A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége jan. 24-én alakult meg, és a romániai keresztény érdekeket védi. Olyan fórummá szeretne válni, amely megerősíti a keresztény egyházak szerepét a társadalomban, "kovásszá lenni", ahogy azt Sikli László szilágysomlyói plébános, a szervezet szülőatyja mondotta. A szövetség IV. ökumenikus találkozója Székelyudvarhelyen volt, témája: az ifjúság nevelése. Elsődleges feladatunk a hitoktatás megkezdése az iskolákban, hangsúlyozta a házigazda, Kovács Sándor római katolikus esperes. Székelyudvarhelyen március óta végzik az iskolákban a hitoktatást. Sikli László kifejtette, az egyház újabb evangelizációs mozgalom elé néz Romániában, igazi hittérítői munkára van szükség. Ugyanezt támasztotta alá Vetési László református lelkész is, hozzátéve: erős kisközösségekre van szükség, Vetési László kitért a szórvány fiatalságáról való gondoskodásra is. /Márkus Etelka: A Keresztény Egyházak Szövetségének IV. ökumenikus találkozója. = Keresztény Szó (Kolozsvár), okt. 21./
1990. október 21.
Szept. 30-án Csíkszentdomokoson ünnepélyesen leleplezték Márton Áron püspök szülőháza falán az emléktáblát a következő felirattal: "Ezen az életen született és itt nőtt fel Márton Áron Erdély püspöke 1896-1980". Az ünnepségen megjelent Bálint Lajos püspök, aki koncelebrációs szentmisét mutatott be a környékbeli papság részvételével, majd a helyi Gábor Áron Iskola és a csíkszeredai Gábor Áron Líceum növendékei szavaltak. /Fodor Sándor: Márton Áron-emléktábla Csíkszentdomokoson. = Keresztény Szó (Kolozsvár), okt. 21./
1990. október 21.
Okt. 21-én iktatták be a temesvári baptista gyülekezet új lelkészét, Bálint Pált. Az ünnepségen megjelent Mike Béla, a Romániai Magyar Baptista Szövetség alelnöke. /Üdvüzenet (A Bánsági Magyar Baptista Missziókerület lapja, Arad, megjelenik negyedévenként, felelős szerkesztője Kiss László), I. évf. 4. sz. dec./
1990. október 22.
Okt. 22-én Bukarestben, a Vallásügyi Államtitkárságon újabb tanácskozást tartottak a vallásügyi törvény előkészítéséről. Gheorghe Vladutescu államtitkár kérte, hogy az egyházak konszenzussal készítsék el a tervezetet. Felvetették az elvett egyházi vagyon visszaadásának kérdését, az államtitkár elutasította azt, hogy ez szerepeljen a tervezetben. Az unitárius főgondnok emlékeztetett arra, hogy a történelmi magyar egyházak jan. 22-i közös Szándéknyilatkozatukban már kérték az egyházi vagyon visszaadását, ezt febr. 3-án átadták az akkori vallásügyi miniszternek. Jún. 4-én a történelmi magyar egyházak képviselői Kolozsváron hasonló módon foglaltak állást, a közösen aláírt dokumentumot júl. 5-én átadták Bukarestben a vallásügyi miniszternek. Szept. 4-én a törvénytervezetről szóló tanácskozáson ismét felvetették ezt a javaslatot. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./
1990. október 22.
Okt. 21-én, 80 éves korában elhunyt Kovács György marosvásárhelyi író. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./ Kovács György /Küsmöd, 1911. ápr. 27. - Marosvásárhely, 1990. okt. 22./ a parasztság életének krónikása a prózában. Novelláit az Erdélyi Helikon, Kelet Népe, Korunk és más lapok közölték. 1945-től a marosvásárhelyi Szabad Szó, majd más lapok munkatársa, a kommunista rendszerben funkciókat vállalt, nemzetgyűlési képviselő, a párt Központi Bizottságának tagja, nemzetgyűlési alelnök. 1945 után a diktatúrát kiszolgáló, osztályharcos regényeket írt.
1990. október 23.
Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének alelnöke e vele készült beszélgetésben beszámolt az RMDSZ Bihar megyei helyzetéről. Kezdetben volt a nagy nekibuzdulás korszaka, amikor mindenki azt hitte, hogy rövidesen megoldódnak a problémák. Hatalmas tömegszervezet jött létre, az RMDSZ-nek Bihar megyében 51 843 nyilvántartott tagja van. Náluk még márciusban sem érződött megtorpanás. Becsületére váljon a Bihar megyei románságnak, a megyében nem volt semmilyen etnikai összetűzés. Egy hónappal a véres marosvásárhelyi események után az RMDSZ Bihar megyei szervezete vállalhatta az RMDSZ első országos kongresszusának megszervezését, ez kitűnően sikerült. Májusig tartott a megyében az RMDSZ felfelé ívelő korszaka. Azután jöttek a nyári szabadságolások, az utazások, a lelkesedés alábbhagyott. Most megint egy felfelé ívelő korszak kezdődik a megyei RMDSZ életében, székházakat szereznek be. Problémát jelent, hogy sok feladatra nem tudtak megfelelő embert állítani. A jogászok általában távol maradtak a szervezettől. Sok ember nem vállalja a munkát. Lényegében Varga Gábor néhányadmagával végzi naponta este tízig a munkát. Megcsinálták a körzetesítést is, a nagyváradi 18 933 RMDSZ-tagot tíz körzetre osztották. A Bihar megyei RMDSZ okt. 20-án küldöttértekezletet tartott, tisztújítás volt. Ennek eredménye: az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke Nagy Béla, ügyvezető alelnöke Pápay Pápay Zoltán, politikai alelnöke Varga Gábor, szervezési alelnöke Jakabffy László, titkára Orbán Mihály. /Barabás Zoltán: Beszélgetés Varga Gábor úrral, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./ Varga Gábor a szervezet mindenese, lelke, szervezője.
1990. október 24.
Okt. 23-24-re tűzték ki a tárgyalást a kolozsvári Katonai Törvényszéken a csíkszeredai tizenhat vádlott ügyében. Jún. 13-án Csíkszeredában a rendőrség épületéről levették a kétnyelvű táblát és románra cserélték ki. Erre a magyarlakta városban sokan összegyűltek és egyesek kövekkel betörték a rendőrség épületének több ablakát. A tömeget a katonai egységek később szétoszlatták. Másnap ismeretlenek betörtek a csíksomlyói gyermekotthonba és onnan mintegy hétezer lej értékű tárgyat loptak el. A rendőrség kezdte letartóztatni a gyanúsítottakat, akik bevallották, hogy ott voltak a jún. 13-i tüntetésen. Újabbakat tartóztattak le, mindegyikük beismerő vallomást tett. A tartóztatottak fiatalok, többségükben cigányok. Négyen kiskorúak, akiknek kihallgatásakor nem engedélyezték a szülők jelenlétét, bár ezt törvény írja elő, négyen első- és másodfokú elmebajosok, akik nem részesültek orvosi vizsgálatban, többen analfabéták. A vádlottak az ügyvédekkel csak két hét múlva beszélhettek, mire eltűnhettek a kék foltok, a verés nyomai. A kihallgatás során mellőzték a nemzetiségi nyelv használatát. Az ügyvédek kérték, válasszák szét a lopás és a tüntetés ügyét. A bíróság még okt. 23-án a vizsgálati eredmények hézagossága miatt visszautasította a vádiratot. /Román János: Visszautasított vádirat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
1990. október 24.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem informatika-szakos magyar diákjai magyar nyelvű csoportot akartak létrehozni, de ezt az egyetem vezetősége nem engedélyezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
1990. október 24.
Harminc amerikai szenátor leveket írt Iliescu elnöknek, sürgető és megoldandó problémáknak nevezve, hogy a titkosrendőrség még mindig aktív, a Securitate több tagját alkalmazzák, számos letartóztatott tisztjüket szabadon engedték, folytatódik a sajtó cenzúrázása, a magyar kisebbséget még mindig üldözik, a sajtóban magyarellenes uszító cikkeket engednek meg, rágalmazzák - többek között - Tőkés Lászlót, nem engedélyezték az 1959-ben megszüntetett Bolyai Egyetem újramegnyitását, az 521. számú rendelkezés korlátozza a kisebbségi oktatást, júniusban a kormány által ösztönzött bányászok megtámadtak és letartóztattak több mint 150 tüntetőt. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
1990. október 24.
