Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota kistermében okt. 22-én a marosszéki kisrégiók képviselői, a települések székely tanácsainak vezetői, a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezői megalakították a Marosszéki Székely Nemzeti Tanácsot. Elnökéül Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármestert választották. Izsák Balázs hangsúlyozta: a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) célja a székelyföldi autonómia statútumának tervezetét közvitára bocsátani, véglegesíteni, a parlament elé terjeszteni jóváhagyás végett és törvénybe foglalni. "Románia alkotmányának 116-os cikkelye a 3. szakaszban kimondja: autonóm közigazgatási hatóságot sarkalatos törvénnyel lehet létrehozni. E cikkely alapján kérjük az autonómiát" - jelentette ki Izsák Balázs, aki ismertette a Csapó József szenátor által kidolgozott székelyföldi autonómia statútumának tervezetét. Fodor Imre alpolgármester reményét fejezte ki, hogy pár év múlva, mint ahogy Európa számos más nemzeti kisebbsége esetében történt, úgy emlékeznek vissza ezekre a gyűlésekre, mint az autonómiáért folytatott küzdelem kiindulópontjára. "1990-ben meghirdettük igényünket az autonómia három formájára: a személyi, kulturális és területi autonómiára. Belefoglaltuk az RMDSZ programjába, de ezekért nem léptünk. Ha most nem tesszük meg, esélytelenek leszünk. A Székelyföld az egyik gazdaságilag leghatékonyabb régióvá válhat. A Székelyföld történelmében, hagyományaiban az autonómiával élni tudott, a székely megszokta, hogy önmaga sorsáról döntsön. Az autonómia semmiképpen nem veszélyezteti az ország területi integritását. Ha viszont nem tudjuk kiharcolni, olyan demográfiai folyamatok következnek be, amelyek visszafordíthatatlanok" - hangsúlyozta az alpolgármester. A székely székek önigazgatásáról, Székelyföld autonómiájáról szóló határozatot Fodor Imre olvasta fel, amelynek a jelenlevők általi egyhangú elfogadásával gyakorlatilag megalakult a Marosszéki Székely Nemzeti Tanács. "Tudatában annak, hogy Székelyföld (Terra Siculorum) autonómiája nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását, megértve azt, hogy a területi önkormányzás a közösségek államon belüli önrendelkezésének jogára, a szubszidiaritás, az önigazgatás elvére épül, történelmi sajátosságunkként vallva, hogy a Székelyföldön meghonosult autonómiát annak idején a székely székek szervezettsége és hatásköre testesítette meg, amelyek létezésére már az 1200-as évek írott dokumentumaiban utalás található, tudatában annak, hogy az Európa jogállamaiban alkalmazott megoldások igazolják a régiók területi autonómiájának alkalmazhatóságát és életképességét, azokét a régiókét, amelyeknek számbeli többségben levő polgárai és ezek közössége a nemzeti önazonosság megőrzéséért védelemre szorul, a székely székek mai polgáraiként, Székelyföld lakóiként kinyilvánítjuk akaratunkat a székely székek önigazgatására, Székelyföld autonómiájára, a Székelyföldi Autonómia Statútumának törvény általi jóváhagyására. Meggyőződésünk, hogy Székelyföld autonómiája, az autonóm területen a magyar nemzeti közösség önazonossága védelmére szolgáló többlethatáskörök elismerése, ezen hatáskörök és jogosítványok autonóm régióra, ennek hatóságaira való átruházása a polgárok közötti teljes és tényleges egyenlőséget szavatolja" - áll a határozatban. Megválasztották a Marosszéki Székely Nemzeti Tanács 11 tagú vezetőségét. Elnök Fodor Imre, alelnök Csíki Sándor (Felső- Nyárád mente), titkár Márton Zoltán (Szováta), elnökségi tagok Bod Aladár, Andrássy Árpád, Kali István (Marosvásárhely), Harai Tibor (Marosvásárhely környéke), Mihály József (Felső-Maros mente), Dávid György (Alsó- Nyárád mente), Molnár József (Felső- Küküllő mente) és Sagyebó István (Alsó-Küküllő mente). Izsák Balázst az okt. 26-án Sepsiszentgyörgyön megalakuló Székely Nemzeti Tanács állandó bizottságába javasolták. /Antalfi Imola: Megalakult a Marosszéki Székely Nemzeti Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./
2003. október 24.
