udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 104 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-104
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2003. augusztus 4.

Ezelőtt tíz évvel alakult meg a kézdivásárhelyi Tanulók Klubjának Fúvószenekara, mely most ünnepelte születésnapját. A nagyszabású rendezvény aug. 1-jén a kantai római katolikus templomban kezdődött. Aug. 3-án a magyarországi Mezőhegyesről és Uzonból érkezett fúvósok és mazsorettek, valamint a helybeliek a Tanulók Klubjának udvarán gyülekeztek, majd felvonultak a város főterén. A rétyi zenekar később érkezett meg Kézdivásárhelyre. A rezesbandériumok a Molnár Józsiás-parkban egymást után léptek fel, magyar indulókat, népdalfeldolgozásokat és könnyűzenei slágereket adva elő. A tízéves születésnap megünneplésén mintegy kétszáz fúvós vett részt - tájékoztatott Gyergyai Barna karnagy. /B. L.: Tízéves a Tanulók Klubjának Fúvószenekara. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

2003. október 1.

Az RMDSZ négyfalusi szervezete szept. 26-29. között hetedszerre rendezte meg a Szent Mihály-napokat. Az első két napon sportrendezvényeket szervezetek, vasárnap, 28-án ökumenikus istentiszteletre került sor Csernátfalun, a Zajzoni Rab István Középiskola sportpályáján. Színpadra léptek az uzoni mazsorettek, a pürkereci Kikerics néptánc- együttes, a Négyfalusi magyar középiskola tánccsoportja, a pürkereci boricások, a helyi Kéknefelejcs-, Astra- és a brassói Búzavirág néptánccsoportok. Virág- és festészeti kiállítást is rendeztek. /Tóásó Áron Zoltán: Szent Mihály-napok Négyfaluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2003. november 19.

Sepsimagyarós falunak közbirtokossági vagyona is van. Azt kellene megértenie a tagságnak, hogy a jelenlegi az erdőbirtok megmentésének, feljavításának, használatba vételének az igen nehéz időszaka. A falunak nincs képviselője a községi tanácsban. Őszi időben sártenger a falu.A falu nem tud eltartani egy papot, a református hívek száma száz alá csökkent. A templomot felújították kívül-belül, még a tornyot is. Fodor Sándor (sz. 1929) magyarósi származású, nyugalmazott marosvásárhelyi tanár tartalmas falufüzetet szerkesztett a kis településről, Magyaróshoz ugyanis fiatalkori emlékei fűződnek. Hetvenöt kismonográfiát hagyott Kónya Zoltán barátjánál azzal a meghagyással, hogy adjon annak, aki igényli, a könyvek árát a szerző az egyházközség céljaira ajánlotta fel. Sepsimagyaróson Némbréda Tímea tanítónő Uzonból ingázik, nyolc kisgyereket oktat összevont osztályban. /Kisgyörgy Zoltán: Hej, Magyarós, Magyarós. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./

2004. március 6.

