udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 64 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-64
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2009. november 21.

A roma kisebbség köréből népszámláláskor más adatok kerülnek be a nemzetiségi, más az anyanyelvi és vallási bevallások közé, mint amit sokan várnának, szinte lehetetlen besorolni őket a megszokott, bevett csoportok közé. Az egyazon telepen lakó cigányság is a legkülönfélébb módon nyilatkozik, ha hovatartozásáról kérdik. A népszámlálási adatok nem megbízhatóak, ezért a hatóság már több ízben rendelt el bizalmasan cigányösszeírást, a belügy jelentéseket kért be a falvakból és városokból a romák lélekszámáról. Sokuk nem szerepel a személyazonossági nyilvántartásban, keresztlevelük sincs, ezért ezek a bizalmas adatok sem teljesen megbízhatóak, de pontosabbak minden egyébnél. Bonyolítja a helyzetet, hogy a romák asszimilációja tömeges a Regátban, a részben vagy teljesen beolvadtak alighanem milliós nagyságrendet tesznek ki, Erdéllyel szemben. Egy minapi tévévitában Madalin Voicu, a parlament roma tagja hárommillió romáról beszélt, belügyi forrásokra utalva. Ezzel Románia alighanem világelső, a kontinensen mindenképpen vezet e tekintetben, s ebből komoly felelősség származik. Ha ötmillió körüli lakos vallaná magát nem román nemzetiségűnek, azaz a népesség 20–25 százaléka, akkor szétfoszlana a homogén, oszthatatlan, teljesen egynemű román nemzet álma. /B. Kovács András: Kétszer annyian, mint mi. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

2009. december 3.

Erdély Romániához csatolása és Nagy-Románia megalakulása 1918 és 1920 között megbénította az erdélyi magyarság közéletét. Az éledezés 1921 körül kezdődött, azután a nemzeti (kisebbségi) autonómia és az államok konföderációja lett az a két legfontosabb törekvés, amit a romániai magyarság el akart érni. Száraz György munkája Erdély múltjáról, jelenidőben címmel jelent meg a nyolcvanas években. Könyvében megpróbált képet kialakítani a román-magyar viszonyról. Művében számos idézet szerepel arról, hogyan fogadták Trianont és a román Egyesítést a kortársak: magyarok, németek és románok. Botlik József Erdély tíz tételben (1918-1940) című munkája 1988-ban szintén összegzést készített, ugyanígy az Erdély rövid története /Budapest, 1989/ című kötet. Paál Árpád, a kolozsvári Napkelet főszerkesztője például így írt lapjában 1921-ben: „A magyar népkisebbségeknek mindenütt olyan önálló nemzettestekké kell válniok, melyek szervesen beilleszkednek az utódállamok közéletébe. ” Paál hozzátette: „A törzsmagyarságot is, az összes környező államokat is a történelem sodra hajtja az egyedül lehetséges kibontakozás irányába, a népek testvériségének államszövetségi intézményesítése felé. ” 1921. január 23-án Kolozsváron jelent meg Kós Károly, Paál Árpád és Zágoni István híres röpirata, a Kiáltó szó Erdély, Bánság, Körös-vidék és Máramaros magyarságához. Ebben olvasható: „Fölébredtünk. Látni akarunk tisztán. Szembe akarunk nézni az Élettel, tisztában akarunk lenni helyzetünkkel. Ösmerni akarjuk magunkat. Számba kell venni erőinket, szerveznünk kell a munkát, tudnunk kell a célt, amit el akarunk érni... Kiáltok! Neked: Erdély, Bánság, Körös-vidék és Máramaros ezeresztendős magyarsága: Ébredj kétesztendős álmodból, szemedet nyisd ki, nézz széjjel és állj az új életben tusakodni akarók közé. A rohanó idő füledbe harsogja: elég a passzivitásból. (…) Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk át a munkára. Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája. ”1919. szeptember 6-án Temesváron a romániai németek képviselői gyűltek össze. Megfogalmazták: „Alkotmány alkotandó, amely örök időkre biztosítja a romániai németség jogát arra, hogy politikailag mint egységes nemzet szervezze magát, s ennek alapján követhesse nemzeti, kulturális és gazdasági törekvéseit. ” Az erdélyi szászok már 1919. január 8-án a Szász Nemzeti Tanács medgyesi gyűlésén kijelentették, hogy „Erdély szász népe is nemzeti jövője garantálását remélve, állást foglal Erdély és Románia egyesülése mellett”. A román politikus, Iuliu Maniu biztosította őket „a szorgalmas szász nép nemzeti jogainak védelméről és tiszteletben tartásáról”. Az erdélyi románok nem voltak kezdetben egységesek Erdély kormányzásával kapcsolatban, az észak-erdélyi görög-katolikus románok voltak bizalmatlanok a regáti politikusokkal szemben. Az Erdély rövid története című könyv összefoglalta a Trianon utáni helyzetet: „A román nyelv uralkodóvá tételét minden eszközzel szorgalmazták. A hely- és utcaneveket a magyar többségű helyeken sem lehetett magyarul kiírni, sőt időnként a magyar nyelvű publikációkban sem, a kétnyelvű cégtáblákat megadóztatták, végül megszüntették. A bíróságokon 1921-től románul tárgyalták az ügyeket, románul nem tudó ügyfelek tolmács útján beszélhettek. Minden hatósági beadványt az állam nyelvén kellett megfogalmazni. A nyilvános helyeken megjelentek a feliratok: Csak románul szabad beszélni. ” hvg. hu /Kisebbségek Nagy-Romániában: kiáltottak, de hova? = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 3./

