Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 228 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 211-228
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2005. január 14.

A tagtoborzásra, szervezetépítésre törekszenek az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ háromszéki szervezetei, az országos vezetőváltást egyelőre nem fogják javasolni a Székelyudvarhelyen megtartandó bővített elnökségi ülésen – nyilatkozta Gazda Zoltán sepsiszéki elnök. Az RMDSZ területi elnöke elutasító állásfoglalására (az autonómia-népszavazásról lett volna szó) válaszként fontolóra veszik az újabb párbeszédre hívást, illetve az utcai tüntetések szervezését. Az MPSZ üdvözli a magyar prefektus kinevezését, és reméli, György Ervin nagyvonalúbb lesz a területi elnöknél, nem zárkózik el a kapcsolatfelvételtől autonómiaügyben. A Trianon film kapcsán beindult retorzióban az információhoz való jog korlátozását látja a szervezet, az MPSZ elítéli a cenzúra újbóli bevezetését. /(b. kovács): Székelyföldi regionális pártot alapítana az MPSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

2005. január 14.

Székelyudvarhelyen tartja bővített elnökségi ülését a Magyar Polgári Szövetség. A háromszéki székek közti egyeztető tanács arról döntött, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) bővített elnökségi ülésén mégsem kérik az országos elnökség lemondását – közölte Gazda Zoltán, a szervezet sepsiszéki elnöke. Szilágyi Zsolt országos választmányi elnök és Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei szervezetének elnöke bejelentette: a partiumi szervezetek rendkívüli kongresszus összehívását, egységes program kidolgozását, valamint az alakulat szerkezeti megújítását javasolják. Szilágyi közölte, a szövetséget a jövőben konföderációs alapon szerveződő struktúraként képzelik el, amely több alapon nyugszik, és amelyben a bizonyos fokú autonómiát élvező helyi szervezetek munkáját az országos koordinációs tanács hangolja össze. /Balogh Levente, Ketesdy Beáta: Mégsem kérik az elnökség lemondását. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

2005. március 11.

