udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 122 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-122
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2006. május 19.

A 90 éve született Méhes György Mi, Férfiak háromfelvonásos vígjátékát mutatta be Bukarestben, a Petőfi Házban – a Bukaresti Magyar Napok rendezvénysorozat keretében – a Petőfi Színkör felolvasó színpada Kováts László rendezésében. Több éves kihagyás után először turnézik a Székelyföldön a kolozsvári Magyar Opera társulata, a Bánk bánt tekintheti meg a közönség május 27-én Gyergyószentmiklóson, 28-án Székelyudvarhelyen, 29-én pedig Csíkszeredában. Transsylmánia koncert nyitja meg május 18-án Temesváron a XI. Bánsági Magyar Napok közművelődési rendezvénysorozatát. Az előadások egy részét több bánsági magyarlakta településen is bemutatják, mint a Hagyománykeresőben folklórgálát (Zsombolya, Ótelek, Temesvár), Végh-Kátó: A tékozló lány népszínművet az algyői Móra Ferenc Népszínház előadásában (Újszentes, Igazfalva, Szapáryfalva) és a Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj bábelőadást. Három korcsoportban, 12. alkalommal rendezik meg május 20-án az Arad megyei Borosjenő művelődési házában a Horváth Béla szavalóversenyt. A román iskolába járó magyar vagy félmagyar gyerekek számára kiírt hagyományos versenyt a város neves szülöttéről, Horváth Béláról, a Kolozsvári Magyar Színház egykori színész-rendezőjéről nevezték el. /Kultúr hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2006. május 22.

Kis létszámú, de lelkes közönség tapsolta meg a temesvári Művelődési Házban a baróti Transylmánia együttes koncertjét, a XI. Bánsági Magyar Napok nyitórendezvényén. Újszentesen, majd Igazfalván is bemutatta a Szeged melletti Algyőről, Újvár testvértelepüléséről érkezett Móra Ferenc Népszínház Végh Antal–Kátó Sándor: A tékozló lány című népszínművét. Fergeteges sikert aratott május 20-án Zsombolyán, május 21-én Óteleken a Hagyománykeresőben folklórműsor. A temesvári Bartók Béla Líceum Szabó Ferenc vezette „kis” és „nagy” Bokréta néptánccsoportjai ismét bizonyították, hogy a bánsági hagyományőrző mozgalom élvonalában van a helyük. /Pataki Zoltán: Identitásőrző Bánsági Napok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2006. július 19.

A temesvári START – Tanácsadó és Továbbképző Iroda idén július 10–15. között rendezte meg kézműves táborát a Temes megyei Nadrágon. A rendezvény fő célja a hagyományos kézműves-foglakozások megismertetése. A nadrági tábor a Temes megyei Caritas közreműködésével jött létre, tájékoztatott Magyari Sára, a START vezetője. A kézművesség mellett a szervezők a vidékfejlesztést is szem előtt tartották abban a tekintetben, hogy több település – Temesvár, Újszentes, Zsombolya – gyermekei, fiataljai számára tették lehetővé az egymással és a tájjal való ismerkedést. Sok nem magyar tagozatra járó gyermek eljött, hogy a táborban játékosabb környezetben használhassák anyanyelvüket. /Nadrágon “gatyába rázták” a srácokat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

2006. szeptember 25.

Száztizenöt évvel ezelőtt érkeztek a Bánságba az első újszentesi telepesek, a mai Csongrád megye területéről, Szentesről és más településekről – erről az eseményről emlékeztek meg a hétvégi Újszentesi Falunapokon. A háromnapos rendezvénysorozatot a helyi iskola tanulóinak rajzkiállítása nyitotta meg. A sportvetélkedők után megtartották a bánsági zenekarok seregszemléjének gálaestjét. Szentes és a Csongrád megyei Sándorfalva testvértelepülések képviselői jelenlétében emlékeztek meg Újszentes telepítésének 115. évfordulójáról. /Pataki Zoltán: Újszentesi évforduló. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2006. október 14.

Az RMDSZ zsombolyai szervezete az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendez október 15-én. Levetítik Mészáros Márta A temetetlen halott című, Nagy Imréről készült filmjét. A rendezvény része a Temesvári Magyar Nőszövetség által A vidéki művelődési élet fellendítése című projektnek, melynek keretében Lugoson, Nagyszentmiklóson, Dettán, Igazfalván, Végváron, Szapáryfalván, Újszentesen, Óteleken és Újmosnicán is levetítik majd a filmet. /P. L. Zs.: ’56-os megemlékezés Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

2006. november 14.

