udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 122 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 | 121-122
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2002. június 6.

Június elsején indult el három újszentesi csoport: a Tulipán hagyományőrző csoport, a Vadrózsa tánccsoport és a Napsugár-Újezredév kórus Szentesre, a Testvérvárosok III. Kulturális Fesztiváljára. Újszentes második alkalommal vett részt e fesztiválon, mivel Szentessel testvértelepülés. Szentes polgármestere meghívására, a többi testvérváros képviselőivel (Bácskatopolya, Moravica, Markgröningen) állófogadáson vettek részt, ahol az ajándékok átadására is sor került. Jún. 2-án a hagyományőrző csoportok felvonulását csodálhatták a szentesiek. Következett a hagyományőrző csoportok műsora. A hét végén a Tulipán hagyományőrző csoport újabb fellépésre készül Szentesen, a Kíséri Napokon és Sándorfalván, a falunapokon. /Dénes Ildikó: Élményekben gazdag két nap Magyarországon. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

2002. június 13.

Szabó Gabriella zenetanárnő néhány évvel ezelőtt alapította az újszentesi iskolában a Napsugár nevű kamarakórust. Az Új Ezredév /Temesvár/ református gyülekezet őt hívta meg a 2000-ben alakult kórusának vezénylésére. A zenetanárnő egyesítette a két énekkart, és közösen léptek fel a magyarországi Szentesen a testvérvárosok harmadik kulturális fesztiválján. Jugoszláviából Bácskatopolya asszonykórusa, a több mint két évtizedes hagyománnyal rendelkező Kaláris érkezett erre a fesztiválra. /Szekernyés Irén: Két énekkar dirigense. Az egyesített énekkar. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

2004. január 14.

A Temes megyei RMDSZ az idei első kisrégiós találkozót Újszentesen tartotta Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök, Bodó Barna és Szász Enikő megyei tanácsosok, illetve négy Temesvár környéki település RMDSZ vezetősége és önkormányzati képviselői jelenlétében. Szász Enikő arra hívta fel a figyelmet, hogy a Temes megyei magyar közösség létszámának aggasztó fogyása (tíz év alatt 62.000-ről 51.000-re csökkent) mellett a helyi és megyei tanácsosok létszámának csökkentése is feladja a leckét a helyi RMDSZ-nek. A jelöltek listáját minden településen legalább két, jól látható helyen közzéteszik, majd megkérdezik a jelölteket, vállalják-e a jelölést, végül kifüggesztik a végleges jelöltlistákat. A helyi előválasztásokkal kapcsolatban különvéleményt fogalmazott meg Szilágyi Géza újszentesi polgármester: két nappal az urnás szavazás előtt házról házra járva szétosztják a jelöltlistákat, bárkinek, aki részt akar venni az RMDSZ jelöltek állításában. Azután ismét kimennek az urnával és begyűjtik a szavazatokat. /(Pataki Zoltán): A helyhatósági választásokra összpontosítanak Temesben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

2004. április 5.

Ápr. 4-én virágvasárnapi istentiszteletet tartottak Újszentes felújított református templomában. A százéves gyülekezetnek a templomépítés centenáriumára kopjafát küldött a testvértelepülés, a magyarországi Szentes, ahonnan az egykori telepesek, papjukkal az élen, kirajzottak. Az ünnepségen az újszentesi egyházközséghez tartozó Csávos egykori szórvány-gyülekezetére is emlékeztek. Haranglábat állítottak a kopjafa mellé faragott tölgyfából, hogy a csávosi kis harang figyelmeztessen, nagy a gyülekezet felelőssége. Dr. Higyed István lelkipásztor, Heinrich József tb. főesperes, az újszentesi római katolikus templom plébánosa mondott beszédet és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, aki immár második alkalommal vett részt újszentesi ünnepi rendezvényen. Ebből az alkalomból a vendéget és családját a református gyülekezet tagjai közé fogadta, amit díszoklevéllel erősített meg. A parókia kertjében dr. Higyed István és Heinrich József felavatták a kopjafát és haranglábat. /(Sipos): A múlt üzenete jelennek, jövőnek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./

2004. június 8.

