kérdésében élesen bírálta a román államot. Meglátása szerint a Román Ortodox Egyház visszaél azzal, hogy az ország lakosainak 86,7 százaléka tartozik ehhez a felekezethez: 2001-ben 1,67 millió dollár értékű állami támogatást, a sorban következő római katolikus egyház pedig csak az ortodox egyháznak juttatott összeg 3 százalékát kapta. Mates rámutatott, a görög katolikus egyház által visszaigényelt 2600 államosított és az ortodox egyháznak adományozott ingatlanból összesen 150-et vehetett újra birtokba, a magyar történelmi egyházak által benyújtott 1791 tételes igénylistájából csak 113 esetében született megoldás. Orbán Anita külügyi szakértő szerint amerikai támaszpontok létesítésére Románia a legesélyesebb a térségben, földrajzi elhelyezésénél fogva. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező csoportjának ügyvezető elnöke, parlamenti képviselő az autonómia problematikáját kapcsolta a világpolitikai dimenziókat elemző előadások megállapításaihoz. Az RMDSZ a román külpolitika után kötötte az erdélyi magyarság szekerét, állapította meg. (Tusványos Press) /Látott már valaki demokratikus birodalmat? "Nagyhatalmi érdekek és Közép-Európa jövője". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2003. augusztus 4.

Schöpflin György Londonban élő politológusprofesszor a vele készült interjúban leszögezte, hogy az autonómia akkor jó megoldás egy kisebbség számára, ha a kisebbség megelégedik vele. Az államok egyszerre akarják a stabilitást és a legitimitást. Stabilitást azonban sokféleképpen lehet elérni. Rövid távú cél lehet a hangoskodó kisebbség elhallgattatása. De a legitimáció csak akkor jön létre, ha a kisebbséget is egyenlő félként bevonják a politikába, a hatalom gyakorlásába. A román államot a saját felelősségére kell ráébreszteni. Schöpflin előadásában valószínűsítette, hogy 15 éven belül néhány autonóm státussal rendelkező tartomány - amilyen a dániai Feröer-szigetek vagy a brit Skócia - önálló államot alapít. A professzor úgy látja, hogy az erdélyi románság másképpen fogalmazza meg a saját identitását, mint a regáti románság. A magyar kérdés ennek valamennyire a függvénye lesz. /Gazda Árpád: Lebegő határok. Interjú Schöpflin György politológussal. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

2003. november 15.