Az RMDSZ vízszintes építkezésű sejtrendszere: a szakmai érdekképviseleti szervek. Ezt a szerveződést az RMDSZ-re nehezedő feladathalmaz teszi szükségessé. Ez a szervezés a következő alapfunkciókat biztosíthatja: szervezési és dokumentációs; politikai /horizontális kapcsolat a Kisgazdapárttal, a Kereszténydemokrata Párttal, MISZSZ-szel stb./; gazdasági és kereskedelmi funkciókör /ipari munkásság, mezőgazdaság, kisipar, vállalkozók, kereskedelem, bank, pénzügyek/; tömegtájékoztatás /Romániai Magyar Újságírók Egyesülete/; kultúra /horizontális szerveződés: EMKE/; vallás /horizontális szerveződés: püspökségek/; tanügy, tudomány /horizontálisan: EMT, Bolyai Egyesület, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Zenetársaság, Iskola-bizottság/; környezet- és műemlékvédelem /horizontálisan: Erdélyi Kárpát Egyesület, Kelemen Lajos Társaság/; szociális és egészségügyi kérdések /horizontálisan: Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Szövetsége/; nő- és családvédelem, ifjúsági kérdések /horizontálisan: a majdan megszervezendő nőmozgalom, cserkészek/; etikai; jogi funkciókör. /Sylvester Lajos: Vízszintes építkezésű sejtrendszer. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./
1990. október 24.
Az 1956-os forradalom után Erdélyben is kegyetlen megtorlást alkalmaztak. Legális, hivatalosan szervezett diákszövetségről volt szó, emlékezett vissza Dávid Gyula. 1956-ban ugyanis megszüntették a diákszervezeteket, helyettük diákszövetséget kellett alakítani. 1956 novemberében letartóztatták a diákszövetség programjának kidolgozóit, Várhegyi Istvánt tették meg elsőrendű vádlottnak, védelmét nem akarták elvállalni, azután Kapcza Imre vállalta és amit lehetett, megtett. A perben elítélték még Nagy Benedeket, Kocka Györgyöt, Kelemen Kálmánt. Dávid Gyulát, a Bolyai Egyetem tanársegédét is bebörtönözték, őt a temetőlátogatás ürügyén, 7 évet kapott, akárcsak Páskándi Géza, elvitték Bartis Ferencet is, mert elszavalt egy Reményik-verset. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
1990. október 25.
Az Antitotalitárius Fórum nagy tüntetést szervezett Kolozsvárott. A tüntetők Iliescu elnök lemondását követelték. A szónokok /köztük Doina Cornea, Marian Munteanu/ a kommunista visszarendeződés példáit sorolták föl. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./
1990. október 25.
A Bánsági Magyar Demokrata Szövetség /Bodó Barna elnök aláírásával/ a Temes megyei tanfelügyelőséghez fordult egy tanár magyarellenes megnyilvánulásával kapcsolatban. Tatomirescu tanár ugyanis okt. 19-én Temesváron, a Fizika-történelem Líceumban óráján felállíttatta a magyar nemzetiségű tanulókat, közölve velük, hogy a magyarok felelősek a márciusi marosvásárhelyi eseményekért, hozzátette: akinek nem tetszik valami, távozzon másik iskolába. A Bánsági Magyar Demokrata Szövetség kérdéseket tett fel a tanfelügyelőségnek: elfogadható-e ez a magatartás, miért kellett megbélyegezni a magyar tanulókat? /Bodó Barna elnök: Eminescu-lecke helyett? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
1990. október 26.
Egyre több magyarellenes támadás történik Maros megyében. A rendőrség nem lép fel a kisebbség védelmében A helyi román sajtó szélsőséges uszítása megteremtette gyümölcsét. A Maros-parton a magyar halászok többször érte támadás. Marosludason magyar diákokat vertek meg. A Görgény völgyében élő magyarokat is többször megtámadták, megverték Mátisz János fogorvost, mert magyar, a segítségére siető fiát is bántalmazták. Az egyik támadó, Mitu Baloaga azzal hencegett, hogy márciusban ő ütötte ki Sütő András szemét. A Mátisz-család orvosi látleletet szerzett és feljelentést tett. Mitu Baloaga megfenyegette a fogorvost, mondván, neki nem eshet baja, mert rokona Aurel Farcsa bíró, aki megvédi őt. Úgy látszik, neki lett igaza, mert a bíróság elfektette az ügyet. Újra és újra meggyalázzák Petőfi fehéregyházi síremlékét, szeptemberben Görgényszentimrén ledöntötték mindkét magyar történelmi emlékművet, temetőben magyar sírköveket meggyaláztak, összetörtek. /Martin Ferenc: Magyarellenes támadások Maros megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
1990. október 27.