A Budapesten megjelenő Hitel című folyóirat – a nemzeti gondolat leghívebb anyaországi őrhelye – idei februári számát a múlt év december 5-ei népszavazás kérdéskörének szentelte a következő címmel: Nem az nem lehet – Vallomások és elemzések 2004. december 5-éről. „Anyaországi és az elcsatolt területek magyarságának prominens képviselői, a nemzet egységének következetes és elkötelezett szellemi munkásai szólalnak meg”, írta beszámolójában Máriás József. Ez a folyóirat Erdélybe csak igen szórványosan juthat el, ezért Máriás részletes ismertetést adott az írásokból. Duray Miklós írta:. „A hivatalban levő magyarországi kormány Gyurcsány miniszterelnök képviseletében, valamint Hiller és Kuncze pártelnökök – Károlyi–Kun–Szamuely eszmei örököseiként hadat üzentek a nemzetnek.” Fekete Gyula: „Már maga az nemzetgyalázás, ha szavazással kell eldöntenünk, hogy véreinket, testvéreinket, akiket a világpolitika főgazemberei kirekesztettek szülőhazájukból, elnyomásba, megaláztatásba, teljes kiszolgáltatottságba taszítottak, ezeket a magyarságukért sokat szenvedett testvéreinket öleljük-e most már magunkhoz, vagy verjük inkább pofon.” „1990 óta hittünk a változásban. Abban, hogy a rosszat fölváltja a jó” – összegezte tapasztalatát Csoóri Sándor. Megállapította: „a többség egyre szegényedik”, „eltömegesedett körülöttünk a hazugság”, „a nemzetet földbe kell taposni”. Fekete Gyula: a népirtás nemcsak a születések szabályozásában ölt testet, hanem annak korszerűbb változatában is: „a nacionalizmus elleni harc formájában és ürügyén, képtelen túlhajtásával elroncsolni, kiirtani a nemzeti érzést, a nemzettudatot, a nemzeti szolidaritást, végső soron az identitást”. Tőkéczki László: „hazugság volt, de hazugság lett itt minden más érték és a közösség is! Balekoknak való hülyeségek a hit, a haza, a nemzet (magyarság), az erkölcs és a rend.” Domokos Mátyás arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a nemzeti tudat gyökereire vettetett a fejsze, csapásai a nemzeti irodalmat sem kímélik: „a társadalom agyán lobotómiát végző civilizátoroknak sikerült elhitetni, hogy ideje lejárt, szerepe véget ért, hogy nemzeti sorskérdéseinket »a dolgot magát nézve« elemző irodalmunk arany öntudata és üzenete ma már nem »trendi«, és az értékeit, önbecsülését oly könnyedén elhajító, feledékeny magyar világ boldogan elhitte a posztmodern bűvigéket, mert ezáltal egy kényelmetlen lelkiismereti nyomás alól is felszabadult”. „Mintha a jóslásokban időnként fel-felbukkanó sárga veszedelem előtt itt volna »a határon túlról jövő magyar veszedelem« ideje! – figyelmeztet Márkus Béla. – Más szempontból a »bevándorlóellenes hangulatkeltésé« – ám csak abban az esetben, ha a képzelt bevándorlók: magyarok.” A felvidéki Koncsol László keserűen tette fel a kérdést: „Mi folyik ebben az országban, miféle nemzet vagyunk mi, az élet vagy a halál népe, az önépítés vagy az önpusztítás, a leépülés vagy a növekedés, az Isten művébe simuló teremtés vagy a Sátánéba szerződött rombolás nyelvközössége?” Pap Géza erdélyi református püspök bibliai példára hivatkozva hirdette december 5-én: „amikor egy népből kihal az egészséges nemzettudat, az egymáshoz való tartozás vágya és igénye, az a nép egészen biztosan pusztulásra van ítélve”. „Ez hát a helyzet, ennyien vagyunk!” „Ebben a szellemi zsarnokságban, megzsaroltatásban Magyarország jobbik fele, a velünk sorsközösséget és szolidaritást vállaló anyaországi magyarok is kisebbségbe kerültek, kisebbségi sorsba kényszerültek – a saját országukban…” (Dudás Károly, Szabadka) Reményeinket „a történelem egyetlen pillanat alatt semmissé változtatta. És ezt a történelmi pillanatot nem lehet soha többé tudatunkból kitörölni. Mert ami megtörtént, az Trianont véglegesítette!” (Gál Sándor, Kassa) „Ennek az országnak a lakói ilyen nemzeti önismerettel, ilyen nemzeti öntudattal élnek?” (Görömbei András, Debrecen) „2004. december 5., »fekete adventje« csakugyan történelmet írt; de az emelkedés történelme helyett az önmegszüntetés eddig elképzelhetetlenül példátlan kísérletének történelmét. (…) Mintha népszámlálás történt volna – a magyarországi magyar kisebbségé, a lelki magyarságé.” (Bertha Zoltán, Debrecen) „Ez hát a helyzet, ennyien vagyunk!” (N. Pál József, Budapest) „Az anyaországi magyarság mindenekelőtt magamagát hagyta cserben, már a kimondott nem előtt. Hogyan ölelje magához a kisebbségben élő nemzetrészeket, ha önmagával is meghasonlott, gyűlölt viszonyban van?” (Rott József, Magyaregregy) „A cserbenhagyott kisebbségek iránti többségi lenézés, megvetés, gúny pedig eddig nem ismert árnyalattal is sötétíti majd a nemzetiségi képet.” (Cs, Nagy Ibolya, Debrecen) „Homlokunkon ott a jel: Káin bélyege. Mindannyiunkén. Azokén is, akik igennel szavaztak.” (Száraz Miklós György, Budapest) „Kedves Nem-párti Testvéreim, milyen érzés Magyarországon magyarnak lenni?” (Vári Fábián László, Kárpátalja) „Úgy érezzük, hogy a magyar állampolgárok többsége elárult bennünket, megtagadta a nemzetet.” (Sepsiszéki Nagy Balázs, Sepsiszentgyörgy) Sütő András: „Permanens döbbenetben nyilván nem lehet élni.” Hasonló gondolatot fogalmazott meg a Gyulán élő Elek Tibor is: „…felállni pedig, mint tudjuk, muszáj, mert földre ütötten élni nem lehet”. „Ez a döntés gyorsítani fogja az erdélyi magyarság (újbóli) felnőtté válását. (…) Azt is mondhatnám, köszönjük, hogy felébresztettetek!” (Zsidó Ferenc, Székelykeresztúr) Magyari Lajos az Erdélyben, a Székelyföldön szórványosan megnyilvánult magyarellenes jelenségek ellenére, arra int, hogy „nemzettársainkat, magyarországi testvéreinket mégsincs jogunk megtagadni”, hogy a történtek dacára „komoly és felelős párbeszédre van szükség”. /Máriás József: Nem, az nem lehet! = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./

2005. május 19.

A Fogyasztóvédelmi Hivatalhoz fordul a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete, és kéri, vizsgálják ki, hogy a Distrigaz által bevezetett új számlázási módszer törvényes-e. Gazda Zoltán elnök megfogalmazása szerint a kormány túlkapásáról van szó, amelyet az RMDSZ is megszavazott. Elfogadhatatlannak tartja, hogy azok a fogyasztók, akik a távfűtési rendszerhez tartoznak, illetve lépcsőházi kazánt szereltettek, de van saját gázórájuk, kétszeres bérleti díjat kényszerülnek fizetni. Az MPSZ széles körű polgári engedetlenségre szólítja fel a lakosságot nemzetiségétől és politikai hovatartozásától függetlenül, és felkér mindenkit, hogy húzza át a szerződés szövegét, írja alá, hogy nem ért egyet vele egyet, s így küldje vissza. /(-kas): Polgári engedetlenségre ­szólít az MPSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./

2005. május 20.

