udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 148 találat lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-148
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2007. május 31.

Garda Dezső nem ért egyet azzal, hogy Gyergyószentmiklós várossá nyilvánításának századik évfordulóját ünnepeljék, mert jóval korábban történt a várossá avatás. A százéves évfordulót és megünneplését Minier Gábor tanácsos fogalmazta meg. A történész-konferencia megszervezését vállalta Gazda Dezső. Az idei történész-konferenciára is az Eötvös Loránd Tudományegyetem előadótanárait, a Budapesti Történeti Intézet nemzetközileg elismert kutatóit hívta meg, de itt lesz Balogh Judit a Miskolci Tudományegyetemről, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről pedig Rüsz Fogarasi Enikő. Az előadók között lesz továbbá Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, valamint Demény Lajos akadémikus, a Bukaresti Nicolae Iorga Történeti Intézet főkutatója, Pál Antal Sándor marosvásárhelyi nyugalmazott levéltáros is, továbbá bemutatkozik két fiatal történész is, Csergő Tibor múzeumigazgató és Magyari Levente. Csukovics Enikő a középkori magyar városfejlődést, Tringli István pedig a piac és a vásár jelentőségét fogja bemutatni a középkori Magyarországon. Horn Ildikó Rákóczi Zsigmond fejedelemnek az életét fogja ismertetni. /Dr. B. Garda Dezső, országgyűlési képviselő: Nemzetközi Történész-konferencia Gyergyószentmiklós történeti évfordulói tiszteletére. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), máj. 31. – 22. sz. /

2007. augusztus 23.

Az idei Nagykárolyi Városnapok rendezvénysorozat első nagy sikerű koncertjét augusztus 21-én tartották, fellépett a magyarországi Kaláka együttes, akiket a miskolci Betyárok Népzeneegyüttes követett, majd az ugyancsak magyarországi Tarcal község amatőr színjátszó csoportja mutatta be az István, a király című rockoperát. A városnapok nyitányaként két történelmi témájú kiállítás is nyílt a helyi múzeumban. Bobáld, az eltűnt falu címmel a neolitikumtól a középkorig mutatják be a hajdani, Nagykároly melletti településnek a múltját. Egy helytörténeti tárlat pedig Nagykároly történetéről mesél, főként a 19. század végén és a 20. század elején készült képeslapok segítségével. A hagyományokhoz híven fúvószenekarok is szórakoztatják majd a közönséget. A színházban román és magyar nyelvű színielőadásokat tartanak, a folkszínpadon pedig magyar, német, román és roma népzene- és néptáncelőadások várják a közönséget. A programsorozat végére hagyták a főzenekart: a főtéren koncertezik az idén 25 éves magyarországi R-GO együttes. /Babos Krisztina: Kaláka- és R-GO-koncert a városnapon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

2007. szeptember 11.