Nehézségeket okoz az ötszázalékos küszöb Temes megyében. Mindössze 24 szavazat hiányzott ahhoz, hogy a temesvári városi önkormányzatba bejussanak az RMDSZ képviselői. Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök közölte, az RMDSZ jelöltlistája ugyan 700 szavazattal többet kapott, mint négy évvel ezelőtt, de ez sem volt elég az ötszázalékos küszöb eléréséhez. Zsombolyán – ahol alig 15 százalékos a magyarság részaránya – Kaba Gábor, az RMDSZ jelöltje a szavazatok 65 százalékával nyerte meg a polgármesteri széket. Zsombolyán a 17 tagú tanácsban kilencen képviselik az RMDSZ-t. A Temesvárral határos Újszentesen egyébként Szilágyi Géza polgármesternek sikerült megőriznie pozícióját. /Gazda Árpád: Kiszorulnak a magyarok? = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

2004. június 9.

Temesváron magyar tanácsosok nélkül alakul meg a 27 tagú városi önkormányzat, mert az RMDSZ jelöltlistájára leadott szavazatok száma nem érte el az érvényes voksok 5%-át. Mindössze 24 szavazat hiányzott a választási küszöb átlépéséhez! Újraszámolták az RMDSZ temesvári városi listájára leadott 5556 szavazatot (a bejutáshoz 5580 kellett volna), egyetlen esély van még: a 4434 darab érvénytelenített voks közé könnyen becsúszhattak „jó" szavazatok is. Választási sikerről csak a zsombolyaiak és az újszentesiek beszélhetnek, ahol Kaba Gábor és Szilágyi Géza személyében a lakosság újraválasztotta az RMDSZ-es polgármestereket, sőt, mindkét településen az önkormányzatban is többséget szerzett a magyar érdekképviselet. /(Pataki Zoltán): 24 magyar szavazat hiányzott … = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

2004. június 14.

Magyar népviseletbe öltözött fiatalok lepték el jún. 12-én Újszentes község utcáit. Újszentes adott otthont a magyar népdal ötödik bánsági vetélkedőjének. Szilágyi Géza újraválasztott RMDSZ-es polgármester köszöntötte a megjelenteket. Hét településről érkeztek versenyzők. A zsűri elnöke az országos népdalvetélkedők szervezőjeként jól ismert Fejer Kálmán szatmárnémeti zenetanár volt. /Sipos János: Szárnyalt a dal, a citeramuzsika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 14./

2004. június 25.

A Temes megyei RMDSZ elnöksége zárt ajtók mögött értékelte a választási eredményeket. Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke rámutatott, kudarc, hogy Temesváron, valamint a megyei önkormányzatban nincs RMDSZ-tanácsos. 2000-ben a megyében 28 településen indított az RMDSZ helyi tanácsosjelölteket, idén pedig 39 településen. Négy évvel ezelőtt 10 601 szavazatot kaptak az RMDSZ helyi tanácsosai, most 13 375 voksot. Ennek ellenére az 5%-os küszöbre való tekintettel négy önkormányzatból kiesett az RMDSZ: Temes Megyei Tanács, valamint Temesvár, Nagyszentmiklós és Temesrékás önkormányzata. Négy településen viszont először került be az RMDSZ a helyi tanácsba: Ötvösdön, Nagyomoron, Temesfalván, valamint Temesságon. 2000-ben 18 településen sikerült helyi tanácsosokat bejuttatni, 2004-ben 19 településen sikerült ezt megtenni. Négy esztendővel ezelőtt a helyi tanácsokba 41 tanácsost juttattak be, most kettővel növekedett a számuk. 2000-ben három, 2004-ben négy polgármesteri tisztséget nyert el az RMDSZ: Újszentes, Zsombolya és Újvár mellé Igazfalva is felzárkózott. Temesváron 2000-ben 4667 szavazatot kapott az RMDSZ tanácsosi listára, ami akkor 4,88%-ot jelentett. Most 5556 szavazatot, tehát 879 szavazattal többet, ami a szavazatok 4,97 százaléka. Ami a megyei tanácsosok listáját illeti, RMDSZ az 178 szavazattal kevesebbet kapott, mint 2000-ben, 12 910-ről a szavazatszám lecsökkent 12 732-re. /Pataki Zoltán: Felemás választási eredmények Temes megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2004. július 1.