A Pünkösdi Rózsafesztivál helyett idén Őszi népdalvetélkedőt szervezett Újszentesen a helyi Tulipán Nótakör. Dénes Ildikó főszervező elmondta: soha ilyen sokan még nem vettek részt a nemzetközi – magyarországi népdalénekeseket is felvonultató – vetélkedőn. November 11-én szinte egész nap tartott a rendezvény, majd a gálaesten Szilágyi Géza újszentesi polgármester köszöntötte a közönséget, majd a díjazottak énekelték el azt a két-két népdalt, amellyel a versenybe neveztek. A gálán felléptek a végvári Csűrdöngölő néptáncegyüttes, valamint a temesvári Bokréta hagyományőrző csoport kis néptáncosai és citeraegyüttese. /Őszi népdalvetélkedő Újszentesen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./

2007. január 6.

Immár hivatalos formát kapott a Temes megyei Újszentes község és a Csongrád megyei Szentes város közötti eddig is szoros, gyümölcsöző viszony. A romániai rendszerváltás után elsőként Szentes karolta fel Újszentest. 115 éve szentesi református családok betelepítésével alapították meg a Temesvár melletti nagyközséget. Az azóta eltelt 17 esztendőben a kapcsolat barátivá érett. Több közös projektben vettek részt, közösen pályáztak, a testvértelepülési szerződést azonban csak most kötötték meg. Szilágyi Géza újszentesi polgármester megjegyezte: a közigazgatási törvény még korántsem európai, a testvérkapcsolatra lépéshez román részről a külügyminisztériumi jóváhagyás szükséges. /Pataky Lehel Zsolt: Szentesítették Újszentes és Szentes kapcsolatát. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2007. február 19.

Február 16-án Újszentesen a római katolikus plébánia imatermét zsúfolásig megtöltötte a közönség. A helybeli papok – Heinrich József római katolikus plébános és Szűcs András Ottó református tiszteletes – idén is bemutatták a farsang farkára időzített kabaréjukat. Ferenczy Annamária színművésznő is vendégszerepelt. /(Sipos): Még papok is mókáznak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

2007. március 13.

A múlt héten, 43. születésnapján volt 15 éve Szűcs András Ottó lelkipásztori beiktatásának, így az imahetet záró ökumenikus istentiszteleten kettős alkalomból köszöntötte papját az újszentesi református gyülekezet. Köszöntőjében Heinrich József újszentesi római katolikus plébános példaértékűnek nevezte a kettejük közötti együttműködést. Szűcs András Ottó lelkészi szolgálata idején a reformátusok száma több mint 600-ról körülbelül 450-re csökkent (az elhalálozások és az elvándorlás miatt), de megnőtt a templomba járók száma. Nevéhez fűződik a templom felújítása, továbbá a parókia renoválása. /(pataky): Lelkipásztorukat ünnepelték az újszentesi reformátusok. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

2007. augusztus 14.

Két napot töltött Újszentesen Mód László szentesi muzeológus, a szegedi egyetem néprajz tanszékének tanára. Néprajzi anyag gyűjtését kezdte meg Újszentes nagyközség tervezett monográfiájához. Éppen a 24. órában, hiszen a többségükben Szentesről érkezett egykori telepesek unokái is idős emberek már, sürgető, hogy begyűjtsék a helyiek emlékezetében élő család- és falutörténetet, hiteles adatokat kapjanak az azóta feledésbe merült szokásokról, a hagyományról. Temesvár tőszomszédságában dinamikusan fejlődik, városiasodik az 1891-ben alapított nagyközség, Újszentes, de múltját, eredetét számon tartja. Az 1989-es fordulat óta a két Szentes, a magyarországi és a Temes megyei önkormányzata és civilszervezetei gazdagítják kapcsolatrendszerüket. /Szekernyés Irén: Készül Újszentes monográfiája. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

2007. augusztus 31.

Temes megye 14 településének 16 iskolájában folyik magyar nyelvű oktatás (is). Önálló magyar tannyelvűnek három nevezhető: az ötvösdi elemi, az óteleki nyolcosztályos, valamint a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum, amelyben első osztálytól az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak az iskolaköteles magyar gyerekek Kiss Ferenc tanfelügyelő szerint optimizmusra ad okot, hogy nem rosszabbodik a helyzet. “Ahol az elmúlt tanévben volt magyar elsős, ott idén is lesz,– mondta Kiss Ferenc, a kisebbségi oktatáson belül a magyar nyelvűért felelős tanfelügyelő. – Elsőbe egy gyerek is beiratkozhat, legfeljebb szimultán osztály lesz, összevonva egy másik évfolyammal. ” Nem túl rózsás a helyzet, aminek az okai demográfiai, társadalompolitikai és szociális kérdésekben keresendők. Önálló magyar első osztály a múlt tanévben Temesváron a Bartókban, az 1-es és a 26-os számú iskolák, valamint Lugoson az 5-ös és a végvári általános iskola tagozatán volt, és úgy néz ki, hogy most is lesz. A már említett iskolákon kívül a következő településeken/intézetekben folyik oktatás magyar nyelven: Szapáryfalván, Pusztakeresztúron, Nagycsanádon, Nagybodófalván, Dettán, Zsombolyán (elemi), Újszentesen, Igazfalván, Nagyszentmiklóson (általános). Átlagosan ezer körüli Temes megyében a magyarul tanulók száma (a múlt tanévben 1051-en voltak), aminek majdnem a fele 1–4. osztályos. /Pataky Lehel Zsolt: Temes. Fenntartható állapot. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

2007. november 5.

A Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács és az Országos Ifjúsági Hatóság szervezésében Temesváron november 2-án kezdődött meg a második Szórványkaraván, a zenés, szórakoztató vándorműsor. Eljöttek érdeklődők Újszentesről és Zsombolyáról is. A vendégelőadókat és a közönséget az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjei közül ketten köszöntötték: Halász Ferenc, a Temes Megyei RMDSZ elnöke és Winkler Gyula távközlési és informatikai miniszter. A Kolozsvári Állami Magyar Opera művészei operettbetétekkel és dalokkal szórakoztatták a nézőket, a kisbácsi hagyományőrző csoport szatmári és kalotaszegi néptáncokat mutatott be. A Szórványkaraván a következő napokon Arad, illetve Lugos közönséget szórakoztatta. /P. L. Zs. : A Szórványkaraván halad. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./

2007. november 12.

A hagyományőrzés és az anyanyelvápolás szempontjából kiemelkedő rendezvénynek nevezte a november 10-én tartott újszentesi népdalvetélkedőt a kolozsvári Guttmann Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, a verseny zsűrijének tagja. A Temesvár melletti nagyközségben nyolcadik alkalommal rendezték meg a népdalvetélkedőt, amelyre Temesvárról, Végvárról, Újmosnicáról, valamint Magyarországról jelentkeztek. /P. L. Zs. : Zengett a népdal Újszentesen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./

2007. november 26.

Pécskán kétnapos rendezvényen emlékeztek meg a Szentháromság tiszteletére, 1887. november 13-án felszentelt katolikus templom 120. évfordulójáról. A városi tanács rendkívüli ülését tartott, melyen Pécska díszpolgári címéről szóló oklevelet átnyújtották Heinrich József tiszteletbeli főesperesnek, jelenleg újszentesi plébánosnak, aki egy évtizedig Pécskán szolgált plébánosként. Nagy István városi tanácsos két nyelven ismertette az ünnepelt laudációját, amelyben 1991. szeptember elejével kezdve hallgatóságát végigvezette Heinrich József tízéves szolgálatán. Ennek útjelzői: 1992 májusában együtt kiadták a Pécskai Újság első számát, amely azóta csaknem tíz éven keresztül 76 alkalommal jelent meg. Heinrich József tagságot vállalt Pécska első, szabadon választott tanácsában, amely hozzájárult a templom körbekerítéséhez. 1993-ban megalapították a Kolping Család Egyesületet. A fiatalok a plébános köré gyűlve, rengeteg önkéntes munkával a plébánia használaton kívüli alagsorából pinceklubokat varázsoltak, ahol manapság is működik a fogorvosi rendelő. A templom elé a két világháború pécskai áldozatainak két obeliszk formájában, míg a templom falain jeles helybeli elődöknek állítottak emléket. 1995-ben Heinrich József jelentős hozzájárulásával jelentette meg dr. Kovách Géza Fejezetek Pécska nagyközség múltjából című kiadványát. 2000-ben állítottak mellszobrot Pécska nagy szülöttének, gr. Klebelsberg Kunónak, akinek szegedi címerére ezt vésték: “Te saxa loquuntur – Rólad a kövek beszélnek”. Heinrich József azon Pécskán szolgált kevesek közé tartozik, akiről a kövek beszélnek – fejezte be laudációját Nagy István. November 25-én, vasárnap a katolikus templomban ünnepélyes szentmisén emlékeztek meg a templom felszentelésének a 120. évfordulójáról. /Balta János: Ft. Heinrich József Pécska díszpolgára. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./

2008. január 31.

Már hagyománya van a Temesvár melletti Újszentes nagyközségben a Heinrich József római katolikus plébános és Szűcs András Ottó református tiszteletes által elindított farsangi kabarénak. A duett előbb műkedvelő humorista csoporttá bővült, mostanra pedig már “A Társulattá” fejlődött. Az idei kabarét február 1-jén rendezik meg az újszentesi kultúrotthonban Nem csak a húszéveseké a világ címmel. Örökzöld slágereket énekel Ferenczy Annamária, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésze. /P. L. Zs. : Farsangi kabaré Újszentesen. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./

2008. február 25.