Tom Gallagher a demokratizálódó társadalmak átmenetével, az etnikumközi viszonyokkal és az Európai Unió (EU) bővítésével foglalkozó politológus 1999-ben románul is megjelentetett könyvet adott ki Democratie si nationalism in Romania ("Demokrácia és nacionalizmus Romániában") címmel. Újabb kötete a Romania After Communism: Distrusting Democracy ("Románia a kommunizmus után: Kiábrándulás a demokráciából") címmel jelenik majd meg Londonban 2004 tavaszán. Tom Gallagher Kolozsváron folytatott dokumentálódásakor készült vele az interjú. Kifejtette, hogy az RMDSZ kormányzási szerepkört élvez, és úgy tűnik, simán együtt tud működni a legjelentősebb román párttal. Kezdetben Gallagher helyesnek tartotta a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ megállapodását. Azt hitte, hogy az RMDSZ fékező erőként hat majd Nastase és Iliescu pártjára. 2002 elejére azonban világossá vált, hogy az SZDP nem tudta olyan korszerű párttá kinőni magát, amely eljuttathatná Romániát az EU-ba. Sok tekintetben az RMDSZ helyzete egyre kényelmetlenebbé vált. Az RMDSZ veszélyezteti a vele azonos nézeteket vallott civil szervezetek létét. Az RMDSZ olyan törvénytervezeteket és jogi gyakorlatot támogatott, amelyek ellentétben állnak a róla alkotott szabadelvű demokratikus képpel. 2002-ben vitát keltett a közéleti személyiségek vagyonnyilatkozata. Kiemelkedő RMDSZ-vezetők szövetkeztek az SZDP régi vonalának tagjaival, akik ellenezték, hogy itt erős, átlátható törvény szülessék. Nem volt helyes, hogy az RMDSZ felsorakozott az SZDP mellé, és közösen tagadták meg az alkotmánymódosításra vonatkozó októberi népszavazás lebonyolításának kivizsgálását. Nyilvánvaló, hogy az 55 százalékos részvételt szabálytalan eszközökkel érték el az ország különböző részein. A kormánypárttal történő együttműködés fenntartása növekvő feszültséget okoz a magyar közösségen belül. Tom Gallagher szerint a Nagy-Románia Párt képviselte fenyegetést eltúlozzák. A kormánypártnak, az SZDP-nek esze ágában sincs mélyreható és tartós reformokat végrehajtani. Tom Gallagher nem örül a Székely Nemzeti Tanács keletkezésének. Gyengíti a magyarság összetartását, és könnyű célpontjává válik a román nacionalistáknak. Tom Gallagher szerint Tőkés László püspök elnyerte a maga helyét Európa történelmében az 1989-es eseményeknek köszönhetően. Amolyan ellenállási harcos, mint Lech Walesa Lengyelországban. De mindkét férfiúból hiányzik az a gyakorlatias szellem, amely a hagyományos politikai szerepvállalást számukra lehetővé tenné. - Tom Gallagher attól tart, hogy a fiatalok többé majd nem törekednek aktív szerepet játszani a kisebbségvédelemben. Elég arra gondolni, hogy milyen bánásmódban részesítik Szilágyi Zsoltot, akit tizenhárom éves parlamenti tevékenység után az RMDSZ elmozdított az európai integrációs parlamenti bizottságból, pedig annak az egyik leghatékonyabb tagja volt. Az angol kutató szerint magyar közösségnek szükséges vitát nyitnia választási lehetőségeiről, és felélesztenie demokratikus mechanizmusait. /Balló Áron: Az RMDSZ-nek most már másképp kellene politizálnia. Beszélgetés Tom Gallagher Románia-szakértővel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

2003. november 27.

A Csíkszeredában megjelenő Transzilván Figyelő "A legenda köddé foszlik" címmel nagyszabású cikket tett közzé, eszerint Csibi István üzletember a városban uralkodó helyzetről szóló cikkeket "személye ellen irányuló rágalmakként és megalapozatlan vádakként kezeli. Peres eljárást indított valamennyi őt támadó sajtóorgánum ellen: az Adevarul bukaresti napilapot két cikk miatt, a Romániai Magyar Szó és az Udvarhelyi Híradó lapokat az őt gyalázó, lefordított anyagok miatt perelte be. A csíkszeredai üzletember kijelentette: Londoni ügyvédi irodám tanácsára bukaresti ügyvédeket fogadtam, akik azt javasolták, hogy egyenként 900 millió lejes kártérítést kérjek minden újságtól. Az összeget a szegények megsegítésére fogom fordítani, elsősorban a közköltség kifizetésében elmaradt családoknak adományozom". A Csibi Zoltán által támogatott Transzilván Figyelő bemutatta az üzletembert. Csibi István a semmiből épített magának birodalmat. Két egyetemi végzettséggel rendelkezik: a Tengerészeti Egyetem Elektrotechnika Karán, valamint belkereskedelemből diplomázott. Tengerész lévén, bejárta az egész világot. 1992-ben 800.000 német márkával kezdte üzleti tevékenységét. Mára már 17 féle tevékenységet folytat, többek között fafeldolgozással, út- és hídkarbantartással, turisztikával, könyvkiadással, bányászattal, nehéziparral, építőiparral, állattenyésztéssel foglalkozik, részvényes a kőolaj-kitermelésben és a médiaiparban. Vállalkozásainál több mint 1400 személy dolgozik. Csibi István azt is elmondta, hogy helyi tévéstúdiót és rádióadót fog működtetni, a médiapiacon továbbra is támogatni fogja a Jurnalul de Transilvania és a Transzilván Figyelő kiadványokat. "Nem akar polgármester lenni. Csibi viselt dolgairól cikket író Szondy Zoltánról azt állította, hogy többször megvendégelte az újságírót, még pénzt is kapott tőle. Csibi Istvánnak 267 autója van és nemsokára egy helikoptert is vásárol. A vállalkozó a legjobb ügyvédekkel dolgoztat bizonyos személyek - az udvarhelyi Albert András, Verestóy Attila és Ferenczy Károly vagyonszerzési módszereinek kiderítésére. /Londoni ügyvédi irodája tanácsára Csibi pereli az RMSZ-t! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

2003. december 6.