Jún. 29-én összeült az RMDSZ Temes Megyei Választmánya – a Területi Képviselők Tanácsa (TKT) és a Civil Tanács –, hogy meghallgassa az elnökség kiértékelő beszámolóját a 2004. évi helyhatósági választási eredményekről. Az előterjesztést követően Halász Ferenc megyei elnök benyújtotta lemondását, és az elnökség többi tagja is visszaadta mandátumát. Az ok, a választásokon elszenvedett vereség: az RMDSZ-jelöltek nem jutottak be a megyei, valamint a Temesvár városi tanácsba. Egyes helyeken voltak eredmények, Zsombolyán, például, a négy évvel ezelőtti választáson leadott 900 szavazattal szemben most 1836-an szavaztak az RMDSZ-es Kaba Gábor polgármesterjelöltre, és a magyar tanácsosok száma 5-ről 9-re növekedett. Jó eredmény született Újszentesen, Igazfalván és Újváron is, ahol az elkövetkező négy évben szintén RMDSZ-es a község első embere. Dr. Albert Ferenc egyetemi tanár javasolta, hogy a mostani csapat vigye végig a megkezdett munkát, a tisztújítást halasszák a parlamenti választások utánra. Dr. Bárányi Ferenc ny. orvos, volt parlamenti képviselő leszögezte, háromszázötven év óta most történt meg először, hogy a magyarságnak nincs képviselője Temesvár város tanácsában. A megyei elnökség kitartott a lemondás mellett. Toró T. Tibor parlamenti képviselő – aki lemondott elnökségi tisztségéről – indítványozta, hogy az elnökség ügyvezető testületként folytassa a munkát a szeptemberre előrehozott tisztújító közgyűlésig. A javaslatot a választmány többségi szavazattal elfogadta. /Sipos János: Sorsdöntő időszak az RMDSZ temesi szervezete számára. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

2004. július 26.

Harmadszorra rendeztek vakációs tánctábort a Temes megyei Nagycsanádon – önerőből. Ezúttal száztíz fiatal ropta egy hétig a táncot gondtalanul, mert a szervezők mindent megtettek, hogy a táborozók jól érezzék magukat. Korom Rozália tanítónő, a Marosvár népi táncegyüttes vezetője, a tánctábor kezdeményezője és szervezője emlékezett: Nagy Albert, a Szeged Néptáncegyüttes vezetője kijelentette, hogy feléleszti a néptáncmozgalmat a bánsági magyarság körében is. Hatására Végváron megalakult a Muskátli együttes, Nagy Albert átjárt Szegedről oktatni. Azután Újszentesen és Temesváron is alakult csoport, majd újabb csoportok alakultak, és a néptánc igazi mozgalommá vált a magyar közösségek körében. Ezek hatására Korom Rozália elhatározta, Nagycsanádon is szervez tánctábort. Most a száztíz táncossal egy teljes hétig Nagy Albert és Tőtös Hortenzia foglalkozott. Sokan támogatták a tábort – Fodor Ferenc RMDSZ-elnöktől és a polgármesteri hivataltól kezdve. /Sipos János: Egy hétig táncoltak Nagycsanádon. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./

2004. szeptember 21.

Folklórgálával zárult szept. 19-én az Újszentesi Falunapok rendezvénysorozat. Egymást váltogatták az együttesek a református templom kertjében felállított szabadtéri színpadon. Sikeres volt a végvári Csűrdöngölő együttes, melyről ma már megyeszerte mint hivatásosról beszélnek, noha a fiatalok között egyetlen hivatásos táncos sincs. Szeretettel fogadta a közönség a sándorfalvi ifi-együttest és a népdalénekeseket is. /(S. J.): Újszentesi Falunapok. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./

2004. október 4.