2009. december 7.

Az exit-poll felmérések egyértelműen Mircea Geoana győzelmét jelzik, Traian Basescu viszont azt nyilatkozta: ő nyerte meg a választásokat. A nap folyamán számos bejelentés érkezett szabálysértésre és csalási kísérletre vonatkozóan. A Regátban és Moldovában a vártnál jóval magasabb arányban járultak az urnák elé a választásra jogosult román állampolgárok. /Mircea Geoana és Traian Basescu is győztesnek vallja magát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2009. december 8.

A december 6-án, vasárnap tartott elnökválasztás második fordulójának hivatalos végeredménye szerint nem az exit poll becslések által győztesnek hirdetett Mircea Geoana győzött. A szociáldemokrata jelöltet megelőzte Traian Basescu államfő, aki 70 048 szavazattal kapott többet. Basescu a voksok 50,33 százalékát gyűjtötte össze, Geoana pedig csak a 49,66 százalékát. A szociáldemokraták bejelentették, hogy megóvják a választás eredményét „választási csalások” miatt. Az EBESZ megfigyelői szerint a választás a nemzetközi szervezet normáinak megfelelően zajlott. Klaus Johannis búcsút vett a szociáldemokrata-liberális koalíciótól, és bejelentette, hogy Nagyszeben polgármestere marad. Traian Basescu jelenlegi államfő kapta a legtöbb, 5 275 808 szavazatot, Mircea Geoana 5 205 760 voksot gyűjtött. A két jelöltet 70 048 szavazat választotta el egymástól. Basescu főleg Erdélyben és Bánságban nyert, Geoana pedig főleg a moldvai és a regáti megyékben. /B. T. : Hetvenezer szavazaton bukta el Geoana az államfőséget. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./ Traian Basescu régi-új államelnök szerint semmiség volt legyőznie Mircea Geoanát. Az államfő külön köszönetet mondott a határon túl élőknek, ahol fölényesen megnyerte a választásokat, az ott begyűjtött száztízezer szavazat biztosította számára a végső győzelmet. Crin Antonescu PNL-pártelnök és Ludovic Orban alelnök ismételten kizárták a PD-L-vel való együttműködést. „A romániai magyarság Traian Basescura szavazott a romániai elnökválasztáson, de nem érezte magáénak a voksolást, miután két rossz között kellett választania” – jelentette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke emlékeztetett arra, hogy a két jelölt egyike sem kínált semmit a magyaroknak. Ezért volt az EMNT álláspontja az, hogy az emberek a lelkiismeretük szerint szavazzanak – tette hozzá. Tőkés László úgy vélte, hogy a választási győztes Basescunak viszonoznia kell a magyar voksokat, és felül kell vizsgálnia Székelyföld politikáját. Tőkés ismét összefogásra szólította a magyarságot, az RMDSZ-t pedig arra, hogy hagyjon fel egypárti politikai filozófiájával és gyakorlatával, amely „végérvényesen megbukott”. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, az exit pollok szoros, de egyértelműen Mircea Geoana szociáldemokrata jelöltnek kedvező eredményt mutattak, ezért kétségtelenül igazuk lehet azoknak, akik megkérdőjelezik a választások eredményét, tisztességességét. Az RMDSZ-nek újra kell gondolnia a taktikáját”– mondta Markó Béla. /Salamon Márton László: Még öt év Basescuból. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-64




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998