Marosvásárhelyen a középkori vár udvarán, a Vártemplom közvetlen közelében régészeti ásatások folynak. A Maros Megyei Múzeum régészei nemrég a vár egyik bástyaépületében rögtönzött kiállítást szerveztek a feltárt anyagból. Az ásatásokat Soós Zoltán fiatal régész vezeti, aki elmondta, hogy a marosvásárhelyi vár udvarának feltárása a hatvanas években kezdődött, amikor beindult a vár restaurálása, azonban akkor tabutéma volt a középkor, így nagyon kevés információt közöltek a talált anyagról. Az újabb feltárást 1999-ben kezdték el. A reformáció idején a városnak két temploma volt, és valószínűleg mindkettőt nem tudták fenntartani. A ferences kolostort elbontották, anyagát beépítették a később épült erődítménybe. Teljesen egyedi régészeti lelet, hogy találtak egy 15. századi téglajárdát. A téglajárda alatt egy nagy pusztulási réteget találtak - égésnyomokkal. Tehát korábban létezett egy faépület, ami valamikor a 14. század második felében megsemmisülhetett. Nagy Lajos korából pénzérméket is találtak. Ezek Vásárhely területén a legkorábbi magyar éremleletek. Amikor a kolostor faépülete leégett, a 14. század végén épült a kőkolostor, annak a részeit is megtalálták. A feltár gazdag középkori kályhacsempe-anyag szintén egyedi. A csempe a Mátyás-korból ered. A történetírás még nem tisztázta, hogy melyik királyunk - esetleg Könyves Kálmán vagy Szent László - székelyeket telepített keletre, a 11., 12. századból elég sok települést feltártak Medgyes, Segesvár környékén. Most kiderült, hogy Maros szék is székelyek által korán megszállt telepek közé tartozott. Erre eddig nem volt bizonyíték. 1442-ig a ferenceseknek valószínűleg Marosvásárhely volt a központja, azután hozták létre a csiksomlyói kolostort. - Ma már a román történészek java része is elveti a dák-római kontinuitáselméletet. A város vezetősége is óvatosan bánhatna ezekkel a fogalmakkal. Az ásatásokat 1999-ben a magyarországi Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség, 2001-ben a magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, 2003-ban pedig a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal finanszírozta. Görgényszentimrén a jelentős középkori várral foglalkoznak, ez volt az Erdélyi Fejedelemség legnagyobb, egyik legjelentősebb vára. Görgényszentimrén eddig egy 16. századi lakóépületet találtak. Alatta egy korábbi ház falai is előkerültek. A kerámialelet szerint 14. századi épületről lehet szó. Gótikus faragott köveket is találtak, amilyeneket ezen kívül csak egy Gyulafehérvár melletti püspöki várban tártak fel. /Máthé Éva: Régészeti ásatások Maros megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2003. október 25.
Okt. 26-án, vasárnap alakul meg Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanács. Meghívást kaptak a parlament RMDSZ-frakcióinak vezetői is. A legnépesebb küldöttség Marosszékről érkezik, arányaiban Gyergyószéken és Bardóc-Miklósvárszéken jött létre a legtöbb települési tanács. Ez utóbbinál a 18 településből 17 helyen sikerült létrehozni a testületet, és itt már hétfőn megalakult a széki tanács is. Orbaiszéken okt. 24-én alakult meg a széki tanács, a 17 településből hét alakított helyi tanácsot. Sepsiszéken a 34 településből 23-on jött létre tanács, a széki alakuló ülést vasárnap tartják. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi, illetve Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője egyelőre nem jelzett vissza. Vajdaságból Ágoston András nem jöhet el, de levélben üdvözli az SZNT-t és Sepsiszentgyörgyre utazik Lezsák Sándor, az MDF frakcióvezetője is. Okt. 24-én Csíkszeredában is megalakult a helyi székely tanács. Sántha Pál Vilmos, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének Csíkszékért felelős tagja a célkitűzéseket, az autonómiaterveket ismertette. A csíkszeredai helyi székely tanács elnökének György Attila költőt, a Székelyföld folyóirat szerkesztőjét választották meg, , az alelnöki tisztséget Szondy Zoltán újságíró, a titkári tisztséget pedig Pálfy Árpád keramikus tölti be. /Balázs Ildikó: Vasárnap alakul az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./
2003. október 27.
Mintegy 180 küldött és 250-300 érdeklődő vett részt okt. 27-én, vasárnap a Székely Nemzeti Tanács megalakulásán Sepsiszentgyörgyön. Bár eredetileg nyolc széki Székely Tanácsból kellett volna megalakulnia a Nemzeti Tanácsnak, az egyik szék, a Csík széki tanács megalakulását egyelőre elhalasztották. A már megalakult székek: Sepsi, Orbai, Kézdi, Bardócz-Miklósvár, Maros, Udvarhely, Gyergyó Szék. A küldöttek megalakították a Székely Nemzeti Tanácsot, elfogadták a házszabályt, nyolc szakbizottságot létesítettek, amelybe minden székből delegáltak küldöttet. Elnöknek Csapó József volt RMDSZ-es szenátort választották meg. A Székely Nemzeti Tanács több dokumentumot fogadott el. Kiáltványt arról, hogyan képzelik el az autonómiát, amelyet elküldenek a román és magyar parlamentnek és kormánynak, továbbá eljuttatnak az Európai Unió országainak is kérve, hogy támogassák az elképzelést. Elfogadtak továbbá egy-egy határozatot a Székelyföld területi autonómiájáról, a Székely Nemzeti Tanács képviseletéről az EMNT-ben, és megfogalmaztak egy kérést, amelyet Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöknek nyújtanak majd át, és amely arról szól, hogy a Székely Nemzeti Tanács a székelyföldi magyarság