A Temesvár határában elterülő Újszentest a Szentesről áttelepült református közösség alapította. A római katolikus templom építése 1976-ban a Sztancsafalváról ide települt magyar családok kezdeményezésére indult. A kommunista hatalom ugyanis templom emelését csak akkor engedélyezte, ha azt egy másiknak a lerombolása, pusztulása előzte meg. Így a sztancsafalviak – úgymond – magukkal hozhatták a templomukat. Okt. 3-án ünnepelték a templom felszentelésének 25. évfordulóját. Heinrich József, a közösség papja köszöntötte az egybegyűlteket. A búcsús szentmisén részt vett Toró T. Tibor parlamenti képviselő, dr. Bárányi Ferenc, a Kereszténydemokrata Párt országos alelnöke és Jecza Péter képzőművész, a templom belső díszítésének tervezője és kivitelezője is. Végül a Csíkszeredából érkezett Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai léptek fel. /Sipos Enikő: Negyedszázados jubileum Újszentesen. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./

2004. október 11.

Temesváron az RMDSZ Temes megyei képviselőjelölt-állító küldöttgyűlésén a 135 elektor közül 120-an  jelentek meg. A gyűlést vezető Heinrich József katolikus esperes, újszentesi plébános imával nyitotta meg a tanácskozást. Toró T. Tibor képviselő hangsúlyozta: “Két autonómiatörvényt tettünk le a törvényhozás asztalára, a regionális és a kulturális autonómiáét, e kettő nélkül nem tud magyarságunk megerősödni” Bodó Barna szenátorjelölt, négy érvénytelen szavazatot leszámítva, teljes támogatást élvezett. A képviselőjelöltek közül Toró T. Tibor 75 szavazatot kapott, Marossy Zoltán pedig 45-öt. Halász Ferenc a helyhatósági választások után lemondott és ügyvezető testületté alakult RMDSZ-vezetőség beszámolóját tartotta meg, valamint átadta a szervezet vezetését – az előzetes megegyezés értelmében – a listavezető képviselőjelöltnek, Toró T. Tibornak. /Szekernyés Irén: Toró T. Tibor a képviselőjelölt és RMDSZ-elnök. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

2004. november 6.

A Temes megyei magyar önkormányzatok tartós fejlődését csupán egy erős, befolyásos parlamenti képviselet biztosíthatja – közölte nov. 5-én Újszentesen Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje, aki az RMDSZ számos helyi és országos vezetője jelenlétében felavatta a település csatorna-hálózatát. Az RMDSZ küldöttsége meglátogatta a település református és katolikus templomait is. /(Szász Attila): Folytatódott a szórványkörút. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

2004. november 22.

Lugoson jöttek össze Temes megye magyar nyelv és irodalom szakos tanárai tapasztalatcserére, módszertani beszélgetésre az elmúlt hét végén. Király Rozália lugosi tanárnő tartott gyakorlati bemutatót Az iskolai színjátszás szerepe az anyanyelv oktatásában témakörben. Antoine de Saint-Exupéry gyermekeknek és felnőtteknek szánt irodalmi meséjét, A kis herceget adta elő hatodikos tanítványaival. A színjátszó csoport ezzel az előadással látogat Temesvárra, Újszentesre és Szekszárdra. /(SZ. I.): A magyartanár munkája benne van az iskola hangulatában. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./

2004. november 29.

Újszentesen újjávarázsolták a református parókia épületét, a munka befejezését ünnepelték nov. 28-án. Szűcs András Ottó tiszteletes felolvasta Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének az újszentesi gyülekezethez írt levelét. A tiszteletes hosszan olvasta azok nevét, akik pénzadománnyal, anyaggal, munkával segítették az épület renoválását. Szilágyi Géza mérnök, Újszentes polgármestere elmondta, hogy a község lakosai nemcsak parókiájukat hozták rendbe ezen a nyáron, hanem a nyolcosztályos iskolát is a tetőtől a parkettig teljes egészében felújították. /(Sipos): Bizakodó, állhatatos közösség. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

2005. március 17.

Március 14-én Újszentesen tartották a Temesvári Református Egyházmegye első negyedévi lelkészértekezletét, melyen magyarországi vendégek is szép számmal voltak jelen az egykori anyatelepülésről, Szentesről, de jöttek Szegedről és Hódmezővásárhelyről is. Dr. Higyed István emlékezett az 1905–1996 között élt és szolgált Ajtay Gábor lelkészköltőre, aki sokáig állt az újszentesi gyülekezet élén. Ajtay Gábor párját ritkító bravúrt hajtott végre a diktatúra idején: 1976-ban a templom és a parókia visszaperlésében pert nyert. Ajtay Gábor Targu Jiu lágerét is megjárta. Leleplezték a gyülekezet adományát, az emléktáblát, amelyet a gyülekezeti teremben helyeztek el, ezzel a terem az Ajtay Gábor gyülekezeti terem nevet vette föl. /Szakmáry Károly: Lelkészértekezlet emléktábla-avatással. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

2005. május 24.