Sarusi Mihály neve nem ismeretlen az aradiak előtt. A 1990-es évek elején, amikor végre megnyíltak a határok, újságíróként, MTI-tudósítóként gyakran járt Aradra és a megyébe, erős a kötődése ehhez a vidékhez. Bár Békéscsabán született, felmenői, kiterjedt rokonsága révén legalább félig kisiratosinak vallja magát, és ez írói munkásságán is meglátszik. Életművéből majdnem tíz “Arad megyei”, hat kimondottan “kisiratosi”. Éppen két évtizede jelent meg az egyetem, a budapesti ELTE kiadásában a Kisiratos helynevei c. kötetecske. A következő volt Kisiratos ragadványnevei (ELTE, 1992), azután újabb köteteken át (az egyik, a Szalbek-Iratos az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban jelent meg 2005-ben) mostanra elérkezzen a 6. kötethez, a Fő, hogy mögvagyunk /Szépírás Kiadó-Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc/ címűhöz. Ezt és másik friss, Kaposvárott 2007-ben kiadott könyvét (Az mái labancokrúl) hozta el az elmúlt napokban Aradra és Kisiratosra. Mindkét alkalommal Réhon József ny. tanár mutatta be a köteteket. Az mái labancokrúl c. munka címlapján azt olvashatjuk: Kurta Miska levelei Zaránd vármegyéből. A könyv szellemes visszavágás a jelenkori baloldali magyarországi sajtó vezetőket ajnározó dicshimnuszaira. A könyv 127 Kurta Miska-levelében az 1990-es évek végének magyar belpolitikai életéről, baloldali politikusairól fest nem hízelgő képet a szerző. Annak idején (1995–98-ban) egy budapesti lapban jelentek meg ezek az írások az említett álnéven, Sarusi Mihályt, az MTI-s újságírót ugyanis kirúgták volna állásából, ha saját neve alatt közöl ilyen írásokat. A másik bemutatott kötet, a Fő, hogy mögvagyunk öt kisiratosi emberről szól. Egyikükről, Hodács Ágostonról (tudós katolikus pap, író) elmondták, hogy halálakor (1951) írói hagyatékát, jegyzeteit szekérre pakolva a fogyasztási szövetkezetbe vitték, s a papírokba évek múltán is élesztőt csomagoltak… Ki tudja, milyen értékek vesztek oda. A kisiratosi könyvbemutatón az Alma Mater Alapítvány a Wieser Tibor- emlékéremmel fejezte ki elismerését a szerzőnek. /Jámbor Gyula: Wieser Tibor-emlékérem Sarusi Mihálynak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

2007. október 2.

Dr. Fazakas József professzor, Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tagozatának igazgatója szerint egy egyetem jó beindulásához akár negyven évre is szükség van. Ami azt jelenti, hogy még több tanárgeneráció munkájára lesz szükség. Az idei egyetemi tanév öt szakkal indul Sepsiszentgyörgyön, amiből három gazdasági, egy közigazgatási és egy mérnöki. Fennállásuk óta a mostani felvételi volt a legsikeresebb. Idén több mint négyszáz felvételiző jelentkezett, ami az előző évekhez képest csúcsot jelent. Épül az új egyetemi campus. Akkreditáltatták a turisztika, szolgáltatások és kereskedelem szakot idén tavasszal. Ez most már a második elismert a vállalatgazdasági után. Idén tavasszal indult a kolozsvári Lingua központ helyi fiókja, ahol a hallgatók angol, német és francia nyelvet tanulhatnak. A sepsiszentgyörgyi egyetemnek a veszprémi, a pécsi, a debreceni, a budapesti, a miskolci, valamint a gödöllői egyetemekkel van kapcsolata. Jól felszerelt informatikai laboratóriummal rendelkeznek. Könyvtáruk, még nem nagy, jelenleg hatezer kötet, szak- és szépirodalmi könyv áll rendelkezésre. /Czompó János: Évkezdés a sepsiszentgyörgyi egyetemen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

2007. október 8.

Második alkalommal tartottak őszi hadjáratot az elmúlt hét végén a Szentegyházi Hagyományőrző Huszár Egyesület tagjai. A háromnapos eseménysorozat alatt a nyolcvan helyi és vendég lovas huszár korhű jelmezekbe öltözve verbuvált katonákat Homoród mente lakói közül. Lázár Zoltán, Lövéte polgármestere egy, a Szentegyházi Városi Tanáccsal folytatott vita következtében nem engedte belépni a huszárokat az általa irányított Homoród menti falu közigazgatási területére. Ezért a hadjárat szervezői új útvonalat jelöltek ki. A helyi huszárok mellett a Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről, Lövétéről, Kápolnásfaluból, Gyergyószentmiklósról, Marossárpatakról, Pécsről, Miskolcról és Debrecenből érkező lovasok, valamint a húszszekérnyi utazó kelt útra, mondta el Mihály József, a szentegyházi huszár egyesület kapitánya. Az idei hadjárat egyik fénypontját az új huszárruhák bemutatása és megáldása jelentette. A két település közti nézeteltérés akkor kezdődött, amikor a szentegyházi Nárciszrét visszakerült a lövéteiek birtokába. Lázár kezdeményezésére a lövéteiek felajánlották, hogy ők is besegítenének az idei nárciszfesztivál szervezésébe. Szentegyháza azonban magyarázat nélkül elutasította a kezdeményezést. /Kozán István: Lövétementes verbuválás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

2007. december 15.