Nem zárkózott el a sepsiszentgyörgyi RMDSZ a közös trianoni megemlékezés gondolatától – jelentette be Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke. A trianoni döntés 85. évfordulójára – június 4-ére – emlékező rendezvényt Gazda szerint politikai beállítottságtól függetlenül közösen kell megtartani, erről az MPSZ a történelmi magyar egyházakkal és a nemzeti elkötelezettségükről tanúbizonyságot tett civil szervezetekkel kíván tárgyalni. „A trianoni döntés nem pusztán politikai pártokat, szervezeteket, személyeket érintett, hanem egységesen a magyar nemzetet” – hangsúlyozta Gazda. Az MPSZ terve szerint a megemlékezés az Erzsébet parkban, az országzászló egykori helyén lesz, ahol improvizált zászlórúdra felhúzzák a fekete szalagos nemzeti lobogót. Az elhangzó beszédek Trianon következményeiről és a székelyföldi területi autonómia fontosságáról szólnak. Tóth-Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke elmondta, szerinte nincs akadálya a közös szervezésnek. /Bíró Blanka: Lesz közös MPSZ–RMDSZ trianoni megemlékezés? = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

2005. május 26.

Antidemokratikusnak, nemzet- és alkotmányellenesnek nevezte a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt május 25-én Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke. Szerinte a törvénytervezetben szerepelnie kellene a Székely Nemzeti Tanács területi autonómia-statútumának, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kidolgozott személyi elvű és kulturális autonómia-statútumnak. Gazda szerint a törvénytervezet tele van általánosságokkal. Példaként azt hozta fel, hogy ahol a szövegben a nemzeti kisebbségek legitim képviselőiről van szó, nem jelölik meg pontosan, hogy ez mit jelent. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

2005. május 27.

Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester beszélgetésre hívja a megvert magyar gyerekeket, szüleiket, valamint az iskolák igazgatóit. „A verekedésben vétkesnek talált fiatalokat kicsapással, szüleiket valószínűleg pénzbírsággal sújtjuk, de ez nem oldja meg a kérdést. Elfogadhatatlan, hogy az etnikumok közötti jó viszonyt bárki ilyen módon megsértse” – fejtette ki az elöljáró. Albert Álmos azt is fontolgatja, hogy eljárást kezdeményez a vétkes diákok tanárai és iskolaigazgatói ellen. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki elnöke is felhívta a figyelmet a pedagógusok szerepére, utalva arra, hogy tavaly a Lósy-emléktábla felavatásakor a Constantin Brancusi iskola igazgatónője, Rodica Parvan a magyar rendezvények elleni tüntetésre buzdította a román diákokat. /Bíró Blanka: Pénzbüntetés a szentgyörgyi magyarverő román diákoknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

2005. június 3.

Nem rendez Trianon-megemlékezést a sepsiszentgyörgyi RMDSZ, csak Tóth-Birtan Csaba, a szervezet elnöke vesz részt a Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ által rendezett megemlékezésen. Tóth-Birtan ezt megelőzően azt nyilatkozta, hogy a sepsiszentgyörgyi RMDSZ a Kovászna Megyei Könyvtár épületében tart Trianon-megemlékezést, de utólag lemondtak erről. A sepsiszéki MPSZ a városközponti parkban akar megemlékezést szervezni a trianoni szerződés 85. évfordulóján. – A Székely Nemzeti Tanács gyergyószentmiklósi szervezete arra kéri a környék lakosságát, hogy június 4-én gyújtsanak gyertyát az ablakban és viseljenek fekete karszalagot a trianoni szerződés aláírásának emlékére. Hasonló rendezvényre kerül sor június 4-én Székelyudvarhelyen is, ahol a Márton Áron téri koszorúzást rövid kulturális program követi. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

2005. június 3.

Június 4-re, a trianoni diktátum évfordulójára közös meg­emlékezést tervezett a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki és az RMDSZ területi szervezete. Az ígéretes terv utolsó percben hamvába halt, az RMDSZ visszalépett. Ennek ellenére a Magyar Polgári Szövetség Sepsiszentgyörgyön a Mikó Kollégiummal szemben a parkba várja – fekete szalaggal – a megemlékezésen részt venni óhajtó polgárokat. Június 4-én 18 órakor öt percre megszólalnak a város magyar történelmi egyházainak harangjai, majd rövid megemlékező beszédet mond Nemes Előd, az EMI elnöke, Gazda Zoltán, az MPSZ széki szervezetének elnöke, Tóth B. Csaba (magánemberként) és Kiss Jenő, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület ügyvezető elnöke. /(s): Trianonra emlékezünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

2005. június 6.