A múlt évben több településről jelezték: falufüzet, kismonográfia, prospektus készül róluk. Köztük szerepel Kilyén, Kökös, Hatolyka, Gelence, Málnás, Ozsdola, Páké, Bodok, Uzon, Csomakőrös. Háromszék 122 vidéki településeiből a falvak alig egyötödének van önálló nyomtatott falufüzete, kismonográfiája.  Alsó-Háromszéken és az Oltfejben nyomtatott vagy sokszorosított falufüzettel-szórólappal büszkélkedhet Árkos, Sepsikőröspatak, Zalán (egyház), Réty (iskola), Mikóújfalu (katolikus egyház), Illyefalva, Sepsimagyarós, Étfalvazoltán, Szentivánlaborfalva. Felső-Háromszéken és Orbaiszéken Zabolának, Kiskászonnak (búcsújárók háza), Bitának (a Háromszékben megjelent sorozat), Futásfalvának, Berecknek, Papolcnak, Barátosnak, Torjának van átfogóbb falufüzete. Erdővidéken és Székföldjén kiadványok vannak Uzonkafürdőről, Erdőfüléről, Vargyasról, Bölönből, Köpecről (Gáspár József-féle falutörténet), Hidvégről.     Több településről készült históriás írás, de anyagiak hiánya miatt ezeket nem adták ki. Ezek közé sorolható Bardoc (Fazakas Mihály kézirata), Nagybacon (néhai tanító kézirata), Szárazajta (Mihály Gábor ny. tanító kézirata), Magyarhermány (néhai Máthé János teljes falumonográfiája), Angyalos (néhai tiszteletes Bartha Sándor kézirata), Aldoboly (Deák József ny. lelkipásztor kézirata), Sepsiszentkirály (Kovács Sándor volt református lelkész falutörténete), Kálnok (a múlt századi Unitárius Közlönyben), Nagyborosnyó (néhai református tiszteletes Nagy Lajos falumonográfiája) és Szárazpatak (Márton Emil ny. tanító falutörténete). A sor azokkal az elfekvő kéziratokkal bővítő, amelyeket vidéki értelmiségiek, tanítók, lelkészek készítettek, de polcokon, fiókok mélyén várják, hogy a maiak kiegészítsék az azóta történt eseményekkel, irodalmi jegyzettel, térképekkel, fényképfelvételekkel, és megfogalmazzák azt is, hogy mit vár az illető település a jövőben, főleg a községgazdálkodás, falufejlesztés, közművesítés, infrastruktúra tekintetében. /(kgyz): Nyomtatványok Háromszék és Erdővidék falvairól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

2004. április 23.

Tulit Attila Szász Jenővel, az országos szervezet elnökével Bukaresten benyújtotta az Országos Választási Irodának (OVI) nyújtotta be a Magyar Polgári Szövetség által országos szinten összegyűjtött és hitelesített 54 115 támogató tag aláírását. – Ha mégsem engedik meg az MPSZ-nek, hogy részt vegyen a választásokon, akkor újabb négy évig szervezetépítéssel foglalkoznak – jelentette ki Gazda Zoltán. Megnevezték Sepsiszentgyörgy MPSZ-polgármesterjelöltjét: Tulit Attila vállalkozó. Sepsiszentgyörgy önkormányzati képviselőjének jelölték: dr. Antal Álmos orvost, dr. Bíró István orvost, Fazekas Ágnes tanárt, Ferencz Csaba újságírót, Fodor László közgazdászt, Gazda Zoltán színészt, György Ignác kertészmérnököt, Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgatót, Kovács István unitárius lelkészt, Krecht Gyöngyvér tanárt, Majos Attila vállalkozót, Már István tanárt, Nagy Gábor tanárt, dr. Nemes Tibor orvost, Ősz Erőss Péter nyugalmazott tanárt, Pethő István villamosmérnököt, Szőcs Levente szociológust, Torró Attila képzőművészt, Tulit Attila vállalkozót, Újfalvi István tanárt, Váncsa Albert tanárt. Az MPSZ a roma közösség képviselőjének helyet kíván biztosítani listáján. A megyei tanács jelöltlistája nem készült még el. Képviselőjelölteket indítanak Sepsiszentgyörgyön, Barátoson, Illyefalván, Kommmandón, Kökösben (még mindig nem biztos), Dálnokban, Málnáson, Uzonban, Zabolán, Baróton, Vargyason, Kézdivásárhelyen. /(s): Az MPSZ jelöltje polgármesternek Tulit Attila. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

2004. április 24.

A Magyar Polgári Szövetség polgármesterjelöltet állít Kovászna kivételével Háromszék több városában is: Baróton Bán István vállalkozót, Kézdivásárhelyen Csiszér Józsefet. A városokon kívül még Illyefalván, Kommandón, Dálnokon, Málnáson, Uzonban, Zabolán, Barátoson és Vargyason állítanak polgármesterjelöltet. /Nevesítették a polgármesterjelöltet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

2004. július 12.