nevében igényli a kettős állampolgárságot. /Megalakult a Székely Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Sorsfordító nap ez a mai - fogalmazott Tulit Attila -, az önvédelmi harc egy formája, elorzott jogaink visszaszerzéséért önként vállalt feladat. A széki elnökök beszámoltak a települési tanácsok megalakulásáról. Gazda József az orbaiszéki helyzetet mutatta be: 17 településből 8-ban alakult meg a tanács, Kézdiszéken - Sántha Imre bejelentése szerint - 31 településből 8-ban, Sepsiszéken 31 településből 23-ban - közölte Balla Barna. Miklósvár-Bardocszék 18 településből 16-ban megalakult a tanács, jelezteKrizbay Imre, aki elmondta, ők vállalták fel a szórványban, Alsórákoson, Ürmösön és Apácán is a szervezést. Gyergyószéken - Áros Zsolt közlése szerint - 11 helységben alakult települési tanács, Udvarhelyszéken - jelentette Dancs Lajos széki elnök - három városban és 21 községben alakították meg a tanácsokat. Marosszék 113 településén igen jól indult a szervezés - mondta Fodor Imre -, de a rendőrségi zaklatások miatt megtorpant, mégis öt városban és 18 településen megalakultak a tanácsok, s a munka folytatódik. Csíkszék - jelentette az ülésnek Sántha Pál Vilmos, a kezdeményező testület tagja - lemaradt a szervezésben, csak három településen és a megyeszékhelyen alakult meg az NT, ő is vállalta, hogy a munkát folytatják.Ezt követően egyhangú döntéssel megválasztották a Székely Nemzeti Tanács elnökének dr. Csapó Józsefet, a székelyföldi autonómiaprogram kidolgozóját. Létrejött a Székely Nemzeti Tanács. Az SZNT állandó bizottsága, melynek tagjai egyben a testület alelnökei: Borsos Géza, Ferencz Csaba, Gazda József, Izsák Balázs, Kónya Ádám, Szász Jenő, Tulit Attila, György Attila, Bán István. Az SZNT jegyzőivé választották András Imrét, Andrási Árpádot és Farkas Csabát. A testület nyolc szakbizottságának elnökeit és tagjait az elkövetkezőkben választják meg, illetve jelölik ki. Üdvözölte az SZNT-t Szilágyi Zsolt képviselő, aki az erdélyi magyarság eredményes politizálásának akadályát a félelemben és közönyben látja. Szász Jenő, a Polgári Szövetsége elnöke a magyar jövő megteremtésének szükségességéről beszélt, Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform vezetője a székelység önmagára ébredésének rendkívüli pillanatát köszöntötte, Katona Ádám, az EMK elnöke vállalta, hogy egy év alatt megszervezi Udvarhelyszék 500 településén a tanácsokat. Hatalmas taps fogadta Orbán Viktor levelét.Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök Brüsszelből köszöntötte az SZNT-t, ahol a református egyház nevében átadták az alkotmányozó konventnek híveik ama követelését, miszerint az új Európa alkotmánya foglalja magába Európa keresztény gyökereit, s rögzítse a számbeli őshonos kisebbségek autonómiához való jogát. Üdvözölte a SZNT-t Ágoston András, a VMDP elnöke, Zabolai Csekme Éva, Fejes Rudolf Anzelm prépost, dr. Eva Maria Barki ügyvéd./(Simó): A Székelyföldet megilleti a területi autonómia (Megalakult a Székely Nemzeti Tanács) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./
2003. november 4.
Második könyve jelent meg Pokorny Lászlónak, a marosvécsi kórházotthon igazgató főorvosának: Mérgező növények kézikönyve /Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely, 2003/. Előző könyvében, a Gyógyító füvek, fákban az Erdélyben, illetve szűkebb pátriájában, Marosszéken fellelhető növények jótékony hatásáról írt. /K. D. I.: Pokorny László második füveskönyve. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./
2002. január 4.
Megjelent Zepeczaner Jenő szerkesztésében Marosszék és Marosvásárhely az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején /Haáz Rezső Alapítvány, Székelyudvarhely/ című, levéltári dokumentumokat tartalmazó könyv. A forrásfeltáró munkában közreműködött Egyed Ákos történész, Bónis Johanna muzeológus és Hincs Miklós mérnök-tanár. /(nagyálmos) [Nagyálmos Ildikó]: Korabeli iratok, jegyzőkönyvek, lajstromok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan.4./
2002. március 8.
Szászrégenben a városi könyvtár és a Kemény János Művelődési Társaság szervezésében márc. 6-án irodalmi estet tartottak, meghívták Káli Király Istvánt, a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ igazgatóját és Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi levéltárost, történészt. Káli Király István ismertette a Mentor Kiadó sorozatait, a most indított, egy-egy várost bemutató sorozatot, amelynek első kötete Torda múltját, régi arculatát idézi fel, valamint azokat a történelmi jellegű munkákat, amelyek 1999-től az Erdély emlékezete sorozatban jelentek meg. A könyvkiállítással egybekötött találkozón az Erdély emlékezete sorozat öt kötetét, Kovács Kiss Gyöngy Rendtartás és kultúra, Tüdős S. Kinga Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben, Egyed Ákos Erdély 1848. évi utolsó rendi országgyűlése, Benkő Károly Marosvásárhely szabad királyi város leírása 1862-ben, valamint A Maros megyei magyarság történetéből című köteteket mutatták be. Pál-Antal Sándor a Marosszék és Marosvásárhely az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején /Haáz Rezső Alapítvány, Székelyudvarhely/ című kötetét bemutatta az olvasóknak. /Antal Erika: Kötetek a múltról. Irodalmi estet tartottak Szászrégenben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./
2004. január 27.