Erdélyben is több rendezvényt szerveztek Trianon 85. évfordulója alkalmából. Kolozsváron a határon túli magyar vidékeken lerombolt emlékműveket ábrázoló képeslapokból álló kiállítást mutattak be. A kolozsvári Protestáns Teológia Intézetben a 140 képeslapot tartalmazó gyűjteményt – amint azt a rendezvényt szervező Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke, Bagoly Zsolt ismertette – nagy sikerrel mutatták be Nagyváradon, de a sepsiszentgyörgyieknek is lehetőségük lesz majd megtekinteni. Fodor András, a gyűjtemény tulajdonosa szerint összesen 280 teljes mértékben elpusztított vagy részlegesen megrongált határon túli magyar vidéken felállított, Nagy-Magyarországhoz kötődő emlékműről tudnak, de ennek csak a feléről sikerült szerezni képes dokumentumokat az elmúlt négy évben. A gyűjtés ötlete egy Magyarországon kiadott hasonló tematikájú kiadvány megismeréséből származik. Fodor ragaszkodik ahhoz, hogy gyűjteményébe kizárólag postabélyeggel ellátott képeslapok kerülhessenek, hogy senki se vonhassa kétségbe azok eredetiségét. Murádin Jenő művészettörténész előadását távolléte miatt Bagoly Zsolt ismertette. Trianon után a román hatalom két okból pusztította el a magyar vonatkozású emlékműveket, egyrészt a múltat akarta megsemmisíteni, másrészt pedig a szimbolikus térfoglalást tűzte ki célul. Murádin szerint három fázisban zajlott az emlékműrombolás: először a román katonák erdélyi bevonulásakor a lakosság ösztönösen pusztított, másodszor 1920 táján a román hatalom már hivatalosan, rendeletekkel folytatta az emlékművek eltüntetését, a harmadik rombolási hullám pedig a harmincas években a román vasgárdista mozgalom megerősödésének időszakára tehető. A rendezvényen Gali Teréz előadóművész adott elő gitáros kísérettel korabeli dalokat, és Boér Ferenc szavalt szintén e témakörhöz kapcsolódó verseket. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség vezetői felszólaltak a megemlékezésen. – Nem Magyarországnak akarunk igazságot, hanem a határon túli magyarságnak – mondta Kiss Jenő, a Kovászna megyei könyvtár igazgatója. Este hat órakor a város valamennyi – a magyar történelmi egyházakhoz tartozó – templomában megszólaltak a harangok, jelezve a megemlékezés kezdetét. Gazda Zoltán, a rendezvényt szervező Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta, a trianoni döntés áldatlan hozadékát orvosolni kell, de „nem a hatalomhoz való folyamatos odasimulással, hanem a történelmi igazságtétel szorgalmazásával, jogaink követelésével”. Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke kifejtette: vannak olyan pillanatok, amikor minden magyar egyformán érintett, amikor el kell tűnniük a politikai nézetek közötti különbségeknek, és rá kell jönnünk arra, hogy közösségi és egyéni létezésünk alakulásának ugyanaz a kiindulópontja. Adrian Cioroianu liberális párti szenátor, a bukaresti egyetem történelem tanszékének docense szerint Trianon emléke jelen van a román köztudatban, a politikában hatnak még ezzel kapcsolatban populista és nacionalista kísértések, de a román történetírásban és az iskolai történelemoktatásban e téma megjelenítése egyre mentesebb a hetvenes-nyolcvanas évek elfogultságaitól. A történész nem tartotta drámai eseménynek például bemutatták Koltay Gábor Trianon-filmjét, sőt, kifejezetten hasznosnak és kívánatosnak ítélte a román közvélemény alakítása szempontjából is. /Trianonra emlékeztek Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ Kolozsvár egyetlenegy Trianon-megemlékezését az Erdélyi Magyar Ifjak szervezte. A Szabadság, a helyi napilap bojkottálni próbálta a megemlékezést azzal, hogy nem volt hajlandó leközölni az EMI felhívását, mégis mintegy hatvan ember jött össze. Murádin Jenő művészettörténész, Szakács János szakértő és Magyari Levente előadásai közben Gali Teréz előadóművész és Boér Ferenc színművész korabeli költők verseivel idézte fel Trianont. A jelenlevők végük a Teológia udvarán gyertyát gyújtottak az ott álló harangnál. /Bagoly Zsolt: Szobordöntő Trianon Kolozsváron. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 7./

2005. június 30.

A rendőrség nem engedélyezte, így elmarad a június 30-ára tervezett útelzárásos autóstüntetés – tájékoztatott Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke. A megyei rendőrparancsnok tájékoztatta, út­elzárásos tüntetést csak az Országos Rendőrkapitányság hagyhat jóvá, ha engedély nélkül megtartják, börtönbüntetésre kell számítaniuk. Gazda elmondta, megállapodtak, egy hónap múlva újra leülnek, elemzik a helyzetet, és az eredmények függvényében döntenek, szerveznek-e újabb tüntetést. /(-kas): Elmarad az autóstüntetés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

2005. július 1.