Hatodik alkalommal rendezték meg Újszentesen a kétnapos pünkösdi népdalvetélkedőt. Részt vettek az énekversenyen a szentesi és sándorfalvi (Magyarország), valamint a muzslai (Szerbia-Montenegró) gyermekek is. A DKMT régió e három településével Újszentes testvér-települési kapcsolatot tart fenn. Lugosról, Végvárról és Temesvárról is érkeztek népdalénekesek. /Temesvárról a Bartók Béla Elméleti Líceumból és a Gerhardinum Római Katolikus Líceumból/. Guttman Mihály kolozsvári zenetanár, a Romániai Dalszövetség tiszteletbeli elnöke a díjkiosztáson elismeréssel szólt a versenyzők felkészültségéről. Végül a gálaműsorban fellépett a dettai Búzavirág, a végvári Csűrdöngölő, a muzslai Margaréta, a Geml József Társaskör Nefelejcs csoportja, valamint a Bartók Líceum citera-együttese. /Szekernyés Irén: A zenei anyanyelv ünnepe Újszentesen. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

2005. június 2.

Házi ünnepség keretében adták használatba Újszentesen az általános iskola számítógépes laborjának újabb felszerelését. A színes fénymásolót és a kétnyelvű – magyar, román – oktatási programokat tartalmazó CD-ket a Dénes Ildikó tanítónő vezetésével alakult kezdeményező csoport nyerte pályázati úton. A szintén pályázati pénzből (is) épült újszentesi játékpark hangos volt a gyerekek jókedvétől. Újszentesen a református templomkertben létesített játszóparkra szintén pályázati úton szereztek pénzt, ezzel kiegészítették a községi tanács adományát. /(S.): Oktatási programok számítógépekhez. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./

2005. június 6.

Az árvíz sújtotta települések újjáépítését támogató Reconstructio 2005 Egyesület június 3-án Temesváron tartotta alakuló ülését. A nonprofit szervezet célja a kül- és belföldi, a civil szervezetektől és közadakozásból származó támogatások, felajánlások összegzése, átvétele, célba juttatása, a romeltakarításhoz munkatáborok szervezése. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta, hogy azokat a helységeket karolják fel, ahol a magyarok számottevő közösséget alkotnak (Ótelek, Magyarszentmárton, Torontálkeresztes, Szigetfalu, Nagyomor, Nagybodófalva, Temesfalva, Begamonostor). A Reconstructio 2005 létrehozására a civil szervezeteket és a történelmi magyar egyházakat kérték fel. Egy-egy képviselővel és szavazati joggal rendelkezik az igazgatótanácsban az ifjúsági szervezetek tömörülése (a TEMISZ, a MISZSZ, a TMD és a végvári Pro Community Egyesület), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Bartók Alapítvány, a Máltai Segélyszolgálat és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, illetve a római katolikus egyház és a Caritas. Ezeken kívül az alapítók közé tartozik a Temes megyei RMDSZ, a református egyház, a Szórvány Alapítvány, a Temesvári Magyar Nőszövetség, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az újszentesi Víz és Csatornázási Egyesület, a lugosi Arató Andor Egyesület és a zsombolyai Csekonics Alapítvány. Az RMDSZ küldöttje Sütő-Udvari Magda szociális alelnök, akit megválasztottak a Reconstructio 2005 elnökének. Alelnököknek Fazakas Csabát, a református egyházmegye esperesét és Heinrich József újszentesi plébánost választották, a titkári teendőket ellátót az ifjúsági szervezetek nevezik meg. Az egyesületnek egyetlen fizetett alkalmazottja lesz, a munka dandárját végző ügyvezető; a jelentkezők közül Kelemen Orsolyát választották ki, de megegyeztek abban, hogy a “második helyezett” Szőcs Béla szakértelmét és tanácsait is igénybe veszik. Az alapítóknak tízmillió lejes “belépőt” kell fizetniük. /P. L. Zs.: Megalakult a Reconstructio 2005 Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

2005. július 4.

