udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 263 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 241-263
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. június 15.

Jún. 15-én távozik hivatalából Magyarország bukaresti nagykövete. Szőcs Ferenc ötévi szolgálat után, mandátumának lejártával visszatér hazájába. Korábban, 1980-tól 1985-ig, a bukaresti magyar követség kulturális és sajtóattaséja volt. Szőcs Ferenc 1974-től a Magyar Külügyminisztérium munkatársa; kezdetben négy évig Svájcban, 1989 és 1991 között Rómában dolgozott, majd négy éven át a Magyar Külügyminisztérium Délkelet-európai Főosztályát vezette. /Távozik a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

2000. szeptember 4.

Kolozsváron, a Korunk Galériában megnyílt Takács Gábor kolozsvári grafikus kiállítása. /(németh): Minden út Rómába vezet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2000. szeptember 11.

Szeptember 10-én felavatták Szentjobbon Szent István király bronz mellszobrát, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ajándékát, Török Richárd székesfehérvári szobrának mását. A katolikus templomban Tempfli József megyés püspök köszöntötte dr. Rockenbauer Zoltánt, a magyar kulturális tárca miniszterét, megköszönve segítségét, a partiumi magyarságnak tett gesztusát. A debrecen-nyíregyházi egyházmegye püspöke, Bosák Nándor szentbeszéde után Rockenbauer Zoltán biztatott megmaradásra, mondván: "Szentjobbra jöttem, tudtam, hogy szent helyre jövök, hiszen az itt élők felmenői Szent István jobbját őrizték." Dávid Ibolya üdvözlő szavait levélben küldte el. A miniszter asszony szerint István király mai nagy csodája, hogy Rómát és Bizáncot képes volt közelebb hozni. Lezsák Sándor költő-politikus kifejtette, hogy két talapzaton nyugszik a Kárpát-medencében a magyarság léte: templomon és iskolán. Majd Szent István oltalmába ajánlotta a nemzetet megtartó édesanyákat. Tőkés László püspök üzenetével Csűry István generális direktor érkezett. Szentmise után hosszú sorokban kígyózott a tömeg a templom külső falába süllyesztett szobor köré, ahol a Szent Jobb őre, dr. Szabó Géza kanonok áldotta meg István király mellszobrát. /Balla Tünde: Királyszobrot avatott Szentjobb. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 11./

2000. szeptember 23.

Aradon, a belvárosi minorita rendházban ülésezett a Szent Erzsébet Tartomány minorita káptalanja. Ez alkalomból Aradon járt dr. Hubert Lipinski a rend generálisának, Agostini Gardinnak az asszisztense, a kelet-európai minorita régió minisztere Rómából, valamint dr. Kartal Ernő minorita tartományfőnök Miskolcról. A tanácskozás fő témája az aradi minorita közösség újjászervezése volt. /Minorita káptalan Arad-belvárosban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2001. január 6.

A rendszerváltozás utáni viszonylag rövid idő alatt, 1994-ben, megjelent Budapesten a Magyar Színházművészeti Lexikon /Akadémiai Kiadó/. Mivel az előző évtizedekben nem folyhatott rendszeres kutatás az emigrációban élő színészekről, és a határon túli színészek nyomon követése is esetleges volt, ezért a lexikon születésének pillanatában nagyon sok színészről nem tudtak. Mindez szükségessé tette a kimaradt művészek adatainak az összegyűjtését. Enyedi Sándor színháztörténész Rivalda nélkül /Budapest/ 1999. decemberében megjelent kötete azt a célt szolgálta, hogy a létező hiányosságokat részben pótolja. A több mint kétszáz éves magyar színészet teljes feltárása még mindig várat magára. Feltételezhető, hogy a következő kötet is még mindig pótkötet lesz. Például a legutóbbi kötet megjelenése után derült ki, hogy Giulio Gari világhírű operaénekes, akit a külföldi lexikonok olasz származású, amerikai operaénekesnek tüntetnek fel, azonos Gari Gyulával, aki Medgyesen született 1912-ben, színpadi pályáját a kolozsvári színházban kezdte. 1937 szilveszterén egy vidám műsorban lépett fel, majd 1938-ban Szu-csong herceget énekelte A mosoly országában. Kiment Rómába szerencsét próbálni, rövidesen a római Királyi Opera tagja lett, és innen meg sem állt a New-York-i Metropolitan Operáig. - Enyedi munkája, a Rivalda nélkül 82 olyan Kárpát-medencei város adatait tartalmazza, amelynek egykor - némelyeknek ma is - élénk színészete volt, és amelyek egy részére már a feledés fátyla borult. /Nánó Csaba: ″Nagyon sok színészről nem volt tudomásunk″ Beszélgetés Enyedi Sándor színháztörténésszel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2001. január 6.