Barátoson a Ferencz Ernő Református Fúvósegylet júl. 11-én tartotta 33. fúvószenekari találkozóját a református templom Erzsébet-kertjében. Részt vettek a barátosi, kápolnásfalui, kézdivásárhelyi, kovásznai, rétyi, szolnoki és uzoni fúvószenekarok. A rendezvény a fúvószenekarok felvonulásával kezdődött. /Bodor János: Fúvószenekarok találkozója Barátoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

2004. augusztus 7.

Uzonban a két világháborúban elesettekre emlékeztek. Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója beszédében emlékeztetett, hogy Uzon egyike volt azon településeknek, ahol a legsötétebb időkben is állt a hősök emlékműve.  Hatvannyolc lelket követelt az első, ötvenötöt a második világháború. Az Emeld fel fejedet, büszke nép című műsort megelőzően Bodali Mihály a Don-kanyarból hazatért egykori bajtársának versét olvasta fel. /(kisgyörgy z.): Hőseire emlékezett Uzon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

2004. augusztus 23.

Falunapokat tartottak Csíkszentkirályon. A községközpontban, a templom előtt áll a Szent István-szobor. Aug. 20-án a helyi fúvószenekar nyitányát követően Székely Ernő polgármester köszöntötte a megjelent vendégeket. A község ismert, innen elszármazott, vagy itt élő alkotóinak (Botár István, Szabó András képzőművészek, Benedek Éva restaurátor) munkáit tették közszemlére. Az iskola udvarán Koltay Gábor-Koltay Gergely Zúgjatok harangok 1848 című rockoperáját mutatta be a kaposfüredi Rock Színkör Társulata, majd a Somogy Táncegyüttesnek tapsolhatott a közönség. A templom előtti emlékműnél a második világháborús hősökről emlékeztek meg. Nagy Benedek történelemtanár, megyei tanácsos idézte fel az akkori fájdalmas eseményeket, s a még élő veteránoknak emléklapokat nyújtottak át. Az ünnepi szentmisét követően, fúvószenekar kíséretében nagyszabású lovas felvonulást tartottak a falu főutcáján. Estétől hajnalig tartó bállal zárultak a falunapok. /Kristó Tibor: Falunapok Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./ 11/ Második alkalommal tartottak falunapokat a hét végén Lisznyóban. A félezernél kevesebb lélekszámú településen több vetélkedőt tartottak.   Derzsi György helybeli református lelkész, a falunapok egyik fő szervezője azt mondta, fontos, hogy legyen egy évben két nap, ,,amikor a szív és a lélek megtalálja a jövendő felé vezető utat”, Ráduly István, a Lisznyót is magában foglaló Uzon község polgármestere kijelentette: egységben az erő.    Jó hangulatban zajlott a lovaglási verseny. /(mózes): Az együttlét öröme. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

2004. szeptember 8.

  Szept. 5-én Uzonban tartották a  hagyományos fúvószenekari találkozót. A résztvevőket Ráduly István, Uzon község polgármestere köszöntötte. /(Kgy. Z.): Fúvószenekari találkozó Uzonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

2004. november 18.

Uzonban a helyi Jókai Mór Közművelődési Egyesület rendezésében ünnepelték a Szivárvány asszonykórus fennállásának tizedik évfordulóját. Uzonban hagyományai vannak a közös éneklésnek. Itt 1880-ban alakult kórus. Azóta van kisebb-nagyobb megszakításokkal karéneklés. A Szivárvány kórus 1994-ben alakult. Karnagya, Keresztes Enikő zenetanár Seprődi János-díjat kapott, tájékoztatott Kőmíves István, az egyesület elnöke.  A megjelentek megkoszorúzták Jókai Mór emléktábláját. A kórustalálkozó a Jókai Mór Művelődési Otthonban folytatódott, ahol Ráduly István polgármester és László Attila, a Romániai Magyar Dalosszövetség alelnöke mondott köszöntőt. Uzonban működik az Atlantisz Fúvósegyesület is. /(Kgy. Z.): Jókai-megemlékezés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./

2004. november 22.