Először tartottak közös megbeszélést a hogyan továbbról az árvíz sújtotta települések magyar közösségeinek képviselői Temesváron. Jelen voltak az újjáépítésében segítséget nyújtó, közelmúltban megalakult Reconstructio 2005 Egyesület alapítói is. Sütő-Udvari Magda elnök az egyesület célkitűzéseiről tájékoztatta a jelenlévőket, és beszélt a romeltakarításhoz szervezett munkatáborok, valamint az árvízkárosult családok gyermekei nyári táboroztatásának előkészületeiről. Kiderült: némely településen (főleg Torontálkeresztesen és Nagybodófalván) a helybéliekre mintha rá kellene erőszakolni a segítséget. Még az ingyenes kirándulásokra sem tartanak igényt. Torontálkeresztes mezőgazdaságból élő falu, de a földek teljesen tönkrementek. Az emberek a szántásba, műtrágyázásba fektették minden pénzüket, ezért gondoskodni kell a jövőjükről. Ugyanilyen helyzetben vannak az ótelekiek is. Óteleken 839 fő az árvízkárosultak száma, 250 háztájat tönkretett a katasztrófa a 392-ből, de még rogyadoznak az épületek. A találkozón kiemelték Szilágyi Géza újszentesi polgármester önzetlen segítségét (naponta friss kenyérrel látta el az ótelekieket), és köszönetet mondtak az alprefektusnak is a közbenjárásért: “Ha Marossy Zoltán nem lett volna, a többiektől belerothadtunk volna a vízbe!” Telbisz József elmondta, Nagyomorban csak három házat kell újjáépíteni, kettő magyar családé. „Ezenkívül huszonnégy megrongálódott, és sajnos, a kárfelmérő bizottság diszkriminálta a magyarokat” – panaszolta. – A magyaroknál beírták, hogy öt százalékban sérült meg a házuk, a románok, akiknél egy napig se állt a víz, húsz százalékot kaptak. A kárfelmérő bizottságok munkájára egyébként sok a panasz. /Pataky Lehel Zsolt: A “tagság” is inkább kívül maradt volna… Árvízkárosultak klubja. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./

2005. szeptember 19.

Temes megyében, Újszentesen a falunapokra sereglik össze a legtöbb vendég. Idén, a szeptember 16-án Szekernyés János műkritikus, a Képzőművészek Temesvári Egyesületének elnöke nyitotta meg az újszentesi iskolában a kiállítást, melyen jól megfértek egymás mellett a képzőművészek alkotásai, a műkedvelők próbálkozásai és nem utolsósorban a népművészek munkái. A következő napot a sportrendezvények uralták. Végül vasárnap az ökumenikus istentisztelet követően, délután színes néptáncgála szórakoztatta a közönséget. /(Sipos): Vendéglátó Újszentes. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

2005. október 4.

Negyed százada ünnepelnek templombúcsút Újszentesen a római katolikusok az egykor tisztán református községben. A templomot a legsötétebb vallásellenes időszakban építették. Az akkori előírás szerint újat emelni csak régi lerombolása árán volt szabad. Például, miután elárasztották vízzel Orsovát, megengedték, hogy az új városban felépítsék a régi templomot is. Ezt használták ki az Újszentesre települt sztancsófalvi római katolikusok, akik úgymond költözéskor a templomukat is magukkal vitték. Természetesen csak papíron, mert a valóságban egyetlen tégla sem került a régiből az új falába. Az azonos anyanyelv és kultúra egyetlen nagycsaláddá formálta a község minden magyar ajkú lakosát. Az újszentesi templombúcsún bemutatkozott a dettai kórus. A búcsús mise végén Sinka Károly érdemes színművész, a temesvári Csiky Gergely Állami Színház volt igazgatója Reményik Sándor, Bartalis János, Szemlér Ferenc életművéből szavalt. Az ünnepi szentmisét szeretetvendégség követte, a dettai Búzavirág néptánc együttes szórakoztatta a közönséget. /(Sipos): Újszentesi búcsú – örömünnep. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./

2005. november 21.