A rendszerváltozás utáni viszonylag rövid idő alatt, 1994-ben, megjelent Budapesten a Magyar Színházművészeti Lexikon /Akadémiai Kiadó/. Mivel az előző évtizedekben nem folyhatott rendszeres kutatás az emigrációban élő színészekről, és a határon túli színészek nyomon követése is esetleges volt, ezért a lexikon születésének pillanatában nagyon sok színészről nem tudtak. Mindez szükségessé tette a kimaradt művészek adatainak az összegyűjtését. Enyedi Sándor színháztörténész Rivalda nélkül /Budapest/ 1999. decemberében megjelent kötete azt a célt szolgálta, hogy a létező hiányosságokat részben pótolja. A több mint kétszáz éves magyar színészet teljes feltárása még mindig várat magára. Feltételezhető, hogy a következő kötet is még mindig pótkötet lesz. Például a legutóbbi kötet megjelenése után derült ki, hogy Giulio Gari világhírű operaénekes, akit a külföldi lexikonok olasz származású, amerikai operaénekesnek tüntetnek fel, azonos Gari Gyulával, aki Medgyesen született 1912-ben, színpadi pályáját a kolozsvári színházban kezdte. 1937 szilveszterén egy vidám műsorban lépett fel, majd 1938-ban Szu-csong herceget énekelte A mosoly országában. Kiment Rómába szerencsét próbálni, rövidesen a római Királyi Opera tagja lett, és innen meg sem állt a New-York-i Metropolitan Operáig. - Enyedi munkája, a Rivalda nélkül 82 olyan Kárpát-medencei város adatait tartalmazza, amelynek egykor - némelyeknek ma is - élénk színészete volt, és amelyek egy részére már a feledés fátyla borult. /Nánó Csaba: ″Nagyon sok színészről nem volt tudomásunk″ Beszélgetés Enyedi Sándor színháztörténésszel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2001. február 17.

Mircea Geoana külügyminiszter febr. 16-án Rómába érkezett, ahol tárgyalásokat folytat Lamberto Dini olasz kollégájával. A megbeszélés témája a két ország közti kapcsolatok, illetve az EBESZ-szel kapcsolatos kérdések megvitatása lesz. Geoana kifejezte reményét, hogy Románia mihamarabb teljesíti a NATO-csatlakozáshoz szükséges feltételeket és Olaszország támogatását kérte. /Geoana Olaszországban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

2001. február 27.

Csak akkor alakít ki hivatalos álláspontot a római katolikus egyház a szőkefalvi állítólagos Mária-jelenésekről, ha a jelenések sorozata véget ért, és az egyház azt alaposan megvizsgálta. A gyulafehérvári római katolikus érsekség tavaly kifejtett álláspontját erősítette meg az a megbeszélés, amelyet dr. Jakubinyi György érsek nem rég a vatikáni hittudományi kongregáción Ratzinger bíborossal folytatott. Az egyházi megfigyelésnek része, hogy a helyi plébános és a kerületi esperes minden jelenés alkalmával jelentést küld az eseményről. A látnoknővel egyébként dr. Jakubinyi György érsek személyesen is elbeszélgetett. A Krónika 1999. november 22-én és 2000. március 10-én közölt riportot a szőkefalvi Marián Rozáliáról, aki azt állítja, 1995 óta évente többször is megjelenik számára a Szent Szűzanya, és román nyelven beszél hozzá. A tíz évvel ezelőtt megvakult súlyos cukorbeteg asszonnyal látogatója mindig közli, hogy mikor lesz a következő jelenés. /Kivár a katolikus egyház. Rómában is megvitatták a szőkefalvi Mária-jelenéseket. A szőkefalvi állítólagos Mária-jelenésekkel kapcsolatban Rómában is megerősítették a gyulafehérvári érsekség tartózkodó álláspontját. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

2001. március 11.

Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek febr. 9-15-e között Rómába látogatott. Felkereste a római kongregációkat. A Hittudományi Kongregációnál Ratzinger bíborossal tárgyalt a szőkefalvi állítólagos Mária-jelenések ügyében. Az érsek további kongregációkkal tárgyalt az erdélyi katolikus örmény kormányzóságról, a klérus helyzetéről, a májusban Csíksomlyón tartandó szimpóziumról, a gyulafehérvári székesegyház restaurálásáról, több püspökkel együtt a Szentatyát is köszönthette. /(A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Sajtóirodája). = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 11./

2001. március 17.