Nov. 20-án Kolozsváron tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD). Kötő József, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke az eddigi munka elismeréseként, a dalosszövetség tiszteletbeli elnökének, Guttman Mihálynak Kájoni-emlékplakettet nyújtott át. Az RMD elnöke, Guttman Emese beszámolójában részletesen kitért tevékenységük minden vonzatára. Az RMD jövő évi munkatervét Bartók Béla halálának 50. és Farkas Ferenc születésének 100. évfordulója határozza meg. Az elnöki beszámolót két előadás követte a gregorián énekekről és az egyházzenei kultúra ápolásáról, majd Kelemen Antal, a fúvószene-szövetség vezetője, az utóbbi tíz év mérlegét ismertette. Jelenleg öt megyében (Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár és Brassó) működik fúvószene-együttes, és több a szakember, mint egy évtizede. A vezető szerepet a háromszéki együttesek (Uzonban, Kézdivásárhelyen, Barátoson és Rétyen) játsszák, de Hargitában 25 településen alakult (újjá) hasonló gárda. A közgyűlésen díjazták a kiemelkedő teljesítményeket elérteket: dr. Almási István néprajztudóst, Vizsnay Csaba zenetanárt, a nagykárolyi Katolikus Líceum igazgatóját, Gáspár Attila zenetanárt, zilahi karnagyot, Kállay Miklós Tünde zenetanárt, a Kolozsmonostori Református Énekkar karnagyát, és Cacu Mirceát, a bélteki és mezőpetri fúvószenekar karnagyát. /Ördög I. Béla : "Teremtsük meg az éneklő Erdélyt". A Romániai Magyar Dalosszövetség ünnepi közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2004. december 17.

Megalakulásának 15. évfordulóját ünnepli az RMDSZ dec. 18-án a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. E rendezvény során adják át – immár hagyományosan – az RMDSZ Ezüstfenyő Díjait is, amelyet azoknak a személyeknek adományoznak, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásának, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében. Idén 27 személy részesül Ezüstfenyő Díjban: Baka Mátyás, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, Kézdivásárhely; Bódi György állategészségügyi asszisztens, Ürmös; dr. Brendus Gyula sebész szakorvos, Nagyenyed; Csávossy György agrármérnök, Csombord; Domokos Géza író, Sepsiszentgyörgy; Fazakas Mihály kohómérnök, Medgyes; Ferencz Alajos bányalakatos, Csíkszentdomokos; Földes Béla kórházigazgató, Nagyvárad; Frunda György szenátor, Marosvásárhely; Horváth Levente közgazdász, Arad; id. Deák Ferenc RMDSZ-elnök, Kisbács; Ilyés Gyula polgármester, Szatmárnémeti; dr. Iszlai Árpád fogorvos, Szászrégen; Komáromi Attila jogtanácsos,Gyulafehérvár; Koszorús Zoltán bányamérnök, Beszterce; Kötő József, az EMKE elnöke, Kolozsvár; Ladányi Kinga szenátori irodavezető, Székelyudvarhely; Lokodi Anna alpolgármester, Uzon; Ludescher István alpolgármester, Nagybánya; Mikó Lorinc jogtanácsos, Kolozsvár; Nagy András polgármester, Szászrégen; Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Kolozsvár; Pop Imre polgármester, Kraszna; Sófalvi László, a területi RMDSZ ügyvezető elnöke, Székelyudvarhely; Szepessy László, az RMDSZ Elnöki Hivatalának igazgatója, Marosvásárhely; Vida Gyula közgazdász, Szilágysomlyó; Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke, Vajdahunyad. /15 éves az RMDSZ. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./

2005. április 29.