Az idei képességvizsga-eredmények ismét megmutatták, hogy gond van a romániai magyar oktatással, törvénymódosításra lenne szükség, hogy ne ismétlődjék meg évről évre a magyar gyerekek katasztrofális románvizsga-eredménye. Az RMDSZ sepsiszéki szervezete bejelentette, felkéri a parlamenti képviselőket, szenátorokat, dolgozzák ki a tanügyi törvény olyan módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a magyar gyerekek ne anyanyelvként, hanem idegen nyelvként tanulják a románt, illetve Románia tör­ténelmét és földrajzát anyanyelvükön tanulhassák. Hasonló igényt fogalmazott meg az MPSZ sepsiszéki szervezete, melyben a kormányzati szerepet vállaló RMDSZ-es tisztségviselők felelősségére hívják fel a figyelmet. /(-kas): Módosítani kell a tanügyi törvényt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

2005. július 1.

Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester és Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő leváltását kezdeményezi a Magyar Polgári Szövetség, mert úgy értékelik, a tisztségviselők nem léptek fel következetesen az egy hónappal ezelőtti magyarverések ügyében. Gazda Zoltán sepsiszéki elnök kifejtette, az első tiltakozássorozat után a hatóságok ,,elfektették” az ügyet, nem vonták felelősségre a rendőrség vezetőit, amiért nem nemzetellenes megnyilvánulásról állítottak össze jegyzőkönyvet, hanem rockos-manelés csapatok közötti konfliktusról, kifogásolják, hogy nem tettek semmit a ,,bűnös pedagógus-igazgató” (Rodica Parvan) leváltásáért. A menesztése ennél bonyolultabb, választott tisztségről lévén szó, csak a választópolgárok több mint felének aláírásával kérhető új választások megszervezése. Az MPSZ a közeljövőben megkezdi az aláírásgyűjtést a polgármester leváltása érdekében. /(-kas): Leváltanák a polgármestert. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

2005. július 4.

Tóth-Birtan Csaba elnök aláírásával a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-szervezet közleménye megalapozatlannak, felelőtlennek és hatásvadásznak tartja a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének kezdeményezését, amely Albert Álmos polgármester és Keresztély Irma főtanfelügyelő leváltását célozza. Megalapozatlannak, mert követelték a rendőrség fellépését, a tettesek példás megbüntetését. Az MPSZ bizalmatlanságot akar kelteni olyan intézményvezetők iránt, akik nem vádolhatók a kormánynak való ,,behódolással’’. /(sz.): Hatásvadász MPSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./

2005. augusztus 30.

A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete a leghatározottabban tiltakozik a kormánymegbízott legutóbbi rendelkezése ellen, miszerint Sepsiszentgyörgyön a Petőfi utca nem nyerheti el az önkormányzat által meghatározott nevét. Az MPSZ felháborítónak tartja, hogy az RMDSZ tisztségviselői nem egyeztetnek a kinevezett prefektussal, s olyan határozatokat hoznak, melyeket a kormány képviselője megtámad. Az MPSZ azt is kéri, hogy az RMDSZ tisztázza képviselőinek viszonyát a kormánnyal, valamint azokét a titkosszolgálatokkal is, kérte Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke. /A Petőfi utca védelmében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

2005. szeptember 9.

Szeptember második felében kezdi meg a pártként való bejegyzéshez szükséges aláírásgyűjtést a Magyar Polgári Szövetség. A szervezet háromszéki elnöke, Gazda Zoltán elmondta, szeptember 7-én tartották a székek közötti egyeztető ülést, és elosztották, melyik régiónak hány támogató a­lá­írást kell összesítenie. A háromszékiek igyekeznek kivenni részüket a munkából, Sepsiszéken 4500, Kézdi­széken 2000, Erdővidéken 1500, Orbaiszé­ken pedig 1000 aláírást szándékoznak gyűjteni. Háromszék vállalta Brassó megyét is, itt 800 aláírás összesítését ígérték. Akik ellátják kézjegyükkel a listát, azok az új párt támogatói lesznek, tagokká csak a bejegyzést követően válhatnak – pontosított Gazda. Az udvar­helyszéki árvíz miatt egyelőre bizonytalan ideig elhalasztották az MPSZ szeptember közepére tervezett kongresszusát. Gazda Zoltán kifejtette: szándékukban áll sepsiszentgyörgyi találkozóra hívni Szász Jenő elnököt és Szilágyi Zsolt választmányi elnököt, megpróbálják feloldani a két vezető között kialakult konfliktust. /(-kas): Kezdik az aláírásgyűjtést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./

2005. szeptember 24.

Halogatja a Magyar Polgári Szövetség a szeptember végéig ígért aláírásgyűjtés megkezdését. Gazda Zoltán sepsiszéki elnök úgy értékelte, előbb tisztázniuk kell a belső nézeteltéréseket Szász Jenő országos elnök elnökségi gyűlést hív össze, ahol lehetőség adódik a vitás kérdések tisztázására. A két bihari MPSZ-vezetőt augusztusban zárták ki egy bővített elnökségi ülésen. Ezt követően heves polémia alakult ki székelyföldiek és partiumiak között. Gazda szerint Csuzi István és Sárközi Zoltán az RMDSZ beépített embere volt, és az MPSZ gyen­gítésén dolgozott. Szilágyi Zsolt, szintén nagyváradi választ­mányi elnök nemrég levélben fordult a székelyföldi széki szervezetekhez, fejtsék ki ismét véleményüket a kizárások kapcsán. ,,Ebben az ügyben egyszer döntöttünk fele­lősségünk teljes tudatában, nincs, amiért módosítanunk álláspon­tunkon” – hangsúlyozta Gazda Zoltán. /(-kas): Bajban az MPSZ (Szétesik vagy párt lesz?) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./

2005. október 11.