Egy magyar irodalmat ismerek, az más kérdés, hogy az egyik része itt, a másik ott születik és közlődik - mondta Szilágyi István erdélyi magyar író a Kossuth-díj átvétele után. A Kő hull apadó kútba című történelmi regény, valamint az Agancsbozót című mitikus regény szerzője 1990 - alapításának kezdete - óta vezeti a kolozsvári Helikon című folyóiratot. Szilágyi tapasztalatai szerint az írott irodalmi sajtótól eléggé elfordult a közönség. Ennek ellenére az irodalmi folyóiratoknak fenn kell maradniuk, mert alkotói műhelyként is funkcionálnak. A Kő hull apadó kútba című regénye kapcsán elmondta, hogy Magyarországon eddig négy kiadást ért meg, és megjelent szlovákul és románul is. A lengyel kiadás is előkészületben van. - A másik erdélyi Kossuth-díjas a 71 éves Szervátiusz Tibor szobrászművész, aki úgy érzi, művészete szintézisét jelenítik meg - sok más műve mellett - 1956-os emlékmű-tervei, ezt mutatja magyar oltára Rómában, és a millenniumra készített győri Boldogasszony-kő is. A művész nagy álma a Szent Korona Dunán átívelő emlékművének elkészítése, amely - mint mondta - jelképe lehetne a városnak és a magyarságnak.Jelenleg egy új, márvány Boldogasszony-szobrot tervez, hiszen - mint szavaiból kiderült - életét a Mária-tisztelet jegyében éli. /Két új erdélyi Kossuth-díjas. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./

2001. május 8.

Világszerte tizenkilenc magyar kulturális központ működik, a legfontosabb intézmények a Collegium Hungaricum nevet viselik. Bukarestben csupán 1989 után nyílhatott meg a kulturális központ, a collegiumok zöme viszont 1920-ban vagy röviddel azután alakult Rómában, Bécsben, Berlinben, Párizsban. Jóval később nyitotta meg kapuit a moszkvai, nem kevésbé fontos intézmény. Entz Géza, a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Intézeti Igazgatóságának főigazgatója kifejtette: kollégiumok ott működnek, ahol magyar érdekű kutatás folyik, ösztöndíjas tudósok részvételével. Rómában például a magyar történelem szempontjából rendkívül fontos a vatikáni levéltár, Bécsben is főként levéltári anyagot kutatnak a tudósok, a berlini Collegium főként természettudományos, biológiai vagy fizikai kutatásokat segít elő. A moszkvai intézmény részben az 1945 és 1990 közötti történelmünk, részben pedig az 1848-49-es szabadságharcra vonatkozó anyagok tanulmányozása szempontjából lényeges. A bukaresti Központ nagyon népszerű, a román sajtó gyakran ír a rendezvényeiről. Szó esett róla, hogy Kolozsváron is megnyitják a kulturális irodát, de erre csak akkor kerülhet sor, ha a román fél is ezt akarja. /Egyelőre nem nyílik meg a kolozsvári kulturális iroda. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 8./

2001. május 8.

Világszerte tizenkilenc magyar kulturális központ működik, a legfontosabb intézmények a Collegium Hungaricum nevet viselik. Bukarestben csupán 1989 után nyílhatott meg a kulturális központ, a collegiumok zöme viszont 1920-ban vagy röviddel azután alakult Rómában, Bécsben, Berlinben, Párizsban. Jóval később nyitotta meg kapuit a moszkvai, nem kevésbé fontos intézmény. Entz Géza, a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Intézeti Igazgatóságának főigazgatója kifejtette: kollégiumok ott működnek, ahol magyar érdekű kutatás folyik, ösztöndíjas tudósok részvételével. Rómában például a magyar történelem szempontjából rendkívül fontos a vatikáni levéltár, Bécsben is főként levéltári anyagot kutatnak a tudósok, a berlini Collegium főként természettudományos, biológiai vagy fizikai kutatásokat segít elő. A moszkvai intézmény részben az 1945 és 1990 közötti történelmünk, részben pedig az 1848-49-es szabadságharcra vonatkozó anyagok tanulmányozása szempontjából lényeges. A bukaresti Központ nagyon népszerű, a román sajtó gyakran ír a rendezvényeiről. Szó esett róla, hogy Kolozsváron is megnyitják a kulturális irodát, de erre csak akkor kerülhet sor, ha a román fél is ezt akarja. /Egyelőre nem nyílik meg a kolozsvári kulturális iroda. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 8./

2001. június 16.