Sepsimagyaróst jelenleg 122 lélek lakja, zömében református székelymagyarok. Az Uzonhoz tartozó kis faluba új lelkész jött, Szász Csaba, aki megpróbálta felvállalni híveinek mindennapi gondjait. A magyarósiak egyhangúan falufelelőssé választották lelkészüket. Szász Csaba elmondta, hogy idén hat gyermeket keresztelt. Három éve a templomot közalapítványi pénzből tatarozták, de maradt gond éppen elég, van javítani való a templomon és a lelkészi lakon. Az iskola épületét megviselte az idő, a gyerekek egy kis teremben tanulnak, összezsúfolva. Sepsimagyaróson nincs óvoda, de gyermek van. Tatarozásra szorul a Kóréh Ferenc nevét viselő kultúrotthon tetőszerkezete. Fodor Sándor Marosvásárhelyen élő, de a faluhoz kötődő tanár közel ezer könyvet ajándékozott a magyarósi parókia könyvtárának, mely a falut fogja szolgálni. Az Uzonban lakó Csia Ildikó felajánlotta ottani családi lakásuk egy szobáját, ahol a régiséggyűjteményből falumúzeumot lehetne berendezni. /Kisgyörgy Zoltán: Sepsimagyarósi változások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

2005. június 14.

Uzonban a Mikes-kúriát visszakapta a család. Lassan visszanyeri eredeti arculatát a műemlék értékű épület. Mikes Zsigmond a szülők Karlsruheből érkező euróinak segítségével próbálja lakhatóvá, kulturális centrummá varázsolni az épületet. Közgazdász és gépészmérnök diplomával érkezett Németországból. A faluturizmusba való bekapcsolódás egyfajta lehetőség, de mellette gazdálkodni kell. Mikes Zsigmond hétvégi kulturális műsorokat tervez. Június 11-én volt az indítás, az első próbálkozás. Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos, a nagyváradi Kiss Stúdió mindenesei hozták el Uzonba a Három csillag jár az égen című színpadi játékot. A három csillag Nyirő Józsefet, Márai Sándort és Wass Albertet jelenti, az ő műveikből válogatták össze műsorukat. /Borbély László: Indulás színházzal. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./

2005. június 16.

Illyefalva, Kökös, Réty és Uzon községek önkormányzata úgy döntött, hogy kisrégiókat hoznak létre fejlesztési programok megvalósítására, hogy a prefektúra többé ne gyakorolhasson ellenőrzést döntéseik felett. Két hónappal ezelőtt Demeter János megyei tanácselnök kifejtette, hogy a prefektúra korábbi vezetése politikai okokból támadta a kistérségek megalakításával kapcsolatos határozatokat. /Kisrégiók: első lépés az autonómia felé? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2005. június 21.

Nem tudták megnevezni az elkövetett törvénytelenséget, ezért csak a kisrégiós társulások ,,túl általános” szabályait kifogásolták a liberális-demokrata pártszövetség Háromszék megyei vezetői, akik szerint egy ilyen szövetkezésből etnikai alapú autonómia is lehet, az pedig elfogadhatatlan. Az Illyefalvát, Kököst, Uzont és Rétyet magában foglaló, nemrég létrejött kisrégiós összefogás kapcsán született nyilatkozatok mulasztás bűnében elmarasztalták György Ervin prefektust is, amiért nem támadta meg a vonatkozó határozatot. ,,Valószínűleg, léteznek még támadási lehetőségek, és meg fogjuk azokat találni” – ígérte Gheorghe Baciu megyei DP-elnök. /(demeter): Veszélyt hordoz a kisrégió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

2005. június 27.