Február 23-ra összehívták az újszentesi RMDSZ-szervezet közgyűlését, amelynek napirendjén Szilágyi Géza polgármester és az RMDSZ-es tanácsosok négyévi munkájának a kiértékelése és a mozgóurnás előválasztás előkészítése szerepelt. A beszámolóból kiderült: az egyre inkább városiasodó, hivatalosan 2780 lakosú, de már 2200 portát számláló Újszentes robbanásszerűen fejlődik. Tavaly 1760 településrendezési bizonylatot és 880 építési engedélyt adott ki a községháza. 600 magánvállalkozást, köztük öt panziót jegyeztek be. Az utóbbi négy év kiemelkedő teljesítménye az új iskolaépület, melyben 280 helybeli és környékbeli gyermek tanul. Az RMDSZ-es többségű önkormányzat támogatta a polgármestert. /Pataki Zoltán: Újszentesi sikertörténet: Oroszlánrésze van a magyar többségű önkormányzatnak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./

2008. március 17.

A március 15-i emlékrendezvények sora Gyertyámoson kezdődött, a temetőben álló honvédemlékmű megkoszorúzásával. A megviselt obeliszk helyén 2002-ben sikerült emlékművet állítaniuk. Innen Zsombolyára tartott a küldöttség, a Petőfi-szobornál emlékeztek. Temesváron a megemlékezések Eftimie Murgu szobrának megkoszorúzásával kezdődtek, majd a Klapka György-emléktáblánál folytatódtak. Itt megjelentek a Nemzeti Liberális Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt képviselői is. Szabadfalun Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök a Szórvány Alapítványnak mondott köszönetet a Petőfi-emlékmű helyrehozásáért. A magyar történelmi egyházak képviselői után a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet nevében Ilonczai Zsolt elnök mondott beszédet. Újszentesen a református templomban ökumenikus istentisztelettel emlékeztek meg ’48-ról, utána megkoszorúzták a templomkertben álló Petőfi-emlékművet. Dettán az RMDSZ a városházára hívta a megemlékezőket, Lugoson a megemlékezés hagyományosan az esti fáklyás felvonulással zárult. /Pataky Lehel Zsolt: Kampányévben több a figyelmesség. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

2008. április 11.

A lap munkatársai számba vették, hogy kik az RMDSZ rangsoroló küldöttgyűléseinek vesztesei és nyertesei. Arad megyében a polgármester-jelöléseknél nem hoztak meglepetést küldöttgyűlések. Arad tanácsos-jelöltjeinél viszont egyetlen jelenlegi önkormányzati tanácsos sem került befutó helyre, így Cziszter Kálmán, Nagy Gizella és Túsz Ferenc nem folytatja a megkezdett munkát, hacsak időközben, felfele buktatással nem fogynak el majd az előttük lévők. Búza Gábor meglepetésre mindössze az ötödik helyet szerezte meg, nagyon fáj neki ez az eredmény, mondta a megyei alelnök. Nagy Istvánnak sem a pécskai, sem az Arad megyei önkormányzati listán nem sikerült helyezést elérnie. Nagyenyeden a tanácsosi listán maradt a régi gárda. Hunyad megyében a magyarság politikai súlya nagyobb, mint a helyi tanácsosok száma, ez Winkler Gyulának, az RMDSZ megyei elnökének, illetve Dézsi Attila alprefektusnak köszönhető. A magyarság Hunyad megye lakosságának 4,8%-át teszi ki, az 5%-os küszöb elérése nehéz feladatnak ígérkezik. Az RMDSZ saját jelöltet állít a tanácselnöki tisztség egyéni versenyében Borbély Károly távközlési miniszter személyében. Temes megyében 2004-ben négy-négy polgármesteri és alpolgármesteri tisztséget szerzett az RMDSZ, emellett 43 helyi tanácsosi mandátumot, Zsombolyán és Újszentesen abszolút többséget. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke megyei tanácselnökjelöltként indul. Főtanfelügyelő-helyettesként a megye szinte valamennyi településén megfordult, segített a tanintézmények felújításában. /Irházi János, Szakács Bálint, Chirmiciu András, Pataky Lehel Zsolt: Régi-új arcok az RMDSZ-listákon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./

2008. április 29.

Az RMDSZ Temes megyei szervezetei 12 polgármester-jelöltet és 463 helyi tanácsos-jelöltet indítanak a június elsejei helyhatósági választásokon, jelezte Vetési Zoltán szervezési alelnök. A jelenleg hivatalban levő négy magyar polgármester – Ihász János (Igazfalva), Kaba Gábor (Zsombolya), Szilágyi Géza (Újszentes) és Vajda Pál (Újvár) – újabb négyéves mandátumért száll versenybe. Az RMDSZ-nek a 98-ból 40 településen lesznek tanácsos-jelöltjei, ebből mintegy 25 településen teljes vagy megközelítőleg teljes tanácsosi listával indulnak. Teljes listát indítanak a megyei önkormányzati választásokon és megyei tanácselnök-jelöltje is lesz Halász Ferenc helyettes főtanfelügyelő személyében. /Pataki Zoltán: Tizenkét magyar polgármesterjelölt Temesben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./

2008. június 3.