Szászrégenben a mindkét rítusú katolikus főpásztorok köszöntötték Todea Alexandru bíboros-érseket tízéves bíborosi jubileuma és születésnapja alkalmából. Todea bíboros 1912. jún. 5-én született a Fehér megyei Telek községben. Rómában szentelték pappá 1939-ben, ugyanott egy év múlva doktorátust szerzett. Josef Schubert római katolikus bukaresti püspök szentelte titokban püspökké 1950. nov. 19-én. 1952-ben a kommunista hatóságok életfogytiglani kényszermunkára ítélték a püspököt. Megjárta a politikai börtönök poklát, ahonnan 1965-ben, közkegyelemben részesülve szabadult. 1986 márciusában titokban megválasztották a Romániai Görög Katolikus Egyház metropolitájának. Ünnepélyes metropolita-érseki székfoglalására csak a rendszerváltás után, 1990. okt. 7-én kerülhetett sor Balázsfalván. II. János Pál pápa kreálta bíborossá Rómában, 1991. dec. 8-án. Todea 1994-től, egészségi okok miatt, nyugállományban van. Köszöntőjében Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek hangsúlyozta a bíboros és boldogemlékű Márton Áron püspök közötti barátságot és sorsközösséget, beleértve a máramarosi börtönben töltött éveket. /Fodor György: Főpásztorok tisztelgése Todea bíboros előtt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2001. június 16.

Szászrégenben a mindkét rítusú katolikus főpásztorok köszöntötték Todea Alexandru bíboros-érseket tízéves bíborosi jubileuma és születésnapja alkalmából. Todea bíboros 1912. jún. 5-én született a Fehér megyei Telek községben. Rómában szentelték pappá 1939-ben, ugyanott egy év múlva doktorátust szerzett. Josef Schubert római katolikus bukaresti püspök szentelte titokban püspökké 1950. nov. 19-én. 1952-ben a kommunista hatóságok életfogytiglani kényszermunkára ítélték a püspököt. Megjárta a politikai börtönök poklát, ahonnan 1965-ben, közkegyelemben részesülve szabadult. 1986 márciusában titokban megválasztották a Romániai Görög Katolikus Egyház metropolitájának. Ünnepélyes metropolita-érseki székfoglalására csak a rendszerváltás után, 1990. okt. 7-én kerülhetett sor Balázsfalván. II. János Pál pápa kreálta bíborossá Rómában, 1991. dec. 8-án. Todea 1994-től, egészségi okok miatt, nyugállományban van. Köszöntőjében Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek hangsúlyozta a bíboros és boldogemlékű Márton Áron püspök közötti barátságot és sorsközösséget, beleértve a máramarosi börtönben töltött éveket. /Fodor György: Főpásztorok tisztelgése Todea bíboros előtt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2001. június 19.

Aug. 6-10. között a finnországi Jyväskylä ad otthont az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusnak. A magyarságtudományok legnagyobb nemzetközi seregszemléjét ötévente rendezik meg, váltakozva magyarországi és külföldi helyszíneken. A kongresszusok fő témái (Hungarológiai oktatás régen és ma, A magyar vers - Budapest, 1981; A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében - Bécs, 1986; Régi és új peregrináció - Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon - Szeged, 1991; A magyar művelődés és a kereszténység - Róma, 1996) általában a kapcsolattörténeti megközelítéseket és az interdiszciplináris kutatásokat helyezik el térbe, a finnországi rendezvény központi témája a Hatalom és a kultúra. A szervezők mintegy 400 tudóst várnak a rendezvényre. A legtöbben természetszerűleg Magyarországról és a Kárpát-medence magyarlakta területeiről érkeznek, de jelen lesznek a nyugat- és észak-európai egyetemek hungarológusai, illetve az Egyesült Államok és Japán jeles kutatói mellett koreai, vietnami és izraeli vendégek is. A kongresszus internetes honlapja a www.jyu.fi/hungkong címen érhető el. /Hungarológiai kongresszus augusztusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ Finnországban több évtizede kiemelt szerepe van a magyarságtudományok kutatásának. Három egyetemen (Helsinki, Turku és Jyväskylä) lehet magyar szakos képzésben részt venni. Jyväskyläben 1989 óta működik hungarológiai intézet. /Augusztusban Jyväskyläben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 26./

2001. június 26.