A múlt héten megnyílt az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete (EMME) kolozsvári csoportjának kiállítása az Apáczai Galériában. Az EMME Székely Géza vezette kolozsvári csoportjának tagjai szép számmal adóztak a reneszánsz mester, Leonardo da Vinci emlékének, de a 120 évvel ezelőtt született Áprily Lajos és az 50 évvel ezelőtt elhunyt Szabó Lőrinc emlékét is felidézik a bemutatott alkotások. A kolozsváriak mellett brassói, belényesi, sepsiszentgyörgyi, zilahi valamint debreceni és miskolci művészek munkái is szerepelnek a kiállításon. /Minden kép és költemény. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2008. január 7.

A Magyar Távirati Iroda Zrt. (MTI) fotóarchívumának fél évszázados „terméséből” láthatnak válogatást hamarosan az érdeklődők Kolozsváron. Az MTI Fotó – 50 év képei – Híres képek, képes hírek című kiállításnak a kolozsvári Magyar Opera ad otthont. A tárlatot Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Vince Mátyás, az MTI elnöke nyitja meg január 9-én. A vándorkiállítás az elmúlt hónapokban megjárta Magyarország több nagyvárosát, láthatták Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Esztergomban, Győrött és Pécsett, hamarosan pedig Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron várja majd a látogatókat. Az MTI fotóarchívuma a legnagyobbak közé tartozik Európában. A kulturális kormányzat 1993-ban védett, muzeális gyűjteménnyé nyilvánította a csaknem 13 millió eredeti fotónegatívot és közel 5 millió mintaképet őrző páratlan fotómúzeumot. Az interneten is elérhető Fotóbank (http://fotobank.mti.hu) jelenleg már közel 1 millió digitális sajtófotót tartalmaz és kínál felhasználásra. /MTI-fotókiállítás nyílik Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2008. február 25.

Aradon a minorita házban ülésezett a Szent Erzsébet Minorita Tartomány káptalanja, amelynek munkálatain részt vettek az Aradon, Miskolcon, Szegeden, valamint Egerben szolgálatot teljesítő minorita testvérek, összesen 13-an. Február 24-én titkos szavazással választottak új tartományfőnököt, páter Kalna Zsolt Miskolcon szolgáló minorita atya személyében. Továbbra is nyitott kérdés marad az aradi rendházfőnöki, illetve plébánosi tisztség, amit októberig a jelenlegi házfőnök és plébános fog ellátni, aki saját kérésére októbertől távozni kíván a tartományból. /Balta János: Az új tartományfőnök Kalna Zsolt. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./ Horvát János a jelenlegi aradi rendházfőnök.

2008. február 29.

Egyhetes turnéról érkezett haza a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A Góbé virtus című előadást Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Miskolcon, Budapesten és a Kolozs megyei Jegenyén mutatták be. Orza Calin és Gábos Endre farsangi koreográfiája mindenütt sikert aratott. A jegenyei előadáson az együttest a nyolcvanas éveket idéző hangulat fogadta, a rendőrök a falu szélén várták őket. A Jegenyén szolgáló, Tisztiként ismert Gergely István plébános hívta meg az együttest. A rendőrök arra hivatkoztak, hogy nem fizették ki a terembért. A falu magyarsága azonban nem tágított, és végül sikerült megtartani az előadást. /Székely Zita: Góbék a nagyvilágban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 29./

2008. április 21.

Lőrincz Róbert miskolci képzőművész munkáiból nyílt kiállítás április 18-án Kolozsváron a Reményik Sándor Galériájában. Az Útkereső címet viselő tárlatot Székely Géza képzőművész méltatta. /(köllő): Útkeresés a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

2008. április 25.