Élesen bírálta az RMDSZ-t és elnökét, Markó Bélát január 5-én, vasárnap Nyárádszeredában Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség országos elnöke, kifejtve, autonómia nélkül újabb tíz év múlva a székelység csángósorsra juthat. Szász Jenő emlékeztetett: amennyiben Markó Béla és társai betartják az 1993-as brassói kongresszuson vállaltakat, akkor most nem kellene székely és erdélyi nemzeti tanácsokat alakítani. Markó Béla január első napjaiban írt esszéjére utalva kijelentette: akinek tíz év után jut eszébe nemzetstratégiában gondolkodni, jobb, ha visszavonul. Szász Jenő polgármester felemlegette az 1997-es forró napokat, amikor a csereháti apácákkal szemben tanúsított ellenállás miatt a hatalom börtönnel fenyegette. „Markó Béla előbb azzal keresett meg, hogy polgármester maradhatok, ha lemondok a csereháti épületről. Néhány nap múlva azzal biztatott, elintézi, hogy felfüggesztett börtönbüntetésben részesítsenek. Én megfordítottam a kérdést, mondván, hogy lemondok, csak ne veszítsük el Cserehátot. Ez így már nem volt érdekes az RMDSZ és szövetségesei számára” – idézte fel a történteket. Kijelentette, bármikor ki mer állni egy nyílt vitára Markó Bélával. „Ha az elnök úr elfogadná a kihívást, megkérdezném, hogy mivel tud dicsekedni. Merthogy a földtörvényt nem Kelemen-törvénynek, hanem Lupu-törvénynek és a Gross-jelentést nem Frunda-jelentésnek hívják. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása valahol a három százaléknál tart. És akkor mivel dicsekedhet a Markó-szárny? Esetleg azzal, hogy nem akadályozta meg az említett törvények megszavazását. Most meg hálát vár minden kis részeredményért” – rótta fel Szász Jenő. Az MPSZ elnökének szavait Fodor Imre, a Marosszéki Nemzeti Tanács elnöke is alátámasztotta, elmondva, hogy egyetlen európai állam sem fogadta örömmel a kisebbségek autonómiatörekvéseit, az utóbbi évtizedek során mégis 16 regionális autonóm terület alakult. – A nyárádszeredai találkozón jelen lévők előtt mondott le RMDSZ-tagságáról Csíki Sándor pedagógus, a helyi polgári kör vezetője. Kilépve az RMDSZ-ből Csíki lett az MPSZ első Maros megyei önkormányzati képviselője. /Szucher Ervin: Szász Jenő visszavonulásra inti Markó Bélát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./
2004. március 6.
Sepsiszéki Nagy Balázs: elindult Orbán Balázs nyomdokain, s bejárta, illetve járja Székelyföld falvait, s jegyzi szorgalmasan a települések jelenéről szóló adatokat, tényeket. A Székelyföld falvai a huszadik század végén című monográfiájának három kötete már megjelent, a negyediken most dolgozik a fiatal szerző. A Székelyföld falvai a huszadik század végén első kötete, a Háromszék 1998-ban jelent meg, a második, Csík-, Kászon- és Gyergyószék 2000-ben, míg harmadikként az Udvarhelyszék látott napvilágot 2003-ban. A negyedik, Maros- és Aranyosszékről szóló befejező kötet kiadását ez év végére vagy 2005 elejére tervezi a monográfia budapesti megjelentetője, a Nap Kiadó. A sepsiszentgyörgyi szerző Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, néprajz szakon diplomázott, majd hazatért, és 1995-ben elkezdte a szülőföld leltározását. „Harmadéves koromban fogalmazódott meg bennem – mesélte -, hogy amikor hazajövök, felvállalom, hogy bejárjam egész Székelyföldet, és leltárt készítek a jelenkori helyzetről, nem csak a népesség száma és etnikai megoszlása, vallásfelekezeti tagolódása szerint, hanem érdekelt a faluközösségek gazdasági helyzete, elöregedettségi szintje, hagyományőrző jellege, műemlékek, kulturális tevékenység, iskolák, gyermeklétszám.” Második kötetét szociográfiai műfajban a Magyar Írószövetség 2000-ben Az év könyve díjjal jutalmazta. Nagy Balázs Győrfi István-i szellemben érzi magát néprajzosnak, akinek a megfogalmazása szerint a néprajz nemzetfenntartó tudomány. Sepsiszéki Nagy Balázs a nemzeti stratégia kialakítása szempontjából is fontosnak tartja a munkáját. Vannak olyan kisrégiók a Székelyföldön, mint a Homoród mente vagy Marosszék és Felső-Nyárád mente falvai, ahol nagyon elöregedett a lakosság, olyan településekkel, ahol az átlagéletkor 60 év fölötti, vagy ahol több mint tíz éve nem kereszteltek. Szerinte azon kellene töprengeni, meg lehet-e valamilyen módon őrizni ezeket a tizenkettedik-tizenharmadik századi településeket, hogy ne csak földrajzi névként éljenek tovább, hanem létező faluközösségként maradjanak meg több száz évig. A falvak bejárása után egy dolgozatot tervez, amiben összefoglalja, melyik faluba milyen ipart kellene telepíteni, ugyanis az a véleménye, hogy csak a mezőgazdaság nem menti meg a székely falvakat. Sepsiszéki Nagy Balázs amerikai és anyaországi magyarok támogatása révén végezheti felvállalt munkáját, de számos itthoni pártfogója is van. ,,Könyvem a gyökerekről szól, hiszen a falvak népe jelenti a nemzet gyökérzetét. A kommunista diktatúra idején nem véletlenül akarták elpusztítani a falvakat. Tudták, hogy a hagyományos faluközösségek szétzúzásával egy nemzet sírját ássák meg. A XXI. század hajnalán a falvak különös figyelmet érdemelnek, hiszen jövőjüktől függ a nemzet sorsa” – vallja a szociográfus. /Mózes László: Leltárkészítő Orbán Balázs nyomdokain (Székelyföld az ezredfordulón). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./
2004. március 16.