Okt. 27-én Kolozsvárott megtartotta évi közgyűlését az újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület, megválasztották a vezetőséget. Elnök: Jakó Zsigmond, alelnökök: Dóczi Pál, Benkő Samu, főtitkár: Kiss János, titkár: Sipos Gábor. A szakosztályok vezetőit is megválasztották. Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály elnöke Antal Árpád, titkára Kovács András, Természettudományok, Matematika Szakosztály elnöke Kékedy László, titkára Nagy Tóth Ferenc, Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományok Szakosztályának elnöke Nagy György, titkára Mócsy László, a Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke Jenei Dezső, titkára Jódal Endre. Az Orvostudományi Szakosztályt a végleges vezetőség megválasztásáig Puskás György vezeti. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30., nov. 1./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesület közgyűlésén Jakó Zsigmond, az EME elnöke nagyívű előadásában felvázolta az erdélyi magyar tudományosság múltját és jelenét. 1946. nov. 8-án, az EME utolsó közgyűlésén számba vette az erdélyi magyar tudományosság feladatait. 1947-ben az EME választott vezetőségét önkényesen leváltották, élére intéző bizottságot állítottak, majd 1950-ben megszüntették az EMÉ-t. Hagyományokkal rendelkező közösség tevékenységét azonban nem lehet hatalmi szóval megszüntetni, mert a közösség tovább él egykori tagjainak szellemi teljesítményében. Így történt az EME esetében is. Példaként elegendő Szabó T. Attila munkásságára, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárra hivatkozni. Jakó Zsigmond visszatekintett a múltra, bemutatta az Erdélyi Múzeum-Egyesület történetét, egyes fontos szakaszait. Jelenleg az EME kézikönyvtárának felállítása elengedhetetlen a szakosztályok tevékenységéhez. Máris többezer kötet várja a szakszerű feldolgozást. A magyar nyelvű egyetemi oktatás hiányában a szakosztályok munkája jelenti az egyetlen legális keretet a tudományművelés számára, akárcsak a két világháború közötti korszakban. A társadalom joggal várja el a mesterségesen elsorvasztott önismereti diszciplínák, így a magyar és erdélyi történelem, a magyar nyelv és irodalom, a néprajz, a szociológia és a nemzeti kisebbségek szempontjából lényeges jogtudomány, valamint a műszaki tudományok fejlesztését. Az EME sürgős teendőjének tartja Erdély népszerű történetének vagy helytörténeti lexikonának elkészítését. A korszerű tudományos kutatáshoz a kiegészítő kutatóintézeti háttér teljesen hiányzik. A végleges megoldást az újraindítandó magyar nyelvű felsőoktatás megfelelő tanszékeivel és intézeteivel szoros együttműködésben kell majd kimunkálni. A tudományos könyvkiadást is meg kell indítani. Indulásként az EME 1874-től kiadott központi folyóiratát, az Erdélyi Múzeumot akarják ismét megjelentetni. Ezt követik a szakosztályok évkönyvei. A nagy múltú Erdélyi Tudományos Füzetek folytatására is szükség van. Az EMÉ-nek szakcsoportokat kell létesítenie vidéki központokban. Lehetővé kell tenni, hogy az egyetemisták jelképes tagdíj fizetésével bekapcsolódhassanak az EME munkájába. /Jakó Zsigmond: Újjáéledt az erdélyi magyar tudományosság. = A Hét (Bukarest), nov. 8./
1990. október 27.
Megjelent a Katolikus Sionunk, a Székelyudvarhelyi Római Katolikus Plébánia tudósítója. /Katolikus Sionunk (Székelyudvarhely), okt. 27./ A plébániai lap 1991. máj. 12-ig jelent meg.
1990. október 28.