Gazdag programmal örvendeztették meg a hét végén Szentivánlaborfalva lakóit a szervezők. Az idén másodszor megtartott falunapok labdarúgóbajnoka az uzoni csapat lett. A rendezvény különlegessége volt az is, hogy lebonyolításához nem hívtak kereskedelmi egységeket, mindent a szervező csapat, illetve az ezt vezető Kelemen házaspár végzett el, és mindenki önzetlenül. Volt tűzoltó-bemutató, szekérverseny, minifoci, és végül az utóbbi években önerőből újított-szépített művelődési otthon névadó ünnepségére is sor került: az intézmény a falu neves szülöttének, Laborfalvi Róza színésznőnek a nevét vette fel. Záróakkordként a Szent Iván-napi szokásokat, a tűzön való átugrást és a tűzkerék-eregetést elevenítették fel. /(demeter): Átugrották a tüzet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./

2005. július 1.

1974 szeptemberében Parajdon szervezték meg az első fúvószenekari találkozót, hasonló rendezvényeket azóta szerveznek Erdély egész területén. Hargita megyében a parajdi és a székelykeresztúri a legjelentősebb. Székelykeresztúron az idei találkozó június 26-án a zenekarok és mazsorettcsoportjaik zenés felvonulásával kezdődött. Uzon zenekara a múlt század közepén alakult, de a mostani 30 tagú formáció csak 9 éve tevékenykedik. 1910-ben alakult a barátosi zenekar, Keresztúron most 27 taggal szerepeltek. A fehéregyháziak zenekara 1931-ben alakult, az új formáció 1992-ben, a mostani találkozóra eljöttek. Az agyagfalvi zenekar 1996-ban alakult, és az egyesület keretében tevékenykedik. 2000-ben felvette az Udvarhelyszéki Zenekar nevet. Kápolnásfaluban 1935-ben alakult zenekar, de 1965–80 között nem tevékenykedett. 1980-ban alakult újra, most is jelen voltak. A rendezvény szervezője, a Székelykeresztúri Polgári Fúvószenekar, 1895-ben alakult. /László Miklós: XXIV. Nemzetközi fúvóstalálkozó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./

2005. július 11.

Barátoson a helyi Ferencz Ernő Református Fúvósegylet július 10-én tartotta a 34. fúvóstalálkozót, ugyanakkor a zenekar fennállásának 95. évfordulójára is emlékeztek. Részt vettek a székelykeresztúri, a kápolnásfalui, az uzoni, a gidófalvi, a kovásznai és kézdivásárhelyi fúvószenekarok. A rendezvény az immár évtizedek alatt kialakult hagyományok szerint zajlott: a zenekarok a falu központjából a református templom kertjébe vonultak, majd megkezdődött a zeneka­rok seregszemléje. /Bodor János: Fúvóstalálkozó Barátoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

2005. július 13.

Csíkrákos határában a falu lakossága próbált gátat emelni, azonban a megáradt Olt már a falu széli házakat is elérte. /(Daczó Dénes): Lassan a víz az úr. Tovább áradnak a folyók, patakok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Földcsuszamlás miatt teljesen beomlott a Sepsibükszádról a Szent Anna-tó felé vezető út, a forgalmat lezárták. Szakemberek szerint a gyakori földcsuszamlást a térségben zajló meggondolatlan erdőkitermelés okozza, a lecsupaszított hegyoldalakról lezúduló esővíz ugyanis kimossa az út alapját. A heves esőzések következtében a háromszéki folyóvizek is kiöntöttek. Nagyborosnyón 11 lakóházat öntött el a megáradt patak. Az Uzon községhez tartozó Lisznyópatakon 8 házat öntött el az ár, és egy híd megrongálódott. Lemhénynél a megáradt Feketeügy 10 hektár kaszálót öntött el, a folyó szintje továbbra is növekedik. Hídvégen 100 hektár föld, Dobollón 6 ház került víz alá. Hargita megye több településén rendkívüli készültséget rendeltek el a hatóságok. Súlyos a helyzet a Gyimesekben – Farkaspallón és Bükkhavaspatakán –, e két települést a külvilágtól való teljes elszigetelés fenyegeti, miután kiöntött a Hidegség-patak, és tönkre tette a hidakat. Gyimesközéplokon a vasútvonalat mosta alá a víz. Csíkmadarason több családot ki kellett lakoltatni. – Emberemlékezet óta nem volt ilyen magas vízállás a Gyilkos-tónál. /Árvíz és földcsuszamlás Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

2005. augusztus 2.