A marosszéki és marosvásárhelyi Székely Nemzeti Tanács megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy az RMDSZ Maros megyei vezetősége megtagadta, hogy Bod Aladár, a szervezet elnöke a márc. 15-i ünnepségen a Székely vértanúk emlékhelyén beszédet mondjon. Nyilatkozatban tiltakoztak az önkényes, kirekesztő politikai döntés ellen. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./
2004. április 22.
A Marosszéki Székely Tanács az autonóm területeket magukba foglaló európai országok segítségét kéri ahhoz, hogy a Székelyföld autonóm régióként csatlakozzon az Európai Unióhoz – nyilatkozta Fodor Imre, a Tanács elnöke. „A székelység ismeri hagyományait, történelmét, ezért fejezi ki autonómiaigényét. Európa több országában életképes autonómiák működnek, amelyek célja a nemzeti identitás, a történelem, a kultúra védelme, és amelyeknek önkormányzati hatalmuk is van” – mondta. A Marosszéki Székely Tanács kérését eljuttatja Dél-Tirolnak, Katalóniának, Ausztriának, Galíciának, és az írországi, skót és finnországi autonóm régióknak is. /Székely autonómia. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./
2004. április 27.
A Marosszék Kulturális Egyesület immár negyedszer szervezte meg a Napsugár Nemzetközi Néptánctalálkozót. Ápr. 24-én Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban telt ház előtt léptek fel a néptáncegyüttesek. A XI. Erdőcsinádi Néptánctalálkozó előestéjén a marosvásárhelyi közönség is láthatta a néptánctalálkozót. A találkozón elsőként a Füzesi Albert és Lengyel Ildikó vezette – kisgyerekeket táncoltató – Napsugár együttes lépett fel. /Mezey Sarolta: Napsugár Marosvásárhelyen, Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./
2004. május 25.
Torockóiak keresték fel a Nyárád menti kistérséget a hét végén, tapasztalatszerzés céljából. Alkalmat kínált a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség (RMNSZ) tizedik találkozója, melyet Nyárádszeredán, a református egyház Bocskai termében tartottak, és kiállítással kötöttek egybe. Az RMNSZ a nemzeti hagyományokra építő független társadalmi szervezet, népszerűsíti a mestermunkákat, szakmai továbbképzést biztosít, és felvállalja az utánpótlás nevelését is. 1995-ben alakult, több hagyományőrző egyesület csatlakozott hozzá Csíkszeredától Bánffyhunyadig. Állandó rendezvényei a Régiók Népművészeti Találkozója, a Szejke Szépteremtő Kaláka és a mikulási kiállítás. A tanácskozást Tifán Irén elnök nyitotta meg, bemutatva az RMNSZ tevékenységét. Negyvenöt népi alkotó, Udvarhelyszéktől Csíkszéken, Sepsiszéken, Marosszéken át Kalotaszegig bemutatkozott a közönségnek. Faragók, szalmafonók, kalaposok, szövő- és varróasszonyok, csipkeverők a székely népművészet legszebb hagyományait mutatták Asztalos Enikő tanár, néprajzkutató a Nyárád menti bútorokról tartott előadást. /Bölöni Domokos: Szépteremtők Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./
2004. május 28.
Sorrendben tizedik, kiállítással egybekötött találkozóját tartotta a napokban Nyárádszeredában a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség (RMNSZ). Az 1995-ben alakult szövetség alkotói idehaza és külhonban kirakóvásárokon, kiállításokon vesznek részt, ahol mesterség-bemutatókat is tartanak. Ezúttal Udvarhelyszék, Csíkszék, Sepsiszék, Marosszék valamint Kalotaszeg negyvenöt népi alkotója, faragók, szalmafonók, kalaposok, szövő- és varróasszonyok, csipkeverők mutatkoztak be a közönségnek. /Népművészeti találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
2004. június 29.
Pál-Antal Sándor Marosszéki intézmények és pecsétjeik /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című kötetét mutatták be Marosvásárhelyen. Pál-Antal Sándor az intézmények történetét is feltárta, 249 intézmény közel 500 pecsétjét mutatta be. A szerző most a kötet román nyelvű változatán dolgozik. /Antal Erika: Pecsétek Marosszékről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./
2004. július 8.