Legalább 19 polgármesteri tisztséget sikerült az első fordulóban megszereznie az RMDSZ-nek a román többségű erdélyi megyékben a helyhatósági választáson. Kolozs megyében az RMDSZ jelöltje Kalotaszentkirályon, Bálványosváralján, Búzában és Magyarszováton nyerte meg első körből a polgármester-választást. A szövetség polgármesterjelöltje ugyanakkor Mócson, Vajdakamaráson, Tordaszentmihályon, Várfalván, Tordaszentlászlón, Körösfőn, Magyargorbón és Kisbácsban mérkőzhet meg a június 15-i második fordulóban. Szintén a második fordulóban dől el, hogy ki lesz a polgármester Széken, ahol két független magyar jelölt pályázik a tisztségre. Az MPP a kincses városban a szavazatok 1,4, a megyein pedig 1,6 százalékát gyűjtötte be. A polgári párt Széken három, Tordaszentlászlón két, Bánffyhunyadon, Magyarnagykapuson, Szászfenesen és Magyarszováton pedig egy-egy tanácsosi mandátumot szerzett. Arad megyében az RMDSZ-nek sikerült megőriznie eddigi három polgármesteri székét, Kisiratoson, Micskén és Nagyperegen. A második fordulóban esélyesként indul a zimándi polgármesterjelölt. „Három településen, Tőzmiskén, Nagyszintyén és Pécskán egy-egy tanácsosi helyet veszítettünk el amiatt, hogy a Magyar Polgári Párt is indított jelölteket, miközben nekik egyetlen helyet sem sikerült megszerezniük” – fogalmazott Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke. Aradon szintén eggyel kevesebb önkormányzati képviselőt sikerült bejuttatniuk: az eddigi három helyett csak két RMDSZ-es szerzett tanácsosi mandátumot. Beszterce-Naszód megyében nem sikerült első körben megőrizni az árpástói polgármesteri széket, a többségében magyarok lakta településen a jelenlegi elöljáró egy román nemzetiségű független jelölttel méretkezik majd meg a második fordulóban. A besztercei városi önkormányzatba sikerült bejutnia az RMDSZ-nek, így mindössze egy tanácsos képviseli ezentúl a város magyarságát. A korábbi két megyei önkormányzati képviselői helyet elveszítette az RMDSZ. A Magyar Polgári Pártnak csupán Árpástón sikerült egyetlen jelöltet bejuttatnia a tanácsba. Brassó megyében Ürmös polgármesteri székét sikerült az RMDSZ-nek első fordulóból megszereznie, második fordulóban pedig további négy jelöltjük méretkezik meg Apácán, Alsórákoson, Keresztváron és Tatrangban. Brassóban két tanácsos képviseli majd a magyarságot a helyi önkormányzatban. Fehér megyében sikerült megőriznie az RMDSZ-nek a torockói polgármesteri széket, ám még nem lehet tudni, hogy önkormányzati képviselőit sikerül-e bejuttatniuk a megyei tanácsba. Szilágy megyében kilenc RMDSZ-es polgármesterjelölt került ki győztesen már az első fordulóból: Krasznán, Varsolcon, Szilágyperecsenben, Bagoson, Kémerben, Kárásztelkén, Sarmaságon, Debrenben, valamint Szilágysámsonban vezeti a továbbiakban is szövetségi elöljáró a települést. A második fordulóban pedig további kilenc RMDSZ-es jelöltnek adatott meg a lehetőség, hogy megméretkezzen a polgármesteri székért. Az MPP 11 településen indított jelöltet a helyi tanácsokban, és 6 helységben pályázott a polgármesteri tisztségre. Ebből egyelőre kilenc helyi önkormányzati képviselői helyet tudhatnak magukénak. Temes megyében egyelőre csupán az újszentesi polgármesteri széket sikerült megőriznie az RMDSZ-nek, viszont eséllyel indul a második fordulóban a zsombolyai, igazfalvi és újvári jelölt egyaránt. Az RMDSZ-nek sikerült megszereznie két helyet a temesvári önkormányzatban. /Bálint B. Eszter: Kudarcok és sikerek a szórványban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

2008. június 3.