Aug. 6-10. között a finnországi Jyväskylä ad otthont az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusnak. A magyarságtudományok legnagyobb nemzetközi seregszemléjét ötévente rendezik meg, váltakozva magyarországi és külföldi helyszíneken. A kongresszusok fő témái (Hungarológiai oktatás régen és ma, A magyar vers - Budapest, 1981; A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében - Bécs, 1986; Régi és új peregrináció - Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon - Szeged, 1991; A magyar művelődés és a kereszténység - Róma, 1996) általában a kapcsolattörténeti megközelítéseket és az interdiszciplináris kutatásokat helyezik el térbe, a finnországi rendezvény központi témája a Hatalom és a kultúra. A szervezők mintegy 400 tudóst várnak a rendezvényre. A legtöbben természetszerűleg Magyarországról és a Kárpát-medence magyarlakta területeiről érkeznek, de jelen lesznek a nyugat- és észak-európai egyetemek hungarológusai, illetve az Egyesült Államok és Japán jeles kutatói mellett koreai, vietnami és izraeli vendégek is. A kongresszus internetes honlapja a www.jyu.fi/hungkong címen érhető el. /Hungarológiai kongresszus augusztusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ Finnországban több évtizede kiemelt szerepe van a magyarságtudományok kutatásának. Három egyetemen (Helsinki, Turku és Jyväskylä) lehet magyar szakos képzésben részt venni. Jyväskyläben 1989 óta működik hungarológiai intézet. /Augusztusban Jyväskyläben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 26./

2001. június 26.

Aug. 6-10. között a finnországi Jyväskylä ad otthont az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusnak. A magyarságtudományok legnagyobb nemzetközi seregszemléjét ötévente rendezik meg, váltakozva magyarországi és külföldi helyszíneken. A kongresszusok fő témái (Hungarológiai oktatás régen és ma, A magyar vers - Budapest, 1981; A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében - Bécs, 1986; Régi és új peregrináció - Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon - Szeged, 1991; A magyar művelődés és a kereszténység - Róma, 1996) általában a kapcsolattörténeti megközelítéseket és az interdiszciplináris kutatásokat helyezik el térbe, a finnországi rendezvény központi témája a Hatalom és a kultúra. A szervezők mintegy 400 tudóst várnak a rendezvényre. A legtöbben természetszerűleg Magyarországról és a Kárpát-medence magyarlakta területeiről érkeznek, de jelen lesznek a nyugat- és észak-európai egyetemek hungarológusai, illetve az Egyesült Államok és Japán jeles kutatói mellett koreai, vietnami és izraeli vendégek is. A kongresszus internetes honlapja a www.jyu.fi/hungkong címen érhető el. /Hungarológiai kongresszus augusztusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ Finnországban több évtizede kiemelt szerepe van a magyarságtudományok kutatásának. Három egyetemen (Helsinki, Turku és Jyväskylä) lehet magyar szakos képzésben részt venni. Jyväskyläben 1989 óta működik hungarológiai intézet. /Augusztusban Jyväskyläben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 26./

2001. október 16.

Egész hetet átívelő ünnepségsorozattal emlékezett Temesvár római katolikus közössége és minden magyar nemzetiségű lakosa a gyárvárosi plébániatemplom felszentelésének századik évfordulójára. A magyar millennium évében, 1896-ban tették le az alapkövét, és alig öt esztendő múlva elkészült a nagy mű. Az ünnepi szentmisét Tamás József gyulafehérvári segédpüspök celebrálta. Közreműködött Böcskei László vikárius, aki a Rómában hivatalos úton tartózkodó Roos Márton megyés püspök köszöntő szavait is tolmácsolta. A világi meghívottak közül Szabó Dénes esperes Csallóközi Zoltánt, a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetőjét, dr. Cseh Áron Gusztávot, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulátusának konzulját, Toró T. Tibor Temes megye RMDSZ-es parlamenti képviselőt, Halász Ferencet, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnökét, az évfordulóra a Millenniumi templom száz éves történetét könyvalakban megjelentető Szekernyés János helytörténészt köszöntötték. Csallóközi Zoltán hangsúlyozta, hogy az anyaország erejéhez mérten anyagiakkal is támogatja az idegen országba szakadt, szórványban élő magyarságot kultúrájának ápolásában a szülőföldjén. /Bánsági Csilla: "Tornyán a kereszt, felül emelkedik mindenen..."A gyárvárosi Millenniumi templom centenáriuma. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

2001. október 16.