Egyetértéséről biztosította a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMMA) a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azon áprilisi döntését, hogy népszavazást kezdeményez a székelyföldi autonómiáról – mondta el Csapó József, az SZNT elnöke az autonómia-tanács júl. 7-i budapesti sajtótájékoztatóján. „Eurorégiós státust óhajtunk" amelynek lényege: Kovászna és Hargita megyében, valamint Maros megye azon részeiben, amelyek a történelmi Marosszékhez tartoztak, a lakosság referendumon válaszolhasson arra a kérdésre, „egyetért-e Székelyföld önálló eurorégióvá válásával". Csapó József elmondta, hogy létrehozzák az autonómia-tanács brüsszeli irodáját, valamint a szervezet diplomáciai munkacsoportját. /Csapó Budapesten kezdeményez székelyföldi népszavazást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./
2004. július 9.
Beke György 1989-ben települt át Budapestre, de másról nem tudott írni, mint Erdélyről. Rendszeresen hazajár, elsősorban a Székelyföldre. A könyvhéten mutatták be Budapesten a Barangolások Erdélyben sorozat 6. kötetét, amely a Székelyföld egy részéről, Marosszékről, Maros megyéről szól. A kötet pontos címe: Barangolások Erdélyben 6. Székelyföld – Maros, Nyárád, Kisküküllő. A sorozatot, annak idején, amikor megindult, Beke hat kötetre tervezte. A Kriterionnál öt kötet látott napvilágot: a Szilágysági hepehupa, a Nyomjelző rokonság, a Búvópatakok, a Boltívek teherbírása és a Bihar megyéről szóló Itt egymásra találnak az emberek címmel. 1996-ban a Mundus Kiadó /Budapest/ kezdeményezte a sorozat újrakiadását, az otthoni három kötetet összevonta Szigetlakók címmel, ez lett az új sorozat első kötete, a második a Boltívek teherbírása. Ide csatolta azt a naplót is, amely annak idején Erdélyben is megjelent 1990-ben a Romániai Magyar Szóban. A harmadik Az Értől a Kölesérig. Ez Bihar megye. A IV. kötet a Bartók szülőföldjén címet viseli. Ez Arad és Bánság. Az ötödik kötet, a Déva vára alatt tavaly jelent meg. Alcíme: Dél-Erdély romokban. Hunyad, Szeben megyék töredék magyarságáról és a Brassó megyei (hétfalusi) csángókról szól. Az eredetileg tervezett VI. kötet Székelyföldet mutatja be. Székelyföld azonban olyan óriási anyag, hogy ehhez legalább három kötet kell az egy helyett. A sorozat mostani köteteit megjelentető Serfőző Simonnal, a Felsőmagyarország Kiadó vezetőjével megegyezett, hogy a Székelyföldről szóló köteteket három részre osztja. Most jelent meg az első része. Alcíme: Maros, Nyárád, Kisküküllő. A II. kötet alcíme a Nagyküküllő, Fehér-Nyikó lesz. Ez Udvarhelyről és környékéről szól. A Székelyföld-sorozat III. kötete az Olt völgye és a Feketeügy lenne. Ez Gyergyót, Csíkot és Háromszéket öleli fel. /Bán Péter: A szülőföld vonzásában. Könyvheti beszélgetés Beke Györggyel. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./
2004. augusztus 20.
A Székely Nemzeti Tanács Kovászna és Hargita megyei széki elnökei kérik a két megye vezetését, hogy írjon ki népszavazást a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke azt nyilatkozta, hogy a Kovászna megyei kérést már benyújtották a megyei tanácshoz. Az alelnök szerint hasonló kérést nyújtottak be Hargita megyében is, Maros megyében pedig két verziót elemeznek, mivel a történelmi Marosszék határai nem azonosak a jelenlegi Maros megye határaival. /(b): Székely autonómia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 20./
2004. augusztus 25.
Marosszéken egyenként keresik fel a községeket a Székely Nemzeti Tanács képviselői. Pozitívan fogadták az autonómia gondolatát az eddig felkeresett polgármesterek – értékelte az elmúlt napok munkáját Fodor Imre. A Székely Nemzeti Tanács marosszéki elnöke szerint nem csupán az RMDSZ színeiben tisztséget szerzett polgármesterek, hanem a román nemzetiségű elöljárók is úgy vélték: amint az bizonyos régiókkal történt Nyugat-Európa országaiban, a Székelyföld önállósága is mielőbbi gazdasági fellendüléshez vezethet. Fodor Imre és kollégája, Izsák Balázs közel húsz település vezetőjének adta át azt a népszavazásra való felhívást, melyet a helyi önkormányzatok javaslatára a polgármestereknek kellene kiírni. /Szucher Ervin: Faluról falura járnak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./
2004. augusztus 31.