A Volt Politikai Foglyok Egyesülete szeptember 18–20-a között Mamaiaban tartotta XII. kongresszusát, melyen a megyei szervezetek 267 küldöttje vett részt. C. Ticu Dumitrescu elnök rövid megnyitóbeszéde után sor került a megnyitó áhítatra. A részt vevő magyar küldöttek örömére ezen a kongresszuson magyar nyelvű imádság is elhangzott, melyet Bustya Dezső ny. lelkipásztor, volt püspök-helyettes tartott. Elnöki beszámoló hangzott el, megemlékeztek a múlt kongresszus óta elhunytakról, a területi elnökök és más küldöttek hozzászóltak. Végül elfogadták a kongresszus zárónyilatkozatát. A kongresszus szomorúan állapította meg, hogy bár 15 év telt el a „változás” óta, még mindig nem került sor a kommunizmus perére. Amíg a nácizmus áldozataira ma is emlékművekkel és a fasizmust elítélő nyilatkozatokkal emlékeznek, a kommunizmus nemzetközi elítélése sehol sem történt meg, sem nyugaton, sem a posztkommunista országokban. Ez utóbbiakban a jelenlegi vezetés sok helyen a kommunisták második nemzedékének, az egykori ifjú kommunista szervezeti titkároknak a kezében van. Ezek elődjeiknél veszélyesebbek: amazok nagyrészt műveletlenek voltak, míg fiaik Oxfordban és Párizsban tanultak. A volt politikai foglyok kihalására várnak, tőlük még morális elégtételadás sem remélhető. A média nem érdeklődik, amit a mostani kongresszus is mutat. – Nem mondhatunk le a nyilvános bocsánatkérésről, a morális elégtételről! – hangzott el. „A kommunizmus mint eszme megbukott, ez küzdelmeink vitathatatlan eredménye. Ezt ellenségeink is elismerik. De csak relatíve győztünk, mivel továbbra is a kommunisták vezetnek, uralkodnak. Az elmúlt 50 év megváltoztatta az emberek mentalitását, s ebben az agymosás által létrehozott mentalitásban a kommunizmus tovább él” – mondotta az egyesület országos elnöke, Ticu Dumitrescu. Csekély eredménynek mondható, hogy október 1-jétől a börtönévek után járó nyugdíj-juttatásokat 10%-kal emelik. De mi ez, összehasonlítva a volt szekus-tisztek nyugdíjával? A posztkommunista kormány többet juttat a gyilkosoknak, mint az áldozatoknak. A 267 küldött között 22-en voltak magyarok. Az egyesület marosi, gyergyói, csíki, udvarhelyi és sepsiszéki küldöttei minden reggel közös áhítaton vettek részt az Aurora Szállodában, melyen együtt énekeltek és imádkoztak, igét hirdetett dr. Bustya Dezső ref. lelkipásztor. /Dr. Bustya Dezső és Gráma János, Maros megyei küldöttek: A Volt Politikai Foglyok Egyesületének XII. kongresszusa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

2005. november 17.

A sepsi­bükszádi és mikóújfalusi református híveknek új lelkésze van Bálint Csongor személyében. Előbbi település továbbra is filia marad, utóbbi anyaegyházközséggé vált, hiszen a 237 lelket számláló gyülekezet lelkészi lakot vásárolt, a házat rendbe tette, központi fűtéssel látta el a miskolci és budapesti református gyülekezetek adakozó segítségével. A parókiát november 13-án, vasárnap avatták Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese és Dénes Csaba, a Sepsi Református Egyházmegye esperese jelenlétében. A parókia a közeljövőben ifjúsági ház szerepét is betölti. /(sz.): Református parókiát avattak (Mikóújfalu). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./

2005. december 2.

November 30-án tartotta ülését a Sepsiszéki Székely Tanács. A küldöttek beszámolót hallgattak meg az autonómiatörekvések aktuális fejleményeiről, a helyi népszavazások kezdeményezéséről saját határozatot fogadtak el, amelyben leszögezik: ,,ha a felkérés benyújtásától számított harminc napon belül az önkormányzatok nem határoznak a népszavazás kiírásáról, akkor polgári kezdeményezésekkel igyekeznek nyomást gyakorolni a döntéshozókra, hogy a tanácstagok legalább egyharmada éljen a törvény adta lehetőséggel, és kezdeményezze a népszavazási határozat elfogadását”. Az autonómiatörekvések ismertetése érdekében minden településen lakossági fórumokat, tájékoz­tatókat szerveznek. A testület Balla Barna lemondása után a Sepsiszéki Székely Tanács elnökévé Benedek Barna málnásfürdői küldöttet választotta, akit az eddigi alelnök, Kovács István és titkár, Gazda Zoltán segít munkájában. /(Dánél): Benedek Barna az új elnök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

2005. december 6.