Április 17–18-án az MTA Miskolci Területi Bizottsága dísztermében tudományos konferenciát tartottak „Veritatem facere in caritate”, p. Kelemen Didák csodás élete és működése címmel, a szerzetes születésnek 325., pappá szentelésének 300. évfordulója alkalmából. A konferencia résztvevőit köszöntötte többek között dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Schönberger Jenő szatmárnémeti megyéspüspök, valamint Majnek Antal munkácsi megyéspüspök, majd 6 ülésszakon összesen 30 egyházi méltóság, történész, teológiai szakértő és szakíró tartott előadást p. Kelemen Didákról – köztük az aradiak számára ismert fr. Bogdan Adamczyk is. Munkáikban kitértek a székelyföldi Baksafalváról, ma Kézdialmásról indult szerzetes pályájának, rendház- és templomépítő, hittérítő, illetve betegápoló áldozatos munkájára, szolgálatának részletes ismertetésére. /Balta János: Tudományos konferencia p. Kelemen Didákról. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

2008. május 21.

Május 19-én Kolozsváron két, a miskolci Bíbor Kiadónál megjelent kötetet ismertettek a szerzők és Balázs Imre József. Mózes Huba Világfigyelő tető című antológiája az Erdélyi Helikon történetét öleli fel, amely nyolcvan évvel ezelőtt indult útjára régiónk vezető irodalmi folyóirataként. 1928-ban (Kisbán) Bánffy Miklós vezetésével, pontosan meghatározott célkitűzéssel látott napvilágot, és 1944-ig olyan kiválóságok szerkesztették, mint Áprily Lajos, Kuncz Aladár, Lakatos Imre, Kovács László stb. Az Erdélyi Szépmíves Céh által támogatott folyóiratban magyarországi nagyságok is helyet kaptak. Mózes Huba és Kabán Annamária közösen írt, a hetven éve elhunyt Dsida Jenő életét és költészetét idéző, Vers és lélek című kötetet az utóbbi szerző mutatta be. /Világfigyelő, Dsidával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

2008. május 31.

Közeleg a június, a színházi fesztiváli szezon. Kezdődik a POSZT-nak nevezett nemzeti fesztivál, a kisvárdai határon túli fesztivál (és Miskolcon az operafesztivál stb.). Kisvárda idén egyetlen kolozsvári előadást sem hívott meg. A Pécsett lezajló POSZT szintén elmulasztotta meghívni kolozsvári előadást. A magyarországi színházi kultúra sápasztóan provinciális, nem hozott létre egy nemzetközi színházi fesztivált, ahol esetleg észrevehette volna a körülötte folyó világot. Idén az NKA, a Nemzeti Kulturális Alap meghívásossá tette a pályázatot a fesztiválok számára. /Tompa Andrea: Ahol a provincia van. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

2008. június 8.

Május 19-én a kolozsvári Szent Mihály plébánia keretében tevékenykedő nőszövetség Dsida-emlékestet rendezett. Az előadók a téma szakértői, a Miskolci Egyetem kolozsvári származású tanárai: Kabán Annamária és Mózes Huba voltak, akik ismertették az életmű egyes vonatkozásait. Az ünnepi alkalomra különleges meglepetést készített Kolozsvár értő közönségének Kovács Sándor főesperes: egy vaskos kötetnyi eredeti Dsida-kéziratot szerzett vissza a szülőváros számára. Egy budapesti Dsida-rajongó üzletember vásárolta és gyűjtötte össze azokat a lapokat, gép- és kéziratokat, amelyek a kolozsvári Státus-ház, Dsida Jenő egykori lakójának hagyatékát képezik. Ezeket küldte el Kovács főesperes kérésére az ünnepi alkalomra. A kötet kincseit egyelőre a Szent Mihály plébánián őrzik, míg méltó helyet nem találnak számukra. /Bodó Márta: Hazaérkeztek a Dsida-kéziratok. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 8./

2008. július 15.