Újszentesen író–olvasó találkozón mutatták be a Nyugati Jelen 2006-os Évkönyvét. Szűcs András Ottó tiszteletes, a helyi magyarság lelkes közösségszervezője biztosított helyet a rendezvénynek. /Kalendárium-bemutató Újszentesen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

2005. december 3.

A legutóbbi tanácsülésen Lugos önkormányzati képviselőtestülete megszavazta, hogy testvértelepülési kapcsolatba lépjenek a vajdasági Verseccel – tájékoztatott Pozsár József alpolgármester. A két polgármesteri hivatal idén ősszel már megtette a szükséges lépéseket. A testvérvárosi együttműködést december 3-án írják alá a lugosi városházán. Lugosnak Szekszárd is testvértelepülése. Újszentes községnek már két testvértelepülése van. Az első Szentes volt, ahonnan már az 1989. decembere után megindultak ez első segélyszállítmányok a községbe, a második a szintén Csongrád megyei, az idén városi rangra emelt Sándorfalva. /P. L. Zs.: Új vajdasági és magyarországi testvértelepülések. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

2005. december 22.

Mint minden évben, a betlehemi láng idén is a cserkészszervezetek közvetítésével jutott el a vidékre. A láng repülőgéppel jutott el Betlehemből Bécsbe, ahol átvette, és Budapestre vitte a Magyar Cserkészszervezet. Tőlük a kisiratosi cserkészek hozták át a betlehemi lángot az országhatáron, majd két csapatra válva észak-erdélyi és dél-erdélyi körútra indultak vele. A dél-erdélyi csapat útba ejtette Kisiratost, Nagyiratost, Pécskát, Nagylakot, Aradot, Vingát, Temesvárt, ahol december 20-án a lángot átadták a Gerhardinum Katolikus Líceum diákjainak, majd Újszentesen megpihentek. Innen indultak tovább Lugosra, Facsádra, Marzsinára, ahol az éjszakát töltötték. Ma eljutnak Dévára, Gyulafehérvárra és visszajövet Máriaradnára, a körút végállomására. /(S.): Megjött a betlehemi láng. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

2005. december 28.

Az RMDSZ 27 romániai személyiséget – parlamenti és önkormányzati képviselőket, polgármestereket, tisztségviselőket, egyházi méltóságokat, jogászokat, vállalkozókat – tüntetett ki az az Ezüstfenyő díjjal. Az adományozó szerint a díjat azoknak osztják ki, akik “a szülőföld visszaszerzéséért, az RMDSZ programjának megvalósításáért kiemelkedő munkát végeztek”. A lap a régió öt kitüntetettjét mutatta be. Arad megyéből Kocsik Józsefet 16 évi munkájának elismeréséül tüntették ki Ezüstfenyő díjjal. Aradon az RMDSZ Mosóczy-telepi szervezetének alapító tagja, illetve elnöke volt 12 évig, ugyanakkor az aradi szervezet ügyvezetője is a megalakulása után. 1990-től az országos gazdaszövetség, későbbi nevén az RMGE szervezésén dolgozott, amely 1994-ben alakult meg. Az RMGE Arad megyei szervezetének 4 évig az ügyvezetője, 1998-tól az elnöke, az országos szervezet ügyvezető elnöke is volt. Számos gazdatanfolyam megszervezése, gazdálkodóknak jutányos áron beszerzett vetőmag, gazdálkodói konferenciák lebonyolítása, az országhatárokon is átnyúló együttműködési kapcsolatok kiépítése fűződik a nevéhez. Fehér megyéből Fari Palkó Ilona nyugdíjas óvónő meghatódva vette át a díjat. „Én csak apró kavicsokat tettem le a magyarság asztalára. Nem is RMDSZ-es tevékenységem, hanem életem munkájának jutalmazását látom a díjban” – mondta. Nagyenyeden 27 évig vezette a Bethlen Gábor Kollégium gyakorló óvodáját. A 70-80-as években is sikerült úgy összekovácsolni a magyarságot, hogy mindenki tudta, hova tartozik. Úgy látja, egyre nagyobb szükség van a szociális munkára. Szerintem egy kisvárosban fontos az önkormányzat és a civilszervezetek közös munkája. A Máltai Segélyszolgálatnál végzett munkájában is odafigyel a magyarság gondjaira. Jogi tanácsaival Deák Levente, az egyetlen Hunyad megyei kitüntetett már a kilencvenes évek legelejétől segítette az erdélyi magyar közösséget. A Romániai Magyar Szóban a Törvénytár rovatot vezette, amelynek szaktanácsai amolyan RMDSZ jogi központtá fejlődtek. Hunyad és Fehér megyében szinte valamennyi magyar civilszervezet alapítóokmányait vagy folyó jogi ügyeit Deák Levente intézte, s számos országos magyar szervezet, egyesület hasonló problémáinak megoldása is a nevéhez fűződik. A Nyugati Jelenben is folyamatosan közöl jogi cikkeket. Legtöbbet mégis a magyarországi kártalanítási törvény erdélyi vonatkozásain, valamint a romániai tulajdon- és kárpótlás törvények gyakorlatba ültetésén, illetve magyarra való fordításán dolgozott. Marossy Zoltán alprefektusnak is választania kellett: vagy megmarad főtisztviselőnek, vagy tovább politizál az RMDSZ színeiben. Végül a tisztségben maradás mellett döntött. Megkapta az Ezüstfenyő díjat, mert a munkájával elégedettek. Temes megyében elsőnek Újszentes községnek volt RMDSZ-es polgármestere. Tizenhárom évvel ezelőtt pályázta meg a tisztséget Szilágyi Géza mérnök, azóta töretlenül élvezi a választópolgárok bizalmát. A magyarság részaránya az egykor színtiszta református községben napjainkra negyven százalék alá esett, így harmadszorra is első nekifutásra csatát nyerni nem akármilyen teljesítmény! Szilágy vallja, hogy minden intézkedés, mely előbbre viszi Újszentest a civilizáltabb élet felé, egyformán kedvez minden rendű-rangú lakosnak. /Ezüstfenyő díjasok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./