„A legnagyobb pozitívum kétségkívül a temesvári választási siker – nyilatkozta Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök – a leadott szavazatok 5,1%-ával az RMDSZ-nek négyéves szünet után sikerült visszajuttatnia képviselőit a megyeszékhely önkormányzatába. Az RMDSZ listán két képviselő jutott be a városi tanácsba: az első helyről Szabó Ferenc tanító, a Bokréta hagyományőrző csoport vezetője, a második helyről a választási egyezség szerint a szerb érdekvédelmi szervezet képviselője. Újszentesen Szilágyi Géza RMDSZ-es polgármestert újraválasztották és sikerült a hat tanácsost is megőrizni. Nem ismétlődött meg a „zsombolyai csoda”, Kaba Gábor polgármesternek ezúttal nem sikerült az első körben nyernie és a kilenc RMDSZ tanácsos helyett csupán hatan kerültek be a helyi önkormányzatba. Pozitív eredmény született Nagybodófalván (3 RMDSZ-tanácsos 1 helyett), Újváron (6 tanácsos 4 helyett), Igazfalván (3 tanácsos), Csanádon és Csenén, ahol sikerült egy-egy tanácsost bejuttatni a helyi képviselői testületbe. Végváron megmaradt a 4 tanácsos, Dettán a 2, Pusztakeresztúron és Torontálkeresztesen 1-1, Szapáryfalván és Újmosnicán akár kettő is lehet, de még nincs végeredmény. Nagyszentmiklóson és Temesrékáson ismét kudarcot vallott az RMDSZ, akárcsak 4 évvel ezelőtt. /Pataki Zoltán: Képviselő a temesvári önkormányzatban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

2008. június 4.

Az RMDSZ Temes megyei szervezete hivatalos óvást nyújtott be a választási bizottsághoz a megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok megszámlálásával kapcsolatos esetleges tévedésekre vonatkozóan. Toró T. Tibor parlamenti képviselő elmondta, hivatalos eredményhirdetés még nem volt, de tudomásukra jutott, hogy a szavazatok összesítése nyomán az RMDSZ-nek 19 szavazat hiányzik az 5%-os küszöb átlépéséhez. Az RMDSZ óvásunkban azt kéri, hogy Újszentesen, Óbében, Óbesenyőn és Temesrékáson ellenőrizzék és számlálják újra az érvénytelenített szavazatokat. Az RMDSZ-re Temes megyében több mint 11. 400 szavazatot adtak le, a küszöb teljesítéséhez hiányzó 19 szavazat kevesebb mint 1%-ot jelent. Négy évvel ezelőtt a temesvári tanácsba való bejutáshoz hiányzott 24 szavazat az RMDSZ-nek. Akkor is óvtak, de az óvást a választási iroda megalapozatlannak találta. /Pataki Zoltán: Megóvta a választások eredményét a temesi RMDSZ! = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./

2008. június 5.

A Temes Megyei Választási Iroda elutasította a helyi RMDSZ szervezet óvását, amelyben az érvénytelenített szavazatok újbóli ellenőrzését és újraszámlálását kérték négy település (Újszentes, Óbesenyő, Óbéb és Temesrékás) hét szavazókörzetében. „A Temes Megyei Választási Bizottság – ugyanaz, amelyik választási plakátügyben is elmarasztalta az RMDSZ-t – elutasította az óvásunkat” – nyilatkozta Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke. Bejelentette, hogy fellebbeztek a megyei választási bizottság döntése ellen a Központi Választási Irodánál. Ezúttal azt kérik, hogy a megyei tanácsosi listákra leadott valamennyi érvénytelen szavazatot ellenőrizzék és számlálják újra, mert Temes megyében feltűnően sok, 15387 érvénytelen szavazat volt. /Pataki Zoltán: Fellebbez az RMDSZ Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./

2008. augusztus 25.

A hagyományos Szent István Napok keretében „Helyi történénelmi–művészeti értékeink védelme” című szakmai tanácskozásra invitálta augusztus 22-én Buziásfürdőre a bánsági magyar civil szervezetek képviselőit a Szórvány Alapítvány. Dr. Bodó Barna elnök, Erdei Ildikó és munkatársaik bemutatták az alapítvány honismereti stratégiáját és eddigi eredményeit a Temes megyei magyar közösség értékeinek, emlékhelyeinek, kiemelkedő személyiségeinek feltérképezése területén. A tanácskozás során a résztvevők elemezték a hivatalosan nyilvántartott emlékhelyek, műemlék épületek jegyzékét: a 333 tételt magába foglaló listán alig szerepel néhány magyar vonatkozású történelmi emlékhely. Dr. Bodó Barna arra hívta fel a figyelmet, hogy a Piarista Líceum épület–együttes azért kerülhetett fel a hivatalos műemlék–listára, mert Szász Enikő elnök kezdeményezésére a Temesvári Magyar Nőszövetség 6–7 évig tartó szívós munkával beemelte a köztudatba. – Hihetetlenül sok értékünk van, ezeket mind be kell emelni a közös értékek tárházába, amit csak összefogással lehet elérni. Nem egy civil szervezet fogja végigvinni ezt a feladatot, hanem a megye területén működő valamennyi magyar civil szervezet, kezdve Csanádtól Nagyszentmiklóson át, folytatva Zsombolyával, Végvárral, Dettával, Újszentessel, Igazfalvával, Bodófalvával, Szapáryfalvával, el egészen Lugosig és Temesvárig, nyilatkozta dr. Bodó Barna. A Szórvány támogatást nyújtana a magyar civil szervezeteknek abban, hogy megkeressék azokat a helyi értékeket, amelyeknek képviselete állandósíthatja a tevékenységüket. A Szórvány Alapítvány 7–8 éve módszeresen foglalkozik helytörténettel és honismerettel, könyveket, kiadványokat jelentetett meg erről a témáról, létrehozta a Bolyai János emlékszobát. /Pataki Zoltán: Szórvány Alapítvány – Értékmentő civil összefogás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 25./

2008. szeptember 23.