Temesváron okt. 26-28-a között emberi jogi konferenciát rendeztek külföldi szerveztek részvételével. Az emberjogi konferenciát a Heinrich Böll Alapítvány keretében létrehozott Romániai Emberi Jogi Bizottság szervezte. Hat szakcsoportban zajlottak a megbeszélések. Nicolae Gheorghe a cigányellenességről beszélt, ismertette a Mihai Kogalniceanu községben október elején végrehajtott cigányellenes pogromot. A magyar kisebbség helyzetéről Borbély Imre tartott előadást. /Emberjogi konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15., A Hét (Bukarest), nov. 22./ A nemzetközi bizottság tagjaként érkező temesvári díszpolgár, Doru Braila feltartóztatása a határnál óriási felháborodást keltett. A marosvásárhelyi RMDSZ azzal a kéréssel fordult a konferenciát rendező Temesvár Társasághoz, hogy terjesszék a bizottság elé a hat marosszentgyörgyi letartóztatott ügyét. Az a bűnük, hogy márc. 20-án Marosszentgyörgyön megpróbálták feltartóztatni a görgényvölgyi, másodjára Marosvásárhelyre igyekvő "békés tüntetőket". /Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./
1990. október 28.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság okt. 27-28-án Gyergyószentmiklóson tartotta II. országos választmányi ülését. Dr. Selinger Sándor országos elnök tartotta a beszámolót, majd Balázs Márton alelnök következett. A szervezési kérdésekről Hoch Sándor titkár beszélt. A gyergyószentmiklósi fiók eddigi tevékenységét Minier Gábor ismertette. A második napon Gyergyószárhegyen tanácskoztak. /Cs. Szabó József: Országos rendezvény Gyergyószentmiklóson. = Gyergyó (Gyergyószentmiklós), dec. 22., 5. sz./
1990. október 30.
Romániában egymást érik a tiltakozó gyűlések a szovjet Moldovában történt eseményekkel kapcsolatban. A tömeg ismételten hangoztatta, hogy Besszarábia román föld. Bukaresten és Konstancán a résztvevők tiltakozó jegyzéket nyújtottak át a szovjet diplomatáknak és kérték, tegyenek meg mindent az ősi besszarábiai területek elszakítása ellen. /MTI/
1990. október 30.
Gelu Voican Voiculescu szenátor interpellált a növekvő antiszemita hullám ellen: a sajtóban antiszemita uszítás lát napvilágot, említette a nagyváradi zsinagóga elleni támadást, zsidó temető meggyalázását és a falfeliratokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
1990. október 30.
Szatmárnémetiben az Élelmiszeripari Líceumban mindent megtesznek, hogy ne szerepeljen a nyilvántartásban a magyar osztály. A magyar irodalomórákat reggel 7 és 8 között tartják, de ez a tárgy nem szerepel a naplóban. A szülői értekezletre meghívták Maiorescu főtanfelügyelőt, de nem jött el, meghívták az RMDSZ képviselőjét, de Kurtinecz, az iskola igazgatója nem volt hajlandó belépni a teremben, amíg az RMDSZ jelen van. A szülők hiába próbálkoznak mindennel, Maiorescu főtanfelügyelő azt mondta, hogy a tanügyminisztériumi rendelet nem elég konkrét. /Gál Éva Emese: A minisztériumi rendelet a tanfelügyelőséget nem utasítja semmire! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ok. 30./
1990. október 31.
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium egyik célkitűzése, hogy újra a romániai szórványmagyarság iskolaközpontjává váljon. Idén hat IX. osztály indul, köztük egy tanító- és egy óvónőképző, adott tájékoztatást Letanovszky István, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója. Hozzáfogtak a bentlakás bővítéséhez. Az iskola hirdetőtábláján az RMDSZ helyi szervezetének lapja, az Egymásért is látható. Az egyik osztályt félhivatalos kántorképzőként indították. Azért félhivatalos, mert az állam részéről nem létező, viszont az egyház fenntartja. Újraindult a cserkészmozgalom is az iskolában. /Guther M. Ilona: Beszélgetés Letanovszky Istvánnal, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
1990. október folyamán
Újabb református folyóirat indult, az Igehirdető, az Erdélyi Református Egyházkerület folyóirata /Igehirdető (Kolozsvár), okt./
1990. október folyamán
Megjelent az Egyházi Élet, a Kolozsvár-Felsővárosi Református Egyházközség gyülekezeti értesítőjének első száma. /Egyházi Élet (Kolozsvár), okt./
1990. október folyamán
Napvilágot látott az Életige, a Széki Római Katolikus Plébániahivatal kiadványa. /Életige (Szék), okt./
1990. október folyamán
Helyi kiadványok is színesítik a magyar sajtót, ilyen a Homoródalmási Futár - Közéleti "röpke újság". /Homoródalmás/Marosvásárhely, okt./ Összesen három száma jelent meg, az utolsó 1991. júliusában.
1990. október folyamán
A Iasi-ban tanulók is jelentkeztek egy kiadvánnyal: Vakpali (Magyar egyetemisták lapja, Iasi), okt.
1990. október folyamán
Alkalmi, évfordulós kiadványok is hírt adnak a kulturális életről. Ilyen például: A nagy-enyedi Vártemplom 750 éves című füzet. /Nagyenyed, okt./