A kettős állampolgárságért kiírt sikertelen népszavazás egyéves évfordulóján, december 5-én közel kétszázan gyújtottak gyertyát Sepsiszentgyörgyön, a Szent István-szobornál. A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete rendezésében tartott megemlékezésen Szabó Lajos kanonok imájában kérte Istent, hogy „a lelki egység, a szent hit és az Istenbe vetett bizalom tartson össze meg minket.” A szervezők nem kaptak elutasító választ az RMDSZ-nek küldött meghívójukra, a megemlékezésen mégsem vett részt egyetlen RMDSZ-tisztségviselő sem. A rendezvény után a Háromszék kérdésére Tóth-Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke elmondta, nem ért egyet a december 5-i népszavazás eredményével, de szerinte nem azt kell hangsúlyozni, ami elválaszt ben­nünket, hanem azzal kell foglalkozni, ami a kiutat jelenti a kialakult helyzetből. /(fekete): A kitagadásról emlékeztek meg (December 5.) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./ A háromszéki RMDSZ visszautasította a Magyar Polgári Szövetség meghívását a kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazás egyéves évfordulójára tervezett rendezvényekre. “Úgy értékelem, hogy az ilyen rendezvényekkel még jobban eltávolodhatunk a magyarországi magyaroktól, de azt is ellenzem, hogy egy kudarcot megünnepeljünk” – jelentette ki Tóth-Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke. Az MPSZ vezetősége kérte a magyarokat, hogy az RMDSZ képviselőivel együtt december 5-én gyújtsanak gyertyát a templomok előtt, a kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazás egyéves évfordulóján. /Nem gyújtottak gyertyát. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./

2005. december 22.

December 21-én mutatták be Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban Kúriák földje Háromszék című könyvet, amely hiteles képet nyújt pusztuló épített örökségünkről, hangzott el a telt házas rendezvényen. Sepsiszéki Nagy Balázs, a kötet szerkesztője írta: ,,székelyföldi viszonylatban Háromszéken épült a legtöbb kisnemesi udvarház, s habár a huszadik század folyamán közel félszáz végérvényesen eltűnt közülük, e tájegység még mindig felbecsülhetetlen értékű, és alig ismert örökséget őriz”. Jobbára helybéli szakemberekből, fotósokból álló csapat készítette ezt az albumot. Nagy Balázs kijelentette: várakozással bocsátják útjára ezt a könyvet, mert a megye kúriaállományának egyharmada pusz­tulóban van. /(mózes): Kúriák földje Háromszék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./ A könyv Sepsiszéki Nagy Balázs szerkesztésében, nagyszámú szakember közreműködésével és a Kovászna Megyei Tanács anyagi támogatásával készült. /Domokos Péter: Menthető az épített örökség? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

2005. december 23.

A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki vezetősége sajtótájékoztatón kifogásolta György Ervin prefektus munkáját, és élesen bírálta a megyei tanács tevékenységét. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke szerint “noha a prefektúra élére magyar prefektust neveztek ki az RMDSZ javaslatára, (...) bebizonyosodott, hogy a magyarok köréből kinevezett kormánybiztos nem dolgozik jobban” – mondta. Gazda szerint György Ervin prefektus szélsőséges elődjéhez hasonlóan ugyanazokat az önkormányzati határozatokat támadta, például az autonómiáról szóló népszavazással kapcsolatos, illetve a sepsiszentgyörgyi 1918. December 1. sugárút egy részének Petőfi Sándorról való elnevezésével kapcsolatos határozatokat. A sepsiszéki MPSZ elnöke bírálta a megyei tanácsot a térség fejlesztése területén végzett tevékenysége miatt. A megyei utak katasztrofális állapotban vannak, a megyében nem történt külföldi befektetés, és életképes tervezetek sem születtek. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

2005. december 23.

A sepsiszentgyörgyi születésű, 37 éves Sepsiszéki Nagy Balázs Budapesten, az ELTE néprajz-szakán szerzett oklevelet, és azon kevesek közé tartozik, akik visszatértek a szülőföldjükre. Orbán Balázs nyomdokaiba lépve több mind tíz éve céljául tűzte ki Székelyföld végigbarangolását. Főállásban a Kovászna Megyei Művelődési Központ alkalmazottja. Az Úz-völgyében megismerkedett Karácsony Gyula havasi mesemondóval. Neki köszönhetően járt oda vissza, s végül gyökeret eresztett ott. Megvásárolt egy lakatlanná vált tanyát, és a szabadideje nagy részét ott tölti családjával. Ide építik fel Székelyföld első erdei iskoláját, melynek szomszédságában a Csíki-havasok növényvilágát bemutató botanikus kertet létesítenek. Sepsiszéki Nagy Balázs szellemi és erkölcsi tekintetben hét vezérét tartja követendőnek: Kőrösi Csoma Sándort, Benkő Józsefet, gróf Mikó Imrét, Orbán Balázst, Kriza Jánost, Benedek Eleket és Tamási Áront. Hamarosan megjelenik a Székelyföld-sorozatának negyedik kötete. Következő munkájának témája a magyar jövő Székelyföldön, 500 falu bejárása példáján. Közgazdaságilag, demográfiailag, erkölcsileg szeretné elemezni szülőföldjét és a rá váró jövőt. /Dimény Árpád: Hét vezér nyomában – keresztül-kasul Székelyföldön. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 23./

2006. január 6.