Kisebbségi önkormányzatiság Európában - autonómiák, kihívások és tapasztalatok címmel rendeztek kétnapos konferenciát Budapesten dec. 4-5.én. A nemzetközi jogalkotásban való aktív részvételt és a már meglévő keretek kitöltését nevezte a kisebbségi autonómiák megteremtése és működtetése lényeges elemeinek Bába Iván, volt külügyi államtitkár. "Az elvi és az általános szintből nem lehet levezetni a helyi autonómiák rendszerét" - jelentette ki Bába Iván, hozzátéve: a téma specifikus volta miatt "példák vannak, modellek már nemigen". A Pro Minoritate Alapítvány és a Budapest Analyses rendezvényén Bába Iván szólt arról is: napjainkban igen magas a kisebbségi témákban a "nemzetközi ingerküszöb", s azt gyakran már csak az alkotmányos kereteket túllépő események érik el. Hangsúlyozta ugyanakkor: az erdélyi és a vajdasági autonómia törekvések nem ütköznek európai, vagy nemzetközi szabályokba. A kisebbség és a többség számára is elfogadható rendelkezések fontosságáról beszélt Christoph Pan, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója a rendezvényen. "Csak akkor számíthatunk tartós hatásra, ha minden fél megelégedéssel fogadja az intézkedéseket" - mondta, hozzátéve: a többségében német ajkúak lakta olaszországi területen 30 év alatt mostanra valósultak meg a kisebbségek legfontosabb korábbi óhajai. - A kisebbségeknek maguknak kell megfogalmazniuk és képviselniük érdekeiket - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt miniszterelnök. Elmondta: ha természetesek a nyugat-európai autonómiák, akkor az kell hogy legyen e lehetőség a határon túli magyarok számára is. Egyszerre van szükség a kedvezménytörvény régi céljait teljesítő szövegre, a kettős állampolgárság lehetőségére, valamint az autonómiára, mert "az autonómia nem kívülről jövő segítség, hanem belülről való építkezés." Hangsúlyozta: a népességfogyás és az elvándorlás megállításához, a magyar nyelvű oktatás körének szélesítéséhez egyszerre kell ezeknek a belső és külső hatásoknak érvényesülniük. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének tiszteletbeli elnöke szerint a határmódosításnak egyetlen alternatívája az autonómia megvalósítása. Bírálta az RMDSZ elnökét, beszédében egyszer "központi bizottságként" említette felső vezetését, kijelentve, legfeljebb árnyalatnyi különbség van az RMDSZ és a "román versenypártok" között az autonómiához való viszonyban. Szerinte az RMDSZ vezetése "a magyar egységet megosztó kísérletnek" tartja az autonómiát, noha belső önrendelkezés-igénye immár tíz éve szerepel a szervezet programjában. /Konferencia a kisebbségi autonómiáról, kihívások és tapasztalatok. Orbán: A kisebbségeknek maguknak kell megfogalmazniuk érdekeiket. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ Neves külföldi előadók - köztük Andreas Gross, svájci Európa tanácsi képviselő, az autonómiákról szóló 2003/1334-es határozat kidolgozója, Schöpflin György londoni egyetemi tanár és Christoph Pan - is részt vettek a kisebbségi autonómiákról szóló konferencián. Több előadó is kifejtette, hogy a békés, tárgyalásos eszközökkel elérni kívánt autonómiák - köztük az erdélyi kezdeményezések - nem ütköznek európai szabályokba. Az Európai Unió "el van maradva" a kisebbségekkel kapcsolatos joganyag kidolgozásában a többi uniós jogi ághoz képest - fejtette ki Király Miklós jogtudós, az ELTE professzora. Martonyi János szerint fontos eredmény, hogy a kisebbségek jogaira való utalás bekerült az EU-alkotmányba, de mégis csak részeredmény, amely akkor értékelhető, ha