Egész hetet átívelő ünnepségsorozattal emlékezett Temesvár római katolikus közössége és minden magyar nemzetiségű lakosa a gyárvárosi plébániatemplom felszentelésének századik évfordulójára. A magyar millennium évében, 1896-ban tették le az alapkövét, és alig öt esztendő múlva elkészült a nagy mű. Az ünnepi szentmisét Tamás József gyulafehérvári segédpüspök celebrálta. Közreműködött Böcskei László vikárius, aki a Rómában hivatalos úton tartózkodó Roos Márton megyés püspök köszöntő szavait is tolmácsolta. A világi meghívottak közül Szabó Dénes esperes Csallóközi Zoltánt, a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetőjét, dr. Cseh Áron Gusztávot, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulátusának konzulját, Toró T. Tibor Temes megye RMDSZ-es parlamenti képviselőt, Halász Ferencet, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnökét, az évfordulóra a Millenniumi templom száz éves történetét könyvalakban megjelentető Szekernyés János helytörténészt köszöntötték. Csallóközi Zoltán hangsúlyozta, hogy az anyaország erejéhez mérten anyagiakkal is támogatja az idegen országba szakadt, szórványban élő magyarságot kultúrájának ápolásában a szülőföldjén. /Bánsági Csilla: "Tornyán a kereszt, felül emelkedik mindenen..."A gyárvárosi Millenniumi templom centenáriuma. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

2001. december 19.

Dec. 18-án az Olaszországba látogató Iliescu elnököt fogadta Carlo Azeglio Ciampi köztársasági elnök, és tárgyalóasztalhoz ült Silvio Berlusconival is. Olaszország őszintén kívánja, hogy Románia 2004-ben beléphessen az Európai Unióba - jelentette ki a megbeszélés után Silvio Berlusconi miniszterelnök. Iliescu felhívta a figyelmet a két ország közötti kitűnő kapcsolatokra, arra, hogy a kölcsönös bizalom érvényesül az "együttműködés ősi hagyománya" alapján. Iliescu emlékeztetett arra, hogy Olaszország Románia első számú kereskedelmi partnere. /Iliescu-Berlusconi találkozó Rómában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2002. augusztus 5.

Aug. 4-én Temesváron a templomot zsúfolásig megtöltő hívek előtt iktatta be tisztségébe a Millenniumi templom új plébánosát Roos Márton megyés püspök. Tamáskó Péter Pál kanonok személyében az egyházmegye egyik legképzettebb lelkipásztora került a gyárvárosi római katolikus egyházközség élére, ugyanis Rómában egyházjogot végzett és 1972. évi pappá szentelése után tanárként teljesített szolgálatot a Gyulafehérvári Teológián. Az ünnepi szentmisén jelen volt a testvéregyházak több képviselője. A püspök szerint a Millenniumi templom egyike a magyar hívek legjelentősebb vallási központjának. A szegénységben erős hittel győzedelmeskedni tudunk a nehézségek fölött - mondotta -, különös tekintettel arra, hogy a Magyarok Nagyasszonya szeretetében és védelmében reménykedhetünk. /Püspöki mise a Millenniumi templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 5./

2002. augusztus 21.

Nagy Albert festőművész születésének századik évfordulója alkalmából centenáriumi emlékkiállítás nyílt a kolozsvári Művészeti Múzeum termeiben. Nagy Albert Kolozsváron végzett, az Unitárius Kollégiumban, majd Budapesten tanult festészetet, de 1926-ban otthagyta a főiskolát, és Itáliába ment. 1937-ben visszatért Rómából, előbb Budapestre, majd Kolozsvárra, ahol végleg megtelepedett, és 1970-ben bekövetkezett haláláig öccse házában lakott. Életének utolsó évtizede hozta meg számára a régen várt itthoni elismerést. /Székely Sebestyén György: Kiállították Nagy Albert hagyatékát. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

2002. október 10.

Teoctist ortodox pátriárka Rómába látogatott. Valamelyest feloldódni látszik az elzárkózás, a merev álláspont, ami a román ortodox egyházat konzerválta. Az egyház eddig ortodox eszméiből jottányit nem engedett, a reformot megállította. Az egyház vezetése kevés információt szivárogtat ki a világnak. A mostani látogatáson a vatikáni tárgyalófél nem teheti meg, hogy a romániai egyházak, köztük a magyar miserendű, nyugati rítusú katolikus egyház felemás helyzete terítékre ne kerüljön. A diplomácia kifinomult eszközeivel elkenhető a romániai katolikus egyházi ingatlanok sorsa, az utcára küldött görög katolikusok helyzete és a csángómagyarok identitásának kérdése. A Népújság szerint Róma elnéz, megbocsát. /(lokodi): Róma megbocsát. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./

2002. október 10.

Teoctist ortodox pátriárka Rómába látogatott. Valamelyest feloldódni látszik az elzárkózás, a merev álláspont, ami a román ortodox egyházat konzerválta. Az egyház eddig ortodox eszméiből jottányit nem engedett, a reformot megállította. Az egyház vezetése kevés információt szivárogtat ki a világnak. A mostani látogatáson a vatikáni tárgyalófél nem teheti meg, hogy a romániai egyházak, köztük a magyar miserendű, nyugati rítusú katolikus egyház felemás helyzete terítékre ne kerüljön. A diplomácia kifinomult eszközeivel elkenhető a romániai katolikus egyházi ingatlanok sorsa, az utcára küldött görög katolikusok helyzete és a csángómagyarok identitásának kérdése. A Népújság szerint Róma elnéz, megbocsát. /(lokodi): Róma megbocsát. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./

2002. október 14.