Állami ösztöndíjat nem kaphat a romániai diák, ezért egyre több partiumi magyar hozza vissza gyerekét Magyarországról, ahová általános vagy középiskolába ment tanulni. Korábban nagy divat volt a nyugati határ mentén, hogy a nyolc általános vagy a középiskola befejezése után sokan Magyarországra mentek tanulni, legtöbben a közeli városokba – Nyírbátorba, Mátészalkára, Debrecenbe, Nyíregyházára, Miskolcra. Magyarország ma már nem annyira vonzó a továbbtanuló fiatalok számára. Egyes diákok arra panaszkodtak, hogy „kinézik őket” anyaországi társaik. Szatmár megye legnagyobb magyarnyelvű oktatási intézményében, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban idén 160 fiatal érettségizett, s közülük nyolc-tíz tanul tovább az anyaországban. Elek Imre igazgató szerint ez alig fele a három-négy évvel ezelőttinek. /Fleischer Hilda, Sike Lajos: Nem kifizetődő már a vendégdiákság. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

2008. július 26.

Nem készült mindeddig átfogó válogatás a legendás kolozsvári folyóirat, az Erdélyi Helikon anyagából. Mózes Huba kezdeményezésére végre kézbe vehetik az olvasók a Világfigyelő tető. Mozzanatok az Erdélyi Helikon történetéből. 1928–1944./Bíbor Kiadó, Miskolc, 2008. Szerkesztette Mózes Huba/ című könyvet, amely mintegy háromszázötven oldalon mutatja be a folyóirat anyagát: szövegeket, képeket, dokumentumokat. Mit lehetett korábban tudni az Erdélyi Helikonról? Talán azt, hogy a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom legjelentősebb folyóirata? Igen, kétségtelenül. Hogy az egyik legstabilabb, leghosszabb életű lap Erdélyben? Nyilvánvalóan. Az Erdélyi Helikonról szóló szakszerű tanulmányok, dokumentumkötetek (Szemlér Ferenc versantológiája, Marosi Ildikó és Mózes Huba dokumentumkötetei, Galambos Ferenc repertóriuma, Vallasek Júlia és mások tanulmányai) után körvonalazódott a folyóirat. Hiányzott viszont jónéhány alapszöveg újraközlése. Pomogáts Béla 1983-ban közzétette A transzilvánizmus című könyvét, akkor alcíméül ezt választotta: Az Erdélyi Helikon ideológiája. Méltán kapcsolódhatott össze a köztudatban az Erdélyi Helikon az „erdélyi gondolat”, a transzilvanizmus fogalmával. /Balázs Imre József: Ami eddig nem volt, s most lett. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

2008. augusztus 19.

Ötödik alkalommal szerveztek ökotábort augusztus 11-15-e között Magyarókeréken, az iskolakertben. A nemzetközivé bővült rendezvény a kalotaszentkirályi Silvanus Ökológiai Egyesület és a miskolci Holocén Természetvédelmi Egyesület közös szervezésében zajlott. A tábor során kalotaszegi, szilágysági és magyarországi általános iskolások ismerkedtek a természettel és annak védelmével. A természeti szépségeket – a havasrekettyei vízesést, a Fehér-sziklákat, víznyelőket – megcsodálhatták Péter György-Árpád földrajztanár, a Silvanus elnökének vezetésével. /Péter Mónika Mária: Nemzetközi ökotábor Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

2008. október 14.

Az erdélyi magyar főtanfelügyelőknek, főtanfelügyelő–helyetteseknek, valamint iskolaigazgatóknak tartanak egyhetes továbbképzést Magyarországon, Hajdúszoboszlón, tájékoztatott Kónya László szatmári főtanfelügyelő–helyettes. A találkozót minden évben megrendezik, az ideinek fő témája az európai uniós oktatási követelmények ismertetése. A gyakorlati részben több tanintézmény látogatását iktatták be. Így ellátogatnak majd Tokaj, Pécs, Miskolc, illetve Nyíregyháza kiválasztott iskoláiba is. /Gugulya–Hégető Lóránd: Továbbképzés Hajdúszoboszlón. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 14./

2008. október 22.