Első alkalommal tartottak helyhatósági választásokat az Újvár községtől különvált Óteleken. A magyarság számbeli kisebbségben van az új községben, ennek ellenére Szabó Csaba-Zoltán mezőgazdasági vállalkozó, az RMDSZ jelöltje már az első körben megnyerte a polgármester választást, az érvényes szavazatok 59,4 százalékával! Az ótelekiek közel 50%-a voksolt az RMDSZ tanácsosi listájára, így az RMDSZ-nek öt képviselője lesz a 11 tagú óteleki önkormányzatban. Temes megyében Szabó Csaba-Zoltán az ötödik RMDSZ-es polgármester, miután Kaba Gábor Zsombolyán, Szilágyi Géza Újszentesen, Ihász János Igazfalván és Vajda Pál Újváron megnyerte a júniusi polgármester-választást. /Pataki Zoltán: Magyar polgármestert választott Ótelek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2008. október 31.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság szeptember 5–7 között Érsemjénben, a Kazinczy Művelődési Házban tartotta honismereti konferenciáját. A Társaság 15 éves évfordulója alkalmából Dukrét Géza elnök beszámolt az egyesület sokoldalú tevékenységéről, eredményeiről. A tizenöt év alatt 14 konferenciát, ugyanannyi honismereti találkozót, 13 honismereti tábort, számos megemlékezést szerveztek, kiadtak 55 kötetet a Partiumi füzetek könyvsorozatában és hetet a sorozaton kívül, felavattak 19 emléktáblát. Ezt követően átadták az idei kitüntetéseket. Fényes Elek-díjban részesült Pásztai Ottó (Nagyvárad), Antal Béla (Biharpüspöki), Jancsó Árpád (Temesvár), a különdíjat Kovács Zoltán, Érmihályfalva polgármestere kapta. Révász Gizella, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnöke Szent István-emlékplakettet, Balázsi József polgármester és Ciorba Teréz érsemjéni tanárnő emléklapot kapott. A XIV. Konferencia fő témái a következők voltak: A reneszánsz éve, Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékei, Pusztuló műemlékeink, A 20. század öröksége. Az előadások sora hagyományosan, a konferenciának helyt adó Érsemjén megismerésével kezdődött. Több előadás hangzott el. Kiss Endre József (Sárospatak) az Érmellékről beszélt, ahogyan Kazinczy Ferenc emlékezetében élt, Vekov Károly (Kolozsvár) az értelmiség sorsát mutatta be, Oláh Miklós életpályáján keresztül, Csorba Csaba (Budapest) az Értelmiségiek nemesítése a Partiumban a 16–19. században című értekezést tartotta. Wanek Ferenc (Kolozsvár) egy elfelejtett középkori erődről, Mezősomlyóról beszélt, Starmüller Géza (Kolozsvár) a zilahi Wesselényi-szoborkompozíciót mutatta be és annak alkotóját, Fadrusz Jánost. A könyvbemutatón Jancsó Árpád (Temesvár) ismertette legújabb kötetét A Béga, a Bánság elkényeztetett folyója. Erdei János (Szilágysomlyó) vetített képeken keresztül mutatta be az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékeit a Beretytyó- és a Kraszna-menti településeken. Másnap Pekár István (Budapest) az Érmellék, a Berettyó-mente és a Hegyköz örökségét mutatta be, televíziós szemmel. Ujj János (Arad) az egykori törökkori várról tartott előadást, Vajda János (Borosjenő) két 1848–49-es vértanú életútját követte, akik Borosjenőhöz kötődtek. Jancsó Árpád (Temesvár) a Béga-csatorna történetéről, Tácsi Erika (Temesvár) Újszentes telepes falu történetéről, Kordics Imre (Nagyvárad) Nagyvárad 1940– 1944 közötti magyar utcaneveiről tartott előadást. Dánielisz Endre (Nagyszalonta) Nagyszalonta történelméről értekezett az 1944– 1948 közötti időszak bizonytalan éveiről. Nagy Aranka (Nagyvárad) az 1848–1849-es szabadságharc híres orvosairól beszélt, Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti) egy háborús katonasors emlékezetére épült kis emlékművet mutatta be. Krestyán Ilona (Temesvár) Kulcsár Sándor író életpályáját ismertette. Ezután Szabó Zsolt (Kolozsvár) a 60 éves Művelődés című folyóirat történetéről és szerepéről beszélt. Megtartották a közgyűlést. /Dukrét Géza: A XIV. Partiumi Honismereti Konferencia: Művelődés (Kolozsvár), október/

2009. február 28.