Teoctist pátriárka Rómába utazott, október 13-án fogadta őt a pápa. A megbeszélés eredményeként közös közleményt adott ki II. János Pál pápa és Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház vezetője, konkrét lépéseket szorgalmazva a keresztény egység helyreállítása érdekében. A katolikus egyházfő szilárd intézményi háttér megteremtését is indítványozta a párbeszédhez. II. János Pál az ezeréves megosztottság megszüntetését tűzte maga elé pápaságának egyik legfontosabb céljaként. E cél érdekében felkeresett több ortodox vallású országot, köztük (1999-ben) Romániát is. Teoctist kárhoztatta a keresztény egyházak versengését a volt keleti tömb országaiban élő emberek lelkéért. /Javuló viszony. Katolikus-ortodox egyházfői párbeszéd. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

2002. október 27.

A római Collegium Germanicum et Hungaricum alapításának 450. évfordulóját készülnek megünnepelni mindazok, akik e kollégiumban lakva folytathatták római tanulmányaikat. Az ünnepi alkalomra Rómába utaznak az itt tanult erdélyiek volt, köztük Jakubinyi György érsek, Székely Dénes, Tófalvi Géza, Oláh Zoltán, valamint Váncsa Csongor. Az október 25-27. között sorra kerülő ünnepség után október 28-án II. János Pál pápa audiencián fogadja őket. /Római ünnepség. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./

2002. november 6.

Elhunyt dr. Denderle József (Naszód, 1911. dec. 24. - Kolozsvár, 2002. nov.), az erdélyi piarista tanári nemzedék utolsó képviselője. A kolozsvári egyetemen történelem-földrajz szakos diplomát szerzett, ugyanakkor elvégezte teológiai tanulmányait is. A kolozsvári piarista gimnáziumban tanított, majd 1939-ben Rómában, a vatikáni levéltárban végzett kutatásokat. 1944-ben a Kolozsvárt elfoglaló szovjetek több rendtársával együtt elhurcolták Denderle Józsefet, de a csodával határos módon sikerült megszöknie. Tankönyveket írt és fordított az akadémikus dr. Bíró Vencellel közösen. Kolozsvár című városismertető fordítása mellett latinból fordította Dimitrie Cantemir moldovai fejedelem művét, de publikált a Napsugárban és az Utunkban is. /Reisinger László: Dr. Denderle József (1911-2002). = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

2002. december 9.