egy folyamat részévé válik. Az előadásokat követő vitában megkérdezték Andreas Grosst, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének alelnökét, hogy az erdélyi autonómiatervezetek esetében mi a célravezetőbb stratégia, az ország regionális reformján keresztül elérni a célt, vagy közvetlenül Székelyföld autonómiájára összpontosítani. Gross válasza: mindkét stratégiát követni kell. A konferenciának három erdélyi részvevője is volt: Tőkés László püspök, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének ügyvivő elnöke és Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. Szilágyi előadásában kifejtette, hogy az erdélyi magyar kisebbség békés, tárgyalásos úton kívánja elérni az autonómiát, és számít arra, hogy a többségi kormányok előbb-utóbb eljutnak annak belátásához, hogy az autonómia a stabilitás és fejlődés érdekét szolgálja. A konferencia záróelőadását Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke, volt miniszterelnök tartotta, aki kifejtette: a kisebbségeknek maguknak kell megfogalmazniuk és képviselniük érdekeiket. /Bakk Miklós: Az Unió "el van maradva". = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./ "Ha segítenek magukon, nemcsak az Isten segíti meg önöket, de még az is előfordulhat, hogy az Európai Unió és a nemzetközi közjog is" - mondta Orbán Viktor, hangot adva azon álláspontjának, ha természetesek a nyugat-európai autonómiák, akkor az kell hogy legyen e lehetőség a határon túli magyarok számára is. Ugyanakkor - egyebek mellett a "kiüresíttetett" kedvezménytörvényről szólva - Orbán kijelentette: "2002 után azt lehet mondani, hogy minden kétséget kizáróan a magyar kisebbségek életében beköszöntött a tél". "A határon túli magyarság jövője akkor garantálható, akkor érezhetjük azt biztonságban, ha saját maguk is képesek lesznek lábra állni, és sikerül a bennük rejlő energiákat felszabadítani. Ezért úgy gondolom, egyszerre van szükség a kedvezménytörvény régi céljait teljesítő szövegre, a kettős állampolgárság lehetőségére, valamint az autonómiára, mert az autonómia nem kívülről jövő segítség, hanem belülről való építkezés" - tette hozzá a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke. "A nemzet egy olyan történelmi képződmény, amely ha egyszer létrejött, globalizáció ide, globalizáció oda, bizony, ha létrejött, akkor élni akar, és az a tény, hogy mi most egy önálló államként, magyar nemzetként csatlakozni fogunk az Európai Unióhoz, ennek az állításnak az igazságát bizonyítja" - mondta. Véleménye szerint a nemzeti lét megoldatlansága a kárpát-medencei magyarság számára az uniós csatlakozás küszöbén is probléma. "A határmódosításnak egyetlen alternatívája az autonómia megvalósítása" - jelentette ki a tanácskozáson Tőkés László királyhágó-melléki református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének tiszteletbeli elnöke, aki arról is beszélt, nem gyengültek, hanem éppen erősödtek azok az államok, amelyekben belső önrendelkezést kaptak a nemzetiségek. "Amíg konfliktusgerjesztésnek, amíg stabilitásveszélyeztető dolognak tartják az autonómiát, és mint ilyent, szőnyeg alá söprik, kiátkozzák, visszautasítják, minket radikálisnak, szélsőségesnek és szeparatistának bélyegeznek, addig nagyon nehéz dolgunk lesz" - mondta Tőkés. Szavai szerint az RMDSZ vezetése "a magyar egységet megosztó kísérletnek" tartja az autonómiát, noha a belső önrendelkezés igénye immár tíz éve szerepel a szervezet programjában. /Szükséges az autonómia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