2006. január 3.

Visszatérő panasza a politikusoknak, hogy nehéz mozgósítani a bánsági magyarságot, még a szórakoztató rendezvényekre is csak ímmel-ámmal mennek el. Az idei szilveszteri bálok alaposan rácáfoltak erre. Minden helyet lefoglaltak elővételben. Temesváron a legtöbben a Henri Coanda Líceum nagytermében szilvesztereztek, Szabó Ferenc zenekara jóvoltából. A Szabó Ferenc szervezte bálokat rendszerint néptáncbemutató előzi meg. Temesváron a gyárvárosi Energetikai Líceum termében rendezte idei szilveszteri mulatságát az óteleki ELKA zenekar. A többi magyar bálhoz hasonlóan itt is pezsgővel köszöntötték az új évet – kétszer. A magyarországi óra szerinti éjfélnek is kijárt a jókívánság, a koccintás, a tűzijáték, és ráadásként a csárdás. Kétszázan szilvesztereztek az ízlésesen megterített fehér asztalok mellett Újszentesen, a kultúrotthonban. /Sipos János: Teltházas magyar bálok. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 3./

2006. január 30.

Az RMDSZ színeiben Temes megyében polgármesteri, alpolgármesteri és helyi tanácsosi tisztségekhez jutott közéleti szereplők idei első tanácskozását tartották január 28-án Újszentesen. Halász Ferenc, a megyei RMDSZ elnöke felhívta a tisztségviselők figyelmét, hogy március elején ki-ki a maga településén készítsen mérleget arról, hogy mit sikerült megvalósítani a 2004-es választási ígéretekből. Halász megyei főtanfelügyelő-helyettesi minőségében figyelmeztetett a következő tanévtől bekövetkező tanügyi változásokra, az önállóan nem életképes iskolák jogi státusának megszüntetésére, intézmények összevonására. /P. L. Zs.: Tavasszal számvetés a választási ígéretekről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./

2006. február 27.

Újszentesen a római katolikus plébánián megtartott farsangbúcsúztatón a dísztermet zsúfolásig megtöltötték. Az ötletgazda, a szövegeket író és a kabarét rendező Szűcs András Ottó református tiszteletes átváltozó-művésznek is elmehetett volna. A házigazda Heinrich József esperes-plébános meg Sajóként alakított emlékezetest. /Pataky Lehel Zsolt: “Újszenteste” a Csárdáskirálynővel, Hacsekkel és Sajóval. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 | 121-122




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998