Erdő Péter székesfehérvári segédpüspököt nevezte ki a pápa az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye élére. A szentszéki közlemény hangsúlyozza, hogy a 75. életévét betöltött Paskai László bíborosnak az egyházjogi szabályozás szerint kötelezően fel kell ajánlania lemondását. Erdő Péter kinevezett bíboros 1977 és 1980 között az Örök Városban végezte teológiai és egyházjogi tanulmányait, 1986-ban a tekintélyes Gregoriana Pápai Egyetem megbízott professzorának nevezték ki. Erdő Pétert 2000. jan. 6-án II. János Pál pápa avatta püspökké a római Szent Péter Bazilikában. /Erdő Péter az új esztergomi bíboros. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ Idén októberben Erdő Pétert a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a Jogi Kar és a Római Katolikus Teológiai Kar javaslatára díszdoktorrá avatták. Az eseményen dr. Csucsuja István professzor, a BBTE Történelem Karának dékán-helyettese mondott laudációt, amelyben kiemelte: Erdő Péter professzor hatalmas műveltsége és tudományos munkássága biztos, alapos képzésre épül. 1952-ben született Budapesten. Teológiai és kánonjogi doktorátust, majd egy második PhD fokozatot szerzett teológiából. További tanulmányokat és kutatásokat végzett a Kaliforniai Egyetemen, Berkeley-ben. Legfőbb területe az egyházjog és a jogtörténet. Munkásságát több mint 200 tanulmány és 16 monográfia jellegű könyv foglalja össze. Könyvei és monográfiái között van a Bevezetés a kánonjogba, az Egyházi törvénykönyv fordítása és kommentárja. Az egyházjog teológiája intézménytörténeti megközelítésben vagy az Egyházi alkotmányjog című munkai olyan alapművek, amelyek a szakemberek számára nélkülözhetetlenek. Az egyházjog teológiája és a Bevezetés a kánonjogba megjelent magyarul, németül, angolul, olaszul és ukránul, A kánonjogi tudomány története latin, német, magyar, olasz, spanyol, angol nyelven, az Egyházi alkotmányjog magyar, német, ukrán nyelven, Az egyházjog forrásai olaszul, magyarul, németül és angolul. Könyvei Budapesten, Rómában, Vatikánban, Torinóban, Buenos Airesben, Münsterben, Würzburgban, Lvovban, Pisában, Párizsban és Firenzében jelentek meg. Erdő Péter több, nemzetközileg elismert szakfolyóirat és jól ismert tudományos sorozat főszerkesztője; tanulmányait folyamatosan publikálja nemzetközi és magyarországi folyóiratokban, de gyakran közreműködik a Bari-i, Ljubljana-i, krakkói, lublini püspöki és érseki kiadványokban is. Számos kánonjogi és jogtörténeti forrásművet, kéziratot, és kódexet adott ki. Ezek legjelentősebbike Az egyházjog forrásai. Történeti bevezetés, amely 1999-ben jelent meg Budapesten. Több más forrásmunkát és dokumentumot jelentetett meg az "Archív für Katolisches Kirchenrecht"-ben, az "Österreichisches Archív für Kirchenrecht"-ben és másutt. Munkásságának kiemelkedő területe az ökumenizmus, valamint az egyház és állam viszonyának kérdésköre. 1993 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora; itt egymás után tanszékvezető, a hittudományi kar dékánja volt, majd 1998 óta az egyetem rektora. 2000. jan. 6-án, II. János Pál pápa Rómában püspökké szentelte, azóta székesfehérvári segédpüspök. Három szentszéki kongregáció, ill. Tanács: a Katolikus Nevelés és a Megszentelt Élet Intézményei Kongregációja, valamint a Pápai Törvényhozó Tanács tagja. /Erdő Péter - új esztergom-budapesti érsek. Műveltsége, munkássága biztos, alapos képzésre épül. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

2002. december 13.

Dec. 7-én Szatmárnémetiben, a székesegyházban megemlékező szentmise volt dr. Scheffler János püspök vértanú halálának 50. évfordulója alkalmából. Scheffler püspököt /sz. Kálmánd, 1887. okt. 29./ a kommunista hatóságok 1950 májusában szállították kényszerlakhelyre Kőrösbányára, mert visszautasította, hogy vezetője legyen a román hatóságok által ösztönzött, Rómától független "hazafias" katolikus egyháznak. majd 1952 márciusában a zsilavai börtönbe zárták, ahol 1952. dec. 6-án meghalt. A Szatmári Egyházmegye a kommunista diktatúra végén, 1990-ben indította el a boldoggáavatási eljárást, amely Rómában már végső fázisához érkezett. Huszonöt tanút hallgattak meg, összegyűjtötték a vértanú püspök életére és tevékenységére vonatkozó adatokat. A mintegy 500 oldalas dokumentumot - amely a jelölt életéről valló tanúk nyilatkozatai mellett dr. Scheffler János kritikai életrajzát, nyomtatásban megjelent műveinek listáját is tartalmazza - 1996-ban adták át a Vatikán Szenttéavatási Kongregációjának - egyidőben a Márton Áron püspök boldoggá avatását kezdeményező előzetes vizsgálati anyagokkal. A dokumentumokat Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Reizer Pál szatmárnémeti püspök, Tempfli József nagyváradi püspök, valamint Szőke János páter, a két ügy posztulátora adta át a vatikáni illetékeseknek. /Scheffler püspök emlékére. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 13./

2002. december 24.

Lemondott a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) tiszteletbeli elnöki tisztjéről és a továbbiakban nem kíván magyar köztisztséget vállalni Esterházy Alice - tájékoztatta Patrubány Miklós, a szövetség elnöke az MTI-t. Az MVSZ elnöke elmondta: a Rómában élő Esterházy Alice távozásának oka az, hogy megalázónak tartotta a magyarságra nézve Medgyessy Péter miniszterelnök részvételét a román nemzeti ünnep alkalmából dec. 1-én Budapesten tartott fogadáson. Patrubány Miklós közölte: a Jobboldali Ifjúsági Közösség (JOBBIK) csatlakozott az MVSZ-hez, amelynek mintegy 200 hazai tagszervezete van. Nagy Ervin, az 1999 decemberében alakult ifjúsági szervezet elnöke az MTI érdeklődésére elmondta: a JOBBIK működésének kezdeteitől partnernek tekintette a civil szervezeteket. /Változások a Magyarok Világszövetségénél. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 241-263




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998