1997. október 20.

A Diaszpóra Alapítvány /Temesvár/ az Európa Tanács Bizalmi intézkedések programja keretében okt. 17-19-én nemzetközi tudományos konferenciát szervezett Temesváron. A rendezvényen a Bánság területén 1996-97-ben végzett kutatások eredményét hozták nyilvánosságra, amelynek célja a román-magyar /Temes megye/, szerb-magyar /Vajdaság/ és magyar-szlovák /Békés megye/ etnikumközi kapcsolatok bemutatása, az utóbbi időben egyre gyakrabban modellként emlegetett bánsági tolerancia gyökereinek felkutatása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Érthetetlen titokzatosság övezte ezt a konferenciát, állapította meg Pataki Zoltán, a rendezvény a sajtó szinte teljes kizárásával zajlott. Nagy vitát váltott ki Schöpflin György londoni politológus, aki előadásában kifejtette: valódi demokráciában nincs szükség kollektív jogokra és területi autonómiára. Szerinte a demokrácia elméletének szerves része a demokratikus önkorlátozás. Azért is vannak fenntartásai a kollektív jogokkal és a területi autonómiával szemben, mert szálka a többség szemében. /Pataki Zoltán: "Valódi demokráciában nincsen szükség kollektív jogokra" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

1998. szeptember 5.

Az őszi egyházmegyei, egyházkerületi választásokról tartott szept. 4-én sajtótájékoztatót Tőkés László püspök, Szilágyi Aladár főgondnok és Borzási Gyula előadótanácsos. Az 1989 decemberi változások óta a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben harmadízben kerül sor általános tisztújításra. Az egyházközségi, presbiteri választásokat 1997 őszén bonyolították le. Tőkés László püspökségének időszaka alatt a közösségi felelősségvállalás szellemének hiányát nevezte a legnagyobb gondnak. Az idei tisztújítás újdonsága, hogy a megmérettetést vállaló lelkészeknek és világi vezetőknek politikai nyilatkozatot kell tenniük. Ennek tartalmaznia kell a Securitatéval 1990 előtt, illetve a Román Hírszerző Szolgálattal /SRI/ 1990 után fennállt kapcsolatokat. A nyilatkozatokat bizalmasan kezelik. A Harangszó (Nagyvárad) munkatársa megkérdezte, hogyan fogadja a több oldalról jövő támadásokat és vállalja-e az újabb püspöki jelölést. Nyilvánvaló, felelte Tőkés László, ha vele szemben felerősödik az ellenséges propaganda, az előbb-utóbb az egyházba is begyűrűzik. Megemlítette a Romániai Magyar Szóban megjelent leveleket, így Károlyi Kovács Imre paptamási lelkész nevében ismeretlen személy által írt rágalmazó levelet és a resicabányai lelkipásztorét, aki lemondásra szólította fel őt. Immár nem is a tisztségért, hanem a becsületért fontos a megmérettetés, válaszolta. Tőkés László a lejárató kampánnyal kapcsolatban közölte, hogy négy peres ügy van folyamatban. Az Aderavul főszerkesztője, illetve egyik munkatársa, Dorin Suciu ellen, továbbá a bukaresti anyagokat ellenőrizetlenül átvevő AP-hírügynökség, valamint a londoni The Times napilap ellen. Előbbivel szemben Kincses Előd, az utóbbi esetében Mark Harvey angol ügyvéd képviseli a püspököt. A The Times egyébként egy régi ügyet rángatott elő, azét a húszezer lejes elismervényét, melyet a püspök 1989 őszén teljes elszigeteltségben adott önzetlen barátai adományának igazolásául, s amit utóbb külföldi kémszervezetekkel való együttműködés honoráriumaként próbáltak feltüntetni. - Tőkés László a magyar egyetemet elutasító parlamenti bizottsági döntéssel kapcsolatban leszögezte: a hatalom gesztusértékű magatartásra sem volt hajlandó az anyanyelvi oktatás vonatkozásban. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 5-6./ Resicai lelkész: Makay Botond Ha valaki rémképeket lát, forduljon szakorvoshoz /Romániai Magyar Szó, jún. 23/ című írásáról van szó.

2002. április 24.