Pálinka – így nevezte el magát az elmúlt hónapokban összeállt népi zenekar, amely azonnal fellépésekhez jutott Londonban. Koncertjükön teltház fogadta őket. Az együttes négy hölgyből áll: Cseresnyés Krisztina (ének, Székelyföld), Zempléni Mária (hegedű, Budapest), Tamás Katalin (brácsa, Miskolc) és McCarthy Melinda (bőgő, Ausztrália), Londonban élő és dolgozó fiatalok. /Stanik Bence: Táncház Londonban. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

2008. november 10.

Obszcén kifejezésekkel sokkolta a Miskolci Nemzeti Színház nézőit a székelyudvarhelyi Nézőpont Színház Love and Money című előadása, amely egyben ősbemutatónak is számít Magyarországon. Az első magyar erdélyi magánszínház vezetője, Kroó Ádám elmondta: társulata egy sajtóközleményben bocsánatot kért a színháztól és a nézőktől, és hibaként elismerte, hogy elmulasztották Miskolcra küldeni az előadás plakátjait, hogy az előadás csak 16 éven felülieknek szól. /Darvas Beáta: Nem kell Love and Money. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

2009. február 10.

Az MKB Veszprém kézilabdacsapatának az idegenlégiósaira éppen akkor támadt rá egy romákból álló agresszív csoport, megölték Marian Cozmát, amikor Magyarországon a miskolci rendőrkapitány kijelentése nyomán fellángolt a vita arról, hogy létezik-e cigány bűnözés, hogy meg szabad-e jelölni egy-egy bűneset bemutatásánál az elkövetők etnikai hovatartozását. Amíg a magyar hírközlő szervek kórusban marasztalták el a cigányozó rendőrkapitányt, és attól is ódzkodtak, hogy elmondják, Marian Cozmát roma bűnözők késelték meg, Romániában különös hangsúlyt kaptak az ügy etnikai vonatkozásai. Az egyik piacvezető sportlap, a Prosport egyenesen azt adta tudósítása szalagcímének, hogy „gyilkolt a cigány maffia”. A korrekt, kiegyensúlyozott tájékoztatásra törekvő újságíró nehezen talál kapaszkodókat. Mindkét gyakorlattal szemben vannak kifogásai. /Gazda Árpád: A közölhetőség próbája. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

2009. február 18.

Miskolc rendőrkapitánya egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az elmúlt két hónap minden köztéri erőszakos cselekményét cigányok követték el. Röviddel ezután a kapitányt fölmentették tisztségéből, majd huszonnégy óra múlva visszahelyezték. A liberális értelmiség fölháborodott, hogy ugye nagy nyilvánosság előtt elkövetett cigányozás történt. A miskolci valóságot ismerő helyi erők is megmozdultak, szimpátiatüntetést szerveztek az elmozdított rendőrvezető mellett. A nagy országos közbeszédben elsikkadni látszik, hogy fényes nappal embereket vernek meg, rabolnak ki az utcán. /Krebsz János: Cigánybűnözés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

2009. március 14.