Felhívással fordult a Marosszéki Székely Tanács vezetősége a megye azon polgármestereihez, akik olyan községeket és kisvárosokat vezetnek, amelyek korábban Maros székhez tartoztak. Maros megyében 31 ilyen település van, ezeknek a vezető nem minden esetben magyar nemzetiségűek. Ezt Fodor Imre, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, a Marosszéki Székely Tanács elnöke jelentette be a marosvásárhelyi újságíróknak. Az elnök és a jelen levő Izsák Balázs, az SZNT alelnöke elmondta: áprilisban döntötte el az SZNT vezetősége, hogy népszavazást kezdeményeznek az idén a Székelyföld mint autonóm területi- közigazgatási egység szerves törvény általi létrehozásáról. Hargita és Kovászna megyében a megyei tanácsok vezetőségét kérték fel arra, hogy szervezzék meg a megyék területén a népszavazást. Maros megyének viszont csak egy része tartozott a hagyományos Székelyföldhöz. „Maros megyét annakidején hat közigazgatási entitás részeiből fércelték össze", mondotta Fodor Imre. A Marosszéki Székely Tanács vezetősége végigjárta mind a 31 polgármesteri hivatalt, és elmondták: a román nemzetiségű polgármesterek igen pozitívan viszonyultak a kezdeményezéshez, szerintük az autonómia mindenkinek hasznos lenne. /(Máthé Éva): Referendumot – Maros megyében is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
2004. szeptember 1.
Fodor Imre, a Marosszéki Székely Tanács elnöke felhívást intézett a volt Maros szék településeihez, arra kérte a polgármestereket: szervezzenek népszavazást azzal kapcsolatban, hogy a város, község, melyet vezetnek, egyetért-e a Székelyföld, mint önálló, autonóm közigazgatási egység létrehozásával, és kíván-e a település a Székelyföldhöz tartozni. Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke kijelentette: „A Székely Nemzeti Tanács, és ezen belül a Marosszéki Székely Tanács kezdeményezése szerintem alkotmányellenes. A polgármesterek nem szervezhetnek népszavazást. Egyrészt ezért nem támogatom a kezdeményezést. Másrész politikusként, megyei önkormányzati elnökként az RMDSZ politikáját képviselem, és semmi esetre sem a Székely Nemzeti Tanácsét." /(Máthé Éva): A Maros Megyei Tanács elnöke szerint alkotmányellenes a Marosszéki Székely Tanács kezdeményezése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
2004. szeptember 1.
Izsák Balázs, a Marosszéki Nemzeti Tanács alelnöke kijelentette, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) feljelentheti a közigazgatási bíróságon azokat a polgármestereket, akik megtagadják a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazás kérdésének megvitatását. A 102 Maros megyei közigazgatási egység közül 31 település polgármesterét kérték az autonómiával kapcsolatos népszavazás megszervezésére. /Feljelenthetik a népszavazást elszabotálókat? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
2004. szeptember 4.
Szept. 3-án Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke fogadta Fodor Imrét, a Marosszéki Székely Tanács (MSZT) elnökét. Mint ismeretes: az MSZT körlevelet intézett azon Maros megyei települések polgármestereihez, amelyek az egykori Maros székhez tartoztak, arra kérve őket, hogy szervezzenek népszavazást a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Lokodi Edittől erkölcsi támogatást vártak az akcióhoz. Később a megyei tanácselnök alkotmányellenesnek nevezte a kezdeményezést. Fodor Imre a találkozás után kijelentette: „Lokodi Edit szerint szükség van Székelyföld autonómiájára, de olyan formában, hogy ne csak az egykori marosszéki területek, hanem Kovászna és Hargita megye mellett a teljes Maros megye beletartozzon majd ebbe a régióba, és azt is elmondta: egy ilyen régió létrehozásának a lehetőségéről hamarosan tárgyal a három megye vezetősége. Az alkotmányellenességről az a véleménye, hogy annak egyes cikkelyei különbözőképpen magyarázhatók. Én úgy gondolom, hogy közeledtek álláspontjaink.” Lokodi Edit elmondta: „Nem vagyok autonómiaellenes, de véleményem szerint az a mód, ahogy azt a Székely Nemzeti Tanács elképzelte, kivitelezhetetlen.”/(Máthé Éva): Egyeztetés autonómia-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
2004. október 11.
Kibéd hatodszorra látta vendégül okt. 9-én a táncos fiatalokat és gyermekeket a Gyöngykoszorú találkozón. A rendezvényt az EMKE Maros megyei szervezete, a Marosszék Kulturális Egyesület és a helyi iskola összefogásával hozták tető alá. Nagyszüleink játékai címmel nyílt vándorkiállítás helybeli, mezőpaniti, hármasközségi és backamadarasi gyermekek "munkáiból". A mezőcsávási fúvósok nyitottak, aztán több település néptáncos-csoportja lépett fel. /Nagyapám is járta... = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./
2004. október 13.
Még októberben népszavazást tartanak autonómiaügyben két gyergyószéki településen – határoztak a helyi önkormányzatok. Korábban a marosszéki Balavásár és Gyulakuta hozott hasonló döntést. Gyergyóújfaluban okt. 24-én, Gyergyószárhegyen pedig okt. 31-én kérdezik meg a lakosságot, hogy mint a község lakója ,,akarja-e Székelyföld mint autonóm területi-közigazgatási egység szerves törvény általi létrehozását és a község ezen területi-közigazgatási egységhez tartozását”. Borsos Géza és Árus Zsolt, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke és a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke által jegyzett közlemény szerint további határozatok várhatók a gyergyói medence többi községében. /(Dánél): Népszavazást írtak ki. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./
2005. február 1.