A sepsiszéki MPSZ több mint a felét összegyűjtötte a Magyar Polgári Párt bejegyzéséhez Kovászna megyében szükséges aláírásoknak. Az MPSZ november közepén indított aláírásgyűjtő kampányt a Magyar Polgári Párt megalakítására és bejegyeztetésére, az országos szinten szükséges 25.000 aláírás közül a sepsiszéki MPSZ 6.000 aláírás összegyűjtését vállalta. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke elmondta, hogy eddig mintegy 3.500 aláírást sikerült összegyűjteni. /Gyűlnek az MPSZ-aláírások Kovászna megyében. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

2006. január 13.

A Magyar Polgári Szövetség Háromszék megyei szervezetének élére új elnök került. Az alapszabályzat szerint a négy széki elnök félévenként váltja egymást a funkcióban, a most leköszönő Gazda Zoltán, sepsiszéki elnök mandátumát egy alkalommal már meghosszabbította a székek közötti egyeztető tanács. A háromszéki egyeztető tanács úgy döntött, ebben a félévben Fekete Károly állatorvos, kézdiszéki elnök irányítja majd a megyei szervezetet. /(-kas): Új elnök a megyei MPSZ élén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

2006. január 20.

A Sepsiszentgyörgyön a városházán kifüggesztett, közvitára bocsátott dokumentum nem költségvetés-tervezet, hanem csak az igénylések listája – vélte Gazda Zoltán, az Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke. Kifogásolta, hogy a táblázatok bemutatják, milyen célra mennyit költöttek tavaly, de a 2006-os oszlopsorban csupán helyenként jelenik meg egy-egy összeg, és ott is csak azt tüntetik fel, hogy az érintett besorolásnál mekkora az igény. Gazda kifejtette a tavalyi büdzsével kapcsolatos észrevételeit is. Megdöbbentőnek tartja, hogy az oktatási intézmények közül a legnagyobb támogatást a ,,magyarellenességében nyilvánosság előtt is jeleskedő Constantin Brancusi Iskola” kapta, annak ellenére, hogy épülete még mindig nincs a város tulajdonában, és az elmúlt években Albert Álmos polgármester épp ezzel érvelt a nagyobb felújítási összegek ellen. Gazda szerint feltűnő, hogy a kulturális pályázatokra elkülönített összeg egynegyedéről, 600 millió lejről a polgármester egyedül rendelkezhetett. /(-kas): Hiányos az igénylista. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 20./

2006. január 30.

Minden tömbmagyarságban található település válasszon testvértelepülésnek egy szórvány- vagy csángó települést – kezdeményezte a sepsiszéki Magyar Polgári Szövetség. Gazda Zoltán ötletként megfogalmazta, például a sepsiszentgyörgyi önkormányzat testvérvárosává fogadhatná Máramarosszigetet, ahol a 40 000 lakosból több mint fél évszázad elnemzetlenítő politika után pusztán 6500 a magyar. /(-kas): Testvérkapcsolatok a szórvánnyal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 30./

2006. február 3.

A sepsiszéki Magyar Polgári Szövetség elküldte Basescu államfőnek az Európában működő autonómiákat szabályozó törvényeket. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke kifejtette, az államfő tévedett, amikor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése előtt azt mondta, hogy egyetlen országban sem talál példát kisebbségi kulturális autonómiára. „Mindenhol Európában működnek különböző önrendelkezési modellek, nem csak kulturális, hanem területi autonómiák is”, mondta Gazda. /Basescut oktatja ki az MPSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

2006. február 10.

A folyamatosan bővülő, hatalmas sepsiszentgyörgyi csendőrlaktanyát alakítsák át magyar rendőr- és csendőrképző tanintézménnyé – javasolta a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete. Jogos törekvésnek tartják, hogy Székelyföldön a többségi magyarság soraiból kerüljön ki a rendőrök nagy része, de csak abban az esetben, ha a szaktárca garantálja, hogy a magyar rendőröket és csendőröket nem viszik el ebből a régióból, s biztosítják számukra a ranglétrán való előrehaladás lehetőségét is. A túlméretezett csendőrlaktanyát ezzel a város magyar lakossága elfogadná. Az épületet ugyanis a magyar lakosság folyamatos tiltakozása ellenére húztak fel – fejtette ki Gazda Zoltán, az MPSZ sepsi­széki elnöke. /(-kas): Csendőrlaktanya helyett magyar rendőrképzőt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 211-228




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998