Segesváry Viktor négy kontinens számos országában élt, több, egymástól különböző vezető beosztásban dolgozott, változatos témákban, három nyelven írt meg huszonkét történeti, művelődéstörténeti vagy eszmetörténeti kötetet, vendégszónokként számos kérdéskörben tartott előadást. Hogyan fért bele mindez most betöltött nyolcvan évébe? Teológus diplomát szerzett. Képzettségét Svájcba menekülése után két magas fokú diplomával „toldotta meg”. Előbb a genfi Református Teológiai Karon avatták a református teológia doktorává (1968), majd ugyancsak Genfben, a Nemzetközi Tudományok Főiskoláján, politikai tudományokban szerzett doktorátust (1973) Segesváry Viktor régi erdélyi család sarja. Apja 1926-ban átszökött Magyarországra, fia már Miskolcon született. Észak-Erdély visszatérése után a család ismét Kolozsvárra költözött. Ifj. Segesváry Viktor 1940–1944 között a Református Kollégium diákja volt, az érettségi vizsgát a háború után már Budapesten tette le. A Keresztény Diákok Egyesületének egyik alapítója volt; ezért 1949 januárjában eltávolították a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karáról. Akkor iratkozott át a Református Teológiai Akadémiára, ahol 1954-ben lelkészi diplomát szerzett. Az 1956-os forradalom idején a Keresztény Ifjúsági Szövetség társelnöke volt, ezért száműzetésbe kényszerült. Közel másfél évtizeden át Genfben élt, ahol előbb a francia–svájci református magyarok lelkésze, 1961–1963 között pedig felvállalta a Genfi Afrika-Intézet főtitkári teendőit. New Yorkban 1984–1994 között az ENSZ tervosztályának és műszaki együttműködési-fejlesztési részlegének főtanácsadója-konzultánsa volt, majd 2002-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajztudományi Tanszékének, illetve a MTA Településfejlesztési és Regionális Bizottságainak meghívott előadója. Egyik munkája, a Magyarság és modernitás (2004) című tanulmánykötete felmérte az új társadalmi, gazdasági, művelődési és politikai kihívásokat. Segesváry Viktor ötvenöt év után egyhetes látogatásra jött Erdélybe. A Marosvásárhelyen megjelenő Látóban közölt hosszú beszámolója tanúskodik arról, mit jelentett számára ez az erdélyi út: „Visszatértem oda ahonnan jöttem – lelkileg és szellemileg – visszataláltam létem gyökereihez, az erdélyi patakok és folyók zúgásához, az erdők fáinak susogásához, gyermekkori felejthetetlen emlékeimhez. Életutam végre visszavezetett azok közé az emberek közé akikhez, mint a magyarság egy részéhez, tartozom.” Segesváry Viktor 22 kötetnyi összes műve, a Hollandiai Mikes Kelemen Kör kiadójának gondozásában, 2004–2006 között felkerült a világhálóra, és bekerültek az Országos Széchényi Könyvtár elektronikus katalógusába is. Ezzel ő az első Nyugaton élő magyar író, akinek teljes életműve a világhálón elérhető. /Lőwy Dániel: Évforduló – Gyarapodó életmű a lassan folyó időben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2009. április 29.

A két és fél hónapja Csíkszeredában nyílt A tatárjárás című kiállítás harmincezredik látogatóját üdvözölték április 28-én. Csíkszeredában közel annyian látták a kiállítász, mint eddig összesen. A Gyermekemet az országért – A tatárjárás 1241-1242 című kiállítást 2007-ben mutatták be Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban. Ezt a kiállítást indították vándorútra. A tárlat anyaga Csíkszeredából Miskolcra érkezik, ez a vándorkiállítás utolsó helyszíne. /Harmincezren a tatárjáráson. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

2009. május 7.

Soha ennyi neves geológus, egyetemi tanár és geológushallgató nem járt Háromszéken, mint áprilisban. Budapest, Miskolc, Kolozsvár és Csíkszereda egyetemein tanuló diákok végeztek többnapos terepgyakorlatot a megye legkülönbözőbb geológiai feltárásainál, természet- és környezetföldrajzi objektumainál. Az a program, melyet a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szakemberei állítottak össze, arról tanúskodik, hogy ez a táj nem is olyan szegény ásvány-, kőzet- és őslénytani, valamint más földtörténeti objektumokban, mint ahogyan azt sokan hiszik. Tusnádfürdőn Kisgyörgy Zoltán tartotta a megnyitó előadást Erdővidék földtani megismerésének történetéről. Tóth Levente baróti geológus bemutatta Erdővidék egyetlen és utolsó lignitfejtőjét. A Kézdivásárhelyen élő Bartha Zsolt, a gelencei kőolaj-kitermelés egykori gyakorló geológusa mutatta be mindazt, amit a mélyben lévő háromszéki kőolajról és annak igen költséges kitermeléséről tudni kell. Megtekintették Európa legnagyobb természetes mofettáját, a torjai Büdösbarlangot. Dr. Mosonyi Emília, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa A Keleti-Kárpátok tektonikai szerkezete címen tartott előadást. /Kisgyörgy Zoltán: Mit rejteget megyénk földje? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 7./