Újszentesi és temesvári hagyományőrzők is részt vettek a Szivárvány népdaléneklő verseny megyei szakszán, amelyre február 25-én került sor a szentesi (Csongrád megye) Petőfi Sándor Általános Iskolában. Kiss Rácz Antalné, a vetélkedő főszervezője elmondta: csaknem 30 éve szervezik meg évről évre az egyre népszerűbb Szivárvány népdaléneklő versenyt. Az újszentesi iskolával, Dénes Ildikó tanítónővel már évek óta tart a gyümölcsöző kapcsolat, részt vesznek egymás kulturális rendezvényein Közel 120 évvel ezelőtt 133 szentesi család települt a Bánságba, ahol először Vadászerdő néven létrehozták a későbbi Újszentest. Az 1989-es rendszerváltás óta szoros együttműködés jött létre Szentes és Újszentes települések között. /Pataki Zoltán: Bánsági hagyományőrzők népdaléneklő versenyen. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./

2009. június 15.

Június 14-e óta Zsombolya után Újszentes a második bánsági település, ahol a jó etnikumközi kapcsolatok jegyében a román és a magyar nemzeti költőnek, Mihai Eminescunak és Petőfi Sándornak egyaránt szobrot állítottak. Újszentesen az Újszentesi Általános Iskola előtt egyszerre leplezték le Petőfi Sándor és Mihai Eminescu szoboregyüttesként megkomponált emlékműveit, Varga Luigi István temesvári szobrászművész alkotásait, amelyek hitelesen érzékeltetik a két költőóriás egyéniségét. A két szobor között míves kétnyelvű márványtábla idézi fel a költők halhatatlan verssorait és állít emléket a támogatóknak. Szilágyi Géza újszentesi polgármester megköszönte Sándorfalva (Magyarország) testvértelepülés önkormányzatának és a Sándorfalvi Kulturális Egyesületnek azt a hathatós támogatást, amelynek köszönhetően Petőfi Sándor szobrát felállíthatták a Temes megyei önkormányzat biztosította összegből állított Eminecu-szobor mellé. /Pataki Zoltán: Eminescu- és Petőfi-szobrot avattak. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 15./

2009. június 19.

Június 17-én tartotta Lippán a katolikus parókia hittantermében évadzáró ülését a helybeli Degré Alajos Olvasókör. Az alkalomból Bokor Ella bemutatta Ég és föld között címmel kiadott új verseskötetét. Ezután DVD-ről megtekintették az újszentesi katolikus templomban virágvasárnap előadott passiójátékot. /Balta János: Évadzáró ülés volt Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 19./

2009. július 6.

A Temesvárhoz tartozó Újkissoda temetőjében július 5-én felavatták az 1945 elején jeltelen tömegsírban eltemetett második világháborús magyar hadifoglyok síremlékét. A magánadományokból állított obeliszket Szilvágyi Zsolt püspöki helynök szentelte fel. A 116 magyar hadifogoly – közöttük honvédek és internált civilek, katolikusok és reformátusok, magyarok és más nemzetiségűek egyaránt voltak – emlékére Túri László újkissodai plébános és dr. Higyed István ny. tiszteletes mondtak beszédet. A méltó emlékjel állítás egyik kezdeményezője, Túri László hangsúlyozta: a második világégés itt eltemetett áldozatainak hozzátartozói minden bizonnyal nem is tudnak róla, hogy szeretteik hamvai egy temesvári tömegsírban nyugszanak. Szilvágyi Zsolt a katolikus püspöki levéltárban talált néhány adatot a katolikus szertartás szerint Újkissodán eltemetett hadifoglyokról: a fogolytáborban 1945 elején 116 áldozatot szedett a tífusz, akiknek többnyire csak a nevét, életkorát, esetleg származási helyét, édesanyja nevét jegyezték fel. Az emlékjel-állítás fő kezdeményezője és kivitelezője, Radó János elmondta: annak ellenére, hogy tavaly március óta magyar-román kormányközi megállapodás létezik a két ország területén található katonasírok, emlékművek gondozásáról, az egyezmény csak egyoldalúan működik. A magyar területen elhantolt román katonák emlékének megadják a méltó tiszteletet, miközben az újkissodai hadifoglyok síremlékének állítását egy lejjel sem támogatták a hivatalos intézmények, ugyanakkor az újszentesi hadifogoly-tábor 2000-ben állított emlékművét sem gondozzák. Radó János a kilencvenes évek eleje óta azon dolgozik, hogy méltó emlékjeleket állítson a temesvári hadifogolytáborok magyar áldozatainak. /Pataki Zoltán: Felavatták az újkissodai fogolytábor áldozatainak síremlékét. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-122




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998