Sepsimagyaróson, az elszigetelt, csupán száztizenegy lelket számláló kis falu életében változások történtek. Járhatóvá javíttatta az ide vezető tíz kilométeres utat az uzoni önkormányzat, félig-meddig megújult a műemlék értékű templom és a kultúrotthon is, emléket állítottak a jeles szülötteknek, Kóréh Ferencnek és Fodor Jánosnak. Falumonográfia látott napvilágot. Szász Csaba személyében új lelkésze van Sepsimagyarósnak. Simon Zsuzsa tanárnő a falu szülötteként, az egyház gondnokaként valóságos kampányt indított Sepsimagyarós megmentéséért. A lelkipásztorral együtt aggódnak a helyi oktatás jövője miatt, a megszűnés veszélyét hordozza magában az új tanügyi törvény. A lelkipásztor érdeme, hogy kilenc gyerek számára sok év után beindította az iskolai vallásoktatást. Ezzel a létszámmal működött eddig a helyi I–IV. osztályos iskola. Ha elkészül a terem, újraindulhat ott az óvoda. /Kisgyörgy Zoltán: Sepsimagyarósi aggályok és változások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

2005. augusztus 3.

Beke György augusztus 3-án a 79. életévébe lép. Ebből az alkalomból közölték az író szülőföldhöz szóló üzenetét, mely a Felső-magyarországi Szépírás Kiadó gondozásában megjelent könyvben, Somos Béla Beke György pályaképe című összeállításában olvasható. Számára mindig Uzon, a szülőfalu volt az erkölcsi mérce, vallja. Uzon bizalma arra kötelezi, hogy befejezze erdélyi barangoló könyveinek sorozatát. Mostani földrajzi helyzete lehetővé teszi, hogy egyszerre figyeljen valamennyi kisebbségi régióra a Kárpát-medencében. A sokféle magyar sors tanulságait nem ismerjük eléggé. – Meggyőződése, hogy a jövő egyetlen útja az önrendelkezés. /Sylvester Lajos: Szabad rendelkezés önmagunkkal (Születésnapi üzenet). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./

2005. november 8.

Ungvári Barna András uzoni református lelkész tartott beszédet a földvári haláltábor felszámolásának 60. évfordulóján a diplomáciai tiszteletadással lezajlott megemlékezésen. A Brassó megyei Barcaföldvár mellett 1942 és 1945 között működött haláltábor utolsó fennmaradt közös sírdombján álló emlékműnél emlékeztek arra, hogy 1945 novembere elején felszámolták a lágert. 1942–44-ben szovjet katonák százait, majd Románia átállása után 1944–45-ben magyar és német hadifoglyok, de nagyrészt Erdélyből internált civil magyarok és német ajkúak ezreit tartották fogva embertelen körülmények között a több tucat láger egyikeként számon tartott Földváron. Az éheztetés és a különféle járványok során eddig feltárt források szerint legkevesebb 350 fogoly halt meg Földváron, a haláltáborból kiszabadult túlélők visszaemlékezése szerint viszont az áldozatok száma ezernél is többre tehető. Valamennyien jeltelen és ismeretlen közös sírokban nyugszanak. A kegyhely megjelölését még 1998-ban, a hagyományossá vált november eleji megemlékezéseket pedig 2000-ben kezdeményező volt hídvégi, jelenleg uzoni lelkész elismerően szólt mindazon történészek és újságírók munkájáról, akik a haláltábor történetének feltárásán fáradoznak. /Benkő Levente: Hatvan éve számolták fel a földvári haláltábort. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

2006. február 10.