Marosvásárhelyen a város egykori helytörténészéről, a kétszáz éve született Benkő Károlyról hangzott el előadás a Belvárosi szerdák januári rendezvényén. Pál-Antal Sándort kérdezte Spielmann Mihály. Pál-Antal Sándor adta ki 2001-ben az Erdély emlékezete sorozatban Benkő Károly Marosvásárhely Szabad Királyi Város leírása 1862-ben /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyvét. A mű eddig csak kézirat formájában létezett és máig hiteles kútfő és forrásanyag. Benkő Károly marosszéki levéltáros volt, majd járási segédtisztviselő, ezután Csíkban dolgozott, 1861-től ismét levéltáros. Benkő Károly elsőként az Erdélyi történelmi életrajz című lexikont írta meg. Csíkban gyűjtötte a Marosszék ismertetése című kétkötetes mű első kötetét. Egy év alatt összeállította Marosvásárhely leírását. Orbán Balázsnak nagy segítséget nyújtott a Benkő-gyűjtések anyaga. /Nagy Botond: Orbán Balázs elődje. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./
2005. február 7.
Február 5-én a marosvásárhelyi Bernády Házban megnyílt Balogh Ernő /1882-1969/ geológus professzor erdélyi tájakról készült természetfotóinak kiállítása. A tárlat magyarországi és székelyföldi városok után az Erdélyi Kárpát Egyesület marosszéki osztályának támogatásával nyílt meg Marosvásárhelyen is. Dr. Balogh Ernő, a kolozsvári egyetem professzora hihetetlen energiával kutatta Erdély földtani kincseit. Ezzel együtt járt a természetjárás és a fotózás is. Főtitkára volt az 1947-ben beszüntetett Erdélyi Kárpát Egyesületnek, főszerkesztője az Erdély című folyóiratnak, fáradhatatlan szervezője az EKE vidéki szakosztályainak. Színdarabot és verset is írt, s a néprajz terén a tulipán ornamentikánk eredetéről készített tanulmányt. 1960-ban 200 képével illusztrálták Románia földrajzi monográfiáját. Dr. Balogh Ernőnek 1969-ben jelent meg Cseppkő világ című könyve, ez a barlangászok és barlangfotósok kézikönyvévé vált. /(bodolai): Hajdani erdélyi tájakon. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./
2005. március 11.
A marosvásárhelyi székely vértanúk halálának 151. évfordulójára emlékezve gyűlt össze csekély számú magyarság a kivégzettek emlékművénél március 10-én. Az emlékezést a Református Kollégium és a Kántor-tanítóképző Főiskola egyesített kórusa nyitotta a Szózattal, Nagy László unitárius esperes fohásza után Fodor Imre, Marosszék Székely Tanácsának elnöke, majd Bod Aladár, a Marosvásárhelyi Székely Tanács elnöke mondott beszédet. /Nagy Botond: Emlékezés a székely vértanúkra. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./
2005. május 28.
Május 26-án bemutatták Péterfy László: Marosszék régi sírkövei /Mentor, Marosvásárhely/ című kötetét Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén. A szerző gigantikus munkával megmentette a múlt egy részét, a marosszéki sírköveket megörökítő diafilm anyagot a Kriza János Néprajzi Társaságnak ajándékozta. Péterfy László Nagykend szülötte, 1966-tól Magyarországon él. Képzőművész, nem vallja magát szépírónak. Türelmes munkával ültette át papírra a sírkövek képmását, bár még mindig vannak be nem járt marosszéki temetők, feltáratlan kincsek. A szerző elmondta: maga Kós Károly oltotta bele a népművészet iránti érdeklődést, a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán. /F. I.: Múltmentés és tudományosság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2005. június 21.
A levéltárak és a tudományos kutatás, a kutatók hozzáférhetősége a levéltári dokumentumokhoz – címmel tartottak június 20-án kerekasztal-megbeszélést az országos levéltár Maros megyei igazgatóságánál. Módosult az 1880 előtti iratok tanulmányozására vonatkozó előírás, míg korábban csak másolatban, mikrofilmen lehetett ezekbe betekinteni, jelenleg a levéltár igazgatója engedélyezheti az eredeti dokumentumok kézbevételét, ha azok megfelelő állapotban vannak. Pál-Antal Sándor nyugalmazott levéltáros szóvá tette, hogy változtatni kell a jelenlegi feltételeken. Túl kevés dokumentumot kap kézbe egy alkalommal a kutató, az 1800 előtti iratok tanulmányozására vonatkozó szabály meghozatalakor nem vették figyelembe az erdélyi helyzetet – vélekedett. Más kutatók a tematikus útmutatók kiadását hiányolták. Marosvásárhelyen a megyei levéltárban közel hét kilométernyi 1369-1989 között készült dokumentumot őriznek. Megtalálható Marosvásárhely város, Marosszék, Küküllő vármegye, Maros- Torda megye valamint Kis- és Nagy-Küküllő vármegye közigazgatási dokumentumanyaga. A XX. századból több mint 150 község levéltára, a bírósági és törvényszéki levéltárak, egyházi és iskolai (református kollégium, római katolikus gimnázium és más tanintézetek) levéltárai, a gazdasági szervek, vállalatok, gyárak valamint a Román Kommunista Párt, illetve az 1945 utáni szervek dokumentumanyaga, a Teleki és a Toldalaghi család levéltára. /(bodolai): Levéltárak hete. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./