Április 20-án Tasnádon felavatták a város szülöttének, Keresztessy Sámuel iparművésznek és festőművésznek a mellszobrát, Balogh József alkotását. A szobor a református templom előterében kapott helyet. Az eddig Cimpului utca a Keresztessy Sámuel nevet kapta. Keresztessy Sámuel 1893. március 20-án született Tasnádon. Iparművészként az 1930-as években élte fénykorát, amikor munkái a londoni, párizsi, római, New York-i világkiállításokon arattak nagy sikert. Az 1950-es évek elején rajztanárként tevékenykedett. Nevezetes munkái Kolozsváron, Zilahon, Nagybányán, Marosvásárhelyen, Mikolán, Szilágycsehben és más helyeken találhatók. 1974-ben, 81 éves korában hunyt el. A helyi múzeumban Keresztessy Sámuel munkáiból /festményei, grafikái, iparművészeti alkotásai, intarziái, fafaragásai/ nyílt kiállítás. /Kinál György: Keresztessy Sámuel mellszobrot avattak Tasnádon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

2002. május 29.

Lucian Boia legújabb könyve (Romania, tara de frontiera a Europei. Humanitas 2002) szerves folytatása és méltó betetőzése a neves román történész eddigi munkásságának. Munkásságot gyűlölködő indulattal követik a soviniszta román történészek, de nagy tisztelettel övezi mindenki, aki hisz a történetírás tárgyilagosságában. A könyv a tavaly már megjelent - Londonban, angol nyelven. A Ziua szerint román nyelvű megjelentetése elé próbáltak akadályokat gördíteni azok, akiknek van félnivalójuk a pohárba kerülő tiszta víztől is. Könyvének nyolc fejezete közül különösen a negyedik (A román kommunizmus) és a hetedik (Séta a Pantheonban) számíthat elkeseredett kritikára a nacionalisták részéről. A román—magyar kapcsolatokról is szó esik, egészen új megközelítésben. A szerző hangsúlyozza: a két nemzetnek együtt kell élnie, sőt együtt kell működnie, mert másképp nem a maguk, hanem az őket összeugrasztók érdekeit fogják szolgálni. /Kereskényi Gábor: Könyvismertető. Újfajta román történetszemlélet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 29./

2004. június 15.

Magyarországon a Fidesz nyerte az európai parlamenti választásokat Orbán Viktor nagy győzelemként értékelte pártja eredményét. „Bár már máskor is győztünk, ilyen nagyon még sohasem” – jelentette ki a Fidesz elnöke. Szlovákiában a kormánykoalícióban részt vevő Magyar Koalíció Pártja a szavazatok 13,24 százalékával két képviselői helyzet szerzett meg az Európai Parlamentben. A választási eredmények alapján azonban nemcsak a felvidéki Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád lesz a kisebbségi sorban élő magyarság szószólója a parlamentben. A Fidesz-listán bejutott Gál Kinga személyében erdélyi származású képviselője is lesz az európai törvényhozásnak. Gál Kinga Kolozsváron született, általános iskolai tanulmányait Nagyváradon végezte. Szüleivel 1984-ben telepedett ki Magyarországra, de ezt követően sem veszítette el kapcsolatát az erdélyi magyarsággal. 1994-ben Markó Béla RMDSZ-elnök külpolitikai tanácsadójaként tevékenykedett Bukarestben, a Fidesz-kormány idején pedig a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke volt. Gál Kinga az MTI-nek elmondta: részt kíván venni a Románia csatlakozásával foglalkozó bizottságban. Jelentős kisebbségpolitikai tapasztalattal utazik Brüsszelbe a szocialista Tabajdi Csaba is, aki a Horn-kormányban a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekben illetékes politikai államtitkára volt, és a fideszes Schöpflin György, a londoni egyetem politológiaprofesszora, aki a Bálványosi Nyári Szabadegyetem állandó résztvevője. – Az Európa-szerte lezajlott választások nyomán az Európai Parlamentben az Európai Néppárt alkotja a legnagyobb képviselőcsoportot 269 mandátummal. Második helyre került az Európai Szocialisták Pártja 199 képviselővel, a harmadikon a liberálisok képviselőcsoportja 63 képviselővel. /Gazda Árpád: Erősödhet a kisebbségi lobbi. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 | 151-170




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998