Közadakozásból összegyűlt Uzonban a pernek az elindításához szükséges összeg, amellyel a teljes Temesváry-vagyont, de elsősorban a folyton kilakoltatással fenyegetett óvodát szeretné visszaszerezni a faluvezetés. A gyűjtés folytatódik, mert a per csak most indul. Az elszámolást a bejegyzés előtt álló Temesváry János Egyesület fogja vezetni. /(demeter): Összegyűlt az előleg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

2006. március 9.

Január és február eseményeit-híreit, tudnivalóit részletezi a most indult Uzoni Hírlap első száma. A lap kéthavonta fog megjelenni, és magát az ,,ingyenes tájékoztatók” kategóriába sorolja.   A lapban dr. Ráduly István polgármester felsorolta a választások óta eltelt időszak eseményeit. Az új kiadványban a református egyház híreiről tiszteletes Ungvári Barna András, a közérdekű kérdésekről pedig Lokodi Anna alpolgármester tájékoztatott. /Kisgyörgy Zoltán: Új vidéki hírlap. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 9./

2006. március 22.

Nehéz volna leltárt készíteni Kovászna megyében az időszakos sajtótermékekről: számos egyesület, önkormányzat jelentet már meg nyomdában készült négy- avagy nyolcoldalas vidéki minihírlapot, hírmondót. Nemrégiben az erdővidéki Bölöni Figyelő, most pedig Beke György szülőfaluja, az alsóháromszéki Uzon is jelentkezett közösségi eseményeinek tájékoztatójával: a frissen megjelent kiadvány neve Uzoni Hírlap. A lap szerkesztői nem csupán visszajelzéseket és témajavaslatokat várnak az olvasóktól, hanem azt is előrebocsátják: közérdekű témában bárki tollat ragadhat. /K. R.: Uzon-vidéki sajtónóvum. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

2006. március 30.

Sepsi református egyházmegye ifjúsági találkozója volt Uzonban. Az egyházmegye ifjúsági előadója, Ungvári Barna András református lelkész beszámolt arról, hogy a részt vevő fiatalok átfogták Alsó-Háromszék és az Oltfej régióit.  Az   egyházmegyei bibliai vetélkedőn negyven fiatal vett részt.  A megjelentek videokazettáról megnézték az uzoni fiatalok egy vígjátékát. A jövő hónapban színjátszó-találkozóra készülnek a református fiatalok. /Sepsi református egyházmegyei ifjúsági találkozó (Uzon). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./

2006. április 6.

Dr. Nagy Lajos Rétyről írott a monografikus munkája rendhagyó azok között, amelyek eddig láttak nyomdafestéket Háromszék megyében. Hány olyan település – község vagy falu – van, ahol könyv, falufüzet, egyház- (Zalán, Futásfalva, Erdőfüle, Angyalos, Kiskászon) vagy éppen iskolatörténet (Réty, Bodok), gyűjteményes kötet (Bereck) rögzíti az adatokat, hol vannak készülőfélben munkák? A hiányt, nem egy helyen, a rendszeresen megjelenő helyi kiadványok (Csernáton, Bölön, Csomakőrös, Uzon, Illyefalva, Maksa, Nagyajta) pótolják. Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről és Barótról több vaskosabb-rangosabb kötet született, és más települések históriáját, olykor jelenét is kisebb-nagyobb kiadványok őrzik már, de van olyan település, ahol a meglévő kibővítésére és újbóli kiadására is gondoltak (Árkos). Kisgyörgy Zoltán értékes kéziratokról tud számos település esetében, kántortanítók, falukrónikások, műszakiak, orvosok, középiskolai tanárok tollából. /Kisgyörgy Zoltán: Réty előtt és után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./

2006. május 29.

Harmadik alkalommal tartottak községnapokat Uzonban, s ennek keretében az RMDSZ társszervezésében másodszor rendezték meg az Erdély legerősebb faluja vetélkedőt a hét végén.   /(Szekeres): Bikfalva megőrizte címét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-104




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998