2009. október 9.

Modern technológiák a gépgyártásban címmel kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött október 8-án a Diákművelődési Házban. A Kolozsvári Műszaki Egyetem Gépgyártó Kara által kilencedik alkalommal megrendezett eseményre nyolc országból kilencven szakdolgozat érkezett. Az anyaországot tizenkét professzor és két rektor képviseli Budapestről, Miskolcról és Kecskemétről. Az 1991-ben indított tanácskozássorozatot kétévenként rendezik meg, 1995 óta Kolozsváron. A megnyitón Gyenge Csaba professzor üdvözölte a megjelenteket. /Gépgyártók nemzetközi tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2009. november 9.

A köztudatban élő négy magyar néprajzi tájegység mellett egy ötödiket is bemutatnak, mint új tudományos felfedezést a Regionális néprajzi kutatások a Kárpát- medencében című tudományos ülésen, amelyet az MTA Nyelv- és Irodalomtudo- mányok Osztálya közösen rendez az MTA Debreceni Egyetemen működő Néprajzi Kutatócsoportjával november 10-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián. Borsos Balázs, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese a Magyar kulturális régiók a Kárpát-medencében című előadásában 16 év kutatási eredményét összegzi. A Magyar Néprajzi Atlasz térképlapjainak új szempontú, statisztikai feldolgozását végezte el számítógép segítségével. Az elemzésből kiderült, hogy a négy tájegységen (Dunántúl, Észak /Felföld/, Alföld és Erdély-Moldva) kívül kimutatható egy ötödik is, mégpedig a Lippa-Nagyvárad-Debrecen-Miskolc vonal, a nyelvhatár és Erdély nyugati határa által bezárt területen. A kulturális régiók meghatározása segíthet abban, hogy az Európai Unió régiókat előtérbe helyező irányelveire figyelve, a döntéshozók a régiós határokat a kulturális tagolódás figyelembevételével húzzák meg. Borsos Balázs csak a magyar etnikumot vizsgálta, megjegyezte, hogy a szomszédos országok közül csak a magyarok készítettek néprajzi atlasz alapján statisztikai és csoportelemzést a kulturális régiókról. Néprajzi atlaszok ugyanakkor készülnek a szomszédos országokban is, az ötkötetesre tervezett román kiadványból eddig három kötet jelent meg, és Szlovákiában is elkészült egy sokoldalú és gazdag anyagú atlasz. Az ülésen többek között Bartha Elek a vallási régiók néprajzi értelmezéséről, míg Fejős Zoltán a Hagyományos tájak és régiók néprajzi átértékelődéről értekezik. /Öt magyar néprajzi tájegység. Tudományos ülés a Kárpát-medence néprajzi kutatásairól. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

2009. december 23.

Kolozsvár volt az utolsó helyszíne annak a rendezvénysorozatnak, amelynek keretében rendkívüli hangversennyel emlékeztek az 1989-es kelet-európai változásokra. Az Európai Unió Kultúra programjának támogatásával létrejött rendezvény helyszínei Miskolc, Kassa és Kolozsvár, mindhárom városban Beethoven művei szólaltak meg. A kolozsvári Magyar Opera emeleti előcsarnokban ugyanakkor megnyílt Essig Józsefnek az 1989-es eseményeket felidéző fotókiállítása. /Emlékezés Beethovennel az 1989-es eseményekre. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./


lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-148




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998